Magyar zsidó lexikon - MEK

Qulttner — 728 — Rabszolgakereskedők 

hitközsógnekegy Talmud Tóra ja,egyBikurCholim vód, 1 köztisztviselő, 2 munkás, 2 orvos, 8 magán- 

és egy Sasz Chevra egylete. A hitközség évi költtisztv selő, 16 iparos, 5 magánzó és 10 egyéb. A 

ségvetése 28,650 pengő, melyből nagyobb összege világháborúban a hitközség 89 tagja vett részt és 

ket fordít szociális ós fllantrópikus célokra. A hit 12-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Tanközség 

anyakönyvi területéhez a P.-i járás összes nenbaum Márton főrabbi, Tannenbaum Viktor 

községei tartoznak. Lélekszáma 672, a családok elnök, Sidíauer Sámuel alelnök, Weinberger Vil 

száma 167, az adófizetőké 139. Foglalkozás szerint: mos gondnok, Birnbaum Jakab pénztárnok, ifj. 

8 nagykereskedő, 4 tanító, 108 kereskedő, 3 ügy- Péter József ellenőr ós Róth Samu jegyző. 

Quittuer Zsigmond, vágfalvi, építész, szül. 

Budapesten 1857., megh. 1918. Bécsben. Építészeti 

tanulmányait Münchenben végezte Neureuthernél 

(1874—78). Műegyetemi tanulmányai után 

Európában, Ázsiában ós Afrikában tett hosszabb 

tanulmányutat. 1880-ban telepedett le Budapesten 

és azóta állandóan itt dolgozott. Számos monumentális 

jellegű és magánépületet tervezett Budapesten. 

Főbb müvei: Árvaház (1880); Pa Villonok 

az 1885. ós 1896-iki országos kiállításokon; A 

Hírlapírók Nyugdíjintézetének palotája az Alkotmány-utcában 

(1890); Mentők Háza a Markó- 

Raab, 1. Andor, író, szül. Pécsett 1897febr.3. 

Zsidó publicisztikai működését a cionizmusról a 

Nyugatban írott tanulmányával kezdte meg. Majd 

a Múlt és Jövőnek lett a helyettes szerkesztője. 

1922-ben pedig a Zsidó Szemlót szerkesztette. 

Könyve: Mayer Litvák unokája (tanulmányok 

és novellák). 

2. R. D. Lipót,' matematikus, szül. 1818., 

megh. Komáromban 1892. Müve: Egyetemes naptár 

ajuliani, gregoriani és zsidó időszámításra 

1887. magyarul Budapesten, németül Wienben 

jelent meg. R. ezt a munkáját a pápának ajánlotta. 

Rabbi, a zsidó lelkész címe. Az aram nyelvben 

mestert jelent. A cím már Jézus korában is 

dívott és Jézust is rabbinak (mester) szólították 

a tanítványai. A talmudszerzők egyik generációjának 

tagjai szintén ezt a címet viselték. A R. 

címmel csak az élhetett, aki az ügynevezett szemicM-ban 

(kózfeltevésben), tehát felavatásban részesült. 

A Talmud idejében csupán a tanításra adott 

jogot a felavatás, a lelkészi teendők nem tartoztak 

akkor még a R. hatáskörébe. A Talmud 

lezárását követő században élt tudósok nem éltek 

a R. címmel, de a középkorban megint divatba 

jött ós lassan-lassan a lelkészekre ruházták át, 

noha kijár az a nem lelkészkodó talmudtudósnak 

is. L. Ráv. 

Raboszáj (rebószem). Uraim. 

Rabszolgakereskedők. Történelmi feljegyzések 

szerint a magyar honfoglalás idejében 

a zsidók éppen úgy foglalkoztak rabszolgakerea- 

Q 

R 

utcában (1890); a Gresham Biztosító palotája 

(1906); a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank palotája. 

Több síremléket is tervezett: Wahrmann, 

Bródy, Latzkó, Neuschloss családok síremlékeit. 

Elnöke volt a Magyar Építőművészek Szövetségének. 

Mint a Fővárosi Közmunkatanács és az 

Orsz. Középitésí Tanács tagja élénk részt vett a 

főváros és az ország középítkezéseinek irányításában. 

Az építészet terén irodalmilag is működött, 

fontosabb tanulmányai: Die Saulé (1878), 

Architekturformen (1879). Munkái a müncheni 

egyetemen jutalomban részesültek. P. B. 

kedéssel, mint az uralkodó népek. A honfoglalás 

korabeli Magyarország északnyugati részei ezidőtájt 

még Szvatopluk nagymorvai birodalmához 

tartoztak. Itt már voltak zsidó lakosok, akik nyugatról 

vándoroltak ide és kereskedéssel foglalkoztak. 

Egy Raffelstettenben 903 és 907 közt kelt 

bajor vámszabályzat utal a zsidó kereskedésre ós 

rabszolgaszállításra is, amelyet a Dunán bonyolítottak 

le Bajorország és Morvaország között. 

Ez a vámszabályzat utolsó pontjában meghagyja, 

hogy a «Zsidók és egyéb kereskedők bárhonnét 

jöjjenek ezen (t. i. Morva-) országból, vagy máa 

országból, rabszolgák és egyéb árucikkek után 

igazságos vámot fizessenek, amint az előbbi királyok 

idejében még szokásban volt.» A rabszolgakereskedelem 

hosszá időkig dívott az Árpádházi 

királyok alatt is és a kereszténység elterjedése 

után csak annyiban korlátozódott, hogy a zsidókat 

több ízben eltiltották a keresztény rabszolgák 

vásárlásától. Az első ilyen értelmű törvényt 

Szt. László hozta (1. Szabolcsi zsinat), 

később Kálmán király tiltotta el a zsidóknak a 

keresztény rabszolgák tartását (1 Kálmán zsidótörvénye), 

majd az esztergomi zsinat kimondta, 

hogy azokat még bérbe sem vehetik (1. Esztergomi 

zsinat). II. Endre is eltiltotta a zsidóknak a 

keresztény rabszolgák tartását (1. Beregi eskü)- 

A rabszolgatartás rendszere az országban mindamellett 

fennállott, mert II. Endre egyik büntető 

paragra f usa az izmael iták ós zsidók örök rabszolga 

ságba való vetését jelöli meg büntetésül. Sőt 

keresztényeket is rabszolgaságba vethettek, de

Rachmonusz 729 — Radő 

ezeket csak keresztények vásárolhatták meg. 

II. Endre alatt még a rabszolgaság annyira virágzott, 

hogy 1288. Esztergomban az érsek is vámot 

szedett a rabszolgakereskedőktől. Egyébként 

Magyarországon még a XIV. sz.-ban is vásároltak 

keresztény rabszolgákat. V. ö. Kohn, A zsidóság 

története Magyarországon. ü. i-. 

Rachmonusz (rachmonesz, h.), sajnálat 

szánakozás. Átvett értelemben szánalomra méltó 

ember. Tulajdonképpen ben R. 

Ráckeve, nagyk. Pest-Piiis-Solt-Kiskun vm., 

6551 lak. A R.-i hitközség egészen újkeletű. Bár 

régebben is laktak itt zsidók, de csak szórványosan, 

úgy hogy a hitközség megalapítására csak 

1879. került sor. Ugyanekkor létesült a Chevra 

Kadisa is. Templomot 1885. építtetett a hitközség 

a tagok önkéntes adományából és gyűjtés 

útján. Első rabbija, illetve rabbihelyettese Bande 

Illés, aki ma is működik. A hitközség magasabb 

állást betöltő tagjai Hajdú Jenő pénzügyi tanácsos 

és Pártos Samu m. kir. állatorvos. Holczmann 

Henrik fatelepe, Kovács Zsigmond és Klopfer 

Mihály szőlőgazdaságai számottevő tényezői 

R. gazdasági életének. A statusquo hitközség 

3512 pengős költségvetéssel dolgozik s200 pengőt 

költ szociális célokra. A hitközség anyakönyvi 

területéhez Pereg, Lacháza, Aporka, Szigetszentmá 

ton, Szigetújfalu, Szigetbecse községek tartoznak. 

A hitközség lélekszáma 122, a családok 

száma 38, az adófizetőké 56. Foglalkozás szerint: 

2 nagykereskedő, 20 kereskedő, 2 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 

2 orvos, 3 iptros és 1 magánzó. A 

világháborúban 34 tagja vett részt, 6 esett el. 

Mai vezetősége: Szagéi Sándor elnök, Roth Albert 

alelnök, Szagéi Lajos pénztárnok, Zoltán József 

jegyző, Assinger Áron a Chevra Kadisa elnöke, 

Holezman Henrikné a Nőegylet elnöknője, Lengyel 

László, Wessely Lajos, Steinberger Adolf, 

Gröner Illés, Kiopfer Bernát és Blum József 

elöljárók. 

Rácx, 1. Miksa, sebész, igazgató főorvos 

Nagyváradon, szül. u. o. 1877. A közegészségügy 

fejlesztése érdekében érdemes munkásságot fejt 

ki. Az orvostudomány körébe vágó cikkei a szaklapokban 

jelentek meg. Több kitüntetésben részesült. 

A román király az elsőosztályú román egészségügyi 

érdemkereszttel tüntette ki. u. s. 

2. R. Sándor, ügyvéd és közgazdasági író. 

Aradon lakik. A háború alatt a petrogradi dán 

kir. követséghez volt beosztva, a háború után a 

Magyar Vörös Kereszt svájci megbízottja volt. 

Több ipari vállalatot alapított Aradon. Erdélyi 

lapokba állandóan ír közgazdasági és szociálpolitikai 

cikkeket. " r>. 8. 

Radnay Jíiklos*,festő,szül. Budapesten 1900. 

A képzőművészeti szabadiskolában tanult, azután 

a szolnoki telepen dolgozott. A Nemzeti Szalonban 

tájképeket (Parasztudvar, Alföldi szélmalom) 

állított ki. Részt vett a szolnoki jubiláris kiállítási 

m (Nyárfák. Szolnoki cukorgyár), továbbá Merni 

(jő ('..festményével a Műcsarnok 1928-iki kiállításán 

a szolnokiak csoportjában. v. B. 

ítadó. 1. Aladár,zeneszerző.szül.Budapesten 

18S2 december 26., megh. a szerb harctéren 1914. 

Koossler János tanítványa volt. Hátrahagyott 

kompozíciói kivételes tehetségre vallanak. Művei: 

Petőfi (szimfonikus költemény). Kamarazenemuvek, 

dalok, gordonkaverseny. K. K. 

2. R. Antal, műfordító, költő és irodalomtörténész, 

szül. Móron 1862 jún. 29. Budapesten 

tanult és szerzett tanári diplomát. 1885-ben a 

képviselőház gyorsíró-irodájába lépett, amelynek 

később főnöke lett. Munkássága rendkívül 

kiterjedt s megoszlik az eredeti költemények, a 

műfordítások ós az irodalomtörténet között. Eredeti 

versei: Versek; Dalok és törtétietek; 

Rákóczi sírja és egyéb költemények; Mesék az 

íróvilágból; Római ritmusok; Háborús strófák. 

Műfordításai: Olasz költőkből; Latin költők; 

Görög költők; Petrarca összes szerelmi szonettjei; 

Leopardi összes versei; Idegen költők 

albuma; Ariosto Őrjöngő Lorántja; Firduszi 

Sahnáméja; Dante Pokla. Fordított ezenkívül 

Shakespeartől, Schillertől, Coppéetől, Mussettől. 

Szerkesztette a Magyar Könyvtárt, a Magyar 

Ifjóságot, a Remekírók Képes Könyvtárát. Tagja 

a KisfaludyTársaságnak és a Shakespeare-bizottság 

állandó előadója s a velencei tudományos 

társaságnak is tagja. Ő alapította meg a Magyar 

Pen Klubot, melynek igazgatója. Tudományos 

művei: Idegen szavak szótára ; A magyar műfordítás 

története : Az olasz irodalom története; 

Az ifjabb Michelangelo Buonarotti: Dante; 

A fordítás művészete ; A magyar rím: Per u 

centenario del romanziere ungherese Jókai c. 

műve a velencei Akadémia kiadásában jelent 

meg. 

3. R. Emánuel, publicista, szül. Mjestecben 

(Csehorsz.) 1866 febr. 1., megh. Budapesten 1924 

ápr. 21. Eleinte bankhivatalnok volt, később a 

NeuesPester Journal, majd aPesterLloyd munkatársa 

volt. Egyik tárcasorozata Budapester 

Spaziergánge, Pesti séták c. magyarul is megjelent. 

Petőfi, Kiss József és Reviczky Gyula sok 

költeményét németre fordította. 

4. R. István, hírlapíró, szül. Kisvárdán 1891. 

Egyetemi tanulmányai után hírlapíró lett és a 

Világ, Pesti Napló, A Nap szerkesztőségeiben 

dolgozott. Megalapítása óta szerkesztette a Mozivilágot, 

később a Mozgófénykép Híradót és a Mozi 

és Film c. íilmszaklapokat. Dramaturg és filmfeliratíró, 

a Magyar Filmklub titkára. Több 

regény- és novella fordítása jelent meg. Önálló 

művei: Mesélés (novellakötet 1912); Hindenburg 

(életrajz 1916); A 2o éves mozi (1926). E lexikon 

munkatársa. 

5. R. Károly, ügyvéd és író, szül. 1858., megh. 

1909. Aradon élt. Több színdarabot és jogi munkát 

írt. A Kikapós férjek c. darabja színrekerült a 

Városligeti színházban. 

6. R. Richárd*, újságíró, szül. Budapesten 1876. 

A Művészeti Közlöny munkatársa volt, később a 

Neues Poíitisches Volksblatt, majd a Magyar 

Hirlap közgazdasági tudósítója lett. 1911-től 

kezdve szerkesztette a Fővárosi Közlönyt, majd 

pedig egy kőnyomatos lapot szerkesztett. Könyve 

jelent meg A magyar vasúti sztrájkok történetérőZ, 

továbbá Budapest in Schrift u.Bi-ld címmel. 

7. R.Sámuel, író, szül. Petröcön 1857 febr. 7., 

megh. Budapesten 1919 júl. 18. Bécsben tanult 

jogot, azután Parisba ment, ahol több lap levelezője 

lett. 1898-tól kezdve a M. Távirati Iroda

Radoné 730 Rágalom 

vezetője volt s a hírszolgáltatás újjászervezése 

terén nagy érdemeket szerzett. Publicisztikai 

munkásságot külföldi lapokban ós a Pester Lloydban 

fejtett ki. Főbb munkái: Tisza, seine Partei 

u- seine Gegner : Az összeférhetetlenség; Die 

ungarische Verfassung; JDas Deutschtum in 

Ungarn; Politikai olvasókönyv; Újságírók 

iskolája; Népies po Utika; A politikai Robinson; 

Politikai frázisok és jelszavak; Újságírók 

(dráma); Dér Sturz des Zarümus; John Bull 

és társai. Felesége R. Hirsch NeJlí (1. o.). 

8. R. Vilmos, pedagógus és ifjúsági író, szül. 

Egerben 1847., megh. Budapesten 1919.1874-ben 

a budapesti állami tanítónőképző intézet tanára 

lett és mint ennek az iskolának igazgatója vonult 

nyugalomba. A Herbart-féie pedagógiának egyik 

legbuzgóbb magyar híve volt és számos tanulmányban 

foglalkozott mesterének elméletével. 

Tankönyveken kívül ifjúsági könyveket is írt. 

Közülük ismertebbek: Eredeti magyar gyermekés 

népmesék ; Magyar néprpondák; Robinson 

Grusoe élete ; Gróf Benyovszky Móric élete és 

kalandjai; Ujváry Miklós, a magyar Robinson; 

Vámbery Ármin utazásai. s-. ö. 

Radoné, 1. Hirsch Nelli festő, 1. Hirsch 

Nelli. 

2. R. Kempner Magda, írónő, szül. Báboezkán 

(Békés vm.) 1894 szept. 24. A budapesti egyetemen 

tanári oklevelet szerzett. Művei Ritmus (versek, 

drámai képek); Integrállények (regény). 

Rados, 1. Dezső, zenepedagógus, szül. Győrön 

1891 ápr. 12. A budapesti Zeneakadémia elvégzése 

után tanára, majd h. igazgatója volt a szabadkai 

Városi Zenedének s e minőségben rendkívül 

sokat tett a szerb-magyar részek zenekultúrájának 

felvirágoztatásáért. Számos koncertet 

adott. 1918 óta a budapesti Fodor-zeneakadémia 

tanára. Elismert zenepedagógus, K. K. 

2. R. Gusztáv*, matematikus, egyetemi tanár, 

szül. Budapesten 1862 febr. 22. A műegyetemen, 

az egyetem filozófiai fakultásán s a lipcsei 

egyetemen tanult. 1885-ben a műegyetem magántanára, 

1891 óta annak nyilv. rendes tanára 

lett. Tb. doktora a kolozsvári egyetemnek, 

egyik alapítója s alelnöke a Mathematikai és 

Physikai Társulatnak, sokáig szerkesztője volt a 

Mathematikai és Physikai Lapoknak s tagja a 

Magy. Tud. Akadémiának; háromszor volt rektora 

a Műegyetemnek s hétszer volt dékánja. Az ő 

rektorsága alatt létesült a Műegyetem közgazdasági 

fakultása és a Műegyetemi Deákotthon. 

Az Orsz. Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság, 

az Orsz. Közoktatásügyi Tanács és a Középisk. 

Tanárképző Intézet tagja, a Felsőoktatási Egyesület 

matematika-természettudományi osztályának 

elnöke. Matematikai munkássága rendkívül 

kiterjedt s főleg a felső algebra és számelmélet 

körébe vágó tanulmányai számos magyar és külföldi 

szakfolyóiratban jelentek meg. Önállóan 

megjelent müvei: A felsőbb fokú kongruenciák 

elméletéhez; Analysis és geometria. 

2. R. Ignác*, matematikus, szül. Budapesten 

1859. Tanári és bölcsészetdoktori oklevelének elnyerése 

után a Budapesti Keresk. Akadémia, majd 

az V. ker. állami főreáliskola tanára lett. Tanulmányai 

a Műegyetemi Lapokban, a Mathematikai 

és Természettudományi Értesítőben, a Mathematikai 

és Phisikai Lapokban, továbbá az Orsz. 

Középiskolai Tanáregyesületi Közlönyben jelentek 

meg. Magyarra fordította Bolyai János 

Appendixét és Stückelnek Wolfgang u. Jőhann 

Bolyai c. művét. 

3." R. Móric, újságíró és lapkiadó szül. Abouyban 

1888. Megalapította Kolozsváron a Consum 

és Rumánischer Lloyd c. romániai közgazdasági 

lapokat. Sajtó alá rendezte az Erdélyi Gazdasági 

Lexikont. Iskolaszéki alelnöke a kolozsvári 

orthodox zsidó hitközségnek. Sz. r. 

Radváiiji László, közgazdasági író, szül. 

Budapesten 1876. A budapesti egyetemen jogot 

hallgatott és megszerezte az államtudományi 

doktorátust. Ezután a székesfőváros szolgálatába 

lépett, majd egy szerszámgyár cégvezetője volt. 

Az Üzlet c. közgazdasági lap szerkesztője. A Magyar 

Szaklapok Szindikátusának ügyvezető elnöke. 

Több ízben képviselte a budapesti szaklapokat 

külföldi kongresszusokon. Munkái: A magántisztviselők 

és az általános választói jog; 

A textilszakmabeli kondíció konvenciók; A reklám 

művészete (Földes Artúrral); A grafikai reklám 

művészete- Sz. Q. 

Rágalom (héb. lósón höró, vulg. losen hőre, 

a. m. gonosz nyelv), a Bibliában, Talajúdban és a 

rabbinikus irodalomban megbélyegzett bön, mely 

iránt valamennyi irat kihangsúlyozott averziót 

mutat. A R. fogalmi körébe tartozik minden maliciózus 

vagy igaztalan vád, állítás, melynek az a 

célja, hogy embertársaink jó hírnevét beszenynyezze 

alap nélkül, továbbá a könnyelmű fecsegés, 

mely végül is R. lesz. A rágalmat már a 

mózesi könyvek eltiltják: «Nem szabad rágalmazóként 

járnod néped közt» (Levit. 19. 16); 

«Nem szabad hamis hírt terjesztened, ne játszál 

össze a gonosszal, mint igazságtalan tanu» (Exod. 

23. 1), amelyhez a rabbik a következő parancsot 

fűzik: cdntés ez, hogy senki se figyelhessen 

a R.-ra.B A bibliai parancs, «ne tégy hamis tanúbizonyságot 

felebarátod ellen», szintén a rágalmazókra 

vonatkozik. A próféták a társadalmi 

romlottságot a R. elterjedésével jellemzik. Jeremiás 

próféta azokról beszél, «akiknek nyelve a 

nyílhoz hasonlóan hajlik a hazudozásra» (9. 2), 

Ezékiel próféta pedig oly emberekről szól, akik 

mesemondással, azaz rágalmazással járnak a nép 

közt s vérontás okozói lesznek (22. 9). A rágalmat, 

mint bűnt a Zsoltárok és Példabeszédek 

könyve is megbélyegzi: «Testvéred ellen ha beszélsz, 

megrágalmazod saját anyád gyermekét» 

(Zsolt. 1. 20); «Azt, aki rossz hírbe hozza szomszédjáttitokban, 

elfogom gáncsolni)); «Ne rágalmazd 

meg a szolgát gazdája előtt, mert megátkoz 

téged és bűnösnek fogsz találtatni)- (Példabesz. 

30. 10); «A kígyó elbájolás nélkül is harapni 

fog s az ember, aki rágalmaz, szintén nem jobba 

(Ecclesiasticus 10.11);«Sokan estek el a kard élétől, 

de nem oly sokan, mint a mások nyelvétől* 

(Ecclesiasticus 5. 18). Igen jellemző az imákban 

a rágalmazók elleni panasz: «Mert soknak rágalmát 

hallottam s mindenki félt tőle, mert összeesküdtek 

ellenem, hogy életem vegyék» (Zsolt. 

31. 14; Zsolt. 35. 11; Jer. 20. 10). Míg a R. 

ekként elítéltetik, addig a gonosz beszédtől való

Rágalom 

tartózkodást a legnagyobb erénynek minősíti a 

Biblia. Az a tulajdonság, amely alkalmassá teszi 

az embert arra, hogy Isten házában tartózkodhasson, 

az, «hogy nyelve nem ejt ki rágalmat» 

(Zsolt. 15. 3). Ez az alapfeltótele a hosszú és 

boldog életnek. «Tartsd vissza nyelvedet és ajkadat 

a gonosztól és a rágalmazó beszédtől» (Zsolt. 

35. 14). A Talmud és Midrások túláradnak a R. 

elítélésétől; a rágalmat a kígyó mérgéhez hasonlítják 

(Berésit Rabba 2b. 2): «Ahogyan az 

kihat a test minden részére, éppen úgy a R. az 

ember lelkét sebzi meg; ahogy a kígyó mérge 

távolból tud hatni, úgy a Rómában költött R. 

meg tudja ölni azt, aki Szíriában él». A rágalmazó 

háromszoros gyilkos, mert megöli magát 

a rágalmazót, azt aki ráhallgat s azt akit 

megrágaírnazott». A Talmud példázataival a rágalmat 

a legnagyobb bűnnek tekinti: vesztes és 

végzetes kihatású hadmüveleteket tulajdonít annak, 

hogy a vesztő fél oldalán rágalmazók voltak 

; «Ha Dávid nem hallgatott volna a rágalmazókra, 

akkor a királyság nem oszlott volna két 

részre, Izrael nem követte volna el a bálványimádás 

bűnét és mi nem űzettünk volna el szülőföldünkről)) 

(Sabb. 56b); «A rágalmazóról az Egyetlen 

Isten mondja: ,ó és Én nem élhetünk együtt 

ezen a világon'» (Midrás Jalkut, Zs. 101. 5-hez); 

«A rágalmazó megtagadja Istent» (Ar. 15b); 

«Négy kategória van kizárva Isten jelenléténél : 

a szitkozódok, hazudozók, hipokriták és rágalmazók)) 

(Szóta 42a); A rágalmazó erkölcsi értelemben 

egyforma a bálványimádóval, a paráználkodóval 

ós a gyilkossal s semhogy ezen bűnök bármelyikét 

elkövesse, üldözések idején minden zsidónak 

kötelessége inkább életét feláldozni (Áruch 

15b és Genes. Bab. 70. 4). A Talmud példázata 

szerint a bibliai Mirjam azért lett leprás, mert 

rosszat mondott Mózesről, testvéréről. Ezt az 

összefüggést azzal az erkölcsi tanítással okolja 

meg a Talmud, hogy amiképpen a rágalmazó 

morális leprát tud R.-mal okozni és fórjet feleségétől 

szét tud választani, éppen úgy természetes 

az ő bűnhődése is, mely kiveti a társadalomból 

(Ár. 16b). Egyik rabbi-döntés szerint a rágalmazó 

megkövezést érdemel (Jalk. Zsolt. 101. 5), 

míg a másik szerint «az, aki rosszat mond szomszédjáról 

s aki figyel rá és aki hamis tanúvallomást 

tesz szomszédja ellen, megérdemli, hogy a 

kutyák elé dobják» (Fesz. 118a). Felette jellemző 

a zsidó felfogásra, de egyszersmind emberismeretére 

és objektivitására is, hogy egyik héroszát 

sem tünteti fel teljesen hibátlannak s minthogy 

az ember, gyengeségénél fogva, legkönnyebben 

nyelvével vétkezik, a Midrás soknak bukását 

ebben látja. így szó van József megbüntetéséről, 

mert rosszat mondott testvéreiről (Gen. 37. 2; 

Gen. Rab. 84. 7; Jer. Pea 1. 1). R. bűnének számít 

a nép vezéreinek túlságosan erős korholó kifejezése 

is, pl. Mózes eme megszólítása : «Halljátok, 

ti lázadók» (Num. 20. 10-13), vagy Jesája 

próféta felkiáltása: ((Tisztátalan ajkú nép közt 

lakom én». A zsidó törvényhozás régebbi korszakában 

némely adat szerint szigorúbban büntette 

a rágalmat, mint sok súlyosan bűnös cselekedetet 

8 erre vall a Talmud egyik kitétele egy 

rágalxnazási ítélet elmondása kapcsán: «Valaha 

31 — Rákosi 

a rossz beszédet szigorúbban büntették, mint a 

rossz cselekedetet)). A rágalmat a zsidó vallás 

iszonyattal ós morális megvetéssel szemlélte és 

szigorú törvényhozással sújtotta nem csupán az 

ókorban, hanem sokkal később is, amíga Bészdinek 

ítélkeztek. Ez a megvetése és helyes felismerése 

a R.-nak a zsidó vallásethika Hillel nevéhez 

fűződő nagy tanításán alapszik: «Legyen felebarátod 

tisztessége oly drága előtted, mint sajátmagadé)). 

A R.-tól a zsidó ethika finomsága 

megkülönbözteti a mások rossz hírbe keverését 

(móci sém rá), mely azonban szintén bűnnek számít. 

A Biblia a rossz hírbe keverést is szigorúan 

ítéli el és annak következtében a férj elveszthette 

válási jogosultságát (Deuteron. 22. 13—21). A 

rabbinikus törvények szerint bármiféle inzultust 

meglehetett bocsátani, ha nyilvánosan bocsánatot 

kér az inzultáló, de a rágalmat nem (Jerus. Bába 

Káma 8. 7). A közép- ós újkori Bész-Dinek a 

kárt okozó rossz beszédet törvényesen elítélték, 

sőt miatta történt exkommunikálásról is tudunk 

s a kiközösítés mindaddig érvényben maradt, 

amíg teljes elégtételt nem kapott a meghurcolt 

egyén. Áseri rabbi pénzbüntetéssel sújtotta az 

enyhe rágalmazót s responsumaiban ezt ajánlja 

a többi Bósz-Dinnek is. A nők becsületét sértő 

igaztalan rossz beszédért három (hétfő — csütörtök) 

napi böjtre ítélték a bűnöst, továbbá arra, 

hogy a zsinagóga előtt mezítláb kellett ülnie, 

az istentisztelet alatt pedig az egész község jelenlétében 

az almemorról kellett bocsánatot kérnie 

attól, akit megbántott. A halottakról a rossz beszédet 

szintén bűnnek minősítették, főképpen a 

gáónikorszak tiltotta azt el. Expiálására több naposböjtöt, 

valódi bűnbánást és pénzbüntetést írtak 

elő (Sulchan Áruch, Orach Ghajim 606., 3.) s 

ezenkívül a rágalmazónak még a halott sírjánál 

is bocsánatot kellett kérnie. s. R. 

Raimann Rezső, zeneszerző, szül. Veszprémben 

1861 máj. 7., megh. Bécsben 1913 szept. 26. 

Nagyon termékeny komponista volt. 1881—1908-ig 

tizenöt operát irt és többel sikert aratott. Operettjei 

német színpadokon, Budapeeten és Esterházy 

herceg tatai kastélyában kerültek bemutatásra. 

K. K. 

Rakouitz Gyula, ügyvéd, szaklapszerkesztő, 

szül. Budapesten 1894 dec. 25. Egyetemi tanulmányait 

Budapesten, Neufchatelben és Oxfordban 

végezte. Pályáját mint törvényszéki jegyző 

az igazságügyminisztériumban kezdte, majd ügyvédi-irodát 

nyitott. Mint egyetemi adjunktus 

működik a budapesti Tudományegyetem büntetőjogi 

szemináriumán. Jogtanácsosa a budapesti 

orth. hitközségnek, a Frankfurti Biztosítónak és 

a Pesterzsébeti Gyufagyárnak. 1920 óta felelős 

szerkesztője a Magyar Jogélet c. jogtudományi 

folyóiratnak. Szaklapokban és napilapokban számos 

tanulmánya és cikke jelent meg. Könyvalakban 

megjelent nagyobb munkái: A veszélyviselés 

(1916, az Egyetem Senger-díját nyerte); 

Kommentár a választójogi törvényről (1918). 

A kény szeregyezségi jogról (1926). v. A. 

Rákosi H. Tibor, közgazdasági író, szül. 

Sarmaságon (Szatmár vm.) 1878. Azelőtt szépirodalmi 

műveket is írt (monológok, esztétikai cikkek), 

újabban csak közgazdasággal foglalkozik.

Rajec 732 Rasl 

Munkatársa a Magyar Pénzügy, Magyar Kereskedők 

Lapja és Magyar Iparnak. 

Rajec, kisk. Trencsén vm. (Ca-Szl.). A R.-i 

(kongresszusi) hitközség majdnem 200 éves. Mint 

a hitközség levéltárában levő okiratok igazolják, 

a hitközséget R.-en letelepedett kereskedők alapították 

1745. A kis hitközségnek van egy nagyon 

régi, többször restaurált temploma. Többi intézményei 

: a Chevra Kadisa, melynek jelenleg Steiner 

Vilmos az elnöke, a jótékonysággal foglalkozó 

Cedókó egyesület, melyet Altmann Aurél 

vezet és a Nőegylet, melynek Eiser Józsefné az 

elnöknője. A hitközség területéről többen származtak 

el olyanok, akik kulturális vagy közgazdasági 

működésükkel hírnévre tettek szert. Ezek 

Láng (1. o ) egyetemi tanár, N. Frank, aki kitérve 

papi pályára lépett s anglikán püspök lett ós 

Kuft'ler Viktor bécsi gyáros. A hitközség 16,000 

ck-s évi költségvetéssel dolgozik és ennek egy részét 

szociális és filantrópikus célokra fordítja. 

A hitközségnek, melynek anyakönyvi területéhez 

30 község tartozik, lélekszáma kb. 300, a családok 

száma kb. 100, adót 45-en fizotnek. Foglalkozás 

szerint a hitközségi tagok nagyrészt kereskedők, 

iparosok és gazdálkodók. Mai vezetősége: 

Donáth Sándor elnök, Lipscher Lajos alelnök, 

Altmann Aurél pénztárnok és titkár. A hitközség 

kántora Veretyn Sámuel. 

Rajka Ödön, orvos, szül. 1890. A budapesti 

egyetemet végezte, majd a Teleia dermatológus 

orvosa lett. Állandó munkatársa a Gyógyászat, 

Bőrgyógyászati Szemle ós több nagy külföldi 

szakfolyóiratnak. Több tanulmánya jelent meg 

könyvalakban. Főműve a Lehner Imrével (1. o.) 

együtt írt Allergie des Hatás. 

Rakenstein Juda Léb, rabbi, szül. Pakson a 

XIX. sz. húszas éveiben. Előbb Zágrábban, majd 

Szombathelyen működött s onnan került Topolyára, 

de állásáról később leköszönt. Filozófiai doktorátusa 

volt és cikkeket írt a Ben Chananjába, 

Lőw Lipót folyóiratába, azonkívül Divre Jehudó 

címen kiadta tóramagyarázatait (Wien, 1868). 

Rambam (RMBÍl), rabbi Móse ben Majmon 

(arabul: Abu Imram Musa ben Maimun ibn 

Abd Allah), a zsidóság egyik legnagyobb kodifikátora 

és filozófusa, szül. Kordovában 1135 

márc. 30., megh. Kairóban 120-i dec. 13. Legnagyobb 

filozófiai műve: A tévelygők útmutatója 

(héberül: More nebuchim arabul: Dalalat al 

Há-isrin, amely kimutathatóan Aquinói Tamásra 

is nagy hatással volt). Korszakalkotóan fontos 

a Misnálioz írt arab kommentárja, amelyet héber, 

latin és több európai nyelvre fordítottak le. 

Évszázadokra terjedő hatást ért el a zsidó törvények 

kodifikációjával, amely Misné Tóra (a 

Tóra ismétlése) címen 1190. jelent meg. A zsidó 

hitélet ebből a 14 könyvből bontakozott ki mai 

alakjában. A 13 hitágazat, amely a hitvallás 

alapja, szintén tőle ered. (1. Selőso ószor ikkóri,m). 

Felfogása nem mindig fedi a rabbinikus 

tekintélyek; felfogását. Minden ilyen eltérést 

problémának tekintenek a talmudkutatók (harber 

Rambam) és különös buzgósággal keresik az 

összeegyeztetést. A R. számos fólió-kiadásban 

jelont meg. Művei hat hatalmas fóliánst tesznek 

ki. L. Kódex-irodalom. v. M. 

Ranscliburg, 1. Pál, orvostanár, szül. Győrben 

1870 jan. 3. Atyja R. Salamon győri főrabbi 

volt. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Lipcsében, 

Wundtnál végezte. 1899-ben megalapította 

az első magyar pszichofizikai laboratóriumot. 

1916 óta a Foliklinika idegosztályának főorvosa, 

1918. rk. egyetemi tanár lett. Mint kísérleti 

pszichológus és gyermekpszichiáter európai 

nevet szerzett; az általa készített szellemi működést 

vizsgáló készülék, a mnemometer világszerte 

használatos. Mint gyógypedagógus is nagyarányú 

működést fejt ki és a budai ilynemű 

középfokú iskola az ő vezetése alatt működik. 

1923 óta egészségügyi főtanácsos. Rendkívül 

nagyszámú szakfolyóirat munkatársa bel- és külföldön. 

Önállóan megjelent nagyobb munkái: 

A fejfájásról (1897); Lelki gyógymódok (1900); 

A kretinizmus kór- és gyógytana (1905); A szellemi 

működések fizikája (1908): A lelki élet abnormitásai 

(1908, mindkettő a Műveltség Könyvtárában); 

A gyermeki elme (1908); Pszichológiai 

tanulmányok (1 — II., 1914); Az emberi elme 

)1923); Ideggyógyászat (1926 a Müller-fóle Klinikai 

recipekönyvben); Neue Beitrage zur PszyehologiedeshysterischenGeisteszustandes(189Í); 

Das Kranke Gedachtnis (1911): Die Leseschivache 

und Rechenschuiiche(1916); Die Heilerfolge 

der Nervennaht (1918); azonkívül R. 

írta az Encyclopádisches Handbueh der Heilpadagogik 

pszichológiai részét. s. R. 

2. R. Salarnon, rabbi, R. Pál atyja, szül. Luzcban 

(Csehország) 1816., megh. Győrben 1895. 

Régi rabbicsaládból származott. Előbb Csehországban 

volt rabbi, onnan 1855. Győrbe hívták 

meg. Kitűnő talmudtudós volt s egy talraudikus 

tárgyú nagy müve kéziratban s töredékben maradt 

fenn. 

3. R. Viktor, könyvkiadó, R. Salamon győri 

főrabbi fia, szül. Győrben 1862 aug. 8. A gimnázium 

elvégzése után Németországban folytatott 

szaktanulmányokat, majd visszatérve, a Révai 

Testvérek könyvkiadónak, később az Athenaeumnak 

volt igazgatója. Újabban a Pantheon könyvkiadó 

válialat óién áll. A magy. Könyvkereskedők 

Egyletének főtitkára, a Magy. Könyvkiadók 

ós Könyvkeresk. Egyesületének sokáig titkára, 

majd főtitkára, 1906—19-ig pedig elnökhelyettese 

volt. Az egyesület közlönyébe, a Corvinába 

magas színvonalon álló cikkeket írt. Irodalmi 

munkásságának legfőbb tárgya a szerzői ós kiadói 

jog. Az 1913. Budapesten megtartott nemzetközi 

kiadói kongresszust ő készítette elő. A francia 

Akadémia már 1901. az Officier de 1'Académie 

Francaise címmel tüntette ki. R. több munkát 

írt, többek közt: A szerzői jog védelmére alakított 

berni egyezmény, vonatkozással Magyarországra 

(1901); A Könyvárus müveit sége{\SSl). 

Itaisi. Rabbi Selomó Jiceháki-nak, a Biblia és 

Talmud legnagyobb kommentátorának általánosan 

használt abbreviatúrája; szül. 1040. Troyesben 

(Franciaország). Atyja tekintélyes talmudtudós 

volt, hasonlóképpen az anyjáról való nagybátyja 

Simon ben ,]ic,chok liturgiái költő is, aki 

Mainzban működött. A rokonsága révén juthatott 

R. is Mainzba Jakób ben Jakar híres talmudiskolájába. 

Innen Wormsba ment, ahol Izsák ben

Rasi-betü — 738 — Recepció 

Johuda előadásait hallgatta. Tanulmányait Speierban 

fejezte be rabbi Eljakim vezetése alatt. Tizennyolcéves 

korában megnősült és huszonötóves 

korában 1064. állandó tartózkodásra Troyesben 

telepedett meg. Ekkor már messze földön elismert 

tekintély volt és kiváló tudósok fontos kérdésekben 

az ő döntését kérték ki. Feltehető, hogy 

a troyesi község rabbijává választotta, de erről 

nincsenek hiteles adataink. Ellenben tudjuk, hogy 

egy nagy iskola élén állt, ahol Bibliát és Talmudot 

adott elö. Az előadása oly világos és szabatos 

volt, hogy rövid idő alatt azt tartották róla, 

hogy minden addig élt irásmagyarázót fölülmúlt. 

Valószínű, hogy az előadásaihoz írt jegyzeteiből 

készítette Konterosz c. halhatatlan kommentárjait 

a Talmud legtöbb traktátusához. írt kommentárt 

a Szentírás könyveihez is és aleghomályosabb 

helyet is megvilágosította. Bár itt is szigorúan 

a szöveghez alkalmazkodott és óvakodott' 

minden misztikus magyarázattól, mégis úgy 

érezte, hogy nem mindig jutott el a racionális értelmezéshez 

ós még öreg korában is azzal a gondolattal 

foglalkozott, hogy bibliai kommentárjait 

átdolgozza. Ezt a tervét már nem valósíthatta 

meg, de munkája nem szenvedett miatta, mert 

nemcsak népszerű, de nélkülözhetetlenné is vált 

és a Szentírás tanulmányozása még mai napig 

is R. kommentárja nélkül elképzelhetetlen. A legtöbb 

héber Biblia-kiadás az eredeti szöveg mellett 

R. kommentárjait is közli, még pedig abban 

a betűtípusban, amelyet R.-tól neveztek el. Nagy 

jelentőségét már a kortársai is elismerték és a 

róla alkotott felfogás nem változott a későbbi 

rabbinikus irodalomban sem, amely a Parsandata 

(törvénymagyarázó) névvel tüntette ki. R. 

alapította azt az iskolát, amely hosszú időre 

Franciaországot tette meg a rabbinikus tudományok 

központjává. Nagy hagyományait vejei és 

unokái plántálták át a későbbi nemzedékekbe és 

ok alapították meg a Toszafisták iskoláját, ü. p. 

Itasi-betíí. A könyvnyomtatás feltalálása 

után való időben kifejlett kisebb tipusú héber írás. 

Valószínűleg Rásinak Tóra- és talmud-kommentárjait 

szedték először ezzel a betűtípussal és 

innen nyerte a nevét is. 

Káskai, 1. Dezső*, orvostanár, szül. Budapesten 

1866 dec. 5. U. o. és Bécsben tanult, majd 

több fővárosi kórházban lett urológus-főorvos 

és egyetemi magántanár. Müvei: A cystitis aetioloyiája 

(1900 németül is); A húgycső szűkületek 

kór szövettana (németül is 1901); Az erömüvi 

húgycsöszii kiilelek (1908); Tanulmányok a dtiltmirigy 

megnagyobbodásáról{1901—1905); Vesevizsgálati 

módszerek (1911); Über Ilamröhreastrikturen 

(1912); Die Rolle cles Infí/ienzabazilhis 

beiErkrankungen der Urogenitalapparu((>[19\:\ 

Virchows Archív); Hogyan és mit látunk 

a kystoskóppal? (1923); A sebészi vesemeqbetegedések 

korai diagnosisa (1926). 

2. R. Ferenc*, hírlapíró, költő és regényíró, 

mii. Komáromban 1883. Miután a budapesti 

egyetemen elvégezte a jogot, hírlapíró lett. 1903 

u ta a Festi Hírlap munkatársa és színházrovatáuak 

vezetője. A szépirodalom minden ágában termékeny 

munkásságot fejtett ki. Verseskötetei : 

Zongora dalai: Élni tovább ; Hét esztendő. No 

velláskönyve: Asszonyi balsors. Regényei: 

A szerelem nyomorékjai; Férfisírás; Csodamajom 

; Kis lány, nagy színész; Dunai éjszakák 

; Kanáry Zoltán ; Szépasszony tolla. A fővárosban, 

Kolozsvárott és sok más vidéki városban 

színre került darabjai: Kolumbusz báró; 

Gyermekváros: Faun; A budai ház; Mentőangyal; 

Hivatalnokleány. Egyfelvonásos darabjait 

Mai témák c. kötetben gyűjtötte össze. Sz. G. 

Rá t kai Márton, színművész, szül. Budapesten 

1881 nov. 18. Az Orsz. Színművészeti Akadémián 

tanult, majd a Magyar Színház és több 

vidéki társulat tagja lett. 1905-től kezdve a Király 

Színháznak is tagja. 1921-ben huzamosabb 

ideig Amerikában működött és saját társulatával 

járta be az Egyesült-Államok nagyobb városait. 

Egyaránt kiváló drámai és opei ettszínész, aki 

ének- és táncszerepekben érte el legnagyobb sikereit. 

Kav, a rabbinak neve, ki a községnek vallási 

vezetője. A szokásos nyelvhasználat Rófnak ejti. 

Egy hitközségnek csak egy R.-ja lehet, a mellette 

funkcionáló lelkészek nem élhetnek ezzel a 

címmel. 

Reb (rabbi, h.). Ur. Mint cím megelőzi a személynevet. 

Pl. : reb Móse. 

Kebc (rabbi). A rabbi címe a jiddis nyelvhasználatban. 

A chásszideusok között a csodarabbi. 

Rebecn (szlávosított héber szó). Rabbi felesége. 

Recepció. A zsidó vallás egyenjogúsítása 

Magyarországon, amelyet az 1895. XLII. t.-c. 

biztosít. A R.-tmár az 1869. évi zsidó kongresszus 

követelte Mezei Móric, Rósa Izsó, Simou József 

és Fényvessy Adolf indítványa alapján. Sok sikert 

még a kezdeményezők sem remélhettek, mert 

abban az időben a protestáns vallások is küzdöttek 

még a teljes jogegyenlőségért. A következő 

évtizedben jóformán semmi sem történt, míg aztán 

1883. a községkerületi elnökök emlékiratot 

szerkesztettek és abban kérték a zsidó vallás 

számára mindazokat a jogokat, amelyek «az országban 

létező törvényesen bevett vallásfelekezeteket 

megilletik». Az ország még a tiszaeszlári 

izgalmak hangulatában izzott és a dicséretes inciatíva, 

amelyben több volt a bátorság, mint a 

politikai előrelátás, nem bírta döntő megmozdulásra 

sem a kormányt, sem a törvényhozást. De 

a zsidó közvélemény most már napirenden tartotta 

a kérdést és egy célját tudó komoly gárda 

küzdött érte a zsidó sajtóban szívósan és kitartóan, 

megint tíz esztendeig. Ebben a publicisztikai 

küzdelemben igen nagy érdemeket szereztek : 

Vázsonyi Vilmos, Szabolcsi Miksa, Mezey Ferenc, 

Lö\v Immánuel, Márkus Dezső, Mezei Ernő, Peres 

Ármin, Kosenberg Sándor, Ullmami Sándor 

és a két Palágyi. Az illetékes tényezők mindazonáltal 

még most sem tartották időszerűuek a probléma 

megoldását és végül is nem a jogos kívánság 

megismerése kényszoritette ki a rendezést, hanem 

az a körülmény, hogy az összes vallásokra kiható 

általánosabb jelentőséget kapott az egyenjogúsítás. 

A protestáns egyházak ugyanis egyre hangosabban 

panaszkodtak az elkeresztelésok miatt, 

amelyek uem respektálták a reformált vallások

Becepció — 734 — Reform hitközség 

számára biztosított egyenjogúságot és a keresztény 

vallások egymásközti viszonosságát az 1868 

LIII. t.-c. ellenére egyoldalúan megzavarták. 

Csáky Albin gróf kultuszminiszter körrendeletben 

az érvényes törvény tiszteletben tartását követelte 

a katolikus papságtól, amely nyilt ellenszegüléssel 

válaszolt, miután a lelkiismereti szabadságba 

való beavatkozásnak minősítette a 

miniszter rendeletét. A szilárdan kiépített és 

most mi r meg nem rendíthető vallásegyenlősóg 

ezáltal keresztény-probléma lett és általános érdek 

követelte a megoldását. Irányi Dániel 1891. a 

költségvetési tárgyalás során határozati javaslatot 

terjesztett a törvényhozás elé azzal a tartalommal, 

hogy : «a képviselőház utasítsa a kormányt, 

hogy a vallás szabad gyakorlatáról és a 

polgári házasságról törvényjavaslatokat terjeszszen 

elő.» A közhangulat nyomása alatt a 

kormány az egyházpolitikai reformtörvények 

előkészítésére határozta el magát. Ez az atmoszféra 

a zsidó kérdésnek is kedvezett. 1892 

jan. 6-án országos nagygyűlést tartott a magyar 

zsidóság a pesti hitközség dísztermében 

ós elfogadta Vázsonyi Vilmosnak a képviselőház 

számára írt memorandumát, amely a zsidó vallás 

R.-jának törvénybe iktatását kérte. Most már 

volt sikere a zsidó megmozdulásnak. Gróf Szapáry 

Gyula miniszterelnök 1892 nov. 9-én bejelentette 

a képviselőháznak, hogy «a kormány 

előkészítette a törvényjavaslatokat az általános 

polgári anyakönyvvezetésről, az izraelita vallás 

törvénybe iktatásáról, valamint a vallás szabad 

gyakorlatáról és ezen törvényjavaslatok beterjesztésére 

megnyerte a korona jóváhagyását. 

A beígért törvényjavaslatot már nem Szapáry, 

hanem Wekerle Sándor kormánya nyújtotta be a 

képviselőháznak 1893 ápr. 26-án. A törvényjavaslat 

felszabadította a politikai pártszenvedélyt, 

az ország pártokra bomlott és mindenütt 

megindult a féktelen izgatás. Csáky gróf visszalépett 

és Eötvös Loránd báró vállalta a kultuszminiszteri 

tárcával a veszedelmes javaslatot is 

és ezt jún. 26-án már tárgyalás alá is vette a 

képviselőház. Csak három katolikus pap utasította 

vissza a javaslatot, a képviselőház többi 

tagja változás nélkül elfogadta. A főrendiházban 

már csak 103 igent kapott 109 nemmel szemben, 

de itt tulajdonkepen már csak az áttérések megengedése 

miatt utasították vissza. Még kétszer 

került a javaslat a főrendiház elé, utoljára 1895 

máj. 15-ón báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége 

idején. 107 főrend mellette, 107 ellene szavazott, 

az egyenlő arányt Vay Béla elnök igen 

szavazata döntötte el. Á király 1895 okt. 1-én 

szentesítette a R.-s-törvényt és ez, mint az 1895. 

XIJII. t.-c. jelent meg a törvénytárban a következő 

szöveggel: 

1. $• Az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak 

nyilváníttat ik. 

2. s. Az 1868. Lili. törvénycikk 18., 19., 20., 

21. és 28. §§-ok rendelkezései az izraelita vallásúakra 

is kitérjesztetik. E paragrafusok arról 

szólnak, hogy lelencek nevelőik vallását követik; 

senki sem kötelezhető más vallás szertartásainak 

gyakorlására (19. §.); mindenki tartozik 

egyházközségéhez csatlakozni (20. §.). 

8. §. Lelkészi (rabbi) és hitközségi előljáró az 

izraelita felekezetnek csak oly tagja lehet, aki 

magyar állampolgár és aki képesítését Magyarországban 

nyerte. 

4. §. A jelen törvény végrehajtásával a minisztérium 

bízatik meg. 

RecliAs. A rabbi, kántor és egyházfi esketési 

járandósága. Abbreviatúrája (R. Ch. S.) a Rév 

(rabbi) Ghazon (kántor) ós Samesz (egyházfi) 

szavaknak. 

Rechnitz, 1. Alexander Salomon, szerkesztő, 

szül. Budapesten 1846 jún. 28., megh. 

Hamburgban. A bécsi egyetemen tanult és korán 

újságíró lett. Nevét írói körökben akkor tette 

népszerűvé, amikor Drezdában az összes kiválóbb 

művészek életrajzát megírta. Ezeken kívül is 

számos jó életrajz származik tőle. Verses kötete 

Die Maciit der Liebe címen jelent meg. Kitűnő 

színházi kritikus és tárcaíró, aki később Hamburgban 

maga is lapot szerkesztett. 

2. R. Elza, festő, szül. Breslauban 1879. 

Skultéty Döménél, azután Szolnokon, Budapesten 

és Parisban tanult. A Műcsarnokban kiállított 

egyik kópét pedig az állam vette meg. 

Kisebb gyűjteménnyel a Nemzeti Szalon 1926-iki 

csoportkiállításán szerepelt (Tivolii tájképek; 

csendéletek). P. B. 

Rectores. Középkori latinnyelvű okiratban 

valószínűleg a vallási főnökök, a rabbi ós ülnökeinek 

elnevezése. 

Reé, hetiszakasz, mely Mózes 5. könyve 11. 

fejezetének 26. versétől a 16. fejezet 17. verséig 

terjedő részt foglalja magában. Rövid tartalma: 

Áldás és átok. Az istentiszteletnek helye. A hamis 

próféta és a bálványimádás csábítója ellen. 

Társadalmi törvények. Az elengedés éve. A rabszolga 

törvénye. Az állatok első fajzata. A három 

zarándokünnep. A hetiszakaszhoz tartozó prófétai 

rósz Jezsajás könyve 54. fejezete 11. versétől 

az 55. fejezet 5. verséig terjed. A tórai ós 

prófétai rész között nincsenösszefüggés,csakhogy 

a liturgiái berendezkedés szerint a hetiszakasz 

mindig a vigaszhetekben av hó 9-ike és ros 

hasónó között olvastatik fel, így lett a vigasztalóbeszéd 

tartalmú fejezet a kijelölt prófétai 

szakasz. F. D. 

Reform. A haladó zsidóság németnyelvű 

orgánuma. Szerkesztették Pesten 1868—69-ig 

Strasmann Mór és Joseffy Farkas. 

Reform hitközség. A hatalmas mórtékben 

fejlődő pesti hitközségnek a múlt század első 

felében két temploma volt: a zsinagóga és a kultusztemplom 

(l. Pesti hitközség). E két hitközségi 

templomon kívül rövid ideig egy reformtemplom 

is fennállott Pesten, a király-utcai 

Valero házban. A templomot 1848. a «pesti izraeliták 

reform társulata» rendezte be a németországi 

reform imaházak mintájára. A társulat több merész 

újítást honosított meg, melyek nem a zsidó 

hitélet talajából nőttek ki, hanem a forradalmi 

idők lázában keletkeztek. Eltörölték a tallisz ós 

tetiüin viselését, a cirkumciziót, az étkezési törvényeket, 

peszáchkor a mácosz-fogyasztást, 

jom-kippur kivételével az összes böjtnapokat. 

Szombatról vasárnapra helyezték a heti ünnepeket 

és az istentisztelet, melyen hajadon fővel kel-

Reform-zsidóság 

lett megjelenni, a héber imák kiszorításával magyar- 

és németnyelvű volt. A reform társulat 

1848 júl. 8. alakult, Einhorn Ignác (a későbbi 

Horn Ede államtitkár) volt a lelkésze, ki 184:8 

szept. 28. avatta fel a reformtemplomot. Midőn a 

császáriak 1849 jűl.-ban elfoglalták Pestet, Einhorn 

Komáromba ment, hol Klapka honvédeméi 

tábori lelkész volt, majd a szabadságharc leveretése 

után emigrált a hazából. Név-, de nem vérrokona 

Einhorn Dávid schwerini rabbi lett 

utóda a pesti reform társulatnál. A reformmozgalom 

csak rövid életű volt nálunk. A helytartóság 

1852 okt. 20. feloszlatta a reform egyletet, 

mint meg nem engedhető szektát; rabbija Amerikába 

vándorolt ós anyakönyveit beszolgáltatták 

a hitközségnek. Ezzel véget ért a magyar 

zsidó reformmozgalom, mely 1848. Aradon, Nagyváradon, 

Nagybecskereken és Pécsett is kísértett, 

de csakhamar önmagától összeomlott. Gr. zs. 

Reform-zsidóság, A Mendelssohn működését 

követő időszak azon mozgalmának elnevezése, 

mely a zsidók politikai egyenjogúságának elnyerésén 

kívül vallási, különösen pedig istentiszteleti 

újításokra törekedett s e tekintetben messze 

túlment azon. a határon, amelyet a liberális zsidóság 

aránytalan nagy többsége bárhol követett 

volna. A R. keletkezési helye Németország, de 

már igen korán átszármazott az az Egyesült- 

Államokba, újabban pedig Londonba is. Mindenütt 

csupán kisszámú frakciót alkot a zsidóságon 

belül s hitközségeit az anyahitközsógtől seholsem 

különíti el, kivéve Amerikát, ahol csakis 

különálló hitközségek vannak. De még elkülönültségében 

is a zsidóság más törekvéseiből sohasem 

vonja ki magát s működése kizáróan szertartási 

önállóságra szorítkozik. Eredeti legaghettó 

Összes hagyományai, de éppen úgy az eredeti 

zsidó hagyományok ellen is fordult és az istentisztelet 

modernizálására, a liturgia megrövidítésére 

s a kegyszerek mellőzésére törekedett. Ilyen 

alapon hagyta el pl. Magyarországon Chorin 

Áron (1. o.) aradi rabbi a Kol Nidrót, melyet Zsoltárral 

pótolt. Ezt valamennyi reformközsóg temploma 

megfontolatlanul követi. Éppenígy elhagyták 

a babiloni korszakból eredő arameus nyelvű 

imákat, továbbá a liturgiába kegyeletből felvett, 

de korántsem kötelező pijutokat, a középkori 

üldözések alatt szerzett vallásos költeményeket. 

Ehelyett a szónoklatnak, az orgona mellett működő 

vegyesénekkaroknak az anyanyelven elmondott 

imáknak juttattak nagyobb szerepet. Ók 

vezették be a konfirmációt, de néhol a szombati 

istentiszteletet vasárnapra helyezték át (Berlin 

R.-a templomában) s a rituális vágást, valamint 

a tisztátlannak minősített állatok élvezetének 

tilalmát mellőzték. Egyik főcéljuk volt a világi 

es modern ismeretek megszerzése s a teológusok 

modern kiképeztetése. A harmincas években még 

uem állandósultak meg későbbi és szórványosan 

Jelentkező túlzásaik (1- alább) s éppen ezért a 

modern zsidó teológusokat is híveik közé számították, 

úgyszintén a világiakat; előbbiek közt 

voltak Zunz, Chorin. Holdheim, Geiger A., Phillip-son 

L, atb.; utóbbiak között Ríesser Gábriel, 

a német zsidóság emancipációjának előharcosa, 

* T ost, a történetíró stb. Az első reform-hitközségek, 

Reform-zsidóság 

amelyek önálló templomot létesítettek, Hamburgban, 

Frankfurtban, Berlinben voltak. De az egész 

németül ós az országuk nyelvén beszélő zsidóság 

körében, mindenütt reform-községnek minősítették 

azokat, amelyeknek templomaiban élőnyelvü 

hitszónoklatot tartottak, így a bécsi és pesti, a 

nagykanizsai ós szegedi stb. templomokat is. 

Nézeteik a reform-zsidókat korán ellentétbe hozták 

nem csupán az ortodoxiával, mely természetesen 

egészében elvetette azt, hanem a tradíciókat 

tisztelő modern zsidóság kiválóságaival is. 

Egyik legjelentékenyebb ellenfele a mozgalomnak 

Frankéi Zachariás, a breszlaui rabbiszeminárium 

első rektora, a kiváló zsidó teológus volt 

8 működőse a R.gal szemben a legmélyebb hatású 

volt. Orthodox részről a modern tudással nagymértékben 

rendelkező Hirsch Sámson Raphael ós 

Híldesheimer Izrael rabbik küzdöttek eredményesen 

a reformmozgalom ellen, de különváltak 

attól a progresszív zsidóság legkiválóbbjai, így 

Geiger, Phi llippson, Jellinek stb. is. A R. mozgalmának 

első fázisa azzal az eredménnyel járt, hogy a 

zsidóság majoritása éppen a középutat választotta 

és számos, külsőségekre vonatkozó szokást átvett 

ugyan a R.-tól, de anélkül, hogy akár az istentiszteletben 

a liturgián, akár a tradíciókon lényegesen 

változtatott volna. A középúton haladó 

zsidó majoritás templomaiban ugyan világszerte 

az anyanyelven tartják a hitszónoklatokat, a 

zsinagóga külső és belső ünnepélyességét igyekeznek 

esztétikai szempontból is növelni, de a R. túlzásait 

mindenütt elvetik s a liturgiából is csupán 

a kötelező erővel sohasem bíró részeket hagyják 

el. Az eredeti különbségek közt, amelyek szellemileg 

megvoltak, igen fontos a Palesztina 

visszaszerzését remélő s a nemzeti Messiást váró 

orthodox zsidóság álláspontja, amellyel szemben 

a R. kizáróan a saját hazáját akarta lelkileg is 

szolgálni. Ezért kezdetben a R. a liturgiából mindazon 

részeket törölte, amelyek a Messiás eljövetelére 

céloztak. Éppenígy elvetették az egész szóbeli 

hagyományt, mint elavultat s vele együtt a 

mózesi törvények legnagyobb részét, a zsidó tudományos 

iratok helyébe pedig a modern filozófiát 

tették. Annál inkább jellemző, hogy ezeket a 

kísérleteket a R. tartósan seholsem tudta megvalósítani, 

főképpen nem a szombat áthelyezését. 

A messianizmus hitét sem tudta elimi-álni, mert 

a XIX. sz. végén jelentkező cionizmus a R. táborából 

feltűnő sok kiválóságot hódított így Herzlt 

magát, Nordaut, Fr. Oppenheimert. Oppenheimer 

állásfoglalása annál jellemzőbb, meitatyja, Július 

Oppenheimer oly reform hitközség rabbija volt, 

amelyik az összes rituálékat elvetette, s a szombatot 

vasárnapra helyezte stb. Amerikában a 

cionizmus propagálói és apostolai sok esetben 

szintén a szélső R.-ból kerülnek ki. Itt még az is 

jellegzetes, hogy sok kiváló zsidó teológus éppen 

a R.-hoz tartozik. A R. tanai röviden abban 

foglalhatók össze, hogy az a zsidóságot adottságnak 

veszi, nem pedig veleszületett, kötelező erővel 

bíró hitnek; elveti a dogmatizmust, illetve 

azt, amit ő ennek vél, miután a zsidóságnak a 

monotheista hitbevalláson kívül más dogmája 

nincs; elveti a messiási hitet s a zsidóságot, amely 

igazságosságot és az egész világon jótékonyságot

Reform-zsidóság — 736 — Relch 

gyakorol, a próféták utódainak ós a messiási 

gondolat megtestesülésének tartja. Ez alapon a 

tökéletességre való törekvés s a józan földi élet 

a zsidóság célja. Eszerint megtartja a zsidó Egy- 

Isten hitét, minden dogmatikus magyarázat 

nélkül, hisz Izrael kiválasztottságában s miután 

a kaszt-papságot elveti, a papok-népében; hisz 

abban, hogy éppen azért mert kiválasztott nép 

(l.o.), morális kötelességeit fokozottabb mórtékben 

kell teljesítenie; hisz az emberek tökéletes egyenrangúságában 

Isten előtt; nem tekinti a góluí.zt, a 

diaszpórát isteni csapásnak, hanem a Gondviselés 

akaratának, mely Izraelt közelebb hozta a többi 

népekhez; Izrael történetének végcéljául pedig 

nem a nemzeti újjáéledést, hanem azt a tökéletes 

harmóniát tekinti, melyben Izrael Isten szeretetében 

a többi emberiséggel egyesülten működhetik; 

elveti a R. a veleszületett bűn gondolatát, mely 

egyébként távolról sem zsidó dogma, hanem éppen 

a pauliánus-keresztény egyházaké; elveti a cirkumciziót 

s a házassági jognak szerinte elavult 

szabványait. Ezen az új hitvalláson és a fentmondott 

liturgiái újításon kívül a jelenleg főképpen 

Amerikában nagy szám mai levő szélső reformzsinagógák 

feltűnően és csodálatosan erős zsidó 

érzésű liturgiáiban még több újítás szerepel; ilyenek 

: az áldozási szimbólumot tartalmazó muszafima 

pótlása bűnbánó Zsoltárokkal, a Tóra felolvasás 

nem szakaszonkint, hanem egyhuzamban 

és felhívások nélkül történik; továbbá megszüntették 

a templomokban a nők elkülönítését, a 

duchant, vagyis a papi (kohanita) áldást és a 

minjant, a tíz hívőhöz kötött istentiszteletet, a 

taliiszt, teflllint és kittelt. Az almemer a frigyszekrény 

közvetlen közelében van. A péntekesti 

istentiszteletet szigorúan megtartják s amely 

reform-zsinagógák vasárnap is tartanak ünnepi 

istentiszteletet, azok sem hagyják el azt. Az 

újítás arra törekszik, hogy gyakrabban tartsanak 

ájtatosságokat s ebben alkalmazkodnak a 

polgári szünetekhez, anélkül, hogy a szombat 

szent jellegét elvileg csökkentenék. Az amerikai 

Egyesült Államokban hatalmas zsinagógáik vannak, 

így New-Yorkban, Baltimoreban, Cincinnatiban, 

Chicagóban s más városokban. Az ottani 

R. a zsidóság minden filantróp ügyében a legmesszebbmenő 

módon tevékenykedik. Létezésük 

a negyvenes évekig megy vissza s első kimagasló 

vezéreik a németországi származású Einhorn 

Dávid rabbi, az oroszországi Lilién thai rabbi, a 

magyarországi Isaac "Wise newyorki ós Szóld 

(1. o.) baltimorei rabbik voltak. Liturgiájukat 

Einhorn D. állította össze, majd Szóld pótolta. 

A nők része a mozgalomban igen jelentékeny. 

Jelenlegi kimagasló egyéniségei közt több kiváló 

teológust is látunk, így Emil J. Hirsch rabbi, 

chicagói egyetemi tanárt, a rabbinikus irodalom 

kiváló ismerőjét, Kaufmann Kohler rabbi, v. 

szemináriumi tanárt, perzsiai nagykövetet stb., 

Stephen Wise rabbit (1. o.), a mozgalom legjelentékenyebb 

vezetőjét. Németországban újabban 

erősödőben van a R., mely azonban továbbra is 

szigorúan megmarad az anyahitközsógek keretén 

beiül scsupán templomaiban válik külön. Magyarországon 

a negyvenes években, majd 1848. Horn 

Ede(l.o.)tábori lelkész kezdett reformmozgalmat, 

mely azonban rövidéletű volt. A nyolcvanas évek 

elején Stern Albert újpesti rabbi, kitűnő teológus 

próbálkozott a túlzó reform-iránnyal, de 1884. 

már le kellett mondania rabbiállásáról, mert 

saját hitközsége is idegenkedett a mozgalomtól. 

1928 augusztusában a R. vezetői internacionális 

gyűlést tartottak Berlinben, amelyen Sir Claude 

Monteíiore, londoni filantróp és jelentékeny zsidó 

teológus elnökölt; míg női részről a vezetést 

Lady Montagu látta el. A gyűlés a modern korhoz 

való teljesebb alkalmazkodás szükségességét 

hirdette, de arra a modern zsidóság tradícióhoz 

hű árnyalatait is meghívta. Az elmondottakon 

túlmenő különbségek itt sem merültek 

fel, sőt a kölcsönös közeledés és a R. régebbi 

túlzásainak elhagyása, másrészt a progresszív 

zsidóságnak a R. némely hasznos újításához való 

közeledési szándóka az eredmény. Ebben azonban 

sem a szombat, sem egyéb kimagasló tradíciók 

és vallási törvények elhagyása nem foglaltatik 

bent. s. R. 

Irodalom. Főorgánum a Reform Advocate 1891-től kezdve 

Chicagóban, szerk. E. ö. Hirsch, ezenkívül számos más 

hetilap így a Jewish Times 1870-től, a The Jewish Reformer 

1887-töl kezdve, mindkettő New-Yorkban. Jóst, Culturgescirichte 

zur neueren Qeschichte der Israeliten von 

1815 bis 1845 (1847) ; u. a., Geschichte des Judentums 

mid seiner Bekten (III. 1859) ; A. Geiger, Jiidisohe Geschichte 

von 1830 bis zur Gegenwart (1849); Holdheim, 

Geschichte der Berliner Reformgememde (1857); J. H. 

Ritter, Geschichte der jüdisehen Reformation (Berlin 

1865>; S. Btern, Geschichte des Judentums von Mendelssohn 

bis auf die neuere Zeit (u. o. 1870); M. Le-in, Die 

Reíorm des Judentums (u. o. 1895) ; Dávid Einhorn's Ausgewáhlte 

Predigten und Reden, ed. K. Kohler (New-York 

1879) ; Ner Tamid (Katechismus, 1865 Philadelphia) ; Sámuel 

Hirsch, Die Reform im Judentum (Leipzig 1843) ; 

Claude Monteíiore, Liheral Judaism (London 1904); E. G. 

Hirsch, The Originality of Judaism (Cinncinati 1904) ; Kaufman 

Kohler, Backwards or Forwards ? (New-York 1885); 

E. Schreiber, Reform Judaism and its Pioneers (1892); 

S. Bernfeld. Juden und Judentum im neunzehnten Jahrhundert 

(Berlin 1898); J. H. Ritter, Die Jüdische Reform, 

gemeinde zn Berlin (u. o. 1902) ; D. Phillippson, The Beginnings 

of the Reform Movement in Judaism (Jew. 

Quart. Rewiew. X., XV.— XV1L). 

ReichA/jRa/kJAladár, politikus, szül. Baján, 

1871 jún. 25. A budapesti, berlini ós párisi egyetemeken 

tanult és ügyvéd lett szülővárosában, 

mely 1901. Plósz miniszterrel szemben és 1905. 

újból képviselővé választotta. 

2. R. Emil, angol esztétikai író, szül. Eperjesen 

1854., megh. Londonban 1910 dec. 11. A prágai, 

budapesti ós bécsi egyetemeken tanult és 

jogi doktorátust szerzett,majd kiment Amerikába, 

ahol öt évig élt, onnan Parisba, majd néhány év 

után Londonban költözött. Az itteni, valamint az 

oxfordi és cambridgei egyetemeken hosszú éveken 

át tartott előadásokat az esztétika ós történelein 

köréből. Előadásai látogatottak és népszerűek 

voltak. Ibsen egyik angol interpretálójavolt 

és a magyar irodalmat is először ő ismertette 

Angliában Hungárián litterature c. munkájában 

(1898). P^gyéb fontosabb müvei: Foundation.? of 

modern Europe (1904); Ristory o f Civilization ; 

Atlas of modern history; Ibsen stb. 

3. R. Ezékiel, rabbi,' szül. Vérbőn a XIX. sz. 

első felében, ahol atyja, Áltenkunstadt Jakab 

Koppéi (1. o.), a Chiddusé Jábéc (Pozsony 1837) c. 

munka szerzője rabbi volt. Előbb Oroszváron 

működött, majd Baánban. Atyja említett müvét 

R. adta ki. Utóda fia, R. Mózes lett.

Reich — 737 — Reif 

4. R. Ignác, író és tanár, szül. Zsámbékon togatta. Innsbruckban, Münchenben, Turinbaa és 

1821., megh. Budapesten 1887 ápr. 18. Atyja hit Wienben assyrológiai és egyptológiai tanulmáközségi 

jegyző volt 8 a Talmudba ő vezette be, nyokat végzett, majd Prágában egyet, magán 

majd Váradon tanult tovább s ott gimnáziumba tanár lett. 1922-ben Amerikába ment. Phila 

járt, később Pestre jött és nyelveket tanított. A delphiában a zsidó Dropsie College tanára és az 

szabadságharc idején lapokba dolgozott és a zsi ottani egyetemi múzeumban is fontos hivatalt 

dók magyarosodásának ügyét szo gálta. 1851-től tölt be. Mint a démotikus nyelv kutatója és egyik 

kezdve a pesti hitközség iskoláinak hittantanára legalaposabb ismerője, világhírű. Több munká 

volt és bevezette a magyarnyelvű hittantanitóst. ban foglalkozott kutatásainak feldolgozásával. 

írásai a Ben-Chananjában, Beth-Leehemben, a Reicbard, 1. Zsigmond, kúriai bíró és jogi 

Magyar Izraelitában, a Winter-féle Évkönyvben, író, szül. Székesfehérvárott 1863 ápr. 28., megh. 

Ung.-Jüd. Wochenschriftben jelentek meg. Lefor Budapesten 1916 ápr. 8. Jogi tanulmányainak 

dította héberre Kölcsey «Hymnus»-át és ő maga elvégzése után ügyvédi oklevelet szerzett és 

is írt költeményeket. Kötete: Honszerelmi dalok 1888—93. ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1894. 

(Buda 1848). Leghíresebb és lexdkográf usok által a bírói pályára lépett ós 1913. kúriai híróvá 

az egész világon ós e lexikon írásánál is felhasz nevezték ki. Legjelentékenyebb müvei amely 

nált életrajzi gyűjteménye a Bész-Él, Ehrentem- mélyreható lélektani tudásról tanúskodik és a 

pel v érdien ter ungarischer Israeliten (I—V., 1856- gondolkodás imponáló bátorságára vall: Az er 

1865., 2. kiad. 1878., 14 arcképpel), továbbá a kölcsi érzés. Többi munkáiban büntetőjogi kér 

nem kevésbbé fontos: Besz-Lechem, Jahrbuch zur désekkel foglalkozott. Ezek közül a legfontosab 

Beförderung des Ackerbaues, des Handwerks und bak : A feltételes elítélés; A felféleles elítélés 

der Industrie unter den Israeliten Ungars (2 köt. néhány vitás pontjáról; Pszychiatria és bün 

1872—73). Egyéb művei: Házi szertartás a két tetőjog ; A bíró bünietésenyhítési joga ; A bűn 

első Peszach-éjjelre (1878); Mózes első könyve cselekvények osztályozása; Tervezet a büntető 

(ford. 1879). M.B. törvény módosításához; A közigazgatási bíró 

5. R. Jaakov Koppéi, rabbi, szül. Verbón ságok. 

(Nyitra vm.) 1838., Reich Bzékiél üa és Koppéi 2. R. Piroska, költő, tanárnő, szül. Bereg 

Charif fia. 1860-ban már szobotiszti rabbi volt. szászon 1887 szept. 26. A budapesti egyetemen 

1872-ben került atyja helyére Verbóra, 1890. pe középiskolai tanári oklevelet és a filozófiából 

dig Budapestre. Működése alatt lett a fővárosi doktori diplomát szerzett. Ezután a főváros 

orthodox bitközség naggyá és intézményekben leánygimnáziumának rendes tanára lett. Több 

gazdaggá, alatta létesültek a következő intézmé nagyobb munkát fordított angolból és franciából 

nyek : a Tórasz Emesz Talmud-Tóraiskola, a Hizo- és esztétikai tanulmányokat írt a Nyugatba. „Önharu 

szegényeket gyámolító egyesület, a Sász álló költeménykötetei: Az életen kívül; Őszi 

chevró felnőttek oktatására, az Aggokháza és a üdvözlet. 

kórház. Az 1868-i kongresszuson a konzervatívok Beicliental Ferenc, festő, szül. Nagylégen 

pártjához csatlakozott. Nagy Talmud-tuiiása, 1895. A Képzőművészeti Akadémián tanult. Most 

világi műveltsége, békeszeretete és egyéniségé Pozsonyban él. Az expresszionizmus felé hajló 

nek sok más vonzó vonása általános becsülést színes rajzokkal és vízfestményekkel szerepelt a 

szereztek R.-nek, akit a konzervatív magyar Helikon Szalon kiállításán (1923): Berlini házak ; 

zsidóság legtekintélyesebb vezetőjének tisztel. Sz. Sebestyén ; Koldusok ; Önarckép. Előzőleg 

Erdemeiért királyi tanácsossággal tüntette ki a kiállított Szentpétervárott, ahol nagy sikere volt 

király. Az orthodox zsidóság őt bízta meg felső és az egész kiállított anyagot (mintegy harminc 

házi képviseletével az 1927-iki választáson. A festményt) az állam vette meg. Nagy elismerést 

magyar felsőház legidősebb tagja. s. R. szerzett Bécsben is a Die Brücke csoportkiállítá 

6. R. Leó, rabbi és orvos, szül. Karácsonysán, továbbá Berlinben a Gurlitt és Flechtheim 

mezőn 1863. Tanulmányait Ehrenfeld Saul rabbi szalonokban. Alexander Bloek Die 12 c költenál 

végezte. 1885 ben Amerikába vándorolt, ahol ményéhez rajzolt képsorozatát hatalmas nagy 

mint rabbi és orvos működik. Több orvosi szak albumformában Bécsben adta ki. F. B. 

munkát és talmudi vonatkozású könyvet írt. Keiclier Vilmos, ügyvéd, szül. Madacsony- 

Jelenleg Clevelandban él. 

ban 1850 aug. 5., megh. Pozsonyban 1920 jan. 13. 

