Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
viszonyítása mélységérzetet, „térhatást” kelt, ha a két szemnek egymás mellett, parallel<br />
mutatjuk (sztereónézőn nézzük), míg ugyanazon két képet gyors egymásutánban látva<br />
(vetítve, vagy stroboszkopikus eszközökön, pl. a William Georg Horner (1786–1837)<br />
által 1834-ben leírt daedalumon nézve) 1 elemi mozgás-illúziót kapunk.<br />
1832<br />
Abban az évben, amikor Honoré de Balzac elk<strong>és</strong>zül Az ismeretlen remekmű című<br />
novellájával (1832 február) <strong>és</strong> Louis-Albert Necker (1786 –1861) svájci tudós Sir David<br />
Brewsternek (1781–1868) írt levelében2 leír egy érdekes optikai jelenséget, amely máig<br />
a Necker-kocka 3 néven ismert, egy belga <strong>és</strong> egy osztrák tudós egymástól függetlenül<br />
megszerkesztenek, publikálnak majd piacra dobnak egy-egy (egymáshoz igen hasonló,<br />
de másként megnevezett) 4 illúzióziókeltő eszközt. Joseph Plateau fenakisztiszkópnak,<br />
Simon Stampfer (1790–1864) 5 stroboszkópnak nevezi azt a tárcsát, melyen körkörösen<br />
egymástól egyenlő távolságban kicsiny r<strong>és</strong>ek, valamint mozgásfázisok rajzai találhatók.<br />
Plateau, Joseph Antoine Ferdinand (1801–1883) 6 megismétli Chevalier Patrick<br />
d’Arcy (1725–1779) kísérleteit7 1827-ben, majd Peter Mark Roget (1779–1869) megfigyel<strong>és</strong>eit,<br />
8 illetve ennek nyomán Michael Faraday (1791–1867) publikációját olvasva<br />
szerkeszti meg az – angolul Phantoscope-nak nevezett – demonstrációs k<strong>és</strong>züléket.<br />
Stampfer ugyancsak Faraday 9 nyomán dolgozik <strong>és</strong> szabadalmaztatja is a stroboszkópot,<br />
aminek 1833-ban két kiadása is elfogy (a második 16 különböző tárcsát tartalmaz).<br />
10 Ugyancsak 1832-ben k<strong>és</strong>zíti el Charles Wheatstone (1802–1875), a londoni<br />
King’s College kísérleti filozófia professzora (Professor of Experimental Philosophy)<br />
első, tükrös sztereoszkópját, de csak 6 évvel k<strong>és</strong>őbb, 1838-ban publikálja. 11<br />
Wheatstone a perspektíva ismert szabályszerűségéből indítja felfedez<strong>és</strong>e ismertet<strong>és</strong>ét:<br />
„Azok a jelenségek, amelyeket ez az egyszerű kísérlet olyan nyilvánvalóvá tesz,<br />
könnyen levezethetőek a perspektíva jól ismert törvényeiből; (...) Mégis elkerülte minden<br />
filozófus <strong>és</strong> műv<strong>és</strong>z figyelmét, aki a látás <strong>és</strong> a perspektíva témájával foglalkozott.” 12<br />
Tanulmányában történeti példákat hoz arra, miként próbáltak korábban szembenézni<br />
azzal a ténnyel, hogy a látásunk két szemmel történik, illetve hogy mikor <strong>és</strong> miért juthattak<br />
téves magyarázathoz egy-egy felismert jelenség értelmez<strong>és</strong>énél. A sztereoszkóppal<br />
a látáskutatás döntő fordulatot vett, illetve egy új vizsgálati eszköz használatba<br />
vételével számos, korábban elképzelhetetlen új kísérlet megvalósítására nyílt mód.<br />
Hermann von Helmholtz (1821–1894) is gyakran foglalkozik vele, sőt Wheatstone<br />
pseudoscope-ja nyomán ő is szerkeszt egy telestereoscope-nak nevezett eszközt, 13<br />
nagy távolságban lévő objektumok térhatású megjelenít<strong>és</strong>ére.<br />
A 18. századi tudósok, Johann Andreas Segner, 14 illetve D’Arcy felfigyeltek arra<br />
a tényre, hogy ott is képesek vagyunk mozgást látni, ahol valójában nincs, hogy egy<br />
pontszerű fényforrás sebes mozgatását folytonos vonalként <strong>és</strong>zleljük, a látszólagos<br />
mozgás érzékel<strong>és</strong>e mint vizsgálandó probléma mégis csak a 19. század elején jelenik<br />
meg Peter Mark Roget 1824. december 9-i, Royal Societyben tartott Explanation of an<br />
optical deception in the appearance of the spokes of a wheel when seen through vertical<br />
apertures című előadásában, mely a „látás perszisztenciáját”, vagyis azt az elképzel<strong>és</strong>t<br />
próbálta bizonyitani, hogy a retinán egy ideig megőrződik a látott kép. Mielőtt a magyarázat<br />
