Pillanatgépek és tekintetporlasztók - C3

L Á T V Á N Y V I S Z O N Y O K
A tárgyak képei nemcsak ilyen módon jönnek létre a szem hátterében, de onnan
jutnak el az agyba is. Ezt könnyen meg fogjuk érteni, ha meggondoljuk, hogy például
azok a sugarak, amelyek V tárgytól indulnak ki, R-nél találkoznak az optikai
ideg kis szálainak egyikével, mely ideg eredete 7-nél, a 789 agy belsõ felületén van.
X tárgy sugarai S pontnál találkoznak egy másik szállal, amelynek 8-nál van a kezdete,
az Y tárgytól kiinduló sugarak pedig T pontnál találkoznak megint csak egy
másik szállal, amely a 9-el jelölt helyen kezdõdik. Mivel a fény nem egyéb, mint
mozgás vagy a mozgást elõidézõ erõ, a V-bõl R-be tartó sugaraknak megvan az
a képességük, hogy az egész R7 szálat, ezzel pedig az agyban 7-el jelölt pontot
is mozgásba hozzák. Az X-bõl S-be tartó sugarak az egész S8 ideget mozgatják,
de máshogyan, mint a V-bõl R-be tartó sugarak mozgatják R7-et, mivel V és X tárgynak
más-más színe van. Az Y-tól kiinduló sugarak ugyanígy mozgatják a 9-es
pontot. Ebbõl az következik, hogy az agy belsõ, az agy üregei felé nézõ felületén
újra összeáll a 789 kép, amely V, X, Y tárgyakra hasonlít. Innen még egy bizonyos
kis mirigyig tudnám továbbkövetni a képet, amely körülbelül az agy üregeinek
a közepén található, és amely az általános érzékelõképesség székhelye. Ezenkívül
meg tudnám mutatni még azt is, hogy a képek miként képesek olykor egy
terhes nõ vénáin és artériáin át a szíve alatt hordott gyermek bizonyos tagjaiba jutni.
Itt képezik az anyajegyeket, amelyek a tudósoknak olyan sok fejtörést okoznak.
Augestrahlen / Descartes
René Descartes: Dioptrique. Az Értekezés a módszerrõl függeléke, 1637. In: Oeuvres
de Descartes. Szerk. Charles Adam, Paul Tannery. Paris 1902, 6. k., 79-228. o. A hálón:
http://classiques.uqac.ca/classiques/Descartes/dioptrique/dioptrique.html (AL)
10