7. R. Miklós, orvos, szakíró, szül. Zsámbékon Alsókubinban ügyvédkedett s Árvamegyének 

1856., megh. Budapesten. Tanulmányait Wienben volt tb főügyésze. Megyéjének politikai, gazda 

végezte. Á magyar kormány ösztöndíjával tanulsági és társadalmi életében vezetőszerepet játmányozta 

külföldön a mechano-therapiátsvisszaszott. Több gazdasági vállalatnak igazgatósági 

térve ilyen gyógyintézetet rendezett be. Cikkei a tagja volt. Az alsókubiní zsidó hitközség elnöki 

Balnoológiai Évkönyvben, Magyar Orvosok Lap tisztét több mint bárom évtizeden át töltötte be. 

jában, Budapesti Orvosi Újságban s számos kül Publicisztikai téren is érdemes tevékenységet fejföldi 

orvosi szemlében és lexikonban jelentek tett ki. 

meg. önálló müvei: A túlhevített száraz levegő- Reif Jakab, pedagógus, szül. Baánban 1844, 

fürdők módszerei és javallatai ; A Mechano- megh. Bécsben 1896. Államsegéllyel Németország 

tiícrapia. 

tanügyét tanulmányozta. Visszatérve az V. ker. 

8. R. Nathaniel, filológus, szül. Sárváron főreáliskolájának tanára lett s itt tanított halá 

1^882. A Wien melletti Baden rabbijának fia. láig. Cikkei a Tanáregyesületi Értesítőben s az 

Habbiképesítést szerzett, de amellett a technikai intézeti értesítőkben jelentek meg\_Jeles pedagó 

főiskolákat és a keleti nyelvek főiskoláit is Iá- • gus volt és tankönyveket írt. Önálló műve: 

Zsidó Lexikon.

Relnchard — 738 — Reinhardt 

Kozmopolitizmus és nationalizmus, különös szerint; Az ezredéves magyar állam és népe 

tekintettel a zsidókjelen állására. 

c. gyűjteményben ccEgyházi szervezet»; Kirche 

tteinchard Károly, festő, szül. Győrött und Kirchengenossenschafte in TJngarn (1896) j 

1872., megh. Budapesten 1909. Életkép és táj Jogi dolgozatok; A concordatumról; A szerzőkép 

festő. A mintarajziskolában tanult, később désen kívüli kártérítési kötelmek; Zlinszky, 

Lotznál, kinek több nagyobbszabású munkájánál Magyar magánjoga (átdolgozta); Az egyházjog 

segédkezett (Ferencrendiek temploma, a Kúriának fogalma; Az egyházi személyek utáni örökö 

mennyezete, parlamenti freskók). A Műcsarnok södési jog Magyarországon; Az egyházi házas 

tárlatán Medve c. képe (ősemberek vadászata) ságkötési jog történelmi alapjai; A magyar 

keltett feltűnést. Utolsó éveiben freskótervezés házasságijog; Az egyházi házasságkötési jog 

sel, arcképfestéssel és grafikai munkákkal (Já tanának kifejlődése; Az egyház és állam 

kob halála) is foglalkozott. F. B. szétválasztása és a francia szétválasztási tör 

Reiner, 1. Frigyes, karmester, szül. Budavény; A királykérdés Magyarországon (franpesten 

1888 dee. 19. A Zeneakadémián tanult. ciául is). s. E. 

1909-ben a Népopera korrepetitora, egy évvel 5. R. Zsigmond*, publicista és történész, R. 

később a laibacbi Landestheater első karmestere Ignác és János testvére, szül. Gyulafehérváron 

lett. 1914-ben a drezdai Hofoper első karmeste 1862 jún. 21., megh. Budapesten 1907- jún. 29. 

rének szerződtette. Ebben az intézetben fejlődött Az egyetemet Budapesten végezte. 1886-ban meg 

nagykoncepciójú karmesterré. 1922-ben átvette alapította az alsófehórmegyei történelmi, régé 

a cincinnatii szimfonikus zenekar vezetését. R. szeti és természettudományi egyletet Gyulafehér 

a világ legjobb karmesterei közé tartozik. Dalováron. A nyolcvanas években felfedezte hosszabb 

kat és vonósnégyest komponált. 1928-ban meg kutatások után az ispánlaki nagy praehistorikus 

hívták a budapesti Operaház főzeneigazgatói bronzleletet, mely számos más lelettel az ő birto 

állásába, de R. olyan súlyos feltételeket szabott, kába jutott. Értékes gyűjteményét részint a M. 

hogy a tárgyalások abba maradtak. K. K. Nemzeti Múzeumnak, részint pedig az általa ala 

2. R. Ignác, jogi író, szül. Gyulafehérváron pított múzeumnak adományozta. Tagja volt a 

1863 febr. 14., megh. Budapesten 1917 júl. 11. Történelmi Társulatnak, a gyulafehérvári Poli 

Fia R. Zsigmond alsó-fehórmegyei és gyulatikai Szemle c. politikai lapnak pedig szerkeszfehérvári 

főorvosnak, aki a szabadságharcban tője volt. Archeológiai tanulmányai az Archeo 

mint tábori orvos jelentékeny működést fejtett lógiai Értesítőben jelentek meg, az Österreichi- 

ki Perczel, Guyon ós Bem hadseregében. A jogi sches Rechts-Lexikonba pedig ő irta a Magyar 

doktorátus és ügyvédi oklevél megszerzése után ország közjogára és közigazgatására vonatkozó 

az igazságügyminisztóriumba osztották be, ahol részt üngarisches Staatsrecht címen. Egyéb mü 

miniszteri osztálytanácsos, a börtönügyi, majd a vei : Egy görbe országból (elbeszélés); A válasz 

nemzetközi jogi osztály főnöke volt. Müvei: A matásijog reformja; A keleti vallású magyar nemgyar 

bíróságok szervezete és területi beosztása; zeti egyház szervezése. s. R. 

A közjegyzői törvény magyarázata: A magyar Reinhardt, l.Heinrich, komponista ós zene 

ügyvédség; A bírói és ügyészi szervezet módokritikus, szül. Pozsonyban 1865 ápr. 13., megh. 

sításáról szóló törvény magyarázata; Az erdé Wienben 1922 jan. 31. 1881-ben Wienbe ment, 

lyi birtokrendezési eljárásról szóló törvény mó ahol zenetanulmányokat folytatott ós több lap 

dosítása és kiegészítése : Strafanstalten TJn- zenekritikusa lett; a Wiener Zeitungnak, a kégarns; 

Les établissements Pénitentiaires en sőbbi Morgenzeitungnak szerkesztője is volt. 

Hongrie; A kegyelmezési jog. s. R. Nagyobb kompoziciói: Z>ie Minnekönigin (ko 

3. R. Imre, ügyvéd, az Orthodox Orsz. Iroda mikus opera); Der Söldner (drámai opera); Das 

jogtanácsosa, szül. Pócspetriben (Szabolcs vm.) süsse Madel (operett); Der liebe Schatz (ope 

1885 ápr. 18. A pozsonyi jesiván rabbi-oklevelet rett) ; Der Generalkonsul ; Krieg im Frieden : 

szerzett, ügyvédi képesítését a budapesti egyete Die süssen Grisetten : Fin Mcidclien für Alles : 

men nyerte el. 1908 óta áll az Orsz. Iroda szol Die erste Frau ; Der Gast des Königs. K. K. 

gálatában. Szerkesztette a már megszűnt Hitőr 2. R. Miksa*, színész, rendező és színigazgató, 

és Magyar Zsidó c. lapokat. Számos cikket ós tár szül. Bazinban 1873. Már kora ifjúságában elhagycát 

írt felekezeti és napilapokba. Dinah c. zsidóta Magyarországot és Bécsben folytatta színészi 

tárgyú drámája 1919. könyvalakba jelent meg. tanulmányait. Először Bécsben, majd Berlinben 

4. R. János*, egyetemi tanár, jogtudós, egyház játszott és rendezői kérdésekkel is foglalkozott. 

jogász, R. Ignác testvére, szül. Nagybecskereken De minthogy újszerű törekvéseit idegen vezetés 

1865 jún. 22. Középiskolait Gyulafehérváron, az alatt nem tudta megvalósítani, megalapította 

egyetemet Budapesten végezte. Előbb az egyház Berlinben a Kleines Theatert, majd átvette a 

jog magántanára lett az egyetemen, 1915. pedig Deutsches Theatert. Közben hosszabb-rövidebb 

nyilvános rendes tanára az egyházjognak. Tagja ideig több más színházi vállalatot is vezetett a 

a M. Tud. Akadémiának, az államtudományi német fővárosban. Előadásokat rendezett óriási 

vizsgáló-bizottságnak és a budapesti ügyvódvizs- közönség részére a Busch-cirkuszban, egészen 

gáló-bizottságnak, a Szt. István Akadémiának intim, kis közönség számára pedig a Kammer- 

pedig főtitkára. Főbb, önálló alakban megjelent spieleben mutatott be e célra alkalmas színmű 

művei: Die Besetzung der Bistümer in TJngarn veket. 1922-ben bérbe adta színházait. Azóta 

in historischer Entwickelung bis zur Gegenwart társulatának vezetőtagjaival, meg esetről-esetre 

(1888); A jogtörténelem és kutatási módszerei összeválogatott mellékszereplőkkel rendezett elő 

(1894-); A felszentelést cím az érvényben levő jog adásokat több európai nagyvárosban. Világszerte

Relnitz — 739 — Remény 

híressé váltak a nyaranta Salzburgban rendezett 

ünnepi játékai. Több ízben járt Amerikában is, 

ahol filmdarabokat is rendezett. A világ egyik 

legkülönb rendezőjének, tartják. Nagy színészeket 

nevelt és sokszínű, sokhangú illuziógéppé 

szervezte át a színpadot. Rendezői skálája rendkívül 

tágas. Egyforma virtuozitással vitte színpadra 

Shakespearet, Ibsent, Hauptmannt, Moliéret, 

Strindberget, Sophoklest, Nestroyt, antik drámákat, 

klasszikus vígjátékokat, mc lern naturalistákat, 

Biedermayer-bohózatokat, lelki tragédiákat, 

hatásvadászó pantomimokat. Nem volt 

mindig kényes az eszközeinek megválogatásában, 

de művészi fantáziája termékenyítőén hatott 

nem csak a német, hanem minden nemzetbeli 

színpadra is. Társulata több ízben Budapesten is 

vendégszerepelt sz. G. 

Kei nitz.. 1. J5éla, zeneszerző, szül. Budapesten 

1878 nov. 15. Zenei tanulmányait a magyar 

fővárosban végezte. R. Ady Endre verseit zenésítette 

meg és ezekkel a finom kompozíciókkal 

nem csak a maga hírnevét alapozta meg, de hozzájárult 

a költő népszerűsítéséhez is. Egyfelvonásos 

operetteket és más dalokat is komponált. 1919 óta 

külföldön él emigrációban és egy bécsi színház 

karmestere. K. K. 

2. R.Jehosua Boruch, rabbi, szül. Kissingenben 

1823., megh. Gálszécsen 1912. Piatalon foglalta 

el a balkányi rabbi-állást, innen a gálszécsi hitközség 

élére került. Szerzője a Michtov Harison 

Vehaséni c. híres munkának és néhány írása 

apósa, Jungreisz Asér csengeri rabbi Menuchasz 

Osér c. könyvéhez csatoltan jelent meg. 

3. R. Max, osztrák közgazdász, szül. Pápán 

1851 aug. 18. A bécsi egyetemen jogot tanult és 

ügyvéd lett. 1878—1910 közt az Österr. Zentralbodenkreditbank 

jogtanácsosa, előzőleg pedig a 

Presse közgazdasági szerkesztője ós a Frankfurter 

Zeitung pénzügyi levelezője volt. Jelentékeny 

tanulmányokat írt az usterreichiseb.es 

Rechtslexikonba és aVierteljahrsschrift f. Volkswirtschaft, 

Politik u. Kulturgeschichte c. folyóiratba. 

Müvei: Eisenbahnwesen Österreich- Üngarns 

(1881); International-rechtliche Streit- 

Iragén der österr. Eisenbahnen (1883); Expropr-iationsrecht 

der Eisenbahneii{l883); Rechtsverhaltnisse 

zwischen Staat und Eisenbahn 

(1884); Rücklösung und Heimfall der österr eichischen 

Eisenbahnen (1904); Das österreichische 

Staatseisenbahnwesen von seinem Anfang 

bis zur Jetztzeit (1913). Számos jogi ós közgazdaságtani 

nagyobb folyóirat állandó munkatársa 

volt. 

4. R. Nathan Feitel, rabbi, szül. Weisskirchenben 

(Morvaország), megh. Mádon 1862. A nagyhírű 

leipniki rabbinál, a Boruch Taám szerzőjénél 

tanult. Előbb németújvári rabbiülnök lett, 

később a gyöngyösi hitközség élére került és végül 

a hegyaljainádi rabbiszéket foglalta el. Itt 19 éven 

át működött. Néhány írása megjelent Divré Renaf 

uítpmel fiának, R. Jehosua Boruch (1. o.) gálszécsi 

rabbinak Michtov Horíson Vehaséni c. 

müvéhez csatoltan. 

Kelsz József, rabbi, szül. 1797. megh. Mezőcsáton 

1865. Elóbb Tiszalökön működött s később 

került Mezőcsátra. 1854-ben őt küldték ki Alexan- 

dersohn miskolc-csabai rabbi pöréhez a tanúvallomások 

felvételére. A Chaszam Szófer döntvénytár 

többször felemlíti nevét. 

Kellé, 1. Gabriella, operáénekesnő, szül. Budapesten 

1903. A Zeneakadémiát 1924. végezte. 

Ekkor a m. kir. Operaház tagjai sorába szerződtette. 

Lohengrin Elza-szerepében mutatkozott be 

az Operában. Az intézet igazgatósága méltányolta 

meglepően széleskörű énekkultúráját és 

terjedelmes szerepkört biztosított számára. Mint 

koncertónekesnő szintén a legelsők közé tartozik. 

2. R. Pál, író, szül. Budapesten 1885. Építészmérnöknek 

készült s miután tanulmányait elvégezte, 

képzőművészeti kritikus, majd hírlapíró 

lett. Számos tárcája jelent meg a Világban, 

az Újságban ós Magyar Hírlapban. Önállóan megjelent 

kötetei: A mi városunk (Pásztor Mihállyal 

közösen); Örök emlékek (elbeszélések); Muskátli 

(színmű, Belv. Színház); Egy perc (színmű); 

Ember tervez (színmű, Kamara Színház). 

Kemény (héberül tikva), valamely kívánság elvárása. 

A R. valamennyi vallás jellegzetes alkateleme, 

főleg azonban a bibliai zsidó vallásnak. 

A próféták ós a Zsoltárok telítve vannak azzal a 

gondolattal, hogy az embernek várnia és remélnie 

kell s hogy a R. egyetlen forrása az 

Isten. Ez a R. abból a mélységes hitből táplálkozik, 

hogy Isten a világ teremtője s az emberek 

sorsának intézője, de azonkívül Izrael megváltója 

is {Exod. 6. 6—8; Deuter. 7. 6; Jesája 43. 

4, 65. 19—25 ; Zsolt. 103. 13]; Izrael a választott 

nép és Isten az ő őrzője (Les. 41.8; 48. 20), aki 

a múltban megszabadította s a jövőre ígéretet tett 

a patriarcháknak, Izrael egész népének reménysége 

0, mint Jeremiás próféta nevezi: «Izráel 

reménysége és megváltója a bajok idején» (Jer. 

14. 8 ; 17. 13, .Zsolt. 46. 5; 119. 11.). A legsötétebb 

időkben is a R. tartotta meg a zsidóságot. 

Már a próféták ezzel élesztik fel a kétségbeesetteket 

s amikor az első jeruzsálemi Templom 

lerombolásakor a zsidókat fogolykóp hurcolták 

el, a próféták a R.-nyel vigasztalták a népet s 

a múltból bizonyították, hogy az isteni gondviselés 

őrködik Izrael felett. Ezért a szebb jövőbe 

vetett R. sohasem szunnyadt a zsidóságban s 

különösen nőtt az a Makkabeusok alatti felkelés 

idején. Amidőn Antiochus Epiphanes (175—163 

időszám. előtt) megtámadta és meggyalázta a 

zsidó vallást, ugyanakkor Dániel próféta az Ég 

Királyságába vetett R.-ről álmodozott. A R. a 

zsidó vallásban még azon a meggyőződésen is 

alapszik, hogy Isten a világ kormányzója és bírája. 

«Az igazságos ember reménye boldogság, 

de a gonosztevő várakozása romba fog dőlni» 

(Példab. 10. 28. Zsolt 9. 19 ; 33. 5 ; 97.); cdsten 

a mi erősségünk ós menekvésünk, jelenvaló segítség 

a bajnak idején». (Zsolt. 16. 1.)Az apokrif 

irodalomban is visszhangzik a R.-be vetett hit: 

«Bízz Benne és meg fog segíteni téged, járj a 

helyes úton és helyezd reményed Ő belé» (Szirach 

2. 6)stb. A Talmudban a következők olvashatók 

aR.-ről: «Annak, aki reménységét Istenbe helyezi, 

Isten védelmet nyújt ezen ós a jövendő világon» 

(Men. 29b); «Azok, akiknek reményük Istenben 

van, nem töprengenek a következő nap felett» 

(Szóta 48b.); «Az embernek meg kell szoknia, 

47*

Remény 

hogy magában Így szóljon: Mindent, ami történik, 

Isten a javunkra akarja (Jóma 16a); «Egész 

Izrael örököse lesz a jövendő világnak)) (Szanhedrin 

10a.). A szebb jövőben való hit és az a R., 

mely Isten igazságosságára és a kiválasztottság 

tudatára van alapítva, állandó gondolata és 

vigasza volt a zsidóságnak a legszörnyűbb és 

leggonoszabb üldözések, mészárlások, kütmérgezósek 

és eretnekégetések idején is s ez a gondolat 

van hivatva arra, hogy Izrael népét a jelen 

korszakon is átsegítse. 

Remény. Zsidó ifjúsági folyóirat, havonkint 

jelenik meg és a zsidó nevelés egyetlen s igen 

hasznos orgánuma. Szerkesztője és kiadótulajdonosa 

Molnár Ernő dr. 

Reményi, 1. Antal* R. Ede (1. o.), bátyja 

tengerészeti író, szül. Miskolcon 1825 ápr. 15., 

megh. Budapesten 1912 nov. 28. Iskoláit Egerben 

ós Pesten járta s 1846. ügyvéd lett. A szabadságharcban 

önkéntes volt Lázár György parancsnoksága 

alatt és századosi rangig vitte. Majd 

Klapka mellett szolgált és vele együtt emigrált. 

12 évet töltött Angliában és az Egyesült-Államokban. 

Részt vett az Egyesült-Államok által rendezett 

több expedícióban, így 1858. a Mississippi 

vidéki indián területen. 1861-ben visszatért 

Magyarországba a pestvidéki törvényszék bírája, 

majd törvényszéki főtanácsos lett. 1872-ben kinevezték 

az angol főkonzulátus jogi tanácsosának 

s ismét ügyvédi irodát nyitott. 1882 után a 

tengerészet érdekében fejtett ki élénk publicisztikai 

tevékenységet. Károly István főherceg 

1892. kinevezte a yachtraj jogtanácsosának. 

Midőn R. Ede Amerikába ment, ő agitált tovább 

a Petőfi-szobor érdekében s az ő érdemének tulajdonították, 

hogy 1882. a szobrot felállították. Közleményei 

megjelentek a Sajtóban a Földrajzi 

Közleményekben, a BudapestiSzemlébena Vasárnapi 

Újságban, a Budapesti Hírlapban. Önállóan 

megjelent művei: Two addresses (1862); Zur 

Geschichte der Donau-Flottille von den Römerzeiten 

bis zur Schlacht bei Mohács (1888); Nelson 

életrajza (ford. 1902); A szent-szövetség hadjárata 

II. Szelim szultán ellen (1903); Kolumbus 

származása és családja (Katol. Szemle 1903); 

Die Seeschlacht am Yalu, Vortrag (1904); Emlékkönyv 

a Petőfi-szobor leleplezése alkalmából 

(1882). — Fiai: 1. R. Ede ifj.*, kir. kathol. fógimn. 

tanár, szül. Chicagóban 1861. A klasszikafilológia 

köréből számos kitűnő tanulmányt írt. 

2. R. Ferenc (kőszegi)*, katonai és tengerészeti 

iró, nyűg. ezredes, szül. Budapesten 1868. s. R. 

2. R. Ede*, hegedűművész ós zenei iró, szül. 

Egerben 1829., megh. New-Yorkban 1898 máj. 

15., a Vaudeville színházban rendezett koncertje 

alkalmával, előadás közben. R. rendkívüli zenei 

tehetsége már gyermekkorában feltűnt és Bécsbe 

küldték tanulni. A negyvenes évek elején már 

Pesten koncertezett, a szabadságharc alatt pedig 

Görgey segédtisztje és — mint nevezték — «Görgey 

hegedüse» volt. A szabadságharc, leveretéee 

után ő is emigrált; több évig Parisban és 

Londonban aratott művészetével és a magyar 

zenével nagy sikert. Viktória királynő audvari 

virtuózD címmel tüntette ki. 1860-ban amnesztiában 

részesült; hazatért, beutazta Magyarorszá- 

Rendészeti törvények 

got ós mindenütt nagy sikerrel hangversenyezett. 

Az európai metropolisokba ugyan ezután is ellátogatott, 

de a hetvenes évek közepéig Pesten. 

volt állandó lakása. R. kezdte koncertjeivel 

Petőfi szobrára a gyűjtést s úgy ezt, mint a Széchenyi 

szoboralapot is ő hegedülte össze országszerte 

e célból rendezett koncertjein, amelyeken 

67,000 forintnyi összeget gyűjtött. 1870-ben 

Orczy Bódog báró, a Nemzeti Színház intendánsa 

verseaymesternek szerződtette, de egy év múlva 

megvált ettől az állásától. Nőül vette Fáy Antal 

leányát, Gizellát ós Parisba költözött, ahonnan 

a hetvenes évek végén Amerikába utazott. Tíz 

esztendei amerikai tartózkodás után családjával 

együtt visszatért Magyarországba, s itt a kilencvenes 

évek elején rendkívül sok hangversenyt 

adott. Nagy sikerei ismét külföldre vonzották, 

Parisba, majd az Egyesült-Államokba ment s itt 

érte utói a halál. R. nemcsak hegedűvirtuóz, hanem 

jelentékeny zeneíró is volt. Magyar stílusú 

művein kívül írt vonós-négyest, hegedűábrándokat 

és énekmüveket, ezek mellett pedig zeneesztétikái 

cikkeket magyar ós külföldi lapokba, sőt 

igen szellemes olasz- és törökországi leveleket 

is. A Hölgyfutár, a Pesti Napló, a Figyelő stb. lapok 

hozták időnként érdekes közleményeit. Zeneművei 

: Eredeti magyar népdalok és csárdások 

(zongorára, év nélkül); Eredeti magyar nép- és 

táncdal (zongorára, 1859); Repülj fecském ablakára 

és Ezt a kerek erdőt járom én (zongorára, 

1860); Nagy hallgató (hegedűre, zongora-kísérettel, 

év nélkül); Hulladoz a hársfavirág (1862); 

Gyilkos fenék malom volna (1863); Nouvelle 

école du violin c. alatt kiadta Chopin keringőit, 

mazurkáit és Bach transscriptióit. a R. 

Rendészeti törvények, a polgárok békéjére, 

biztonságára, egészségére, jólétére és erkölcsére 

vonatkozó törvények, melyeknek az a főcél 

juk,hogy megakadályozzák a bűnözést. A zsidó 

állam már a legrégibb időben gyakorolta az ezirányú 

törvényhozást. A Deuteronomium (16. 18) 

soteriwi-ról, hivatalnokokról, a Targum peraninról 

beszél, amelyet majdnem valamennyi zsidó 

kommentátor, rendőrhivatalnoknak értelmez, 

akinek feladata volt a bíróság határozatait végrehajtani 

(Peszikta Rabbati 149b ; Jad Hachazaka; 

Szanhedrin la, továbbá Rasi ós Ibn 

Ezra). A bibliai szövegek szerint a «soterim» 

kötelessége volt a rendelkezések kihirdetése, főkép 

háború idején (Deuter. 20. 5, 8, 9; Jósua 1. 

10, 3. 2); a király személyére való őrködés (Krón- 

1. 27. 1); a közmunkákra való felügyelet (Krón. 

11. 34. 13). Josephus (Antiquiiates IV. 8, § 14) 

azt állítja, hogy minden bíró két Lévi törzséből 

való rendőrközeggel rendelkezett. A bibliai iratokból 

is kitűnik, hogy valóban levitákat alkalmaztak 

rendőri szolgálatra (Krón. I. 23. 4; 26. 

29; Krón. II 36 13). Minden városnak és minden 

kerületnek külön rendőrsége volt; (Deuter. 1. 

15; Szifré Deut. 144; Szanhedrin 16b). Jehosafat 

király alatt az egész rendészet a legfőbb 

bíró joghatósága alá tartozott (Krón. II- 

19. 11, v. ö. u. o. 26.11). Említést találunk őrökről 

is, akik éjjelenként a városban cirkáltak s a 

gyanús személyeket letartóztatták (Énekek Én. 

3. 3 ; 5. 7). A jeruzsálemi Nagy Templom udvara-

Rendészeti törvények 

ban 21 levita látta el a rendőri funkciókat s ezek 

közül felváltva három éjjelenként is őrködött. Az 

őrség kapitánya éjjelenként lámpással végignézte 

hogy az őrök helyeiken vannak-e s ha valamelyik 

elaludt, jogában állt azt megfenyíteni s tüzet 

vinni közelébe (Middöt 1. 12). A Nagy Templom 

kapáinak kinyitása, amelyhez Josephus szerint 

legalább húsz ember volt szükséges, a kapusok 

(soőrim) kötelessége volt s a felügyeletet külön 

"hivatalnok látta el. A Misna (Ketubot 13a és 105a) 

magasabb rangú rendőrtisztviselőket említ, akik 

a Templom területén kihágási ügyekben bírói 

funkciót is végeztek és a templom-kincstárból 

kapták fizetésüket (Sekálim 4. 2 ós 7). Babilónia 

ós Palesztina zsidó községeiben a város 

vezetősége alá tartoztak. Kötelességük volt: a 

mérték ós súly felülvizsgálása (Szifra Kedősim 

8.. 8; Bába Bátra 89a), a piaci áruk árának 

szabályozása (B. B. u. o.j, földmérés és felügyelés, 

hogy senki a szomszéd birtok határát meg ne 

sértse {u. o. és Rasbam u. ahhoz, Bába Mecia 

107b), őrködés a városokban (B. B. u. o.), fegyveres-lovas 

szolgálat a külvárosokban (Bábú 

Botra 8a,- v. ö. Jebárnót 121b). Fizetésüket a 

várostól a lakók adóiból, kinevezésüket pedig 

az exilarchától (1. o.) kapták. A Biblia és Talmud 

rendészeti törvényei igen nagyszámúak. A Biblia 

elrendeli a korlátok kötelező építését a háztetőkre, 

«nehogy vért hozz házadra azáltal, hogy 

valaki leesik onnan» (Deuter. 22. 8). A Talmud a 

barlangok, pincék, kutak befedését köve tel if&rifré 

Deuter. 229) és a törött létrák eltávolítását (Bába 

Eáma 15b); a kutyákat láncon kellett tartani 

s csupán este oldhatták el a láncról, de csakis 

ott, ahol az ellenségtől való félelem jogos volt 

(Bába Káma 83a). Szelidítetlen állatokat, főkép 

vadmacskát nem volt szabad tartani s ha valaki 

ilyet talált bárki házában is, joga volt megölni az 

állatot (u. o. 80b; v. ö. Chullin 7b). Leomlott falat 

vagy fát a tulajdonosnak harminc napon 

belül el kellett takarítani, de ha veszélyes volt, 

akkor azonnal (Bába Mecia 117b; Ghősen Mispát 

416, 1). Tilos volt az utcára követ dobni (Bába 

Káma 50b) vagy a közutak alatt alagutat fúrni 

(Bábú Bátra 60a), ezt csak a városvezetősóg 

külön engedélyével, a rendészeti felügyelő ellenőrzése 

mellett lehetett. (Ghósen Mispát 417, 

1). Fegyvert nem volt szabad gyanús egyénnek 

eladni (Abóda Zára 15b; (Jore Bea. 151, 5). 

A helyi bíróságoknak kötelességük volt intézkedni 

a veszedelmesebb utak biztonságáról, hogy 

az utasokat baj ne érje. A bíróságok szabályozták 

a közlekedést és postaszolgáltatást, tartoztak 

gondoskodni arról is, hogy az azilumjogot senki 

meg ne sérthesse. Számos R.-et hagyományozott 

a Talmud a kereskedelem és forgalom zavartalan 

lebonyolításának biztosításara. Meghatározták 

az utak szélességét, hogy a szemben 

Jövő kocsik akadálytalanul kitérhessenek (Bábú 

Bátra 100a, b). Gondoskodás törtónt arról is, 

hogy a házak balkonja és a házak előtti fák ágai 

a kocsin, lovon vagy teveháton járókat ne sérthessék 

(u. o. 27b, 60a). A folyók vagy tavak kikötőinél 

a bozótokat és vadon növő fákat bárki 

kivághatta, miután azok a fuvarosok munkásságát 

megnehezítették (Bába Mecia 107b). Az építő- 

Rendészeti törvényele 

anyagot nem volt szabad nyílt utcán hagyni, 

csupán a téglát és cserepet, de a tulajdonos ez 

esetben is felelősséggel tartozott az esetleges károkért 

(u. o. 118b). A vizet nem volt szabad az 

utoára kiönteni a nyári évszakban s ha esőzés 

idején meg is engedték, aki kiöntötte, felelősséggel 

tartozott (Bába Káma 6a, 30a). A cbásszideus-esszóusok 

(1. o.) meghonosították azt a szokást, 

hogy az üvegdarabokat mélyen a földbe 

ásták el a szántóföldeken, nehogy valakit megsértsenek, 

mások elégették vagy folyó mentén 

szórták szót a törött tárgyakat^, o. 30a). A Jeruzsálemben 

érvényes R. eltiltották az elhasznált 

holmiknak az utcára való szórását, az agyagból 

való építkezést, a felesleges kertek ültetését (kivéve 

a rózsaligeteket), az apró jószág tartását s a 

trágya felhalmozásáta város határain belül (Bába 

Káma 82b). A R. fontos része az, amely a polgárok 

személyes szabadságára és tisztességére 

ügyelt. Aki valakit ellopott ós rabszolgának eladott, 

azt a mózesi törvények értelmében (Exod. 

21. 16) halállal büntették, a Az Én (Isten) szolgáim 

ők, nem a szolgák szo!gái», gyakran hangoztatott 

elv volt a rabbiknál (Bába Mecia 10a ; Kiddusin 

22b; mindkettő a Levit- 25. 42 alapján). 

A börtönbüntetés nem szerepel a Bibliában, de 

később alkalmazták azt. A kártalanításról törvények 

gondoskodtak oly esetben, mikor az igényjogosultságot 

bíróság állapította meg. A testi 

fenyítést a szigorúan megállapított mórtékben 

alkalmazták. A halálra ítélt megbecstelenítóse 

tiltva volt s a kivégzettet nem volt szabad éjnek 

idején a bitón hagyni (Deuter. 21. 23). A 

közmorálról a rabbik a legrészletesebben intézkednek. 

A játékost a társadalom kitaszítottjának 

tekintették, tanuzását bíróság előtt nem 

fogadták el, sem esküjÓDek nem adtak hitelt. 

Az egyéni tulajdonjogról részletes intézkedések 

és fejtegetések vannak a Talmudban. A földbirtok 

határát szigorúan megállapították s aki 

szomszédja földjére jogtalanul áthatolt, szigorúan 

megbüntették (Deider. 19. 14; 27. 17). 

Erre külön mezei rendőri intézmény felügyelt. 

Nem volt szabad a mezőkön sem olyan állatot 

tartani, amelyik a másik szántóföldjén a vetést 

pusztította (Bába Káyna 79b) s még a galambdúcokat 

is ötven öl távolságra kellett felállítani 

a szomszéd birtokától, nehogy az utóbbi vetésében 

kárt okozzon (Bába Botra 23a). Tilos volt a 

szomszéd birtok közvetlen közelében kutakat, 

gödröket és barlangokat fúrni (u. o. 17a), kemencéket 

pedig saját házban is csupán akkor volt 

szabad építeni, ha megállapították, hogy tűzveszély 

nem forog fenn (u. o. 20b). Az orgazdaságot 

büntették s ha gyanús volt egy tárgy 

eredete, tilos volt azt eladni. A juhásztol nem 

volt szabad juhot, gyapjút, tejet vagy borjút vásárolni 

(Bába Káma 118b), sem pedig a kertésztől 

fát vagy gyümölcsöt (u. o- 119a). Asszonyoktól, 

akiknek nem volt magántulajdonuk, 

valamint szolgáktól szintén nem volt szabad vásárolni, 

kivévén olyan tárgyakat, amelyekre nem 

forgott fenn gyanú, de nem volt szabad ugyanezektől 

megőrzésre sem átvenui tárgyakat (Bába 

Botra 51b). A csalás az üzletkötésnél szigorúan 

tiltva volt (Levit- 25. 14, 17), úgyszintén a fél-

Rendészeti törvények — 742 — Responsumok 

revezetósre szolgáló kétértelmű beszéd is (Bába toztatást láthatóan feltüntetett (Gittin 23a; 

Mecia 58b)r amely parancs a nem-zsidóval való Chósen Mispot 42, 1). & R! 

üzletkötésre is ugyanúgy vonatkozott (Chullin Irodalom. Bfoch Mózes, Dag mosaisch-talmudigche Polizeirecht 

(Budapegt 1879); Július Greengtone, Police Lawg 

94a). El volt tiltva a tárgyak olyan értékesítése, (Jew. Encyclop. 1904); Saalgchütz, Dag mogaische Recht 

amely értéküket meghaladó árra törekedett, úgy (Berlin 1853.) Hastingg, Dict. of the Bible. 

szintén az ilyen áruk kirakatozása is (Bába Kényi Aladár, zeneszerző, szül. Kolozsvárott 

Mecia 60a, b). Ha a bort vízz;el keverték, azt 1885. A budapesti egyetemen jogot hallgatott és 

addig nem adhatták el, amíg a vásárlóval a ke 1910 óta ügyvédi gyakorlatot folytat a fővárosverést 

nem tudatták (u, o.). A keverés rendőrban. Az Országos Zeneakadémián, zenemüvószi 

tisztek jelenlé ;ében történt (Toszefta Kelim; ós zenetanári diplomát nyert. Vonósnégyesével, 

Baba Káma VI. 10; v. ö. Abéda Zára 58a és zongoraötösóvel ós dalaival komoly figyelmet 

Basi). Érdekes és jellemző rendészeti intézkedés, keltett. Operettjei; A Kis gróf (Királyszínház); 

hogy az előírt módon levágott állat vérének a Tiszavirág (Királyszínház); Vandergold kisasz- 

főiitéren való kifolyását a hentes azért, hogy a szony (Városi Színház). 

barom súlyosabb legyen, nem állíthatta meg mes Béó (]%.). Tüdő. Az állat tüdejét levágatása 

terségesen (Chullin 113a). Különösen körülmé után a rituális higiéna szempontjából vizsgálat 

nyesek voltak a mérték és a súly ellenőrzésére alá veszik, annak a megállapítása végett: nem 

szolgáló R., amelyek a Biblia törvényein alapul szenvedett-e az állat olyan gyógyíthatatlan betegtak 

(Levitte. 19. 35, 36). A hamis súly és mérségben, amely miatt a húsát teréfó-nak (élvezheték 

használata a szoros értelemben vett magántetlen, mint az elhullott állatok húsa) kellene nyillakásban 

is szigorúan el volt tiltva (Deuter. 25 vánítani. A vizsgálatot rendszerint a metsző, bo 

13—16 ; Bába Bátra 89b). R. Levi kijelenti, hogy nyolultabb esetekben a rabbi ejti meg. 

a hamis súly és mérték használata nagyobb bűn, Rés, a héber alphabetum huszadik betűje. 

mint a-szexuális tisztasági törvények megsze Hangzóórtéke: r, tehát torokhang. Számértéke: 

gése, mert ez utóbbit őszinte bűnbánattal le lehet kettőszáz. Neve fejet jelent, alakja is ennek fe 

vezekelni, de az előbbi által okozott kárt nem lel meg. 

lehet, hacsak a csaló valamennyi vásárlójának Reschofszlty Artúr, rabbi, szül. Boldog kó- 

kárát meg nem téríti (Bába Bátra 88b). A súlyváralján (Abauj vm.) 1889 okt. 17. 1907— 1917-ig 

mérőt csupán kőből és üvegből volt szabad elő volt a budapesti rabbiképző növendéke. 1916-ban 

állítani, de sem bádogból, sem vasból, sem más avatták bölcsészdoktorrá, 1918-ban pedig rabbivá 

durva ércből, amelyen a piszok felhalmozódik és ugyanekkor a Pesti Izraelita Hitközség vallás 

(u> o. 89b). A súlymérőt nem volt szabad sóba tanára lett. 1922-ben a nagyatádi hitközség vá 

tenni, mert ez növelte súlyát (u. o.). A szabad lasztotta meg rabbijának és ott három évig mű 

lengésre tágas helyet kellett hagyni (u. o. 89a), ködött. 1925. abonyi, 1929. losonci főrabbi lett. 

hetente legalább egyszer a tulajdonos köteles volt Munkája: Tanchum Jerusalmi Mursid alkáfi 

azt kitisztítani, míg a serpenyőket minden egyes (1916). K. D. 

mérés után (u. o. 88a). A piaci árak spekuláció 

útján történő felemelését a rabbik különösen el 

Rés Goluszó, 1. Exilarcha. 

ítélték s aki mégis ezt tette, azt az uzsorással s 

Responsumok. Döntvénytárak, amelyek 

a mérték- és súlycsalókkal egyformának minő 

elismert talmudi tekintélyek döntvényeit tartalsítették 

(Bába Bátra 90b). Tápanyagokat, amemazzák. 

A rabbinikus irodalomnak ez a része a 

lyekre Palesztinának szüksége volt, nom volt 

Talmud lezárása után keletkezett és még ma is 

szabad még a szomszédos Szíriába sem szállítani 

virágzik. Keletkezése arra vezethető vissza, hogy 

(u. o.). Éhség idején tiltva volt az élelem fel 

a tannaiták, amorák, sabureusok iskoláinak megfelhalmozása, 

még az őstermelő is köteles volt 

szűnése után az írásmagyarázat, a törvény értel 

azt piacra vinni. Normális viszonyok között felmezése 

és a jog alkalmazása autentikus fórum 

halmozás meg volt engedve a tulajdonosnak, de 

nélkül maradt, s az interpretálás és döntés jog 

nem a közvetítő spekulálónak (u. o.). A gabonaköre 

azokban a kérdésekben, amelyek nyitva maközvetítés 

általában csak a pékeknek volt megradtak, 

az egykori intézményekről az Akadémiák 

engedve, olyan feltétel alatt, hogy kizáróan sütés 

vezetőire, majd pedig más auktoritásokra szállt 

céljára használták fel azt (u. o, 91a). A városi 

át. Az élet folyton változó formái között és a tu 

piacon a város lakói és eladói előnyben részesüldományos 

érdeklődés állandó növekedése mellett 

tek, jóllehet az idegen kereskedővel is igen libe 

új meg új kérdések merültek fel, amelyek tisztárálisan 

bánt a hatóság (u. o. 21b, 22a). Nőknek 

zást követeltek. Gyakorlati és merőben doktriner 

kozmetikai cikkeket idegenek is árulhattak s a 

kérdésekben tehát a zsidó közületek és egyes tu 

tradíció ezt az intézkedést Ezrára vezeti vissza 

dósok az akadémiák gáónjai, később más általá 

(Bábú Káma 82a, b). A tulajdonjog védelmére 

nosan elismert tudósok elé terjesztették kételyei 

még a következő R. voltak: kiskorúak részére 

ket. Ezekből a kérdésekből (héberül: saálosz) ós 

gyámot rendeltek ki (Ketubot 18b, 20a); be- 

az ezekre adott feleletekből (héberül: tesuvósz) 

számíthatatlanok vagyonát a hatóság kezelte 

alakultak ki a R., amelyek Saálosz u-Tesuvósz 

(Chaggiga 3b ; Jore Dea I. 5); ha az alperes 

néven ismeretesek a rabbinikus irodalomban. A 

távol voltr akkor a bíróság gondnokot nevezett 

R. mindent felölelnek, nehezebb bibliai, rnisna- 

ki részére s ha idegenben halt meg az illető, a 

gemára- szövegek magyarázatát éppenúgy, mint 

bíróság beavatkozott a birtokfelosztásnál (Bába 

vallásflfilozóflát, asztronómiát, kronológiát, geo 

Mecia 38b, 39a). Okmányokat csupán olyan anyagráfiát, 

matematikát, stb. s irodalmuk amely 

gon lehetett írni, amely minden vakarást és vál 

ezerhétszáz év változatos viszonyait tükrözteti 

vissza, kultúrtörténelmi szempontokból is rend-

Besponsumok 743 Responsumok 

kívül becses. A legrégibb R. az első századokban R. Isaac Alfasi (Rif) volt a leghíresebb tekin 

beolvadtak a legrégibb Talmudszövegekbe. Már tély ; műve Saálósz u-Tesuvósz c. először Li- 

a talmudi korban nagykiterjedésű tudományos vornóban jelent meg 1780. Utánuk következtek 

levelezés indult meg Babylonia és Palesztina francia részről R. Jákob Tam, a Szefer Hajjósor, 

rabbijai között. A responsum-irodalom e bevezető R Ábrahám ben Dávid Pasquióres, és R. Elie 

korszakában sok tekintetben hasonlóságot mutat zer ben Nathan Mayence, az Eben Haézer szer 

ugyanazon korszak római jogászainak döntéseizője, míg spanyol-arab részről R. Joseph ibn 

vel, bizonyos tekintetben pedig a keresztény egy Migas és Maimonides voltak a legnagyobb szerházatyák 

epistoláival is. Rendkívüli tömörség s zők. Utóbbinak döntéseit a Peer Hadór és a 

a tárgyhoz való szigorú ragaszkodás a főjellem Kóvec Tesuvósz ho-Pambam tartalmazza. A 

vonása. A gáóni-korszakban leginkább a talmudi XIII. sz.-ban a két vezető nyugati állam tu 

jogi viták képezték főkép a R. tárgykörét. A gáódósai mellett már németországi rabbikat is lánok 

válaszlevelei sok promblémáraadnak határotunk. A század legnagyobb tekintélye R. Moses 

zott és döntés jellegű választ. Ebben a korszakban ben Nachman (Nachmanides), a híres geronai 

(a IX. sz.-ig) a Kelet a Nyugat rabbijaival is tudo tudós, akinek Saálósz u-Tesuvőszja Velencémányos 

összeköttetésbe kerül, így pl. a szurai ben jelent meg először 1523., másodszor Zol- 

(Perzsia) zsidó Akadémia főnöke döntését Barkiewben 1798. Mint R. szerzője a legnagyobb 

cellonába küldi az ottani rabbi megkeresésére. a szintén aragoniai R. Salomo ben Aderesz volt. 

Az első IX. sz.-ból fennmaradt R. már a könyv Az ő responsumai öt fólió-kötetben jelentek meg 

nyomtatás első százada óta jelennek meg külön (I. Bologna 1539, II. Livorno 1654, III. u. o. 1778, 

böző kiadásokban. Konstantinápolyban jelent meg IV. Salonici 1803, V. Livorno 1805), újabb kiadása 

1516. a Halachósz Peruchósz min-ha Gáőnim. pedig Lengyelországban 3 folió-kötetben. E szá 

Régi fontos R, még a következők: Saálósz zad német rabbitekintélye R. Me'fr Rothenburg 

u-Tesuvósz mé-ha- Geonim (Konstantinápoly volt, akinek Saálósz u- Tesuvószja Cremonában 

1575); Saáré Cedek (ed. R. Nissim ben Chajim, jelent meg először 1557., míg a teljesebb kiadás 

Saloniki 1792); Saáié lesuvő (Leipzig 1858); Bloch Mózestől származik; ez utóbbinak címe 

Tesuvósz Geonim Kadmőnim (ed. D. Cassel, Szefer Tesuvósz Maharam(Berlin 1891). Francia 

u. o. 1868); Chemdő Genizó (Jeruzsálem 1863); részről R. Isaac ben Sósét volt híres responsum- 

Tesuvósz ha-Geonim (ed. Musafla, Lyck 1864); szerző. Utóbbinak műve Saálósz u-Tesuvósz c. 

Tóroszon sel Risonim (ed. Ch. Horovitz, Frank először Konstantinápolyban jelent meg 1546—47., 

furt a. M. 1882); Tesuvósz ha-Geónim (ed. Prof. később Saálósz u-lesuvósz liorives Chadósósz 

Harkavy St. Petersburg, Berlin 1885); Tesuvósz c. Frenkel Dávid magyar talmudtudós adta ki 

Geoné Mizrach umaarov (ed. Joel Müller, 1885 ; Munkácson. A későbbi korok responsumai egyre 

Taám Zekénim (ed. Eliezer Askenazy, Frankfurt inkább mellőzik a vállásfllozóflai ós exegetikai 

a. M. 1856); Kevucasz Chachómim (ed. Warnheim, tárgykört, főkép jogi tartalmúak, emellett a 

"Wien 1867). Ugyancsak a régi korok responsum- későbbi szőrszálhasogató pilpul (1. o.) jelentkezik 

irodalmát tartalmazzaLouis (iinzbergnek, a new- bennük. Ez az egyoldalúság kétségtelenül a szayorki 

zsidó teológiai szeminárium kitűnő tanárákadatlan üldözések, a világtól való elzártság ós 

nak müve: Geniza-Studies(190z>). A késői közép elzárkózottság, a ghettóba való teljes visszavonukor 

hírneves tudósainak responsumait sok helyen lás eredménye és hatása. Nevesebb XVI. sz.-i 

kiadták a XIX. sz. folyamán, többnyire Orosz- szerzők Németországban: Israel Isserlein, a Te- 

Lengyelországban, folió-alakban és igen szép rumo Ghadósó, Israel Bruna, egy Saálósz u- 

kiállításban. Ilyenek: Aseri (Bos) Halóchósz-ja, Tesuvósz (Stettin 1860) szerzője, olasz területen 

R. Salomo ben Aderesznek és R. Rothenburgi R. Joseph Colon és R. Juda Minc, Törökország 

Meirnek responsumai, melyek közül különösen az ban R. Jacob Berab, R. Elia Mizrachi, R. Levi ben 

aragoniai S. b. Adereszó a legelterjedtebb. A res Habib (Velence 1560), R. Moses Alashkov (Sabponsum-irodalom 

benne érte el csúcspontját, de bionetta 1554), R. Joseph Caro, a Sulchan Aruch 

úgy ő, mint a többi szerző nemcsak a talmud- kodifikátora, R. Sámuel de Modena, R. Dávid abi 

jogi kérdésekre adott felvilágosítást és levele Zimra, R. Azarja da Fano (megj. Dyrhenfurthzésük 

kulturhiBtoriai szempontból is felbecsülban 1788). Ugyanekkor kezdenek fel lépni Lengyelhetetlen 

értékes anyagot szolgáltat, mert koországban is a R. szerzői, így R. Moses Isserles, 

ruk kereskedelmére és a kultúra egyéb ágaira R. Salom Luria és R. Meír Lublin a XVII. sz.-ban 

is adalékokat tartalmaz, emellett pedig telve pedig R. Áron Kaidenover, az Emunasz Lemiel 

van értékes filológiai, exegetikai, lexicograflai, (Frankfurt a. M. 1683) és R. Menachem Krochmal, 

matematikai, archeológiai és liturgiái vonatko a Cemach Cedek (Amsterdam 1775). Ugyané sz.zásokkal. 

A XII. sz.-ban különösen Francia- és ban német R.-szerző volt: R. Jaír Chajim Bacha- 

Spanyolország rabbijai írtak R.-at. A kétféle felrach, a Chovósz Jóir, míg olasz területen R. 

fogás és műveltség közt meglehetős különbség Sámuel Aboab, a Devar Semuel (Velence 1702) 

észlelhető. A tárgykör leginkább a Talmud-exe- szerzője, továbbá R. Moses di Trani es R. Jágézis, 

de míg a spanyol iskola logikus, tömör és kob Alfandosi, a Mucol meés (Konstantinápoly 

világos, a francia rabbik a dialektikára és casu- 1718) szerzője. Olasz részről a XVIII. sz.-ban lép 

istikára hajlamosak, ami hazájuk keresztény teo fel az utolsó responsum-szerző. Ez R. Sámuel 

lógiai módszerének öntudatlan visszatükrözése. Morpurgo volt, a Semes Cedókó (Velence 1743) 

A legnagyobb responsum-szerző Franciaország szerzője, míg Törökországban R. Joseph Nabon, 

ban Rasi volt, akinek döntéseit a Pardes ós a a Nechpah Bekészef (Konstantinápoly 1748) szer 

Machzor Vitry tartalmazza. Spanyol területen • zője Irta az utolsó nagyobb responsum-gytijte-

Részegség 

ményt. Ugyancsak XV1ÍI. sz.-beliek a híres R. 

Jákob Emden, akinek enemü müve Saálósz Jabéc 

(Lemberg 1884 I—II.) c. jelent meg, R. Ezekiel 

Landmi, a Nóda bi-Jekudő és R. Mei'r Eiaenstadt, 

a Pánim Meirósz szerzője. A XIX. ez.-banazután 

végkép egyoldalú pilpullá süllyedt az egykor 

klasszikus R. irodalma. Tartalmuk a jogi döntéseken 

kívül leginkább a rítusra vonatkozik 

és élesen küzd a reformok ellen, a szóles látókört, 

nagy műveltséget és világi ismereteket pedig 

teljesen nélkülözi. A legkiválóbb R. szerzői a 

század elejéről R. Eger Akiba (1. o.), Szófer Mózes 

ós Sz. Ábrahám pozsonyi főrabbik (1. o.) és Élettanán 

Speetor, a Beér Jichok szerzője, később 

pedig a Mahram Sik (1. o.). A R. irodalma a XVIII. 

és XIX. sz.-okban Magyarországon rendkívül 

gazdagon vau képviselve, de az említetteken kívül 

nincs köztük oly szerző, aki klasszikusnak számítana. 

Az egyes szerzőket l. az illető rabbik neve 

alatt. 8. R. 

IrcxWom, A felsorolt kiadásokon kívül a R.-at Ismerteti: 

Joel Mfiller, Brieíe und Respon-en aus der vorgaonischen 

Jüdischen hitteraüur (Berlin Í8861 ; u. a., Elnleitung- in die 

Responsen (a. o. 1891) ég Zacharias Frankéi, Entwurf einer 

GescWchte der naectalmudiselien Responsen (Bresiau 1865). 

J. Z. Lauterbach. (Jew. Encycl.). 

Részegség. A R.-ből eredhető szörnyű bűnt 

a Biblia Lot esetének elmondása kapcsán mutatja 

be. A Talmud a R.-et nem tekinti olyan állapotnak,amely 

megszünteti a jogi fel el ősségeiig-«&iwtrakt. 

65a ezeket állapítja meg: A részeg ember 

adásvétele adásvételnek számít; ha a részeg ember 

főbenjáró bűnt követ el, halálra ítélik, ha 

olyan vétséget követ el, amiért megvesszőzés jár, 

megverik. Egyszóval ugyanúgy ítélik meg mindenben, 

mint az épelmójűt, csupán imádkozása 

nem számít. Ezt a felfogást akceptálta Maimonides 

és a Sulchan Áruch (Ghósen Hámispot 

222, 22) is, de ugyanezen princípiumok az angolamerikai 

jogban máig is irányadók. 

Rétli Alfréd, festő, szül. Budapesten 1888. 

Első kiállításán a Művószházban (1912) erősen 

kubista irányú kompozícióival tűnt föl, melyeket 

Parisból küldött haza. 1922-ben rendezett 

gyűjteményes kiállítást a Belvedere Szalonban. 

Az itt bemutatott tájképei, figurális kompozíciói 

és arcképtanulmányai már egyszerűsítésre való 

törekvésük mellett erősen a természethez közeledtek. 

A háború előtt Berlinben ós Parisban rendezett 

gyűjteményes kiállításokat. P. B. 

Réthi Leopold Ludwig, orvostanár, szül. 

Abaújszinán 1857 jún. 18., megh. Bécsben 1924. 

A bécsi egyetemen tanult, később Sehnitzler tanár 

asszisztense volt. 1824-ben az orr- ós gégebajok 

magántanára s az Alig. Krankenhaus gégespecialistája 

lett. Utóbb rk. egyetemi tanárnak nevezték ki. 

Főbb müvei: Die Krankheiten der Nas'e, ihrer 

NebenhöhlenunddesRachens(1892); Die Krankheiten 

des Kehlkopfes (1890—900); Die Motilitatsneurosen 

des weichen Gaumens (1893) ; 

Die polyvoide Rhinitis «. ihre Behavdlung 

(1894); Die laryngealen Erscheinungen bei der 

multiplen Sklerose des Gehirns u. des Rückenmarks 

(1907). Ezenkívül számos orvosi folyóiratban 

jelentek meg szaktanulmányai. 

Réthy, 1. Laura*, operetténekesnő, szül. 

Nagykőrösön 1866. A régi Népszínháznak volt 

U 

Révai 

ünnepelt primadonnája 1881 óta, de vidéken is 

játszott, főleg népszínművekben, mindig nagysikerrel. 

Később, mint Rudnyánszky Gyula költő 

felesége, Amerikába ment, ahol 1906. a bostoni 

Operához szerződött. 

2. R. Mór, műegyetemi tanár, matematikus, 

szUl. Nagykőrösön 1846 nov. 9., megh. Budapesten 

1925 okt. 16. Szülővárosa gimnáziumában, 

azután a budai és bécsi műegyetemeken tanultj 

majd az elő bbi helyen tanársegéd lett, de Eötvös 

Lóránt és Trefort miniszter Göttingenbe ésHeidelbergbe 

küldték ki tanulmányai folytatására. Hazaérkezésekor 

1874. Trefort kinevezte a kolozsvári 

egyetemre a matematika ós fizika rendes tanárává, 

1886-tól kezdve pedig haláláig a József 

Műegyetemen volt a matematika nyilvános rendes 

tanára. 1878 óta levelező, 1900 óta rendes 

tagja volt a M. Tud. Akadémiának és az Orsz. 

Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottságnak. Tanulmányai 

magyar szakfolyóiratokban,főleg azonban 

a Mathematische Annalenben jelentek meg. A 

M. Tud. Akadémia őt bízta meg Bólyay Tentamenjének 

kiadásával, amit R. Kőnig Gyulával 

(1. o.) együtt teljesített. Egyéb tanulmányai 

a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társ. 

Értesítőjében, az Akadémiai Értesítőben, a Poggendorff-fóle 

Annalenben, a Természettudományi 

Közlönyben, a Wiedemann Annalenben, a Mathem. 

és Fizikai Lapokban, a Math. és Természettud. 

Értesítőben jelentek meg. önálló könyvalakban 

megjelentek: A Diffraetió elméletéhez (1874); 

A kerületre redukálható felillet egészletek elméletéhez{l814t);Aháromméretü 

homogén tér(1875); 

Apropeller ésperipeller felületek elméletéhez 

(1875); A fény törése és visszaverése (1880); 

A sarkított Jényrezgés (1880); Folyadéksugarak(1894); 

Überschwere Flüssigstrahlen(í8'ó8). 

Révai, 1. Lajos, jogi író, R. Sámuel (1. o.) 

testvéröccse, szül. Eperjesen 1844 jan. 1., megh. 

Budapesten 1918 aug. 17. A budapesti és több 

külföldi egyetemen tanult, majd ügyvéd lett és 

sokáig szerkesztette az Ungarische Gerichtshalle 

c. folyóiratot, majd a Jog. c. szakfolyóiratot. 

Önálló alakban megjelent művei: Strafreform 

und Gefangnisivesen (1874); Budapest gyermekei 

(1874); Der Ungarische Strafprocess 

und die Stellung des Verteidigers in der U-ntersuchungu. 

Schlussverhandlung (1881); Bűnügyi 

statisztika (1901); A magyar színházi jog mai 

érvényében (1907). 

2. R. Leó, könyvkiadó, R. Lajos ügyvéd testvére, 

szül. Eperjesen 1844. Tanulmányait külföldön 

végezte, majd 1868. ő alapította Bécsben a 

Ploh c. humorisztikus lapot, amiért a hatóságokkal 

összeütközésbe került. 1869-ben Pesten 

telepedett le s nagyarányú antiquáriumot nyitott. 

Emellett mint kiadó is jelentékeny volt; ó 

adta ki Jókai, Mikszáth, Kiss József, Szathmáry 

Károly, Degré, Vajda János s más nagy írók 

műveit. Bátyjával együtt megalapította a Révai 

Testvérek könyvkiadóvállalatot ós emellett az 

első tudományos antiquáriumot, amely főleg a 

Hungarikák terén tűnt ki. 

3. R. Mór,János*, alegnagyobb magyar könyvkiadó, 

szül. Eperjesen 1860 febr. 24., megh. Budapesten 

1926 júl. 7. R. Sámuel (1. o.l fia. A bu-

Révai 745 — Révész 

dapesti és lipcsei egyetemen és az ottani világt 

hírű könyvkiadóknál tanult, majd 1880. helópetaz 

atyja által alapított Révai Testvérek könyvkiadóvállalatba, 

melyet ő fejlesztett mai színvonalára. 

1880-85 közt szerkesztette a Regényvilág 

c. szépirodalmi folyóiratot, majd résztvett 

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 

c. gyűjtemény szervezésében, 1893. pedig 

Jókai ötvenéves írói jubileuma alkalmából müveinek 

százkötetes nemzeti díszkiadását 6 szervezte 

oly módon, hogy a költő százezer forint 

tiszteletdíjat kapott. 1895-ben a cégátalakulásakor 

annak vezérigazgatója lett és maradt haláláig. 

Megszerezte a Pallas Nagy Lexikona tulajdonát 

és 1910. megindította saját főszerkesztésében 

a Révai Nagy Lexikona c. húszkötetes legnagyobb 

terjedelmű és leg modernebb magyar lexikont. 

Emellett igen sokat írt magyar és külföldi 

lapokba, munkatársa volt a Magazin für die 

Literatur d. Auslandes c. folyóiratnak, a háború 

alatt és után pedig élénk publicisztikai tevékenységet 

fejtett ki. Ilyirányú művei: A világháború 

végcélja; Anglia kiválása Európából (1915); A 

béke útja (1917); A magyarság ügye a külföldön 

(1917); Magyar demokrácia, magyar választójog 

(1917); Egy magyar ember nyílt levele 

Wilsonnoz (1918); Földet a népnek, pénzt az 

országnak (1918); Magyarország integritása és 

a wilsoni elvek (1920); Jókai és a magyar ügy 

a külföldön (franciául is); Jogeset a szerzői jog 

köréből; A Révai Nagy Lexikonénak története. 

Ezek közül a legtöbb megjelent német és francia 

nyelven is. Ezenkívül: Die Deutsche Sprache 

in Ungarn; Briefwechsel mit Prof. Eucken 

(1916); La doctrme de Monroe appliquée a 

l'Europe (1916); Le militarisme allemand 

(1916); La voix de la paix (1917); L'idéal 

démocratique de Ventente et la Hongrie (1918). 

Pontosabbak azonban ezeknél azok a sorozatok, 

amelyeket az Ő szerkesztésében adott ki a vállalat. 

Ezek: a Világkönyvtár, Mesterművek, 

Politika és Társadalom, Olcsó Jókai e. gyűjtemények, 

melyekkel a magyar kultúra terjesztésére 

igen sokat tett. s. E. 

4. R. Ödön*, könyvkiadó, szül. Eperjesen 

1862 júl. 29. R. Sámuel (1. o.) fia. Középiskolai 

tanulmányai végeztével külföldön képezte magát 

a könyvszakmában, majd belépett az atyja 

által alapított Révai Testvérek cégbe, 1908. pedig 

megalapította a Könyves Kálmán Mükiadó Rt.-t., 

melynek igazgatója lett. Nagyban hozzájárult a 

magyar műkereskedelem fejlesztéséhez ós a magyar 

képzőművészeti alkotások sokszorosításához, 

a magyar műlapoknaka külföldön való terjesztéséhez, 

propagálásához, amelyet ő irányit. 

r 5. R. Sámuel, könyvkiadó és író, szül. Sebes- 

Kellemesen (Sáros vm.) 1833áprA3.,megh. Budapesten 

1908 nov. 13. Eleinte könyvkötő inas volt 

es több nagy városban, így Bécsben is dolgozott, 

miközben nemcsak szakmájában képezte ki magát, 

hanem alapos és nagy műveltségre is sz.ert 

tett.i 856-ban Eperjesen telepedett le, mint könyvkötő, 

de már pár év múlva megvásárolta a Benezur-félo 

könyvkereskedést, mellyel 1869. Budapestre 

költözött, Leó öccsével megalapította a 

Révai Testvérek Rt.-t, mely sokáig személyes 

tulajdona volt, későbh pedig fiai R. Mór János és 

Ödön vezetésébe ment át és tett szert országos 

nagy hírre. Az 6 érdeme a magyar könyvkereskedelem 

színvonalának emelése és a Magyar 

Könyvkereskedők Országos Egyletének megalapítása. 

Ez utóbbinak elnöke volt. R. nagyműveltségű 

és a tudományokban valóban járatos férfiú 

volt, aki magyar ós német nyelven is értékes 

művet irt A társadalmi jólét feltételei címen 

(1901 németül Grundbedingungen der gesellschaftlichen 

Wohlfahrt, 1902). V. ö. Steinhofer, 

«R. S. élét- ós pályarajza» 1910). S.K. 

Bévay Bódog*, nyűg. táblai bíró és jogtudományi 

író, szül. Budapesten 1872. Miután a budapesti 

tudományegyetem jogi karán befejezte 

tanulmányait, bírói pályára lépett. 1917-ben ítélőtáblai 

bíró. 1920-ban nyugalomba vonult, azóta 

gyakorló ügyvéd Budapesten. A szaklapokba 

sok kisebb tanulmányt irt a házassági jog köréből, 

önálló munkái: A járásbírósági pervezetés ; 

A meghatalmazás be nem csatolásának következményei 

a járásbírósági eljárásban; A járásbírósági 

tömegnap ; Tanulmány a német járásbíróságokról 

; Házassági eljárás a Bp. gyakorlatában 

; Az elhagyásos per; A hűtlen elhagyás. 

Révész, 1. Adolf, író, szül. Vácon (Pest vm.) 

1854. Munkatársa az Alföldnek és Arad és Vidékének. 

Önálló kötetei: A társaságból; Az élőt 

iskolájából. 

2. R. Béla, író, szül. Esztergomban 1876. Mint 

hírlapíró a Népszavánál kezdte el pályáját és 

legelső irodalmi írásain is már erősen érződött 

az a szociális tendencia, amely későbbi 

munkásságában is megnyilatkozik. De míg a 

fiatalkori, realisztikus stílusú novelláiban ez a 

szociális érzés nyersen ós kiélezetten jut kifejezésre, 

a megállapodott ós kiforrott R.-nél a proletár-sorsnak 

és az emberi szenvedéseknek lírai 

költőjére találunk rá, akinek humanizmusa mélyen 

érző emberszeretetéből fakad. Számos novellájában 

zsidó vonatkozású témákkal is foglalkozott. 

Valósággal költészetté csiszolódik a prózája, 

mintahogy egész írói pályáján a stílusnak teljesen 

egyéni ötvözésére törekszik és ez a stíluskitéjlődése 

egyre egyenletesebben viszi közel ahoz az 

írásmódhoz, amelyhen a R.-i egyéniség erős lírával 

átfütötten, heves és nyugtalan ritmusban jelentkezik 

a maga szimbolikus ós nehézdiszítésü 

képeivel. Mondatvezetósét merész gondolatkapcsolások, 

a szavaknak és kifejezéseknek expresszív 

lüktetése jellemzi. Munkái: Emberek arca ; 

Forgatagban ; Űj novellák ; A nagy börtön ; 

Találkozás Hamupipőkével; Velük — értük; 

Nyomor: Egyedül mindenkivel; Miniatűrök; 

Beethoven stb. Ady Endréről három kötetet írt: 

visszaemlékezéseit Ady Endre életéről, verseiről, 

jelleméről, és a két kötetes Ady tragédiáját. R. 

huszonötéves írói jubileumakor 1928. az Athenaeum 

kiadta munkáinak gyűjteményes kiadását. 

3. R. Béla, közgazdász és szakíró, szül. Óbecsón 

1887 jün. 2. A Szigligeti társaság választmányi 

tagja. Munkatársa a Magyar Pénzügynek, Pénzintézeti 

Szemlének, Középeurópai Lloydnak, továbbá 

közgazdasági cikkei jelentek meg a Magyarországban 

és a Pesti Hirlapban. Önálló 

munkál: Jogi tanácsadó és gyakorlati útmu-

Révész — 746 — Rlesz 

totó; A kettős könyvelés alapelvei. Igazgatója 

volt a Nyíregyházi Általános Takarékpénztárnak. 

Jelenleg bank-vezérigazgató. 

5. R. Géza*, pszichológus, szül. Siófokon 1878 

dee. 9. A budapesti egyetem jogi fakultását végezte 

és miután doktorátust tett, kísérleti pszichológiával 

és filozófiával kezdett foglalkozni. 

B célból a berlini, müncheni és göttingeni egyetemeken 

folytatta tanulmányait, majd hazajövet 

a budapesti egyetemen a kísérleti pszichológia 

magántanára, később nyilvános rendkívüli tanára 

lett, egyszersmind megszervezte a főváros pedagógiai 

szemináriumának lélektani laboratóriumát, 

melynek vezetője volt 1919 közepéig. A forradalmak 

alatt a pszichológia nyilvános rendes tanárává 

nevezték ki, de azután külföldre távozott s 

1920-tól kezdve az amsterdami pszichológiaipedagógiai 

intézet igazgatója lett. Főbb művei: 

Zur Grundlegung der Tonpsychologie(1912); 

Erwin Nyiregyházy, Rsychologische Analyse 

eines musikalisch hervorragenden Kinaes 

(1916); A tehetség korai felismerése (1918); 

Das frühzeitige Atiftreten der Begabung und 

ihre Erkennung (1921): Experimeníel Study 

in Ábstration in Monkeys (1925); Musikgenuss 

bei Gehörlosen (1926). Ezeken kivül küion lenyomatként 

megjelent tőle: AbMngigkeit der 

Farbenschwellen von der achromatischen Erregung 

; Experimentellpsychologische Vntersuchungen 

an Hühnern; Leichtsinn der Nachtvögel; 

Orthosymphonie, melyek a Zeitschr. flir 

Psychologieban jelentek meg. A Zeitschr. für 

angewandte Psychologieban irott nagyobb tanulmányai: 

Selbstbeobachtung bei Kinder7i; Über 

«audition» colorée» stb. Felesége Alexander 

Magda*, esztétikus, Alexander Bernát, egyetemi 

tanár leánya, szül. 1885 szept. 13. A budapesti 

egyetemen tanári és bölcsószetdoktori oklevelet 

szerzett s több tanulmánya jelent meg a 

Budapesti Szemlében és az Athenaeumban. Önálló 

müve: A relief (1909), igen értékes esztétikai 

tanulmány. Sz. G. 

6. R. Margit*, férj. Hrabovszky Józsefné, 

szül. 1885. Gyógypedagógiai és kriminálpedagógiai 

író, egy gyermekszanatórium tulajdonosa. 

Számos tanulmányt, cikket írt a gyógypedagógia 

és kriminálpedagógia tárgyköréből magyar és 

német nyelven. Megírta Czeke Marianeval együtt 

Gróf Brunsurik Teréz élet- és jellemrajzát (1926). 

7. R. Mihály, író ós hírlapíró, szül. Kemenesmibályfán 

(Vas vm.) 1884. A Szocializmus szerkesztője 

és a Népszava s. szerkesztője. A szocialista 

munkásmozgalomban élénk részt vesz s 

mint főv. biz. tag a főváros politikájában is. 

Számos agitációs és ismertető füzetet írt. Nagyobb 

munkái: A magyarországi munkásmozgalom 

története; Somogyi Béla élete és munkássága 

; Szocialista községi politika a gyakorlatban. 

8z. G. 

8. R. Sámuel, főmérnök, szül. Tata-Tóvároson 

(Komárom vm.) 1852. Tanulmányait Münchenben 

végezte., Cikkei a Magyar Nyelvőrben, Természettudományi 

Közlönyben, a Magyar Mérnökés 

Epitészegyesület Közlönyében jelentek meg. 

Müvei: A föld (ford., Budapest 1880. két köt.); 

Vasúti szótár (két köt., magyar-német-francia, 

Budapest 1885—86). Szerkeszti a mórnökegyestilet 

közlönyét. 

Révés-í-Ferryman Ferenc, festő, szül. Siófokon 

1893. Figurális kompozieiókat és tájképeket 

festett erősen dekoratív fölfogásban, mely leginkább 

színes grafikáiban az ú. n. stencilekben 

érvényesült. Londonban tanult, ott volt 1916. elsó 

gyűjteményes kiállítása is. Magyarországon kiállított 

a Műcsarnokban, a Magyar Stúdióban grafikai 

munkákat, gyűjteményes kiállítása volt a 

Nemzeti Szalonban, azután Németországban állított 

ki. A Belvedere Szalonban rendezett nagysikerű 

budapesti kiállítása után Amerikába költözött, 

ahol a New Yorki Brooks-School zenetermében 

festett freskókat. F. B. 

Revü, negyedik a Tórához hívottak között. 

Ríchter Hugó, ideggyógyász, szül. Kőszegen 

(Vas vm.) A budapesti egyetem ós külföldi 

tanulmányainak elvégzése után a Jendrassik klinikán 

gyakornokoskodott. Tíz évig volt a Schaffer 

professzor vezetése alatt álló agyszövettani intézet 

tanársegéde. 1922 óta a budapesti Zsidó kórház 

idegosztályának vezető főorvosa. Tudományos 

munkássága főleg az agyvelő ép és kóros 

szövettanára vonatkozik. Külföldön leginkább a 

hátgerincsorvadás kórszövettan mivoltára vonatkozó 

vizsgálatai ismeretesek. R. fedezte fel a 

szifilisz kórokozóját a gerincvelő hátulsó gyökereiben. 

Más vonatkozású kutató munkássága a 

klinikai neurológia körébe tartozik. Tanulmányai 

túlnyomórészben külföldi szaklapokban ós 

folyóiratokban jelentek meg. v. A. 

Richtmann Mózes, rabbi, szül. Homonnán 

(Zemplén vm.) 1880 szept. 22. 1895—1905-ig 

volt a budapesti Rabbiképző növendéke, közben 

egy félévig a breslaui Jüdisch-theologisches Seminarban 

tanult. 1904-ben avatták bölcsészdoktorrá 

Budapesten, 1906. pedig rabbivá. Azóta a 

Pesti Izr. Hitközség segédrabbija. 1907-ben az Országos 

Izr. Tanítóképző Intézet tanárává nevezték 

ki, ahol a héber tárgyakat adja elő. Eredményűvel 

művelte a magyar zsidó történetet és több 

e tárgykörbe vágó monográfiát tett közzé. Munkái: 

Az arab zsidó újplatonikusok (Budapest 

1904); Landau Ezékiel és a magyar zsidóság 

(Budapest); A régi Magyarország zsidósága 

(Budapest); Ortodoxia és cionismus (Budapest). 

Cikkei a Magyar Zsidó Szemlében, az Imit évkönyveiben, 

a JewishEncyclopediában,a Goldziher 

Emlékkönyvben, a Bacher Emlékkönyvben, 

a Zsidó Szemlében jelentek meg. F. r>. 

Richzeit Arthur, hírlapíró, szül. Nagy-Eresén 

(Maros-Torda vm.) 1872. Beutazta Európát, Amerikát, 

résztvett a spanyol-amerikai háborúban, a 

Dreyfuss-pör tárgyalásán, majd Kolozsvárott 

ujságíróskodott s szerkesztette a Fáklya c. hetilapot. 

Élményeit megírta Éhezve a világ körül o. 

müvében (Kolozsvár 1902). 