téves volta kiderült volna, 15 a 19. század az elgondolás alapján optikai eszközök<br />
sokaságát szerkesztette meg, végpontján a filmmel.<br />
I N T E R V A L L U M – I N S P I R Á C I Ó – I N T E R A K C I Ó<br />
1) William George Horner: On the Properties<br />
of the Daedaleum, a new Instrument<br />
of Optical Phenomena. The London<br />
and Edinburgh Philosophical Magazine,<br />
January 1834.<br />
2) Brewsternek annyira tetszik, hogy publikálja<br />
is: Observations on some remarkable<br />
Optical Phaenomena seen in Switzerland;<br />
and on an Optical Phaenomenon<br />
which occurs on viewing a Figure of a Crystal<br />
or Geometrial Solid, L.A. Necker (1832)<br />
The London & Edinburgh Philosophical<br />
Magazine and Journal of Science, 3rd ser.,<br />
1, 329–337.<br />
3) Az első modern, tudományos leírása annak<br />
az illúziónak, mely máig talán a leghíresebb,<br />
eredeti formájában egy romboid test<br />
összes éleinek a rajza, melyet nézve változik,<br />
melyik csúcsát érzékeljük hozzánk<br />
közelebb esőnek. Vö. Richard L. Gregory:<br />
Perceptual illusions and brain models.<br />
http://www.richardgregory.org/papers/kn<br />
owl_illusion/knowledge-in-perception.htm<br />
Az eredeti ábrát <strong>és</strong> leírását Wheatstone<br />
1838-as tanulmánya is közli, de nem fogadja<br />
el Necker magyarázatát. Vö. Charles<br />
Wheatstone: Contributions to the Physiology<br />
of Vision. Part the First. On some<br />
remarkable, and hitherto unobserved Phenomena<br />
of Binocular Vision. Philosophical<br />
Transactions of the Royal Society of<br />
London, 124 (1838), 371-394.<br />
4) Early Visual Media http://users.telenet.be<br />
/thomasweynants/opticaltoys-phena.html<br />
5) http://www.clubosttirol.at/simon_stampfer.htm<br />
6) Museum for the History of Sciences,<br />
Ghent, http://www.mhsgent.ugent.be/<br />
eng-plat1.html<br />
7) D’Arcy, Patrick lovag (Chevalier), 1765:<br />
Mémoire sur la durée de la sensation de<br />
la vue, Mémoires de l’Académie des Sciences<br />
de Paris, 439-451. D’Arcy leírja azt<br />
a gépet, melyet a kísérlethez épített, beleértve<br />
a körülmények, a megfigyel<strong>és</strong>i helyzet<br />
aprólékos r<strong>és</strong>zletez<strong>és</strong>ét. „Dans une<br />
chambre presque en face de la machine et<br />
a peu pres a la męme hauteur, étoit placée<br />
aupres d’une excellente pendule a seconde,<br />
une personne que j’appellerai quelquefois<br />
l’Observateur, chargée d’observer les différentes<br />
apparences des corps que la machine<br />
seroit tourner; il n’y avoit dans cette<br />
chambre aucune lumiere, les volets en étoient<br />
ferm<strong>és</strong> et la personne ne regardoit que<br />
par une ouverture faite dans un des volets,<br />
afin que les yeux ne suffent distraits par<br />
aucune lumiere étrangere; cette chambre<br />
étoit éloignée de la machine de vingt-huit<br />
toises.” (Vázlatos fordításban: „Egy szobában,<br />
majdnem szemben a géppel <strong>és</strong> szinte<br />
azonos magasságban, egy kiváló másodpercmérő<br />
ingaóra volt elhelyezve, megbíztam<br />
valakit, akit néha majd Megfigyelőnek<br />
fogok hívni, hogy figyelje a gép által<br />
forgatott testek különböző megjelen<strong>és</strong>i<br />
formáit; semmilyen fény nem volt a szobában,<br />
az ablaktáblák csukva, <strong>és</strong> ez a személy<br />
csak az egyik ablaktábla r<strong>és</strong>én keresztül<br />
nézett ki, hogy a tekintetét ne vonja<br />
el más idegen fény; ez a szoba huszonnyolc<br />
ölnyire volt a gépezettől.”) A sokat hivatkozott,<br />
de annál ritkábban olvasott írás ma<br />
már könnyen elérhető a Bibliotheque nationale<br />
de France/Gallica jóvoltából:<br />
http://gallica2.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k35<br />
63c.r=.langen<br />
8) Előadása 1824. december 9.-én: Explanation<br />
of an optical deception in the appearance<br />
of the spokes of a wheel when seen<br />
through vertical aperture. Philosophical<br />
Transactions of the Royal Society of London,<br />
115 (1825) 131-140.<br />
102
Change language