Riesz, 1. Frigyes*, egyetemi tanár, matematikus, 

szül. Győrött 1880 jan. 22. Budapest, Zürich 

és Göttingen egyetemein tanult 8 már 1911. a 

Kolozsvári egyetem tanárává, 1914. ny. rendes 

tanárává nevezték ki. Tagja a Magy. Tud. Akadémiának. 

Tanulmányai főleg a függvénytan, 

halmazelmélet és projektív geometria körébe 

vágnak és küt- ós belföldi szakfolyóiratokban je-

Rlmaszécs — 747 — Roboz 

lennek meg. Legfőbb müve: Les systémes d'équa- töltenek be. így Hazay Samu ny. honvédelmi mitions 

linéaires a une infinité d'inconnues (1913). niszter (1. o.), Lichtschein Adolf kir. tanácsos, 

2. B. Marcell*, matematikus, R. Frigyes test vármegyei tisztifőorvos, vasúti egészségügyi fővére, 

szül.'Győrött 1886. Tanulmányait Budapestanácsos, nóh. Bleier Leó tb. megyei tisztifőorvos. 

ten, Göttingenben és Parisban végezte s 1911. a Heinrich Béla állami gyermekmenhelyi igazgató 

stockholmi egyetem magántanára lett. Szakérte- és néhai Kármán Aladár megyei kórházigazgató. 

kezesei, amelyekben a matematikai sor-elmélet A hitközség évi 120,000 é. koronás költségvetés 

több súlyos problémájával foglalkozik, magyar, sel dolgozik s 25,000 c. koronát költ szociális* és 

német, angol és olasz nyelven jelentek meg. fllantrópikus célokra. A hitközség anyakönyvi 

A Dirchlet-fóle sorokról szóló és Hardy neves an területéhez Rimakokova, Klenocz, Osgyán, Rimagol 

matematikussal együtt írott könyve 1915. jebánya és Tiszolc községek tartoznak. Lélekszáma 

lent meg Cambridgeben Tlxe generál theory of 940, a családok száma 250, adót 240-en fizetnek. 

Dirchlefs series címen. Nagy ügyelmet keltett a Foglalkozás szerint a hitközségi tagok túlnyomó 

trigonometrikus sorokról Hilbbel együtt írott terrészt kereskedők és iparosok, de sok közöttük az 

jedelmes német tanulmánya is. Sz. G. orvos, ügyvéd, tisztviselő stb. A világháborúban 

Rimaszécs (Siac, Cs.-Szl.), kisk. Gömör vm. a hitközség 85 tagja vett részt, akik közül 5 en 

1653 lak. A zsidó hitközség 1876. alakult és or- estek el. A hitközség mai vezetősége: Singer 

thodox alapon működik. Az első elöljárók Róth Rezső főrabbi, Lichtschein Adolf dlszelnök, Lusz- 

Dávid, Denker Mór és Singer Simon voltak. Az tig Menyhért elnök, Braun Soma alelnök, Radó 

első rabbi Grünfeld Mór volt, aki 1911. jesivát Ármin pénztárnok, Kardos József ellenőr, Kozma 

létesített.' 1900-ban épült a templom. Működő in Ármin ós Bernát Dezső gondnokok, Seb lösz Latézmények 

: Chevra Kadisa, Talmud Tóra és Nőjos titkár. 

egylet. A háborúban 20-an vettek részt. 1918-ban Rippner Farkas, nagyiparos, szül. Nagy 

a rimaszécsi zsidókat teljesen kifosztották ós váradon 1886. Megalapítója az Első Nagyváradi 

többen súlyosan megsebesültek. A hitközség 34 Fésű- és Celluloidgyár R.-t.-nak, amely egyike a 

családban 158 lelket számlál. Adófizető tag 24. legjelentősebb erdélyi iparvállalatoknak. Élénk 

Foglalkozásuk: 27 kereskedő, 1 orvos. 1 köz munkát fejt ki a hitéletben, különösen a zsidóság 

tisztviselő, 1 gazdálkodó és 1 egyéb. Évi költ kultur-mozgalmaiban. Elnöke a Pro Palesztina 

ségvetés 15.000 cK. Mai vezetősége: Grünfeld ligának. r>. s. 

Bfraim rabbi, Seidner Bertalan, Schwartz Dezső, Rituális fürdő, a Talmudban messzemenő 

Róth Mór és Reiner Bertalan. 

részletességgel szabályozott fürdő, nők tisztulá 

Rimaszombat (Bimavská Sobota, Cs.-Szl.), sára. Eredetileg a Tóra írja elő a tisztulást nem 

rend. tan. város, Gömör vm. 7000 lakossal. R.-on csak nők, hanem férfiak számára is különféle 

a szabadságharc előtt zsidók nem lakhattak. tisztátlanodás eseteire. Ez utóbbiak számára szóló 

A szabadságharc után többen költöztek be R.-ba előírás azonban a vallásgyakorlatban a szent 

s ezek közül Böhm Izsák, Hegedűs Lipót, Kohn földi vonatkozású törvények alá foglaltatott, 

Adolf, Binét József, Glauser Mózes és Felsenburg melyek érvényüket vesztették. A fürdőzés rituá 

József 1851. megalapították a hitközséget. Első lis fontossága mégis mind nagyobb jelentőségre 

rabbiul Friedmann M. Ábrahámot választották, emelkedett a zsidóságban és a férfiak is vallá 

aki még megyei rabbi volt. Az első elöljárók sos cselekedetnek tartják a rendszeres tisztálko 

Kohn Adolf, Böhm Izsák és Felsenburg József dást. A chásszideusok valóságos kultuszt űznek 

voltak. A hitközség 1868. építette fel templomát a fürdőzésből. Minden reggel imádkozás előtt 

a magyar izr. vallásalap ós a hitközségi tagok megfürödnek, sokan a zárt fürdőnél előnyben ré 

támogatásával. Népiskolát nem tart fenn a hitszesítik a szabad fürdőt, s még télen is meglékeközség, 

csupán egy Talmud Tórát létesített, mely lik a folyó jegét ós megmerülnek a hideg vízben. 

kóttanerős ós 70 növendéke van. A hitközség in Fontos szerepe van a R.-nek a Tóra-írásnál is. 

tézményei: Chevra Kadisa (al. 1851), elnöke A Tóra-író (szőfer) mielőtt hozzáfogna a Tóra 

Szalwendy Gyula, Talmud Tóra egyesület (1923) másolásához, megfürdik. Nólkülözhetlen a R. 

vezetője Singer Rezső főrabbi, a Nőegylet (1886), a háztartás számára is, mert új edény hasz 

mely Bleier Leónó elnöklete alatt áll, az Ozer nálatba vétele csak abban az esetben van meg 

Dalim egylet, melyet (1883) néhai Singer S. Leó engedve, ha előbb a fürdőben megmerítik. Mind 

főrabbi alapított, a Salom Jehuda ifjúsági egylet ezeknél fogva a R. a hitélet egyik legfontosabb 

(1926), melyet Singer Rezső főrabbi irányit, a tartozéka és minden hitközséget már a kodifi 

Mirjam Leányegylet (1928) elnöknője Sándor Jókált törvények köteleznek arra, hogy R. tartzsefné 

és a Cion egylet (1928), melynek Székely son fenn. F. M. 

Imre az elnöke. Az alapítási évszámokból is lát Róbert Emmerich*, német színész, szül. 

ható, hogy a R.-i orthodox hitközség keretén be Pesten 1847 máj. 21., megb. Würzburgban 1899 

lül pár év óta lelkes és céltudatos zsidó munka máj. 29. Jogi pályára késztilt, de 1865. színész 

folyik, ami Singer Rezső főrabbi agilitásának lett. Több nagy német színpadon, így Berlinben 

köszönhető. A hitközségnek, illetve Talmud Tórá is sokáig működött, 1872 óta pedig a bécsi Burgjának 

pár száz kötetet kitevő könyvtára van. színháznak volt tagja, majd örökös tagja. Szerel 

A hitközségben néhai Singer S. Leó főrabbi munmes ós hős szerepekben kora legünnepeltebb 

kái jelentek meg (A hitágazatok. Bibliai törté színművészei közé tartozott. 

net ós Kötelességtan). A hitközség területén la Roboz, 1. Aruior, tanár, író, szül. Nagyvárakók 

és az onnan elszármazottak között többen don 1869 jan. 18. A budapesti egyetemen és 

vannak olyanok, akik előkelő társadalmi pozíciót a párisi Sorbonneon tanult, majd a budapesti

Roder — 748 — Rohonc 

VI. ker. áll. főreáliskola tanára lett, egyszersmind 

pedig az Athenaeum könyv kiadó-társulat lektora. 

Fiatalabb korában a Zsidó Hiradó és az Egyenlőség 

munkatársa volt ós sok héberből fordított 

költeménye jelent meg. Főleg, mint ifjúsági író 

jelentékeny ós körülbelül ötven kisebb-nagyobb 

képes verseskönyve jelent meg. Nagyobb ifjúsági 

munkái: Történetek az iskolából; XII 

Nyuszkó őfelsége birodalmából (1920); N. E. 

M. 0. Regény a diákéletből (1923); Klárika 

iskolás évei; A babatündér stb. Sz. G. 

2. 11. Imre, színházigazgató, szül. Budapesten 

1892 febr. 15. A budapesti egyetemen folytatott 

jogi tanulmányokat, de hamarosan a filmszakmában 

kezdte meg tevékenységét. Előbb a Projectograph-fllmgyár 

titkára lett, majd szerkesztette 

az első mozi-szaklapot a Mozgófénykép Híradót. 

Később a Phőnix filmgyárnak és az Apolló-kabarénak 

volt igazgatója és 1921. a Vígszínház igazgatója 

lett a Ben Blumenthal-féle színházi érdekeltség 

megbízásából. 

3. B. József, gyógypedagógus, szül. Dunapatajon 

1864. Azorsz. siketnéma tanintézet igazgatója. 

Igen nagyarányú pedagógiai munkásságot 

fejtett ki a Néptanítók Lapja, s a Magyar gyógypedagógiában, 

amelyet szerkesztett is. önálló 

művei: A siketnémák és vakok álmai; A dadogás 

gyógyítása; A gyengetehetséyüek oktatása ; Mi 

a dadogás és hogyan lehet rajta segíteni. Irt számos 

gyógypedagógiai tankönyvet is. 

Roder Adolf, pedagógus, hittudományi iró, 

Radó Antal atyja, szül. Eesényen 1833., megh. Balatonvörsön 

1899. Több vidéki városban tanított, 

majd a szombathelyi zsidó elemi iskola igazgatója 

lett. 42 évig működött s megkapta az 

arany érdemkeresztet. Cikkei a Magyar Izraelita, 

Ben Chananja, Jüdische Volksschule, Néptanítók 

Lapja ós a Vasmegyei Lapok hasábjain jelentek 

meg. Számos tankönyvet írt és szerkesztette a 

Vasmegyei Figyelőt az Eisenburger Nachrichtent, 

Jenseits der Donaut és a Magyar Honpolgárt. 

Róheim Géza, ethnológus, szül. Budapesten 

1891 szept. 12. Az egyetemen geográfiát tanult 

Budapesten, majd Lipcsében, Berlinben és 

Liverpoolban etnológiát hallgatott. Sokáig a 

Nemzeti Múzeum néprajzi osztályán volt alkalmazva, 

de 1920. állásától felfüggesztették. 1921ben 

elnyerte a szellemi tudományokra alkalmazott 

pszichoanalízis köréből hirdetett legjobb 

mnnkára az elsó nemzetközi pályadíjat. 1928 

elején a primitív népek tanulmányozására Ausztráliába 

ment. Számos kitűnő tanulmányt irt az 

Etnográfiába és a Freud-féle Imagóba. önállóan 

megjelentek a következők: Sárkányok és sárkány 

ölő hősök (1911)., németül: Drachen und 

Drachenkampfer (1912); Adalékok a magyar 

néphithez (1913); A varázserő fogalmának eredete 

(1914); A kazár nagyfejedelem és a turulmonda 

(1917); Spiegelzauber (1919); Adalékok 

a magyar néphithez (1920); Das Selbst (1921); 

Primitive man and environment (Í921). Ez utóbbi 

munkájával korunk egyik jelentékeny ós külföldön 

is nagyrabecsült ethnológusa lett. sz. G. 

Rohonc (Rechrntz, k.) nagyk. Vas vm. 4137 

lak. A XVI1I. sz.-ban a megye első városa volt 

ós a zsidók is korán alapították itt meg hitköz 

ségüket. A R.-i hitközség nemcsak egyike a legrégibb 

magyarországi hitközségeknek, de hosszú 

ideig a legtekintélyesebbek közé tartozott és befolyása 

az egész Dunántói zsidóságára kiterjedt 

ós Vas, Zala és Somogy zsidóságának valósággal 

központja volt egészen a XIX. sz. elejéig. A hitközség 

első alapítóinak ós elöljáróinak neve ismeretlen. 

A R.-i zsidóknak aBatthyányak voltak 

a védő-uraik, a birtokukon élő zsidókat ők látták 

el véd-levelekkel a jogtalanság korszakaiban. A 

hitközség fejlődése a XIX. sz. második felében, 

a kiegyezés folytán beállott gazdasági helyzet 

következtében megállott. Pedig 1735. nagyságra 

nézve még a hatodik helyen állott az országban, 

a XVIII. sz. második felében több mint kétszáz 

családot számlált kerületével együtt, ami jelentékeny 

szaporulatot mutat, ha tudjuk, hogy 1687. 

még csak 36 családból állott a hitközség. 1848. 

csupán R.-on 209 zsidó család élt, amely aztán 

mire elérkezett a XX. sz., leapadt 60—70 családra. 

A hitközség mai létszáma is ezen a nívón 

mozog, aránytalan kis számban azokkal a sírkövekkel 

szemben, amelyek alatt három század 

letűnt nemzedéke nyugszik a zsidó temetőben. A 

temető első olvasható sírköve az 1682. esztendőt 

tünteti fel, azonban bizonyos, hogy maga a temető 

sokkal régibb. Eredeti területét 1827. megnagyobbították. 

A hitközségnek a XVII. sz. első felében 

még csak kis imaháza volt, egy 1649-ből való 

frigyszekrény-függöny őrzi ennek az emlékét. Az 

ereklyét a község jámbor asszonyai ajándékozták 

annak idején a hitközségnek. Később az egyik 

Batthyány gróf építtetett a községnek zsinagógát, 

amelynek használatát évi bór fejében engedte 

át. 1707-ben aztán a zsidók 500 forintért 

megvásárolták a zsinagóga tulajdonjogát. R. 

annyira központja volt a zsidó életnek, hogy 

1718. szüksége mutatkozott annak, hogy új ós 

nagyobb templomot építsen a hitközség. 1727-ben 

megvásárolták a templomkörüli telket ós épületet 

600 frt-ért. Idekerült a paplak és az iskola. 

Ezt a templomot 1855. restaurálták és még ma is 

épségben fennáll a katolikus templom szomszédságában, 

ami ellen építése idején élénken tiltakozott 

az egyház, de a türelmes Batthyányak 

nem befolyásoltatták magukat. A templom felépítésének 

emléke a császári udvarhoz közelálló 

SámsonWertheimer nevéhez fűződik. A R.-i templom 

kegyszerei antiquitásuk révén jelentős értékűek. 

Három antik serlege 41 lat ezüst, a tórakorona 

147 lat ezüst. A tóravért nem tüntet fel 

évszámot, de mindenesetre a XVII. sz.-ból való. 

Egy tóravért 1718 évszámot visel az újabb templom 

építésének idejéből. Két tóratorony Gitl, 

Józel hakohón leánya ésLea, Lemel Áser leánya 

ajándéka. Az 1649-ből származó frigy szekrényen 

kívül a legrégibb ereklye 1727-ből való. A feliratok 

a függönyök felső részén csak két-három 

rövid sort tartalmaznak, ellentétben a XIX. sz. 

óta divatozó terjengős feliratokkal. Az adományozó 

a hitközség egyik elnöke, Mesullam Ziszl, 

Cevi fla ós annak neje, Gitl, Jákob leánya volt. 

Egy 1751-ből való dús keleti szövetből készült 

függönyt Jákob fla és neje Frumet, Lipmann hakohén 

leánya ajándékozott a templomnak. A harmadik, 

amely 1794ből való, Peis Léb, Ezríel

Róna — 750 Rósa 

könyvkritikákat írt. Kritikai tanulmányai és 

versei könyvalakban is megjelentek. 

2. R. József, szobrász, szül. Lovasberónyben 

(Fejér vm.) 1861. Tanulmányait Budapesten 

s a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte. 

1882-ben a király ösztöndíjával három évig 

Zumbusch mesteriskolájában dolgozott. Berlinben 

1885. első nagyobbszabású szobrával (Sz. 

Sebestyén és Olimpiai győző) a római ösztöndíjat 

nyerte el. A Műcsarnokban 1880. Megszorult 

faun c csoportjávíd a Rökk-díjat, Savoyai 

Jenő lovasszobrával a kis aranyérmet, 

József és Putifár felesége faszobrával a nagy 

aranyérmet nyerte el. Antikizáló aktok után, az 

új barokk értelmében, realisztikusan mintázott 

klasszikus tárgyú alakokat alkotott (Utolsó szerelem, 

1890; Anakreon, 1904; Zeneleckét adó 

faun, 1898; Zsuzsanna és a vének, 1908 — 9; 

Judith és Holofernes; Saul és Dávid; Ádám 

és Éva; Deborah éneke dombormű, a zsidó leánygimnáziumban). 

Több szobra és a Kis türelmetlen 

c. csoportja a Szépmüv. Múzeumban van. 

A múlt század 90-es éveitől fogva rósztvett csaknem 

minden nagyobb emlékszoborpályázaton és 

díjakat is nyert. Emlékszobrai között a legkiválóbbak 

: az eredetileg Zenta városa részére rendelt 

Savoyai Jenő herceg barokklendületű lovasszobra 

Budán (1899), a Kossuth-szobor Szegeden 

(1902) és Erzsébet királyné nemes egyszerűségű 

álló szobra Gödöllőn (1902). Egyéb emlékszobrai 

még: Kossuth Miskolcon (1898) ós Rozsnyón 

(1907), Zrim/iMklősBudapesten(1902), Szemere 

Bertalan Miskolcon (1906), Klapka Komáromban. 

A kerepes! temetőben levő síremlékei: Klapka 

György, Erkel Sándor, Telepy Károly, Greguss 

Imre és a Loeser-család síremléke. Számos arcképszobra 

között legismertebb: Konti József, 

Bánffy Dezső, Andrássy Dénes gróf hermája a 

Műcsarnok előtt. Ő készítette a Képzőművészeti 

Társulat 50 éves jubiláris plakettjét. Dekoratív 

munkái között a legkiválóbbak a veszprémi megyeháza, 

a marosvásárhelyi múzeum, a budapesti 

Leánykiháza8Ító Egylet palotájának, az üllői-úti 

Szülészeti klinika, a Vígszínház, az új Országház, 

az Igazságügyminisztórium palotájának, a Széchenyi- 

és Gellért-fürdő, a Korvin mozgószínház 

szobordíszei. Egyideig bronz öntőműhelyt is tartott 

fönn. Egyik legújabb munkája Dienzl Oszkár 

zeneszerző síremléke a kerepesi temetőben (1928). 

A Benczúr Társaság tagja. A Képzőművészeti 

Társulatnak hosszabb ideig elnöke volt. Aranyérmet 

nyert Antwerpenben és Parisban, Grand 

Prixt Londonban. F. B. 

3. R. Sámuel, orvostanár, szül. Halason 1857 

ápr. 1., megh. Budapesten 1910 febr. 14. A budapesti 

egyetemen tanult, majd Bécsben lett Kaposi 

Móric (1. o.) hírneves dermatológus asszisztense. 

1886-ban Budapesten nyilvános ambulatóriumot 

alapított szegény bőrbotegek részére. 1889 ben 

egyetemi magántanár, 1899. nyilvános rendkívüli 

tanár s mint ilyen utóda lőtt tanárának, Sehwimmer 

Ernőnek (1. o.) úgy a katedrán, mint a Szt. 

István-kórház dermatológiai osztályán, melyet 

haláláig vezetett. Szakmájában világhírű specialista 

volt, aki külföldi, főleg angol ós német 

szakfolyóiratokban állandóan dolgozott. Főbb, 

önállóan megjelent munkái: Malleus humidus 

acutus hominis (1884); A buja v. nemi betegségek 

(1894 és több kiad.); Impus erythematosus(1901); 

A rhinoscleroma kórtanához (1901); Az eczema 

kérdéséhez (1902); A gangraenák aetiologiája 

(1 903); Venereás betegségek (1903); Nosocomxális 

gangraena (1904); A tüoerculosisnak bőrön és 

nyálkahártyán való nyilvánulása (1904). Börgy'ógyászat-syphilidologiai 

kézikönyve németül 

is megjelent 1909. s. R. 

4. R. Zsigmond, meteorológus, szül. Turdossinban 

1860 dec. 13. Tanulmányait a budapesti egyetemen 

végezte s miután tanári képesítést és doktorátust 

szerzett, belépett a Meteorológiai Intézetbe, 

ahol 1900. aligazgató, 1912. igazgató lett. 

Számos szaktanulmányt írt a Természettudományi 

Közlönybe, a Meteorologisehe Zeitschriftbe, 

az Időjárásba. Nagyobb, önálló alakban megjelent 

munkái: A légnyomás a magyar birodalomban 

(1897); A hőmérséklet évi menete Magyarországon 

(1900); Magyarország hőmérsékleti viszonyai 

(1904); Éghajlat. I. Általános rész (1907), 

II. Magyarország éghajlata (1909). 

Rónai, 1. Ármin, német író, szül. Maros-Tordán 

1864 jan. 16. Németországba származott 8 

mint novellaíró jó nevet szerzett magának. Jelenleg 

Heidelbergben él. Regény- és novellakötetei: 

Der Kamf ums Mandat; Leutenant Schwerenöter; 

Vor zwanzig jahren ;• Mannheimer 

Erinnerungen; Ja, in Abbazzia; Villacher 

Rádium; Asien und, Afrika; Lustige Quellengeister; 

Das Heiratsbad; Der Nachtwachter 

von Wipfen; An der Neckarmauer; Der Galakutscher. 

2. R. János, ügyvéd, szül. Gyulafehérvárott 

1849 szept. 25., megh. Budapesten 1919 aug. 29. 

Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 

Egyideig közjegyzőhelyettes volt Győrött, 

majd Fogarason és Balázsfalván folytatott ügyvédi 

gyakorlatot. Hosszú ideig Alsó-Fehér-m. tb. 

főügyésze volt. Erdély több városában megszervezte 

a 48-as függetlenségi pártot. Résztvett 1897. 

az első cionista világkongresszuson Bázelben s 

onnan hazatérve többekkel együtt megvetette 

alapját a magyar cionista mozgalomnak. Herzl 

Tivadarral sűrűn levelezett a mozgalom ügyében. 

Első elnöke volt a Magyar Cionista Szövetségnek, 

majd mikor lemondott elnöki tisztéről, a szövet- 

.ség örökös díszelnökóvé választották. Főbb munkái: 

Nacionalizmus és kozmopolitizmus különös 

tekintettel a zsidóság mai helyzetére (1875); 

Zionismus in Ungarn (1897). v. A. 

3. R. Zoltán, ügyvéd, szocialista politikus, 

társadalomtudományi író, szül. 1880. A,Társadalomtudományi 

Társaság titkára, a Huszadik 

Század munkatársa s a Szocializmus szerkesztője 

volt. Tevékeny részt vett a szocialista mozgalomban 

és a Károlyi kormányban államtitkár, a 

kommünben igazságügyi népbiztos volt. A forradalom 

után emigrált, azóta Bécsben ól. Önálló 

könyve: Az általános választói jog és ellenségei 

(1907). 

Kosa Izsó (várhelyi), ügyvéd, szül. Szegeden 

1848 jan. 6., megh. u. o. 1918. A gimnáziumot a 

piaristáknál, az egyetemet Bécsben ós Budapesten 

végezte. Már ügyvédjelölt korában résztvett az

Rose tévósz — 751 — Rosenák 

emancipációs mozgalmakban, a Magyar Izraelita 

c. lap alapításában is Mezeivel, Tenczerrel és 

Ágaival együtt s a lap egyik főmunkatársa lett. 

Sok értékes cikket írt a lapba, de a legnagyobb 

feltűnést az oroszországi zsidókról írt cikksorozatával 

érte el. A zsidó kongresszusnak egyik 

legfiatalabb képviselője és jegyzője volt. A kiegyezés 

után Szegedre költözött, ahol rövid idő 

alatt vezető pozícióba jutott. A város közéletében 

rendkívüli befolyása és a törvényhatósági közgyűlésen 

döntő szava volt. A legfőbb és legfontosabb 

bizottságok elnöke volt. A szabadelvű pártot, 

később a munkapártot, mint elnök, szintén ő vezette. 

Az «Árpád» páholy nagymestere és 1886 

óta haláláig az ügy védi kamara elnöke volt. Igen 

értékes munkásságot fejtett ki az árvíz utáni 

rekonstrukcióban, mint a kir. biztosságnak első 

tanácsosa. Nagy odaadással foglalkozott a hitközség 

ügyeivel is és 1882. a hitközség elnökének 

választották meg. Az egyetemes magyar 

zsidóság érdekében kifejtett munkássága pedig 

úgy talált elismerést, hogy a XII. községkerület 

elnöki székébe került. Haláláig tartó tisztsége 

alatt megerősítette a régi intézményeket és több 

újat is létesített. A nagyhírűvé vált új templom 

építése is részben az ő nevéhez fűződik. A közügyek 

terén kifejtett munkásságáért a király 

magyar nemességgel tüntette ki. 

Rose tévés* (h.). Összevont, rövidített szavak 

több szó kezdőbetűiből. Abbreviatura. 

Ros Chódes, az újhold héber neve. A hónap 

első napja a zsinagógai évben ünnepnap számba 

megy. Munkaszüneti jelentősége nincsen, de a liturgiája 

ünnepi jellegű. Van egy- és van kétnapos 

R. A kétnapos R. esetében az első nap az előző 

hónap 30. napjának számít (1. Luach). A Tisri 

újholdját külön nem ünneplik meg, mert az ros 

hasonóval esik össze. A R.-sal járó liturgiái változások 

a nap sorrendjében a következők: A sacharísz 

áldozati részébe beiktatják a vonatkozó 

szakaszt (IV. Mózes 28.11—15). A teflllóban/aále 

vejóvót (1. o.) mondanak és abba beiktatják a nap 

nevét. A teflíó után a tachanun elmarad. A teülót 

közvetlenül fél-hallói követi, kivéve tévész havát, 

mikor chanukka 7. napja is van — egész hallóit 

mondanak. Tóraolvasás van(l. o.), melynek anyaga: 

IV. Mózes 28. fejezet 1—15. versek. Ha R. szombatra 

esik (de más különleges nappal nem esik 

össze. 1. Négy szombat, Chanukka), akkor megváltozik 

a haftóra szövege is. Maftirnak nem a hetiszakasz 

végét ismétlik, hanem a fenti áldozati szakasz 

szombati és újholdi részeit. A maftir ilyenkor 

Jesája könyvének 66. fejezete, amely a prófétának 

az újholdkor és szombaton szentélyben való megjelenéséről 

szól. Ha történetesen újhold vasárnapra 

esik, a prófétai szakasz: Sámuel első könyve 

20. fejezet 18—42. versek, amely rész elején ((holnap 

újhold vagyon.) kifejezés fordul elő. Muszáfot 

is mondanak, külön erre az alkalomra szóló 

7 áldásos tefilót. Szombat-R.-kor a két tefllot 

-összevonják az átó jócarló kezdetű részbe. A 

napi Zsoltár után reggel a 104. zsoltárt mondják, 

mely a természet szépségét írja le. A minchó 

ima teflllójába beiktatják jaále vejóvó szakaszt. 

A tachanun elmarad. A maariv ima téfilójába 

beiktatják a jaále vejói)ó szakaszt. Az újholdat 

a Jom-Kippur-Kótón előzi meg s a birchasz levonó 

követi. F. D. 

Rós Cliódes-bencsolás, szóval jelzi a közönség 

azt a zsinagógai szertartást, melynek keretében 

a közeledő hónapot kihirdetik és megáldják. 

Az újholdat megelőző szombati muszaf istentiszteleten 

a jekumpurkon és mi sebérach szakaszok 

után mondják a jehi rócón kezdetű imát, melyben 

a hónapnak sikeréért, benne tartalmas életért 

imádkoznak. Az ima szövege a közönséges időszámítás 

III. 8z.-ából való, Ráv mondotta el naponta, 

imájának befejezése után. Majd az újhold 

kihirdetése következik, amit az előimádkozó 

végez a közönség felé fordulva a Tórával kezében, 

kihirdetvén, hogy a következő hét hányadik 

napján köszönt be az új hónap. Ez a szertartás 

elül hónap végén tisri hónapra vonatkoztatva 

elmarad, miután a tisri első napjaira eső ros 

hasónó ünnepekről úgyis tudomást szerez a közönség, 

F. D. 

Itoseu Sándor, író ós hírlapíró, szül. Sopronban 

1843. A német sajtóba írta esztétikai cikkeit és 

szépirodalmi műveit. Haláláig dramaturgja volt 

a wieni Stadttheaternek, amelynek számos színművet 

írt, fordított és dolgozott át, köztük a magyar 

Toldi István Gornelia c. müvét is. K. K. 

Kosénak, 1. István, sebész, szül. Budapesten 

1901 márc. 5. A budapesti és bonni egyetemeken 

két orvosi diplomát szerzett. A bonni 

egyetemen Garré profeszor asszisztense volt és 

Verworn a híres fiziológus laboratóriumában dolgozott. 

1926 óta a budapesti Verebély-klinikán 

működik. Önálló kutatásainak eredményeként 

feltűnést keltő dolgozatai jelentek meg a legelőkelőbb 

német tudományos folyóiratban, a Zeitschrift 

für allgemöine Phisiologieben, a szemölcsös 

bőrdaganatokról. Az Orvosképzés külön füzetében 

nagy tanulmányt írt a verejtékmirigyek 

tömlős daganatairól. v. A. 

2. B. Lipót, rabbi, szül.' Pozsonynádason 1869 

okt. Tízéves kora óta tanult a leghíresebb jesivákban 

s a berni egyetemen lett bölcsészeti doktor. 

1896-ban Bréma hitközsége főrabbijául választotta. 

Itt nem csak a hitéletet lendítette fel, de nemes, 

meleg szívével sokat tett különösen a világháború 

alatt az üldözött lengyel és orosz zsidók 

érdekében. Több jótékonysági és kulturális intézményt 

létesített (népkonyhákat, betegrendelőket 

ós kulturegyleteket). Az ő kezdeményezésére vezette 

be a Norddeutscher Lloyd óceánjáró hajóin a 

rituális, konyhát. 1924-ben Amerikába ment, hogy 

a brémai új zsinagóga és a nevét viselő menház 

számára támogatást eszközöljön ki, ami sikerült 

is neki. Visszautaztában a hajón halt meg. Számos 

filozófiai cikket írt. Megjelent egy nagyobb, értékes 

tanulmánya a héber nyelv fejlődéséről, Der Fortschritt 

der hebraischen Sprachwissenschaft 

vom 10-ten bis zum 13-ten Jahrhundert, 1898, 

mely orientalisták számára ma is forrásmunkául 

szolgál. Egy kötetbe gyűjtve kiadta halachikus 

munkáit, Maamar Mordechai, talmudische 

Erklárungen zu dem 8-ten Traktat cím alatt. 

Ezt a művet talmudi körökben nagy elismeréssel 

fogadták. Megjelent még egykötetnyi beszéde: 

Beden, 1901. Hagyatéka, melyben sok tudományos 

munka maradt, sajtó alatt van. v. A,

Rosenákné Behr — 752 — Rosenbíatt 

3. R. Miksa, főorvos, szül. Pozsonynádason 

1867. A budapesti egyetemen tanult s miután az 

orvosi diplomát elnyerte, főleg a sebészetben képezte 

ki magát. Eleinte az Izraelita-kórház alorvosa, 

majd a Szent ístván-kórház h. sebészfőorvosa, 

Í920-ban pedig az orthodox-izraelita 

kórház igazgató főorvosa lett. 0 kezdeményezte 

úgy ezen utóbbi kórház, mint az orthodox izraelita 

nyilvános rendelő intézet létesítését. Ennek 

az intézetnek is ő az igazgatója. 1920 óta fővárosi 

bizottsági tag és a pesti izraelita hitközség 

választmányának is régebben tagja. A háborúban 

folytatott működéséért több magas kitüntetést 

kapott. Munkatársa több hazai és külföldi orvostudományi 

szaklapnak. Felesége: R.-né Behr 

Blanka írónő (1. o.), R. Lipót bremeni főrabbi 

(1. o.) pedig testvéröccse. v. A. 

Rosenákné Belír Blanka, írónó, szül. Pakson 

(Tolna vm.) 1881 máj. 7. Negyvenéves korában 

kezdett el írni. Meglepő stíluskészséget eláruló 

első novellái az Egyenlőség, a Múlt és Jövő 

és a napilapok hasábjain jelentek meg. Regényei: 

Judit, Éva-és Házasság (Pantheon 1928). Ez 

utóbbi könyvével nagy sikert aratott. v. A. 

Rosenbaum, 1.Ábrahám Lits, rabbi, megh. 

1877. Előbb nyitrai rabbiülnök volt, innen Pozsonyba 

költözött. Megjelent müvei: Ben Jehuda 

respousumok, Sosanasz Avróhom ós Meor 

Énajim. 

2. R. Amram, rabbi. Csodatevő hírében állt. 

1814-ben albertirsai rabbi lett. 1820-ban a hegyaljamádi 

hitközség élére került. 1826-ban Erec- 

Jiszroelbe ment, ahol Szafet városában telepedett 

le és ott halt meg. 

3. R. Gerson Lits, halévi, tályai rabbi, megh. 

1901. Nagynevű tudós volt. Megjelent Mésiv 

Devorim c. responsum-gytíjteménye, de még sok 

müve van kéziratban. 

4. R. Móse Arje Léb, halévi, pozsonyi dajan, 

megh. 1877. Megjelent művei: Moszo Di~Jeruso~ 

lajim, kommentár a Jerusalmihoz, Onijo Dejono, 

kommentár a Sulchan Aruch különböző 

részeihez, Imrósz Hasém homiletikus magyarázatok. 

Több responsuma jelent meg a Mésiv Devorim 

c. responsum-gyüjteményében. 

Rosenberger, 1. Bernát (gyalui), földbirtokos, 

szül. 1829., megh. 1909 szept. 17. Mint 

nemzetőr vett részt a szabadságharcban. A fegyverletétel 

után gazdálkodott és faiparral foglalkozott. 

Tagja volt Kolozs vármegye törvényhatósági 

bizottságának. 1888-ban magyar nemességet 

kapott gyalui előnévvel. 

2. R. Ede, rabbi, szül. Balkátiyban (Szabolcs 

vm.) 1859 nov. 10., megh. Ókanizsán 1913.1880— 

1890-ig volt a budapesti rabbiképző növendéke. 

1889-ben avatták bölcsészdoktorrá Budapesten, 

1891. pedig rabbivá. Ugyancsak ez évben választotta 

meg főrabbijává az ókanizsai hitközség, ahol 

22 évig működött. 

Rosenberg, 1. Gyula, képviselő, szül. Kis- 

Cellben 1856 szept. 12. A budapesti egyetemen 

tanult jogot ós 1880. ügyvéd lett. Különösen a 

tengeri jog tanulmányozásával foglalkozott. 

Előbb Vas vármegye tb. aljegyzője, majd fővárosi 

ügyvéd ós az Adria tengerhajózási r.-t. 

jogtanácsosa lett. Nagy feltűnést keltett gróf 

Batthyány Istvánnal vívott halálos kimenetelű 

párbaja, melyért 9 havi államfogházra ítélték, 

de királyi kegyelem 3 hóra szállította azt le. 

1891-ben az Adria vezérigazgatója lett és ebben 

az állásában, melyet haláláig töltöttbe, sokat tett 

a magyar biztosítási ügy fejlődéséért. 1892-ben 

szabadelvű programmal képviselői mandátumot 

kapott és ezt több cikluson át viselte 

2. R. József, rabbi, szül. Balassagyarmaton 

1829., megh. Püsi ökladányon 1905. ápr., ahol 

37 éven át volt rabbi. Tanítványa volt Eisenstadt 

Meir (1. o.) ungvári rabbinak és szerzője 

a Jad Jószéf című háromkötetes halachikus 

műnek (1863 ós köv.). Tíz éven át ágyban fekvő 

beteg volt és ez idő alatt írta meg nagy munkáját. 

Fiai közül fi. Izsák Debrecenben, R. Menáchem 

Hadházán volt rabbi. (V. ö. Stein, «Magyar 

Rabbik»). 

3. R. Lipót, hitközségi titkár és író. Nagyműveltségű 

férfiú volt, aki a múlt század derekán 

irodalommal is foglalkozott és igen jelentékeny 

munkákat írt. Az általa szerkesztett Jahrbuch 

für die israelit. Gemeinde m Ungarn (1860—61) 

az akkori hazai zsidóság statisztikájára és adminisztrációjára, 

hitközségi állapotára vonatkozóan 

ma igen értékes forrás. Szerkesztője volt 

még az Arader Zeitungnak s azonkívül írt műve: 

Das Gesetz vom Jahre 1848 und die Gleichberechtiguvg 

der Juden in Ungarn (1861). 

4. R. Sándor, aradi főrabbi, szül. Makón 1844., 

megh.Aradon 1909 aug. 3. Nagyváradon és Bécsben 

járt gimnáziumba, Lipcsében pedig az egyetemre. 

U. o. tett filozófiai doktorátust. Teológiai 

tanulmányait a breslaui rabbiszemináriumban 

végezte. 1868-ban a nagyváradi kongr. hitközségben, 

1876. Kaposváron, 1885. pedig Aradon 

lett főrabbi, mint Steinhardt J. (1. o.) ós Chorin 

Áron (1. o.) utóda. 1895-ben nagy feltűnést keltett 

azzal, hogy vegyes házasságot áldott meg 

templomi esketós alkalmával. A magyar zsidóság 

tálliberálisnak ítélte álláspontját és R. ellen 

heves harcot indított. Kiváló műveltségű férfiú 

és elismert, nagyszerű magyar és német hitszónok 

volt. Eötvös József, Deák Ferenc és Lőw 

Lipót feletti emlókbeszédei füzetalakban is megjelentek, 

írt tanulmányokat a Magyar Zsidó 

Szemlébe és az IMIT Évkönyvébe. Egyéb művei: 

Die mosaische Echtheit der Kónigsurkunde in 

Deuteron. Ein geschichtliche-theologische Studie 

(Halberstadt 1867); Das Judentum und die 

Nationalitátsidee (Kaposvár 1885); A zsidó és 

keresztény között polgárilag kötött Mzassági 

frigynek megáldása a zsinagógában (1895). Halálakor 

az aradi hitközség gyász-albumot adott 

ki Dr. R. Sándor végtisztessége címmel. R. Kecskeméti 

Lipótnak, a nagyváradi hitközség nagyhírű 

főrabbijának apósa volt. s. R. 

Rosenbíatt Sámuel, amerikai rabbi és egyetemi 

tanár, a híres R. kántor fia, szül. Pozsonyban 

1902. Tanulmányait Hamburgban, New- 

Yorkban és Jeruzsálemben végezte, ahol Kook 

főrabbitól nyerte el a rabbíképesítést. 1921-ben 

kinevezték a new-yorki egyetemre a keleti nyelvek 

tanárának. Számos tudományos szakmunkája 

jelent meg. A trentoni Adath Israel hitközség 

rabbija.

RosenblUh — 753 — Rosenthal 

ft-osenblüh Jenő, rabbi, szül. Csépén, Ugocsa 

vm. 1865 ápr. 30., megh. 1914.1887-97-ig volt a 

budapesti Rabbiképző növendéke. 1898-ban avatták 

rabbivá. Azután szászvárosi rabbi lett, ahol 

16 évig működött. F. D. 

Kosenburg Menachem Cevi, szilágynagyfalui 

rabbi, szül. 1871., megh. 1911. Nagyváradon. 

Zichron Menachem címen homiletikus magyarázatokat 

tartalmazó könyvet irt. 

Rosenfeld, 1. Alfréd, filantróp, szül. 1859., 

megh, 1915. Nagy vagyonának jelentékeny részét 

jótékony célra fordította, Végrendeletében a 

pesti izr. hitközségnek 300,000, a Chevra Kadisának 

100,000 K-t hagyott, a Magy. Tud. Akadémiának 

pedig pályadíjak kiírására 40,000 K-t. 

2. R. Jakab, filantróp, férfikora delén 1871 

aug. 29. vasúti szerencsétlenség áldozata lett. 

A katasztrófa színhelyén haldokolva végrendeletet 

készített, amelyben 20,000 frt-ot adományozott 

a soproni kongr. templom építésére és a szűkölködő 

tanítók részére. Emlékét a zsinagóga 

bejáratánál márványtábla örökítette meg. 

3. R. József, nagyváradi rabbi a XIX. sz. első 

felében, szül. Nagymartonban, megh. Nagyváradon 

1842. Kortársa volt Szófer Mózesnek, akivel 

tudományos levelezésben állott. Ajánlást írt a 

Bész Jicchok c. munkához. Nagyváradon 1810. 

működött. 

4. R. Mayer, miskolci főrabbi, szül. Brezován 

1830 okt., megh. Miskolcon 1908.Baneth Ezékiel 

nyitrai főrabbi és Fleissig Jakab galgóci rabbi 

tanítványa. Rabbi-pályáját, mint a lipótvári 

fogház lelkésze kezdte, majd Nádudvaron működött 

17 évig. Itt volt az ő tanítványa Vogel Simon 

későbbi gyalogsági tábornok. 1878-ban a miskolci 

hitközség választotta meg főrabbijává s itt fejtett 

ki áldásos papi működést haláláig. Felekezeti 

különbség nélkül rendkívüli tekintélynek 

örvendett. Fiai: R. József csernovici főrabbi, 

Révai Miksa budapesti hittanár, vejei Marmorstein 

szenici rabbi és Jordán Sándor szatmári 

főrabbi, unokája Marmorstein Artúr londoni 

rabbiszemináriumi tanár. 

Kosenstein Mór, rabbi, szül. Nagymegyesen 

(Komárom vm.) 1856 aug. 8., megh., Nagykikindán 

1922 aug. 10. 1877—1885-ig volt 

a budapesti Rabbiképző növendéke. 1884-ben 

avatták bölcsészdoktorrá Budapesten, 1886. pedig 

rabbivá. Előbb tapolcai, majd 1889 óta nagykikindai 

főrabbi. Munkája : Maimuni és az iszlám 

(Budapest 1884). Cikkei az Ungarische 

Wochenschriftben, az Oesterreichische Wochenschriftben 

ós a W éltben jelentek meg. p. D. 

Itosentlial, 1. Dávid, festő, szül.Pesten 1820., 

me^h.u.o. 1851. Önkezével vetett véget életének. 

16 éves korában a bécsi Képzőművészeti Akadémia 

növendéke lett,majdPárisbanképez te magát 

tovább. Visszatérve, valami megfontolatlan elszólása 

miatt a pesti rendőrség letartóztatta, mire 

o a börtönben felakasztotta, más verzió szerint 

foszforral megmérgezte magát. Hogymi volt a 

r'-ndörség gyanúja ellen* 1 ., nem lehet tudni, mert 

a gyanúsak listáján nem szerepelt. Képe Délutáni 

pihenő címen ki volt Pesten állítva. Ezen 

; i képen nem Dávidnak, hanem Constantinnak 

nevezi magát. 

Z.vído Lexikon. 

2. R. Éliás, bibliophil és filantróp, szül. 

Moóron 1758., megh. Pesten 1833 ápr. 20. öt 

évig Talmudot tanult Pozsonyban, visszatérve 

szülővárosába, üzletet nyitott, de minden szabad 

idejét tanulással töltötte. Nemsokára Komáromba 

költözött, ahol a lakosság annyira megszerette, 

hogy a magisztrátus kivételesen polgárnak vette 

fel. Élénk figyelemmel kísérte a francia forradalom 

eseményeit s az emberi jogoknak a zsidóságra 

való kiterjesztésén húsz éven át fáradozott 

: emlékiratokat, petíciókat szerkesztett és 

juttatott el magas helyekre. 1804-ben Pestre költözött 

s az itteni magánkönyvtára Zunz Leopold 

szerint «a legfontosabb magánkönyvtárak 

egyike» volt. R. igen tekintélyes pesti polgár 

lehetett, mert halálát a Vereinigte Ofner-Pester 

Zeitung nemcsak őszintén megsiratja, hanem 

kiemeli rendkívüli tudományát, műveltségét, 

jótékonyságát s aközértvaló fáradozását, mely ért 

egészségét és vagyonát feláldozta; kiemeli, hogy 

jótékonysága és közéleti tevékenysége a felekezeti 

korlátozást nem ismerte s hogy a valódi felvilágosodást 

hitsor sósai közt nagymértékben 

terjesztette példaadó életével. R. szerénységére 

mitsem jellemzőbb, mint általa készített sírkőfelirata 

a pesti zsidótemetőben : «Hier ist Schweigen 

— Lob». (V. ö. Reich, «Beth—El». IV. 1862). 

3. R. Ferdinánd, német rabbi, szül. Kenésén 

1839 nov. 10. megh. Breslauban. Jesivákon, 

majd Bécsben gimnáziumban, azután a lipcsei és 

berlini egyetemeken tanult. Berlinben nyerte el 

doktori és rabbiképesítését 1866., azután rabbi 

lett előbb Beuthenben, majd 1887 óta Breslauban. 

Főbb művei: Das erste Makkabaerbuch 

(1867); Die Erlásse Caesars und die Senatusconsulte 

in Josephtis (1879); Über apokryphische 

Bücheraus der Zeit und Schule R. Akibas{188b). 

4. R. Márkus, 1. Rózsavölgyi Márk. 

5. R. Menachem Mendel, rabbi. A sárosmegyei 

Zborón élt. Érnek sosánim cím alatt írt megjegyzéseket 

Reggio leveleihez. (Buda 1839). 

6. JR. Moritz, bécsi orvostanár, szül. Nagyváradon 

1833., megh. Bécsben 1889 dec. 30. 

A bécsi egyetemen tanult s már 1863. egyetemi 

magántanár, 1875. pedig a neurológiából nyilvános 

rendkívüli tanár lett. Több mint hetven szaktanulmánya 

mellett önállóan .megjelent főbb 

müvei: TJber Stottem (1.861); TJber Rirntumoren 

(2. kiad. 1870): TJber Scheintod (1872); 

Handbuch der Elektrotherapie (1873); Klinik 

der Nervenkrankheiten (1875, francia, angol, 

olasz és orosz nyelven is); Cervicale Paraplegie 

(1876); RindenzentrendesMenschenhirns{í8Í8); 

Myelitis und Tabes nach Jjues (1881); Diagnose 

und Therapieder Magenkrankheiten (1882). 

7. R. Naftalí, magántudós és filantróp, szül. 

Győrben 1727., megh. Móron 1898. Fiatal korában 

Frankéi Dávid berlini rabbi jesivájában 

tanult, ahol barátságot kötött Mendelssohn Mózessel. 

Innen Prágába került. Később Móron telepedett 

le, ahol jesivát is vezetett. Baneth Mordechaj 

(1. o.) nikolsburgi rabbi is a tanítványai 

közé tartozott. Országszerte ismerték naay jótékonyságáról 

és összeköttetései révén gyakran 

közbenjárt a felsőbb hatóságoknál a magyarországi 

zsidóság érdekében.

Rosenzweig — 754 — Ros hasónó 

8. R. Salamon, hebraista, szül. Móron 1764 Ros ha-Kohol (h.), A zsidó hitközség el 

jún. 13., megh. Pesten 1845 ápr. 8. Atyja R. nöke. Korrumpálva: rasekól. 

Naftali (1. o.), Mendelssohn Mózes személyes Ros hasónó, zsidó ünnep, szószerint az 

barátja volt fiatal korában. R. Banet Mordechai évnek feje, újév. Tisri hó első és második napján 

(\. o.) morvaországi és Barbi Méir (1. o.) pozsonyi van. A biblia csak egynaposnak ismeri. Liturgiái 

főrabbiknál tanult, majd szülővárosában telepe sajátságai a következők: R. első napjának elődett 

le mint kereskedő és magántudós. Ezidőben estéjón a szokásos maariv imát mondják. Has- 

számo s kitűnő tanulmánya jelent meg az akkor kivenu végén az ünnepnapi szövegezés (ufrősz), 

vezető folyóiratokban, a Ha-Measzef, az Orienti majda£ünnepvezórversef,Zsolt,81.,4. vers), tiku, 

és a Zion c. folyóiratokban, azonkívül pedig fél kadis (1. o.), melyben a leélószót megkettőzik, 

tudományos levelezésben állott Wessely Wolf- min kol birchószó helyett pedig mikol birchóganggal, 

a híres prágai hebraistával és egyetemi szót mondanak, így valamennyi kadisban jom 

tanárral. 1819. Pestre költözött. Itt írta #ész övén hakipurim kimeneteléig. A tefllo R.-i, a követ 

c. művét (Óbuda 1839), melyben megtámadja a kező betoldásokkal a köznapi állandó vázához: 

frankfurti felvilágosodott zsidó tudóst, M. Creiz- zochrenu, mi chomóchő, uvchén ten, hamelech 

nachot, továbbá Luzzattot és Reggiot, korának hakódós,jom teruó(szombaton: zichron teruő), 

legjelentékenyebbnek számító hebraistáit. R. ki uchszov,beszé/er. Egész kadis. Kidus,befejezése: 

adta, bevezetéssel és magyarázatokkal látta el mekadés jiszróél vejom házikor on. Sehechejónu. 

Leo de Modena Ari Nohem c. kabbalisztikus mü Olenu. Árvák kadisa, 27. Zsoltár, adón ólom. 

vét, azonkívül kéziratban hátrahagyta Mendels Az emberek egymásnak boldog újesztendőt kísohn 

Phádon-jának teljes héber fordítását. (V. ö. vánnak a következő szavakkal: lesonó tóvó tiku- 

Büchler Sándor, «A zsidók története Budapesszév veszichoszém (jó esztendőre írassál be és 

ten)) ; Reich, «Beth—El» II.) 

pecsételtessél). Otthon is kidust csinálnak: ál 

9. R. Sámuel újságíró, szül. Pesten 1810 körül, dás a borra, az ünnepre és sehechejónu. A ke- 

megh. Bécsben 1868. Élete első felében Pesten nyérszegés után édes almát mártanak mézbe és 

élt, ahol húsz éven át szerkesztője és tulajdonosa áldást mondanak gyümölcsre, majd pedig jó és 

volt a Pesther Spiegel politikai lapnak, melynek kellemes (édes) évért könyörögnek. Reggel sacha- 

a szabadságharc előtti időkben bizonyos súlya risz (1. o.), mely sokhelyütt a napi diesérő dallal 

volt. A lap munkatársai közé tartozott Saphir is; (1. Sir liajichud), sir hakóvóddal és a napi zsol 

aki egyébként R. sógora volt. A szabadságharc tárral kezdődik. A sacharisz ima jócér órtólpiju- 

után R. Bécsbe ment, ahol Der Modespiegel c. tokkal bővül. A sacharisz tefiló' megegyezik az 

lapot szerkesztette s a Pester Lloyd és más nagy estiveL Ovinu maikenu, mely szombaton el 

lapok állandó levelezője és munkatársa volt. marad. Egész kadis (1. o.), én komochő. A Tórát 

kiveszik, még pedig kettőt; mondják Isten tizen 

Rosenzweig Adolf, berlini rabbi, szül. Turhárom 

tulajdonságát, az alkalmi ribónosel ólomot, 

dossinban 1850 okt. 20. A gimnáziumot Buda 

ez utóbbi szombaton elmarad. Smá, echod elohénu, 

pesten végezte, előzőleg és közben pedig a po 

hol kodós után a nóró (félelmes, azért félelmes 

zsonyi Jesiva növendéke volt, majd a berlini 

napok)szót is betoldják. Gadlu, alhakól, vejaázór. 

egyetemen és a rabbiazemináriumban folytatta 

A Tóra-olvasás külön (ünnepi) hanglejtéssel tör 

tanulmányait s miután Lipcsében filozófiai dokténik. 

Az első Tórához öt férfit szólítanak, (szomtorátust 

tett, 1874. rabbivá választották Passebaton 

hetet), a felolvasott rész: I. Mózes 21. fewalkban, 

később Birnbaumban, majd Posenben. 

jezet, Izsák születéséről szól, ez. a hagyomány 

1879-ben Teplitzben, 1887. pedig Berlinben lett 

szerint R.-kor történt. A második Tórát is az 

rabbi és ismert hitszónok. R. a tudományos iro 

asztalra helyezik és fél kadist mondanak minddalomban 

is számottevő működést fejtett ki. 

kettő fölött. A második Tórából a maftir (1. o.) 

Főbb művei, amelyek önállóan jelentek meg: 

részére olvassák fel a vonatkozó áldozati részt: 

Zur Einleitung in die Bücher Esra und Ne- 

IV. Mózes 29. fejezet első 6 vers. A hozzátarhemia 

(Berlin 1875); Zum hundertsten Geburtstozó 

prófétai rész: I. Sámuel 1. fejezet 1. versétage 

des Nathan der Wáse (Posen 1878): Das 

től a 2. fejezet 10. verséig terjed, Sámuel szüle 

Jahrhundert nach dem babylonisehen Exile mit 

téséről szól. Majd a sófár-fuvás következik, mely 

besonderer Rücksicht auf die religiöse Ent- 

szombaton elmarad. A 47. Zsoltárt, melyben a 

wicklung des Judentums (Berlin 1885); Künstler 

sófárról szó van, hétszer megismételik. Majd a 

und Jugendbüder(Neuhaus 1886); Der politische 

fúvó mond áldást és sehechejónuU erre az előírt 

und religiöse Charakler des Josephus Flavius 

kürt-fuvások következnek s a sófárra vonatkozó 

(Berlin 1889): Jerusalem und Caesarea (u. o. 

zsoltárvers. A 145. Zsoltár, asré (1. o.), jehallelu, 

1890); Das Auge im Bibel und Talmud (1892) ; 

28. Zsoltár és visszahelyezik a Tórát a frigy 

Geselligkeit und Geselligkeitsfreuden in Bibel 

szekrénybe. A muszaf bevezető imája, fél kadis, 

und Talmud (u. o. 1895); Kleidung und Schmuck 

muszaf tefilo, az ismétlésnél betoldott pijutok 

im biblischen und talmudischem Schrifttum (u. o. 

és az úgynevezett kis sófár-fuvások, Kohaniták 

1905). Ezeken kívül tudományos folyóiratokban 

áldása. Egész kadis, én kélóhénu, árvák kadisa, 

számos értekezése jelent meg. 

a nagy sófár-fuvást megismétlik, kiegészítvén a 

itoseth Arnold*, klasszika-filológus, szül. hangokat százra. 27. Zsoltár, árvák kadisa, adón 

Márkus-Csepánfalván 1859 szept. 7. A budapesti ólom. Mincho: ásré, uvó lecij&ti, fél kadis, a 

egyetemen tanult s több helyt volt tanár vidé mincho tefiló megegyezik a saehariszéval, ovinu 

ken, majd a budapesti tanárképző intézetnél. maikenu, egész kadis, olénu, árvák kadisa. 

Több kitűnő görög ós latin nyelvű tankönyvet Mínchó után, még naplemente előtt oly folyó partirt 

s azonkívül értekezéseket szakfolyóiratokba.

RÓSÓ 

Rottmann 

jára mennek, melyben halak vannak, vagy élő Rothenstein Mór, nyomdász, szül. Budavízhez 

és végzik a taslich (1. o.) szertartását szopesten 1864. A nyomdászok vezetőségi tagja. Húsz 

kás szerint. Ha az ünnep első napja szombatra esik, esztendő óta alelnöke a nyomdászok paritásos 

e szertartás a második napon történik. Az ünnep békéltető bizottságának, ugyanannyi idő óta tagja 

második napjának imái az első napéival azonosak. a Szakszervezeti Tanácsnak is, amelynek most 

A Tóra-felolvasás anyaga : I. Mózes 22. fejezet, elnöke. Szerkesztette a Volksstimmet. 1922 óta 

Izsák feláldozásáról szól, öt férfit szólítanak a országgyűlési képviselő. T. Zs. 

Tóra elé. A maftirnak felolvasandó pentateuchusi Róthfeld Sámuel, író és hírlapíró, szül. 

rész az előbbi napon olvasottal azonos. A haftóra Petrovácon 1857. Bécsben ós Parisban tanult. A 

Jeremiás 31. fejezet első 19 verse, Isten kegyel doktorátus megszerzése után hírlapíró lett és haméről 

irgalmáról szól. F. D. láláig ezen a pályán maradt. Munkatársa volt az 

Rósó (róse), gonosz, antiszemita. 

Agence Havasnak, a Neues Wiener Tagblattnak, 

Rotk, 1. Adolf, főorvos, szül. Miskolcon 1862 a Pester Lloydnak, a Politische Correspondenz- 

márc. 19. A budapesti egyetemen tanult s orvosi nek, majd a Neues Politisches Volksblatt szer 

diplomájának elnyerése után hosszabb ideig külkesztője s társtulajdonosa. Affaire Thom-Thilót 

földön folytatta tanulmányait. Főorvosa a Ste c. színmüvét Bécsben (1882) mutatták be; Tisza, 

fánia-úti ortopédiai intézetnek. Több gépezetet és seine Pariéi und seine Gegner c. politikai tanul 

műszert konstruált. Szaktanulmányai főleg a mánya Münchenben jelent meg (1889). 

Zeitsehrift für Ortop. Chirurgie c. folyóiratban Rothmann Ármin, orvostanár, stomatoló- 

jelennek meg. 

gus, szül. Nagycsehen 1860. Budapesten tanult 

2. R. Áron, rabbi, szül. 1830 körül, megh. Sik s miután orvos lett, egyideig az élettani klinilóson 

1897. 1858-tól kezdve volt siklósi rabbi. kán volt tanársegéd, majd a Poliklinika fogászati 

Irodalmilag is jelentékeny munkásságot fejtett főorvosa lett. 1891 óta egyetemi magántanár. 

ki. Munkatársa volt a Ben Chananja, a Hamecha- Számos szakfolyóiratba írt tanulmányain kívül 

ker és a JUdisches Zentralblatt c. folyóiratoknak. önállóan megjelent munkái: Az izommagvakról 

A Rasban döntvénytár is sűrűn említi nevét. (1885); Patho-Histologie der Zahnpulpa und 

3. R. Hugó, ügyvéd, szül. Ungváron 1877. Wurzelhatd (1899) stb. 

Jogi tanulmányai során többrendbeli pályadíjat Rótt Sándor, színész, szül. Budapesten 1871. 

nyert, doktorrá summa cum laude avatták. A 1892-ben lépett fel először pesti színpadon, ahol 

kolozsvári ügyvédi kamarának ügyésze volt. Te humorával és karakterábrázoló erejével állandó 

vékeny részt vett a romániai Magyar Párt meg sikereket aratott. Hosszú éveken át vezette a Kis 

szervezésében és megalakulása óta elnöki taná komédia színházát Steinhardt társaságában. Kécsának 

tagja. K. 8. sőbb az Andrássy-úti színházban játszott. 1928. 

4. R. Joel Cevi, rabbi. 13 éves korában Eisen- Bécsbe szerződött. Felesége Türk Berta ismert 

stadt Méir (1. o.) ungvári rabbi jesivájába került, színésznő, a pesti német humor egyik népszerű 

ahol 7 évig tanult. Előbb berettyóújfalui, később képviselője; fla: R. Ferenc színész, szül. u. o. 

bereznai és végül huszti rabbi lett. Megjelent 1901. Gimnáziumi érettségi után színész lett. El 

Bész Hajócér c. responsum-gyüjteménye. Megismert táncosszínósz és komikus. 

halt 1892. Huszton. 

Rottenberg, 1. Dávid Jehuda, rabbi, szül. 

5. R. Marcell, orvos, egyetemi magántanár, 1783., megh. 1857. Előbb a tályai, később a szent 

szül. Fényesen 1891. Egyetemi tanulmányait péteri hitközség rabbija volt. Szerzője a Tehilo Le- 

Budapesten, Berlinben és Münchenben végezte. dovid c. templomi szónoklatok gyűjteményének. 

1914-ben orvossá avatták Budapesten. 1924— 2. R. Joszef. Halévi, rabbi. 1875-ben tasi rabbi 

27-ig tanársegéd volt a sebészeti klinikán Kolozs lett. Innen a nyirmadai és később a kaszonyi hitvárt. 

1927-ben u. o. egyetemi magántanárrá habiközség élére került. Ide sokan zarándokoltak 

litálták. Magyar ós külföldi szaklapokban sok hozzá, hogy tanácsát és áldását kérjék. Homile- 

tanulmánya jelent meg. Különös figyelmet keltikus magyarázatokat tartalmazó könyve Bené 

tett a csontátültetés tanáról szóló értekezése, Solisím c. jelent meg. Meghalt 1911. T. l. 

amelynek alapján a tanári címet kapta. E. kiváló 3. R. M. N. pedagógus, a kassai zsidó iskola 

sebész, Aradon él. 8z. i. igazgatója és a hitközség titkára. Szerkesztette a 

5. R. Mátyás, tábori orvos a szabadságharcban. kassai Sómér Jiszrael c. hetilapot (1872). Művei: 

Tagja volt a magyarországi zsidók országos kép Ein Wort zu seíner Zeit uber hebraischen TJnviseletének, 

mely az 1848—49-iki országgyűlés terricht und confessionelle Schule (Pest 1869). 

tartama alatt a zsidók ügyét intézte. A szabad Rotter Lajos, regényíró és hírlapíró, szül. 

ságharcban, mint a tábori orvosi kar főigazgatója Budapesten 18Ö4. Orvosnak készült, de az orvosi 

(Kortbeuy szavaival: Generaldireetor der unga- oklevél megszerzése előtt hírlapíró lett. Hosszabb 

rischen Feldárzte) vett részt. Külföldi kiküldeté ideig a Pester Lloyd cikk- és tárcaírója volt, majd 

sében Ausztriában elfogták, majd kiszabadulva a Neues Politisches Volksblatt, utóbb pedig a 

Angliában telepedett le, ahol kiváló orvos-író és Neues Budapester Abendblatt felelős szerkesztője. 

gyakorló orvos hírét szerezte meg magának. (V. ö. Több külföldi lapban ismertette Magyarország 

BervMein, «A szabadságharc és a zsidók» 32. 1.). politikai, gazdasági és közművelődési viszonyait. 

Rothenberg Ephraim, rabbi, szül Eszter Németnyelvű ujságregónyei: Johann Orth ; Der 

gomban 1798., megh. u. o. 1871. Egv németnyelvű Zar und die Nihilisten : Zola-Dreyfuss; Der 

beszédét ismerjük, amelyet 1839 máj. 27. Kopácsy Pistolenschuss ; Hunger. Bz. 6. 

József hercegprímás bevonulásakor tartott Esz Rottmann Mozart, festő, szül. Ungvárott. 

tergomban. 

Nagycsaládü ungvári köszörüsmester fla, ki a 

48*

Rov — 756 — Rózsavölgyj 

zene iránt való nagy szeretetéből nevezte el fiát 

a nagy zeneszerző Mozart után. Aflá is nagy hajlandóságot 

érzett a zene iránt és előbb Bécsben 

a konzervatóriumba járt, majd Münchenben és 

Budapesten festeni tanult. Novellisztikus tartalmú 

életképekkelfEészwlőílésa templomba, Ozsonna) 

és főleg női arcképekkel lépett fel először. Már 

korán bibliai tárgyú és a zsidó népéletéből vett 

életképeket is festett. (Jób ; Sámson kigunyoltatása; 

Talmudista; Talmudi vita; Fiatal rabbi; 

Talmudi fejtörés.) P. B. 

Kov ül). Többség. P. minjan: numerikus többség. 

R. binjon: az erkölcsi tekintély túlsúlya. R. 

kösz: a serleg nagyobb fele, amelyet meg kell 

inni a szertartásoknál. 

Róv. Rabbi. A héber rav korrumpált alakja, 

1. Rav. 

Rovásírás. Fába metszett írásjelek, amilyeneket 

Erdélyben a székelyek elvétve még ma is 

használnak. Sebestyén Gyula azzal kapcsolatban, 

hogy kimutatta a székelyek kabar származását, 

Rózsay — 757 — Ruách hakódes 

ten. Megalapította a Rózsavölgyi és Társa céget, 

amely nagy érdemeket szerzett a magyar zenemüvek 

kiadásában és terjesztésében. Több mint 

5000 kiadványa van. A R.-cégnek Lipcsében is 

van fiókja és a magyar zenét külföldön is szolgálja. 

2. R. II. Gyula*, voltbudape3ti alpolgármester, 

szül. Nagykanizsán 1851., megh. Budapesten 

1924. Jogi tanulmányait a győri jogakadémián 

végezte. Öt évet töltött a honvédelmi minisztérium 

szolgálatában, 1874. pedig a fővárosnál 

vállalt állást. A hivatalos rangsorban gyorsan 

haladt fölfelé. 1891-ben tanácsnokká, 1897. alpolgármesterré 

választották. Amikor 1915. nyugalomba 

vonult, Ferenc József király az udvari 

tanácsosi címmel tüntette ki. Különösen a 

fővár ós tanügyének fejlesztésével és európai színvonalra 

emelésével szerzett érdemeket. .Az ö 

kezdeményezésére rendezték a kisdedóvóoktatást 

és önállósították a városi felsőkereskedelmi 

iskolákat. 

3. 11. Márk, zeneszerző, szül. Balassagyarmaton 

1787., megh. Budapesten 1848 jan. 23. Eleinte 

ügynök volt, de már ekkor megpróbált magyar 

táncokat kottára írni. Ő az első csárdásszerző. 

Első fellépésével olyan sikert aratott, hogy hangverseny 

körútra indult. 1814-ben Baján, 1819. Pesten 

telepedett meg s 1837. a Nemzeti Színházhoz 

szerződtették. Itt azonban csak rövid ideig volt, 

mert állandóan vidéki hangversenykörútra járt 

s ez alkalmakkor kizárólag saját szerzeményű 

magyar nótáit játszotta el. Szerzeményeit később 

tla, R. Gyula (1. o.), a R.-cég alapítója adta ki. 

Petőn gyönyörű költeményt szentelt emlékének. 

Rózsay József, orvos, szül. Lakompakon 

1815., megh. Balatonfüreden 1885 máj. 20. Atyja 

(Rosenfeld) Festetich gróf uradalmi orvosa volt. 

Bécsben tanult s ott volt eleinte kórházi orvos 

és miután a legkitűnőbb német egyetemeket bejárta, 

Pestre jött. A szabadságharc alatt tábori 

kórházi orvos volt, majd a Szegényház, később 

:i főváros ós Pestmegye főorvosa lett s ezeket 

az állásokat egész életén át megtartotta. 1864. 

« M. Tud. Akadémia tagjául választotta, a királytól 

pedig muraközi előnévvel magyar nemességet 

kapott. Nagy érdemei vannak a zsidók megmavryarosításában 

s a negyvenes években a Magyarító 

Egylet-nek egyik kezdeményezője volt. Élete 

végéig a zsidó közélet vezető tagja és egyidőben 

a hitközség elnöke is volt. Számos tanulmánya 

Jelent meg magyar és német szakfolyóiratokban. 

Ónálló munkái: A gyógyászat a hébereknél és 

a zsidó orvosok a középkorban (1863); A pekb'mcai 

hegy kátrány (1863); A véredényrend- 

rabbit is választott Deutsch Izsák személyében, 

aki nagy talmudtudós volt s 1873. bekövetkezett 

halála után kéziratban számos munkát hagyott 

hátra. A hitközség első elöljárói MoBkovits Zsigmond 

és Kohn Sámuel voltak. Az ő kezdeményezésükre 

emeletes házat vett a hitközség s itt rendezte 

be első imaházát. 1877-ben választott először 

elnököt, ugyanakkor létesült a Chevra Kadisa 

(jelenlegi vezetője Rosenblüth Jenő) és az 

elemi iskola, melyet 1894. az állam vett át. Az 

imaházat 1890 tűzvész pusztította el s három óv 

múlva felépült a modern stílusú új templom. A 

hitközség intézményei: a Nőegylet, melynek 

Rosenblüth Jenőné az elnöknője és a Szooiális 

Egyesület, mely Kársai Jenőné vezetése alatt 

áll. A hitközség évi költségvetése 90,025 ck., 

melyből kb. 10,000 cK.-tkölt szociális és íüantrópikus 

célokra. A hitközségnek — mely jelenleg 

egy szervezethez sem tartozik — lélekszáma 437, 

a családok száma 71, adót 124 fizet. Foglalkozás 

szerint: 8 nagykereskedő, 3 gazdálkodó, 6 szabad 

pályán levő, 60 kereskedő, 5 ügyvéd, 7 köztisztviselő, 

6 orvos, 16 magántisztviselő, 8 iparos, 

1 mérnök, -4 magánzó. A hitközség tagjai közül 

84 vett részt a világháborúban és 15 esett el. 

Mai .vezetősége: Lemberger Izsó főrabbi, Lissauer 

József elnök, Grünwald Henrik alelnök, 

Kellner Mór és Schwarc Dezső gondnokok, Stempel 

Henrik pénztárnok, Demeter Gyula jegyző, 

Strausz Miksa ügyész, Kársai Jenő, Roth Henrik, 

if j. Róth Sándor és Herz Géza választmányi 

tagok. 

Ruách hakódes (h.). Szent Lélek, szent Szellem. 

A bibliai irodalomban sugallatot, de igazlelküsóget, 

lelkiismeretességet, buzgalmat is jelent. 

«Tíszta szívet teremts nekem, Isten és szilárd 

szellemet újíts fel bennem; ne vess el magadtól 

és szent szellemedet ne vedd el tőlünk» (Zsolt. 

51. 12, 13). Rendszerint a próféták érezték magukon 

Isten szellemét és ezt a talmudi irodalom 

szintén R.-nek mondja. De van a kabbalisztikus 

tudományban olyan használata is e szónak, 

amely közelebb áll már ahhoz a Szentlélekhez, 

amely az Újtestamentom szerint Istent 

helyettesíti és isteni része a Szentháromságnak. 

A zsidó felfogás természetesen kizárja az 

isteni egység felosztását és ennélfogva a Szentlélek 

nem mint Isten mellett való isten ól a képzeletében, 

hanem mint isteni princípium csupán 

ós mint cselekvő erő oly esetekben, mikor 

a cselekvés nem volna Istenhez elég méltó. A 

Midrás ós az ókori aram bibliafordítások (Targum, 

1. o.) olykor a való tényekkel meg nem 

egyező jelenségek áthidalására, vagy a bibliai 

•S>->- és a légzőszervek aggkori változásai (1864); személyek ajkán természetellenesnek hangzó ki 

észleletek az aggkor élettani és kórtant váltojelentések naturizálására jelentetik meg a R.-t, 

zatai köréből (1865); Adatok a járványok ok- vagyis egy-egy szót vagy kifejezést, amit ember 

rt'fi viszonyaihoz {\W&)\ Adatok aliagymáz ok- nem mondhatott, vagy azért, mert azt, amiről 

tanahoz (1868); A hullák elégetéséről (1874); beszél, akkor még nem tudhatta, vagy azért, mert 

Uortonügy (1879); Tanulmány a régi zsidók or- azzal amit mond, véthetne az igazság ellen, a 

r 

"*ta>uíhoz(1875). 

R.-nek tulajdonítanak. A R.-t ilyen esetben min 

_ «»Mn.y6 (Roznava, Cs.-Szl.), rend. tan. város, dig védelmező géniusz, a Szentlélek, amely Isten 

O'miur vármegyében. 1850-ig nem lakhattak zsi- szentjeitől elhárítja a hazugságot és megszólal 

^'k R.-n. Glatter Albert kereskedő kapott először az ajkukon, mikor olyat kell mondaniok, amiről 

J*'t*lopedési engedélyt 1850. Ettől kezdve gyors ők még nem tudhatnak, de tudhatja a R. A R. te 

tumpoban fejlődött a hitközség. 1857-ben máihát éppen az ellenkező szerepet játsza, mint

Rubin 758 Ruszlnszkó zsidósága 

Sátán, aki gáncsot vet az ember elé, hogy megvádolhassa. 

L. Szent és szentség- F. M. 

Rubin Azriel Jechiel, rabbi, megh. 1913. 

A nagymihályi hitközség messze földön híres 

dájanja volt. Müvei: Acé Jaar, Szedé Jaar és 

Szedé Hoir. T. I. 

Rubinstein, 1. Erna, hegedümüvésznő, szül. 

Nagyszebenben 1903 márc. 2. A Zeneakadémián 

Hubay Jenő tanította. A legkiválóbb hegedümüvósznők 

közé tartozik és Amerikában is nagy 

sikereket aratott. K. K. 

2. R. Mátyás, rabbi, szül. Dunapentelén 1867 

dec. 27. 1882—93-ig volt a budapesti Rabbiképző 

növendéke. 1892-ben avatták bölcsész-doktorrá 

Budapesten, 1894. pedig rabbivá, 1895. Mindszent 

választotta meg rabbijának, 1897. Orosháza, 

1902 óta szekszárdi főrabbi. Szaktárgya az 

ókereszténység története és több ily iránya szak-, 

dolgozata jelent meg. Munkái: A biblico-ialmudikus 

higiéné (Budapest 1892); Háborús imák és 

beszédek (Szekszárd 1915). Cikkei az Egyenlőségben, 

a Bloch Emlékkönyvben, az Imit Évkönyvei 

ben, a Blau Emiékönyvben, a Monatschrift für 

Geschichte und Wissenschaft des Judentumsban, 

a Revue des Etudes Juivesben és Magyar Zsidó 

Szemlében jelentek meg. F. D. 

3. R. Mesullam, rabbi, szül. Oroszvárott, ahol 

nagyatyja, R. Dávid mint rabbi működött. Apósának, 

Veigelsberg Cháim rabbinak halála után 

választották meg Kiskőrösön 1866. s ott működött 

haláláig, 1898-ig. Halachikus és aggadikus magyarázatait 

Mabit c. alatt adta ki (Kiskőrös 1886). 

Rubinyi Mózes, tanár, nyelvészeti és irodalomtörténeti 

író, szül. Debrecenben 1881 ápr. 1. 

Az egyetemet Budapesten és Lipcsében végezte. 

A bölcsószetdoktori és tanári oklevél megszerzése 

után a M. Tud. Akadémia megbízásából a bukovinai 

és romániai csángóvidókeket tanulmányozta 

1901—03 közt. Azután a fővárosnál lett középiskolai 

tanár. Számos nyelvészeti és irodalomtörténeti 

tanulmányt írt szaklapokba és folyóiratokba. 

Sajtó alá rendezte Mikszáth Kálmán irodalmi 

hagyatékát 17 kötetben és Mikszáth Kálmánné 

visszaemlékezéseit (1922), továbbá Mauks 

Kornélia A borzvári kastély titka c. müvét (1924). 

Munkái: Adalékok a moldvai csángók nyelvjárásához 

(1901); Újabb adalékok a moldvai csángók 

nyelvjárásához (1902); Két tanulmány a 

nyelvészet s a nyelvművelés történetéből (1903); 

Révai Miklós élete és nyelvészeti törekvései 

(1904); Tanulmányok a romániai csángókról 

(1906); Általános nyelvtudomány (1907); A világnyelv 

kérdése (1907, németül 1914); Nyelvesztétika 

(1908); Mikszáth Kálmán stílusa és 

nyelve (1910); Az erdélyi magyar nyelvművelő 

társaság története (1911); Révai Miklós magyar 

nyelvi és irodalmi kézikönyve (1912): A hangutánzás 

problémájának története (1912, németül 

1913); Mikszáth Kálmán élete és müvei 

(1917); Ibsen Henrik (1918); Vajda János 

(1922); Kiss József (1923); Herczeg Ferenc 

(1926); Kiss József élete és munkássága (1925). 

Rubovics Márk, festő, szül. Budapesten 1867. 

Tanulmányait a mintarajziskolában kezdte, azután 

Bécsben, Berlinben ós Parisban dolgozott. Biharival, 

Karlovszky val együtt 1891. magán festőis 

kolát tartott fönn. Egyideig a Nemzeti Szalon 

mütárosa volt. A Műcsarnokban állított ki először. 

Gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti 

Szalonban. Kisméretű életképeket (Érdekes olvasmány), 

tájképeket (Eső után) és csendéleteket 

fest. F. B, 

Rudolfer Antal, rabbi, szül. Galgócon 1864 

júl. 4. 1883—92-ig a budapesti Rabbiképző növendéke. 


1893. pedig rabbivá. 1894 óta alsólendvai 

főrabbi. Munkája: Midrás Numeri-Rabba (1891). 

Cikkei a Magyar Zsidó Szemlében és a Magyar 

Zsinagógában jelentek meg. F. D. 

Rust József*, esztétikus és nagykereskedő 

szül. Pesten 1860. Jogot végzett a pesti és a lipcsei 

egyetemen, majd apja R. Bernát textilnagykereskedésóbe 

lépett. Széleskörű társadalmi tevékenységet 

fejtett ki. Kezdeményezésére épült a 

Lipótvárosi Kaszinó palotája. Javaslatára a Lipótvárosi 

Kaszinó képzőművészek ós zenészek jutalmazására 

nagyobb díjakat tűzött ki. Több évig 

a Budapester Tagblatt politikai napilap színikritikusa 

volt. Mint Gyulai Pál meghitt barátja több 

esztétikai és kritikai tanulmányt írt a Budapesti 

Szemlébe. 1909-ben udvari tanácsos lett. 

Ruszinszkó zsidósága. Ruszinszkóban a 

legutolsó népszámlálás szerint (1921) 93,023 

zsidó ól. Az összlakossághoz (604,745) viszonyítva 

15'28%-nak felel meg. Az impérium változása 

óta Ruszinszkóban 5642 zsidóval több lakik, 

mint azelőtt. Ez a növekedés 6 - 46%-ot tesz ki. 

Ezen a területen kétféle hitközség van: orthodox. 

és kongresszusi. Kongresszusi hitközség azonban 

egész Ruszinszkóban csak egy van, Ungváron, 

a többi orthodox. Az orth. hitközségek egyelőre 

a pöstyéni Jüdische Kanzleihoz tartoznak. 

Több ízben történtek kísérletek egy önálló ruszinszkói 

zsidó iroda felállítására, de siker nélkül, 

a törvényes előírások miatt, amelyek úgy intézkedtek, 

hogy önálló irodát csak akkor állíthatnak 

fel a ruszinszkói hitközségek, ha annak felállítására 

a hitközségeknek több mint 60 0 /0- a sza " 

vazott; a megtartott szavazáskor azonban csak 

30°/o szavazott az önálló iroda mellett. A zsidóság 

mostoha gazdasági körülmények között él. Az 

ország gazdaságilag meglehetősen zárt terület, 

sok kopár és terméketlen vidékkel és a lakosság 

csak a legnagyobb nehézségek árán tud boldogulni. 

Ez alól a zsidók sem lehetnek kivételek. 

R.-nak 80%-a nyomorog, 15%-a a létminimumot 

szerzi meg és b°/0-& rendelkezik csak vagyonnal. 

A zsidóság elég tekintélyes része foglalkozik 

földmíveléssel és általában őstermeléssel 

(25%)- K ' 8 - és nagykereskedéssel (ideértve a 

kereskedelmi alkalmazottakat is) S8°/o foglalkozik, 

a többi napszámos és ipari munkás, vagy 

fuvarozó (16°/0). R.-nak foglalkoztatási aránya 

pl. Szlovenszkóhoz viszonyítva sokkal kedvezőbb, 

mert itt kevesebb a foglalkozás nélküli családtag, 

ami arra vezethető vissza, hogy a rossz 

gazdasági viszonyok mindenkit munkára kényszerítenek. 

A rossz gazdasági helyzet miatt nag> 

szerep jut a zsidó jótékonykodásnak. A nőegykiteken 

kívül, különösen a Joint Distribution Comitee 

végez e tekintetben hatalmas munkát. A 

Joint központi irodája Munkácson van, ahonnan

Ruszlnszkó zsidósága — 759 — Ruttkay-Rothauser 

szisztematikusan irányítják a jótékonykodás munkáját. 

A Joint árvagyámolító intézetében több 

mint 300 zsidó árva talál otthonra. Ezenkívül 

nagy mechanikai és elektrotechnikai műhelyt rendezett 

be, ahol e szakmában tanoncokat és segédeket 

képeznek ki ós ahol állandóan 80—40 zsidó 

munkás keresi meg kenyerét. A Joint segítségével 

létesült Munkácson 1926. a Nekuda könyvnyomda 

és könyvkiadó vállalat. Huszton nagyarányú kosár-szalmafonó 

műhelyt, Jasinán pedig taliszgyárat 

állított fel a Joint. Hozzávetőleges számítás 

szerint 1919 óta az amerikai Joint Ruszinszkóban 

több mint 700,000 dollárt invesztált. Minden 

nagyobb ruszinszkói zsidó centrumban zsidó 

hitelszövetkezeteket állított fel. így Beregszászon 

(Beregsas), Bilkén, Huszton, Jasinán, Munkácson 

(Mukacevo), Solotvinán, Ternovon, Técsön, 

Ungváron (Uzhorod), Volovojén és Nagyszőllősön 

(Sevlius). Ez a 11 zsidó hitelszövetkezet 

igen értékes gazdasági munkát végez és hasznos 

működése révén különösen a kiskereskedők és 

iparosok helyzetén lendít sokat. A 11 hitelszövetkezetnek 

közel 5000 tagja van és az 1926. év végéig 

kihelyezett kölcsönök összege meghaladja 

a 5.000,000 ck.-t. A zsidóság 1918 után nemzeti 

alapon szervezkedett. Űgy a községi, mint 

a parlamenti választások alkalmából önálló 

pártként indult a választási küzdelembe és most 

már minden község választmányában zsidópárti 

képviselők is ülnek, Munkácson (Mukacevo), 

Nagyszőllősön (Sevlius) zsidó-párti alpolgármesterek 

vannak és egy zsidó képviselő a csehszlovák 

parlamentbe is bejutott kommunista programmal. 

Ruszinszkó 93,023 lélekszámú zsidóságából 

79,722 vallotta magát zsidó nemzetiségűnek, 

ami 8o-7 0 /0-nak felel meg. Anyanyelv szerint 

70% magyar, a többi jiddis, szlovák és ruszin 

anyanyelvű. A mostoha gazdasági viszonyok 

miatt, melyek között a ruszinszkói zsidók élnek, 

nem fejthettek ki nagymérvű anyagi hozzájárulást 

Palesztina felépítéséhez. Évente körülbelül 

6—700 sékelt árusítanak, 30—40,000 ck.-val járulnak 

a Nemzeti Alaphoz. Kulturális téren a 

Héber Iskola Egyesület fen tartásával nagyszabású 

munkát fejtenek ki. Ruszinszkóban 47 cionista 

helyicsoport van. A cionista mozgalom két 

lappal rendelkezik, ezek: a jiddis nyelvű Dus 

JidischeFolksblatt (Munkács, 1923. Szerk. Sauber 

Simon. V. évfolyam) és a magyer nyelvű Zsidó 

Néplap (Ungvár, 1919. Szerk. Szerény Béla. IX. 

évfolyam). A mozgalom vezetői: Sternbach Vilmos, 

Spiegel Sándor, Guttmann Mózes, Steiger 

Náthán, Szerény Béla, Palkovics-N., Juszkovics 

Mór, Weingarten A. Sajtóképviselete a nem cionista 

irányzatnak is van. 1927. megalakult Munkácson 

a Jidische Zeitung, amely Spira, munkácsi 

főrabbi szolgálatában a liberális, cionistamizrachista 

zsidóság ellen harcol. A ruszinszkói 

zsidó sajtó órdemos munkásai az említetteken 

kívül: Bolgár Mózes (Zs. Néplap), Klein Mór (Zs. 

N.), Goldstein Mór (Zs. N.), Lövenkopf Kálmán 

Zs. N.), Spiegel S. (Jid. Folksbl.). 1921-ben alakult 

meg Munkácson a Ruszinszkói Héber Iskola 

Egyesület, azzal a céllal, hogy elemi ós középiskolák 

felállításával a héber nyelv reneszánszát 

mozdítsa elő. Már az első évben Munkácson, Husz 

ton, Svaljaván. Torunban, Jasinán, Beregszászban 

héber elemi iskolákat, 1924. Ungváron ós 

Beregszászon elemi iskolákat, 1925. Nagyszőllősön 

héber elemi iskolát létesítettek. 1923 okt. 1. 

nyilt meg Munkácson a Cs.-Sz. köztársaság első 

hóbernyelvü reform reál-gimnáziuma, majd 1927. 

a gimnázium keretében a héber tanítóképző szeminárium. 

Jelenleg 7 elemi 9 tanerővel és 580 

növendékkel, 1 gimnázium 9 tanerővel és 340 

növendékkel, 1 tanítóképző szeminárium 12 növendékkel 

áll a héber kultúra terjesztésének szolgálatában. 

Az összes héber iskolák nyilvános 

jellegűek. A héber nyelv mellett intenzíven tanítják 

az állami, valamint a ruszin nyelvet is, míg a 

gimnáziumban az angol és német nyelv tanítása 

a rendes tantárgyak közé tartozik. A héber iskolák 

ügyeit a Munkácson székelő Hóbsr Iskola 

Egyesület évről-évre megválasztott vezetősége 

intézi, a felügyeletet pedig a ruszinszkói állami 

iskola-inspektorátus végzi. Zsidó sportegyesületek 

közül a munkácsi Hagibor és a huszti Sámson 

működnek. Ezenkívül hatalmas cserkész-mozgalom 

van Ruszinszkóban. A zsidó cserkészek 

száma közel van az ezerhez. 

Irodalom. A mai ruszinszkói zsidó irodalom a 

kezdet-kezdetén van ós leginkább a zsidó újságokban 

jelennek meg irodalmi alkotások. Szerény 

Béla (Ungvár) zsidó tárgyú novelláival és több, 

ügyesen megkomponált jiddis színdarabjával 

(Der nachtiger Tug; Rámán; Visszatérők, 

stb.) keltett érdeklődést. Szorgalmasan fordít héberből 

és jiddisből magyar nyelvre. A régebbi 

zsidó irodalmi életből is jól ismert Bolgár Mózes 

(Huszt) leginkább zsidó politikai cikkek írásával 

foglalkozik. Sauber Simon (Munkács) jiddis nyelven 

ír humoros karcolatokat és tanulmányokat. 

Hakohen Weingarten Sámuel (Munkács) talmudfllozófiai 

és zsidó társadalmi írásaival vonta magára 

a figyelmet. Waldstein Emil (Ungvár) cseh 

nyelven írja zsidó szociálpolitikai cikkeit és egy 

nagyobbszabású németnyelvű könyvet jelentetett, 

meg R.-ról. a L. 

Ruttkay György, hírlapíró és színműíró, szül. 

Budapesten 1890. B.-Éothauser Miksa{l. o.)irófla. 

Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 

ahol doktori oklevelet szerzett. Most Az 

Est bécsi szerkesztője. A Nagy cél c. egyfelvonásosát 

1908. mutatta be a Magyar Színház. 

Keringő c. háromfelvonásos vígjátéka 1916. került 

színre a Vígszínházban, majd a bécsi Deutsches 

Theaterben és több más német színpadon 

is. A nagyvilági nő c. vígjátékát a Vígszínházban 

adták elő 1920. Sz. Q. 

RuttJkay-Kotliauser Miksa (írói nevén 

Ruttkay György), hírlapíró és színműíró, szlil. 

Vácott 1863., megh. Budapesten 1913. A magyarországi 

német hírlapírás jeles tehetségei közé 

tartozott. Előbb a Neues Pester Journal munkatársa 

volt, majd 1890 óta a Pester Lloyd szerkesztőségének 

kötelékében dolgozott, mint tárcaíró, 

majd Silberstein-Ötvös Adolf halála után, 

mint színházi kritikus. Nagy propagandát fejtett 

ki a modern magyar színmüirodalomnak külföldön 

való ismertetése és térhódítása érdekében. 

Ő maga is több színdarabot és regényt fordított 

németre. Jelentékeny sikere volt eredeti színpadi

Rút Könyve — 760 Sacharlsz 

müveivel is. A Népszínházban került színre Peking 

rózsája c. operettje Stojanovics Jenő zenéjével 

és Holtomiglan c. színmüve, az Operában 

Hubay Jenő megzenésítésében Moharózsa c. dalmüve, 

a Nemzeti Színházban Sötétség és Az első 

és a második c. színmüve, valamint Vénusz c. 

vígjátéka. Sz. i. 

Bút Könyve, a bibliai könyvek egyéb «szent 

iratok» csoportjába tartozó könyv. Az öt Megilla 

(1. o.) közé sorozzák, melyek között a kánoni sorrendben 

a második. Héber neve: P^sz. A liturgiában 

mint a zsinagóga sovuószi olvasmánya szerepel. 

A könyv tudvalevőleg kalászórés idején törtónt 

eseményt beszél el és a kalászórésnek sovuósz 

az ünnepe. Falusi történet, amely nagyon egyszerű. 

Az előadás világos, bonyodalmak és meglepő 

fordulatok nélkül való, igazi költészet utá 

Saúló (h.). Kérdés. A rituális életben kétes 

esetek tisztázására irányul. A népies nyelvhasználatban 

a fogalom értelme a kasrusszal (1. o.) 

összefüggő dolgokra korlátozódik. Ilyen vonatkozásban 

értik S. alatt a levágott szárnyas begyének 

és belső részeinek megvizsgálását annak a 

megállapítása végett, hogy nem szenvedett-e az 

állat olyan betegségben, amely rituális szempontból 

élvezhetetlenné teszi. A vizsgálatot erre képesített 

funkcionáriusok végzik (rabbi, dajjan). 

Ennélfogva magát a vizsgálatot is S.-nak (vulg. 

sajle) nevezik, mert arra a kérdésre (saáló) felel, 

hogy kóser, vagy terófó-e a megvizsgált állat. 

Ilyen vizsgalat alá esik természetesen a levágott 

szarvasmarha is. L. Teréfó. 

Saólósz u-Tesuvósz. 1. Responsumok. 

Saatnéz (h.). Vegyes szövés- A vegyes szövésű 

ruha viselését a Biblia eltiltotta: «Kótfélóből 

készült ruhát, vegyes szövésből, ne ölts fel.» (Móz. 

III. 19. 19). «Ne ölts fel vegyes szövést, gyapjút 

és lent egybeszőve.» {Móz. V. 22. 11). Maimuni 

szerint ez a törvény a környező népek szokásainak 

kiküszöbölését célozta. E törvény mai napig 

érvényben van és a szigorú ritusuak nem öltözködnek 

S.-ban. Vegyességi tilalmat tartalmaz a 

Küájim törvénye is. Ez baromra, vetőmagra, 

szőlőre és ruhára vonatkozik. «Ne szánta ökörrel 

és szamárral együtt.» {Móz. V. 22.) «Szántóföldedet 

ne vesd be kétféle vetőmaggal és a szőlődet 

ne vesd be kétféle vetőmaggal.)- {Móz. III. 1, 

9). E tiltott vegyességekhez számítható a tejeshusos 

keverésének tilalma is. L. Kasrusz. 

Sabbasz chazón, a prófétai olvasmányról ós 

nem a tórái hotiszakaszról elnevezett szombat, 

amikor a haftóra {Jes. 1. f.) Chazon Jesájóhuval 

kezdődik, ez pedig mindig az áv hó 9-ót megelőző 

szombat, a tammuz 17-e ós tisó beáv 

között eső három gyászhót harmadik szombatja. 

A gyászhetek ezen szombatján már a tiso beóvkor 

felolvasandó Siralmak Könyvének moll-dallamában 

olvassák a haf torát. Rendszerint maga a rabbi 

kapja ezt a tisztséget. F. D. 

O 

h 

nozhatatlan müvésziességgel. Noémi éhség következtében 

kivándorolni kényszerül, egyik menye, 

Orpa, marad az óhazában, a máeik Rút, bár a Noé-' 

mihez való rokoni köteléke férje halálával meglazult, 

híven követi őt. Kalászszedegetés közben 

ismerkedik meg Boázzál, kinek később felesége 

lesz. Rút moabita származású nő — e frigyből 

származott tizedik nemzedéken Dávid király. Rút 

nem hősnő, hanem csöndes, szerény asszony, főerénye 

: a hű kitartás (a küzdelmes szegénység 

éveiben sem szakad el anyósától, Noémitól). Az 

univerzalitás gondolata jut benne kifejezésre; nem 

zsidóvórből is származhatott a zsidók királya ós 

dalnoka: Dávid. Az Imit Bibliájában R.-t Bárány 

József (az ifjúsági kiadásban Bisler Mátyás), a 

Frenkel-féle Bibliában pedig Pfeiffer Izsák fordította. 

4 fejezetből áll. F. D. 

Sabbasz nachmu (Vigasztalás szombatja), 

a zsidó naptárban az áv hó 9-e (tiso beáv) utáni 

szombat, mely a «Nachmu, nachmu ámmi» kezdetű 

haf tóráról nyerte elnevezését. 

Sabbasz suvó (Megtérés szombatja), a zsidó 

naptárban az újév és engesztelő nap közé eső 

szombat, mely a Suvo Jiszroel kezdetű haftoráról 

nyerte elnevezését. 

Sabbósz (h.). Szombat, Korrumpált kiejtéssel 

sabesznak mondják. A zsidóság legjellegzetesebb 

ünnepnapja és munkatilalma kulturhistóriai 

fontosságra emelik, mert az emberiség 

szociális fejlődésébe a szombatra vonatkozó törvényekkel 

a Biblia ágyazta bele a hetenkinti kötelező 

munkaszünet gondolatát. (L. Szombat.) 

Sabbósz hagódól (Nagy szombat), a zsidó 

naptárban a peszachot megelőző szombat. Elnevezésének 

okát ós eredetét még nem tisztázta a tudomány. 

Nem lehet a keresztény nagyszombat utánzata, 

mivel régebben az újév előtti szombatot is 

így nevezték. 

Sacltarisz, a mindennapi reggeli ima héber 

neve. Megfelel a jeruzsálemi Szentélyben hozott 

reggeli áldozatnak. A zsinagógai év bizonyos 

napjain kihagyásokkal, illetőleg betoldásokkal 

mondják, öt egymástól megkülönböztethető részből 

áll: (1) Bevezető rész. (2) Hálaadó Zsoltárok. 

(3) Sómá. (4) TefiUo. (5) Befejező rósz. 1. A bevezető 

rósz tartalmazza az úgynevezett reggeli 

áldásokat (Birchosz hasachar), melyek általában 

hálaadó tartalmúak. Ugyancsak e részbe 

foglalják a Biblia ós hagyomány áldozati szakaszait, 

melyek az elpusztult jeruzsálemi szentélyre 

emlékeztetnek (Korbonosz). E bevezető, 

első rósz a 30. Zsoltárral végződik. 2. A hálaadó 

Zsoltárokat magában foglaló rész áldással kezdődik 

és végződik. A bevezető áldás a boruch 

seómár. Majd ezek a bibliai részek következnek 

I. Krónikák 16. 8-37, továbbá Zsolt. 99. 5 

99. 9 ; 78. 38; 9. 12; 25.6; 68. 35-36; 94. 1—2 

3. 9; 46. 8; 44. 13; 20. 10; 21. 19; 33. 20-22 

85.8; 44. 27; 81. 11; 144. 15; 13. 6. (Hódú

Sacharlsz — 761 — Ság 

laadonoj) 100. Zsoltár (mizmor leszodó), Zsolt. 

104.31; 113.2-4; 135. 13: 103.19; LKir. 16.31; 

Zsolt. 10.16; 33.10; Péld. 19 21; Zsolt. 33. 11; 

33.9; 132.13 ; 135.4; 94. 14; 78. 38; 20.10. (jehi 

chevőd). Zsolt 84.5; 144.15és 145. (ásré) 146-150. 

Zsolt. 89. 53; 135. 21.1. Krónikák 29. 10—13; 

Nechemia 9. 6-12. U. Mózes 14. f. 30. v.-től 

15. f. 19. v.-ig. E dicsérő dalokat tartalmazó 

bibliai részeket befejezi az áldás: jistabach. 3. A 

tulajdonképpen való ima itt kezdődik, borchuval, 

mely csak közösség (1. Minján) jelenlétében 

mondható. B rósz gerincét a semá ima alkotja. 

Ez megelőzően két áldást, befejezésül pedig egy 

áldást mondanak. A bevezető áldás jócér órtól 

jócér hamórószig, a másodig pedigahávó rabbótól 

beahavóig terjed. Majd a semá szakaszai következnek, 

nevezetesen semá V. Mózes 6. 4—8, 

veliójó im somóá V. Móz. 11. 13—21; cicisz 

IV. Móz. 16. 37-41. A befejező áldás itt kezdődik 

(emesz véjáciv) 8 goál jiszróélig tart. 4. Az 

ima főrésze a tefilló, vagy 18 (illetőleg későbbi 

betoldás folytán 19) áldásmondás. Állandó része, 

melyet minden alkalommal, ünnepnapon is mondanak, 

az első három ós az utolsó három áldás. E 

•tizenkilenc áldás a következő tartalommal bír: az 

ősatyák, a feltámadás, Isten szentsége, az értelem, 

a megtérés, a megbocsátás, a megváltás, a gyógyulás, 

a termés áldása, a számkivetettek összegyűjtése, 

az ítélet, az eretnekek, a jámborok, 

Jeruzsálem felépítése, Dávid diaasztiájának dicsősége, 

az ima, a szent szolgálat, hálaadás, áldás. 

Az állandó (1—3, 17—19) áldások inkább hála, 

a közbeesők (4—16) könyörgő tartalmúak. Ezt az 

imát, miután a község elimádkozta, az előimádkozó 

megismétli. Ezen ismétlésnél mondják a 

kedusát (néha szlichosz-részleteket illesztenek be, 

1. Szlichósz, Böjtnapok). 5. Végüla befejező részek 

következnek, nevezetesen: tachanun{l. o.\ tóraolvasás 

(1. o.), ásré (1. o.), olenu (1. o.), Zsoltárok 

(1. Napizsoltárok). S kinek-kinek a magánájtatossági 

része. Ez a váza a mindennapi reggeli 

istentiszteletnek, mely a következő változásokat 

szenvedi. 1. Az első rész az év valamennyi napján 

azonos, az áldozati részbe szombat, újhold napján 

beiktatják a vonatkozó bibliai (áldozati) részt. 

(1V. Móz. 28,9—10, illetőleg 11—14). 2. A hálaadó 

Zsoltárok közül elmarad a 100. Zsoltár a következő 

napokon : szombaton, ünnepnapokon, jom-kippur 

előnapján, peszach előnapján és félünnepnapjain 

(mert ezen napokon hálaáldozatot nem mutattak be 

a jeruzsálemi Szentélyben, e Zsoltár címében pedig 

a hálaáldozat nevet viseli). E Zsoltár helyett beiktatják 

szombaton és ünnepnapokon a 19, 34, 90, 

91,135,136. 33,92,93. Zsoltárokat. Hosáno rabbó 

(1. o.) napján a 100. Zsoltárt is, meg a beiktatottakat 

is elmondják. Szombat és ünnepnapokon e 

rész befejező áldása helyett a hosszabb szövegű 

nismászt mondják. 3. A semá rész gerince," a 

bibliai szakaszok, állandó ós változatlan. Szombaton 

az eleő áldás haméir loórec kezdetű része 

h'-lyett hakol joduchM mondanak. 4. A tefilló 

szombat és ünnepnapokon csak hót áldásból áll. 

-Meurmarad a köznapiak közül az első és utolsó 3, 

11- 3, 17-19), a közbeeső 13 (4-16) helyett egy, 

az ünnepről (szombatról) szóló kerül. Előimádkozó 

által való ismétléskor néha költői részeket illeszte 

nek be (1. Pijut). 5. A befejező részek közül bizonyos 

napokon a tachanun elmarad, a tóraolvasás 

a zsinagógai napok szerint változik, az ásré néha 

részeivel együtt délutánra tevődik át, olenu és a 

napi Zsoltárok állandóak. L. még Kadis. F. D- 

Sacherlegz, 1. Jicchok, rabbi. Prágában született, 

a kiűzetés után került Pozsonyba. Összegyűjtött 

homiliáit és novelláit kinyomatta 1777. 

Sulzbachban Korbán Ósom c. alatt. A pozsonyi 

községnek volt rabbihelyettese. 

2. S. Koppéi, rabbi, szül. Pozsonyban. Főmunkája: 

Parperóósz lachochmó (Wien 1814). mértankönyv 

ábrákkal. 

Sac-mac, közhasználatú rövidítése a sliachcibur 

(l. o.) ós a more cedek szavaknak. Oly fórfiút 

jelöl, ki a községben mind az előiinádkozói, mind 

pedig a rabbinusi teendőket végzi. A népies nyelvhasználatban 

a sokfoglalkozású emberre is vonatkoztatják. 

Satlclien, házaság közvetítő, a héber sidduch 

(házasság) szóból képződött német en képzővel. A 

zsidók családi életét régebben a szigorú elzárkózás 

jellemezte. Ez különösen az asszonyokat ós leányokat 

akadályozta meg a szabad mozgásban. A családi 

tisztaság féltése kihatott az életformákra is 

és így az a társadalmi érintkezés, amely a barátok 

és ismerősök körének kitágítására vezet a máshitüek 

között, a zsidók között nem alakulhatott ki 

a korlátlan érintkezésig. A két nembeli fiatalságnak 

alig volt arra alkalma, hogy összetalálkozzon 

és a szabad választás elvét érvényesítse a házasságban. 

A fiatalok összeházasodását rendszerint a 

szülők bonyolították le és abban inkább az ő akaratuk, 

mint a fiataloké érvényesült. Mindehhez 

hozzájárult a zsidók kétséges társadalmi helyzete 

is, továbbá gazdasági elhelyezkedésük, amely főleg 

kereskedésre utalta őket. A családalapítás tehát 

majdnem minden esetben üzletalapítást is jelentett, 

mert bázist kellett teremteni a családi élet számára 

és biztosítani a megélhetést E szempont jelentősége 

még fokozódott abban az időben, mikor hatósági 

hozzájárulás (1. Eheconsens) és a biztosított megélhetés 

kimutatása kellett a házassághoz. Azért 

emelkedett a hozomány olyan nagy jelentőségre a 

zsidók között. Ami látszólag számító materializmus, 

az valójában a családi élet szentségének 

féltéséből bontakozott ki. És a házasságot megelőző 

alkudozásban is nem mindig csak a pénz 

szeretete érvényesült, hanem a szülői gondosság 

is, amely a gyermek jövője miatt vállalta a nem 

nagyon rokonszenves szerepet. Egyébként pedig 

a hozományon való alkudozás sohasem volt olyan 

rideg azelőtt, hogy szóhoz ne juthattak volna benne 

a morális szempontok is. Ritkán akadt olyan szülő, 

aki csak a pénzt nézte. Nagyon fontos szerepet játszott 

a kiválasztásban a fiatalok egyéni értéke ós 

származása is. Különösen a származásra vetettek 

nagy súlyt azelőtt. A gazdag ember egyáltalán nem 

is törődött a hozománnyal és az volt a legfőbb becsvágya, 

hogy tekintélyes, tudós családba házasíthassa 

be a gyermekét. Veje, vagy menye kikeresésébentermészetesen 

a S.-retámaszkodott,aki ennélfogva 

fontosabb szerepet játszott, mint manapság 

és foglalkozása kevésbbé érdemelte meg a lenézést. 

Ság Manó, országgyűlési képviselő, ügyvéd, 

sztll. Ivánkán 1852. Cikkei az ügyvédi szaksaj-

Sajle — 762 — Sakter 

tóban, továbbá a Budapester Tagblattban és a 

Magyar Hírlapban jelennek meg. Haláláig a függetlenségi 

párt híve volt. 

Sajle, 1. Saáld. 

Sajó Aladár*, író és hírlapíró, szül. Vácott 

1869. A budapesti tudományegyetem jogi karán 

végezte tanulmányait, majd hírlapíró lett. A Magyar 

Hírlapnak, utóbb a Budapesti Hírlapnak lett 

munkatársa. Jelenleg is e lap kötelékébe tartozik. 

Régebben az Esti Újság felelős szerkesztője is 

volt. Több szépirodalmi és tudományos müvet 

fordítóit magyarra. Önállóan megjelent kötetei: 

Katonáéknál; Deprofundis; Kaszárnyatitkok; 

JRegruták és más katonák; Ezredes Boriska 

(regény); A császár kenyerén; Az újság; A 

Vörösmarty-szobor; Egy újságíró jegyzökönyvéből. 

Sz. G. 

Sajókazinc, kisk. Borsod, Gömör és Kishont 

közig, egyes. vm. edelényi járásában 2810 lak. A 

zsidó hitközség 1806. keletkezett. Csak kevés 

számú, de nagyon buzgó tagjai példaadó áldozatkészséggel 

a hitélet megalapozását mindjárt azzal 

kezdték meg, hogy templomot építettek. Az erre 

vonatkozó eredeti jegyzőkönyv 17 tagot sorol fel, 

akik az építkezést előmozdították. 1869-ben az 

izr. kongresszusi státumok 4. §-a alapján önálló 

hitközséggé alakult ós ezt az átszervezést Borsodvármegye 

megerősítette. Trefort Ágost vallásos 

közoktatásügyi miniszter 1885. anyakönyvi 

kerületté nyilvánította és azóta hozzátartoznak 

Alsóbarcika, Pelsőbarcika és Berente.Intézmónyei 

közül megemlítendők a Chevra Kadisa és a hat 

osztályos elemi iskola, amely ezidőszerint szünetel. 

A hitközség 24 családban 94 lelket számlál, 

19 adófizetővel. Ezek foglalkozásuk szerint így 

oszlanak meg: 1 nagykereskedő, 11 kereskedő, 

2 iparos, l köztisztviselő, 2 magántisztviselő, 1 

vállalkozó, 2 magánzó, 4 egyéb. Lichtenstein 

Dezső, 3600 holdas gazdasága jelentékenyen 

hat a község ós környék szociális helyzetére és a 

munkásviszonyok kedvező kialakulására. A világháborúban 

a hitközség 14 tagja vett részt, 

2 hősi halált halt. A hitközségi vezetőség a következőkből 

áll: Grünfeld Henrik rabbi, Schwarcz 

Sándor elnök, Benda Lajos gondnok, Schwarcz 

Gyula iskolaszéki elnök, Klein Aladár pénztárnok. 

A Chevra Kadisa elnöke Schwarcz Gyula. 

Sajószentpéter, nagyk. Borsod, Gömör és 

Kishont egyes. vm. 5140 lak. A zsidó hitközséget 

1780 körül alapították a Bródy, Czinner, Kohn, 

Rosenthal, Groszmann és Weisz családok, amely 

családok utódai később is a hitközség élén állottak 

és ma is résztvesznek a vezetésében. Az első 

rabbi Pápai Farkas volt, aki 1792. született 

Pápán, míg halálának éve és helye ismeretlen. 

Azidőben a zsidók még az elkülönített ghettóban 

éltek és így a hitközségi élet kifejlesztésében 

is gátolva voltak. Csak 1848 után, amidőn a 

zsidók szabadabb mozgást nyertek, vette kezdetét 

az intenzív közösségi munka. Rendes imaházat 

épitettek és hozzáfogtak egyéb intézmények létesítéséhez. 

1868-ban megalakult a Chevra Kadisa, 

amely ma Mogyorós Simon vezetésével működik 

és 71 tagot számlál. Ugyanakkor létrehozták 

az izr. elemi népiskolát. Itt már kezdettől 

fogva magyar volt a tanítási nyelv. Jelenleg 95 

tanulója van, a tantestület tagjai: Sebesné "Weisz 

Mária és Freistadt Lajos világi tanítók, valamint 

Rosenberg Jakab hitoktató. Gyors egymásutánban 

új jótékonysági egyesületek keletkeztek. 1868. 

Gemilusz Chaszodim, 1869. Nőegylet, 1884. Éc- 

Chajim és 1885 Komaegylet. Mindezen egyesületek 

ma is működnek és hasznos tevékenységet 

fejtenek ki a jótékonyság terén. Ekkor a S.-i 

hitközség már a jelentékenyebbek közé tartozott 

s az első zsidó kongresszuson is képviseltette 

magát Czinner Benjámin által. A hitközség 

legvirágzóbb korszaka Bródy Miksa 25 évi elnökségének 

idejében volt (1893—1918). 1900-ban modern 

templomot építtetett ós megfelelő hajlékhoz 

juttatta a többi intézményeket is. Kiváló érdemeket 

szereztek még a hitközség felvirágoztatása 

körül végzett munkásságukkal: Czinner Jakab, 

Braun Vilmos és Mezei Mór. A hitközség anyagi 

és erkölcsi támogatója volt még Bródy Salamon 

veje, lovag Léderer Sándor budapesti lakos. 

A S.-i zsidók a háború alatt is tanújelét 

adták jótékonyságuknak. Sokban hozzájárultak 

az ott felállított kisegítő kórház fentartáeához, 

úgyszintén vendégszeretettel fogadták a menekülteket. 

A hadseregben 67-en szolgáltak, akik 

közül 11 hősi halált halt. 1918-ban a vallásismeret 

ós a hithűség kiinélyítése végett Talmud-Tórát 

alapítottak. A háború előtt különböző alapítványok 

voltak a postai takarókban elhelyezve, amelyek 

azonban a korona leromlása folytán elértéktelenedtek. 

A hitközség az orthodoxia kebelébe 

tartozik. Lélekszáma 620, családszám 120, adófizető 

tag 132. Foglalkozásuk: 46 kereskedő, 2 

nagykereskedő, 30iparos, 5 köztisztviselő, 5 munkás, 

4 orvos, 4 gazdálkodó, 3 más szabadpályán, 

2 tanító, 1 magánzó és 27 egyéb. 8 közadakozásból 

él. Évi költségvetés 20,000 pengő, amely 

összegből 3000 pengő filantrópikus ÓB szociális 

célokat szolgál. Anyakönyvi területéhez tartoznak 

: Kápolna, László, Radostyán, Parasznya, 

Kandó, Varbó, Alacska, Berente, Kazinc, Baruka, 

Vadna, Dubicsány, Nagybarca, Bánhorvát, Bánfalva, 

Mályinka, Tardona, Tapolcsány, Dédes, 

Visnyó, Szilvásvárad. Egyes tagoknak az ipar 

és a közgazdaság terén is fontos szerepük van: 

Princz Mór felerészben a Kazinczi Gazdasági 

Kőszénbánya tulajdonosa, Weisz Ferenc részese 

a Berentei Kőszénbány a Vállalatnak ésWaldmann 

József a Disznóshorvátinak. Kun Géza a 700 holdas 

Dadányi-birtok és Stein Márton az 500 holdas 

Aladár-birtok bérlője. A mai vezetőség a következő 

: Grünfeld Henrik főrabbi, Heimlich Jenő elnök, 

Mogyorós Simon alelnök, Fogel József pénztárnok, 

Salamon Mór gondnok, Groszmann Lajos 

ellenőr, Princz Mór. Kőnigstein Adolf, Hartmann 

József, Klein Dezső előljárósági tagok és Krausz 

Mór jegyző. 

Sakter, a metsző közkeletű elnevezése. Héber 

neve.- sóchet. Ő végzi a hitközségekben az állatok 

rituális előírás szerint való levágását. Képesítését, 

illetve oklevelét (kaböló, 1. o.) három 

rabbitól nyeri, miután más metszőnél előzőleg 

gyakorlaton (1. Simmus) volt. Vannak olyan metszők, 

kik csak szárnyasok vágására vannak jogosítva 

és viszont olyanok is, kik szarvasmarluit is 

vágnak. Ez utóbbiak végzik a szarvasmarha tüde-

Salamon 763 — Salusinszky 

jenek vizsgálatát is a rituálé szempontjából. Ezt 

a magasabb képesítésüket a sóchet ubódek (vágó 

és vizsgáló) címmel fejezik ki. 

Salamon, rabbi, Kismartonban élt s a mohácsi 

vész előtti esztendők legismertebb magyar 

rabbija volt. 1551-ben a különböző országok 

rabbijai egy Prágában kiállított válólevél körül 

heves vitába keveredtek és S., aki ekkor már 

aggastyán volt, szintén részt vett benne. Tudományos 

levelezésben állott Páduai Méirrel is és 

mindenhol erélyesen védelmezte álláspontját a 

teológiai vitatkozásokban. Az egykorú teológiai 

tekintélyek nagy elismeréssel nyilatkoztak róla. 

Olyan híre volt, hogy meghívták Posenba, ahol 

az, ottani rabbiság elnökének nevezték ki. Apja: 

Liebermann szintén rabbi volt. Ez a XIII. sz. 

vége felé Pozsonyban ólt Judától, vagy Liebermanntól 

származott és S. Eliezer ben-Nátánnak, 

a nagyhírű mainzi rabbinak az ivadéka volt. 

Salamon, 1. Béla, színész, színigazgató, szül. 

Beregrákoson 1885. négy polgári iskolát végzett, 

majd a kereskedői pályára lépett. Később színész 

lett és humoros alakításaival nagy népszerűséget 

szerzett. Utóbb Nagy Endrével társult és azóta 

a Terézkörúti Színpad igazgatója. 

2. S- Henrik, orvostanár, stomatológus, szül. 

Hogy észen 1865 márc. 31. Budapesten végezte 

az egyetemet és u. o. lett 1911. egyetemi magántanár 

a fog- és szájbetegségek tanából. Szóleskörű 

szakirodalmi munkásságot fejtett ki és különböző 

nyelvű szakmunkákat fordított magyarra. Többek 

között spanyolból ő fordította le Eamon y 

Cajal természettudományi munkáját (1927). Nagyobb 

önálló művei: A stomatologicti tanítás 

története Magyarországon (,1906); Útmutató a 

klinikai és laboratóriumi odontotechnikai munkákhoz 

(1908); Összegyűjtött apróbb dolgozatok 

(1908); Atlas der stomatologischen Brücken-und 

Begtdierungsarbeiten{l9Ő9); Die Lehre von den 

elementar en orthodontischen Bewegungen (1912); 

Möntqenologische Kontrolié der Dtagnostik und 

Therapie bei Kieferbrüchen (Szabó Józseffel, 

1916); Fogpótlásban (1923); Petőfi koponyája 

(1923); öral sepsis. Előadások az orvosi gyakorlatból 

(1923) ; Eine Systematik d. zahnarztlichen 

Brückenaroeiten (olaszul is 1923); A fogorvosi 

hídpótlások rendszere (1924). 

3. S. László, író és újságíró, szül. Nagyváradon 

1891. Három verseskötete jelent meg, legelismertebb 

a Végtelen Elet c. Kritikái és publicisztikai 

írásai megjelentek az Új Kelet c. kolozsvári 

napilapban és számos folyóiratban. 8z. 1. 

4- S. Odön,ÍTÓée, hírlapíró, szül. Érsekujvárott 

1864., megh. Budapesten 1903. Néhány évig a 

budapesti műegyetem hallgatója volt. 1888-ban 

Parisba költözött, s onnan társadalmi és politikai 

cikkeket küldött budapesti lapoknak. Cikkeket, 

monológokat és tárcákat is írt. Elmés és ötletes 

író volt. Monológjai: Párbajhös; Szervusz; A 

hosszú ruha. 1894-ben a kolozsvári Nemzeti Színházban 

került színre Bánffy Miklós gróffal írott 

Hipnotümus c. színműve. 1901-ben a budapesti 

Uránia Színház mutatta be Monté Carlo és a Bimera 

c. ismeretterjesztő munkáját. Novelláskötete 

: Józan szerelmesek. Halála után megjelent 

Gondolatok, ötletek c. aforizmáskönyve. 8z. G. 

Salamon és Markalf. A világirodalom 

egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb tréfás népkönyve, 

mely 1577. jelent meg magyarul. Tárgya 

zsidó eredetre mutat. Salamon, a zsidók bölcs 

királya vitázik, vetélkedik benne Markalffal, a 

ravasz paraszttal. A népkönyv célja : szembeállítani 

a bölcs ember tudását, tanultságát a természetes 

ész furfangjával. Salamon jellemvonásaiban 

a bibliai uralkodó tulajdonságai lelhetők 

fel: életbölcsesség, szerelem, fényűzés. A dialógusok 

telve vannak bibliai példabeszéddel, közmondásokkal. 

Ezeknek forrásai: Példabeszédek, 

Énekek-éneke, Kohólet. Megvan benne a salamoni 

ítélet ós tartalomszerűen az Ésesz Chájil, 

Salamon királynak asszonyt magasztaló híres 

költeménye is. zs. J» 

Salgó, 1. Ernő, kritikus, műfordító és orvos, 

szül. Jánosházán 1873. Az egyetemet Budapestenvégezte, 

ahol doktori oklevelet szerzett. Orvosi 

tanulmányokat folytatott Parisban és Berlinben 

is. Az Újságírók Kórház- és Szanatórium Egyesületének 

megalakulása óta orvosa. Még egyetemi 

hallgató volt, mikor első kritikai cikkeivel 

magára vonta az irodalmi körök figyelmét. 

Eleinte az Egyetértésnek volt irodalmi és színikritikusa 

és a Budapesti Szemlébe is dolgozott. 

Majd a Független Magyarország, utóbb a Pesti 

Napló belső munkatársa volt. Jelenleg a Magyarország 

színikritikusa. Számos irodalmi ós 

esztétikai tanulmánya jelent meg A Hét, Nyugat, 

Űj Magyar Szemle és a Jelenkor c. folyóiratokban. 

Színikritikái gazdag ismeretekről, európai 

szempontokról és erős logikáról tanúskodnak. 

Munkásságának legjavát gyűjtötte össze írók és 

színdarabok c. gondosan megválogatott kötetében 

(1916). Az eredetihez finoman alkalmazkodó 

dús stíluskészséggel fordította le Stendhal, Goncourtók, 

Flaubert, Francé, Renan, Freycinet, 

Lemaitre és Dickens műveit. 8z. G . 

2. S. Jakab, orvostanár, szül. Budapesten 1849 

aug. 16., megh. u.o. 1918 jún. 29. A bécsi egyetemen 

tanult. Bécsben orvosi diplomát nyert, 

azután Budapesten telepedett le. Előbb tanársegéd 

volt az egyetem ideggyógyászati klinikáján, majd 

magántanár és 1884-től kezdve haláláig a Lipótmezei 

áll. elmegyógyintézet igazgató-főorvosa 

is volt. Nagyszámú tanulmányai magyar és külföldi 

szakfolyóiratokban jelentek meg. Müvei: 

Reformbestreben in der Glassification der 

Psychosen (Stuttgart 1881); Cerebrale Grundzustande 

der Psychosen- (1881); Compendium 

der Psychiatrie (Wien 1888); Az elmekórtan 

tankönyve (1888 ós II. kiad. 1892); A szellemi 

élet higiéniája ; Az. idegességről (1907). 

Salusinszky Imre, szerkesztő, szül. Balázsfalván 

1883. A budapesti egyetemen jogot hallgatott, 

majd 1902. hírlapíró lett. Előbb a Magyar 

Szó munkatársa, majd a Budapest politikai rovatvezetője, 

utóbb segédszerkesztője volt. 1910-ben 

Az Estnek segédszerkesztője lett, jelenleg pedig 

felelős szerkesztője. Kiváló érdemei vannak a 

budapesti újságíró-intézmények felvirágoztatása 

körül. A Budapesti Újságírók Egyesületének 

Betegpónztára 1918. elnökévé választotta meg. 

Ezt az intézményt, amely igen szerény keretek 

között működött, S. átszervezte az Újságírók

Samesz — 764 — Sándor 

Kórház- és Szanatórium Egyesületévé, amely 

azóta hasznos tevékenységet fejt ki. 1927-ben 

és 1928. többed magával újjáteremtette a Magyarországi 

Hírlapírók Nyugdíjintézetét, mely 

a világháborút követő gazdasági leromlás miatt 

már jóformán tönkrement. E hírlapírói jóléti intézmény 

vezérlő tanácsának tagja. Sz. G. 

Samesz (helyesebben: sammos), héber elnevezése 

a hitközség szolgájának, az úgynevezett 

zsidó-mesternek, aki egyebek közt a zsinagógabeli 

istentiszteletnél is segédkezik. Az egyházi 

rendtartásból kiinduló keresztények egyházának 

vagy sekrestyésnek szokták nevezni. Minthogy a 

középkorban csak vallásos és teológiai tudományokban 

jártas egyéneket neveztek ki erre a hivatalra, 

a S. abban az időben, mint a község megbízottja, 

illetve titkára is szerepelt. Ő állította ki 

a hitközség okiratait és ha nem héber nyelvűek 

voltak, a község nevében alá is írta azokat. Nagyobb 

községekben, mint pl. Budán, két vagy 

több ily községi szolga és megbízott volt alkalmazásban. 

A mai viszonyok között templombiztosi 

szolgálatot teljesít a S. és felügyel a rendre 

az istentiszteletek alatt. Az istentiszteletekhez 

előkészíti a szükséges kegyszereket és a Tóra elé 

hívottaknak átadja a szertartási előljáró megbízását. 

F. M. 

Sámuel, hamaragróf IV. Béla uralkodása 

alat Arra nézve nincsenek pontos történelmi bizonyítékok, 

hogy zsidó volt-e, vagy izmaelita,tény az, 

hogy megkeresztelkedett, mert csak így tarthatta 

meg magas hivatalát, amit az Aranybulla értelmében 

(1. Aranybulla), mint zsidónak, vagy izmaelitának 

el kellett volna vesztenie. Később valószínűleg 

régebbi vallása miatt eretnekséggel megvádolták, 

úgy hogy egyházi büntetést szabtak ki 

rá, aminek azonban nem vetette alá magát. Az 

egyház ekkor átokkal sújtotta és mint az átoklevél 

mondja, továbbra is gyámolította és támogatta 

a hozzá hasonló álkeresztényeket. U.L. 

Sámuel Kornél, szobrász, szül. Szilágykövesden 

1883., elesett az uzsoki szorosban 1914. A háború 

előtt föltűnt szobrásznemzedék egyik legtehetségesebb 

tagja volt, aki tiszta plasztikai formákatjuttatott 

kifejezésre, finom ritmusú aktjaiban. 

Művészi tanulmányait az iparművészeti isko 

lában kezdte, majd Münchenben folytatta. Először 

az 1909-iki kiállításon állított ki a Műcsarnokban 

esy női aktot és ezzel a Harkányi-díjat nyerte el. 

Menekülő c. fórfiaktja és Szeretet c. márványdombormüve 

a Szépmüv. Múzeumban van. Legkiválóbb 

alkotása Dávid nemes egyszerűségű 

férflaktja és Dózsa szobrának vázlata. F B. 

Sámuel Könyve, a Biblia Első próféták c. 

történeti könyv-gyüjteményóben a harmadik helyen 

áll és egyenes folytatása a Bírák könyvének 

; az utolsó bíróról: Sámuelről (1. o.) szól. 

Eredetileg egy könyv volt, de nagy terjedelme 

miatt kettőre osztották. Héber neve Széfer Semuel. 

Latinul ós görögül a Királyok két könyvével 

együtt jelzik őket is Királykönyveknek. Ebben 

az elrendezésben tehát Sámuel két könyve 

a Királyok első ós második könyve, a hébor Királyok 

két könyve pedig a Királyok (görögül 

Bazüejon, latinul Liber regum) harmadik és negyedik 

könyve gyanánt szerepel. Károli magyar 

Bibliája nem számol a történeti összefüggéssel 

és Rúth könyvét illeszti be a Lírák Könyve és 

Sámuel Könyve közé. S. könyve Sámuelről, az 

utolsó bíróról, továbbá az első királyokról Saulról 

és Dávidról szól. Több mint egy évszázadot ölel fel 

a két könyv, amely pragmatikusan adja elő e kor 

eseményeit ós sokszor forrásokra támaszkodik, 

(így megemlíti forrásául Széfer hajósór II. Sám. 

1 f. 18). A könyv egyes részei a liturgiában bizonyos 

hetiszakaszok prófétai olvasmányául s tolgálnak. 

Szerzője még a megosztott birodalmat 

ismerteti. F. D. 

Sámuel próféta, Elkana és Channa gyermeke, 

anyja fogadalmából názirnak és papi életre 

nevelkedik a silohi Szentélyben, Eli papsága 

alatt, de ennek fiait, kik visszaélnek a papsággal, 

éppen Sámuel ítéli el tisztségük elvesztésére. 

Sámuel is szövetséget köttet a néppel az Egyisten 

tiszteletére és így ő mint bíró, pap és próféta fejt 

ki tevékenységet. Prófétai kört is alapít (I. 

Sám. 10. 5). Fiai azonban nem az ő szellemében 

éltek, ezért a törzsek kívánságára beleegyezett 

ezek mellőzésébe ós a követelt királyválasztásba 

is, de csak azért, hogy a népet megnyugtassa 

Ömaga nem bízottá királyság intézményében ós 

meg is mondta, hogy ember nem gyakorolhatja 

Isten uralmát, a király csak képviselője lehet Istennek, 

de sok rossz hajlam rabul ejtheti. A nép 

nem engedett és királyt követelt. A jelentéktelen 

Benjaminiták egyik jelentéktelen sarjára: Saulra 

esett a választás. Ez csakhamar igazolta a próféta 

aggodalmait és nem hajlott a próféta figyelmeztetéseire, 

sőt ellenük cselekedett. Sámuel 

ezért megrótta és háza bukásával büntette meg. 

Sámuel minden helyzetben a nép atyjaként viselkedik. 

Bár nem helyesli a királyságot, mégis 

lemond a bíróságról és fiai tisztségéről is. Legszebb 

vonása a szelíd megbocsátás. Mikor Saul 

vétségbe esik, megsiratja, mintha a gyermekét 

siratná (Kir. I. 15. 35). F. M. 

Sándor, 1. Mihály*, hírlapíró, szül. Budapesten 

1874 júl. 9., megh. u. o. 1928. márc. 22. 

1902-ben a Magyar Szó, azután a Budapesti 

Napló, majd a Pester Lloyd sportrovatának vezetője 

és politikai cikkírója. Nagy szerepet játszott 

az újságírói közéletben is; az Újságírók 

Szanatórium Egyesületének alelnöke, a Magyarországi 

Hírlapírók Nyugdíjintézete felügyelő-bizottságának 

elnöke volt. 

2. S. Móric, festő, megh. Budapesten 1924. Az 

iparművészeti iskolában kezdte tanulmányait, 

azután a müncheni akadémián tanult. Tájképeket 

ós figurális képeket (Nő árnyékban. Férfi gordonkával) 

festett. A Műcsarnok 1919. tárlatán 

állított ki először (Váratlan vendég, Önarckép). 

3. S. Pál, közgazdász és politikus, szül. Hódmezővásárhelyen 

1860 ápr. 17. Tanulmányait 

Drezdában ós Budapesten végezte, majd a kereskedelmi 

pályára lépve, atyja kiterjedt gabonaüzletét 

fejlesztette tovább. A közéletben a század 

elején tűnt fel, amidőn 1901. a főváros V. 

kerülete országgyűlési képviselővé választotta. 

Ettől az időtől kezdve minden ülésszakon őt választották 

be újra a parlamentbe, melynek ma 

Apponyi gróf után ő a legrégibb tagja. 1902-ben 

Sopronban, majd 1903. a fővárosban tartott ke-

Sándorfl — 765 — Sárbogárd 

reskedelmi kongresszuson megvetette az Országos 

Magyar Kereskedelmi Egyesülés alapját s 

röviddel utána annak elnöke lett. A főváros politikai 

életében is tevékeny részt vett hosszabb 

ideig. 1912-ben a Közúti Vasutak vezérigazgatója, 

később még több más, jelentékeny iparvállalat 

igazgatója lett. A közéletben liberális meggyőződósét 

követte és kívül tudott maradni a 

pártkereteken, emellett ritka energiával, következetességgel 

és nagymértékű szaktud/issal haladt 

a liberális politika útján. A forradalmak alatt 

félrevonult, de az 1920-iki nemzetgyűlésen és az 

azt követő országgyűléseken vállalta a harcot a 

í eakció ellen. Férfias bátorsága és tárgyilagossága 

ellenfelei tiszteletét is kivívták. A gazdaságpolitikai 

problémákat alapos szaktudással bírálta 

és a szanálással kapcsolatos tévedések hatásos 

kritikája körül is ő végezte a legsúlyosabb munkát. 

Parlamenti felszólalásaival, amelyekkel súlyos 

időkben az antiszemita támadások elhárítására 

törekedett a magyar zsidóság elismerését 

vívta ki. 1927-ben földkörüli nagy utazást tett s 

tapasztalatairól a Pester Lloyd hasábjain számolt 

be. . 8. R. 

Nímdoríi Kamill*, jogi író és kir. táblai bíró, 

szül. Veszprémben 1880. A budapesti egyetemen 

tanult és 1905. ügyvédi oklevelet szerzett. 1913. 

bírói pályára lépett és rövid idő alatt táblai bíró 

lett. 1918-ban berendelték az igazságügyminisztériumtörvényelőkészítőosztályába. 

Specialistája 

a közlekedési jognak, amelyet elő is ad a budapesti 

egyetem közgazdaságtudományi karán. Önálló 

jogi művei: A magyar vasúti jog döntvénytára; 

A munkaügyi bíráskodás ; Á világháborúban 

eltűntek holtnaknyilvánítására vonatkozó 

szabályok ; Szovjetkövetelések és szovjettartozások 

; A légi közlekedés magyar jogszabályai. 

Sanliedrin, 1. Szanhedrin. 

Saphir, 1. Adolf*, angol protestáns egyházi 

író, szül. Pesten 1831 szept. 26., megh. Londonban 

1891 ápr. 3. Pesten tanult Talmudot, de már 1843. 

családjával együtt megkeresztelte egy itt működő 

skót misszió. Ó volt az itt működő skót misszió 

első kitérítettje s később ő maga is annak szolgálatában 

állott 8 egész életén át a zsidók térítése 

körül buzgólkodott. 1844-től kezdve S. Berlinben, 

Glasgowban és Edinburgban tanult, majd Hamburgban 

misszionáriusnak lépett fel, miutáD ő 

maga is protestáns lelkész lett s 1861. kezdve 

több londoni presbiteriánus egyházközségben működött. 

Nagyszámú műveiben a régi protestáns 

írók egyházi álláspontját fogadja el. Pontosabb 

művei: Diaries of Philip]) Saphir by his brother; 

Ghrist and the Scriptures, (magyarra ford. 

György Vilmos Krisztus es az írás címen); Lectures 

on the Lords Prayer; Christ crucified • 

Christand the Church: The hűiden life Our lifeday 

; r pie compassion of Jesus ; Mariin Luther. 

2. S. Moritz Gottlieb*, humorista, szül. Lovasberényben 

1795 febr. 8., megh. Badenben 1858 

szept. 5. Tízéves korában Prágába ment Talmudot 

tanulni, de a német irodalom jobban érdekelte 

es 1814. Pestre jött. Itt tanult meg franciául 

angolul és olaszul. Ekkor írta meg Der falsche 

Kaschtau c. bohózatát. Ezt a maró gúnnyal és 

igen drasztikus zsargon nyelven írt, de elveszett 

nek hitt munkát nyolcvan évi lappangás után Ben 

Bliezer (Mandl Bernát) fedezte fel és publikálta a 

M. Zs. Szemle 1900. évfolyamában. Ugyancsak 

elveszett Die falsche Gatalini c. másik pasquillusa 

is, de ez még nem került elő. Első nemet 

nyelven irt műve: Papüloten,Pesten jelent meg 

1821. Ennek sikere után Bécsbe, majd pár év 

múlva Berlinbe költözött, ahol kiadta a Berliner 

Schnellpost für Literatur, Theater und Geselligkeit 

c. folyóiratot és a Berliner Couriert, melyekkel 

sok barátot, de sok ellenséget is szerzett. 

Ekkor már jelentékeny egyéniség volt és ellenségei 

hevesen megtámadták a Saphir in Berlin 

c. pamflettjükben. Válaszul megírta Der getótete 

aber dennoch lebende Saphir c. elleniratát, mely 

három kiadást ért meg. 1829-ben Münchenbe költözött, 

ahol a Bazár für München folyóiratot és 

a Deutsche Horizontot szerkesztette. Minthogy a 

színházakat élesen támadta, a közhangulat ellene 

fordult és a várható zaklatások elől Parisba költözött. 

De a király utasítására nemsokára visszahívták 

MüDchenbe és kárpótlásul az elszenvedett 

sérelmekért a kir. színház intendaturájának tanácsosa 

címet kapta. Ezután a Bayerische Beobachtert 

szerkesztette. 1835-ben ismét Bécsbe ment 

s kiadta a Tbeaterzeitungot ós a Der Humorist c. 

lapot. Ismertebb munkái: Conditorei des Jocus 

(1825); Gesammelte Schriften (4 rész. 1830); 

Neueste Schriften (3 k. 1830); Humoristische 

T>amenbiblioihek (6 k. 1831—41); Humoristische 

A&en ele (.1832); Humoristische Glasperlen{l833); 

Dumme Briefe (2 k. 1834)* Karnevals- und 

Markenalmanach (1834); Das fliegende Album 

für Scherz, Humor und lebensfrohe Laune [2 k. 

5. kiad. 1875). Összegyűjtött művei 12 kötetben 

1884. Brünnben, 26 kötetben u. o. 1890. jelentek 

meg. s. E. 

3. S. Zsigmond, újságíró, szül. 1806., megh. 

Pesten 1866 okt. 17. Szerkesztette a Pesther 

Tageblattot 1839-45-ig, amelybe nagybátyja, 

S. Móritz (1. o.) is dolgozott. Zsidó tárgyú novellákat 

is közölt lapjában. Azonkívül szerkesztette 

a Pesther Sonntagszeitungot is. Mayláth gróffal 

együtt adta ki az Jris c. költé&zeti évkönyvet 

1840—41-ben. 

Sarbó Arthur* (szepesváraljai) orvostanár, 

szül. Budapesten 1867 márc. 10. Tanulmányait a 

budapesti, berlini, párisi és londoni egyetemeken 

és klinikákon végezte. 1896-ban az ideggyógyászat 

magántanára lett a budapesti egyetemen, 

egyszersmind a Szt.-István-kórház főorvosa. Jelentékenyebb 

művei: Népszerű útmutatás a beszédhibák 

felismerésére és elhárítására (1901); 

Achillessehnenreflex undseine klinische Bedeutung 

(1.903); Az epylepsia kor- és gyógytanának 

jelen állása (1904); A beszéd összes vonatkozásaiban, 

különös tekintettel a gyermekkorra 

(1906); Útmutató a balesetek körüli orvosi eljárásokban 

(1908); Háborús közleményekéin— 

1917); Zur Pathologie und Therapie der Kriegsnervenschiidigungen 

(1917); Syphilis és idegrendszer 

(1921); Jjber Hyptokinesis und rubrale 

Ataxie (1922); TJber Zisternenpunktion (1926). 

Sárbogárd, nagyk. Fejér vm. 6,518 lak. A 

z=idó hitközség keletkezésének ideje ismeretlen, 

de minden jel arra vatt, hogy egyike Magyar

Sárga folt — 766 — Sárospatak 

ország régi hitközségeinek. Annyi bizonyos, hogy 

a XVIII. sz.-ban már élénk hitközségi élet folyt 

S.-on. 1799-ben épült a hitközség saját telkén az 

első, máig is fennálló templom. Természetesen 

az akkori igényeknek megfelelően az csak lakóházBzerű 

épület volt, úgy hogy később szükségessé 

vált egy új templom építése. A régi Chevra 

könyvek arról tanúskodnak, hogy 1770. a Chevra 

Kadisa már működöti,. A múltról leginkább a 

temetőben találunk dokumentumokat. Egy 1788. 

sírkő felírásából megtudjuk, hogy ott pihen Bisehitz 

Salamon Prágából menekült rabbi, aki 

híres taltnudtudÓ8 és kabbalista volt. Valószínű, 

hogy 6 volt a hitközség első rabbija. A különböző 

időbeli sírkövekből láthatjuk az átmenetet a Talmud 

és Tóra búvárkodásában elzárkózott régi 

zsidó élettől — a német felvilágosodáson keresztül 

— a magyar asszimilációig. Amíg a régibb 

sírkövek klasszikus héberségükkel mutatják, 

hogy milyen jártassággal bírtak az akkori zsidók 

a héber tudományban, addig a XVIII. sz. végén és 

a XIX. sz..el éjén már nagyrészt gótikus betűkkel 

németül vannak a családnevek bevésve. Később 

a német betű tért hódított és a héber felírás csak 

a sírkő hátlapjára került. Az 50-es években nagy 

kultúrharcok dúltak a hitközségben. A magyarosodás 

korszaka kezdődött és a német nyelv mindinkább 

háttérbe szorult. Ezek a harcok, amelyek 

a magyar nyelv teljes győzelmével végződtek, 

visszatükröződnek az akkori sírköveken. A 

XVIII. sz. második felében már alig találunk 

német felírású sírköveket. 1865-ben megalapították 

az elemi iskolát s itt kezdettől fogva 

magyar nyelven tanítottak. 1876-ban létesült a 

Nőegylet, amely Brenner Mártonná és Goldner 

Mórné vezetése alatt igen hasznos tevékenységet 

fejt ki, a később alakult Bikkur Cholim- és Krajcár 

Egylettel karöltve. 1879-ben épült fel a mai 

templom Frank Izsák támogatásával. A későbbi 

rabbik nagy jesivát létesítettek, amelyből több 

hír neves rabbi került ki, pl.: Krausz (Debrecen), 

Steiner (Újlak), Austerlitz (Eperjes), Abelesz 

(Wien). Rosentbal (Boroszló) és Josua Starnpfer 

(Palesztina). A hitközség orthodox alapon áll. 

Lélekszáma 458, családszám 132, adófizető tag 

122. Foglalkozásuk: 66 kereskedő, 26 iparos, 

10 magánzó, 7 köztisztviselő, 5 gazdálkodó, 6 

magántisztviselő, 4 orvos, 2 tanító, 1 ügyvéd, 

1 más szabadpályán, 1 vállalkozó, 1 munkás és 

1 egyéb. 5 közadakozásból él. Évi költségvetése 

12,000 pengő. Anyakönyvi területéhez tartoznak : 

Hereegfalva, Kálóz, Nagylók, Sárkeresztúr, Sárszentágota, 

Sárosd, Szolgaegyháza, Szilfamajor. 

Az iskola, amelynek keretén belül Talmud-Tóra 

is működik, Katz Vilmos vezetése alatt áll. Mai 

vezetősége: Abrahamsohn Ármin főrabbi, Goldner 

Mór elnök, Ehrlich Dezső, alelnök, Brenner 

Márton pénztárnok, Balázs Ármin isk. elnök, 

Strausz Ignátz Chevra elnök, Spitzer Jakab és 

Fischer Henrik templomgondnokok, Braun Dávid 

és Hirscb Gyula tanácsnokok, Katz Vilmos titkár. 

Sárga folt, 1. Zsidójel. 

Sarkadi, 1. Aladár, színművész, szül. Budapesten 

1874. Középiskolái elvégzése után színésznek 

ment, előbb vándortársulatoknál, később nagyobb 

vidéki színházaknál működött. Pestre fel-1 

kerülve, komikus szerepekben figyelemreméltó 

sikereket aratott, úgy hogy Bécsbe hívták, ahol 

a Roland Bühnót egy évig vezette ós kedvelt művésze 

lett az osztrák fővárosnak. Később a Vígszínház 

tagja lett. 

2. S. Emil, festő, szül. Bécsben 1881., megh. 

1908. Az iparrajz iskolában, majd a bécsi akadémián, 

utána pedig a mintarajzískolán tanult. 

Münchenben és Parisban is dolgozott. Főleg dekoratív 

rajzokat, plakátokat, könyvillusztrációkat, 

könyveimlapokat készített. F. B. 

3. S. Leó, író és festő, szül. Budapesten 1884. 

Eredménytelen itthoni kísérletek után fiatal korában 

külföldre került. Londonban négy angol színdarabja 

jelent meg. Sikerei közben hirtelenül áttért 

a pikturára 44 éves korában és New-Yorkba 

költözött, ahol Pogány Willyvel (1. o.) együtt rendezett 

képkiállítása általános feltűnést keltett. 

Jelenleg is New-Yorkban él. P. B. 

Sárközi György*, költő, szül. 1899. Vörösmarty 

és Babits Hagyományaiba kapcsolódó s 

mégis egyéni verseiben az erkölcsi tisztaságra törekvő 

ember szólal meg. Újabb verseiben ( Váltott 

lélekkel) a kétség fájdalmai is hangot nyernek. 

Sármai József*, ügyvéd, huszárezredes és 

író, szül. Kecskeméten 1862 febr. 27., megh. Budapesten. 

A budapesti egyetemen végezte a jogi 

fakultást. A doktorátus ós ügyvédi diploma megszerzése 

után nagyobb utazásokat tett a Balkánon, 

Egyiptomban és Palesztinában és érdekes 

tárcákban írta meg élményeit. 1891-94. az Élet c. 

folyóiratot szerkesztette. Emellett más szépirodalmi 

folyóiratokban és szaklapokban is dolgozott 

8 a külföldi jogéletről írt tapasztalatai az 

Ügyvédek Lapjában és a Jogtudományi Közlönyben 

jelentek meg. 1895-ben a lovastiszti tanfolyamban 

az orosz nyelv tanára lett. Később ezredesi 

rangot ért el. 

Sárospatak, nagyk., régi Rákóczi-város 

Zemplén vm. 10,408 magyar lak. (1920). A zsidó 

hitközség (orthodox) 265 családban 1200 lelket 

számlál 195 adófizetővel. Köztük 90 kereskedő, 

17 iparos, 2 vállalkozó, 6 gazdálkodó, 4 tanító, 

5 magántisztviselő, 3 orvos, 4 ügyvéd, a többi 

más foglalkozásokban. Anyakönyvi területéhez 

tartoznak Bodroghalász, Makkoshotyka, Végardó, 

Károlyfalva, Hercegkút. Évi költségvetése 

30,000 P. Filantropikus és szociális célokra évi 

9000 P-t fordít. A hitközség alapításáról nincsenek 

megbízható adatok, de bizonyos, hogy 1780. 

volt már itt zsidó hitközség. Első rabbiját sem 

ismerjük ós csak feltevés, hogy az Szinyover Hirs 

lehetett, akinek születési és halálozási évét szintén 

nem tudjuk. A hitélet már az első évtizedekben 

is megfelelő intézményekre támaszkodott. A 

Chevra Kadisa hébernyelvű alapszabályai 140 

éves múltról tesznek bizonyságot ós a temetőben 

levő régi sírkövek másfél évszázadot meghaladó 

hitközségi szervezettségről. Szentóletú és nagytudós 

rabbik nemzedókről-nemzedókre hagyták 

az ősi tradíciókhoz való ragaszkodást. A hitéletnek 

azt a szigorúan orthodox bázisát, amelyen 

a hitközség ma is áll, Sehattin Simon (1837—64), 

Beiron Jesajo (1864-65) és Ehrenfeld Jesajo 

rabbik építették ki. Ezeknek nyomában halad 

a jelenlegi főrabbi, Fischer Fülöp is. A kul-

Sárvár — 767 — Sas 

túra és a hitélet egyforma ápolást is talált. A 

kultúra számára építették 1885. a magyarnyelvű 

oktatásra berendezett elemi népiskolát, amely ma 

is fennáll és 125 tanulót nevel hazafias szellemben. 

Van ezenkívül jesivája és Talmudtórája is. 

A jesivát valamelyik régi rabbi alapította és 25 

hallgatót részesít talmudikus oktatásban. Mai 

vezetője Schwarz Lázár rabbihelyettes. A hallgatók 

ellátásáról a hitközség tagjai gondoskodnak. 

Szélesebb keretek között mozog a Talmud Tóra, 

amelynek körülbelül 50 növendéke van. Ezt az 

intézményt nagyrószben a tandijakból tartják 

fenn, de a hitközség is szubvencionálja és ez adja 

a helyiséget, fűtést s világítást is. A gyermeknevelés 

ügyét minden időben magánosok is támogatták. 

Goldblatt Farkas az iskola céljaira épületből 

és bankrészvényekből álló alapítványt létesített, 

amely mai értékben kürülbelül 40,000 P-nek 

felel meg. Érdemes tevékenységre tekinthet viszsza 

a Nőegylet is, amely 50 évvel ezelőtt létesült. 

Belső egyenetlenségek sohasem zavarták meg a 

hitközség nyugalmas fejlődését. Még a chászidok 

térnyerése sem feszítette szét a hitközség egységes 

keretét, bárha azok istentiszteleteik számára 

külön Bész hamidrast építettek, de anélkül, hogy 

kiváltak volna az anyahitközségből, amely régi 

templomában végzi istentiszteleteit. A magyarok 

és zsidók békés egyetértésben élnek egymás mellett 

és régi tradíció közöttük a jóban, rosszban 

való osztozkodás. így volt már 1848., mikor históriai 

emlékezés szerint a város prédára vetését 

a zsidók hárították el. Ez akkor történt, mikor 

az orosz hadsereg vonult át a városon és a református 

kollégium elkeseredett diáksága köveket 

dobált rá a kollégium ablakaiból. Az oroszok megálltak 

és ágyúikat lövésre készen a községre irányították. 

Erre a hitközség vénei az idegen hadsereg 

főparancsnoka elé vonultak. A szájhagyomány 

nekik tulajdonítja, hogy a parancsnok 

visszavonta veszedelmes rendelkezéseit és ellenségeskedés 

nélkül vonult ki a városból. A világháborúban 

hozott vóráldozatokról 14 hősi halottja 

tanúskodik. A hitközség és intézményei élén állnak 

: Fischer Fülöp főrabbi; Schwarz Lázár alrabbi; 

Knopfler Izsó terménynagykereskedő, elnök 

; Pollák Móric bőrkereskedő, gondnok ; Gottesmann 

Zsigmond kereskedő, pénztáros; Landau 

Ferenc kereskedő, ellenőr; Goldblatt Mór bankigazgató, 

Princz Dávid malomtulajdonos, Moskovics 

Artúr ügyvéd, Deutsch Dávid nagybérlő, 

ifj. DanczigerDávid téglagyáros, TrattnerMárton 

szőlőbirtokos, Schreiber Sándor kereskedő, Buchhalter 

Vilmos jegyző. A Chevra Kadisa elnöke 

Sonnenfeld Henrik, a Nőegyleté Schreiber Sándorné 

és Blumberger Miksáné. Az Iskola tantestülete 

: Szegő Lipót igazgató, Kovácsnó Weisz 

Anna, Siehermann József és Friedlander Vilmos 

tanítók. 

Sárvár, nagyk. Vas vm. 9951 lak. A S.-i anyahitközség, 

amely ma orthodox alapon működik, 

Ío05. alakult, amikor — mint a jegyzőkönyvek 

tanúsítják — 28 tagot számlált. Alapítói Linger 

öimon ós Józsua, Schnabel Sámuel, Boskovits 

özirncha ós Schwarc Pinkász Léb kereskedők voltak. 

Első templomát a hitközség a bajor királyi 

uradalomtól bérelte, a második ugyancsak bérelt 

temploma az anyahitközségből kivált kongreszszusi 

hitközség tulajdonába ment át. Az új templom 

1882. a tagok önkéntes adakozásából épült. 

Ötosztályos elemi népiskolát 1850. alapított a hitközség, 

mely később Talmud Tórát is létesített. 

Van a hitközségnek még Chevra Kadisája, egy 

Nér Tomid egylete, Nőegyleté (elnöknője Sulcbeck 

Henrikné), Leányegylete, melyet Fischer 

ígnácné és Hajdú Miklósné vezetnek ós egy 

Malbis Arumim egyesülete, melynek Schnabl 

Zsigmond az elnöke. A hitközség tagjai közül 

Schiller Béla gazdálkodik 1000-holdas birtokon. 

A hitközség évi költségvetése 32,000 P, melynek 

egy részét szociális és füantropikus célokra fordítja. 

A hitközség anyakönyvi területéhez huszonegy 

község tartozik. Lélekszáma 568, családok 

száma 142, adót 142-en fizetnek. Foglalkozás 

szerint: 2 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 78 kereskedő, 

1 köztisztviselő, 5 magántisztviselő, 

6 iparos, 3 magánzó és 40 egyéb. A hitközség mai 

vezetősége: Fischer Menachem főrabbi, Schnabl 

Zsigmond elnök, Schwarc Mór alelnök, Löwinger 

Ignác ellenőr, Friebert Lajospénztáros, Löwinger 

Adolf és. Berger Antal gondnokok, Winkler 

Pinkász főkántor ós Kupfer Izsák jegyző. A kongresszusi 

hitközség 1880. alakult. Az alapítók 

Schnabel Manó, Schulbeck Sámuel, Guttmann 

Mór, Deutsch József és Schnabel Adolf voltak. 

Az első rabbi Mose Leib Breiner volt. Chevra 

Kadisát és elemi iskolát létesítettek. Utóbbi 1923. 

a tanulók csekély száma és az államsegély megvonása 

miatt kénytelen volt működésót beszüntetni. 

1922-ben templomot építettek br. hatvani 

Hatvány Béla támogatásával. A világháborúban 

26-an vettek részt. A hitközség kongresszusi jellegű 

és a VIII. községkerülethez tartozik. Lélekszáma 

190, családok száma 64, adófizető tag 70. 

Foglalkozásuk: 23 magántisztviselő, 13 kereskedő, 

7 iparos, 3 nagyiparos, 3 orvos, 3 ügyvéd, 

3 magánzó, 1 mérnök, 1 köztisztviselő, 1 munkás 

és 1 nyugdíjas. 1 munkanélküli és 1 közadakozásból 

él. A hitközség évi költségvetése 7000 P, amiből 

1000 P filantropikus és szociális célokat szolgál. 

Nagyobb üzemek br. hatvani Hatvány Béla 

vasmegyei cukorgyára (1000 munkás és 30 tisztviselő), 

Krausz József téglagyára, sajt- és vajgyára 

(50 m., 5 tv.). A hitközség mai vezetősége: 

Eibenschütz Emil elnök, Deutsch Jenő alelnök, 

Winkler Jakab ós Grünhut Simon templomgondnokok, 

Weltner Jenő pénztárnok ós Mayer Jakab 

ellenőr. 

Sas, 1. Irén, írónő, szül. Budapesten 1901 dec. 

17. Különböző napilapokba ós felekezeti lapokba 

ír cikkeket és novellákat. 1928 óta az Országos 

Egyetértés segédszerkesztője Megjelent könyvei: 

Furcsa kaland; Híres zsidóasszonyok; Vázsonyi 

Vilmosról : Kol Nidre (ifjúsági regény). Lefordította 

még Heine: A bacharachi rabbi c. munkáját. 

2. S. László, író és újságíró, szül. Budapesten 

1890. Pályáját a Világnál kezdte, amelynek tíz 

éven keresztül volt a munkatársa. A kommün 

alatt Svájcban, majd Ausztriában és Németországban 

élt, ahol német lapoknak dolgozott és 

több. egyfelvonásosa került színre. Utóbb Kolozsváron 

volt újságíró és irodalmi vezetője a Kadima

Sasvár — 7 

könyvkiadó vállalatnak. Zsidótárgyú regénye: 

Isten lábánfii Lefordította S. J. Agnon héber író 

regényét: Es a meggörbedt kiegyenesedik. Társszerzője 

a JKek sugár c. fantasztikus regénynek, 

amely Stuttgartban németül is megjelent. 

3. S. Náci, zeneszerző, Ányos Laci (1. o.) fivére, 

szül. Budapesten 1875 márc. 29., megh. u. o. 1926 

ószón. Népszerű dalszerző volt, akinek dalait 

mindenütt ismerték és játszották az országban. 

Háromszáznál több dalkompoziciót írt. S. élete 

végén megvakult. K. K. 

Sasvár (Sastín, ném. Schossberg, Cs.-Szl.) 

Nyitra vm. A régi bécsi zsidó temetőnek egyik sírköve 

szerint (v. ö. Wachstein, «"Wiener Inschriften» 

1.518) S.-onmár a XVII. ez. első felében is laktak 

zsidók. Az 1736. évi konskripció 41 családot 

számlált össze. Köztük volt 8 kereskedő, 3 bor-, 

sör- ós pálinkamórő, 3 házaló, 4 szabó, 3 szalagszövő, 

1 harisnyakötő, 1 timár, 1 chirurgus, kántor, 

basszista, templomszolga, liberer és 8 szegény. 

Rabbit is említ egy másik oklevél 1746-ból, 

még pedig Lebl Jakabot. Zsidó bíró volt ekkor 

Mózes Adamus. A földes- és védúrnak fizettek 

évenkirit 400 frt-ot; ezenkívül mindenki saját 

uradalmi telken épült háza után évenkint 8 forintot. 

1746-ig a község zsidósága jelentékenyen 

szaporodott. Ez évben már 51 család lakott itt. 

1754-ben tartott összeírás csak 39 családot mutatott 

ki; mint hitközségi judex Mandl Mózes 

szerepel a listán. Götzl Jakab és Hirschl Izsák az 

uradalomtól bérbe vett szeszfőzdéért évenkint 

1550 frt-ot fizetett bérösszegként. A S.-i domÍDÍuin 

császári birtokba kerülvén, a község 

ismét fejlődni kezdett. 1795-ben megint 47 zsidó 

családot számláltak ott és 1848., Fényes Elek 

szerint, 439 nagyobbára jómódú zsidó lakott 

S.-on. Ez időben híres volt a S.-i zsidó zenekar, 

melyet lakodalmi és báli mulatságokra messze 

vidékekre is elhívtak. Rabbik voltak: 1746. Lebl 

Jakab, 1752. Hirsl, József 1774. Salamon Mózes, 

1786. Benedikt Márkusz, a később oly nagyhírű 

R. Benét Mordche, morvaországi főrabbi, 1795. 

Böhm Gábriel. 1840 körül Bróde Nátán, 1882. 

Engel Mózes Lipót. M. B 

Sasvári Ármin, hírlapíró, szül. Tormáson 

1853., megh. Budapesten 1924. Eleinte vidéki 

lapoknál dolgozott, majd 1872 - 1880-ig a Pesti 

Napló munkatársa volt és sok francia, angol és 

orosz regényt fordított magyarra. 1880—1883-ig 

Parisban élt, ahol szintén újságírással foglalkozott. 

1886—1898-ig a Revue d'Orient et de Hongrie 

c. francia n\elvű politikai lapot szerkesztette 

és több francianyelvü könyvben ismertette 

a magyarországi gazdasági és közművelődési 

viszonyokat. 1890-ben a Magyar Kereskedelmi 

Múzeum osztályvezetője, 1907. aligazgatója, 1923. 

pedig címzetes igazgatója lett. Ö szerkesztette 

és részben írta a Kereskedelmi Múzeum magyar 

és idegennyelvű szakkiadványait is. Önálló 

könyve: Bakalevelek a boszniai hadjáratbői 

(1878). 8z. o. 

Sátoraljaújhely, rend. tan. város, Zemplén 

vm.^1,162 lak. Ahitközség eredete a XVIII. sz.-ba 

nyúlik vissza. Zemplén vm. levéltárában vannak 

okmányok arról, hogy Rákóczi seregében zsidók 

is szolgáltak, más okmányok pedig Rákóczi 

Sátoraljaújhely 

tisztjei s egyes zsidók közötti elszámolásokról 

szólnak, ami azt bizonyítja, hogy az akkori Újhely 

községben már laktak zsidók. Testületté 

tömörülésükről az első adat 1771-ből való, amikor 

is egy Naftali Hirsch nevű rabbi, aki a községen 

átutazott megvetette alapját a Chevra 

Kadisának. Valószínű, hogy a hitközség is ezidőtájt 

alakult meg. Első elöljárói Kurlánder 

Mihály, Engel Ábrahám, Rapaport, Hartstein 

Pinkász (isGrünf eld Márkusz voltak. Első rabbijául 

Weil Sámuelt választotta meg a hitközség, aki 

hosszú ideig fejtett ki áldásos működést. 1808— 

1840-ig a híres Teitelbaum Mózes volt a rabbi, 

aki a chaszidizmust megalapította Magyarországon. 

Bölcs tanácsaiért a keresztények is felkeresték, 

így a fiatal Kossuth Lajos is, akit megáldott 

s nagyrahivatottságát megjövendölte. 

Csodarabbi hírében állott. Halálának évfordulóján 

(tainuz 28) ma is ezrével zarándokolnak el a 

hívek sírjára. Teitelbaumot fia, majd unokája 

követte, aki kénytelen volt rabbiállását elhagyni 

a viszály miatt, mely a hitközséget chásszid és 

askenázi pártokra osztotta. A következő rabbi 

a nagy tudós Löw Jeremiás, aki az -országos kongresszuson 

is képviselte a hitközséget, amely az 

ő kívánságára egyik irányhoz sem csatlakozott. 

1873-ban fia Löw Bleázár (1. o.) lett a rabbi; ez 

1886. megalapította az orthodox hitközséget s 

később ungvári főrabbi lett. Az orth. hitközség 

megalakulásával egyidejűleg az anyahitközség 

a ccstatusquo ante» alapra helyezkedett. 1890-ben 

Weisz Kálmán szebeni rabbit választotta meg a 

hitközség. Halála után 1910—21-ig betöltetlen a 

rabbiszék. Akkor Roth Sámuel pomázi rabbit 

választották meg, aki a hit mélyítése és az ifjúság 

vallásos szellemben való nevelése terén már 

eddig is szép eredményeket ért el. A hitközség 

fejlődésének csúcspontját a múlt század 80-as 

éveitől a világháborúig terjedő időben érte el. 

1888 aug. 30. avatták fel a hitközség szép nagy 

templomát, mely a tagok önkéntes adományaiból 

épült. A templom építéséhez Wallis Gyuláné 

grófné is hozzájárult 200 pengővel. Van a hitközségnek 

még két Bész hamidrasa, amelyek mintegy 

100 évvel ezelőtt Teitelbaum rabbi idejében épültek. 

A hitközségnek 6 osztályú fiú- ós leányiskolája 

van, amelyet Schön Mózes egykori zsidóbíró 

Mintafőtanodának alapított 1836. Kesztenbaum 

Márton hagyatékából, aki 80,000 forintnyi vagyonát 

kulturális célokra hagyományozta. Az 

iskolának fennállása óta sok jeles pedagógus volt 

igazgatója és tanítója, így Heilprinn Mihály (1. 

o.), Singer Izráél kiváló talmudista és német 

tudós és Knopfler Sándor, aki a pedagógiai irodalomban 

is értékes munkásságot fejtett ki. Van 

még a hitközségnek Talmud-Tórája. A hitközség 

elnökei közlil, akik agilis munkájukkal előmozdították 

a hitközség fejlődését, a legérdemesebbek: 

Friedliber Albert, Reichard Mór, Thoman 

Móric, Schwarc Bernát, Fried Samu, Reichard 

Salamon, aki legutóbb magas korára való tekintettel 

lemondott s utóda Roth József ügyvéd lett. 

A hitközségnek számos intézménye van. Első 

helyen áll a nagymultú Chevra Kadisa, amelynek 

jelenlegi elnöke Saflr Márkusz. A Chevra 

Kadisa 1862. Reich Simon hagyatékából kórházat

Sátoraljaújhely — 769 — Scháchter 

át. 1904-ben létesült az új, ma is fennálló 45 

ágyas zsidókórház, melynek igazgató-főorvosa 

Zinner Henrik, gondnoka Lichtenstein Jenő. 

Egyesületek: a Nőegylet, mely fentart egy aggokházát 

és Haas Bertalanné vezetése alatt működik, 

a Leányegylet, melynek Fried Manci az elnöke, 

a Bikur Cholim egylet, mely Bettelheim 

Sándor elnöklete alatt áll, a Singer-fóle önképzőkör, 

melyet Roth Sámuel főrabbi vezet, a Grosz 

De; ső és özv. Fischer Mórnó vezetése alatt álló 

népkonyhaegyesület és egy szegónygyermekeket 

iskoláztató és felruházó egyesület, melynek élén 

Reichard Salamon és Garai Árminné állnak. 

A hitközség tagjai közül több kiváló férfiú került 

ki. Ezek: Engel József szobrászművész (1. o.), 

Mezei Mór (1. o.) az Országos Izr. Iroda volt 

elnöke, aki a S.-i hitközség díszelnöke is volt 

sokáig, Mezei Ernő (1. o.) a kiváló publicista, 

Thoman Imre törzsorvos és zimonyi Schwarc 

Hermán mérnök, a Déli Vasút építője, akik végig 

harcolták a szabadságharcot és Schön Vilmos, 

aki egykor nagyon híres orvos volt. Többen a 

város társadalmi és kulturális életében vittek és 

visznek ma is szerepet. Ezek: Reichard Salamon, 

a város volt polgármestere, megyebizottsági tag, 

a hitközség volt elnöke, akit a múltévben 70-ik 

születésnapja alkalmából az egész város társadalma 

a főispánnal az élén meleg ünneplésben 

részesített, Székely Albert Zemplén vármegye tb. 

főügyésze, ismert publicista, Dévai Láios főfelügyelő-tanácsos, 

Grünbaum Simon, a Kereskedelmi 

Testület volt elnöke, Löwy Ignác az 

államépítészeti hivatal volt főnöke és Földes 

Albert pénzügyigazgató-helyettes. Nagyobb ipari 

vállalkozást Blum Géza létesített, akinek bútorgyára 

számos munkást foglalkoztat. Föld- és 

szőlőbirtokosok : Roth József, Roth Mór, Grosz 

Dezső, Burger Jakab, Haas Bertalan, Fuchs Emil, 

Fuchs Jenő és még sokan. A hitközségnek értékes 

levéltára van. A hitközségben a következő 

munkák jelentek meg : Teitelbaum Mózes rabbi 

Jiszmach Mose c. híres tórakommentárja, Löw 

Jeremiás rabbi Divré Jirmijohn c. responsuma, 

Weisz Kálmán rabbi PL snajim c. műve, Goldberger 

Izidor tatai rabbi A sátoraljaújhelyi izr. 

szentegylet alapításának története c. tanulmánya, 

Knopíler Sándor ranitó Hittankövyv elemi és 

középiskolák számára és A sátoraljaújhelyi izr. 

iskola története, végül Knopíler Mózes Avne 

Soham c. tórakommentárja. A hitközség évi 

költségvetése 38,000 pengő, melynek egy részét 

szociális és filantrópikus célokra fordítja, Számos 

jótékony és kulturális célú alapítványt is kezel 

még a hitközség. Lélekszáma 2000, a családok 

száma 480, adót 396-an fizetnek. Foglalkozás 

szerint: 2 nagykereskedő, 9 gazdálkodó, 6 tanító, 

^7 kereskedő, 28 ügyvéd, 19 köztisztviselő, 2 művész, 

7 munkás, 4 nagyiparos, 15 orvos, 44 magántisztviselő, 

1 vállalkozó, 25 szabadpályán 

-••'vő, 16 munkanélküli, 54 iparos, 4 mérnők, 

1 hírlapin), 56 magánzó és 15 egyéb. A hitközség 

-~'K) tagja vett részt a világháborúban, akik közül 

36-an estek el. A forradalmaknak egy áldozata 

v°lt, A hitközség mai vezetősége: Roth Sámuel 

főrabbi, Roth József elnök, Fried Samu tb. elnök, 

Liehtensteiu Jenő ós Windt Jakab elöljárók, 

Grünbaum Simon ellenőr, Schwarc Marcell pénztárnok, 

Saflr Márkusz és Schwarc Salamon gondnokok, 

Weisz Hermann jegyző és szentegyleti 

titkár, Taubesz Hermán dajan. Az előimádkozó 

Feldbrandt FUlöp. Az orthodox hitközség 1886. 

alakult meg. A hitközség alapítója s első rabbija 

Löw Eleázár, a későbbi nagyhírű ungvári 

rabbi volt. Az első elöljárók, akiknek nagy része 

még ma is részt vesz a hitközségi életben, a következők 

: Schweiger Ignác, Schwarc Ignác, Roth 

József, Deutsch Hermann, Gottlieb Sámuel,Lichtenstein 

Adolf és Friedmann Ábrahám. A hitközség 

nagy temploma 1887. a tagok adakozásából 

épült, 1895. került tető alá-a kis templom, a bész 

hamidras.Több kisebb imaháza van még a hitközségnek. 

Elemi népiskolája, mely kezdettől fogva 

3 tanerős, 1887. létesült, egy évvel előbb nyilt 

meg a Talmud Tóra iskola, melynek öt tanítója 

van. Jesiváját 1922. néhai Fellner József főrabbi 

alapította. Azóta szépen fejlődik a jesiva 8 

messze vidékről is számosan keresik fel, tanulás 

céljából. A,szegény talmudisták istápolására a 

hitközség ÉcChájim egyletet alapított, melynek 

Schwarc Ignác és Lipschitz Adolfné a vezetői, a 

szegény asszonyokat segélyezi a Benősz Cijon 

egylet, melynek eínöknői Schweiger Ignácné és 

Schweiger Márkuszné. Van ezenkívül egy, a 

gyermekek felruházására alakult Malbis Arumim 

egylet Alexander Vilmosné elnöklete alatt és 

egy Szandokosz egylet (betegágyas asszonyok 

segélyezósére),melynek ólén FránkelHeimann áll. 

A hitközség tagjai közül többen játszanak fontos 

szerepet a város gazdasági életében. Ezek: 

Schweiger Márkusz szesznagykereskedő a Kereskedelmi 

Társulat elnöke, városi és Zemplén vármegyei 

törvényhatósági bizottsági tag, Alexander 

Vilmos bankigazgató, Blumenfeld Adolf terménykereskedő, 

Deutsch Adolf földbirtokos, Kornitzer 

Lipót szeszkereskedő ós a helyi lap szerkesztője 

és Blumenfeld Jenő nagykereskedő. Nagyobb 

ipari vállalatokat létesítettek : Berger és 

Lipschitz, ifj. Deutsch Simon hordó- ós bútorgyárat, 

Trattner Márk sajt- és túrógyárat. A hitközség 

30,000 pengős költségvetéssel dolgozik, 

melyből nagyobb összeget fordít szociális ós 

filantrópikus célokra. A hitközség lélekszáma 

1250, a családok száma 420, az adófizetőké 360. 

Foglalkozás szerint; 9 nagykereskedő, 1 gazdálkodó, 

3 tanító, 150 kereskedő, 1 ügyvéd, 15 munkás, 

12 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 100 iparos, 

14 magánzó és 100 egyéb. A hitközség mai vezetősége 

: Diek Hermán főrabbi, Sch weigerMárkusz 

elnök, Alexander Vilmos alelnök, ifj. Deutsch 

Sámuel pénztárnok, Rosman Lipót ellenőr, legifj. 

Deutsch Simon iskolaszéki elnök, Schweiger Ignác, 

Lipschitz Adolf, id. Deutsch Sámuel, Blumenfeld 

Adolf és Weinberger Izsák elöljárók, Berkovits 

Rafael templomgondnok, és Oppmann Ignác 

tanító, jegyző. 

Schachter, 1. Dezső, orvos, szaklapszerkesztö, 

szül. Budapesten 1897 máj. 24. S. Miksa 

(1. o.) fia, Egyetemi tanulmányait Budapesten és 

Heidelbergben végezte. 1926-ban megalapította az 

Orvostudományi Szemle c. havi folyóiratot. 1928 

okt. óta szerkeszti a Gyógyászatot is. Ebben 

a lapban jelennek meg tudományos cikkei. 

Zsidó Lexikon. V)

Schauer — 770 — 

2. S. Miksa, orvostanár és publicista, szül. 

Vácon 1859 aug. 20., megh. Budapesten 1917 

ápr. 80. A budapesti egyetemen tanult. 1890-ben 

a fekélyes sebek gyógytanának magántanára lett, 

1917. rk. tanárra nevezték ki. S. főorvosa 

volt az áll. gyermekmenedékhelynek és kiterjedt 

praxist folytatott, önállóan megjelent müvei: 

A sebek gyógyulása és a sebkezelés (magyarul 

ós németül 1886—87); Anleitung zur Wundbehandlung 

(1887); Sebészeti gyógyítás (1904); 

Orvosi műhibák etb. 1886-ban alapította ós haláláig 

szerkesztette a Gyógyászat c. orvosi folyóiratot. 

Publicisztikai tevékenységet aPesterLloyd, 

Pesti Napló ós más nagyobb lapok hasábjain fejtett 

ki ós cikkei rendszerint figyelmet keltettek. 

Évtizedeken át részt vett a zsidó közügyekben, 

ifjúsági mozgalmakat szervezett és szigorú kritikusa 

volt a hitközségi élet visszásságainak. A 

zsidó ellenzéki mozgalmat a községi életbe S. 

vitte be. 

Schauer Izrael, rabbi, megh. 1859. Szobotistban 

negyven évi működés után. Előbb Báanon működött 

s onnan ment Szobotistre, ahol utóda veje, 

Reich' Koppéi (1. o.) későbbi budapesti orthodox 

főrabbi lett. Kiváló talmudtudós volt. 

Scheiber, 1. Hugó, festő, szül. Budapesten 

1873. A világháborút követő újabb festőnemzedók 

egyik legösztönösebb művószegyénisége, a németes 

expresszionizmus erősen dekoratív irányú 

képviselője Magyarországon. Csaknem 50 éves 

korában jutott az első igazi elismeréshez a Belvedere 

Szalonban és az Alkotás művószházban 

kiállított képeivel. A természethez ragaszkodó 

munkáin erőseu torzító hajlama jelentkezik, főleg 

önarcképein; tájképein, városligeti, külvárosi és 

kisvárosi részletein pedig csaknem kíméletlen 

erővel, erős festői ösztöne érvényesül. Utolsó 

gyűjteményes kiállításain a Nemzeti Szalonban 

és az Ernst Múzeumban a természettől egész eltávolodva 

tömegmozgásokat igyekezett megérzókíteni 

igen színes vonaldekorációban (Körhinta ; 

Kabaré : Lovasok; Vasárnapi mulatság). Erősen 

leegyszerűsített jellemző arcképeket is rajzolt 

: Andrássy Gyula, Kertész K. Róbert, Babits 

Mihály, Hencarth Walden berlini festő stb. 

Nagy sikerrel állított ki a berlini Sturmban a 

Sturm amerikai kiállításain és Londonban. F. B. 

2. S. Lajos, rabbi, szül. Nemeshollóson 1867 

febr. 9. 1885—95-ig volt a budapesti Rabbiképző 

növendéke. 1901-ben avatták rabbivá. Azóta a 

Pesti Izraelita Hitközség vallástanára, 1901. a 

VIII. kerület templomkörzetónek rabbijává nevezték 

ki. 

Schenk Leopold, bécsi egyetemi tanár, híres 

flziológus, szül. Örményen 1840 aug. 23., megh. 

Schwanbergben 1902 aug. 18. A bécsi egyetemen 

tanult ós 1865. orvosi diplomát nyert. Előbb az 

ottani fiziológiai intézetnél lettassziszteiis, de már 

1868. magántanári kóposítóst kapott, 1873. pedig 

az ombriolögia professzoraletta bécsi egyetemen, 

melynek egyik legelső kiválósága volt. Azembriológia 

tanszéket az ő kezdeményezésére és részére 

alapította az állam akkor, amikor ennek a tudományának 

még sehol tanszéke nem volt. S. az 

embriológiában világhírű tekintély volt, Einfluss 

auf das Gescldechtsverhaltniss des Menschen 

und der TJiiere c 1898. megjelent munkáját több 

nyelvre lefordították. Azt a tételét, hogy a születendő 

gyermek neme az anya táplálkozási módjától 

függ, Kirchow, Műnk, Roox ós mások hevesen 

támadták. Lemondott katedrájáról, de teóriáját 

nem adta fel. Művei: Lehrbuch der vergleichenden 

Embryologie der Wirbelthiere (1874); 

Lehrbuch der Ristologie des Menschen (1885, 2. 

kiad. 1892); Lehrbuch der Bacteriologie (189*); 

Lehrbuch der Embryologie (1896). s R. 

Sclierl Ervin, publicista, szül. Szombathelyen 

1883. A budapesti, berlini ós heidelbergi egyetemeken 

jogi ós filozófiai tanulmányokat folytatott, 

majd hírlapíró lett. Előbb a Neues Pester 

Journal munkatársa volt, később néhány évig a 

Budapester Tagblattot szerkesztette, 1918. pedig 

a Pester Lloyd kötelékébe lépett. Jelenleg a bécsi 

Neue Freie Presse budapesti szerkesztője ós nagy 

figyelmet keltő cikkekben tájékoztatja az osztrák 

világlapot Magyarország politikai és gazdasági 

viszonyairól. 

Seliermaiiu Adolf, orvos, szül. Tótónyben 

1842., megh. Budapesten 1904 ápr. 28. Bécsben 

tanult s miután ott elnyert diplomáját nosztrifikáltatta, 

Budapesten telepedett meg, ahol 1878. 

tiszti főorvos-helyettes, 1897. pedig főorvos lett. 

A fertőtlenítő intézetek az ő adminisztrációjának 

eredményei. Művei közül a Test és egészségtan 

hat kiadást ért el. 

Scliewesz: Achím. Héberbetűs német folyóirat. 

Szerkesztette Reich Ignác Pesten 1871-től a 

lapnak 1881. bekövetkezett megszűnésóig. 

Schey, 1. Frigyes (koromlai) báró*, bankár, 

szül. Kőszegen 1815 márc. 5., megh. Bécsben. 

Szülei jómódú, orthodox zsidó kereskedők voltak, 

akik fiaikat kitűnő nevelésben részesítették. S. a 

bécsi Polytechnikum elvégzése után a Wertheimstein-bankházba 

lépett, majd a Landauer cégbe, 

mely később, 1855. már az ő nevét viseli. Nagy 

érdemei voltak a selyemtermelés ós ipar terén 

az egész monarchiában, de különösen Magyarországon, 

ahol az ipar érdekében sok áldozatot 

hozott. Pénzügyi téren még nagyobb eredményeket 

ért el. A legnagyobb bécsi ós magyar ipari, pénzügyi 

vállalatoknak vezető tagja volt és számos 

gazdag alapítványt létesített. 1869. bárói rangot 

kapott ós rendkívül sok bel- ós külföldi magas 

rendjellel tüntették ki. Ó alapította és építtette 

a bécsi kereskedelmi Akadémiát és később a Stadttheatert 

is. 

2. S. Fülöp (koromlai) báró, szül. Kőszegen 

1798., megh. Badenben 1891 júl. 15. Gazdag, szigorúan 

orthodox szülők gyermeke volt. Üzleti 

becsületessége és jótékonysága oly nagy volt, 

hogy 1854. a városi tanács hálairatot adottat neki 

«az emberi nyomor enyhítése körüli ó'rdemeiértw. 

Szeretetházat építtetett és a zsidó templomot szintén 

saját költségén építtette. Nemességet és bárói 

rangot kapott, melyet királyi engedéllyel ruházott 

át az akkor még szintén zsidó unokaöccsóre, mert 

gyermeke nem volt. A lovagi rangot is unokaöccsei, 

S. Frigyes báró, S. Károly lovag és S. 

Fülöp báró örökölték. S. neje, Franciska, Lakenbach 

nagykanizsai hitközségi elnök leánya, jótékonyságáról 

szintén messzeföldön ismert ós tisztelt 

egyéniség volt. 8- -*•

Schlck — 771 Schiller 

3. S. Géza nőgyógyász, szül. Nagyszentmihályon 

(Vas vm.) 1888 jan. 29. Egyetemi tanulmányait 

Budapesten és Bécsben végezte. Pár hónapig 

a bécsi Wertheim-klinikán, majd a Weiss 

Alice kórházban működött. 1922-ben a Zsidó-kórház 

segéd-, majd alorvosa volt. 1927 jún. 10 óta a 

Weiss Alice korház osztályos főorvosa. A világháború 

alatt mint ezredorvos teljesített szolgálatot 

és megkapta a koronás arany érdemke resztet 

a kardokkal. Folyóiratokban több szakcikket 

írt különösen a gyulladásos megbetegedések kezelési 

módjáról. Nagyobb tanulmánya: A lepény 

időszaki kezelésének története és mai állása. 

Scliick Ábrahám, győri rabbi, megh. u. o. 

1850-ben, 24 évi működés után. Előzőleg Prerau, 

Mislic és Baladin községekben működött, míg a 

győri hitközség meg nem hívta. Leszármazottja 

volt a híres Heller Lipman rabbinak, a Tószefósz 

Jomtóv szerzőjének. S. jelentékeny talmudtudós 

volt, akit a Chaszam Szófer is említ. (V. ö. Reich, 

«Besz-Él II.» és Stein, Magyar Rabbik.) 

Scliielitancz Ármin, pedagógus, szül. Nagyorosziban 

(Nógrád vm.) 1862 okt. 30. A tanítóképző 

elvégzése után Szigetváron lett főtanító. 

1886-ban a Pesti Izraelita Hitközség iskolájához 

került. Időközben megszerezvén a tanári diplomát, 

résztvett a hitközség polgári fiúiskolájának megszervezésében, 

amelynek számára tantervet dolgozott 

ki. Itt tanított 1905-ig, amikor a Wesselényi-utcaileánypolgári 

iskolához került,melynek 

1908 óta igazgatója. A zsidó tanítóság mozgal 

maiban évtizedek óta vezető szerepet játszik s 

1919 óta elnöke az Országos Izraelita Tanítóegyesületnek. 

A Tanítóegyesületek Országos 

Szövetségének tiszteletbeli tagja. Különböző 

szaklapokban számos pedagógiai cikke jelent 

meg. v. A. 

Scbiff, 1. Ernő, orvos, gyermekgyógyász, 

szül. Gáborjánban (Bihar vm.) 1863. Egyetemi tanulmányai 

után a külföldi gyermekkórházakat 

tanulmányozta. Később a nagyváradi gyermekkórház 

igazgató főorvosa ós a bábaképző tanára lett. 

1919-ben a felállítandó debreceni egyetem gyermekgyógyászati 

tanszékére kapott meghívást. Ennek 

el fogadását azonban függővé tette aviszonyok 

későbbi alakulásától, ü. a. év aug.-ban azonban 

•az antiszemita mozgalmak megindulása nyomán 

visszavonta feltételesen adott Ígéretét. 1925-ig a 

nagyváradi gyermekkórház ólén állott, azóta magángyakorlatot 

folytat. Tudományos vizsgálatainak 

eredményét a Magyar Tudományos Akadémia 

öt terjedelmes kötetben adta ki. Az újszülöttek 

fiziológiája ós patológiája körül végzett tudományos 

kutatásaira az egész világ orvosi irodalma, 

mint forrásmunkákra hivatkozik. Bz. L 

2- S. Ervin, orvostanár, szül. Bihar-Diószogen 

1891 szept. 22. S. Ernö(l o.) Üa. Egyetemi tanulmányait 

jórészt Németországban végezte, ahol 

mint 22 éves ifjú tűnt fel a gyermekgyógyá 

szati kongresszuson tartott előadásával. 1919-ben 

Feer professzor klinikáján dolgozott Zürichben, 

de u. a. óv szept.-ben Czerny professzor mellé 

került Berlinbe. Alig két évi berlini működése 

után docense lett az egyetemnek, három évvel 

késóbb nyilvános rk. professzornak nevezték ki. 

1927-ben hat hónapon át észak-amerikai egyete-1 

meken tanított. Önálló, tudományos kutatásokon 

alapuló dolgozatainak száma meghaladja a százat. 

3. S. Kálmán, orvos, szül. Hunfalván 1865. 

Előbb Nothnagel és Stellwag tanárok oldalán 

működött, majd a marienbadi szanatórium első 

asszisztense lett, később Budapesten orvosi szakrendelőt 

nyitott. Tudományos cikkei a.bécsi orvosi 

lapokban, továbbá a Pester med. chirurg. Pressében 

jelentek meg. 

4. S. Ödön, hegedűművész, S. Ernő fla, 

szül. Nagyváradon. Jogot végzett. Művészi oklevelét 

kitüntetéssel szerezte meg a brüsszeli konzervatóriumon. 

Egyideig tagja volt a Roth— 

Schiff kvartettnek Berlinben. Parisban ós a 

nyugati városokban adott koncertjeit a sajtó nagy 

elismeréssel fogadta. K. K. 

Schiffer, 1. Adolf, gordonkaművész, szül. 

Apatinban 1873. Popper Dávidnál végezte tanulmányait. 

1900 szept.-ben a Zeneakadémia tanára 

lett. Egyidőben gordonkása volt a Kemény— 

Schiffer vonósnégyes társaságnak is. Gordonkaiskolája 

jelent meg. K. K. 

2. S. Artúr, festő, szül. Eszéken 1885. S. Adolf 

testvéröccse. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán 

és Parisban tanult. A Műcsarnok 1917-iki 

tárlatán és a Művészház 1914-iki kiállításán szerepelt 

(Csendélet, Hölgy boával). Főleg arcképeket 

(Buttykay Ákos, Fónagy Béla író), továbbá 

tájképeket fest. A háború óta Eszéken él. F. B. 

Schill Salamon, tanár, szül. Budapesten 1849 

okt. 4., megh. u. o. 1918 máj. 31. Tanulmányait 

Győrött, Budapesten és Bécsben végezte. Miután 

a görög és latin nyelvből tanári oklevelet kapott, 

az aradi gimnázium tanára lett, hol 1874—78 ig 

működött. 1878-ban a Rabbiképző tanárának hívták 

meg, melynek alsó tanfolyamán latin és görög 

nyelvet adott elő. Számos kitűnő tankönyvet 

írt és több bibliamagyarázó cikket, melyek különböző 

magyar- és külföldi folyóiratokban jelentek 

meg. Szerkesztette a Bloch Mózes 80. születésnapja 

alkalmából kiadott ünnepi iratot és megírta 

a Rabbiképző huszonötesztendős történetét. 

Philó egyik munkáját magyarra fordította. 

.Schiller, 1. Bódog, jogtörténész, S. Zsigmond 

fia. szül. Pozsonyban 1877 febr. 9., megh. Budapesten 

1914 jan. 29. Budapesten ós több / 

külföldi egyetemen tanult s már akkor feltűnt 

Az örökös főrendiség eredete c munkájával. Tanulmányai 

végeztével törvényszéki bíró és a jogtörténelem 

egyetemi magántanára lett. Lefordította 

Timon Magyar alkotmány- és jogtörténetét 

németre. Nagyobb müvei: A hármaskövyvjogforrástana 

(1902); Apragmatica sanetio és a 

házi törvények (1903). 

2. S. Henrik, ügyvéd ós hírlapíró, szül. Ógyallán 

1851 aug. 6., megh. Budapesten 1924 nov. 19. 

Ügyvéd lett,, majd a belügyminisztériumba osztották 

be. Állandó hírlapírói tevékenységet is 

fejtett ki, előbb a Magyar Újságban, majd a 

bátyja által szerkosztett Pester Lloydban, amelynek 

egyik főmunkatársa lett. Számos kitűnő tanulmányt 

ós cikksorozatot írt a bűnvádi eljárásról 

ós az agrárreformról. Ezek könyvalakban is 

megjelentek. 

3. S. Zsigmond, publicista ós botanikus, szül. 

Ógyallán 1847 szept. 17., megh. Budapesten 1920 

49*

Schiller-Szfnessy 

ezept. 12. Jogot tanult Budapesten ós belügyminiszteri 

fogalmazó, 1872-től kezdve pedig a 

Pester Lloyd munkatársa volt, közben azonban 

1880—84. a Pressburger Zeitungnak volt főszerkesztójo. 

1 903-tól kezdve a Pester Lloydnak felelős 

szerkesztője volt. Vezércikkeket, számos kitűnő 

tanulmányt és tárcákat írt lapjának. Ezenkívül 

«A Nemzetiségi kérdés» címmel 1878. a Budapesti 

Szemlébe írt tanulmányt, míg botanikai értekezései 

az Oesterr. botanische Zeitschriftben jelentek 

meg 1863-1884 között. Önálló botanikai 

művei: Nyitra város növény földrajzi leírása 

(1865); A ranunculus binatus fejlődéstörténeti 

rendszertani vizsgálata (1917). 

Scliiller-Szinessy Salamon, rabbi, cambridgei 

egyetemi tanár, szül. Óbudán 1820., ahol atyja 

Schiller Mayer a rabbitanács tagja volt. Iskoláit 

Óbudán és Pesten végezte. 1840-—44-ig a pesti 

egyetem bölcsészeti karának előadásait látogatta, 

majd a jenai egyetemen megszerezte a filozófiai 

doktorátust. Teológiai ismereteit Hirsch Charif 

óbudai, Schwab Löb pesti és Tauber Áron bátorkeszi 

rabbiknál szerezte. Rabbiképesítő okiratait 

Chorin Áron aradi, Schwab Löb pesti és Mayer 

székesfehérvári rabbik állították ki. 1844-től 

1848 ig a megalakult eperjesi hitközség hitszónokaként 

működött és egyúttal az eperjesi ev. 

teológián a héber nyelvnek rendes tanára volt. 

Már ebben az időben a szabadságeszmőknek lelkes 

terjesztője volt és a héber lapokban megjelent 

versei között a Szózat héber fordítását is 

közölte. A szabadságharc kitörésekor bejárta az 

országot, mindenütt szónoklatokat tartott ós zsidó 

honvédeket toborzott. Majd maga is beállt utász 

közkatonának. Ő volt az, aki Török tábornok 

rendeletét foganatosította s Szőreg mellett a 

tiszai hidat felszedette, miáltal az osztrák seregek 

behatolását sikertilt megakadályoznia. Megsebesülve 

hadifogságba került, börtönbe zárták, ahonnan 

a kivégzése elől szerencsésen megszökött. 

Triesztbe ment, onnan Írországba menekült, ahol 

a birminghami hitközség felajánlotta neki a 

hitszónok-rabbj állást. Innen Manchesterbe hívták 

meg az Egyesült Zsidó Hitközség rabbijává, 

majd a később megalakuló Reform-hitközségben 

prédikált rövid ideig. 1863-ban lemondott állásáról 

ós Cambridgebe ment a héber kéziratok tanulmányozására. 

Ennek eredménye volt nagy 

műve : Catalogue of the Hebrew Manuscripst 

preserved in the University Library Cambridge 

(1876). Már 1866 óta kinevezett tudora 

(magántanára) volt a rabbinikus irodalomnak, 

amelynek előadójává is kinevezték, 1878. az egyetem 

a Master of Árts címmel tüntette ki. A tiszaeszlári 

vérvád idején eiős mozgalmat indított a 

babona ellen éa amikor 1887. Eperjes leégett, 

nagy gyűjtést indított Angliában az eperjesi kollégium 

és a hitközség felsegélyezésére. S. egyéb 

müvei közt fontosabbak : Dávid Kimchis Commentary 

on the Fsalms. (Book. I.) és Massa ba- 

Arab, amely Romanelli marokkói utazásáról szól 

a XVII. sz.-ban. Munkatársa volt az Encyclopedia 

Brittannicának, melybe megírta a rabbinikus 

irodalomra vonatkozó tanulmányokat. Tanulmányai 

jelentek meg továbbá a Journal of Philologyban, 

az Academy és Expositur c. folyóiratok- 

Schleslngrer 

ban. Még Magyarországon megjelent művei: Tendenz 

u. Geist der zweiten Rabbin erversammlung 

zu Frankfurt a. M. (1845); Die Befreiung 

durch unseren Glauben (1845); Kanzelreden 

(1845). B.R. 

Schlafgroschen. Egy tallér vámpénz volt, 

amit 1686 után minden olyan Pesten átutazó 

zsidó tartozott fizetni, aki a városban töltötte az 

éjszakát. Idővel az egy tallért három krajcárra, 

egy garasra szállította le a városi tanács. Csupán 

átutazásért harminc krajcárt kellett fizetni. Ezidőben, 

kb. egy századon át nem lakott zsidó 

Pesten. u. L. 

Schlesinger, 1. Ferdinánd, hírlapíró, szül. 

Budapesten 1830 aug. 16., megh. 1889 márc. 6. 

A szabadságharcban honvéd volt, majd Mexikóban, 

később Nicaraguában ezredes és várparancsnok 

lett. Alapítója volt a San-Prancisco Journal 

c. német napilapnak s munkatársa a New Yorker 

Staatszeimngnak. Később Bécsben telepedett le, 

ahol több lapot szerkesztett ily címeken: Bőse 

Zungen, Lásterschule, Illustrierte Plaudereien. 

Müvei: Die letzten Tagé des ungarischen Aufstandes{l8b0); 

Sechs Monate in Vidise (1850). 

2. S- Ignác, orvos, a Pesti Izr. Hitközség elnöke, 

szül. Pozsonyban 1810., megh. Pesten 1849 

aug. 22. tüdővészben. Pesten nevelkedett és itt 

járt gimnáziumba, az egyetemet pedig Bécsben 

végezte, ahol 1832. orvosdoktori oklevelet nyert. 

Azután a kőszegi zsidó hitközség orvosának hívták 

meg s u. o. városi és kórházi főorvos lett 

1833. Két év múlva Pestre költözött s itt kiterjedt 

orvosi tevékenysége mellett 1842. részt vett 

a Magyar Izr. Kézműves és Földmívelő Egylet 

(Mikéfe) alapításában és az egylet első titkára 

lett. 1843-ban kezdeményezte a Magyarító Egyletet. 

1848. a Pesti Izr. Hitközség elnökóvó választotta 

s azonkívül tagja lett annak a küldöttségnek, 

amely a zsidók érdekeit volt hivatva 

képviselni az 1848-iki nemzetgyűlésen. A szabadságharc 

alatt tábori kórházakban fejtett ki 

nagy tevékenységet, bár ő maga halálos betegségben 

szenvedett. A budapesti orvosegyesület 

alapító, a párisi orvosegyesület levelező tagja 

volt. S. nagyarányú tudományos működést is fejtett 

ki s tanulmányai részben az Orvosi Tárban 

jelentek meg 1838—47 közt, részben a Magyar 

Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban 

(1847), az Első Magyar Zsidó Naptárban (1848). 

Önálló formában a köv. művei jelentek meg: 

Dissertatio inaug. medica de hemicrania solari 

(1832 Vi ennae); íledizinische Topogrctphie der 

Kön. Freistadte Pesthu. Ofen-Pesth 1840), mely 

utóbbit a pesti egyetem orvosi kara száz arannyal 

jutalmazta meg. 

3. S. Izrael Dávid, rabbi, szül. 1800 körül, 

megh. 1854. A bazini rabbiállást 1832-től kezdve 

haláláig töltötte be. Jelentékeny irodalmi munkásságot 

fejtett ki. 1843-ban jelent meg Hásón 

Lemód e. müve tiszta és világos héber nyelven. 

A műből kitűnik, hogy S. alaposan és hozzáértéssel 

foglalkozott algebrával és asztronómiával. 

Tíz fejezetben tárgyalja az időszámítást, kiterjeszkedve 

úgy a csillagászati magyarázatokra, 

mint az ünnepnapokkal való összefüggésre. De 

nem ez a müve tette nevét ismertté, hanem a

Schleslngrer — 773 — Sohleslnger 

Meehólész Hamachnáim c., (magyarul: Tábo nagy feltűnést keltett, S. maga fordította angolra. 

rok tánca), mellyel S. Magyarországon a ketté 1867-ben Bécsben előadták egy egyfelvonásos 

szakadás előharcosa lett. Munkájában, mely Lőw humoreszkjét: Ein Ausgleich mit Üngarn cím 

Lipót, Schwab Lőw pesti, Mannheimer bécsi és mel. Egyéb munkái: Ein politisches ABC fürs 

más kiváló rabbik ellen irányult, a konzervativ Volk ; Ein unentberlicher Fiihrer xm constitu- 

irány mellett foglalt állást. A könyv nagy hationellen Staat (1848). Egyik jelentékeny muntást 

tett s a legelőkelőbb teológusok foglalkoztak kája olaszul jelont meg: Storia della guerra in 

vele. Később írt müve Jofiach Lekéc címen je Ungheria címmel Torinóban. 

lent meg. Pia, S. Józsefrajkai rabbi. 

10. S. I. Sámuel, orvos-író, szül. Pozsonyban 

5. S. I. Kolev Beivel, tapolcsányi rabbi, szül. 1815., megh. Bécsben 1891 m&.'c. 19. Az elsők 

1828., megh. 1911. Torasz Bar Nas c. müve közé tartozott, aki spiritizmussal és magnetiz- 

homiletikus magyarázatokat tartalmaz. mussal, meg a telepátiával tudományosan fog 

6. S. Lajos*, egyetemi tanár, matematikus, lalkozott. Számos e körbe vágó tárcát írt évtize 

szül. Nagyszombatban 1864 nov. 1. Pozsonyban deken át a Neue Freie Pressébe. Művei: Die 

járt gimnáziumba, majd a heidelbergi és berlini Prostitution in Wien u. Paris (1868). 

egyetemeken tanult s az utóbbi helyen korán ma 11. S- II. Sámuel, rabbi, szül. Ipolyságon 1884. 

gántanár, 1897. Bonnban rk. tanár, 1902. Kolozs okt. 2. 1902—1912-ig volt a budapesti Rabbivárott 

rendes egyet, tanár lett. 1911-ben kinevezképző növendéke. 1911-ben avatták bölcsószd 

ték Budapestre, de alig foglalta el itteni állását, torrá Budapesten, 1913. pedig rabbivá. 1914-ben 

megvált tőle ós Giessenbe ment egyetemi tanár monori, 1922. a debreceni hitközség választotta 

nak. Számos szaklapba írt tanulmányain kívül meg főrabbijává. Költőileg feldolgozott talmudi 

főbb művei: Handbuch der Theorie d. Linearen és midrási legendái megjelentek az Országos 

Diferentialgleichungen (3 köt. 1895—98); Ein- Egyetértésben. Főműve: Pseudo-Bachja. Kitáb 

führung in die Theorie der Differentialglei- áL-mam al-nafs (Budapest 1911). F. D. 

chungen (1900); Vorlesungen über Un. Differen- 12. S. Sulka, szül. Ullmann, filantróp, szül. Potialgleichungen 

(1908); Bolyay in Memóriám zsonyban 1779., megh. 1833 aug. 21. Vagyonos 

(19U2); Gauss's Werke (19i7): Baum, Zeit u. atyja a kiterjedt Ullmann-család ausztriai őse volt, 

Relativitatsthewie (1920). 

aki leányát kiválóan iskoláztatta, majd S. nevű 

7. S. II. Lajos, nicaraguai tábornok és nagybir gazdag kereskedőhöz adta feleségül. Jótékonytokos, 

szül. Nagykanizsán a XIX. sz. húszas óveisága és annak módja megható és példátlan volt. 

sen, megh. Guatemalában, ahol ültetvényes volt, Minden külsőséget kerülve, zsidónak és keresztény 

1900 körül. A szabadságharcban honvéd volt és nek egyaránt védnöke és támasza volt, aki titok 

mint káplár Komárom várában harcolt, majd ban támogatta a gyermekágyas nőket, a sorvadá- 

Hamburgba menekült, onnan Londonba, majd sosokat s a külváros és ghettó pinceodvaiban lakó 

Amerikába ment. Az ötvenes évek közepén az nélkülözőket, az árvákat ós özvegyeket. (V. ö. 

európai lapok tele voltak nevével. S. t. i. Walker Beich, ccBeth-El» 1862. III. f.) 

alatt szolgált a nicaraguai-costaricai csapatok 13.S. W^'lhelmS., orvostan ár, szül.Tinnyel839., 

ban, de már 1857. saját levelei és más pontos megh. Bécsben 1900 körül. A bécsi egyetemen ta 

források szerint a nicaraguai hadsereg másonult s miután 1864. orvos lett, 1874. u. o. a gynedik 

parancsnoka volt brigadéros-tábornoki rangkológiából magántanárrá habilitálták. Ő alapította 

ban. E minőségben diplomatának is felhasznál 1878. a Wiener Medezinische Blátter c. orvosi 

ták. Mikor diplomáciai megbízatását teljesítette hetilapot, amelybe számtalan tanulmányt írt. Főbb 

és Costa-Ricából visszatért, Walker, a parancs önállóan megjelent munkái: Gyvaekologische 

nok, árulással vádolta és ki akarta végeztetni. S. Studien (1879); Experimenielle. Untersuchun- 

pronunciamentot bocsájtott ki Walker ellen, akit gen über Uterusbewegungen; Über Reflexbe- 

az amerikai nagytőke elnöknek óhajtott volna. S. v:egungen des TJterus; Über die. Centra dtr 

ezt éveken át megakadályozta csapataival, melyek Gefass- und Utermnerven; Über Blutge- 

San Salvador és Nicaragua érdekeit képviselték. schwvlste des tveiblichen Beckens ; Zur Archi- 

A pestis és kolera azonban megtizedelték seregeit, tektonik des weiblichen Beckens. 

mire végkép visszavonult Guatemalába, ahol 14. S. Zsigmond, író, szül. Vágüjhelyen, más 

mint kávéültetvényes nagy tekintélynek örven adat szerint Pozsonyban 1832 jün. 15., megh. 

dett. 1892-ben fiával együtt meglátogatta Buda Bécsben 1918 márc. 7. Ifjúságáról keveset tupestet 

s ez alkalomból a lapok is foglalkoztak dunk, de 1856. a Pest-Ofener-Zeitungnak munka 

érdekes alakjával. S. nem volt kalandor, kalantársa volt, majd a bécsi Morgenpost és 1866. 

dos szereplése a viszonyok következménye volt. a Neues Wiener Tagblatt tárcaírója lett. Emellett 

Kikeresztelkedéséről nincs semmi pozitív adat. állandóan írt színdarabokat ós drámai költemé 

8- S. Miksa, orvos és publicista, szül. Kismarnyeket. Ezek: Mit der Féder (1860); Die 

tonban 1822., halála éve ismeretlen. A prágai és Gustel von Blasewitz (1861); Der Hausspion 

becsi egyetemeken tanult ós orvosi diplomát (vigj. 1861); Ein Opfer der Wissenschaft (ISG1); 

nyert. Résztvett az 1848-iki mozgalmakban és új Ein Opfer der Fatienten ; Die Schraube des 

ságot szerkesztett, majd haditörvényszék elé állí Glvckes; Eine morálisaké Ohrfeige, valatották 

Bécsben. 1850-ben Berlinen át Londonba mennyi a Burg- és Carltheaterben, továbbá Auf 

ment, ahol az Bnglische Correspondenzet alapí der Ministerbank : Mein Sohn ; Frau Sonne 

totta. Ónálló kötetei: Aus Ungarn (Leipzig 1850 (1864—1867), Dos Madel aus dem Volke ; Ein 

kót kiad. u. a. évben); Wanderungen durch Lon liberaler Kandidat ;Das Endevor dem Avfang; 

don (2 köt. 1852—53). Ezek közül az elsőt, mely Die Schwestern von Rudolfstadt; Das Trauer-

SchlUsse) — 774 — Schönbergrer 

spiel des Kindes; Zahlen beweisen, Sie u. ihr 

Buch (1903) mind későbbi darabjai. Nagysikerű 

vígjátékai összegyűjtve Originál-Lustspiel címen 

(1863) jelentek meg. Kortársai ötletességéért, 

szellemességéért és kitűnő stílusáért igen nagyra 

becsülték. S. a bécsi újságírók vezető egyénisége 

volt. T. J. 

Schlüssel Dávid, rabbi, szül. Neu-Szandecen 

1865. Több évtizede a munkácsi orthodox 

hitközség alrabbija. Számos responzumot és halachikus 

munkát írt, amel rek közül megjelentek: 

Imre Dőirid (1909); Béúz Dóvid (1911); Gán 

Dóvid (1911). 

Schmelczer Izsák, rabbi, szül. Péterróven 

1885 jún. 11.1905-1915-ig volt a budapesti Rabbiképző 

növendéke, 1914-ben avatták bölcsészdoktorrá 

Budapesten, 1916 pedigrabbivá. Azóta a Pesti 

Izraelita Hitközség vallástanára és a ílúárvaházi 

templom rabbija. Főműve: A karaiták ünnepés 

böjtnapjairól (1914). P. D. 

Schmeyr Jechiei Michael, rabbi, szül. Galíciában, 

megh. Cifferen (Pozsony vm.) 1844., ahol 

már a húszas évek óta működött. Két munkát írt 

Cháje Ólom (Wien 1830) és Derech Ghájim (u. o. 

1837) címen, azonban Zunz plágium vádjával 

illeti. 

Schnitzer 1. Ármin, rabbi, szül. Húnfalván 

1836 dec. 8., megh. Komáromban a háború vége 

felé. A nikolsburgi jesiván és az ottani gimnáziumban 

tanult, később egyetemi tanulmányokat 

folytatott és bölcsészdoktor lett. 1861-től kezdve 

haláláig Komáromban volt főrabbi. Érdeme, hogy 

1866. kieszközölte több magyar vádlott felmentését 

a haditörvényszéknél, 1867. pedig a vármegyénél 

az ő kezdeményezésére szüntették meg a 

zsidókra megalázó esküformulát. Jelentékeny 

tényezője volt Komárom város törvényhatóságának. 

Később az Országos Rabbi egyesület elnöke 

és a XII. községkerület alelnöke lett. Számos 

cikke jelent meg különböző lapokban, hitszónoklatait 

és alkalmi beszédeit magyar és német nyelven 

adta ki. Emlékezéseit Zsidó Eultúrképek 

c. alatt írta meg (1904). Munkái még: Eine 

Mabbinerwahl; Der Traum im jüdischen 

Schrifticm. 

2. S. Ignác, színműíró és műfordító, szül. Budapesten 

1839., megh. Bécsben 1921. Évtizedekig 

magyar és német lapok munkatársa volt 

Budapesten, majd Bécsbe költözött. Az osztrák 

és német színpadok számára sok opera- és operett-librettót 

írt. A legnagyobb sikerű operettlibrettója 

a Cigánybáró, amelyet Strauss János 

zenésített meg. Számos magyar színművet fordított 

németre. Legnagyobb érdeme azonban, 

hogy Petőfi Sándornak összes verseit lefordította 

németre (Alexander Petőfi: Poetische Werke 

in sechs Banden in deutscher Nachdichtung, 

Wien-Leipzig 1910). Műfordítói tevékenységének 

elismeréséül a Kisfaludy-társaság és a Petőfitársaság 

kültagjai közé választotta. az. G. 

Schnitzler János*, orvostudományi író és 

tiécsi egyetemi tanár, szül. Nagykanizsán 1835., 

megh. Bécsben 1893. Orvosi tanulmányait a budapesti 

és bécsi egyetemen végezte, majd Bécsben. 

1867. a bécsi egyetem tanára lett. Nagy 

érdemei vannak az osztrák orvosi szaksajtó föl- 

lendítése körül. A legtekintélyesebb osztrák 

orvosi folyóiratnak, a Wiener Medizinische Pressének 

megindítója ós 1860—86-ig szerkesztője 

volt. 1887-ben alapította az Internationale Klinisehe 

Rundschau ós 1890. a KliniBche Zeit- und 

Streitfragen c. orvosi szaklapokat. Önálló müvei 

közül a legjelentékenyebbek: Di

Schönfeld — 775 — Schreiner 

Művészi tanulmányait Münchenben, Nagybányán 

és Parisban végezte. Kiállított a Műcsarnokban és 

Művészházban, az utóbbi helyen szobrokkal is 

szerepelt. Résztvett a Fiatal művészek csoportkiállításán 

a Nemzeti Szalonban. Gyűjteményes 

kiállítása volt a Belvedere Szalonban 1923. és 

képviselve volt a Kút 1927-iki kiállításán a Nemzeti 

Szalonban. F. B. 

Schőul'elil, 1. Áron, rabbi, szül. Felsőfalun 

1880 jan. 11.1895—1905-ig volt a budapesti Rabbiképző 

növendéke, 1904. avatták bölcsészdoktorrá 

Budapesten,! 906. pedig rabbivá. Azóta besztercebányai 

főrabbi. Főműve: A zsidó' vállásbölcsészet 

szentírásmagyarázata Maimuni után (Budapest 

1904). ' F. D. 

2. S. Baruch, pedagógus, szül. Szenicén 

1778., mogh. Budapesten 1853 dec. 29. Prágában 

tanult és tanító volt Morvaországban, majd 

Magyarország több községében. Főkép héber 

verses köteteivel tűnt ki. Ily művei: Zárór 

Perachim (Wien 1814); Muszar Haszkél (Prag 

1831), ez utóbbi héber nyelvű ethikatanulók 

számára; Salme Tóda (Hamburg 1840, ezt a 

munkáját a nagy német-zsidó politikusnak : Gábriel 

Riessernek ajánlotta). 

3. S. Józsefe ügyvéd, szül. Tiszapéterfalván 

1884 dec. 4. Középiskoláit a budapesti Rabbiképző 

gimnáziumában, jogi tanulmányait a budapesti 

tudományegyetemen végezte. 1903-ban többekkel 

együtt megalapította a Makkabeát (1. o.), amelynek 

egyidőben elnöke volt. A magyarországi cionista 

mozgalomban kezdettől fogva vezető szerepet 

tölt be mint publicista. Kisebb megszakításokkal 

húsz éve felelős szerkesztője a Zsidó Szemlének. 

Lefordította Herzl Tivadar (1. o.) Judenstaat 

c. művét. Szellemes, szatirikus élű cikkei 

és tanulmányai, amelyek mind a cionista eszmét 

propagálják, két kötetben jelentek meg: Vissza 

a gettóba! (1919) és Harcban a zsidósáqért 

(1928). v.A 

4. S. Mózes Mordecháj, rabbi, S. Jakab szikszói 

rabbi fia, szül. Szikszón 1791., megh. Simándon 

1867. Előbb 30 éven át Tiszafüreden, majd 1848. 

Sarkadon, később Simándon működött. Alexandersohn 

miskolc—csabai rabbi perében rabbitársa 

mellett foglalt állást. Tesuvasz Mordechai címen 

döntvényt írt. 

5. S. Viktor, rabbi, szül. Esztergom vm.-ben. 

Gimnáziumi tanulmányait az esztergomi katolikus 

főgimnáziumban végezte, később a pozsonyi 

rabbiiskolában tanult. Egyetemi éveit a 

pesti és bécsi egyetemeken töltötte, u. o. szerzett 

doktorátust. Később Bécsben rabbivá választották. 

Innen Londonba került, ahol a Nord-End 

német nyelvű zsidó hitközség 1909. rabbijának 

választotta. 

Schüuwald Károly, rabbi, szül. Domoszlón 

(Heves vm.) 1879 febr. 4., megh. 1921. 1893- 

1903-ig volt a budapesti Rabbikópző növendéke. 


1904. pedig rabbivá. 1903 óta tapolcai főrabbi, 

főműve : Judaibn Tibon terminoloqiája (Buda- 

Pest, 1902). F. D. 

Schosberger Hirsch, a győri püspökség 

«behutz-Judja». Wild József győri püspököt bevonulása 

alkalmából Győrsziget zsidósága nevé 

ben német beszédben üdvözölte. A beszéd 1806. 

Győrött nyomtatásban is megjelent. 

Schossberg Izsák Franki, rabbi, szül. Sasváron, 

megh. Boldogasszonyban 1833. Nagybátyja 

volt a híres Mahram Schik huszti rabbinak. Előbb 

Rajkán működött, 1825—1833-ig pedig Boldogasszonyban. 

Scliossberger Klára , bárónő, festő, szül. 

Budapesten 1893. Első mestere Deák-Ébner Lajos 

volt, azután Fényes Adolfnál tanult. Kiállított az 

Ernst Múzeumban, a Műcsarnokban a szolnokiak 

csoportjában és 1927. a szolnoki művésztelep 25 

éves jubiláris kiállításain. Arcképeket (Anyja, 

Kállay Tamás), tájképeket (Szolnoki fahíd, 

Bodeni tó) és virágcsendéleteket fest unom, világos 

színekben. F. B. 

Sclireiber, 1. FJmil, rendőri szakíró ós h. 

rendőrfőkapitány, szül. Kaposváron 1863. A budapesti 

egyetem jogi fakultását végezte s miután 

doktorátust tett, 1886-tól kezdve az államrendőrség 

szolgálatában állott. Sokág a fogház- és toloncügy 

egyik intézője volt, 1896 óta azonban a 

főkapitányság adminisztratív osztályán működött 

s ennek főnöke lett. Szakszerűen foglalkozott 

a prostitúció, a toloncügy s az iparjog kérdéseivel, 

melyekről több tanulmányt irt. A kormány 

megbízásából a prostitúciót 1907. a külföldön, 

így Oroszországban is tanulmányozta. 

Részt vett, mint kiküldött, számos külföldi konferencián, 

főleg a leánykereskedelmi konferenciákon. 

A leánykereskedelem elnyomására alakult 

erkölcsrendószeti intézmény főnöke volt. 

1920-ban nyugalomba vonult. 

2. S. Ignác, rabbi, szül. Nagyváradon 1891 

nov. 30., megh. 1922 dec. 6. 1908—1918-ig volt 

a budapesti Rabbiképző növendéke. 1916-ban 

avatták bölcsészdoktorrá Budapesten 1919. pedig 

rabbivá; ugyanakkor az óbudai hitközség főrabbijává 

választotta. Főműve : Pseudo Aristoteles 

de causis (Budapest 1916). F. I>. 

3. S. Naftali, rabbi, megh. 1913. 35 éven át 

működött a kisvárdai hitközségnél mint dajan. 

Szerzője a Mate Naftoli c. homiletikus műnek. 

4. S. Sámuel, szül. Berettyóújfaluban 1860. 

Egyetemi tanulmányainak elvégzése után a megyei 

közigazgatás szolgálatába lépett és katonaügyi 

előadó volt. Magyarra fordította Meisel Farkas 

Alajos stettini főrabbi Homilien über die 

Sprüche der Viiter c. öt kötetes munkáját. 

Schreiner Márton, tanár, szül. Nagyváradon 

1863 júl 8.,megh. Berlinben 1926.1881-86-ig volt 

a budapesti Rabbikópző növendéke. 1885-ben avatták 

bölcsészdoktorrá Budapesten, 1887. pedig 

rabbivá. 1886-ban dunapentelei, 1887. csurgói 

főrabbi volt. Innen 1891. az Országos Izraelita 

Tanítóképző Intézetbe került tanárnak, hol a 

hébertárgyakat adta elő. 1894-ben a berlini Lehranstalt 

für die Wissenschaft des Judentums a 

történeti és vallásbölcseleti tanszékre hívta meg. 

1902-ben elméje elborult, szanatóriumba vitték 

és ott halt meg. Számos dolgozata jelent meg 

a különböző külföldi tudományos folyóiratokban, 

jórészt a vallásbölcselet köréből. Legfontosabb 

művei: Adalékok a bibliai szöveg kiejtésének 

történetéhez (1885); Az iszlám vallásos mozgalmai 

az első négy században (1889); Zur G-e-

Schreyer 776 — Schwab 

schichte des Ascharitentums (1890); Le Kitáb 

al-Muhadkara de Moise iba Ezraet sessources 

(1892 j; Der Kalam in der jüdischen Litteratur 

(1895); Gontributions a Vhistoire des juires en 

Egypte (1896); Zur Oeschichte der Polemik 

zwischen Juden und Muhammedanern; Bibliai 

szemelvények (1892— 93); Diejüngsten Urteile 

über das Judentum. Sok értekezést írt a Magyar 

Zsidó Szemle, a Pbilológiai Közlöny, a Zeitschrift 

der Deutschen Morgenlándischer Gesellschaft, a 

Revue des Etudes Juives, a Monatsschrift f. d. 

Gesch. u. Wissenschaft d. Judentums stb. folyóiratokba. 

F. D. 

Schreyer Jakab, jogtudós, szül. Ugrán 1847 

febr. 7. Iskoláit és az egyetemet Nagyváradon, 

Bécsben ós Budapesten végezte. 1872-től kezdve 

Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytatott. Tagja 

volt a fővárosi képviselőtestületnek ós a Kereskedelmi 

ós Iparkamara vezetőségének. 1893-ban 

Szilágyi Dezső igazságügyminiszter megbízásá 

ból elkészítette a bankbukásra vonatkozó törvény 

revízióját és más újabb törvényjavaslatokat. Müvei, 

amelyek könyvalakban megjelentek; A perorvoslatok 

teljes rendszere, melyet a M. Tud. Akadémia 

100 arannyal jutalmazott; A polgári törvénykezési 

rendtartás (2 köt.); Huszonöt év 

a Magyar Kereskedelmi Csarnok történetéből 

(1896), melyet a keresk. minisztérium adott ki. 

Schubert Ernő, festőművész, szül. Bácsfán 

(Pozsony vm.) 1903 dec. 17. Az UME tagja. Többször 

kiállított a Nemzeti Szalonban, az Ernstmúzeumban 

ós Bécsben. Olajkópeit ós paszteljeit 

színérzéke, grafikáit a kompozíció egysége jellemzi. 

Schück, 1. Bernát, rabbi, szül. Karcagon 

1872. S. Salamon (1. o.)fia. A temesvári orthodox 

hitközség főrabbija. Sok tanulmányt és könyvet 

írt. Megírta a zsidó nemzeti mozgalom történetót. 

Hit és Állam c. müvében a vallás szerepét 

ismerteti az államban. 8z. i. 

2. S. Dávid, rabbi, szül. Bresován, megb. Tokajon 

1889. Szófer Mózesnek volt tanítványa Pozsonyban 

ós Benet Ezékielnek Nyitrán. Szócsónyben 

1852—67 közt működött, majd hót évig varannói 

rabbi volt és 1864-től haláláig a tokaji 

hitközség rabbiállását töltötte be. Halachikus értekezéseit 

halála után fia, S. Jakab nádudvari 

rabbi adta ki Imre Dővid c. (Munkács 1890). 

3. S. Salamon, szül. Brezován 1844., megh. 

Karcagon 1916 aug. 20. ósei már a XV. sz. óta 

híres rabbikat adtak a zsidóságnak. S. nagybátyjánál, 

az akkori szócsényi rabbinál, majd Balassagyarmaton 

tanult. 1868-tól kezdve Karcagon működött 

mint kerületi főrabbi. Az istenliszteletet 

magas színvonalra emelte s mint hitszónok is, 

hírnevet szerzett. Több hitszónoklata magyar és 

német nyelven nyomtatásban is megjelent. A 

tiszaeszlári ós a szentimrei vérvádak alkalmából 

Keresztények zsidókról c. 1892. röpiratot írt, 

melyet németre is lefordítottak. Másik röpirata: 

Tízparancsolat az antiszemitizmus ellen. 

Scliulliof, 1. Izsák, rabbi, szül. Prágában, 

megh. u. o. 1733 jan. 19. Veje volt Kohen Efráim 

(1. o.) hírneves budai rabbinak s Buda ostromát 

1683—86 közt átélte. Érdekes, részben verses, 

hébernyelvü feljegyzéseit, melyek kortörténeti 

adatokban bővelkednek, hű magyar fordításban 

közli Kohn Sámuel Héber kútforrások c. művében, 

azonkívül bőven megemlékezik róla Kaufmann 

Dávid Die letzte Erstürmung Ofens (1895) 

c. nagy művében. 

2. S. Leopold, francia csillagász, szül. Baján 

1847 márc. 12., megh. Parisban 1921 okt. Az 

egyetemet Bécsben és Parisban végezte, majd 

a bécsi obszervatóriumban működött, de már 

1877-től kezdve a párisi obszervatóriumnak volt 

adjunktusa és a Bureau des Longitude főkalkulátora. 

1878 óta tagja volt a Magyar Tudományos 

Akadémiának. Főképpen a bolygók és üstökösök 

pályaszámításával foglalkozott és kutatásainak 

eredményeit a különböző asztronómiai folyóiratokban 

ós akadémiai kiadványokban, így a 

M. Tud. Akadémiáéban is közzé tette. 

Schütz, 1. Henrik, ügyvéd. Jogi tanulmányait 

a budapesti egyetemen végezte és u. o. 

avatták doktorrá. 1905 óta az aradi ügyvédi 

kamara titkára, 1921. a hitközség elnökóvó vá- 

' lasztották, amely állást jelenleg is betölti. Jelen 

tős szerepet játszik a zsidó hitközség kulturális 

mozgalmaiban és az Erdély-Bánáti Országos 

Zsidó Iroda társelnöke. A magyar uralom alatt 

tagja volt a városi törvényhatósági bizottságnak, 

majd a román impérium alatt a városi tanácsnak. 

2. S. Julcsa, festő, szül. Budapesten. Münchenben 

tanult. 1912-ben kisebb gyűjteménnyel 

szerepelt a Müvószház kiállításán, továbbá egész 

gyűjteménnyel a Magyar Képzőművésznők Egyesületének 

kiállításán. Legutóbb a Műcsarnok 1927. 

tárlatán vett részt a Magyar Képzőmüvésznők 

csoportjában. F. B. 

3. S. Miksa, egyetemi magántanár, hírlapíró, 

szül. 1852., megh. 1888. A Pester Lloyd beimunkatársa 

és zenekritikusa volt. Dolgozott a 

jogi ós zenei szaklapokba is. önálló műve: Franz 

Liszt über die Juden. 

4. S. Vilmos, pedagógus, szül. Janikon 1828. 

Tanított a vágújhelyi és aradi zsidóiskolákban. 

Munkatársa volt a Ben Chananjának, írt a Pester 

Lloydba is. önálló műve: 2hciei pádagogische 

Briefe. 

Schwab Löw, pesti főrabbi, szül. Kruknauban 

(Morvaország) 1794 márc. 11., megh. Budapesten 

1857 ápr. 3. Tanítványa volt Nikolsburgban 

R. Benet Mordechainak, majd Szófer Mózesnak 

Pozsonyban. Egymásután lett rabbi Gewitschben, 

Prossnitzban és 1836. Budapesten. 

Nagy műveltségű, amellett a hagyományokhoz 

szigorúan ragaszkodó tudós volt. Felsőbb matematikával 

és filozófiával is foglalkozott. Mint 

teológus konzervatív volt. A szertartásban csak 

éppen annyi reformot engedélyezett, amennyi elkerülhetetlenül 

szükséges volt. Az első rabbi volt 

Morvaországban, aki irodalmi német nyelven prédikált 

és aki az esketési szertartást templomban 

végezte. Rövid pesti működése alatt megalapozta 

a zsidó kórházat és a dohány-utcai templomot. 

Jelentékeny része volt a zsidó emancipációs törekvésekben 

s e tekintetben publicisztikai tevékenységet 

is fejtett ki. Petíciót nyújtott be a vidéki zsidóság 

nevében az országgyűléshez ós a támadásokat 

külön iratban azonnal megcáfolta. Egyik 

vallás-erkölcstan! pedagógiai müve félszázadon

Schwalb — 777 — Schwarz 

át nagyon népszerű volt: Emlékeztetés a vallásban 

nyert oktatásra az iskolából kilépő izraelita 

ifiúságnak ajándék gyanánt (1846, németül 

is). Több hitszónoklata is megjelent, így a szegedi 

templom felszentelést beszéde : Das Gotteshaus 

und die Hmmelspforte c. (Í846). S.-nak nagy 

része van a Magyar Izraelita Kézmű ós Földmívelő 

Egylet létrehozásában és a reformtörekvések 

mérséklésében. Amint a zsidóságnak, úgy az 

egész magyarságnak is lelkes szószólója volt 

a szabadságharc alatt és után. Ezért 1849. letartóztatták 

és 12 hétig fogságban tartották az Újépületben. 

Vallásossága, műveltsége, kitűnő organizáló 

képessége és főpapi magatartása következtében 

nagy tiszteletnek örvendett országszerte. 

Scliwalb Miklós, zongora művész, szül. Budapesten 

1903 febr. 20 Kovács Sándor és Dohnányi 

Ernő voltak a tanárai. Egyike a legtehetségesebb 

fiatal zongoraművészeknek, aki európai és amerikai 

turnéján jelentékeny sikereket aratott, K. K. 

Sckwartz, l. Ábrahám Juda Léi Hakohén, 

rabbi, szül. Mádon 1824. 14 éves korában Szofer 

Mózes pozsonyi rabbi jesiváján tanult, innen a 

verbói jesivába került. 186 1-ben beregszászi, majd 

18S1. mádi rabbi lett s itt működött 1883. bekövetkezett 

haláláig. Hátrahagyott müvei közül 

eddig Kol Árje c responsumgyüjtemény jelent 

meg. T. i. 

2. S. Antal, szül. Debrecenben 1849., megh. 

Nagyváradon 1919. S. nagy szerepet játszotta 

bihari politikában. A munkapárt megalakulásakor 

Tisza István őt bízta meg a biharmegyei zsidóság 

megszervezésével. Sokat tett a nagyváradi Szentegyletért, 

amelynek elöljárója volt. Tagja volt 

a nagyváradi törvényhatósági bizottságnak és 

Nagyvárad zsidó intézményeiben jelentős szerepet 

játszott. 8z. L 

3. S. Ignác, orvos, szakíró, 6zül. Nyitrán 

1867. Az orvostudomány történetével foglalkozott. 

Munkatársa volt a Revue international de 

bibliographie niedicale-nak (Paris), az Egyet. Phil. 

Közlönynek, a Természettudományi Közlönynek 

ós sok más folyóiratnak. Önálló művei: Die Geschichte 

derMedizinin Ungam{Budapest 1890), 

Die medizmischen HaiuUchriften der königlichen 

Universitatsbibliothek in Würzburg 

(Würzburg 1907). 

S. István*, szobrász és éremművósz. szül. Nyitrán 

1851. Előbb egy pesti ezüstgyárban dolgozott, 

majd Bécsben az iparművészeti iskolán tanult. 

1872-ben Bécsben cizelláló-iskolát nyitott 

és 1881. az osztrák iparművészeti iskola tanára 

lett. Főleg az éremszobrászat terén működött 

Bécsben és számos érmet ós plakettet készített. 

Magyar vonatkozású érmei: Székesfehérvári 

orsz. kiállítás érme, Orsz. nőiparkiállítás érme; 

Orsz. általános kiállítás érme; Gróf Andrássy 

Gyula emlékérem; Erzsébet királyné halálára 

készült érem; Szily Kálmán plakettje. Az osztrák 

veretű 100, 10, 5, 1 koronás arany- és ezüstpónzeken 

I. Ferenc József fejét ő mintázta. Az érmeken 

a domborművű fej alatt S. mesterjegy van. 

Ezt a régi időben szokásos eljárást ő elevenítette 

fol. Külföldre készített pénzérmei közül felemlítendök: 

Egy levás ezüstpénz Ferdinánd bolgár 

fejedelem képmásával; ötperperás ezüstpénz Ni- 

kita király képmásával; egy dinár Petár király 

képmásával. Egyéb érmei : Angeli festő emlékplakettje; 

Biliroth orvostanár emlékérme; Bécsi 

jubileumi iparkiállítás érme stb. A Szépm. Múz. 

éremgyűjtemónyébenEitelberger bécsi művészettörténész 

érme; Donner pozsonyi szobrász emlékérme 

képviseli. A Műcsarnok 1891. kiállításán 

szobrokat is állított ki (Kígyót ölő fiú ; Faun 

Indákkal; Herakles Nessus ingében.) v B. 

5. S. Miksa, szül. Keresztelőszentpálon 1892. Titkára 

az erdélyi zsidó Árvagondozónak és inspektora 

az erdélyi Joint-kisbankoknak. 1913-ban 

Dömény Lajossal egyetemben megindította a 

magyar zsidó cserkészmozgalmat, később Erdélyben 

is megszervezte a zsidó cserkészetet. Sz. 1- 

Schwarz, l. Adolf, a bécsi rabbiszeminárium 

rektora, szül Pápa mellett, Adász-Tevelen 1846 

júl. Pápán járt gimnáziumba s egyidejűleg atyjától, 

aki rabbi volt, Talmudot tanult. Az egyetemet 

Bécsben végezte, ahol filozófiai doktorátust 

szerzett. A teológiát Jellinek és J. Weiss vezetésével 

tanulta a bécsi Bész-Hamidrásban, majd a 

breslaui rabbiszemináriumban. Karlsruheban lett 

főrabbi. Tanulmányai befejezése után 1893. a bécsi 

Rabbiszeminárium megnyitásakor annak rektorává 

választották és azóta ott működik. Nagyszámú 

művei közül a legfontosabbak : TJber Jacobis 

oppositionelle Stelhmg zu Kant, Fichte 

und Schelling (1870); TJber das jüdische Kalenderivesen 

' (1872); Sabbatpredigten ZK den 

Wochenabschnitten der Fünf Bücher Moses 

(I-V. 1879—1883); Festpredi gten für alleHauptfeiertage 

des Jahres (1884); Predigten. Neue 

Eolge(1892); Die Tosifta der Ordnuvg Moed. 

I. Der Tracíat Sabbath (1879); II. Der Tractat 

Erubvn (1882); Tosifta juxta Mischnarum Óraműm 

Recomposita et Őommentario instructa. 

I. Seraim. II. Chulin (1890—1902);_ Die Kontroversender 

Schammaiten undHilleliten.Ein Beitrag 

zur Entwicklungsgeschichte derHillelschule 

(1893); Die hermeneutische Analogie in der 

talmudischen Litteratur. Ein Beitrag zur Geschichte 

der Logik im Morgenlande (1901); Die 

Frauen der Bíbel Drei Vortrage (1903); Die Erzahlungskunst 

der Bíbel. Zwei Vortrage 1904); 

Die Mischneh Tora (1905); Die hermeneutische 

Indulaton in der talmudischen Litteratur (1909). 

Ezenkívül még számos jelentékeny tanulmányt írt. 

2. S. Ármin, hírlapíró és műfordító, szül. Keszthelyen 

1845., megh. Budapesten 1922. Tanulmányainak 

befejezése után hírlapíró lett és budapesti 

német napilapok szerkesztőségében dolgozott. 

Évtizedekig a Pester Lloyd parlamenti tudósítója 

volt. Sok magyar és francia regényt fordított 

németre, a többi közt Jókai Mór, Mikszáth 

Kálmán és Eötvös József báró munkáit is. Zola 

Emil összes munkáinak első teljes német kiadása 

szintén tőle való. sz. Q. 

3. S. Artúr, orvostanár, Szászy-S. Gusztáv* 

egyetemi jogtanár (1. o.) testvére, szül. Budapesten 

1851 júl. l.,megh. u. o. 1917. A budapesti 

ós bécsi egyetemeken tanult. Előbb Korányi tanár 

asszisztense, majd a Poliklinika ideggyógyászati 

főorvosa volt. 1889 óta egyetemi magántanár, 

azután rk. tanárrá és az Orsz. Közegészségügyi 

tanács tagjává nevezték ki. Magyar és külföldi

Schwarz — 778 — Schwelgrer 

szakfolyóiratokba számos kitűnő tanulmányt, 

évtizedeken át pedig a Pester Lloydba tárcákat 

írt a pszichopatológia köréből. s. R. 

4. 8. Benjámin, rabbi, szül. Brottományon 

(Bihar vm.) 1880 okt. 26. 1898—1908-ig volt a 

budapesti Rabbiképző növendéke. 1908-ban avatták 

bölcsészdoktorrá Budapesten, 1909. pedig rabbivá. 

Tizenöt évig a Pesti Izr. Hitközség vallástanára 

volt, 1926. megválasztották a VII. kerületi 

templomkörzet rabbijává. Műve: Juszuf 

al-Baszir al-Kitab al-Muchtáwi XV. fej. (Budapest 

1908). F.D. 

5. S. Bertalan*, egyetemi tanár, szül. Budapesten 

1886 febr. 17. Fia S. Artúr (1. o.) budapesti 

egyetemi orvostanárnak. Az egyetem jogi fakultását 

elvégezve, Lipcsébe ment, ahol 1912. magántanár, 

majd 1920. rk. tanár lett. Később Baselben 

lett a római jog nyilv. r. tanára. Munkái: 

A római birtokjog alapjai (1906); Hypothek u. 

Hypallagma (1911); Gausalis ügylet es tulajdon 

átruházás a görög papyrusok jogában (1912); 

Die öffentliche u. priváté Urkunde im römischen 

Egypten. Studien z. hellenistischen Privatrecht 

(1920). a R. 

6. S. Ede, orvos és antropológus, szül. Miskolcon 

1831 szept. 13., megh. Bécsben 1862 szept. 22. 

Pesten tanult a piaristáknál, majd részt vett a 

szabadságharcban mint honvéd és Szent Tamásnál 

kitüntette magát. Bécsben 1856. doktori oklevelet 

szerzett és kórházi orvos lett. A Novaraexpedició 

orvosa volt s megírta az expedíció orvosi 

és antropológiai részét. Művei: tjber Körpermessungen 

zur Diagnostik der Menschenrassen 

(1859, angolul is u. a.); Reise der österreichischen 

Fregatté Novara um die Erde in d. 

J. 1857—59(1861); System of Anthropological 

invertigations (1862); Die Nahrungsmittel der 

Tahiter; Chinesische Arzte u. Medikamente 

1859. A bécsi zsidó temetőben helyezték nyugalomra 

s emlékművét Hieser szobrász-tanárral 

készíttették el. 

7. S. Gábor, rabbi, szül. Nádudvaron 1872 

dec. 13. 1886—96-ig a budapesti Rabbiképző 

egy évig a wieni Jüdisch-tbeologische Lehranstalt 

hallgatója volt. 1895-ben avatták bölcsészdoktorrá 

Budapesten, 1897. pedig rabbivá. 

Előbb károlyvárosi rabbi volt, 1900 óta zágrábi 

főrabbi. Művei: A Peschitő szir fordítás Jeremiás 

Könyvére (Budapest 1895); Az izr. vallás 

szertartásai horvát nyelven (Tankönyv); A zsidók 

története(I—-II. horvát nyelven. Tankönyv); 

Az imakönyv fordítása horvát nyelvre- Cikkei 

a Magyar Zsidó Szemlében, a Jew. Encyclopediában, 

a horvát orsz. levéltár Értesítőjében, a 

horvát középiskolai tanárok Értesítőjében, az 

Allgemeine Zeitung des Judeutumsban jelentek 

meg. F. D. 

8. S. Ignác, antikvárius és bibliográfus, szül. 

Nyitrán 1865., megh, Bécsben 1926. Előbb a bécsi 

Cíilhofer és Ranschburgkönyvkereskedésében dolgozott, 

majd önálló könyv-ós grafikai antik várüzlete 

volt Bécsben. A régi könyvek szaktudósa 

volt, bibliográfiai munkákat is irt. Legismertebb 

könyve : Die Geschichte der Juden in Wien. 

9. S. Jakab, rabbi, szül. Nagyváradon 1884 

febr. 7.1910-igvolta budapesti Rabbiképző növen 

déke. 1909-ben avatták bölcsészdoktorrá Budapesten, 

1911. pedig rabbivá. Azóta a Pesti Izr. 

Hitközség vallástanára. Könyve: Pseudo-Balchi 

Eitáb al-Bad' val Tarich c. müvének zsidó 

vonatkozásai {1909). Cikkei a Magyar Zsidó Szemlében 

jelentek meg. F. D. 

10. S. Mihály, ügyvéd, szül. Nagyváradon 

1845 szept. 14., megh. 1894 okt. 13. Középiskoláit 

Nagyváradon, a jogi tanulmányokat Budapesten 

végezte. Becskereken nyitott ügyvédi irodát, 

rövid idő alatt jelentékeny városi és megyei tisztségekbe 

jutott és a megye tisztb. főügyésze lett. 

Élénk részt vett a hitközség életében is és annak 

alelnöke, majd elnöke lett. D. a 

11. S. Miksa, rabbi, szül. Kisvárdán 1854 jan. 

14., megh. 1902 december 14. 1877—87 ig volt a 

budapesti Rabbiképző növendéke. 1887-ben avatták 

bölcsészdoktorrá, 1888. pedig rabbivá. Ugyanakkor 

megválasztották főrabbivá Egerben, ahol 

haláláig működött. Müve: Kohen Efrájim óbudai 

rabbi élete és responsumai (Budapest, 1887). F. D. 

12. S. Mór,rabbi, szül. Csáktornyán 1869 júl. 6. 

1884-94-ig volt a budapesti Rabbiképző, egy évig 

a berlini Lehranstalt für die Wissenschaft des 

Judentums hallgatója. 1893-ban avatták bölcsészdoktorrá, 

1895. pedig rabbivá. 1896-ban turócszentmártoni, 

1898 óta győri főrabbi. Könyve: 

Kimchi Mózes élete és munkái {1893). Cikkei a 

Bloch Emlékkönyvben, a Monatschrift für Geschichte 

und Wissenschaft des Judentumsban 

és a Magyar Zsidó Szemlében jelentek meg. F. D. 

13. S. Mózes Áron, rabbi, megh. Pacsán 1889 

márc. 31. Unokája volt Rapaport pápai rabbinak 

(1. o.). 1857-től kezdve haláláig működött Pacsán. 

S. elismert tekintélyes tudós volt, a bécsi Neuzeit 

és a Ben Chananja folyóirat több tanulmányt 

közölt tőle. 

14. S. Naftali, rabbi, szül. Beregszászon 1846., 

megh. Mádon 1886. Tanulmányai befejezése után 

a mádi hitközség rabbija volt. Műveit fiai adták 

ki Saár Naftáli (Paks 1903) és a Bész Naftali 

(u. o. 1889) címen. 

15. S. Vilmos, újságíró és szabadságharcos, 

szül. Sátoraljaújhelyen 1815., megh. Budapesten 

1908. Fiatal korában gróf Andrássy Manó 

tanítója volt, Kossuth Lajosnak pedig már a szabadságharc 

előtt baráti köréhez tartozott. A szabadságharcot 

mint honvédfőhadnagy küzdötte 

végig, számos ütközetben vett részt és egy alkalommal 

Irányi Dániel életét is megmentette. Később 

a Pester Lloyd tudósítója volt. Sátoraljaújhely 

városa a közügyek terén szerzett érdemeiért 

díszpolgárának választotta meg. Az erre vonata 

kozó jegyzőkönyvet fia, S, Gyula fővárosi ügyvéd 

(1858—1926) a Zsidó Múzeumnak adományozta. 

,Scliweig-er 1. Lázár, rabbi, etnológus, szül. 

Nagytapolcsányban 1872 aug. 2. Tanulmányait 

Frankfurtban és a berni egyetemen fejezte be, ahol 

filozófiai doktorátust tett. 1904 óta egri főrabbi 

s mint ilyen, sokat tett az ottani hitélet emelésén. 

Emellett azonban kiváló etnológus és néppszichológus, 

aki ezirányú tanulmányaival a külföld 

szakköreiben is ismertté tette nevét. Magyar 

nyelven írt tanulmányai régebben főleg a Magyar 

Nemzeti Múzeum kiadványában, azEtnographiá-

Schwerln 779 Sebest 

ban jelentek meg. önállóan megjelent nagyobb tanulmányai: 

Philosophie der Geschichte, Völkerpsychologie 

und Sociologie in ikren gegenseitige7iBeziehungen{l899);Das 

Gesetzder grossen 

Zalü (1904, magyarul is); Die logischen Methoden 

der Ethnologie (1909, magyarul is); Die 

Anknüpfungspunkte der Kunst und Ethnographie(1910,magyarulis); 

Die Jubilaen derDeszendenztheorie 

(1910); Die Religion im Lichte der 

Völkerpsychologie (1911); Utóhangok a Darwinünnepélyhez 

(1909); Moritz Lazarus (1911); A 

neodarwinizmus (1912, németül is). 

2. S. Márton, szül. Kecskeméten 1834., megh. 

1905 dec. 31. Részt vett az 1868-as kongresszuson, 

amelynek háznagya volt. Mikor a községkerületek 

megalakultak, a pesti kerület őt választotta 1871. 

elnöknek, az elnökök pedig az Országos Iroda élére 

állították. Sok szolgálatot tett a felekezeti tanügynek. 

1866-ban résztvett az Izraelita Tanítóegyesület 

megalapításába, az Orsz. Izr. Tanítóképző igazgatótanácsának, 

a Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságánakelnöke 

(1880-1905), a Pesti Izr. Hitközségnek 

pedig tanügyi elöljárója volt. 

Schwerin Götz, rabbi, Kohn Sámuel főrabbi 

nagyatyja, szül. Schwerin a. d. Wartheben 

(Posen) 1760., megh. Baján 1845. A pozsonyi és 

prágai világhírű jesivákon tanult és 1796. költözött 

Magyarországba, ahol előbb Szabadkán, 

majd 1815-től kezdve Baján volt rabbi. 1827-ben a 

magyar hitközségek egy része megválasztotta az 

egész ország főrabbijának, azzal a jogkörrel, hogy 

vallási ügyekben dönthessen s a feleket viszály 

esetén megjelenésre kónyszeríthesse s hogy beleegyezése 

nélkül az országban senkit se lehessen 

rabbi vagy más rituális funkcióra alkalmazni. 

Jogköre kiterjedt a türelmi adó elosztására és 

mindenféle ellentét elsimítására is. S. magas hivatását 

mintaszerűen töltötte be. Ő maga nem állt 

távol bizonyos reformoktól, így megengedte és 

maga is gyakorolta a prédikálást ünnepi istentiszteletek 

alkalmával s hitszónoklataiban nem 

szorítkozott kizárólag bibliai magyarázatra. Az 

1844-iki paksi rabbikonferencián egyik legszámottevőbb 

résztvevő ő volt. Életrajzát unokája, 

Kohn Sámuel főrabbi (1. o.) írta meg a Magyar 

Zsidó Szemle 1898—99. évf.-ban. s. R. 

Nchwimmer Ernő*, orvostanár, az első magyar 

bőrgyógyász-specialista, szül. Budapesten 

1837 nov. 21., megh. u. o. 1898 febr. 25. Tanulmányait 

a pesti egyetemen kezdte, majd Bécsben 

folytatta s ott szerezte diplomáját. Bgyideig bécsi 

kórházakban működött, majd félévig Egyiptomban 

tartózkodott a bőrbetegségek további tanulmányozása 

céljából.Visszatérve, a Rókus-kórházban 

ápolta a bőrbetegeket, főorvosi engedéllyel, 

mert külön szakosztály még nem volt. Később 

saját költségén nyitott dormatológiai rendelőt. 

1870-ben a dermatológiából egyetemi magántanárrá 

habilitálták, 1875. pedig, mint a Rókuskórház 

hevenyosztály orvosa kiküzdötte, hogy 

két szobát a bőrbetegeknek adjanak. 1878-ban 

egyet. rk. tanár címet, 1891-ben ugyanilyen minőségben 

katedrát kapott és a Szt.-István-kórház 

dermatológus-főorvosa lett. Kiváló balneológus 

is volt s a lipiki fürdőt ő virágoztatta fel. El 

gusok Egyesületének, a Balneológiai Egyesületnek 

alelnöke, sok külföldi orvosi akadémiának 

rendes tagja volt. Magyar és külföldi szaklapokban 

megjelent értekezésein kívül nagyobb 

müvei: Börkórtan (1874); A szájür önszervi 

nyáktalajai (1878, németül is); Zur Iherapie 

der Variola vom ÍStandpunkte der Mikrococcuslehre 

(1880); Emlékirat a bőr- és bujakórtan 

oktatásának rendszeresítése tárgyában a budapesti 

egyetemen (1881); Emlékbeszéd Hebra 

tanár felett (1881); Die neuropathischen Dermatonosen 

(1883); Haidkrankheiten (1884); 

Die Grundlinien der heutigen Syphilistherap>ie(1888); 

Biszum Endpunkte Europas. Reiseskizze 

einer Nordlandfahrt(189b). A Belgyógyászat 

Kézikönyvébe S. Irta a Himlő, Tehénhimlő, 

Lepra, Poklosság fejezeteket^ 1894), továbbá az 

Eulenburg-féle Realencyclopedie d. gesamt. Heilkunde 

bőrgyógyászati értekezéseit is. s. R, 

Sebeők Dezső, Ügyvéd, jogi író, szül. Budapesten 

1891 jan. 8. Egyetemi tanulmányait u. o. 

végezte s miután jogi doktorátust és ügyvédi oklevelet 

szerzett, gyakorló ügyvéd lett. Közben 

1916—18 közt törvényszéki bíró volt s mint ilyent 

az igazságügyminisztérium kodifikáló osztályába 

rendelték a háborús gazdasági rendeletek megalkotása 

végett. 1916 óta tagja a Pesti Izraelita 

Hitközség képviselőtestületének és választmányának, 

egyszersmind pedig a kulturális osztály 

helyettes elöljárója is. Az ügyosztályban ő vetette 

fel a könyvkiad >s és a zsidó könyv propagálásának 

eszméjét. 1919—27 közt ötvenkét allegorikus 

cikket írt Tamás fiamhoz e. a numerus 

clausus ellen, a bécsi Jüdische Zeitungnak pedig 

a magyar zsidóság jogi helyzetéről írt felvilágosító 

ós objektív tanulmányokat. Ő szervezte a 

bécsi, prágai és berlini numerus-clausus bizottságokat 

a nélkülöző magyar diákok nyomorának 

enyhítésére. Élénk részt vesz a községkerület 

ügyeinek intézésében is. Szerkeszti a Budapesten 

megjelenő Wirtschaftliche Nachrichtent, állandó 

munkatársa a Jogtudományi Közlöny, a Kereskedelmi 

Jog, a Berliner Tageblatt és a Prager 

Tageblatt c. lapoknak. Számos tanulmányán kívül 

önállóan megjelent müvei: Az állam igénybevételi 

joga (1917, Grill); A zsákokról szóló 

jogszabályok (7. kiad. 1923); Az anyasági biztosításról 

(1916) s ezenkívül számos háborús rendelet, 

s. R. 

Sebes Lipót Ferenc(szarvasi),h.onvéáezTeáes, 

szül. Kápolnásnyóken 1856., megh. 1926. Kora 

gyermekségében megnyilatkozott a katonai pálya 

iránti hajlama. Egyik legkiválóbb növendéke volt 

a Ludovikának, ahol 1882. avatták honvédtiszttó. 

Az egész világháborút a harctéren töltötte a szerb, 

orosz ós olasz frontokon. Ezredparancsnoki minőségében 

több kiváló hadi tettet hajtott végre. Vitézsége 

elismeréséül számos magas kitüntetésben 

részesült, 1916. pedig szarvasi előnévvel megkapta 

a magyar nemességet. 

Sebesl Ernő, orvos ós író, szül. Sebeskellemesen 

1893. Orvosi tanulmányait a budapesti 

egyetemen kezdte és a pozsonyi egyetemen nyert 

orvosi oklevelet. Az államfordulat után ő az első, 

aki önálló magyar verses könyvvel (A csönd 

nöke volt a Magyar Dermatológusok és Uroló- | karján, 1919) jelentkezik Szlovenszkón. Azóta

SebSk — 781 — Selmecbánya 

Sebők, 1. Samu, tanár, szül. Námesztón 1856. 

Tanított Sopronban, Budapesten, Fogarason. Cikkei 

az Oedenburger Zeitungban, az Etnográfiában, 

a Magyar Nemzeti Múzeumi Értesítőben jelentek 

meg. Szerkesztette a Zalavármegyei Hirlapot. 

Önálló müvei: Göcsej földrajzi tanulmány; 

Fogaras geológiája. 

2. S. Zsigmond*, író és hírlapíró, szül. Párkányban 

1861., megh. Budapesten 1916. A budapesti 

egyetemen bölcsészetet és természettudományt 

hallgatott. 1882 ben a Pesti Hirlap munkatársa 

lett. Később a Szegedi Napló, majd megint a 

Pesti Hirlap szerkesztőségében dolgozott. 1892-től 

a Budapesti Hirlap és Az Én Újságomnak főmunkatársa 

volt, 1910. pedig Benedek Elekkel 

megalapította ós haláláig szerkesztette a Jó Pajtás 

c. ifjúsági lapot. Mackó úr különböző utazásairól 

és Dörmögő Dömötör változatos kalandjairól 

szóló könyvei a magyar gyermekirodalom 

értékes gyarapodását jelentik. Mint novellista is 

az első sorban állt. Müvei: Alakok (1887); Elbeszélések 

(1894); Pusztai élet (1903); Bajcsányi 

deeadem (1909); Ifjúkor(1913);Színfoltok(19lb). 

Tagja volt a Kisfaludy-, Petőti-és Dugonics-Társaságnak. 

' , 8z. G. 

Sechitó (h.). Eituális vágás (1. Étkezési törvények). 

Séd (h.). Rossz szellem. Már a Tórában fordul 

elő: «Áldoznak a sódimnek, a nemisteneknek 

(Mőz. V. 32. 17). Az aram fordítás szeirimmel 

azonosítja, melyet Jesájából «erdei bakok»nak, 

szatíroknak ismerünk. A Talmud és a középkori 

zsidóság hisz a sédim létezéseben, szárnyas 

lényeknek képzeli őket, amelyek ember módjára 

táplálkoznak és szaporodnak. Fejedelmük 

Asmodáj. Ásód többesszámú alakja sédim. A legújabb 

kutatás azt hiszi, hogy a szemmel nem 

látható sédim alatt nem démonokat képzelt a 

Talmud, hanem baktériumokat és ezért olyan 

szigorúak a kézleöblítésre vonatkozó rendelkezései. 

F. M. 

Seelenfreund, 1. Cháim Mayer, rabbi, szül. 

1770 körül, megh. Nagyszőllősön 1824. Már 

húszéves korában a torlai hitközség rabbija volt. 

1810-ben Űjfehértón, 1820. Nádudvaron, csakhamar 

Nagyszőllősön lett Ugoosa megyés rabbija. 

Kéziratait halála után fia, S. Jákob adta ki Saáré 

Ghájim címen (Pozsony 1851). Másik íia S. Salamon 

rosznowitzi rabbi, harmadik fia S. Ábrahám 

kassai rabbi volt. Ennek két műve jelent 

meg: Prasz Ovósz és Pné Avrőhőm. 

2. S. Salamon, grafikus, szül. Szegeden 1876. 

Grafikai munkákat: könyvcímlapokat, ex-libriseket, 

halálévforduló-lapokat tervezett, héber betűk 

motívumaitól fejlesztett ornamentikával 

diszitve. A Herzl Tivadar-emléklapot is ő tervezte. 

1921-ben Palesztinába vándorolt ki. F- B. 

Sehechejónu, annak az áldásnak a neve, 

melyet új dolog (idei gyümölcs, új ruha) első 

élvezésekor mondanak. Közönséges időből ünnepi 

időbe való fordulást is ezzel köszöntenek. Az áldás 

magyarul így hangzik: Áldassál .... ki megéretted 

velünk (ezt az időt), megtartottál minket 

(erre az időre) és elérkeztettél minket (ehhez 

az időhöz). A szerúpont az áldás mondásában 

nem egészen világos. Általában minden olyan 

dolognál mondják, mely nem az embertől, hanem 

a naptár járásától függ. Ünnepek beköszöntésének 

kidusánál (kivéve peszach két utolsó napját), az 

esztendő folyamán az újfajta gyümölcs első 

élvezésekor, ros hásónói sófárfuvás, megilláolvasás, 

chanukkagyujtás előtt. (Utóbbinál csaK az 

első alkalommal.) Ünnepek második napján is 

van S., mert a naptári bizonytalanság megengedte 

régen a föltevést, hogy csak akkor kezdődik az 

ünnep. Nem mond S.-t a barmicvó, viszont az 

apa, ki 30 napos fiát a kohéntól kiváltja (1. Pidjon 

habén) elmondja. F. D. 

Seidner Albert, pedagógus, felekezeti író, 

szül. Aradon (Arad vm.) 1834. Cikkei a BenCha- 

Danjában, továbbá a Pesti Naplóban s aradi sajtóban 

jelentek meg. 

Seidlcr Hermán, kereskedő, megh. Sopronban 

1869 ápr. 4. Németkeresztúron ólt s a kongresszus 

egybehívása előtt propagandát csinált 

a felvilágosodottságnak. Németül éa héberül írt. 

Művei: Ein Wort zu seiner Zeit stb. (Oedenburg 

1868); Jüdisch-religiöse Zeit fragén (Oedenburg 

1869, héberül is. Fia, Báron von S., a 

bárói ág megalapítója, fiatal korában Németkeresztúron 

Talmudot tanult, később kikeresztelkedett. 

Atyja halálakor 400 frt-ot adományozott 

a soproni temető falkerítésóre. V. ö. Pollák, 

«A zsidók története Sopronban». 

Seitli (j.). Paróka. A j. szó a német Scheitel 

szóból alakult. (L. Paróka) 

Selaéh, hetiszakasz, mely Mózes 4. könyve 

13. fejezetének elejétől a 15. fejezet végéig terjedő 

részt foglalja magában. Eövid tartalma : a 

kémek, Mózes könyörög a népért, áldozati törvény, 

a tészta zsengéje, tévedés, szándékosság, a 

szombatrontó büntetése, a ruhaszegély rojtjai. 

A hetiszakaszhoz tartozó prófétai rész Jósua 

könyve 2. fejezetének elejétől a fejezet végéig 

terjed. A tórái és prófétai rész között az az összefüggés, 

hogy ez utóbbiban viszont Józsua küld 

kémeket Jericho városába, az előbbiben meg Mózes 

egész Palesztinába. F. D. 

Selisi (h.), harmadik azok között, akiket felhívnak 

a Tóraolvasáshoz. Az első két felhívás a 

kohént és lévit illeti. Ezen az okon a harmadik 

válik elsőrangú tisztséggé és rendszerint a rabbinak 

vagy valamely előkelő vendégnek juttatják. 

Selcer bilbul (h.). Kitalált hazugság értelmében 

használt héber kifejezés. Tulajdonképpen 

rosszindulatból koholt hazugság jelölésére szolgál. 

Selmecbánya (Banska Stiavnica, Cs.-Szl.), 

szabad kir. város Hont vm. 15,185 szlovák, magyar 

(6340) és német lak. A zsidó hitközség 140 

családban 350 lelket számlál 110 adófizetővel. 

1910-ben még 527 lelket számlált a hitközség. A 

számszerű visszafejlődés nem okozott érezhetőbb 

hanyatlást a hitéletben, amelynek minden terhét 

sok áldozatkészséggel 3 nagykereskedő, 57 kereskedő, 

3 nagyiparos, 8 iparos, 4 ügyvéd, 6 orvos, 

2 gyógyszerész, 6 magántisztviselő, 3 mérnök, 

2 köztisztviselő és 10 magánzó viseli. Ezek öszszesen 

45,000 ck-t költenek évenkint a hitközségi 

adminisztrációra, fenntartják az 1892. alapított 

Chevra Kadisát, a Nőegyletét és az elemi iskolát, 

amely ezidőszerint csak a vallásoktatást látja el. 

A zsidóság élénk kulturéletet él és sikeres teve-

Selmecbánya — 782 — Seló3 eszré mldó3z 

kenységet fejt ki a közgazdaságban is. A város 

és környék majdnem minden ipari vállalkozását 

és pénzintézetét zsidók alapították. Hell Jakab 

(megh. 1905.) kibővítette Vihnye fürdőt, építette a 

Hungária szállodát és alapította a Selmeci Kereskedelmi 

és Hitelintézetet, Ungár Kálmán a faárugyárat, 

Weisz Adolf kereskedő a fehórneműgyárat 

(már megszűnt), Erdős Sándor gyáros a cipőgyárat, 

amely most Erdős és Gerő tulajdona, 

Timföld Jenő gyáros a kötőgyára:,. Guttmann 

Elemér átvette és kibővítette a faárugyárat, 

Glückstahl Gyula Budapesten szőrmegyárat létesített. 

Jelentős tényezőket adott az itteni zsidóság 

a közéletnek is, közöttük: Kapp Jakab, Tandlich 

Ignác városi főorvosokat, Szegedi Sándor bányafőorvost, 

Zászló Adolf főbányatanácsost, Grünhut 

Gyula bányamérnököt, Welward Rezső állami 

gyári főorvost, Tátrai Emil vezető járásbirót. És 

a sokrétű tevékenység annál feltűnőbb, mert a 

hitközség az aránylag legfiatalabbak közé tartozik. 

Az első zsidók csak a 70-es években telepedtek 

meg S.-n. Azelőtt nem engedték meg a bányavárosokban, 

S.-n sem a zsidók letelepedését. Nemsokára 

az első beszivárgás után, 1878. már 30 

zsidó család lakta a várost. A hitközséget 1879 

júl. 20. ezek alapították és megalkották alapszabályait. 

Elnökké Hell Jakabot választották. Első 

ténykedése volt, hogy szabályozta az adókivetést, 

amely 476 forintot eredményezett és akciót indított 

a templom építésére, ezt azonban a széthúzás 

következtében csak 15 évvel ezután valósították 

meg. 1887 júl. 30. alakult meg az első iskolaszék 

Kapp Jakab elnöklésével. Az első tanítók Priedmann 

Bernát és Gliger Bernát voltak. Ebben az 

esztendőben már 1535 forintra emelkedett a költségvetés, 

három évvel később pedig már annyira 

megerősödött a hitközség, hogy a templom céljaira 

telket vásárol és 1893 ig fel is építteti. Röviddel 

ezelőtt alakult meg a ChevraKadisa és elnökéül 

Welward Márkust, alelnökéül Geiger 

Márkot, pénztárnokául Hochberger Ármint és ellenőréül 

Weisz Jenőt választották meg. A vallás 

ápolására, a kultúrára és a fllantropiára irányuló 

törekvések akkor nyertek történelmi tartalmat, 

mikor a hitközség lelkesen csatlakozik a zsidó 

vallás recepciójáért küzdő országos mozgalomhoz 

Goldsticker Márk elnöksége alatt. A város kereszténylakossága, 

amellyel mindig zavartalan egyetértésben 

élt és az antiszemitizmust csak hírből 

Í8merte,"őszinte érdeklődéssel ügyelte ezt a törekvést, 

mint ahogy szeretettel támogatta a közjóra 

irányuló egyéb törekvéseit is. A világháborúban 

a hitközség sok tagja vett részt és 8 hősi halált 

halt. Anyakönyvi területéhez tartoznak: Piarcs, 

Hodrus, Szentantal, Ilia, Bajnskabóla, Teple, Pocsuvaelló, 

Berencsfalu. Vezetésében hosszú ideig 

tevékenykedtek Hell Jakab, Kapp Jakab, Glücksthal 

Gyula, Goldsucher Bernát és Tandlich Ignác 

elnökök. Ezidőszerint élén állanak: Hell Béla 

nagykereskedő, elnökhelyettes; Wassermann Béla 

gyógyszerész, pénztáros; Grünhut Gyula hányató 

mérnök, iskolaszéki elnök; László Adolf f őbányatanácsos, 

számvizsgáló bizottsági elnök ; Singer 

Mór kereskedő templomgondnok; Beregi Samu, 

Binc Lajos, Ernst Zsigmond, Pollacsek Jenó.WetzlerMór, 

Weiner Lipót, Weisz Simon, Weisz Dezső, 

ifj. Weisz Samu választmányi tagok. Weisz Fülöp 

jegyző. 

Sollei József, dermatológus, szül. 1872. A 

budapesti ós több külföldi egyetemen tanult, majd 

Schwimmer tanár mellett volt asszisztens. A Charitó-Poliklinika 

főorvosa és a Bőrgyógyászati, 

Urológiai és Venerologiai Szemle főmunkatársa 

volt. Az Archiv f. Dermatologie és Dermatologische 

Zeitschrift o. folyóiratoknak is dolgozott. 

Főműve a Bőrgyógyászat kézikönyve (1925). S, 

szakmájának egyik elismert tudósa. 

SeLó ósfcáni (h.). Magyarul: aki nem teremtett 

meg engem (ilyennek, vagy olyannak). A 

reggeli liturgia három benedikciójának záró formulája, 

amelyet mindegyikben más-más szóval 

fejeznek be. Az első benedikciónak go'/, a másodiknak 

eved (rabszolga), a harmadiknak isó 

(asszony) az utolsó szava. Az elsőben faji származásáért, 

a másodikban emberi állapotáért, a 

harmadikban neméért hálálkodik az ájtatoskodó. 

Ezt azonban nem úgy fejezi ki, hogy: Áldott 

légy Te Örökkévaló Istenünk, aki engem zsidónak 

(szabad embernek, férfiúnak) teremtettél 

meg, hanem úgy : Áldott légy stb., aki nem teremtettél 

meg nemzsidónak (rabszolgának, aszszonynak). 

A nemzsidót a gój szóval fejezi ki 

az áldásmondás. Mindhárom talmudi eredetű, de 

már régen támadtak viták a gój kifejezés miatt, 

mert félreértésre adott alkalmat. Az egyházi 

cenzúra intézményesítése idején gój helyett nochrit 

szedettek az imakönyvekbe, de később elejtették 

e szó használatát, mert nochri általában 

idegent jelent, még idegen származású zsidót 

is. A XVIII. sz.-ban gój ós nochri helyett 

dkum szót használtak (Ovdó kochóvim umazulosz 

=• csillagok és csillagképek szolgái szavaknak 

héber abbreviaturája, 1. Akum). Amantuai 

(1558),thingeni (1560),prágai (1566),velencei (1566 

és 1572), a dyhernfurti (1694) kiadású sziddurok a 

vitás formula helyett a seószáni jiszróel^ aki 

zsidónak teremtettél engem formulát használják. 

A wilnai gáon, úgyszintén a XVI. és a XVII. sz. 

több nagyhírű kodiflkátora ezt a formulát ajánlja, 

mert jobban megfelel a zsidó alázatosságnak és 

nem okozhat félreértést azok között, akik a héber 

nyelvet hiányosan ismerik. L. Gój. u. P. 

Selosész jemé hagboló (magyarul: az elkülönülés 

3 napja), a sevuószt megelőző 3 nap, 

mikor Mózes előkészítette Izraelt a kinyilatkoztatásra, 

Félünnepnek számít, tachanunt (1. o.) nem 

mondanak e napokon. F. ü. 

Selós eszré miAósz(h.). Tizenháromjótulajdonság. 

Isten tizenhárom attribútuma Mózes II. k. 

34. f. 6-7. v. alapján. (JHVA, JHVA kegyelmes 

és irgalmas isten, hosszantűrő, nagykegyességű 

és igazságos, ki megtartja szeretetét ezrediziglen, 

megbocsát vétket, elpártolást és bűnt s elengedi)^ 

Tizenháromban a Talmud állapította meg 

Isten attribútumait, a S. összefoglaló elnevezés is 

tőle ered (fíóshasáná 17a) és olyan hatást tulajdonít 

a Szentírás vonatkozó verseinek, hogy engesztelést 

remél az elmondásukból. Ezért már a 

Talmud kora óta a liturgiában is meggyökeresedett 

ez a formula és böjtnapokon, főleg jomkippur 

napján több ízben is elrecitálják. A jomkippurt 

megelőző második nap hajnali szelichája (1. o.)

Selósim — 783 Semá 

költői formában dolgozta fel a S.-t. A régi zsidó 

bibliakomentátorok között sok vitára adott alkalmat 

a talmudi megállapítás, inert a Szentírás 

fermtebb idézett szövegében felsorolt isteni tulajdonságok 

nem adják a tizenhármat. V. ö. Ibn Ezra 

kommentárját az idézett versekhez. F. M. 

Selósim (h.). A nagy gyász harmincnapos 

időszaka. L. Gyászszokások. 

Sclosó oszor ikórim (h.). Tizenhárom hitágazat, 

amelyet Maimonides Mózes állított fel a 

zsidó hitvallás alapjául. A hitvallomás minden 

verse awiwi-aawinnaí(hiszem) kezdődik. 1. Hiszem 

tökéletes meggyőződéssel, hogy a Teremtő, magasztaltassák 

az ő neve, minden lénynek teremtője 

és igazgatója és hogy ő főoka mindennek, 

ami volt, van és lesz; 2. hogy ő az egyetlen, kihez 

semmi viszonyban hasonló egység nincsen 

és csak ő az egyetlen istenünk, aki volt, van és 

lösz; 3. hogy Isten testetlen, szabad a testiség 

minden változatától és semminemű alakban el 

nem képzelhető ; 4. Ó az első ós utolsó; 5. Ó rajta 

kívül imádni senkit sem szabad; 6. hogy a próféták 

minden szava igaz; 7. hogy Mózes minden 

próféciája igaz és minden próféták feje volt; 

8. hogy az egész szentírás, ahogy bírjuk, Mózesnek 

nyilváníttatott; 9. hogy a szentírás sohasem 

cseréltetett fel mással és sohasem fog másnak 

nyilváníttatni; 10. hogy Isten tudja minden ember 

gondolatait és cselekedeteit; 11. hogy megjutalmazza 

a törvénytartókat és megbünteti a törvény 

áthágóit; 12. hogy el fog jönni a Messiás ; 

13. hogy fel fognak támadni a halottak. F. D. 

Selósó szeíbrini (h.).Három könyv. Az isteni 

Ltélkezés három könyve, amely a Talmud szerint 

nyitottan fekszik ros hasónó napján Isten előtt. 

S. niftóchim berós hasóno; achasz sel resóim 

ye murim, achasz sel cadikim gemurim, veachasz 

sel benónim. Három könyv áll nyitva ros hasónó 

(újév) napján: az egyik alegbűnösöbbekó, a másik 

a legjámborabbaké. a harmadik pedig a középszerű 

eké. 

Sellmann, 1. Lajos, rabbi, szül. Tiszanánan 

(Heves vm.) 1854 jan. 17. Atyja, S. Sándor 

1800—-60, a hevesmegyei Poroszló község rabbija 

cs tanítója volt. Tanulmányait Pozsonyban, Bécsben 

és Berlinben végezte. 1878-ban lett rabbi Szegeden, 

1879 óta főrabbi Hódmezővásárhelyen. 

Kiváló talmudtudós s exegeta és számos tanulmányt 

írt német és héber folyóiratokba, a M. Zs. 

-Szemlébe és az IMIT Évkönyveibe. Előbbiben megfentek 

: Külföldi utániból (1883-84); GrőfTe- 

[ík.V Sándor és a zsidók (1885). Az IMIT Évkuny 

vében jelentek meg Életképek (1895-98) c. 

•nekezósei. Ezekben nemcsak a valódi zsidó világot 

és szellemet örökíti meg, hanem a zsidó 

wriryu, magyar nyelvű széppróza egyik kezde- 

Ji'.-nyezöje, lett. Egyéb müvei: Redák (1896) és 

'- u j>\de Misztefiná (1898); Az aranyborjú és a 

-suiosag (Évkönyv 1897) és önálló kötete A nő 

c t IA P " féle igeu J elentó keny Ocár Haszifrusz 

• u-oiógmi folyóiratokban jelentek meg, de több 

KWrw SU 5 ls közli értekezéseit főkép házasságjogi 

kérdésekről. 

2. S. Rezső, társadalomtudományi író, szül. 

Hódmezővásárhelyen 1889 febr. 7. S. Lajos fia. 

Filozófiai és államtudományi tanulmányait a 

budapesti és lipcsei egyetemeken s az utóbbival 

kapcsolatos Történelmi Intézetben végezte. 1911. 

filozófiai doktorátust, 1912. középiskolai és felsőkereskedelmi 

tanári okleveleket szerzett, azután 

több középiskolában tanárkodott, legutóbb az 

V. ker. állami főgimnáziumban. 1920-ban tanári 

állásától megfosztották s azóta számos 

magyar és külföldi lap és folyóirat munkatársa. 

Kőnyvalakban és különlenyomatban megjelent 

tanulmányai: A német politikai pártok 

története (Pallas 1911); Ranke, mint politikus 

(1913); Az orosz agrárreform (1915); Fokozza-e 

a telepítés a termelést? (1915); A hűbéri társadalom 

kora (1919); Fascista ideológia és angol 

reálpolitika (1926): A szocializmus Szovjet- 

Oroszországban (1926); J. Bellers, a Páneurópagondolat 

atyja (1926); A fejlődés törvény szerütlensége 

a történelemben (Kolozsvár 1926); u. a. 

szerb nyelven (1927); A háború utáni államok 

agrárreformjai (20 tanulmány, Szabadka 1928); 

Az inkvizíció a történelmi kutatások megvilágításában 

(Budapest 1928). Zsidó történelmi 

tárgyú értekezései, melyek az inkvizíció korára 

vonatkoznak az Egyetértésben (1926—27) és 

a Múlt és Jövőben (1927—1928) jelentek meg. 

A marannusok része Amerika felfedezésében ; 

Tortura-jegy zökönyv 1569-ből; Prozelyta mártírok 

a zsidóságban ; A sevillai Quemadero; 

Zsidó származású spanyol püspökök; Gábriel 

de Granada; Az orvos a máglyán). Sajtó 

alatti müve Babonák eredete és fejlődése. Évenként 

több előadást tart a Omikóben a zsidó 

történelem köréből és belső munkatársa volt a 

Révai Nagy Lexikonnak és munkatársa a Közgazdasági 

Knciklopédiának. E lexikonnak is munkatársa. 

Sém (h.). Név. Szűkebb értelemben: Isten neve. 

Az Isten szó helyett használják, hogy elkerüljék 

nevének hiábavaló kimondását. Ha-sem alakjában 

is használatos, mindkét formában a boruch 

hu (áldott Ő) hozzátételével. 

Semá (h), a zsidó liturgia egyik legismertebb 

része, amely több szakaszból áll, valamennyi a 

Pentateuchusból való. Három szakasza így oszlik 

meg: /. Mózes ötödik könyve 6. fejezet 

4-9. versek. II. Mózes ötödik könyve 11. fejezet 

13—21. versek. III. Mózes negyedik könyve 16. 

fejezet 37—41. versek. Napjában mindhárom 

szakaszt kétszer mondják, a sacharisz és maariv 

imánál. Az első két szakasz a teflllin és mezuzo, 

a harmadik a cicisz (1. o.) törvényét tartalmazza. 

Ezért helyezik el az első két szakasz szövegét 

pergamenttekercsen a teflllinbe és mezuzóba. A S. 

első (I.) szakaszát a lefekvés előtt való imában is 

elmondják. Az első rész első és második verse között 

a következő benedikciót mondják : «Dícsértessók 

uralmának fenséges Neve mindörökké». 

Ezt az egész esztendő folyamán halkan, jomkippur 

napján azonban hangosan kell elmondani. 

Ha az imát otthon ós nem a közösségben mondják 

el, akkor ezzel a három szóval vezetik be : 

El melech neemon — Fenséges király az Isten. 

A közösségben az utolsó szakasz két utolsó

Sémád — 784 — Senodor 

szavát, ([Ani] Adonój elohéchem = Én vagyok az 

Örökkévaló, a ti Istenetek) a következő ima első 

(emesz = igaz) szavával együtt megismételik tehát 

így : Adonój Elohéchem emesz. Az ismétlés 

a gyülekezetben el nem mondott három bevezető 

szót pótolja. (B három szót is számításba véve a 

S. 248 szót számlál és az ókori anatómia szerint 

az ember teste is ennyi tagból áll. B magyarázat 

ós számítás természetesen kabalisztikus tartalmú). 

A S. első mondata «Halljad Izrael, az Örökkévaló, 

a mi Istenünk, az örökkévaló egyetlen egy» hitvallomás 

jellegével bír s így külön szerepet kapott 

a liturgiában is. A Tóra kivételénél szombat 

ós ünnepnapokon, a muszaf imánál, a jom-kippuri 

és a jom-kippur-kótón (1. o.) liturgia befejezésénél 

is elmondják ezt a hitvallomást. Httvallomásszerü 

tartalma folytán a középkori vértanuk e 

szóval ajkukon léptek a máglyára. A hitvallomás 

első ket szava (S. liszroól) indulatszókent is ól a 

nép nyelvén, leginkább akkor, ha valami megijeszti, 

vagy csodálatba ejti. F. D. 

Sémád, (h.). Hitehagyás, kitérés. 

Semini, hetiszakasz, mely Mózes 3. könyve 

9. fejezetének kezdetótól a 11. fejezet végéig terjedő 

részt foglalja magában. Rövid tartalma: 

Áron és fiai felavatásának nyolcadik napja, Áron 

fiainak bűnhődése. Részegítő ital tilalma, A tiszta 

és tisztátalan állatok. A heti szakaszhoz tartozó 

prófétai rósz Sámuel 2- Könyve 6. fejezetének 

elejétől a 7. fejezet 17. verséig terjed. A tórái ós 

prófétai rész között az az összefüggés, hogy a 

prófétai részben is a szentélynek Dávid által való 

felavatásáról van szó. D. F. 

Semini aceresz (fi.). Zsidó ünnep, szukkósz 

nyolcadik napja, az ünnepi sor záróünnepe 

(szimchász tóró későbbi fejlődés), tisri hó 22. 

napján van. Liturgiái sajátságai a következők : 

A maarivnál maarovisz, ünnepi tefilló az ünnep 

külön megnevezésével. Egész kadis, kidus, sehechejónu. 

A sacharisznál a szokott ünnepi rend, 

két Tórát vesznek ki a frigyszekrényből. A kivételnél 

Isten 13 tulajdonsága ós az ünnepiribónó sel 

ólom. Semá, echod, kodós venőrő (1. o.) Az első 

Tórához öt férfiút szólítanak (szombaton hetet) ; 

a felolvasandó rész : V. Mózes 14. fejezet 22. vers 

től a 16. fejezet 17. verséig, az ünnepekről ós a 

zarándoklá8ról szól. A második Tórából a maftir 

részére IV. Mózes 29. fejezet 35—89. veraeket, 

melyek a vonatkozó áldozati törvényt tartalmazzák, 

olvassák fel. A prófétai szakasz : I. Királyok 

8. fejezet 54. versétől a 9. fejezet első versóig 

terjed.. Salamon király templomavatásáról szól, 

a szukkósz ünnep megöléséről ós arról, hogy a 

nyolcadik napon hazaengedte a népet. Halottak 

emlékezete és a mártíroké (1. Hazkorasz nesómósz 

ós Áv horáchámim). Fél kadis jellegzetes 

dalammal, mert az esőért való fohász következik 

(1. Gesem és Kifli). A tefilló ismétlésénél pifutok, 

papok áldása (1. Birokász kohánim), egész kadis, 

én kélohénu, olénu, navi zsoltár, adón ólom. 

Az étkezés még sátorban (i. SzukkóJ folyik. A 

minchó a szokásos ünnepi. Utána még csemegéket 

fogyasztanak a sátorban, napi ima kíséretében 

elhagyják azt. F. D. 

Semini semóue seméno. Lefordíthatatlan 

szójáték. Magyarul így hangzik: Nyolc semini 

(után) bőséges esztendő (következik). Amit úgy 

kell érteni, hogy ha nyolcszor olvassák a zsinagógában 

a semini hetiszakaszt, akkor bő esztendő 

lesz. Egy-egy hetiszakaszt csak háromszor olvasnak 

tel egy télen, csak a semini hetiszakaaz 

esik kivétel alá, mert azt némely esztendőben a 

peszach közbejövetele miatt nyolcszor kell felolvasni. 

Hogy a köznép hite szerint bőséges esztendő 

várható ilyenkor, az valamilyen kalendáriumi 

megfigyelésre támaszkodhatik. F. M. 

Seniiró-macósz (k), Különös szigorúsággal 

kezelt lisztből és külön felügyelet alatt készített 

macósz (pászka), amelyet a szeder-estéken hasznainak. 

Semiró (h.). Őrzés, halottőrzés. 

Sémiták. A Bibliában gyökerező kifejezés 

azoknak a népeknek megjelölésére, amelyek Noé 

fiától, Sómtől származnak. (Móz. 1.10, 1). A sémiországok 

közé tartozik Mezopotámia, Asszíria, 

Babilónia, Szináj, Fönícia, Palesztina, Arábia, 

tehát azok az országok, melyek a Földközi tengertől 

egészen az Euf ratesig és Tigrisig terjednek 

egyrészt, másrészt Armenia hegyeitől Nyugat- 

Arábiáig. Mindazonáltal találkozunk S.-kal e 

határokon kívül is. így laknak arabok Afrikában 

is, föniciaiak pedig több földközi tengeri 

szigeten. Nyelveiket a következő főágakra osztják: 

1. a babiloni-asszír nyelv, mely az okiratokban 

maradt fenn; 2. az arameus nyelv, mely 

nyugati ós keleti dialektusra oszlik. Az előbbihez 

tartoznak: a bibliai aram, a palmirén, a szabeus, 

a zsidó-aram, a galileai aram, a szamaritánus és 

az arameus dialektus, melyet Malulában beszélnek; 

a keletihez pedig: a babiloni-aram, a mandeus, 

a szír és az aram, melyet Asszíriában beszélnek; 

3. a kánaáni nyelv, mely az el-amarnai levelekben 

maradt reánk, a föníciai dialektus, a biblia 

ós biblia utáni héber és a moabita; 4. az arabs 

nyelv, mely északi és déli ágra oszlik; az északihoz 

tartoznak: az arabs feliratok nyelve, a mai 

arabs nyelv és annak dialektusai, a szír, az egyiptomi, 

a tuniszi; a délihez pedig: a mineusok és 

szabeusok nyelve. Jellegzetességük: a háromgyökűség, 

a kótneműség, a tárgyi és birtokos 

függelékek. A zsidóellenes irányzat (1. Antiszemitizmus) 

a S. fogalmát megbélyegzésképpen 

a zsidókra korlátozza. F. M. 

Semuo ki-óvo (k.). Közeli hír. A gyászidő 

szabályozására szolgáló terminus technikus. Ha 

az ember a gyászheten belül kapja az apja, anyja, 

testvére, vagy gyermeke halálhírét, akkor ez 

olybá számít, mintha a halál napján kapta volna 

meg és a teljes gyász kötelező. Ilyen esetben 

tehát a teljes gyászidőt (7, illetve 30 nap, sivo, 

selosim, 1. o.) a halálhír vételétől számítják. S. 

rechókó — távoli hír, elévült. A temetés napjától 

számított hét napon túl vett halálhír nem kötelez 

már a teljes gyászidóre. (Zébáchim 100). F. M. 

SemósK (S2éfer), l. Kivonulás könyve. 

Seniores. V. Lászlónak a pozsonyi zsidó hitközséghez 

intézett levelében fordul elő ez a latin 

kifejezés. Valószínűleg az elöljáróságot támogató 

választmányfóle testület tagjait értette alatta. 

Senodor (h.) kifejezés a mi-sebérachban (1. o.) 

fordul elő, annyit jelent: felajánl. Ezen szó után 

hirdetik meg a Tórafelolvasás pihenői alatt a

Sepsiszentgyörgy — 785 — Sevuósz 

jótékonycólra felajánlott összeget. Ezért nevezik 

a templomi adományozást snőderolásnak. 

Sepsiszentgyörgy (Sf. Georghe, E.) rend. 

tan. város, Háromszók vm. 8665 lak. A S.-i 

hitközség a múlt század 40-es éveiben alakult. 

1867-ben a Háromszék vár megyei Izraelita Hitközség 

nevet kapta az akkori kormánytól s abban 

az időben az egyedüli vármegyei hitközség volt 

Magyarországon. 1895-ig csak imaháza volt a 

hitközségnek. Akkor épült fel a most is meglevő 

templom. A templomépítés néhai Kupferstich 

József érdeme, aki 50 évig volt a hitközség elnöke. 

A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai 

közül 4 esett el. A hitközség mai vezetősége: 

Montag Imre elnök és Rosenberg Imre alelnök. 

Septima Mária. Ennek a latin névnek hordozója 

zsidó volt és fiatalon, még leánykorában 

halt meg a pannóniai Aquincumban. Az itt történt 

ásatások tárták tel sírkövét, amely a magyarországi 

ősi zsidóságnak egyik legbecsesebb kőemléke. 

A legújabb történelmi felfogás azonban 

kétségbe vonja S. zsidó származását. 

Serbelecb (j.). A német Scherben többesszámú, 

hibridképzésű alakja. Azokat az apró 

cserepeket hívják így, amelyeket a halott szemeire 

tesznek. 

Serédi Jenő, orvos, iró, szül. Miskolcon 1863 

dec. 13. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után 

Miskolcon lett orvos. Itt két ízben is volt lapszerkesztő. 

Novellái helyi és fővárosi lapokban 

jelentek meg. Romlás, A hír, A fiú c színmüvei 

a vidéki színilázaknak egy időben állandó műsordarab 

jai voltak. 

Seress László*, író és hírlapíró, szül. Baján 

1875. Tanulmányait szülővárosában és Budapesten 

végezte, majd hírlapíró lett. Az Egyetértés, 

Magyar Szó, Pesti Napló, Független Magyarország 

munkatársa volt. 1910 óta Az Est főmunkatársa 

és közgazdasági szerkesztője. Hosszabb ideig 

a Budapesti Újságírók Egyesületének főtitkára 

volt. A tözsdeadó és az adók elmélete c. müvét 

a M. Tud. Akadémia dicséret tel tüntette ki. A nagy 

francia forradalom története c. gyűjteményes 

munkának következő köteteit írta; A forradalom 

XVI. Lajos király lefejezéséig; A rémuralom; 

Bonaparte Napóleon; Napóleon császár. 

1914 ben megjelent négykötetes Napóleonéletrajza. 

Szemere, Kosstdhés Görgey c. kiadatlan 

leveleket tett közzé (1913). Lefordította Marx 

és Lassalle több munkáját, Schaffle, Die Quintessenz 

des Socialismus c. tanulmányát, Bíichner, 

Erő és Anyag, valamint Darwin, Az ember származása 

c. müvét. 

Sértés. Héberül bósész, rechüusz vagy loson 

horá. A S.-t, bárkinak szándékos megszégyenítését, 

vagy megrágalmazását a zsidó jog 

szigorúan bünteti. A bibliai jog eredetileg nem 

ismerte a szóbeli S.-t, csupán a tettlegeset. Ha 

asszony a sértett, rabbinikus felfogás szerint a 

pénzbüntetést az ő javára ítélték meg (Mózes V. 

25. 1 1). A Talmud a tettleges S. különböző nemeit 

sorolja fel, amelyekre nézve különböző nagyságú 

pénzbüntetéseket állapít meg. A testi S.-sel kap 

csolatban a zsidó jog már ttgyolorubo veszi azt a 

lelki fájdalmat is, amelyet a sértett elszenvedett. 

A büntetés kiszabásánál tehát nem csupán fájda 

lomdíjat, gyógyítási költségeket és bizonyos jóvátételi 

összeget állapít meg az időveszteségért és 

az elmaradt keresetért, hanem erkölcsi kártérítést 

is megítél, ami teljesen megfelel a mai jogi felfogásnak. 

Ilyen kártérítést természetesen csak 

abban az esetben követelhet a sértett, ha a S. szándékosan 

történt. A talmudi jog a szóbeli S.-nek két 

fajtáját különbözteti meg: Egyik a gondatlanságból 

elkövetett S. (rechüusz), másik a szándékos 

rágalmazás (lóson horá) A S. a Talmud szerint 

a legsúlyosabb deliktum, mert a rnegszégyeniilés 

fájdalma minden más fájdalomnál erősebb. 

Aki embertársát megszégyeníti, az talmudi felfogás 

szerint nem nyerheti el a túlvilági boldogságot. 

A nyilvánosság előtt történt S.-re használt 

érdekes talmudi kifejezés malbim pné chavérő, 

{elsápasztani embertársunk arcát) azzal függ össze, 

hogy a S. a sértett arcán színváltozást idéz elő, 

t. i. vérvörössé, halvánnyá, kékké, zölddé teszi. 

A S. a sértett és a sértő fél tekintélye, állása, 

esetleg neme szerint ítélendő meg. Az asszony 

szógyenérzete nagyobb, mint a férfié, a vele szemben 

elkövetett S. tehát súlyosabb bűn. Hasonlóképpen 

súlyos megítélés alá esik a tanító megsértése, 

továbbá a prozelitáé, akit nem szabad 

előbbi életmódjára emlékeztetni. Tartózkodni 

kell a szegény vagy munkás megsértésétől, 

«mert azok csak szolgálatot teljesítenek neked, 

ami azonban nem jogosít fel arra, hogy megsértsd 

őket». A bűnösök megsértésétől is óvakodni kell, 

mert egyetlen ember sincs hiba nélkül s éppen 

ezért nem alázhatja meg embertársát. Chásszidikus 

irányú zsidó községekben még a legújabb 

időkben is súlyosan, cherem-mel (1. o.) büntetik 

a becsületsértést, mely büntetés addig tart, míg a 

sértő fél bocsánatkéréssel ki nem engeszteli a sértettet. 

A sértő ezenkívül bűnhődésül böjtölni és 

pénzbüntetést fizetni is tartozik. Általában azonban 

a sértett fél személyes bocsánatát tartják a 

legfontosabbnak, ami meglehetősen szubjektív 

megítélése a S.-nek és ellentétben áll a modern 

jogi felfogással. Újabban Kában Meir rabbi Chőféc 

Chajim és Semirasz hálóson c. műveiben 

összegyűjtötte a S.-re és annaK megítélésére vonatkozó 

összes szabályokat. 

Sévá brocbósz. (Hét áldásmondás). A zsidó 

esküvők szertartásának lényeges része. A hét 

áldást ilyenkor az eskető rabbi recitálja a chupó 

(baldachin) alatt. Az esküvőt követő lakoma után 

az asztali ima keretében is elmondják a S.-t, sok 

helyen nyolc nap egymásután. L. Pőnim chaddsósz. 

Sevát, a zsinagógai év tizenegyedik hónapja. 

Mindig harminc napból áll. Újholdja a naptári berendezkedés 

szerint csak hétfőre, keddre, szerdára, 

csütörtökre és szombatra eshetik. A zodiakusban 

veder a jele. (L. Chamisó oszor bisvát [Sevát 15.]). 

Sabbasz sekólimot (1. o.) vagy e hónap utolsó 

szombatján tartják, közönséges évben, vagy ha 

ez adar újholdjának első napjával esik össze, akkor 

azon a napon. (E nap tulajdonképpen szintén S.hoz 

tartozik, annak 30-ik napja.) v. r>. 

Sevuósz, zsidó ünnep a kinyilatkoztatás emlékére. 

Szíván 6. és 7. napjára esik, a Biblia csak 

egy naposnak ismeri. Liturgiái sajátságai a következők 

: Az ünnep első napjának estéjén az imát 

Zsidó Lexikon. ói>

Slchermann — 786 Sík 

későn kezdik, hogy a szeflró (l.o.) hét hete teljes le- 

, gyen. Maarovisz előírás szerint. Ha szombat este 

van,a tefiló-b&n vátodienut mondanak. Klddus 

és sehechejonu. Sok helyütt virrasztanak éjszaka 

és a tikwn-imákat és a szemelvényeket mondják. 

Saeharisznál^'íícér és pijut, egész haliéi (1. o.), 

egész kadis. Én komőchó, majd két Tórát vesznek 

ki a frigyszekrényből. Isten tizenhárom tulajdonsága, 

ünnepi ribőnó sel ólom (1. o.), semá, 

echod, gádla, al hakol, vejaazor. Az akdomusz 

kezdetű himnuszt mondják a tóraolvasás előtt. 

Az első Tórához öt férfiút szólítanak, részükre 

felolvassák a M. II. 19, 1—20, 26 részt, mely a 

kinyilatkoztatásról szól, félkadis. A második Tórából 

a maftir részére felolvassák M. IV. 28, 

26—31. verseit, ez a szakasz a vonatkozó áldozati 

részt tartalmazza. A prófétai szákasz: Ezekiel 

könyvének első fejezete, mely szintén, miképpen 

a tórái szakasz, teófániáról, Isten megjelenéséről 

szól. Ifjút e részhez misztikus tartalmánál 

fogva nem hívnak fel. Ünnepi muszaf a vonatkozó 

betoldásokkal, a tefiló ismétlésével pijut. 

Szokás e napon tejes ételt is fogyasztani. Az ünnep 

második napjának liturgiája az elsővel nagyjában 

megegyezik. Egész haliéi, majd Rút könyvét 

olvassák. En komőchő, két Tórát vesznek ki a 

frigyszekrényből — Isten tizenhárom tulajdonsága 

és az ünnepi ribónó sel ólom (1. o.), mely 

szombaton elmarad. Az első Tórából öt férfi részére 

olvassák: M. V. 15, 19—16, 17. verseket; 

ha szombat van, hét férfit szólítanak a Tórához 

és ily esetben az olvasást a 14. fejezet 22. versénél 

kezdik. E rósz az ünnepekről szól. A második 

Tórából felolvasott rész az előző napon olvasottal 

szószerint megegyezik. A prófétai rész Chabakuk 

2, 20 — 3,19-ig terjed. Ez előtt jeciv piszgom (l.o.) 

kezdetű himnusz. Eazkorasz nesomos (1. o.), áv 

horachmim (1. o.), muszaf (1. o.) az előző napival 

szószerint megegyezik, az ismétlésnél pijutót mondanak 

(l.o.). F. D. 

Sicherinann, 1. Bernát, jogi író, szül. Érmihályfalván 

1860 márc. 1. A budapesti egyetemen 

tanult ós ügyvédi diplomát szerzett. Eleinte 

Kassán volt ügyvéd és városi főügyész, 1911. 

pedig a Magy. Ált. Hitelbank joa-tanácsosának 

hívták meg. Elnöke az Országos Ügyvédszövetségnek, 

az 1910 és 1912. hágai nemzetközi konferenciára 

minta váltó- és csekkjog kiváló szakértőjét, 

a kormány őt küldte ki. Számos törvény 

és rendelet előkészítésében vett részt, így az egységes 

váltójogról és a biztosítéki jelzálogról szóló 

törvényjavaslatok és a moratóriumról szóló rendeletek 

megalkotásában. Nagyobb önálló alakban 

megjelent munkái: A cheque (1895); Az osztrák 

cheque-törvényjavaslatról (1897); A cheque előadói 

tervezetéről (1903); A biztosítéki jelzálogról 

(1914). Munkatársa a legtöbb hazai jogi szakfolyóiratnak. 

2. S. Emánuel, mezőgazda, szül. Ófehértón 

1811 márc. 25., megh. a hetvenes években. Nagyapja 

már gazda volt ós atyja volt az első zsidó 

Szabolcsban, akinek a XVIII. az. végén nemesi 

birtoka volt magántulajdonban Kótajon. S ezt 

a birtokot az ötvenes években híres mintagazdasággá 

fejlesztette. A new-yorki állami agrikultur-társaság 

tagjává választotta ós diplomát I 

küldött részére. Uj mezőgazdasági tizemágakat, 

mint dohány-ültetvényt, továbbá az akkor modern 

gépeket ö honosította meg először. S.-t jótékonyságáról 

is ismerték. A földmívelésbez való visszatérés 

gondolatát propagálta a zsidók között. 

Sid, Syd (1. Zsid.). 

Sidúluch (h.). Házasság. Már a zsidó állam 

idején is szentségnek tekintették a zsidók a házasságot 

és ez a felfogás az idők folyamán mégmegerősödött. 

A házasságkötésben nemcsak szociális, 

nanem vallási szempontok is érvényesültek, 

mert a szaporodásra vonatkozó isteni igéket 

parancsnak vették. Mindehhez hozzájárult az az 

állandó törekvés is, amely odairányult, hogy 

emberies keretek közé szorítsa a nemi életet és 

megóvja azt a testet-lelket ölő kicsapongásoktól. 

A talmudi kodiflkátorok ezért nem csupán magát 

a házasságot írták elő, de még az idejét is szabályozták. 

ccSemone észre leehupó». A tizennyolc 

éves ifjú házasodjon meg. A chászideusok 

még ezt a korhatárt is túlmagasnak tartják és 

még fiatalabb korukban házasítják össze gyermeküket. 

Ezek a korai házasságok természetesen 

sokat ártottak a zsidóságnak és a keleti zsidók 

degenerálódása bizonyára erre vezethető vissza. 

Viszont tagadhatatlan, hogy a S.-ban sokszor 

szigorú szelekció is érvényesült, ami a nemesebb 

kitenyésztésre hatott kedvezően. A kiválasztás 

legősibb rendszere a bibliai időkig megy vissza 

és az a kohaniták között biztosította a «tiszta» 

származást. A kohaniták még a diaszpórában 

is sokáig ügyeltek arra, hogy keveretlenül tartsák 

meg az ahronida vért, de mikor ez már lehetetlenné 

vált, a közfelfogás a kohén méltóságával 

egyenrangúsította a tudós méltóságát és 

lehetővé tette a kohanita és nem-kohanita, de 

tudós családok összabázasodását. A jichusz 

(nemes származás) nem katonai vagy társadalmi 

nemességet jelentett, hanem tudományos arisztokráciát, 

amire a régi zsidók legalább is olyan 

büszkék voltak, mint nemesi rangjukra a mai 

zsidók. Az volt a legnemesebb család, amely 

legtöbb híres tudóst adott a zsidóságnak. Még ma 

is élnek zsidó családok (Magyarországon is), amelyek 

sok száz év előtt élt tudósoktól származtatják 

magukat. De olyanok is vannak még, 

amelyek a jíchuszra még manapság is ügyelnek 

és a rabbinikus értelemben vett szellemi arisztokrácia 

meszaliansznak tekinti a tudatlannal 

való összeházasodást. ü. P. 

Siefoenbürger Izraelit. Az erdélyi zsidóság 

hetilapja volt, mely a vallási, társadalmi és 

pedagógiai kérdésekkel foglalkozott. Altmann 

József szerkesztésében Gyulafehérvárott jelent 

meg 1882. Ugyanezen évben szűnt meg a lap. 

Silt (Schik). Magyarországon is sűrűn előforduló 

zsidó családnév, amely állítólag a ccsem 

jiszróel kodós» (Izrael névé szent) kezdőbetűinek 

összevonásából keletkezett. Ezt a nevet olyan 

családok vették fel, amelyeknek valamelyik tagja 

mártírhalált halt. 

Sík, 1. Bernát, rabbi, szül. Brezován 1874 

máj. 31. 1893-1903-ig volt a budapesti Rabbiképző 

növendéke. 1912-ben avatták bölcsészdoktorrá 

Budapesten, 1904. pedig rabbivá. 1903 

óta károlyvárosi főrabbi. Főműve: Commentá-

Siklós — 787 - Silberfeid 

rius Maimonidi in Mischnam ad tractatum. 

Taanith (Budapest 1902). v. D. 

2. S. Mőzes, rabbi, a Mhrarn Sik híres döntvénytár 

szerzője, szül. Brezován, megh. Huszton 

1879. Leszármazottja a Tószefosz Jomtőv 

szerzőjének és egyik kedvenc tanítványa Szófer 

MózeB pozsonyi főrabbinak. 1837-ben Pozsony- 

SzentgyÖrgyön választották meg rabbinak, 1861. 

pedig elfogadta a huszti hitközség meghívását s 

itt működött élete végéig, mint egy nagyhírű 

jesiva fenntartója. Már 1846. kiadta glosszáit a 

Micvo Hasém c. műhöz. Jóllehet a konzervatív 

irány egyik főtámassza volt, a chásszideizmusnak 

gátat vetett. Halála után adták ki világszerte 

ismert responsumait a Mhram Sik c. alatt 

négy kötetben (I., II. Munkács 1880—81; III., IV. 

Lemberg 1884). 

3. S. Sándor*, ügyvéd, jogi író, szül. 1853., 

megh. Budapesten 1900 jan. 1. A budapesti 

ügyvédi kamarának titkára volt s őt bízták meg 

a magyar ügyvédség történetének megírásával, 

azonban művét nem fejezhette be korai halála 

miatt. Jogi szaklapokba írt számos tanulmányán 

kívül önállóan megjelent művei: A correctionalisatióról 

a bűnvádi eljárásban (1884); A büntetőjog 

őskora. Adalék a népek lélektanához (u. 

o.); A főispán az igazságszolgáltatásban (1886); 

Szilágyi Dezső természet után rajzolva (1891); 

A magyar ügyvédi kar történeti kiállításának 

katológusa (1896); Le a napirendről- Az esküdtbíróságok 

szervezetéről szóló javaslat főbb hibái 

(1896). 

4. S. Sándor*, kegyesrendi áldozár, költő és 

tanár, szül. Budapesten 1889 jan. 20. Tanulmányait 

u. o. végezte s 1911 óta a budapesti piarista 

főgymnázmrn tanára. Tagja a Szt. István 

Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak. írt 

egy imádságos könyvet az ifjúság számára 

(1914. Schütz Antallal együtt). A vallásos költészet 

egyik legismertebb müvelője. Verskötetei: 

Szembe a nappal; A belülvalók mécse; Sik S. 

költeményei; Költemények ; Maradék, magyarok 

; Zsoltárfordítás. Színmüvei: Ébredés: 

Salamon király gyűrűje; Alexius ; Zrinyi. 

Regényei és novellái: Hét szép história; Csend. 

Irodalomtörténeti művei: Mindszenthy Gedeon 

élete és költészete; A magyar irodalom ismertetése. 

Siklós, nagyk. Baranya vm. 5523 lak. S.-on 

az 1800-as évek elején telepedtek le a zsidók. 

Amtg csak néhány zsidó család lakott S.-on, addig 

ezek a beremendi hitközséghez tartoztak. 

Itt tartották ünnepeiket s halottaikat a már 1730. 

létesített herendi zsidó temetőbe temették. A 

zsidó lakosság szaporodása következtében 1840. 

önálló hitközség alakult S.-on. Ekkor már volt 

kisebb imaházuk és külön temetőjük. Később az 

imaház szűknek bizonyult s 1864. a hitközségi 

tagok hozzájárulásával szép templomot építettek. 

Ezenkívül van még a hitközségnek egy Beszhamidras 

imaháza is. 1848-ban a hitközség elemi 

iskolát alapított, melyben 1871 óta magyar 

nyelven folyik a tanítás. 1869 után a hitközség 

kongresszusi jelleget nyert. Intézményei: a Chevra 

Kadisa, melynek elnöke Heisler Ferenc, alelnöke 

Kohn Izsó, a Nőegylet, mely Vida Miklósné el 

nöklete alatt áll, a Talmnd-Tóra és az 1926. 

létesített Antónia szeretetház, mindkettő Vida 

Miklós vezetése alatt. A hitközségnek nevesebb 

szülöttei Barta Lajos író (1. o.) és Károly Ernő 

festőművész. Több kiváló tagja volt a hitközségnek, 

akik a társadalmi és gazdasági életben sikeresen 

tevénykedtek. Ezek: néhai Lévai Adolf a 

Forgalmi Bank Rt. volt vezérigazgatója, Oommendatore 

Krausz Ernő, a Banca Commerciale Triestina 

igazga'tója Triesztben, Szabó Géza a Jugoszláv-bank 

gazgatója Zágrábban és Lengyel Albert 

állategészségügyi felügyelő. Nagyobb gazdasági 

vállalkozást létesített Mauthner József, aki 

igazgatója az általa alapított Baranyai Villamossági 

R.-t.-nak, mely mintegy 30 munkást foglalkoztat. 

A hitközség történetével Bálint Ferenc 

Siklós monográfiája c. munkája foglalkozik behatóan. 

A hitközség 18,000 pengős évi költségvetéssel 

dolgozik, melyből 1900 pengőt fordít szociális 

és fllan tropikus célokra. Több, főleg jótékonycélú 

alapítványt is kezel a hitközség. Anyakönyvi 

területéhez Beremend, Harkány, Nagyharsány, 

Kémes, Kóros, Vokány, Dráva-Szabolcs, Szava, 

Vej ti, Gordisa, Vajszló, Baranya-Hidvég, Rácfalva, 

Czun, Tésenfa és Siklós-Nagyfalu községek 

tartoznak. A hitközség lélekszáma 453, a 

családok száma 152, adót 176-an fizetnek. Foglalkozás 

szerint: 4 nagykereskedő, 15 gazdálkodó, 

2 szabadpályán levő, 2 tanító, 65 kereskedő, 

5 ügyvéd, 2 köztisztviselő, 3 orvos, 14 magántisztviselő, 

1 vállalkozó, 21 iparos ós 31 magánzó. 

76 tagja vett részt a világháborúban, akik 

közül 14-en estek el. Mai vezetősége: Vida Miklós 

elnök, Fürst Hermann alelnök, Nagy Ernő 

iskolaszóki elnök, Pauncz Géza pénztárnok, 

Fischhof Zsigmond, Kohn Gyula és Jakab Bernát 

gondnokok, Blum József, Hirschfeld Ödön, Spitzer 

Zsigmond és Szűcs Lázár előljárósági tagok, 

Kellner Dezső titkár. A rabbi állás jelenleg betöltetlen. 

Állandó helyettes főrabbi Flesch Ármin 

mohácsi főrabbi. Főkántor: Fischer Henrik. 

Siklós Albert, zeneszerző, szül. Budapesten 

1878 jún. 26. A Zeneakadémián tanult. Előbb a 

Fodor-zeneiskolában tanított. 1900. a Zeneakadémia 

tanárának nevezték ki. Könyvei: Öszhangzattan 

; Ellenponttan ; Formatan; Hangszer 

eléstan ; Zenei Lexikon; Magyar zene története. 

Kompozíciói: A tükör (pantomim); A hónapok 

háza opera, bemutatta a m. kir. Operaház 

1927. Szimfónia. G-dur, három zenekari szvitt, 

két nyitány, vonósnégyes, zongoradarabok, dalok. 

Különösen a pedagógia terén vannak érdemei. 

Silberfeid Jakab, rabbi, szül. Gyöngyősön 

1878szept. 11.1893—1903. volt a budapesti Rabbiképző 

növendéke. 1902. avatták bölcsészdoktorrá 

Budapesten, 1904. pedig rabbivá. Ekkor választották 

meg nyíregyházai rabbinak. 1907-ben 

Aranyosmarótra került. 1913 óta békéscsabai főrabbi. 

Számos prédikáció-gyűjteménye jelent meg. 

Egyéb müvei: A lélekvándorlás tana a zsidó irodalomban 

(Budapest 1902.); A nyíregyházai 

Chevra Kadisa története; Hangok a szívekhez : 

Mécsláng és babér; Ciprusgallyak : Siratok 

hangja; Amiró lebész Jákob;' Dibré Sólom 

Veemesz: Emek habóchó. Cikkei a Magyar Zsidó 

Szemlében, a Zsidó Szemlében, az Egyenlősóg- 

50*

Sllbersteln — 788 — Simeon ben Jochai 

ben, a Múlt és Jövőben, a Szombati Újságban, a 

Hamicpeban jelentek meg. F. D. 

Silberstein, 1. August*, német író, szül. 

Óbudán 1827 jól. 1., megh. Bécsben 1900 márc. 7. 

Az 1848. forradalomban az akadémiai légió jegyzője 

volt s emiatt Bécsből menekülnie kellett. 

185*. visszatért, de a haditörvényszék öt évre 

elitélte s ebből kettőt kitöltött. Költeményeket, 

regényeket és novellákat írt. A hetvenes években 

nagyon népszerű volt. Művei: Lieder aus 

dem deutschen Wald; Dorfschwalben aus 

Oesterreich ; Dorfschwalben; Fischer Mug; 

Deutsche Hochlandsgeschichten; Neue Hochlandsgeschichten; 

Landlaufige Geschichten ; 

Dorfmusik; Die vom Dorf. 

2. S. Dámd, váci rabbi, szül. Bonyhádon. Eiőbb 

Tőketerebesen működött, majd Palesztinába vándorolt 

ki, de visszajött és a váci orth. hitközség 

rabbijául választotta meg. Megh. 1884. Műve: 

Sevilé Dóvid c. jelent meg négy részben (I. Jeruzsálem 

1863; II. 1823., Ili—IV. Przemysl 1889). 

3. S. Jesája, rabbi, S. Dávid íia, szül. Zentán 

1856. 14 éves koráig Jeruzsálemben nevelkedett. 

Atyja jesiváján tanult. 1883-ban atyja halála 

után egyhangúlag őt választotta meg utódjául a 

váci órth. hitközség. Azóta csak a hitéletnek s a 

tudománynak el és behatóan foglalkozik a kabbalisztikus 

irodalommal is. Az országos orthodoxia 

irányításában vezető szerepe van. Eddig 

megjelent munkái: két halachikus glossza atyja 

könyvéhez, a Svilé Dóvid-hoz csatolva. Maaszáj 

Lemelech c. munkájában Maimonidesz kódexének 

egyes fejezeteit kommentálja. 

Silberstein-Ötvös Adolf, esztétikus és pub 

licista, szül. Budapesten 1845 júl. 1., megh., u. o. 

1899 jan 12. A pesti piaristáknál tanult és iskolatársa 

volt Hevesi Lajosnak, Toldy Istvánnak, 

Heinrich Gusztávnak, Tarnay Jánosnak, Bérezik 

Árpádnak és más későbbi kiválóf-ágoknak. Azután 

a lipcsei egyetemen több évig orvostudományt, 

majd Berlinben és Heidelbergben filozófiát hallgatott 

s az utóbbiból Lipcsében doktorátust tett. 

Ekkor már munkatársa volt a Leipziger Tageblattnak 

és a Deutsche Alig. Zeitungnak, röviddel 

utóbb pedig a Fremdenblatt szerkesztője lett 

Bécsben, ahol Draraaturgische Blátter címen heti 

folyóiratot is szerkesztett 1870—71-ben a Temesvarer 

Zeitungot szerkesztette, majd a Pester 

Lloyd, a Pester Journal ós az Ungarischer Líoyd 

vezércikkírója és kritikusa lett, emellett állandó 

munkatársa volt a hetvenes évektől kezdve a 

Figyelő, Fővárosi Lapok, Magyar Szalon, Ungarische 

Revue, A Hót, Ország-Világ, a Művészeti 

Lap, Magyar Szellemi Élet stb. folyóiratoknak. 

Kiváló érdemeket szerzett Jókai, Mikszáth,Bartók 

és mások műveinek németre fordításával, amiért 

a Petőfi Társaság tagjává választotta. Legjelentékenyebb 

alkotásai tárca formában jelentek 

meg. Önálló kötetei: Die Katharsis des Aristoteles 

(1867); Rede zur Feier der kÖjahr. dichterischen 

WirksamkeüR. Gottschalls (1 867); Rud. 

Gottschall (1868); Philosophische Briefe an 

eine Frau (1873,magyarul is u. a.); Dichtkunst 

des Aristoteles. Versuch eines Systems (1876); 

Strategie der Liebe. Studien (188Ó, 2. kiad. 1884); 

Bibel der Natúr (4. kiad. 1887); Egy pesti Don 

Jüan (regény, 1885):Karpathenliedervon Bartók 

(1886); Anna von Bari teld (Historisches Schauspiel 

von Bartók, 1889); Dramaturgiai dolgozatok 

(Társadalmi arcképek. Magyar esztétika. 

Szereleméé vallásosság, 1894); lm Strome der 

Zeit (4 köt. 1894—95). s*. a 

Silbiger Bertalan, ügyvéd, szül. Miskolcon 

1881. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 

Rövid ideig Miskolcon folytatott ügyvédi 

gyakorlatot, majd felhagyott vele, mikor 1928. 

a város tiszti főügyészévé választották. Azóta 

több intézményt alapított így az országos hírűvé 

emelkedett városi közélelmezési vállalatot, szeszgyárat 

stb. s a városfejlesztés munkájában elismerten 

nagy szerepet játszik. v. A, 

Simái Ödön, nyelvész, tanár, szül. 1879. A. 

budapesti egyetemen tanult és a főváros iskoláiban 

tanított, de 1919. állásától elmozdították. 

Főleg a nyelvújítás anyaggyűjtésével foglalkozott. 

Művei: Márton József mint szótáríró 

(1902); Dugonics András mint nyelvújító (1904). 

Azonkívül tanulmányokat írt a Magyar Nyelv és 

a Magyar Nyelvőr c. folyóiratokba. 

Simeon, főpap ós Judaea királya, 1. Makkábeusok. 

Simeon ben Jochai, hírneves tannaita 

a II. sz.-ból, a Zóhár állítólagos szerzője; Galileában 

szül. és Mérónban halt meg. R. Akiba tanítványa 

volt Bené Berakban 13 évig, de Jabnéban 

II. Gamaliel pátriárka vezetése alatt is tanult. 

Kortársa volt R. Meirnek (I. o.). Hosszabb ideig 

Szidonban működött s itt nagy tekintélyt szerzett. 

Életére vonatkozóan a Talmud számos adatot 

közöl, így azt is, hogy midőn R. Akibát Hadrián 

császár fogságba vetette, S. Rómában befolyásos 

atyja segítségével kieszközölte, hogy a börtönben 

rendszeresen látogathassa mesterét, akitől ott is 

tanult. Atyjával ellentétben a Hadrián alatti üldözések 

miatt Róma-ellenes volt s ezért Varus 

kormányzó halálra ítélte, mire S. fiával együtt 

egy barlangba menekült, ahol a hagyomány szerint 

13 évig élt, Hadrián haláláig (tíabbat 33b: 

Peszikta 88b; Genes. B. 77. 6; Eccl. R. 10. 8: 

Eszter R. 1. 9). Ezalatt gyümölcsön és gyökereken 

ólt. Kiszabadulása után Mérón völgyének közelében 

telepedett meg és tovább tanított. Más 

hagyomány szerint S. többedmagával Rómában 

is járt s a császárnál kieszközölte, hogy a zsidó 

vallás parancsolatai ellenes törvényeket visszavonták 

(Meila 17b). Számos szép monda fűződik 

nevéhez s a legtöbb Talmud-traktátus halachikus 

döntéseit is közli. Ezekből az tűnik ki, 

hogy erősen kritikai fő volt, aki még mesterétől, 

Akibától is függetlenítette magát. Minthogy 

a Misna, Toszefta és Szifra szerzését Akiba 

négy legkiválóbb tanítványának tulajdonítják, 

a tradíció szerint a Szifré szerzője ő volt (Szanhedrin 

86a), úgyszintén a Mechilta de R. Simeon 

szerzője is; (a Szifré halachikus Midras a Pentat. 

IV—V.-höz. a Mechilta az Exodushoz). Feltűnően 

szisztematikus gondolkodó volt, aki úgy jogi 

döntéseiben, mint exegézisében mindig világosan 

tudta magát kifejezni. A Haggadában is 

kiváló volt. Rendkívül vallásos tudós lóvén, 

annál jellemzőbb, hogy a tudománnyal való foglalkozást 

az ima kedvéért sem kívánta megsza-

Simeon ha-Caddlk 789 Simeon pátriárkák 

kítani (Jer. Chaggiga II. 77a). Számos erkölcsi 

mondását is megörökítette a Talmud. A legismertebbek 

a következők: «Háromkorona van, ú. m. 

a királyi, főpapi és a Tóra koronába, de a jó hírnévé 

valamennyinél többet ér» (Abót 4. 13); «A 

bünbánás hatalma oly nagy, hogy ha az ember, 

aki egész életén át gyakorolta a gonoszságot, a 

végén megbánja azt, akkor úgy tekintetik, mint 

teljesen igazságos ember» (Toszefta, Kiddusin 

1. 14; Kidd. 40b; Sir ha Sirim Babba 5. 16); a 

felfuvalkodottságot a bálványimadással tartotta 

egyenlőnek (Szóta 4b). A nyilvános megszégyenítésről 

pedig ez volt a véleménye: cdnkább 

vesse magát valaki az égő kemencébe, mintsem, 

hogy embertársát nyilvánosan megszégyenítse» 

(Beráchót 43b). Elítélte az uzsorát, mely Rómából 

inficiálta a zsidóságot, úgyszintén a becstelen 

kereskedést, a házi béke megrontóit (Jer- Bába 

Mecia 10d ; B. M. 58b; Levit. B. 9.) és az aszszonyok 

babonáit, valamint a pogányságot (Jer. 

Kiddusin 4. 66c). Racionalizmusa mellett erősen 

hajlott a miszticizmusra s az erre vonatkozó 

feljegyzések szintén igen nagy számúak. Ezért 

tartották'őt a középkorban a Zóhár szerzőjének. 

Állítólagos sírhelyét Mérónban a hívők serege 

keresi fel évente ijjár 18. (L. Zóhár, Kabbala, 

Zarándoklás a Szentföldre.) s. R. 

Irodalom. Max Seligsonn

Simon 790 Singer 

voltak. A Talmud nem csupán ezeket közli nagy 

számban, hanem haggadikus mondásait is. Tőle 

származnak pl. a következők: «A világ erkölcsi 

és társadalmi alkotmánya három principiumon 

nyugszik : igazságon, jótékonyságon, és bókón» 

(Ábót I. 18); «fontos dolog a béke; Áron, a pap, 

csupán azért lett híres, mert kereste a békét» ; 

((igazságot kell szolgáltatni nemzsidónak és zsidónak 

egyaránt» ; «az előbbinek alkalmat kell 

adni, hogy választhasson zsidó vagy pogánj törvényszék 

között» (Szifré Deut. 16); ((felesleges 

emléket állítani a jámboroknak, mondásaik megőrzik 

azok emlékót» (Jeruzs. Sekálim 47a; 

Genes. B. LXXXII. 11). 

Irodalom. J. Z. Lantért) ach, (Jew. Encyclop.); Frankéi, 

Hodegetica in Mischnam ; Brfill, Einleitung in die MiBchna 

I.; Weiss, Dór-Dór I—II. ; Grátz, Geschichte der Juden 

III—IV.; Bacher Vilmos, Agada der Tannaiten II.; Ph. Bloch 

(Monateschrift 1864); Heilprin, Szeder ha-Dórót II. ' 

Simon, 1. Jenő, hegedűművész, szili. Budapesten 

1899. Az akadémia elvégzése után külföldi 

hangversenykörútra indult. 1925-ben a bukaresti 

zenekonzervatóriom tanára lett. Azóta 

Romániában ól. 

2. S. József, az Izr. Orsz. Iroda titkárja, szül. 

Kapolcson 1844., megh. 1915. jan. Mint fiatal 

ügyvéd, az 1869-iki zsidó kongresszus egyik 

jegyzője lett. E ténykedése után az Izraeliták 

Országos Irodájának titkárává választották. 

1904-ig maradt ebben a pozícióban. 1880 óta az 

országos Eabbikópző vezórlőbizottságának előadója 

és az orsz. izr. tanítóképző igazgatótanácsának 

tagja és előadója volt. Részt vett az orsz. 

izr. ösztöndíjegyesület megalapításában. A Magyar 

Zsidó Szemle is őt tekinti megalapítójának. 

1894-ben királyi tanácsossá nevezték ki. 

3. S. Lajos, ügyvéd, szül. Nagysomkúton 

1891 jan. 9. Budapesten végezte az egyetemet, u. i. 

nyitott ügyvédi irodát. Nagybányán cionista 

egyesületet alakított. Tagja s egyidőben elnöke 

volt a Makkabeának. Intenzív publicisztikai tevékenységet 

is kifejtett. Köayvalakban megjelent 

nagyobb tanulmánya: Hová vezet a zsidók 

útja? v. A. 

SLmonyi, 1. Jenő, földrajzi író, szül. Veszprémben 

1860 máj. 12. A budapesti egyetemen 

tanult s 1888 óta a kereskedelmi akadémia tanára. 

Sok földrajzi tanulmányt írt a Budapesti 

Szemle, Földrajzi Közlemények, Természettudományi 

Közlöny és más folyóiratokba és több értékes 

müvet lefordított, így Ratzel Anthropogeografiájának 

első részét, továbbá Leroy-Beauíieunek 

A zsidóság és az antiszemita áramlat c. 

munkáját, tankönyveket is írt. önálló nagyobb 

müvei: A sarkvidéki felfedezések története 

(1890); Az új világ (1890); A világkereskedelem 

(1899); Idegen népek között (3. kiad. 1905). 

2. S. Zsigmond*, egyetemi tanár, nyelvész, 

szül. Veszprémben 1853 jan. 1., megh. Budapesten 

1919 nov. 23. Miután a budapesti egyetemet elvégezte, 

Lipcsében, Berlinben és Parisban képezte 

tovább magát. Már 1877. egyetemi magántanár; 

a következő évben pedig az akkor megnyílt Orsz. 

Rabbiképző Intézet tanára, majd egyszersmind 

egyetemi rk. tanár lett. 1889-ben kinevezték 

rendes egyetemi tanárnak. A M. Tud. Akadémiának, 

több finn akadémiának rendes, a Philo- 

lógiai Társaságnak pedig tiszteleti tagja volt. 

Tudományos munkásságát az Akadémia számos 

pályadíjjal a főváros pedig 1898. a Ferenc József 

koronázási díjjal jutalmazta. 1919-ben az Akadémia 

mégis eljárást indított ellene. S. szerkesztője 

volt Szarvas Gábor társaságában a Magyar 

Nyelvtörténeti Szó tárnak (3 köt.), továbbá a Nyelvtudományi 

Közleményeknek (1892—5), a Magyar 

Nyelvőrnek (1895—1919) és a Nyelvészeti Füzeteknek. 

Balassa Józseffel (1. o.) együtt Németmagyar 

és Magyar-német szotárt is szerkesztett. 

Ó adta ki a vall. ós közokt. minisztérium megbízásából 

a Középiskolai Műszótárt (1906). Legelterjedtebb 

műve a nagyközönséget is érdeklő 

Helyes magyarság c. műve (3. kiad. 1914). Főbb 

munkái: A magyar határozók{2 köt. 1888—95): 

A magyar kötőszók (3 köt. 1881— 83); A magyar 

nyelv (Í905); Die ungarische Sprache (Geschichte 

u. Charakteristik 1907); Tüzetes magyar nyelvtan 

(1896); A magyar szórend (1903); A jelzők 

mondattana (1913). 

Simus (h.), a gyakorlat ideje, amely a hitközségi 

metszők képesítő vizsgáját megelőzi. 

L. Sakter. 

Sin, a héber alfabetum huszonegyedik betűje. 

Hangzó értéke : s (ha a pont a betű jobboldalán 

van elhelyezve, ha a baloldalon, akkor sz), tehát 

foghang. Számértéke: háromszáz. Neve fogat 

jelent, alakja is ennek felel meg. 

Sinai kinyilatkoztatás, 1. Kinyilatkoztatás. 

Sinay Vilmos, pedagógus, szül. Kismartonban 

1862 dec. 10. Gimnáziumot és pedagógiumot végzett, 

azután talmudi főiskolák hallgatója volt. 

Előbb Bosácon volt tanító, azután Kiskunfélegyházára 

került, ahol 40 évig volt vallásoktató 

az áll. tanítóképzőben és a középiskolákban. 

Művei: Díe Thora und derén Sprache (Wien 

1885); Beitrage zur Gesch. der Gemeinde Eisenstadt. 

Cikkeit az Egyenlőség, Jüdische Presse 

és Israelit közölte. 

Singer, 1. Ábrahám, rabbi, megh. Várpalotán 

1914 jan., ahol évtizedeken át működött. Gazdag 

irodalmi munkásságot fejtett ki. Önálló 

kötetei: Paris, Braunschweig, Arad, mely a 

XIX. sz.-i zsidó reformmozgalmak történetét 

világítja meg. Materialien zur Geschichte der 

Juden m TJngarn c. müvében a magyar zsidóság 

történetéhez 1791—1825 közti időkről nyújt értékes 

anyagot. Ugyancsak értékes adatokat tartalmaz 

Ghromk der Juden in TJngarn c. műve. 

Kiadta a Magyar Zsidó Levéltár c gyűjteményt 

és megírta a Magyar Rabbik és községek történetét 

(2 kötetben, még kiadatlan). További 

művei: A várpalotai zsidók története; Hamadrich. 

Fia és a várpalotai rabbiszékben utóda 

S. Leó igen jelentős irodalmi munkásságot fejt 

ki. Legismertebb müve Asmodai c. színdarabja, 

ameiyben az Asmodai mondát dolgozta fel; A 

Pészach-Haggada etb. 

2. S. Artúr, publicista, szül. Budapesten 1870 

júl. 15. A bécsi egyetemen végezte tanulmányait, 

majd több külföldi nagyobb lap munkatársa lett. 

1900-ban megalapította a Neues Budapester Abendblattot, 

amelynek főszerkesztője, később pedig a 

Berliner Tagblatt magyarországi levelezője ós a

Singer 791 — Singer 

Rudolf Mo8se rt. vezérigazgatója lett. Önállóan 

megjelent müvei: Mahnworte; Die Máramaros 

(1907); Lasst die Kroaten retten; Bismarck in 

der TÁteratur[NeuesBismarck-Jahrbuch; Geschichte 

des Dreibundes; Von Bismarck bis 

Hindenburg. 

3. S. Bernát, rabbi, szül. Sátoraljaújhelyen 

1868 dec. 5.. megh. Szabadkán 1916 jún. 21. 

1887 — 1893-ig volt a budapesti Rabbiképző növendéke. 


1894. pedig rabbivá. Előbb nyolc évig 

Tapolcán lelkószkedett. 1902-től haláláig Szabadkán 

működött mint főrabbi. Cikkei az Egyenlőségben, 

a Múlt és Jövőben, az Autonómiában, a 

Zsidó Szemlében, a Zemplén Vármegyében, a 

Bácskai Hírlapban, a Bácsmegyei Naplóban, a 

Tapolca és Vidékében jelentek meg. F. D. 

4. S. Berthold, amerikai egyetemi tanár és 

konzul, szül. Jászberényben 1860 nov. 23. A budapesti 

ós berlini egyetemen tanult és doktorátust 

szerzett. Azután az Egyesült Államokba költözött, 

ahol Chicagóban telepedett le s itt rövidesen 

Spanyolország, Costarica, San-Salvador és Nicaragua 

főkonzula lett. A legtöbbb Chicagóban levő 

egyetemen (így a katolikus egyetemen is) a nemzetközi 

jog tanára. A chicagói egyetem a L. L. D. 

(Doctor of Laws) címmel tüntette ki. A magyarság 

érdekében értékes publicisztikai munkásságot 

fejtett ki. Főbb munkái: United States of 

Foreign Copyright Laws (1907); Patent s, Trade- 

Marks, Desigus, Gopyrights (1909); Patent and 

Trade Mark Latos ofthe World (1911); Trade 

Mark Laws of the World and unfair trade 

(1913); International Law (1918). 

5. S. Franz Ignatz, osztrák szerkesztő, szül. 

Győrött 1828., megh. Bécsben. Eleinte aranyművesnek 

készült, de a szabadságharc idején 

már hírlapíró volt és Bécsben igen népszerű 

lett. Lapját a kormány nem engedte árulni, ezért 

a dohánytőz8dók útján terjesztette. A Geissel ós 

a Priedenszeitung szerkesztője, majd a Morgenpost 

és a Stadtpost alapítója volt, 1872. pedig 

megindította az lllustriertes Wiener Extrablatt c. 

napilapot. Ezenkívül több füzetet adott ki és ezek 

jövedelmét jótékonycólra fordította. A szegények 

tűzifával való ellátására egy alkalommal 70,000 

frt alaptőkét gyűjtött. Bécs város képviselőtestületének 

tagja, majd előljáróhelyettes, 1870. 

pedig városi tanácsnok lett. 

6. S. Gusztáv, ezredes, szül. Somfa-Baranyán 

1863. Középiskoláit Pécsett, a hadapródiskolát 

Budapesten végezte. 1888-ban hadnaggyá nevezték 

ki, 1892. főhadnaggyá, 1912. már őrnagy ós 

azután gyors tempóban érte el az alezredesi, 1917. 

az ezredesi rangot. A háború elején csoportparancsnok 

volt, részt vett a rohatini és lembergi 

ütközetben, ahol 1914 szept. 11. súlyosan megsebesült. 

Felgyógyulása után ismét a harctérre 

ment ós végigharcolta a kárpáti hadjáratot. Przemysl 

bevétele után nagybetegen Budapestre hozták 

a Bálint klinikára. í 917-ben az erdélyi határra 

vezényelték, mint ezredparancsnokot, 1918. a 

szerbiai közigazgatáshoz osztották be. Az összeomlás 

után nyugdíjazták. Magas katonai érdemrendek 

tulajdonosa. 1917-ben severini előnévvel 

nemességet kapott. 

7. S. Izidor, osztrák nemzetgazdász és publicista, 

szül. Budapesten 1857 jan. 16., megh. Bécsben 

1928 jan. Bécsben járt gimnáziumba, majd 

az egyetemre, ahol egy ideig matematikát és astronomiát 

tanult, később a jogtudományi ós nemzetgazda 

ságtani stúdiumok felé fordult. Rövid ideig 

ügyvéd is volt. TJntersuchungen űber die sozialen 

Verháltnisse des nord-östlichen Böhmen c. 

művének megjelenése után kineveztek a bécsi 

egyetemen a statisztika magántanárának, 1891. 

pedig professzori címet kapott. Később megalapította 

a Zeit c. folyóiratot, amely nemsokára 

liberális napilappá alakult át, a háború előtti 

évben azonban megszűnt. Müvei: Soziale Verháltnisse 

in Ost-Asien (1888); Soziale Wanderungen 

der Gegenwart (1889). 

8. S. Izrael, rabbi és pedagógus, szül. Pakson 

1828., megh. Sátoraljaújhelyen 1900 körül. Atyja 

volt S. Bernát (1. o.) főrabbinak és Székely Albert 

(1. o.) zemplénmegyei főügyésznek. S. a nikolsburgi 

jesiván tanult, majd 1851. Szegeden lett 

hitoktató s itt tanított 1860-ig, majd Sátoraljaújhelyen 

a cs. és k. mintaiskolánál működött. 

Művei: Lehrbuch der isr. Beligion stb.; Vallástan 

az izraelita ifjúság számára; Neveléstan 

izr. szülök részére; Erziehungslehre für Israeliten; 

Rend- és illemszabályok; Pflichten isr. 

Schulmanner; Az igazság és béke; Emlékkönyv 

50 éves néptanítói és hittanári működésemről. 

9. S. Jakab, rabbi, szül. Sajókazincon 1867 

dec. 13. 1885—1895-ig volt a budapesti Rabbiképző 

növendéke. 1894-ben avatták bölcsészdoktorrá 

Budapesten, 1896. pedig rabbivá. 1897 

óta temesvári főrabbi. Művei: Jóna próféta (Budapest 

1894); Adatok a bánsági zsidók történetéhez 

a XVIII. században; Temesmegye és a 

zsidók polgárosítása; A temesvári zsidók az 

1848149. szabadságharcban; A temesvár-gyárvárosi 

izr. nőegylet hetvenötéves története; A 

Maszkü él Dal 6Ü éves története; A temesvári 

rabbik a XVII és XVIII. században. F. D. 

10. S. Ödön (Edmund), hegedűművész, szül. 

Tatán 1831 okt. 14., megh. Stuttgartban 1912 jan. 

23. S. Joachim gyermekkori barátja volt. A bécsi 

zenekonzervatóriumban és Parisban tanult s 

azután a pesti Nemzeti Színház szólistája lett. 

Európaszerte nagy sikerrel hangversenyezett az 

ötvenes években, főleg Lipcsében a Gewandhausban. 

1854-ben Liszt ajánlatára kinevezték koncert-mesternek 

Weimarba, majd 1861-től kezdve 

Stuttgartban lett a zenekonzervatórium tanára. 

Jeles komponista is volt. Igen nagy számú 

kompozíciói közül nevezetesebbek a magyar vonatkozásúak: 

Le carneval hongrois, Op. 15; 

Adieu a la Patrie. Impromptu hongrois, Op. 4 ; 

Fantaise hongroise, üp. 7; Hommage a Liszt; 

továbbá: Masurka avec Pianoforte (Pest, 

Rózsavölgyi); Cadenz zu Beethovens Violin- 

Gonzert; La sérénade Op. 14; Notturno Op. 16. 

stb. Morceau de Sálon és Airs variés- Legkiválóbbnak 

zeoepedagógusi minőségben bizonyult. Ez 

irányú müve a Seifritzcal együtt írt Grosse theoretisch-praktische 

Violinschule. K- K. 

11. S. Szigfried, vegyész, szül. Pápán 1861., 

megh. Parisban 1907. S.Zsigmond bátyja, Előbb a

Siófok 792 -- Sir hajlchud 

Nobelgyár vegyésze, majd a párisi Societé centrale 

de dynamit vezérigazgatója volt. 

12. 5. Zsigmond, publicista, szül. Pápán 1850 

oki 22., megh. Budapesten 1913 jún. 27. Egyetemi 

tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Korán 

munkatársa lett a Neue Preie Pressének, majd 

a Pester Lloyd munkatársa, Falk Miksa halála 

után pedig 1906. főszerkesztője lett. Kiváló publicista 

volt ós politikai cikkeivel nagy szolgálatokat 

tett az országnak külföldön is, lapját pedig magas 

nivóra emelte. Érdemei elismeréséül 1912. főrendiházi 

tagnak nevezték ki. S. a Kisfaludy Társaságnak 

alapító tagja, a hírlapírók betegpénztárának 

egyik megteremtője volt. 

Siófok, nagyk. Veszprém vm. 3150 lak. A 

(kongresszusi) zsidó hitközség nem nagy múltra 

tekinthet vissza. 1860-ig csak két zsidó család 

lakott S.-on, Muth Mátyás regálbérlő és Braun 

Sámuel szatócs családja. Muth Mátyásnak öt fia 

(Mór, József, Simon, Ádám és Sándor) megnősülvén, 

ugyancsak S.-on telepedett meg s az 

ő családjaik vetették meg a hitközség alapját. 

De 1860-tól kezdve, a Déli vasút megnyitása 

után, minek következtében S. lett a vidék kereskedelmi 

gócpontja, gyors egymásutánban telepedtek 

ide más zsidó családok is, úgy, hogy két 

év múlva, 1862-ben, már meg is alakult a hitközség. 

A Balatonkajári rabbikerülethez tartozó 

hitközség első rabbija Dessauer Mór, első elnöke 

Fleischmann Ignác kereskedő volt, akiknek 

buzgó és agilis vezetése alatt gyors tempóban 

tekintélyessé fejlődött a hitközség. A hívek lelkes 

áldozatkészségére mi sem jellemzőbb, minthogy 

mindjárt a hitközség megalapításának évében 

kéttanerős magyarnyelvű népiskolát nyitottak, 

mely kezdetben bérházban volt elhelyezve, 

de 1874. saját hajlékába költözött. Az iskola 

most három tanerős és negyvenöt éven keresztül 

Rónai Adolf, a jelenlegi hitközségi jegyző volt 

vezetőtanltója. 1869-ben templomot, majd hivatalnok-lakásokat 

és rituális fürdőt épített saját 

erejéből a hitközség. Chevra Kadisája 1863-ban 

alakult. Van ezenkívül Nőegylete Freud Imréné 

vezetése alatt és Leányegylete, melynek Schiffer 

Paula az elnöke. S.-ról származik Kálmán Imre 

(1. o.), a világhírű operettszerző. A kicsi, de viruló 

hitközség lélekszáma 360, akik 109 családban 

élnek s köztilök 122-en fizetnek adót. Ezek között 

1 gazdálkodó, 40 kereskedő, 36 iparos, 4 orvos, 1 

ügyvéd, 3 köztisztviselő, 5 magántisztviselő, 2 tanító, 

18 magánzó és 6 egyéb. A hitközség 10,956 

pengős évi költségvetéssel dolgozik, fllantropikus 

és szociális célokra 450 pengőt költ évente. A hit 

község számos tagja vett részt a világháborúban, 

akik közül 11-en hősi halált haltak. A hitközség 

jelenlegi vezetősége : Grosz Farkas rabbi, Hirsch 

Mór elnök, Rabin Zoltán másodelnök, Friss Emil 

iskolaszéki elnök, Rónai Adolf jegyző, Freud 

Imre pénztáros, Weinberger Mór templomelőljáró 

és Büchler Mór gondnok. 

Sipos Ignác, hírlapíró, szül. Liptószentmiklóson 

1850., megh. Budapesten 1928 márc. 7. 

Több mint hatvan esztendeig működött az újságírói 

pályán. A gimnáziumot Késmárkon, az egyetemet 

Budapesten végezte el s azután belépett az 

Ungarischer Lloyd, majd a Pester Lloyd, később 

a Neues Pester Journal szerkesztőségébe, mely 

utóbbinak ötvenkét évig volt belső munkatársa, 

majd szerkesztője, egészen a lap megszűnéséig. 

Siraeli, 1. Szirach- 

Siralmak Könyve (héberneve: Echó), görögül: 

Trénoj, latinul: Liber threnorum. A bibliai 

Szentiratok gyűjteményében az Öt Megilla (kis 

könyv, ünnepi olvasmány) egyike és a zsinagógában 

av hó 9., Jeruzsálem első és második pusztulásának 

gyásznapján s előestéjén kerül felolvasásra. 

A görög fordításban Jeremiás próféta 

könyvéhez tartozóként szerepel és a hagyomány 

is neki tulajdonítja, noha tárgyilag nem vonatkoztatható 

az egész könyv a jeruzsálemi Templom 

elestére. A könyv egyes versei alfabetikus akrostichonban 

követik egymást (az utolsó fejezet 

ugyan nem alfabetikus, de a héber betűk számámának 

megfelelően 22 verset tartalmaz); kapcsolatuk 

laza, úgy látszik külön-külön alkalomra 

írott lírikus kifakadások, melyek mélységeikkel 

ma is meghatják az olvasót. A könyv liturgikus 

alkalmazást nyer a katolikus egyházban is, ahol 

a «nagyhéten» Utániakban kerül eléneklésre. Az 

egyes fejezetek Échő (ó miként!) szóval kezdődnek 

: «Ó miként maradt magára — az egykor 

népdús város, a tartományok fölött uralkodó — 

most robotossá lett. Sír az éjszakában, könnye az 

arcán, régi szerelmesei között nincs, ki vigasztalná, 

barátai elárulták, ellenségeivé lettek...» 

Sok lealázott nép fájdalma zokog ezekbeu a versekben 

: «Gondolj rá, Isten, mi történt velünk, 

tekints le és lásd a mi gyalázatunkat: ősbirtokunk 

idegen kézre jutott, házaink külföldiekére; 

árvák lettünk, apátlanok, anyáink özvegyek. 

Tulajdon vizünket pénzért kell innunk, fánkat 

nagyáron megvennünk. Nyakunkon az üldöző, 

kifáradtunk és nem adnak nyugtot... Apáink 

vétettek, — de ők nincsenek itt, mi pedig bűneiket 

viseljük. Szolganépség uralkodik rajtunk, 

nincs, aki kezüktől megszabadítson)). F. M. 

Síremlék. A zsidó ritus szerint csak egyszerű 

kő, vagy márványtömb lehet. A konzervatív 

zsidók még manapság is követik ezt a rituális 

egyszerűséget és csak olykor-olykor térnek 

el tőle, mikor különös szentségről híres zsidó 

rabbik sírja fölé egyszerű téglaépületet (Őhelt) 

állítanak. A haladó zsidó temetőiben már díszes 

kriptákat is találunk. Magyarországon a legrégbb 

zsidó sírkövet, amely 1340-ből való, Nagyszombatban 

találták. Héber felirata így hangzik: «Itt 

van eltemetve a becsületesember és hűséges férfiú 

Izrael, Ghájim fia, kit éjjel, ágyában meggyilkoltak. 

Halála engesztelés legyen számára s az Úr 

bosszulja meg vérét! Támmuz hó 22-ik napján, 

kedden, időszámításunk (5) 100 = 1340 évében». 

Ugyancsak találtak Nagyszombatban egy 1391ből 

való sírkövet is, amelyen az az esztendő, mint 

a «jajgatás éve» van feltüntetve. Ez valószínűleg 

azon évben lezajlott zsidóüldözésre utal. 

Sir haj le hu ti (h.). Magyarul: dal [Isten] 

egyetlenségéröl Mindennapon van egy, amagyarországi 

rítusban csak kol nidre (1. o ) este mondják 

valamennyit. Szerzőjük: Sámuel ben Kalonimosz. 

A dal első versét az előimádkozó, a másodikat 

a község mondja és így folytatják váltakozva 

végig. F- D.

Sir hakóvód 793 Skutezky 

Sir kakóvód (h.). Magyarul: dal [Isten/ dicsőségéről- 

Szombat- és ünnepnapon mondják a 

muszaf ima után nyitott frigyszekrénynél. Szerzője: 

regensburgi Júda. A versfőkbe a héber 

alfabetum betűi vannak beszőve. Az előimádkozó 

a községgel váltakozva mondja a verseket. 

Sir liamaálósz (h.). Fokozatok éneke; a 

120—134. Zsoltárok neve. L. Zsoltárok. 

Sir hasirim, 1. Énekek éneke. 

Sírok látogatása. Héberül: Kever óvósz. 

A zsidó vallás közvetlen kapcsolatot teremtett 

Isten és ember között és nim is juttatott semmi 

szerepet sem a közvetítésnek. Ezért nem fajult el 

a halottak iránt való kegyelet halott-kultusszá 

a zsidók között és hogy nem ismeri a szentté avatást, 

annak az oka is ebben van. Magától értetődik, 

hogy ilyen körülmények között a szentek 

imádása sem bontakozhatott ki a zsidó áhítatból. 

Nem-zsidó hatások alatt olykor mégis olyan 

kifejezéseket keres a zsidó-kegyelet, amelyek közel 

járnak a halottak kultuszához és a szentek 

imádására emlékeztetnek. Egy-egy szentéletü 

ember még századok múlva is él az emlékezésben 

és a konzervatív zsidók el-elzarándokolnak 

a sírjához, hogy hitükben megerősödjenek és 

szenvedéseikben enyhülést találjanak.. A sírnál 

imádkoznak is, de anélkül, hogy a szentet meg 

is imádják. Az Isten könyörületére itt a hely 

szentsége miatt számítanak. Egyiptomban, Fosztatban, 

Algírban és Marokkóiban, éppen úgy 

Kelet-Európában, Lengyelországban és a háború 

előtti Magyarország északi részén vannak sírok, 

melyekhez különböző országok zsidósága rendkívül 

nagyszámban zarándokol. Magyarországon 

a legnevezetesebb ezek között Teitelbaum Mózes 

(1. o.) sírja Sátoraljaújhelyen, amelyet a hívők tízezrei 

keresnek fel. (így ez a sír, mint más zarándokhelyek 

Európában kivétel nélkül mind a kegyelet 

ós -az őszinte áhítatosság tiszteletreméltó 

helyei, amelyekben nagyon erényes, aszkéta 

életet élt, felette vallásos, nagy tudásuk és emberszeretetük 

miatt már életükben osztatlan tiszteletben 

része-sült rabbik pihennek. 

Sir sel pegóim (h.). A csapások dala. A 91. 

Zsoltár, melyet temetések alkalmával mondanak. 

A Zsoltár boldognak mondja azt, aki mindvégig 

Istenben bízik. 

Sistematica gentis Judaicae regulatio. 

E néven ismeretes az a zsidó vonatkozású 

rendszabály, amely Ií. József császár 1783. közzétett 

intézkedését tartalmazza. A rendelet kimondja, 

hogy összes közirataikat ezentúl ne héber, 

vagy héber-német zsargonban írják a zsidók, 

hanem a közhasználatban ló vő latin, magyar, vagy 

német nyelven. E nyelveket a fiatal zsidók két 

esztendő alatt sajátítsák el. A héber, vagy héberm-met 

nyelvű közirat érvénytelen. Héber könyök 

pedig csak az istentiszteleteken használhatók. 

A császári rendelet kiterjeszkedett a zsidók 

iskoláztatására, a polgári életben való szereplésükre 

(l. Egyenjogosító törekvések) és módot 

adott a polgárosuláera. u. L. 

Siur(h.). Mérték ; siur mikre: a rituális fürdő 

vizének minimális mértéke. S jelenti még a Talmud 

tanulmánynak a jesivában vagy chéderben 

* A gv-egy félévre (zman) kijelölt penzumát is B 

általában a napirenden levő talmudi tanulmányt 

is. Van fősiur (Haupt-siur). A behatóbb, több 

kommentárral kísért penzum és melléksiur, 

(nébensiur) kevéábbé mélyrehatóan tárgyalt 

penzum. A fősiur előadása rendszerint délelőttre 

esik a jesivában, a melléksiuré délutánra, vagy 

estére. F. M. 

SÍVÓ (h.). Hétnapos gyász. Szülőt, testvért, 

gyermeket földön ülve gyászolnak hót napig a 

temetés után. L. Gyásszokások. 

Sivo deneckmoszb (h.). Hét vigasztaló 

szombat, tiso beov böjtjétől rós hasonóig, amikor 

csakis a vigasztaló próféta (Jesája második 

része) könyvéből vett haftórákat olvasnak a zsinagógában. 

Az első ilyen szombat sabbósz nachmu 

(1. o.). 

Sivre luchósz (h.). A szóttört törvénytábla 

törmeléke. A Talmud olyan tudósra alkalmazza, 

aki elfelejtette tudományát (Beráchot 8 b). 

Skaj ech. (Jisár kocháchő. jejassér kochachó; 

h.) Gi/arapodjon meg az erőd. A Talmud korában 

használt üdvözlő formula, ami köszönetképpen 

még ma is dívik. Főleg a zsinagógában élnek 

vele. így pl. a Tórához felhívottnak, mikor viezszamegy 

helyére, ezzel köszönik meg a felajánlott 

jótékony célú adományt. De ezzel üdvözlik 

még a rabbit a prédikáció után és az előimádkozó 

t is az istentisztelet után. 

Skreinka Lázár, rabbi, szül. Holleschauban. 

A X1X. sz. közepén Aradon működött, mint segédrabbi 

ós hittanár (1830—50) s a Chorin Áron(l. o.) 

főrabbi által alapított iskola igazgatója. Az utóbbival 

egyértelemben ő is azon fáradozott, hogy a 

zsidóság a héber nyelvű irodalom elsajátítása 

mellett minél nagyobb világi műveltségre tegyen 

szert. Munkatársa volt a Ben Chananjanak, a 

Monatschriftnek.es az Orient. Literaturuak. Nagyobb 

művei: Über das Gnostische Princip in 

der Kabbala (1846); Versuch einer Erlauterung 

mfhrerer dunkler Stellen im Buche Dániel 

(1860); Analytische ElementarleJire der rabbinischmosaischen 

Religion, der biblischen Geschichte 

u- der Sittenlehre (1846); Beitráge zur 

Entivickelungsgeschichte der jüdischen Dogmen 

u. des jüdischen Kultus (1861). 

Skntezky Döme, festő, szül. Kisgajáron 

1850., megh. Besztercebányán 1921. Tizenötéves 

korában Meixner bécsi szobrász műtermébe 

került, de csakhamar otthagyta és az akadémiára 

iratkozott, majd másfél óv után ösztöndíjjal 

Olaszországba ment, hol két évet töltött. 

Közben néhány hónapig Münchenben ós Firenzében 

is tanult. 1870-ben Bécsbe tért vissza, hol 

öt évig élt és arcképeket festett. 1875-ben Velencében 

telepedett le. Fejlődésének e tízéves 

periódusa alatt a velencei népéletből merített, hol 

humoros, hol komoly életképeit festette, melyek 

különösen angol műkereskedők, keresett cikkei 

lettek. Legelőbb a bécsi müegyletben állította ki 

velencei életképeit: Rossz nyelvek; Aki alszik, 

nem fog halat- Budapesten a Műcsarnok 1885-iki 

kiállításán szerepelt először: A legszebbnek; A 

vásárfia c. képeivel. Velencei idejéből valók még: 

A rögtönzött műterem : A szegények; A szerető 

gyűrűje; Akik egymást szeretik (megvette I. 

Ferenc József); Az új modell. 1885 után Besz-

Slach-mónesz — 794 — Sófor 

tercebányára költözött, hol haláláig élt ós szorgalmasan 

küldte utolsó idejéig képeit a budapesti 

Műcsarnokba. A múlt század 80-as éveiben különösen 

népszerűek voltak a katonatisztek ós a 

szalonok életéből vett adomás képei: A modern 

Paris; A modern Odysseus (mindkettőt I. Ferenc 

József vette meg); Kis vendég. Besztercebányán 

is festett móg velencei stílusában tartott életképeket: 

Ájtatosság; Könnyű más kárán nevetni 

(1892 Szópmüv. Múzeum), stb. De jobbára a 

rézolvasztók és kohók életéből veszi ezután képeinek 

tárgyát, különböző világítási problémákat 

tanulmányozva. Ilyen képei: A mindennapi 

kenyér (1899) ós a Munkában, melylyel 1905. a 

kis aranyérmet nyeri el. Számos kópét megszerezte 

a Szópmüv. Múzeum, a Fővárosi Múzeum, 

a müncheni Pinakotteka, a prágai Rudolflnum, 

a római Modern Képtár. Önarcképe pedig a 

Történelmi Arcképcsarnokban van. A Műcsarnok 

Magyarországon levő munkáiból 1923. emlékkiállítást 

rendezett, mely csak hiányosan mutatta 

be munkásságát. A festészet technikájának teóriájával 

is sokat foglalkozott ós érdekes tanulmányt 

írt az olasz művészetről, mely ugyancsak 

hagyatékában maradt. A csehek nagyrabecsíilik 

S. művészetét és a prágai múzeumban külön termet 

szándékoznak berendezni képeiből. F. B. 

Slach-mónesz (Mislóach monósz, h.). Ajándékküldés 

purim napján. Ez a hagyományos 

ajándékküldés Eszter könyvének következő versén 

alapszik: «Ennek okáért a falubeli zsidók, 

akik körül kerítetlen helységekben laknak, adár 

tizennegyedik napját tették meg az öröm és lakodalom 

napjává (a várfalakkal körülvett Susán a 

tizenötödik napon ünnepelt) és egymás számára 

az ajándékküldözés (u-mislóach monósz) napjává.)) 

Ugyancsak ennek a versnek alapján elrendeli 

a Sulchan Áruch (l.o.), hogy minden ember 

tartozik legalább egy embertársának két ajándékot 

és legalább két szegénynek egy-egy ajándékot 

küldeni. A S.-t nem szokás megköszönni, 

mert a törvénnyé szentesült hagyomány kötelezi 

erre az ajándékozót. A cselekedete tehát micvónak 

számít ós így nem ő a jótevő, hanem az, aki 

alkalmat ad neki arra, hogy egy jótéttel Isten 

előtt érdemeket szerezhessen magának. F. M. 

Slatten samesz íj.). Mindenre felhasználható 

bérenc; valaki, aki annyira vak híve a rabbinak, 

vagy a hitközség elnökének, hogy szolgaszerepet 

játszik mellette. A szó a német Schlappe?t-ből 

alakult. Schlappe = papucs. 

Slemil. Ügyetlen, két balkezű ember. A szó 

eredete ismeretlen. Némelyek szerint a német 

eredetű, de lengyel képzővel ellátott Schlimmezalnyik 

rövidítése. (Eredetileg Schlimm mazlnyik 

= balszerencséjű.) 

Sliacli (h.). Küldönc; sliach cibur a hitközzég 

megbízottja: előimádkozó; ha azonkívül 

rituális kérdésekben a rabbi helyetteseként felvilágosítást 

is ad : «móre cedek». A sliach cibur 

és móré cedek kezdőbetűiből alakult a soc-moc 

(S c m c) szó a rabbihelyettes-előimádkozó elnevezésére. 

Slosim íh-). Harminc napos gyász. L. Gyászszokások. 

Smad. Kitérés. L. Mesumod. 

Síuerl. Nagy Lajos alatt, a száműzetés idején, 

Sopronból Izsák nevű apjával és Eferl fivérével 

Bécsújhelyre költözött. Magyar és osztrák okiratok 

1374 ós 1386 között S.-t ós fivérét említik 

leggyakrabban azok közül, akik új életkörülményeik 

között szerephez jutottak. S. jelentős hitelt 

nyújtott Bécs városának és ugyanekkor Magyarországon 

is tizenkét bécsi fontot hitelezett fivérével 

együtt. A kölcsönért Miklós nagymartom gróf 

vállalta a kezességet. Agyagosi Antal birtokai is 

a két fivérnél voltak elzálogosítva. S. ós fivére a 

száműzetés után sem tértek vissza Magyarországba, 

hanem végleg Ausztriában telepedtek meg. 

Snina. (Szinna, Cs.-Szl.) Zemplén vm. A S.-i 

(orthodox) hitközség a homonnai csak 1880. lett 

önállóvá. Megalapítója s egyben első főrabbija 

Krausz Sámuel volt, aki 1911. bekövetkezett haláláig 

állott a hitközség élén. A hitközség első elöljárói 

Lebovits Bernát, Herskovits Adolf, Szrulovits 

Mór és Herskovits Sándor voltak. A hitközség 

1893. építette templomát a tagok önkéntes 

adományaiból. Talmud-Tórája, mely két tanerős 

s 40 növendéke van, 1920. létesült. Van még a 

hitközségnek rituális fürdője. Tagjai közül a társadalmi 

életben vezetőszerepet játszanak Kornfeld 

Ferenc járásorvos, Hoffmann Ármin körorvos 

és Herskovits Sándor körjegyző. A hitközség 

területéről származik Gonda Henrik (1. o.) miniszteri 

tanácsos, volt sajtófőnök. A hitközség 36,000 

c.-koronás évi költségvetéssel dolgozik, melynek 

nagy részét szociális és filantrópikus célokra 

fordítja. A hitközség lélekszáma 387, családok 

száma 72, adót 60-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 

1 nagykereskedő, 2 tanító, 30 kereskedő, 

6 köztisztviselő, 2 orvos, 3 magántisztviselő, 1 

vállalkozó, 16 iparos és 10 egyéb. A világháború 

alatt 1914. az orosz invázió miatt a hitközségnek 

csaknem minden tagja elmenekült és csak 1915 

júniusában térhettek vissza. A hitközség 37 tagja 

vett részt a világháborúban, akik közül 10-en 

estek el. A forradalomnak a hitközség egy tagja 

esett áldozatul. A hitközség mai vezetősége: Klein 

Henrik főrabbi, Eichler Jakab elnök és Brúder 

Emil gondnok. 

Soc-moc, 1. Sliach és Sac-mac. 

Soeliét ubódelc fh. j. Metsző és húsvizsgáló. 

A levágott állat húsát vizsgálat alá kell vetni 

annak a megállapítása végett: megfelel-e a közegészségügyi 

követelményeknek, amelyek a rituális 

vágásnak és fogyasztásnak alapfeltételei. 

A rituális vizsgálatot csak az a metsző végezheti, 

aki erre külön képesítést szerzett. A képesítést 

(kaboló) elismert rabbitekintólyek adják 

megfelelő vizsga alapján. F- M - 

Sófor (h.). Kiirt, a zsinagóga egyetlen fúvóhangszere, 

melyet a Tóra előírása szerint ros hasónó 

(újév) ünnepén használnak. Kosszarvból készül, 

a Talmudban részletezett módon. Háromféle 

modulációja van ilyenkor a kürtszónak és ennek 

megfelelően íniaden hangnak más a neve. Az első, 

hosszan elnyújtott rivallást, amely a heves ébresztő 

hangjára hasonlít, tekió-nak hívják, a másodikat, 

amely leginkább a megdöbbenés felkiáltásaira 

emlékeztet sevorim-nak mondják, a harmadik 

a zokogást utánozza és ezt ter«o'-nak nevezik. 

A kürtszó ünnepélyes, megrázó is, de nem

Sófor sel mosiach 

dallamos, valószínű, hogy régen melódikusabb 

volt mint manapság, de miután a Talmud idejében 

még nem ismerték a hangjegyeket, a S.szó 

melódiája feledésbe ment. A S.-t már az újévet 

megelőző elül hó minden reggelén szólaltatják 

meg a sacharisz-ima keretében, de inkább 

csak gyakorlatképpen, hogy a hangszer hibátlanul 

szolgálhasson az ünnepek alatt. A S. részben 

a vallási türelmetlenség eszközéül is szerepel. 

Az egyházból való kiközösítés rendszerint S.-szó 

mellett törtónt. A S.-f úvó előírás szerint csak vallásilag 

megbízható fórfiú lehet. Báltokéának nevezik 

(helyesebb volna : tókéa vagy bál tekio). 

Sófor sel mosiach (h.). A Messiás kürtje. 

Sóftim hetiszakasz, mely Mózes 5. könyve 

16. fejezetének 18. versétől a 21. fejezet 9. verséig 

terjedő részt foglalja magában. Rövid tartalma 

: Társadalmi törvények; A bálványimádás 

büntetése; Fellebezés a levitákhoz; Királyválasztás 

; A Tóra uralma ; Papok törvénye ; Bűvészet 

tilalma; Igaz ós hamis próféta; Menedékvárosok 

; Határeltolás; Hamis tanuzás; Hadi 

törvények; Békekisérlet; Nők, gyermekek és 

élőfák kímélése ; Gyanús holtak találása ; A város 

felelőssége: A hetiszakaszhoz tartozó prófétai 

rész Jesája Könyve 51. fejezetének 12. versétől 

az 52. fejezet 12. verséig terjed. A tórái és 

prófétai rész között nincsen összefüggés, csakhogy 

a liturgiái berendezkedés szerint e hetiszakaszt 

mindig a vigaszhetekben av hó 9-ike és 

ros hasono között olvassák fel, ígylettavigasztoló 

beszédtartalmú fejezet a kijelölt prófétai 

szakasz. F. i>. 

Sóftim (Széfer), 1. Bírák Könyve. 

Sólet, szombati étel; bab, főtt hússal. Már pénteken 

teszik a kemencébe, hogy napnyugtáig 

megfőhessen és meleget tartson szombat délig, 

amikor kiveszik. A szó eredetét nem ismerik, de 

talán a francia chand lüböl (melegágyból való) 

származik. Köznapra, ünnepre nem készítenek 

S.-et. 

Sólőm (h.).Béke. Köszöntésekben: S.alechem 

és viszonzásul alóchem S. (Béke Önnel). A rabbinikus 

irodalom a legnagyobb emberi erénynek 

magasztalja a békeszeretetet. Áron főpap mint 

a békeszeretet eszményképe ól a zsidó nép emlékezeteben, 

óhév S. szerette a bókét és rodéf S. 

és a béke után járt mindig. A vallásos nevelés 

egyik főtörekvése, hogy Áron szellemében nevelje 

a zsidó ifjúságot. v. D. 

Húlom aléchem (h.). Béke veletek. Ezzel a 

formulával köszöntik a régen látott, vagy idegenből 

jött embereket. A köszönésre úgy felelnek, 

hogy a szórendet megfordítják. A köszöntött 

tehát így mondja: aléchem sőlom (reátok béke). 

Mindig így használják, többes számban, még 

akkor is, ha a köszöntés csak egy embernek 

szól. K. M. 

Solós síeudosi. (h., korrumpált alakja: 

xalsiUlesz). A harmadik lakoma. A Talmud három 

Kötelező lakomát ír elő a szombatra. A harmadik 

szombat délutánra, a minchó-ima (1. o.) utánra 

esik és ezt nevezik S.-nak. A vallásos zsidók 

Wzótt ez a legkedvesebb szombati lakoma, ame- 

'yet társas összejöveteleken, talmudikus diszkusszió 

mellett szoktak elfogyasztani. A chásszi- 

95 Somkút 

deusok között szinte misztikus színezete van már 

a S.-nak. A hívek a caddik (szent rabbi) házában 

költik el a lakomát, messiási dalokat énekelnek, 

legendákat mesélgetnek ós gyönyörködve hallgatják 

a rabbi kabbalisztikus szentírás-magyarázatait, 

F. M. 

Soltész, Í.Adolf, közgazdasági író és hírlapíró, 

szül. Gyöngyösön 1868. Korán újságíró lett 

ós munkatársa a Nemzeti Újságnak, az Alföldnek 

és a Szegedi Naplónak. Előbb az iparegyesület 

titkára, majd igazgatója lett. Szakcikkei, amelyek 

ipari és gazdasági kérdéseket tárgyalnak 

folyóiratokban és napilapokban jelentek meg. 

Főbb munkái: Magyarország és Ausztria közgazdasági 

viszonyáról; A választójog az iparosok 

szempontjából; Adóreform az ipar szempontjából 

; Iparosok és kereskedők adója; 

A háborús adónovella. Sz. G. 

2. S. József, kincstári tanácsos, szül. Gyulán 

1863. Fiatal gyermekéveiben árvaságra jutott 

és nagy nélkülözések közt végezte középiskolai 

tanulmányait. Negyvenkét év óta működik a 

Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál, 

melynek jelenleg igazgatója. Élénk közgazdasági 

és közéleti tévé kény sóg-et fejt ki. A Ligetklub 

alelnöke, továbbá a Pesti Izraelita Hitközség 

adófelszólamlási bizottságának elnöke, úgyszintén 

a hitközség újonnan kreált számvevőszékének 

elnökhelyettese. Mint a VII. templomkörzet 

elnöke, kitartó harcosa volt annak a mozgalomnak, 

mely a Bethlen-téren felépítendő új hitközségi 

templom felállítását eredményezte. K. D. 

Solti, 1. Dezső, színész, szül. Budapesten 

1886. Középiskolát végzett, majd színész lett és 

mint töncoskómikus jó nevet szerzett. 1913-ban 

kivándorolt Amerikába,ahol angol nyelven játszik. 

2. S-Hermin, színésznő, szül. Máramarosszigeten 

1890. A pályáját Kolozsváron kezdte, ahol 

édesatyja társulatánál játszott énekesnői szerepeket. 

Onnan felkerült Budapestre, a Royal 

Orfeumba. Újabban premier-mozikban énekel 

vidám sanzonokat. 

Somkút (Nagysomkút, Somcuta maré, R.) 

A S.-i (orthodox) hitközség 1828. alakult. Közelebbit 

a hitközségi élet kezdetéről neln tudunk, 

miután semmiféle feljegyzések nincsenek és a 

hitközség múltját csak kevéssé megbízható 

szájhagyományok őrzik. Ezek szerint a hitközséget 

elsó rabbija Keller Eisik alapította, aki 

szentóletü híres talmudista volt ós nagyon magas 

kort érve el 1903. halt meg S.-on. A hitközség 

1859. építette templomát, mely mellett még 

két kis imaháza is van. A hitközség intézményei 

: a Chevra Kadisa, melynek Növi Izidor az 

elnöke, az 1852. alakult Talmud-Tóra, melynek 

öt tanítója van és Herskovits Sámuel áll az élén, 

a Chevra Sász egylet (vezetője Weisz Sámuel) és 

a nőegylet, melynek Mózes Sándornó az elnöknője. 

A hitközség 350,000 leies évi költségvetéssel dolgozik 

és 20,000 leit költ szociális és íilantrópikus 

célokra. Anyakönyvi területéhez tartoznak a 

S.-i járás összes községei. Lélekszáma 1200, a családok 

száma 150, adót 130-an fizetnek. Foglalkozás 

szerint: 3 nagykereskedő, 15 gazdálkodó, 25 

katona,40 kereskedő, 7 Ügyvéd, 20 munkás, 3 orvos, 

20 magántisztviselő, 50 iparos és 5 magánzó.

Somló — 796 Somogyi 

A világháborúban résztvett tagjai közül 6-an 

-estek el. A hitközség elnöke Weisz Sámuel, akit 

nagyobb Bzámú képviselőtestület támogat a hitközség 

ügyeinek vezetésében. 

Somló, 1. Bódog*, egyetemi tanár, jogbölcseleti 

író, szül. Pozsonyban 1873., megh. Kolozsváron 

1920 szept. Önkezével vetett véget életének. 

A kolozsvári, lipcsei és heidelbergi egyetemeken 

tanult s 1908. Kolozsváron lett egyetemi 

magántanár, majd a nagyváradi jogakadémián, 

1905-t >1 kezdve pedig újból a kolozsvári egyetemen 

működött, mint a jogbölcselet nyilvános 

rendes tanára. Alelnöke volt a Társadalomtudományi 

Társaságnak Budapesten, ahová 1918. a 

Károlyi-kormány egyetemi tanárnak nevezte ki, 

de 1919. visszament Kolozsvárra. Munkái: Der 

Ursprung des Totemismus (Pikler GyulávaL 

közösen); A parlamentarizmus a magyar jogban 

(189i); Törvényszerűség a szociológiában 

(1896); A nemzetközi jog bölcseletének alapelvei 

(1898); Állami beavatkozás és individualizmus 

(1903); Der Güterverkehr in der Urgesellschaft 

(Bruxelles, 1909); Zur Gründung 

einer beschreibenden Sociologie (Berlin 1909); 

Az érték problémája (1911); Platón állama 

(1920); Macchiavelli (1921). Sz. G. 

2. S. József, filmgyáros, szül. Pápán 1888. 

Budapesten végezte egyetemi tanulmányait. Később 

Berlinben a Nordisk Pilma Co. középeurópai 

vezérigazgatója volt. A Nordisk feloszlása 

után résztvett a berlini F. P. S. filmgyári vállalkozás 

alapításában. 

Somlyó Zoltán, költő, szül. Alsódomborún 

(Zalavm.) 1882. Korán hírlapíró pályára lépett és 

eleinte Fiúméban volt újságíró, majd a fővárosban 

a Magyar Nemzet munkatársa lett s azután 

nagyváradi, szegedi, pécsi, szabadkai szerkesztő 

ségekben dolgozott. Minden magyar-zsidó lapnak 

állandó munkatársa. Versei fővárosi lapokban és 

szépirodalmi folyóiratokban jelennek meg. Sokat 

fordított H. v. Hoffmannsthal, Baudelaire és mások 

költeményeiből. Különösen Hoffmansthal: 

«A balga és a haláb> c. dialógusának művészies 

fordításával bizonyult kiváló műfordítónak. Sok 

elbeszélő és verses kötete jelent meg. Számos 

verse a magyar líra legjobb értékei közé sorozható 

és ő maga kétségtelenül a modern magyar 

költők legelső sorában foglal helyet. Nyelvezetének 

egyszerűsége, érzéseinek tisztasága és közvetlensége 

jellemzik költészetét. Dallamossága szép 

sanzonokban is kifejezésre jutott. Könyvei: Az 

átkozott költő (versek, 1911); Bél van (1911); 

Északra indulok (1912); /Sötét baldachin (1913); 

Hadak a hóban (elbeszélés, 1915); Végzetes 

verssorok (1916); Őszi regény (1916), mely 

utóbbi legjelentékenyebb elbeszélő müve. Továbbá 

; Nyolc könyv (költemények, 1916); A 

halál árnyékában (költ., 1917); A férfi, versei 

(1922); Miléua (1924); Alentin talanta tilor 

(1924); Tangó Milonga herceqnő regénye (1925). 

Somogyi, 1. Béla", szocialista politikus ós 

publicista, szül. Halastón (Vas vm.) 1868 máj. 

16., meggyilkolták Budapesten 1920 febr. A 

munkásság ós polgárság gyásza mellett a Kerepesi 

temetőben helyezték nyugalomra. S. szegénysége 

miatt tanítói pályára lépett s előbb Felsóvisón 

volt tanító, de már ekkor munkatársa a szocialista 

lapoknak, majd 1897 óta a Népszava es 

Volksstimmeszerkesztője.Később kémiatermészettudományi 

szakos középiskolai tanári oklevelet 

nyert 8 a főváros felső keresk. iskoláiban tanított 

publicisztikai munkássága mellett. 1906-ban alapította 

az Uj korszak c. lapot és megszervezte a 

Magyarországi Tanítók Szakszervezetét. 1919-ben 

a Beniczky-kormány balratolódásakor önként otthagyta 

állását s tagja lett a forradalmi munkástanácsnak. 

A proletárdiktatúra alatt S. nemcsak 

államtitkári, hanem egyszerű tanári fizetését sem 

vette fel s inkább nyomorgóit, de később mégis 

állásától fosztották meg. A diktatúra bukásakor 

a fővárosban maradt és szerkesztette a Népszavát, 

abban a higgadt tónusban, amely egész működését 

jellemezte. S.-t a munkásság mártírjának tekinti, 

nem csupán Magyarországon, hanem az 

egész világon. Rendkívül kiterjedt irodalmi munkássága 

a nép nevelésére irányult. Számos füzetet 

írt világos tiszta stílusban; ezek: A többtermelés 

könyve, vagy a kisgazda tudománya 

(1916); Mi baja a magyar népnek? (1912); A 

keresztény szociális népámítás (1917); A keresztényszociális 

néppárt programja (1918). Ezeken 

kívül lefordította Bebel és Lassalle több munkáját 

magyarra. s. R. 

2. S. Ede, író, hírlapíró, szül. Kaposvárott 1852 

jan. 16., megh. Budapesten 1921 aug. 1. Korán 

lett újságíró ós 1877-től kezdve hites törvényszéki 

tolmácsa volt a német, francia, angol, olasz, 

majd orosz nyelveknek. Ő szerkesztette az első 

nagyobb magyar enciklopédiát, a tizenhatkötetes 

Magyar Lexikont, mely azonban nem fejeződött 

be. 1880-ban az Ország-Világot szerkesztette, 

majd a Budapesti Hirlap belső munkatársa lett. 

E lapba írott népszerű tudományos tárcái sokáig 

népszerűek voltak. Bár nem szakszerűen, 

de foglalkozott az etruszk és szumir kérdésekkel 

és a szumir-turáni rokonsággal is. E tárgyról 

írt műve: Szumirok és magyarok (1906); Emlékezzünk 

régiekről (1907). Ezeken kívül írt 

francia, angol és olasz nyelvtant, fordított számos 

regényt és írt egy ötnyelvű szótárt két kötetben, 

s. B: 

3. S. Manó*, egyetemi tanár, miniszteri tanácsos, 

szül. Budapesten 1866 júl. 12., megh. u. o. 

1928 ápr. Jogi tanulmányait Budapesten és külföldi 

egyetemeken végezte, majd állami szolgálatba 

lépett és 1920-ig a pénzügyminisztériumban 

működött. 1900 óta a budapesti egyetemen 

a nemzetgazdaságtan ós szociálpolitika 

magántanára volt. A munkanélküliség elleni küzdelem 

egyesületének több alkalommal volt képviselője 

Parisban, Genfben, Zürichben. Szerkesztette 

aTársadalompolitikaiKözleményeket(1 904)- 

Művei: Az óbudai hajógyár munkásainak helyzete 

; Die Lage der Arbeiter in Ungarn vom 

hygienischen Standpunkte; A munkásosztalék; 

A szocialista szövetkezetek Belgiumban ; Szociálpolitikai 

tanulmányok; Br. Dercsényi János; 

unpréirurseur de la pohtique sociale en H071grie: 

le báron J. Dercsényi ; A hazai vándoripar 

és vándorkereskedelem; A társadalomgazdasági 

törvények ; A munkapiac a háború után;_ 

Der Arbeitsmarkt nach dem Kriege ; Egy régi

Somogynagybajom 

magyar szociális politikus: Szokolay István; 

A pályaválasztást tanácsadás- sz. o. 

4. S. Mór, zongoraművész, tanár, szül. Szigetváron 

1857. 1892-ben nyerte el a tanári okieve 

let Budapesten a Zeneakadémián. Sokat játszott 

külföldön, egy időben a Hubay-Popper négyessel 

is közreműködött. 1893-ban alapította meg zeneiskoláját. 

Pedagógiai munkásságán kívtil komponált 

is. Felesége, S. Berger Karola, énektanárnő 

és sokáig a würzburgi színháznak volt 

drámai művésznője. Leánya, S. Adrienne, népszerű 

hangverseny énekesnő és zongoraművésznő. 

S. a fővárosban 1894-től kezdve magán-zenekonzervatóriumot 

tart fenn. K. K. 

Somogynagybajom, nagyk. Somogy vm. 

4970 lak. A S.-i (statusquo) hitközség a XVIII. 

sz. végén alakult. Alapítói s egyben első elöljárói 

Láng József, Braun Leb, Krausz Ábrahám 

és Steiner Ignác kereskedők voltak. Templomát, 

melyet ma is használnak, még 1878. 

építette a hitközség. Négy-osztályos elemi iskolája 

1861. létesült. A háború után az iskolától 

megvonták az államsegélyt s miután a hitközség 

saját erejéből nem tudta fenntartani, 1921. 

kénytelen volt az iskolát megszüntetni. A hitközségnek 

volt egy nőegylete, amely ugyancsak 

beszüntette működését. A Chevra Kadisa 

1828. alakult, s vezetője a mindenkori hitközségi 

elnök. A hitközség tagjai közül néhai Krausz 

Albert nagyobb gőzmalmot létesített, melyet jelenleg 

utódai vezetnek, Böhm Ernő volt takarékpénztári 

igazgató, a hitközség elnöke pedig egy 

kb. 3500 holdas inintagazdaságot vezet. A hitközség 

évi költségvetése 3600 pengő, melynek egy 

kis részét szociális és filaatrópikus célokra fordítja. 

A hitközség anyakönyvi területéhez Somogysárd, 

Mezőcsokonya, Újvárfalva, Kiskorpád 

és Kisasszond községek tartoznak. A hitközség 

lélekszáma 110, a családok száma 40, adót 34-en 

fizetnek. Foglalkozás szerint: 2 nagykereskedő, 

3 gazdálkodó, 1 katona, 10 kereskedő, 1 ügyvéd, 

1 köztisztviselő, 4 munkás, 5 nagyiparos, 3 orvos, 

6 iparos, 2 magánzó, 1 egyéb. A hitközség tagjai 

közül a világháborúban 18-an vettek részt és 

8-an estek el. Mai vezetősége: Böhm Ernő elnök, 

Varga Samu alelnök, Friedmann Géza pénztárnok, 

Rosenberg Izidor szentegyleti pénztárnok, 

Zala Mór jegyző. A rabbiállás évek óta betöltetlen. 

A hitközség kántora Ehrenkreis Simon. 

Somogys-eil, kisk. Somogy vm. 2353 lak. 

A S.-i (kongresszusi) hitközség 1810 körülalakult. 

Az alapítókról semmi feljegyzés nincs. A hitközség 

temploma 1835. épült. Az első rabbit Ehrlich 

Salamon személyében 1848. választották meg. A 

hitközség kezdetben szépen fejlődött, úgy hogy 

elemi népiskolát is tarthatott fenn, amely kezdetben 

2. majd 3, később 1 tanerős volt, 1921. pedig 

megszűnt. A hitközség tagjainak száma azóta is 

egyreapad. Egyetlen intézménye a Chevra Kadisa. 

2333 P évi költségvetéssel dolgozik, mely összeg 

nagyrészét szociális és fllantropikus célokra fordítja. 

Anyakönyvi területéhez az igali járás köz 

ségei tartoznak. Lélekszáma 60, családok száma 

23, adót 18-an fizetnek. Foglalkozás szerint 1 gazdálkodó, 

1 tanító, 7 kereskedő, 8 iparos, 2 magánzó. 

A világháborúban résztvett tagjai közül 

97 — Sonnenthal 

4 esett el. A hitközség mai vezetősége: Herskovits 

Mózes rabbi, Walder Sándor elnök, Klein Henrik 

és Biró Pál alelnökök, Kőszegi Árpád pénztáros, 

Walder József templom gondnok, Fuchs Ödön, 

Bauer Mór, Kohn Pál, Kemény Miksa es Weisz 

Jenő képviselőtestületi tagok és "Weber Ábrahám 

kántor. 

Sonnenfeld Zsigmond, író, szül. Vágújhelyen 

1845 okt. 1. Az egyetemet Budapesten végeztééi 

s a modern nyelvek tanára lett a budapesti állami 

felső leányiskolában, egyszersmind munkatársa 

volt a Pester Lloydnak és Neues Pester Journalnak. 

1890-ben Hirsch báró titkárául Parisba 

költözött. A Hirsch báró által alapított argentínai 

zsidó földművelő kolóniákorganizátoravolt stöbbször 

meglátogatta a gyarmatokat. Egy ilyen útjairól 

az IMIT évkönyvében számol be. A kolónizálást 

később Kanadában is folytatták S. tervei szerint. 

1912-ben visszatért Budapestre. Önállóan 

megjelent müvei: Levau Miklós élete és művei 

(1882); Jüdische Bauernkolonim (1914); Ungarns 

Mánner der Zeit (1916); Bilder aus Bussland 

(1914—15). 

Soimeiiselieiii, 1. Éliás, rabbi, szül. Pásztón 

1888 ápr. 27. A pozsonyi rabbiiskoíában szerezte 

oklevelét. 1912-ben Újszentannán lett rabbi. A háborúban 

mint a 15-ik hadosztály tábori lelkésze, 

vitézségi érmet kapott. 

2. S. Mose, rabbi, szül. Trencsénben. 1827-ben 

turócszentmártoni kerületi rabbi. 1840-ben jelent 

meg Pozsonyban Cohár lebinjon c. superkommentárja 

Selómó Lurja müvéhez. 

3. S. Salamon H-, rabbi, szül. Turócszentmártonban 

1839 jún. 24., megh. 1910 körül Amerikában. 

Boskowitzban tanult a jesiván s 1863. 

itt nyert rabbiképesítést. Ezután Hamburgban, 

majd a jénai egyetemen tanult tovább s itt doktoralt, 

majd rabbi lett Varasdon, később Prágában, 

azután New-Yorkban, St. Louisban, 1905-től 

kezdve Des Moinesben, Jowa állam fővárosában. 

Számos értekezése jelent meg német és angol 

tudományos folyóiratokban. 

Sonnenthal Adolf, Bittér von, német színész, 

szül. Pesten 1834 dec. 21., megh. Prágában 

1909 ápr. 4. Jómódú szülőktől származott 

és szabóinas volt tizenhatéves koráig, amikor 

Bécsbe ment. Itt a Burgszínház karzatján látta 

az akkor virágjában lévő Dawisont az Erbförster 

c. darabban s másnap jelentkezett a művésznél, 

aki a gyermek vakmerőségén előbb csodálkozott, 

majd kipróbálva őt, Laubenek a Burgszínház 

igazgatójának figyelmébe ajánlotta. Már 1851. fellépett 

S. Temesváron a Városi színházban. Két 

évig különböző magyar városok német színpadán 

játszott, majd Grácban, Königsbergben és 1856 

óta a bécsi Burgszínházban, ahol először mint 

Mortimer lépett fel a Stuart Máriá-ban. Ebben 

a szerepében még nem volt sikere, hanem a 

következő nap Haeklánder, Der geheime Agentc. 

drámájában, majd főleg a Don C'arlos-ban, olyan 

sikert ért el, hogy Laube véglegesen szerződtette. 

1870-ben S. már rendezője, majd rövidesen főrendezője, 

1887—88. pedig igazgatója lett a Burgszínháznak. 

Huszonötéves burgszínházi jubileumát 

a bécsiek őszinte ünnepléssel ülték meg s a 

császár nemességet adományozott S.-nek. Ellen-

Sopron — 798 — Sopron 

ben 1896. negyvenéves művészi jubileumát az 

antiszemiták elrontották s megakadályozták, hogy 

díszpolgárságot kapjon. S. a régi deklamáló-patótikus 

iskolának legnagyobb művésze volt s főleg 

beszedmodora volt tökéletes és magával ragadó. 

Repertoárja igen kiterjedt volt s játszott minden 

olyan nagyobb szerepet, amely egyénisége érvényesítésére 

módot nyújtott. Nagyobb és ismert 

szerepei voltak: Romeo, Kean, Egmont, Hamlet, 

Macbeth, Wallenstein, Nathan derWeise, Othello, 

Fiesco, Bolingbroke, főleg pedig az Uriel Acosta, 

mely leghíresebb szerepe volt. Továbbá: Faust, 

Teli, Clavigo, II. Richárd, VI. Henrik stb. 

Sopron, szab. kir. város, Sopron vm. 35.248 

lak. A S.-i zsidóság története visszanyúlik a 

magyar állam-alapítás koráig. 1526-ban a hatóságokhoz 

intézett feliratukban a S.-i zsidók azt 

állították, hogy őseik már 1000 körül S.-ban laktak, 

de ezt nem lehet egészen hiteles adatnak elfogadni, 

mert az üldözések idejében írták, amikor 

talán túloztak is, hogy ősiségük alapján jogaikat 

megvédhessék. Ezzel szemben határozottan 

megállapítható, hogy a XIV. sz. elején már több 

zsidó lakott S.-ban, még pedig külön zsidó utcában, 

az akkori idők szokásainak megfelelően. A 

S.-i zsidókról ez a legrégibb történelmi értesülés. 

Az 1379-i S.-i telekkönyv azonban már pontos 

adatokat közöl róluk. Ekkor már majdnem minden 

városrészben találhatók és e kimutatás szerint 

huszonhét ház volt zsidó tulajdonban. 1360ból, 

száműzetésük idejéből (1. Kiűzetés) kevés 

emléket hagytak magukról a S.-i zsidók, ük is, 

mint a nyugati részben lakók, Ausztriába vándoroltak. 

Nagy Lajos egynémely kivételes rendelkezése 

éppen a S.-i zsidókat sújtotta, mert S. 

városának adományozta. A Bécsújhelyen megtelepedett 

S.-i zsidók állandóan fenntartották az 

összekötetést Magyarországgal, de a számkivetósi 

rendelet visszavonása után is sokan maradtak 

Ausztriában. Tudunk S.-i zsidókról, akik komoly 

pénzügyi tekintélyek lettek Ausztriában is 

(1. Smerl; Eferl). A száműzetés alatt fenntartott 

kapcsolatok súlyos károkat okoztak a Bécsújhelyen 

lakó S.-i zsidóknak, mert a S.-iak továbbra 

is vettek fel kölcsönöket tőlük, de amint szóba 

került ismét a zsidók visszatérésének lehetősége, 

a S.-i polgárok folyamodtak Lajoshoz, hogy 

mentse fel őket adósságaik visszafizetésének kötelezettsége 

alól. Lajos, hogy a S.-iaknak kedvébe 

járjon, Rudolf osztrák herceghez fordult, 

mert csak az ő beleegyezóze mellett menthette fel 

a S.-iakat adósságaik alól, mivel a Bécsújhelyen 

megtelepedett S.-i zsidók már nem az «ő zsidói», 

hanem a herceg zsidói voltak. 1365-ben a herceg 

semmisnek nyilvánította a Bécsújhelyen lakó 

zsidóknál lévő S.-i adósleveleket. Mikor az 1365 

előtt kiadott királyi rendelet értelmében ismét 

visszaköltöztek a zsidók, ingatlanaik javarészét 

idegen kézben találták, mivel ezeket gazdátlanságuk 

idején a polgárság markosabbja, sőt maga 

a város is önkényesen lefoglalta. Ebből aztán 

számos per keletkezett, amelyek a felvetődött 

bonyolult jogi kérdések miatt évekig eltartottak. 

1368-ban Izrael nevű zsidónak ügye magát 

Lajost is foglalkoztatta (1. Izrael). A S.-i zsidók 

kérték adósságleveleik újabb megerősítését is, a 

keresztény lakósok ellenben a levelek véglegeB 

megsemmisítését sürgették. A S.-i zsidók ezidötájt 

sokféle zaklatást szenvedtek, S. külön vámpénzt 

fizettetett velük (1. Zsidó-vám), aztán a 

pecséthasználat jogától is megfosztották őket 

(1. Héber pecsétek). Viszonyaik nem sokat javulhattak 

az idők során sem, mert 1412. ügyeik rendezésére 

Zsigmond király teljhatalmú megbízatással 

egy Smylo nevű nemesembert küldött ki, 

aki 1386. alkancellár volt S.-ban. A hitelüzletek 

körül is állandó sérelmek érték a zsidókat, így 

Albert király is 1438. György mészárosnak elengedte 

a kamatokat, amelyekkel zsidó hitelezőinek 

tartozott. 1440-ben az özvegy Erzsébet királyné 

is súlyos méltánytalanságot követett el 

ellenök. A város falain kívül lévő házakat erődítési 

szempontok miatt lebontották. A házak 

lakóinak és tulajdonosainak a királyné úgy nyújtott 

kárpótlást, hogy egyszerűen nekik ajándékozta 

a zsidók belvárosban lévő házait ós rendeletének 

végrehajtásával a városi tanácsot bízta 

meg. Intézkedését azzal indokolta, hogy a keresztény 

hit híveit többre kell becsülni a zsidóknál 

és hitetleneknél. A kárral sújtott polgárokat felmentette 

még ama kölcsönök visszafizetése alól is, 

amelyeket a lerombolt házaikra vettek fel a zsidóktól. 

A zsidóknak megparancsolta, hogy ezentúl 

valamennyien csak négy házban lakhatnak. 

Erre a rendeletre még 1525. is hivatkozott a város, 

de Erzsébet rendelkezéseinek nem vehette 

hasznát, mert Erzsébet Fridrik római királynál 

és ausztriai császárnál S. városát zálogba vetette, 

a íiálogbirtokos pedig a zsidók kérelmére 

Erzsébet rendeletét érvénytelenítette és meghagyta, 

hogy a zsidóknak tizenhat házát és zsinagógáját 

el ne vegyék és a tőlük felvett kölcsönöket 

visszafizessék. A S.-i zsidók így egészen 

az 1526. évig bekövetkezett újabb kiűzetésükig 

meghagyott jogaikban éltek. Az 1440-től kezdődő 

periódusban, amikor az országos zsidóbíró hivatala 

megszűnt (1. Országos zsidóbíró), a S.-i zsidók 

épúgy, mint az ország többi zsidói, a városi 

hatóságoknak voltak alárendelve és viszonyaikban 

1476 körül állott be javulás, amikor Mátyás 

király felállította a zsidó praefecturát (1. 

Zsidó praefectura). Mátyás halála 1490. újabb 

megpróbáltatásokat hozott rájuk, mert S.-ban zavargás 

tört ki, ami komolyan veszélyeztette a 

zsidók élet- és vagyonbiztonságát. S. város börtönbe 

vetette a zsidókat és csak azzal a feltétellel 

bocsátotta őke tismét szabadon, hogy adósaiknak 

engedjék el a tartozásaikat. Beatrix, Mátyás 

özvegye és fia Corvin János maguk is közbeléptek, 

hogy a város engedje szabadon az elfogott 

zsidókat. Nemsokára ezután az adózás miatt gyűlt 

meg a bajuk Baithmüller Lajossal, S. katonai 

parancsnokával. Ez 1495. az ottani zsidókra «taxát)) 

(1. Zsidó adók) vetett ki. egy részét erőszakosan 

már be is hajtotta, midőn az önkényesség 

tudomására jutott Ulászlónak, aki a S.-i hatóságokat 

felszólította, hogy a zsidóktól beszedett 

összegeket űzessék vissza. 1503-ban a S.-i zsidókat 

mind börtönbe vetették, mivel egy Salamon 

nevű zsidónak megkeresztelkedett fia, aki visszatért 

a zsidóságba, azt a vallomást tette, hogy a 

zsidók csábították a keresztény hit elhagyására.


A Dózsa-féle parasztlázadás idején, 1514. újabb 

veszedelem fenyegette a S.-i zsidókat. Ulászlóhoz 

fordultak segítségért, hogy védje meg őket 

a lázadókkal szemben, mire a király S.-nak különös 

védelmébe ajánlotta őket. így el is kerülték 

a súlyosabb megpróbáltatásokat. Ennek a kornak 

igazságszolgáltatásáról jellemző példát jegyzett 

fel a történelem. Egy Dorothea nevű gyilkos aszszonyt, 

aki Handel nevű zsidónak a feleségét 

meggyilkolta ós kirabolta, a városi hatóság állítólag 

Brandenburgi György kórelmére szabadonbocsátott 

és a városi bíró a rablott holmi egy 

részét a maga számára lefoglalta. A meggyilkolt 

asszony férjének végül is a kormánytanács szolgáltatott 

igazságot. Ebben a korban gazdasági 

téren is sok megszorításnak tették ki a S.-i zsidókat, 

így megtiltották nekik a finomabb és drágább 

posztóneinűekkel való kereskedést, mivel 

féltek versenyképességüktől a keresztény kereskedők 

(1. Kereskedelem). Csak könnyű cseh posztót 

árulhattak, azt is csak mérsékelten. A szabó-céh 

keresztülvitte, hogy zsidó szabók új ruhát ne 

adhassanak el kereszténynek. Az alkuszok elérték, 

hogy keresztény által kötendő üzletnél zsidó 

ne közvetíthessen. Az élelmiszerárusok és piaci 

kofák az ellen léptek fel sikerrel, hogy zsidók 

olyan árukat, amilyenekkel ők kereskednek, eladásra 

ne vásárolhassanak. S.-ban minden egyes 

házhoz tartozott a városi teleknek egy bizonyos 

része, csak a zsidók házainak nem jutott egy darab 

sem. Egy 1379-ből való okirat maradt fenn 

erről a S.-i levéltárban. A S.-i zsidóknak elnyomott 

helyzetén nem egyszer segített az a körülmény, 

hogy a zsidók megkárosítása a királyi 

kincstár kárára történt, minthogy a zsidók a király 

kamaraszolgái voltak (1. Kamaraszolgák). 

így II. Ulászló alatt is ez okból történt királyi'beleavatkozás 

az érdekükben, majd II. Lajos is kijelentette 

S. városának, hogy nem fogja tűrni az ottani 

zsidók elnyomását. 1523-ban oltalma alá vette a 

S.-i zsidókat és meghagyta a városnak, hogy az 

általa is megerősített szabadalmaik értelmében 

hagyja békében élni a zsidókat és gondoskodjék 

vagyoni és személyi biztonságukról. A különböző 

adókkal azonban csak nyomorgatta a város még 

ezután is a zsidókat (1. Zsidó adók). Az ingatlanok 

után is neki fizettek és egy Jaki nevű S.-i zsidónőről 

feljegyeztetett, hogy megvásárolt háza után 

évenként egy magyar forintot fizetett a városnak. 

A S.-i zsidók létszáma egy 1527. kelt okirat szerint, 

négyszáz főnyi volt. Ennyire teszi az akkortájt 

kiűzött S.-i zsidók számát is. S. városa 1526. 

az ottani zsidók nagy száma miatt panasszal fordult 

Ferdinándhoz, ez a nagy szám azonban ötvagy 

hatszáz lehetett mindössze, ha tekintetbe 

vesszük, hogy a mohácsi vész idején S.-ból is számosan 

megszöktek, azonkívül pedig a zaklatások 

miatt sem várták meg mindnyájan végleges kiűzetésüket 

s már korábban önként távoztak A S.-i 

zsidó község középnagyságú volt és az 1517. kivetett 

«taxaextraordiuariá»-hoz 80 forinttal járult 

hozzá. Az 1406 ós 1450 közötti időben a pozsonyi 

és a S.-i zsidók hitközségo volt a legtekintélyesebb 

PS egy idöbsna vezérszerep a S.-i zsidóknak jutott. 

De sok zaklatás között fejlődött a hitközség ós így 

tartott ez a mohácsi vészig. A végzetes vereség 

után, amikor a türelmetlen katolikusok vették 

kezükbe az ország kormányzását, a zsidók helyzete 

nagyon rosszra fordult Magyarországon. 

1526-ban hosszas huza-vona után a S.-i zsidók 

királyi dekrétummal «örök-időre» kiűzettek a 

városból, ahová csak a XVIII. sz.-ban kezdtek 

visszatérni. A S.-i zsidóság vallási életéről e korból 

kevés történelmi adat maradt ránk. Kétségtelen, 

hogy S.-ban virágzó hitközség volt, amely 

egy színvonalon állott a két legnagyobb hitközséggel, 

a budaival ós a pozsonyival. A zsidókat 

kiűzetésükkor ki is rabolták és a héber pergamenteket 

bekötési tábláknak használták fel, amelyekből 

néhány még ma is megvan a S.-i levéltárban. 

Ezekből kitűnik, hogy a zsidók Talmuddal 

és a Biblia exegesisével foglalkoztak és tanulmányozták 

Maiinonidesz törvénykönyvét is. 

Természetesen egyházi intézményeik is voltak. 

1379-ben két rituális fürdőről van tudomásunk. 

1440 óta többször említtetik a zsinagóga, amely 

az Jj-utcában volt. Ez az utca volt a zsidók utcája. 

Tudós rabbik álltak a hitközség élén. Körülbelül 

a XIV. sz. végén élt Moier rabbi, akire a 

Minhógim szerzője, mint kiváló tekintélyre hivatkozik. 

A XV. sz.-ból ismerjük Kálmán rabbit, 

Gedl rabbit, Jákob rabbit és Juda rabbit. Utóbbit 

a XIV. sz. egyik történetírója, a Salselesz Hakabóló 

szerzője, mint az askenáz országok egyik 

nagy tudósát említi. Valószínű, hogy ezek tanházakat 

is tartottak fenn, erre azonban nincs bizonyíték. 

A mai zsidóság története 1840. kezdődik. 

Azelőtt is laktak néhányan a városban, de 

csak titokban, mint «megtürtek» és nem végeztek 

semmi közösségi munkát. 18í0-ben az országgyűlés 

megnyitotta a zsidók számára a szabad 

királyi városokat és ekkor kezdetét vette a zsidók 

letelepedése S.-ban. Érdekes jelenség, hogy 

legtöbben Lakompakról, Kis-Martonból, Kaboldról, 

Német-Kereszturról és Nagy-Martonból jöttek, 

ahová őseik tulajdonképpen S.-ból kerültek 

az 1526-i száműzetés alkalmával. A S.-i városi 

tanács a tradíciókhoz hűen ismét áskálődott a zsidók 

ellen, de ezúttal teljesen eredménytelenül. 

A zsidók száma állandóan növekedett. Eleinte a 

beköltözőitek nem tömörültek külön hitközségbe, 

hanem annak a hitközségnek kötelékében maradtak, 

ahonnan elkerültek és csak «vallási társulatot)' 

létesítettek. Ez minden tekintetben nehézségeket 

okozott, de leginkább a temető és az 

iskola hiányát érezték. 1850. temetőhelyet kérelmeztek 

a várostól, amit azonban a tanács 

nem adott meg. 1852-ben magániskolára való 

engedélyt kértek; ezt meg is kaptak, de a létrejött 

iskola kezdetben nagyon gyengén működött. 

Az utolsó zsidóellenes zavargások 1858. voltak, 

a kormány azonban szigorú parancsot adott ki ós 

azonnal rendet teremtett. A zsidók most már 

zavartalanul élhettek és mindinkább érezhetővé 

vált az önálló hitközség alapításának szüksége. 

Horschetzky Róbert, a vallásos gyülekezet elnöke 

1857. kérvényt nyújtott be a hitközség alapításának 

engedélyezése végett ós miután kimutatta, 

hogy hányan tartoznak a soproni községhez, 

megkapták az engedélyt s a bizottság megalakult. 

Az első elöljárók Horschetzky Róbert. 

Zappert Miksa, Meller Miksa, Kohn Salamon és


Dux Mózes Áron voltak. Ekkor azonban temető, 

rabbi éa állandó zsinagóga még mindig nem 

volt. Az ima-összejöveteleket különböző bérelt 

lakásokban tartották. Miután 1862. a temető 

helyre vonatkozó kérelmet a városi tanács ismét 

visszautasította, a hitközség vezetősége elhatározta, 

hogy önerejükből fognak temetőt létesíteni. 

Összegyűjtötték a szükséges pénzt és 1869. 

megvették az ú. n. «Leimsieder»-telket, ahol a 

mai zsidó temető áll. Ugyanebben az évben alakult 

meg a Chevra Kadisa, amely ma Léderer 

Sándor vezetése alatt áll és 90 taggal bir. A hitközség 

már 1868. szükségét érezte egy lelkipásztornak 

és Alt Lázárt bízta meg, aki Rehberger 

A. dájánnal együtt végezte a rabbi-teendőket. 

Működésével azonban nem voltak megelégedve 

ós 1872. elbocsátották. Ekkor a hitközség 

20 évig rabbi nélkül maradt, ami azzal magyarázható, 

hogy a templom- és iskolaépítéssel volt 

elfoglalva és ez a munka minden erejét lekötötte. 

Az emancipáció (1. o.) utáni emlékezetes 

kongresszus következtében a tagok egyrésze kivált 

és megalapították az orthodox hitközséget. 

De az anya-hitközség sem fogadta el a kongresszusi 

szabályzatokat és megmaradt régi statusquo-ante 

alapon. A templomépítés eközben 

nagyon lassan haladt s egy szerencsétlen véletlen 

jött a hitközség segítségére. Rosenfeld Jakab, 

a hitközség legnagyobb jótevője az Asehaffenburg 

melletti vasúti szerencsétlenségnél életót 

veszítette és a katasztrófa helyén végrendeletet 

készített, amelyben 20,000 forintot a soproni 

hitközség javára hagyományozott. Ebből az 

összegből és a tagok járulekaiból épült fel a mai 

templom 1876., amelyet nagy ünnepélyességgel 

Jelűnek Adolf bécsi rabbi avatott fel. 1884-ben 

befejeződött az iskola felépítése is. amelyhez 400 

forinttal Széchenyi László gróf is hozzájárult. 

Az iskola mindinkább magyarosodni kezdett és 

1893. rendszeresítették a magyar nyelvoktatást. A 

jótékonyság gyakorlását különböző, e célból alakult 

egyesületek végezték és végzik ma is. 

1863-ban megalakult a Nőegylet, később a 

Betegségéi yző Egylet, a szegény gyermekek felruházásával 

foglalkozó Fillér-Egylet és a szegény 

diákok támogatására szolgáló Deáksegélyző 

Egyesület. 1892-ben a rabbiszék betöltése 

végett meghívták Spira Jakab és Büchler 

Adolf rabbikat. Mindkét jelöltnek voltak párthívei 

és az ellentétek annyira kiélesedtek, hogy 

legjobbnak látták mindkettőtől elállni. A választást 

bizonytalan időre elhalasztották és csak 

1894. tartották meg, amidőn szinte egyhangúlag 

megválasztották Pollák Miksát (1. o.), aki ma is 

a hitközség élén áll. A hitközség lélekszáma kb 

1500, családszám 250 körül van, 308 adófizető 

taggal. Foglalkozásuk: 120 kereskedő. S nagykereskedő, 

36 köztisztviselő, 30 magántisztviselő, 

20 magánzó, 19 orvos, 17 iparos, 13 ügyvéd, 

6 tanító. 4 nagyiparos, 4 vállalkozó, 4 mérnök, 

3 más szabad pályán, 2 író, 2 katona, 1 

gazdálkodó és 19 egyéb, 10 közadakozásból él. 

Évi költségvetés 32,906 pengő, amiből 30,000 

pengőt hitéleti, szociális és fllantropikus célokra 

költenek. Anyakönyvi területéhez tartoznak a 

soproni járás községei. Az iskola tantestülete: 

Lantos Jakab igazgató, Hoffner Júlia és Weinberger 

Ernő tanítók. A világháborúban 356-on 

katonáskodtak és 23 hősi halált halt. A hitközség 

tagjai közül többeknek nagy szerepük van a 

gyáripar kiépítésében. A következő vállalatok 

vannak zsidók kezében: Hacker Lipót és Fia, 

Schwartz Viktor téglagyárak, Maier Leo. Eisenmann 

és Reisz, Walter Kürt textilgyárak, Jacobi 

Sándor szivarkahüvelygyár. A hitközség mai 

vezetősége: Pollák Miksa főrabbi, Schöi berger 

Gusztáv elnök, ifj. Hacker Lipót és Mitzger 

Salamon alelnökök, Schiller Vilmos pénztárnok, 

Scheiber Samu, Strausz Jakab és Weisz Henrik 

templomgondnokok, Német Vilmos iskolaszóki 

elnök, Strasser Emil iskolaszéki alelnök, Kemenes 

Aladár hitközségi ügyész, Léderer Sándor és 

Kerpel Ignác iskolaépületi gondnokok, Nagy 

Ferenc, Krausz Mihály éa Spitzer József elóljárósági 

tagok, Horvát Rezső jegyző. 

Az orthodox hitközséget a hitközségből 1873. 

kivált 48 tag alapította meg. Még a megalakulás 

évében rabbit választott a hitközség Grünwald 

Manó (1. o.) személyében, aki 55 év után ma is 

a hitközség élén áll. A hitközség első elnöke 

Pollák Salamon volt, akit Fuehs Vilmos, Gellis 

Miksa, Frischmann Jakab, Wittmann Károly, 

Klaber Károly, Fuchs Jónás, Klaber Adolf, Klaber 

Ödön, Ullmann Henrik, Rosenberger Béla, 

Schiff Ödön, Friedmann Izidor, végül pedig 

Weiler Béla követett az elnöki székben. A kiváló 

és lelkes vezetőknek tulajdonítható, hogy a 

hitközség gyors tempóban fejlődött, tagjainak 

száma csakhamar megkétszereződött s olyan, 

intézményei létesültek, amelyek gondosan őrködnek 

a hagyományok felett. 1874-ben létesült 

a Talmud Tóra iskola, amelyet a hitközség csak 

szubvencionál, de magánosok tartanak fel. A 

Talmud Tóra 1923. új, modern berendezésű hajlékba 

került, melyet Goldschmied Szigfried kezdeményezésére 

önkéntes adományokból létesítettek. 

Az iskolának ma három tanítója van s növendékeinek 

száma 80. 1890 —91-ben épült a hitközség 

nagy temploma. A 23,800 forintos építkezési 

költséget a hitközség kölcsön útján fedezte. 

1911-ben rituális fürdőt és pászkaházat 

épített a hitközség, ugyanakkor és ezután is 

többször próbált elemi népiskolát létesíteni, de 

nem sikertilt, úgy hogy a gyermekek a statusquo 

hitközség iskoláját látogatják. 1912-ben 

Klauber Győző nagy adománya segítségével 

külön temetőt létesítettek. 1917-ben alakult meg 

a jesiva, amelynek Poser Simon a vezetője és 

hallgatóinak száma kb. 50. A hitközség intézményei 

: a Chevra Kadisa, melynek elnöke 

Friedmann Vilmos, alelnöke Bienenfeld Benő, 

a Talmud Tóra, melynek elnöke Goldschmied 

Szigfried, alelnöke Schischa Simon, a felnőttek 

talmudi és biblia oktatására szolgáló Sász 

Chevra, melynek elnöke Bienenfeld Dezső, alelnöke 

Fleischmann Samu, előadó rabbija Mttller 

Lajos. Ezenkívül van még egy Nőegylet, 

melynek Schiff Izidorné az elnöke és Steiner 

Miksáné az alelnöke, egy Bikur Cholim betegsególyzőegyesület, 

mely Breuer Ignác elnöklete 

alatt működik és egy Tif eresz Bachurim egyesület, 

mely a héber kultúra ismertetését tűzte ki cél-

Sor habor 801 Spira 

jául. A hitközség tagjai közül Weiler Béla elnök Debrecenben, a szolnoki, békéscsabai és kolozsvári 

városi ügyész, a társadalmi életben is előkelő (nyári) színházak épületei. A szegedi zenepalota 

szerepet játszik. Ipari vállalkozásokat létesítet tervpályázatán Márkus Gézával együtt I. dijat 

tek: Steiner József (téglagyár), Steiner Gyula és nyert 1910. F.R 

Emil (ugyancsak téglagyár); mindkét üzem nagy Spiegler Gyula Sámuel, rabbi, szül. Balassaszámú 

munkást foglalkoztat. A hitközség 50,000 gyarmaton 1838., megh. Budapesten. Tanulmápengős 

évi költségvetéssel dolgozik, melyből nyait Brünnben, Prágában, majd Budapesten vé 

8000 pengőt fordít szociális és íllantropikus cégezte, később itt iskolát nyitott. Nevezetesebb 

lokra. A hitközség történetét Pollák Miksa írta művei: PhilosophischeSeflexionenüberdieisra- 

meg: A zsidók története S.-ban c könyvében. elitische Eeligion (Kassa, 1860); Vádirat a 

A hitközség lélekszáma kb. 1100, a családok vérvád ellen (Kassa, 1883); Héber bölcsészet 

száma 225, adót 209-en fizetnek. Foglalkozás (Budapest, 1885); Die Phüosophie der Kabbala 

szerint; 12 nagykereskedő, 1 tanító, 124 keres (Lipcse, 1886); Die Geschichte der Phüosophie 

kedő, 2 ügyvéd, 2 munkás, 4 nagyiparos, 1 orvos, des Judenthums (Lipcse, 1890); Die Unsterfa 

16 magántisztviselő, 2 vállalkozó, 14 iparos, 12 lichkeit der Seele (Lipcse, 1895). Megírta né 

magánzó és 19 egyéb. A hitközség mai vezetőmetül a magyarok és szabadságharcuk történetét. 

sége : Grünwald Manó főrabbi, Weiler Béla el Spielberger, 1. Leó, író, szül. Kassán 1898. 

nök, Schischa Simon alelnök, Feigelstock Mór Megjelent munkái: Gól (novellák, Kassa, 1921); 

pénztáros, Friedmann Izidor ellenőr, Müller Fü Dybuk (fordítás Lányi Menyhérttel együtt, Kassa, 

löp és Goldschmied Ede templomi elöljárók. 1924); Zsidó építők (tanulmány, Prága—Kassa, 

Sor habor, legendás, mitikus állat. Hatal 1926). Önálló irodalmi munkákon kívül szorgalmas 

étvágyú ökör, mely naponta egy hegynyi masan fordítja magyarra a jiddis és héber írókat. 

legelőt legel le. A legenda szerint ebből az állatból Több jiddis színdarab az ő fordításában került 

fognak enni egykor az igazak a túlvilág isteni színre a szlovenszkói és ruszinszkói magyar szín 

lakomáján. v. M. házakban. E lexikon munkatársa. 

Sós,l.Aladár, építész, szül. Temesvárott 1887. 2. S. Mór, ügyvéd, szül. Kassán 1892 okt. 22. 

Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, Jogi tanulmányait Kassán és Budapesten végezte 

utána a magyar államvasutaknál főmérnök volt. és u. o. szerzett doktorátust. Jelentős szerepet ját 

Több pályázatot és a mérnökegyleti ösztöndíjat szik Kassán a zsidó társadalmi mozgalmakban. 

nyert. Mint szakíró és lapszerkesztő is működött. A Joint ötös' választmányának és az Országos 

A legutóbbi években Jakab Dezső építésszel (1. o.) Cionista Szervezet központi bizottságának tagja. 

társulva dolgozik. F. B. Mint a Zsidó Párt képviselője öt éven át volt a 

2. S. Géza, szobrász, Salten Félix (1. o.) író fivére, Kassa város képviselőtestületének tagja, mely 

szül. Bécsben 1870., megh. Budapesten 1918. Fő idő alatt zsidó érdekek védelmében hasznos munleg 

állatszobrokat mintázott jellegzetes mozdulakát fejtett ki. 

tokban. Iskoláit Budapesten járta, művészi tanul Spielmann Zsigmond, író, szül. Csaezán 

mányait a bécsi akadémián végezte. Itthon előbb 1862 szept. 3. Kiadta a Volapük Almanach-ot 

Zala Györgynél segédkezett a millenáris emlék és a Volapük grammatika-*- (Die Weltsprache 

művön, majd önállóan dolgozott és a Műcsarnok Volapük, Leipzig). Elnöke volt a bécsi tudomában 

állított ki. Később Buenos Airesba vándorolt nyos világnyelv társaságnak. 

ki, ott nem tudott érvényesülni és visszajött, F. B. Spira, 1. Cevi Elimelech, rabbi., megh. 1841. 

Sovevim névvel jelezzük ama böjtnapokat, Előbb Ribatits, Strizev, Holisitz ós Dinov len 

melyeket a szökőévekben tart a zsinagóga gyergyelországi községekben rabbiskodott. Innen kemekbetegségek 

elkerülése végett. Nevét onnan rült Magyarországra, a munkácsi hitközség élére. 

nyerte, hogy ezeket a böjtöket ama hetek hétfőin Öregségére visszatért Dinovba. Megjelent müvei: 

tartják, melyeknek szombatjain a következő heti Bené Jiszoszchor, Májon Ganim, Igro Deszakaszok 

olvastatnak fel: Semósz, voéró, bó, pirko, Derech Pikudecho, Igro Dekalo, Magid, 

besálách, Jiszró, mispotim, terumó, tecave. E sza Réach Dudoim, Vehejé Berocho, Derech Ldovak 

kezdő betűi adják a S. szót; ezért röviden e szecho, Kelé Horoim, Devorim Nechmodim és 

napokat S. böjtnek nevezik. Ha a hétfő újholdra, Berocho Mesulesesz homiletikus és kabbalisz- 

vagy más böjtöt kizáró napra esik, akkor csütikus könyvek, Hag'ohosz Meharco jegyzetek a 

törtökön böjtölnek. L. Böjtnapok. 

Zoharhoz, Likuté Meharco bibliamagyarázatok, 

Spiegel, l. Ármin, rabbi, szül. Korneuburgban Ghidusé Meharco glosszák Megilla traktátus- 

(Alsó-Ausztria) 1883 jan. 28. 1898-1909-ig volta hoz. Könyveit a konzervatív és főleg a chásszi- 

budapesti Rabbiképző növendéke. 1910-ben .avatdikus zsidók körében mindenhol ismerik és 

ták rabbivá, 1924. bölcsészdoktorrá Budapesten. tanulják. T. I. 

1910-ben Szarvas, 1911 óta esztergomi főrabbi. 2. S. Cevi Hirsch, rabbi, megh. 1913. 1893-ban 

Fő müve: József ibn Kaszpi Gerór Hakeszef c. a munkácsi hitközség élére került atyja, S. Sala 

logikájának előszava és bevezetése (Budapest mon (1. o.) utódjául. Rendkívüli tudása magába 

1924). F. D. ölelte a talmudi és a kabbalisztikus tudományok 

2. & Frigyes, építész, szül. Budapesten 1866. minden ágát. Olyan szent hírében állt, hogy töme 

Tanulmányait a műegyetemen végezte 1887. Szágesen zarándokoltak hozzá a hívek az egész ormos 

bérházat épített Budapesten, melyeken a legszágbél. Konzervativizmusában a legintranzigenújabb 

építészeti törekvéseket igyekezett érvényesebb volt ós a modern viseletűeket nem tűrte meg 

síteni. Építkezései között megemlítendók: a Ker. a környezetében. Munkái közül a leghíresebb a 

és Iparkamara s a Fémipari Szakiskola épületei Darké Tesuvo c. könyve, amely a Jore Deá-nak 

Zsidó Lexikon. 51

Splro 802 Spitzer 

kommentárja. Egyéb művei: Beér Lachaj Hói, 

Zóhár-rnagyarázat, Cevi Tiferesz responsutnok, 

Tiferesz Boriim és Darké Emuno. T. I. 

3. S. Jakab, rabbi, szül. Homonnán (Zemplén 

vm.) 1864 júl. 3. 1881—91-ig volt a budapesti 

Rabbiképző növendéke. 1890-ben avattak bölcsészdoktorrá 

Budapesten, 1892 pedig rabbivá. Két 

évig Bisenz rabbija, 1894 óta Máhrisch-ostraui 

főrabbi. F. D 

4. S. Lázár, rabbi, szül. Strzyzovban 1868. Híres 

rabbi-családból származik. 1902-ben a munkácsi 

hitközség rabbikollégiumának főnökévé (ros 

bészdin), majd 1913. a hitközség főrabbijává 

választották. Igazgatója a munkácsi nyilvános 

rabbiiskolának. Megjelent munkái: Minchász 

Elózor (responsumok 3 köt); Osz Chajim Vesó- 

Iqm; Chamiso Máamorosz ; Zichron Óadikim ós 

Olasz Tomid. T. I. 

5. S. Salamon, rabbi. szül. Lengyelországban, 

a Przemysl közelében levő Ribatits községben 

1832., megh. 1893. Nagybátyjánál, S. Cevi Elimelechnél 

(1. o.) nevelkedett. 1857-ben a strizevi 

hitközség rabbija lett, ahol 25 éven át működött. 

1882-ben elfoglalta a munkácsi rabbiszéket és 

nagy erővel terjesztette a chásszidizmust a 

magyarországi zsidóság kőzött. A Talmudban ós 

a kabbalában nagy jártassággal bírt és gyakran 

fordultak hozzá tudományos kérdésekkel. Fia és 

unokája művében jelentek meg egyes responsumai 

Sém Slomo címmel. T. L 

6. S. Salamon, rabbi, szül. Homonnán 1865 

nov. 20. Rabbi-oklevelét a berlini Hildesheimerf 

éle intézetben szerezte. Verbász Kulán, Losoncon 

volt rabbi, 1898 óta a miskolci hitközség rabbija. 

1923 júl. 8-án a hitközség ós a város társadalma 

melegen ünnepelte 25 éves lelkészi működésének 

jubileuma alkalmából. Munkái: Die Eschatologie 

der Juden nach Talmud und Midras (Berlin, 

1889); Egyházi beszéden (Miskolc, 1905). 

Spiro Ede, festő, szül. Pozsonyban 1790 körül, 

megh. Bécsben 1856. Egy Apponyi gróf lett rá 

figyelmessé Pozsonyban és küldte Olaszországba 

1820 körül. Rómában festette Hágár a pusztában 

c. képét ós 1825. küldte haza Esterházy Miklós 

grófnak Magyarország és Erdély egyesítése c 

képének vázlatát, mely az 1839. festett Asztrik 

püspök átveszi a pápától az Istvánnak szánt 

koronát c. kép mellett az első magyar történeti 

képek egyike. A 30-as évek elején Pozsonyba tért 

vissza, hol arcképeket és oltárképeket festett. 

1835-ben Bécsben telepedett le, ahol Judith Holofernes 

fejével; Fonó olasz parasztasszony ; 

Alvó zarándoknö; Kovácsműhely Rómában; 

a Madonna virágünnepe Genzanoban c. képeit 

mutatta be 1834. rendezett kiállításán. Pesti ki 

állításokon a 40-es években átlag 100 — 150 forintjával 

árulták képeit F. B. 

Sipitz, 1. Áron Halévi, rabbi, megh. Holicson 

1816. 1799—1811-ig Prosznic község rabbija 

volt. Innen Trencsénbe ós később Holicsra került. 

Homiletikus magyarázatai vejének, Zivebner 

(Sehag) Ábrahámnak (1. o.) Öhel Avrohom c. 

könyvéhez csatoltan jelentek meg Bész Aharon 

címmel. T. I. 

2. S- Izsák, rabbi a XVIII. században, szül. Nikolsburgban 

s 1745-ben Berlinben adte ki Bir- 

chasz Jerhiel c. müvét, amely a Tóra öt könyvéhez 

tartalmaz aggadikus fejtegetéseket. Ezenkívül 

maradt egy müve Biur Jicchok címen (Brünu, 

1790). Halála után fia, S. Izrael adta ki a peszachi 

Haggadához írt magyarázatokat, melyhez S. unokájának, 

S. Jechiel Micháel hőgyószi rabbinak 

Peri Éc c. müve van csatolva. T. I. 

3. S. Jechiel Michael, rabbi, megh. Hőgyószen 

1790. Kiadta atyjának S. Izsák bonyhádi rabbinak 

Biur Éc c. művét (Brünn 1790) és ehhez 

hozzácsatolta bevezető tanulmányát. Kéziratban 

több müve maradt meg. T. L 

4. S. Jicchok Halévi, rabbi, szül. Nikolsburgban, 

megh. Bonyhádon 1768. Korán Berlinbe került. 

Tóra-kommentárjának címe: Birchasz Jicchok, 

1746. jelent meg Berlinben. Kevéssel könyvének 

megjelenése után választották meg Bonyhádra 

rabbinak. Itt működött egészen haláláig. Posthumus 

műveként adták ki Hagada-kommentárját, 

Brünnben, 1789. jelent meg. T. i. 

5. S. Meir, baranyai megyés főrabbi a XVIII. 

sz.-ban, szül. Nikolsburgban, megh. a század vége 

felé. 1870-ben jelent meg Koszisz Lamoór c. 

műve, melyhez Chajesz Gerson akkori nagymartom, 

későbbi nikolsburgi országos főrabbi írt 

ajánlatot. Sénon Hamoór c. műve, amely rituális 

kérdéseket tárgyal, 1792. Bécsben jelent meg. 

6. S. Móritz; amerikai rabbi, szül. Békés-Csabán 

1848 okt. 14. A prágai egyetemen tanult s 

egyszersmind az ottani jesiván is, ahol Tebelesz 

Juda rabbitól kapta rabbikópesítésót. 1870-ben 

Chicagóban, majd Milwaukeeben, 1878-tól kezdve 

St.-Louisban volt rabbi. Állandó munkatársa volt 

az American Israelite, a Deborah lapoknak s 

egyideig szerkesztette a Jewish Tribünét, majd 

a Jewish Voiceot. B. a 

7. S- Mózes, rabbi a XIX. sz. elején, szül. 

Óbudán. Prágában ós Nikolsburgban tanult. Veje 

volt Österreicher Mózes Árje nagykárolyi rabbinak. 

Tudományos levelezésben állott Kunitz Mózes 

rabbival, a Hámecaréf szerzőjével. 26 éven át 

töltötte be Csengeren rabbi tisztségét. 

Spit-eer, 1. Bevjamin Salomon, rabbi, szül. 

1810 körül, megh. Bécsben 1893 dec. 5. Veje volt 

Szófer Mózesnek (1. o.) s több mint 40 évig a bécsi 

Schiffgasseben lévő orthodox hitközség rabbija 

volt. Türelmetlen ellenfele volt a bécsi nagy hitközségnek, 

melynek reformjait nem bocsátotta 

meg. Responsumait, prédikációit és talmudi jegyzeteit 

veje, Baer-Kohen Joseph adta ki Tikun 

Selomó címen (1892). 

2. S. Benjámin Salomon, ószakamerikai tengerészkapitány, 

szül. Óbudán 1774., megh. Bécsben 

1820. Jómódú szülei a József császár-féle 

türelmirendelet idején Pestre költöztek. A hitközség 

elöljáróvá választotta meg S. atyját, Goetzl-t, 

aki később egész vagyonát elvesztette. S. addig 

se tanult, amíg jólétben élt, elszegényedvén, 

házalókereskedő lett. Később kivándorolt s előbb 

Prágában ólt, majd Németországban, végre Hamburgban 

nagy nyomora miatt beállott matróznak. 

Kétszer körüljárta az egész földgömböt, majd 

New-Orleansban telepedett le s itt kapitány lett 

és önállóan vezetett kereskedelmi hajóival az 

afrikai északi-és nyugati partokon folytatott kereskedést. 

Tíz évre rá, hogy kivándorolt, 1808.

Spltzer — 803 — Sport 

már sokszoros milliomos volt és visszatért Pestre, 

ahol azonban visszaéltek becsületességével, hamis 

ajánlatokkal becsapták és kizsarolták. Erre újból 

elment tengerészkapitánynak és egy tízágyús 

hajót vezetett Marokkóba, de hajótörést szenvedett 

ós egy összeütközésnél súlyosan megsebesült. 

1820-ban újra visszatért Bécsbe, majd ismét Amerikába 

készülődött, hogy ottani ingatlanait értékesítse, 

de váratlanul szélütést kapott. Sírja a 

bécsi zsidótemetőben van. V. ö. Beich, «Beth—El» 

1860. IV. f. 8. R. 

3. S. Emánuel, festő, szül. Pápán, 1844., megh. 

Wagingban (München mellett) 1919. Atyja Pápán 

földbirtokos volt S.öt évet töltő ttPárisban és aL'art 

pour tous folyóiratnak készített rajzokat. 1869. 

Münchenbe költözött, aholWilhelm v. Diez iskolájába 

járt. Hírnevét Münchenben festett humoros 

erősen, novellisztikus élű, nagy életképeivel 

szerezte. 1870-80 között a Fliegende Blátternek, 

a 90-es években pedig az Über Land und Meernek 

rajzolt és feltalált egy sokszorosító eljárást 

(Spitzer-tipia). Régebben a Műcsarnok tárlatain 

is kiállított. Élete utolsó éveiből valók azok a 

képek, melyeket 1919. mutatott be a müncheni 

Kunstvereinban ós amelyeken már mint az impresszionista-festés 

egyik előfutárja mutatkozott. 

E képekből egész sorozatot Nemes Marcell (1. o.) 

a Szépm. Múzeumnak ajándékozott. P. B. 

4. S. Frederic(Sámuel), francia műgyűjtő, szül. 

Pozsonyban 1814., megh. Parisban 1890. Atyja 

temetőcsősz volt s ő Bécsbe ment, ahol 1848. 

önként belépett a hadseregbe, amellyel Itáliába 

került. Visszatérve, megkezdte a 'műgyűjtést. 

Egy potom áron vásárolt Dürer-festménnyel megalapította 

szerencséjét. Londonba, majd Parisba 

ment és régi fegyverek gyűjtésével kezdett foglalkozni. 

Évek múlva óriási fegyvergyűjteményét 

a bécsi Rothschild báró vette meg félmillió 

frankért. Másnemű gyűjteményéért Gambetta 

6 millió frankot ajánlott fel s a megvásárolt 

gyűjteményből állami muzeumot létesítettek, 

melynek életfogytiglan való igazgatója S. volt. 

Gyűjteményének jegyzéke, a Catalogue de la 

Collection Spitzer (3. vol. 1887), maga is érték 

s bolti ára 1200 fr. volt. & R. 

5. S. Henrik, orvos, író, szül. Keszthelyen 

1840., megh. a 90-es években. A budapesti egyetemen 

tanult és 1864. lett orvos. Sokáig élt Törökországban, 

ahol az orosz-török háború idején törzsorvosi 

minőségben szolgált. Később Nagyváradon 

volt kórházi főorvos, majd a biharmegyei Nagyherekibe 

vonult vissza. Élénk és tartalmas visszaemlékezést 

írt Törökországi élményeim címmel 

(2 köt. 1879). 

6. S. Ignác, filantróp, szül. 1840., megh. Aradon 

1909. Előbb Aradon, azután Bécsben tanult, 

majd Aradra való visszatérése után atyja 

üzletébe lépett. Végrendeletiig 2.000,000 K-t 

hagyott jótékony- ós kultúrcólokra. Aradon utcát 

neveztek el róla. sz. L 

7. S. József, ügyvéd, szül. Szentkereszten 1883 

dec. 14. Iskoláit Kassán és Iglón végezte. Megalapította 

a Melissza cukorkagyárat Kolozsvárott 

és a Ttizifaforgalmi részvénytársaságot. Szerkesztette 

néhány évig a Kolozsvári Friss Újság c. 

napilapot. I 

8. S. Leo, egyetemi tanár, filológus, szül. Pozsonyban 

1887. Tanulmányait Pozsonyban, részben 

Budapesten, majd Bécsben végezte. Utóbbi 

helyen tett doktorátust és u. o. lett a román nyelvek 

magántanára, majd ugyanilyen minőségben 

a bonni egyetemen tanított, 1926 óta pedig 

Marburgban az összehasonlító román nyelvészet 

nyilvános rendes tanára. Mint összehasonlító nyelvész 

nem csupán a szavak eredetének ós fejlődésének 

vizsgálata val, hanem a nyelv és stílus 

egész kialakulásával és azok lelki tényezőinek 

kutatásával foglalkozik. Munkatársa a legtöbb 

nagyobb német filológiai folyóiratnak s azonkívül 

a Magyar Nyelvőrnek is. Főbb müvei: Die Wortbildung 

als stilistisches Mittel (1910); Fremduvrterschatz 

und FremdvöIkerhass(1918); Über 

einige Wörter der Litbessprache (1918); Barbusse 

(1920); Die Umschreibung des Beqriffes 

Hunger im Italienischen (1920); Itahenische 

Kriegsgefangenenbriefe (192); Italienische Umgangssprache 

(1922). 

9. S. Sámuel, rabbi és kultúrtörténész, szül. 

Keszthelyen 1839., megh. Eszéken 1896. Atyja, 

aki Keszthelyen volt rabbi, Jom-Tob Lipman 

Heller családjából származott. S. Prágában tanult 

8 1856-tól Eszéken volt főrabbi. Müvei: 

írta: Das Heer- und Wehrgesetz der altén 

Israeliten, Griechen und Rörner (1869); Die jüdische 

Ehe (1869); Die jüdische Gemeindeordnung 

(1873); Das Mahl bei den altén Völkern 

(1878): UrheimischinslavischenLándern(1880); 

Das Jubilaum in wörtlicher und historischer 

BeleucMung (1882); Das Blutgespenst aufseine 

wahre Quelle zurückgefúhrt{l883);Dasreligiöse 

Bedenken o. Kann man d. Eid vor einem Andersglaubigen 

ablegen ? (1883); Über Baden und Báder 

bei den Altén (1883); Die JJhr bei den Altén 

(1885); Ö6er Sitté und Sitten der altén Völker 

(1886); Der Brief bei den altén Völkern (1893). 

Sport. A magyar zsidók társadalmi egyenjogúsítását 

követő időre esik a S. feléledésének korszaka 

Magyarországon. A 90-es ó vekben már résztvesznek 

a S.-életben a zsidók is, az ország összlakosságához 

mérten eléggé jelentős mértékben. 

Fontos munkát végeznek egyrészt mint szervezők, 

másrészt mint aktív S.-emberek és sikereikkel 

rácáfoltak arra az elfogult teóriára, amely 

a zsidók testi satnyaságát, fizikai teljesítményre 

való alkalmatlanságát igyekezett bizonyítani. A 

S.-oló tömegben nehéz szemmel tartani a zsidó 

atléták ós organizátorok munkáját és érdemeit, 

mert éppen a S. területén nem tartották soha 

számon a vallási hovatartozást. Mégis a rendelkezésre 

álló adatok szerint különvéve a S. ágakat, 

megvilágítjuk a magyar zsidó atléták működésót 

(1. Atlétika; Birkózás; Futbal; Kerékpár, 

Úszás; Torna;Vívás alatt). A S.-oló zsidó ifjak 

legkiválóbbjai megszerezték a legjobb magyar 

kardvivó és a legjobb magyar birkózó címek 

mellé nem egyszer a világbajnokságot is és igen 

sokan nemzetközi versenyeken szereztek győzelmet 

a magyar színeknek. Többen a S. adminisztrációjában 

játszottak jelentős szerepet (1. Brüll 

Alfréd; Fischer Mór ; Hajós Alfréd ; Hajdú 

Marcel). Elenyésző kis számban vannak azok a 

S.-egyesületek, amelyek tagjaik közé nem fogad- 

öl*

Stár mechirasz choméc 804 Statusquo-ante 

nak be zsidókat. Budapesten egy olyan egyesület 

van, amely viszont kifejezetten zsidó egylet (1. 

Vivő és Atlétikai Club). F. P. 

Stár mediirasü. choméc. A kovászos eladásáról 

készített adásvételi szerződés peszach 

előnapján. Az erre vonatkozó talmudi rendelkezés 

a Szentírásnak erre a versére támaszkodik: 

«Ne láttassék semmi kovászos a hét napokon át 

minden határodban)) (Deuter. 16. 4). A Talmud 

szó szerint votte e vers értelmét és nemcsak a 

kovászos élvezetét, de birtokban tartását is megtiltotta 

a peszach egész idejére, sőt a felhasználását 

sem engedte meg, ágy hogy még elajándékozni 

sem szabad és állatetetósre is alkalmatlan. Az idők 

során érezni kezdték, hogy a túlszigorú tilalom 

gazdasági nehézségeket okoz. Mindannak a birtokon 

kívül való helyezése, ami a choméc fogalma 

alá esik, sok esetben keresztülvihetetlennek bizonyult, 

mert súlyos anyagi károk származhattak 

belőle. Az élethez való alkalmazkodás törvényének 

nyomása alatt tehát az a szokás alakult ki, 

hogy a chómócot peszach előtt formálisan más 

vallásuaknak kell eladni, még pedig szerződós 

mellett; peszach után az ügyletet visszacsinálják. 

Az eladást azonban semmi hátsó gondolat, vagy 

fenntartás nem kísérheti; de a visszavásárlás meg 

van engedve. Minthogy pedig ez a könnyítés azzal 

fenyegetett, hogy az ügylet komolysága illuzóriussá 

válhatik, a visszavételt ahhoz a feltételhez 

kötötték, hogy az eladóra némi veszte sséggel 

járjon. P. M. 

Stark Lipót, mérnök, szül. Trencsénben 1866. 

A budapesti műegyetemet végezte, majd a Ganz 

Villamossági Rt.-hoz került, 1893-tól kezdve pedig 

Saó Pauloban (Brazília) működött, mint főmérnök, 

ahonnan később a Magyar Elektromossági Rt. 

visszahívta. 1911-ben a Société Anonyme Ottomane 

d'Electricité főmérnöke lett Konstantinápolyban, 

majd még u. a. évben a budapesti 

fővárosi elektromos művek igazgatójául hivták 

meg, egyszersmind a Magyar Elektrotechnikusok 

Szövetsége alelnökévé választotta meg. 

Főbb, önállóan megjelent mixnkái: Berechnung 

der elektrischen Leitungen J. Herzoggal együtt 

(1890); Gebrciuchliche Spavnungen in Wechselstromanlagen 

(1897); Maschinenbau und 

Elektrotechnik (1898); Blitzableiter mit besonderer 

Berücksichtigung landwirtschaftlicher 

Gebaude (1903). Később az Elektrotechnika 

című szakfolyóiratot szerkesztette hosszabbideig. 

Statusquo-ante. A magyarországi izraelita 

hitközségek egy része az 1868—69-iki országos 

egyetemes gyűlés után nom csatlakozott sem az 

egyetemes gyűlés által létesített kongresszusi, 

sem pedig az 1871. megalakult orthodox szervezethez, 

hanem megmaradt abban a jogállapotban, 

amelyben az egyetemes gyűlés előtt a hazai hitközségek 

voltak. Abból a tényből, hogy a kongresszus 

előtti jogállapotban maradtak, nyerték elnevezésüket. 

A S. alapon álló hitközségek egészen1928-ig 

abban különböztek a kongresszusi és az orthodox 

szervezethez tartozó hitközségektől, hogy számukra 

sem a kongresszusi, sem az orthodox szervező 

szabályzat nem volt kötelező és nem volt 

központi képviseleti szervük. Ennélfogva ezen 

hitközségekkel a kormányhatóságok a közigazgatási 

hatóságok utján érintkeztek, s felekezeti 

választott bíróság hiányában a közigazgatási hatóságok 

döntöttek a S. alapon álló hitközségek 

vitás ügyeiben. A S. alapon álló hitközségek már 

a világháború előtt igyekeztek közös szervezetbe 

tömörülni. A külön szervezet létesítésére meglevő 

kívánságot nagyban fokozta az izraelita 

vallásfelekezet felsőházi képviseletéről szóló, 

88,206/1926, sz. VKM. rendelet, amely a S. alapon 

álló hitközségeknek a felsőházi tag választásánál 

különálló jelentőséget nem adott. Ilyen előzmények 

után 1927. megalakult a magyarországi S. 

izraelita hitközségek országos szövetsége, amelynek 

alapszabályait a vall. és közokt. miniszter 

az 1928-iki 35,847/11. számú rendeletével jóváhagyta. 

Ennek folytán a S. alapon álló hitközségek 

is ma már külön szervezethez tartoznak, amely 

szervezetnek legfőbb célja: A magyarországi S„ 

izraelita hitközségeknek a magyar zsidóság megfelelő, 

egységes önkormányzatának mielőbbi elérhetése 

érdekében közös erkölcsi és anyagi érdekeik 

védelme. A S. országos szövetségnek nem 

minden S. alapon álló hitközség tagja s az odavaló 

belépés sem kötelező. A szövetség tagjává 

csupán az a S. hitközség válik, amelynek közgyűlése, 

az összes szavazóképes tagok legalább 

kétharmadrészének titkos szavazatával, a szövetségbe 

való belépést elhatározta. A kongresszusi 

és az orthodox szervezethez tartozó hitközségek 

szervezeteikből kiléphetnek és a S. szövetséghez 

csatlakozhatnak. Az erre vonatkozó hitközségi 

határozat azonban különös alakszerűségeket kivan 

meg (1. Hitközségek). A S. szövetség képviseli 

a kebelébe tartozó hi tközségeket, ezek összességét 

az egyetemes zsidóságot érintő kérdésekben 

a kormány hatóságok előtt, közvetíti a m. kir. 

kormány és a kebelébe tartozó hitközségek közötti 

érintkezést, közvetítőkónt jár el egyes hitközségek 

körében előforduló vitás esetek békés 

elintézése érdekében és feladata, hogy mindent 

megtegyen, ami a magyar zsidók megfelelő egységes 

önkormányzatának megvalósítása érdekében 

szükségesnek mutatkozik. A S. szövetség 

szervei: (1) a naggyűlés, (2) a szövetségi tanács, 

(3) az elnökség. 1. A naggyűlés tagjai a szövetséghez 

tartozó önálló hitközségek rabbijai és a 

hitközségek elnökei. Ezenkívül minden hitközség 

a választói névjegyzékükbe felvett minden 200 

hitközségi tag után egy-egy képviselőt választ a 

naggyülésbe. 2. A szövetségi tanács, az elnökség 

tagjaival együtt 7 rabbi és 13 világi tanácsosból 

áll. A tanácsosok a nagygyűlés tagjai közül 

3 évre választatnak. Állásuk tiszteletbeli. 3. A 

szövetség elnöksége a következőkből alakul: 

a) egyegházi és egy világi elnökből, b) két társelnökbői, 

c) két alelnökből, d) két előadóból. A 

szövetség elnökségét a nagygyűlés választja és 

pedig a társelnökök, az alelnökök és előadók 

egyike a világi, a másik a rabbitagok sorából választandó. 

A legtekintélyesebb S. alapon álló hitközségek 

a debreceni, a nyíregyházai, az egri és 

a gyöngyösi hitközségek. A S. szövetség első 

egyházi elnöke Lebovits József baranyamágocsi 

főrabbi, világi elnöke pedig Fejér Ferenc, a debreceni 

izraelita hitközség elnöke volt. M. R.

Stauber — 805 Stetn 

Stauber József (nagy doroghi), lapszerkesztő, 

szül. Nagy doroghon 1871 febr. 1. A budapesti 

tudományegyetemen jogot végzett. Előbb a Szabad 

Szó, majd a Pesti Napló belső munkatársa 

lett. 1897 óta felelős szerkesztője az Aradi Közlönynek. 

Néhány év alatt az újságot a vidék egyik 

legnagyobb napilapjává fejlesztette. S. alelnöke 

volt aVidéki HirlapírókOrsz. Szövetségének, majd 

elnöke az Újságírók Országos Szervezetének. 

Később az Aradi Nyomda r.-t. vezetője és az Aradi 

Közlöny tulajdonos főszerkesztője lett. 1910-ben 

«nagydoroghi» előnévvel magyar nemességet kapott. 

Húsz éven át, a háború végóig, választott 

tagja volt Arad varos törvényhatósági bizottságának 

és ugyancsak választott tagja a román 

impérium alatt megalakult első városi tanácsnak. 

Lapjában lelkesen támogatja az erdélyi Magyar 

Párt törekvéseit. Sz. L 

Steier Lajos, történetíró és publicista, szül. 

Liptószentmiklóson 1885 márc. 2. Mérnöknek, 

majd jogásznak készült és a budapesti egyetemen 

doktorált, aztán lapszerkesztő volt és kimerítően 

foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel, főleg a tótkérdéssel.. 

A szlovák történelem anyagát a Történelmi 

Társulat megbízásából ő tanulmányozta a 

bécsi levéltárakban. S. a legkomolyabb magyar 

történetírók közzé tartozik. Főbb művei: A tótkérdés; 

A sajtókamara; Csehek és tótok ; There 

is no Gzech Culturein Upper-Hungary; Beniczky 

Lajos 1848—49-iki kormánybiztos visszaemlékezései, 

jelentései; A tót nemzetiségi kérdés 

története és okirattára I—III. k.; Görgey és 

Kossuth (1924); Haynau és Paskievics; Az 

1849-iki trónfosztásról. Legújabban német nyelven 

szélesen megalapozott munkát írt az utódállamok 

politikai, gazdasági és nemzetségi viszonyairól 

Die Vergewaltigung c. alatt. 

Stein, 1. Artúr, ügyvéd, S. Miksa (1. o.) főrabbi 

flaf szül. Törökszentmiklóson 1889. Jogi 

tanulmányokat végzett és ügyvédi gyakorlatot 

folytat Budapesten. 1912 óta szerkesztője a Hagyományé, 

zsidó felekezeti hetilapnak (l.o.). Nemzetiség 

és felekezet c. tanulmánya megjelent 1921. 

2. S. Fülöp, orvos, szül. Nyitrán 1868., megh. 

Budapesten 1917. Egyetemi tanulmányait Bécsben 

végezte és u. o. szerzett doktorátust. Budapesten 

előbb a belügyminisztérium közegész- 

8é gugyi osztályán, majd az angyalföldi elmegyógyintézetben 

működött, utána a Schwartzerf 

éle intézet főorvosa volt. Az alkoholellenes mozgalmat 

ő indította meg Magyarországon 1900 körül. 

1901-ben pedig az Angliából kiküldött Mias 

Gray-vel megalapította Budapesten a GoodTemplar 

Rendet, melynek haláláig előharcosa és szellemi 

vezére volt. A GoodTemplar Rendnek Forel 

mellett nemzetközi másodelnöke. Érdemeiért kir. 

tauácsosi címet kapott. Számos cikket, tanulmányt 

írt magyar és külföldi lapokba az alkoholkérdés, 

ideggyógyászat és higióna köréből. 

Müvei: Az alkohol kérdés mai állása (1910); 

Az iszákosság és annak leküzdése (1913). 

3. S. Tjudwig, filozófus óa egyetemi tanár, 

szül. Erdőbónyén 1859 nov. 12. Középiskoláit 

Pápán ós Sárospatakon, egyetemi tanulmányait 

Berlinben ós Hallóban végezte s az előbbi helyen 

a rabbiszemináriumot is, ahol rabbi-oklevelet 

nyert és 1881—83-ig Berlinben működött mint 

rabbi. 1886-ban Zürichben, 1891-től Bernben volt 

a íl lo zófia egy etemi tanára.1911 - ben lemondott tanszókéről 

ós azóta Berlinben él, ahol a Nord undStid 

c. társadalomtudományi folyóiratot és az Archiv 

für systematische Philosophiet szerkeszti. 8. igen 

nagy kiterjedésű tudományos munkásságot fejt 

ki. Pontosabb müvei a következők: Die Falaschas 

(1880); Die Willensfreiheit bei denjüdischen 

Phüosophen des Mittelalters (1882); Berthold 

Auerbach (1882); Eduárd Lasker (1883): 

Die Psychologie der Stoa (1886); Die Erkenntnistheorie 

der Stoa (1888); Leibniz und Spinoza 

(1890); Friedrich Nietzsches Wettanschauung 

und ihre Gefahren (1893); Das erste 

Auftauchen der socialen Frage bei den Griechen 

(1896); Die sociale Frage im Lichte der 

Philosophie (1897, II. kiad. 1903, IV. kiad. 1923. 

Fő munka, franciául és oroszul is megjelent) ; 

Die Philosophie des Friedens (1899); An der 

Wende des Jahrhunderts (1900); Der Sinn des 

Daseins (1904); Der sociale Optimismus (1905); 

Die Anfánge der menschlichen Kultur (1906); 

Philosophische Strömungen der Gegenwart 

(1908); Weltbűrgertum, Nationalstaat und Internationale 

Verstandigung (1913); Evolutionary 

Optimism (1924). A Műveltség Könyvtárába 

Tegze Gy. és Heller Farkas közreműködésével 

ő írta a Társadalom c kötetet. Sokáig 

Diltheyvel ós B. Erdmannal együtt szerkesztette 

az Archiv für Geschichte der Philosophie-t. Ezenkívül 

tanári működése alatt kiadta a Bemer 

Studien zur Philosophie und Ihre Geschichte 

sorozatot, majd újabban a Bibliothek für Philosophiet. 

Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának 

is 1899 óta. 8. E. 

4. S. Marc Aurél, sir, archeológus, utazó és 

orientalista, szül. Budapesten 1862 nov. 6. Szanszkrit 

nyelvésznek készült és Bécs, Tiibingen, 

Oxford és London egyetemein tanult. 1888-ban 

kinevezték az indiai Lahoreba a Punjab-egyetem 

könyvtárnokának és az ottani Keleti Szeminárium 

igazgatójának, egyszersmind a szanszkrit nyelv 

tanára ós a kerület tanulmányi főigazgatója lett. 

Egyideig Kalkuttában is működött. Világhírű 

archeológus. Kasmírban, a kinai Turkesztánban 

és a Góbi Sivatagban eredményes ásatásokat 

végzett. Utazásairól írt műveinek egy része magyarul 

is megjelent. (Homokba temetett városok ; 

Középázsiai utam: Romvárosok Ázsia sivatagjaiban 

; Indiából Kínába; Harmadik utam 

Belső-Ázsiába, 1913—1916). S. munkássága kiterjed 

Eszak-India vallástörténetére, továbbá a 

görög-kor maradványaira ós főleg a skíta-uralom 

művelődési viszonyaira, valamint a szanszkrit-utáni 

indiai nyelvekre és azok paleográfiájára. 

Ezek a tudományos művei sorrendben a 

következők: Zoroastrian Deities on indoscythian 

Goins (1888); Zur Geschichte der Pahis 

von Kabul (1893); Kalhanas Bafatarangini or 

Ghronicle of the Kinqs of Kashmir (3 voL 

text and translation, 1892—1900); Catalogue of 

the Sanscrit Manuscripts in the Raqhunatha 

Tenvple Library ofHis Highnes the Maharadja 

of Jamnu and Kashmir (1884); Detailed Éeport 

of an Archeological lour icith the Buner

Stolnbach — 806 — Stelner 

Field Force (1898); Memoir on Maps Illustrating 

the Ancient Geography of Kashmir (1899); 

Afganistan in Avestic Geography (1888); Notes 

on Ou-Kong's Account of Kashmir (1896); Serindia 

(5 vol: 1909); melyben belsőázsiai útjának 

eredményeiről számol be, továbbá The thousend 

Buddhas (1921). S. mint kartográfus is a legjelentékenyebbek 

közé tartozik, mert a Taklamankán 

és Góbi-sivatag, meg a Khüen-Lünhegylánc 

ismeretlen vidékeit felvételezte. Tagja 

a Magyar Tud. Akadémiának, a Magy. Földrajzi 

Társaságnak, melynek Lóczy-érmót ő nyerte meg 

először, díszdoktora a cambridgei és oxfordi 

egyetemeknek és tagja számos külföldi tudományos 

akadémiának. A háború alatt megkapta az 

angol állampolgárságot és ez alkalommal bárói 

rangra is emelték. s. R. 

5. S. Mayer Miksa, rabbi, szül. Törökszentmiklóson 

1865 aug. 23. 1886-ban törökszentmiklósi 

rabbi lett, 1896. a nagyszombati hitközség 

élére került, ahol jelenleg is működik. Itt hires 

jesivát létesített és nagyjelentőségű irodalmi tevékenységet 

fejtett ki. Szerkesztette és irta a 

Magyar Rabbik c. folyóiratot (1905—10). Egyéb 

művei: Hagyomány (1910—15), Evén Hameir, 

Jahrbuch Í—1L és Alkalmi Beszédek (1913). 

Fontos szerepe van a szlovenszkói zsidóság felekezeti 

életében: a szlovenszkói hagyományhű 

rabbik egyesületének elnöke és a szlovenszkói 

hitközségek szövetségének egyházi feje. S. kiváló 

szónok. 

Steinbacli, 1. Gusztáv, író, szül. Pozsonyban 

1848 febr. 18. Gimnáziumi tanulmányait u. o. 

végezte, a filozófiát Bécsben. Ott nyerte jogi és 

filozófiai doktorátusát. Előbb a Deutsche Zeitung 

és a Neues Pester Journal, 1879. a Neue Freue 

Presse szerkesztőségének tagja lett. Müvei: Das 

ungarische Strafgesetzbucli; Ungarische Verfassungsgesetze 

(1891); Jahrbuch des öffentlichen 

Rechts (1907); Franz Deák. Parlamenti 

és belpolitikai cikkeket írt. 1889-ben aConcordia 

bécsi hírlapírók egyesülete nyugdíjintézetének 

elnökévé választotta meg és haláláig ez intézmény 

élén maradt. 

2. S. József, orvos ós író, szül. Pécsett 1850 

jan. 3., megh. 1927. Az egyetemet Bécsben végezte, 

ahol egyideig az egyetemi kórház asszistense 

volt, majd a tengerészeinél működött, később 

gynekológus lettFranzensbadban. Szerkesztette 

az Oesterreichisch - Ungarische Badezeitung-ot. 

Orvosi működése mellett szépirodalmi 

tevékenységet fejtett ki. Idevonatkozó művei: 

Heimatsklánqe (1882); Übersetzung von Josef 

Kiss, Gedichte (1886); Eiaenes und Fremdes 

(1888). Die Stellung der Militarartzte im Oestereichisch 

- Ungarische?!, lleeresverbande. Ez 

utóbbi Petőfi három költői elbeszélését is tartalmazza, 

míg a többieket Alexander Petőfis poetischeWerke 

címen 1902-ben adta ki. Ezért a Kisfaludy-Társaság 

és a Petőfi-Társaság tagjává választotta. 

Steinberg Sámuel, egyetemi tanár, történetíró, 

szül. Kőszegen 1857 dec. 16. A gráci egyetemen 

tanult és u. o. lett filozófiai doktor 1882., 

1895-ben pedig a bécsi egyetem magántanára. 

1901-ben kinevezték a prágai német egyetemre 

a történettudományok nyűg. rendes tanárává. 

Nagyszámú tanulmányai, amelyek szakfolyóiratokban 

jelennek meg, főképpen a XIV.—XVL 

századok korát ölelik fel. Főműve: Nuntiaturberichte 

aus Deutschland (1897). 

Steinberger Lajos (Louis), feltaláló, szül. 

Szegeden. Pályáját, mint tájképfestő kezdte. Később 

Amerikába ment és ott több technikai találmányávalnagysikert 

aratott. Feltalálta az Électroset 

ós a Filmoid-Flexoid-Insulost. Chicagóban és 

St. Louisban a világkiállításokon több kitüntetést 

nyert. Körülbelül 300 találmányát szabadalmazták. 

S. igen népszerű ember Amerikában. «Zsidó 

Edison» néven emlegetik. Jelenleg Brooklynban 

él. 

Steiner, 1. Fülöp, festő, szül. Pesten 1812., a 

bécsi képzőművészeti akadémia anyakönyve szerint 

Kittseen. Tanulmányait Pesten kezdte, 1837. 

Münchenbe ment, ahol akkor I. Lajos király 

alatt új művészi élet virágzott. Arcképeket és 

életképeket festett és az 1840-es évek közepén 

Pesten ólt. F. B. 

2. S. Gyula, szobrász, szül. Budapesten 1878. 

párisi Société des Beaux Árts kiállításán 1909. 

tűnt fel hatalmas méretű Lavina szoborcsoportjával. 

1910-ben pedig a berlini kiállításon aratott 

nagy sikert Michel Angelo és Est c. szobraival. 

Azóta nyoma veszett. F. B. 

3. S. Ignác, pedagógus, szül. Szécsényben 

1845. Hosszú ideig a lévai izr. elemi iskola igazgatója 

volt. Felekezeti és héber lapokba írt vallástörtónelmi 

és pedagógiai cikkeket. Fontosabb 

munkái: A lévai izr. hitközség története ; Joacliin 

és Boáz; Beise in das gelobte Land ós 

Ein Beitrag zur Geschichte der Entwicklung 

der religiosen Idee im Judentum. 

4. S. Jesája, rabbi, szül. Zborón 1851., megh. 

1925. Gyermekkorában abüdszentmihályijesivába 

került. Innen a liszkai caddikhoz ment, aki nemsokára 

bizalmasává avatta. A caddik halála után 

Liszkán akart maradni, de ott üldözéseknek volt 

kitéve és Bodrogkereszturra költözött. Ekkor már 

a liszkai hívek közül sokan őt tartották a caddik 

utódjának. A nagyhírű szandeci, szigeti és nadvernai 

rabbik is elismerték. Híre egyre terjedt. 

Faképpen a jótékonyságáról beszéltek sokat. A 

háború alatt nagyon sok menekült is menedékhelyet 

talált nála. A magyarországi konzervatív 

zsidóság nagyrésze hívéül szegődött, sőt gyakran 

nemzsidók is elmentek hozzá tanácsot kérni. 1925. 

Szandecről jövet megbetegedett az úton és ijar 

hó 3-án meghalt. 

T - L 

5. S. Lajos, egyetemi tanár, meteorológus, 

szül. Vácon 1871 jún. 15. A budapesti egyetemen 

tanult, majd a göttingeni ós berlini egyetemeken 

folytatta tanulmányait s miután filozófiai doktorátust 

szerzett, a Meteorológiai Intézet tisztviselője 

lett. 1907 óta egyetemi magántanár, 1917-ben 

pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagjává 

választotta. Magyar és külföldi matematikai, meteorológiai 

és fizikai szaklapokban számos tanulmánya, 

a wasshingtoni Terrestrial Magnetiom ós 

a Meteorologische Zeitschrift c. folyóiratokban 

pedig több értekezése jelent meg. Könyvalakban 

megjelent művei: Az 1892. II. Üstökös pályája 

(1897): A Balaton-vidékén az 1901 nya-

Stelnhardt — 807 — Stern 

rán végzett földmágnességi mérések eredményei gresszusán a haladópárt egyik vezére volt. Részt 

(1902. A Balaton tudományos tanulmányozásai vett az Országos Rabbiszeminárium létesítésében 

nak; eredményei c. sorozatban); Der tagliche is s az intézet vezérlőbizottságának élete végóig 

Gang der erdmagnetischen Elemente der tagja volt. Kiváló magyar és német hitszónok 

Kingua Fjord (1904. Archiv. d. Deutschen lataivalországos hírnevet szerzett. Nyomtatásban 

Seewarte Hamburg); A földmágnességi hábor megjelent hitszónoklatai: Egyházi beszéd, targások 

egy különös alakjárúl; Hőmérsékleti vitotta Baján az újonnan épült izraelita templom 

szonyok a dobsinai jégbarlangban. Újabb na felszentelése alkalmával c. alatt. (Arad 1845). 

gyobb munkája: A föld mágneses jelenségei Auftrittspredigt (u. o. 1845); A király sziletés- 

(1923). 

napján tartott magyar beszéd (u. o. 1845); Be 

6. S. Márkus, rabbi szül. Pozsonyban 1864 széd, mely az aradi izraelita templomban 1846 

máj. 22. 1884—1894-ig volt a budapesti Rabbi aug. 29. a magyar izraelitáktól fizettetni szoképző 

növendéke. 1893-ban avatták bölcsészdokkott türelmi adó kegyelmes királyi, leírat által 

torrá, 1895. pedig rabbivá. 1896 óta bielitzi fő történt eltöröltetése miatt rendezett egyházi ünrabbi. 

Müvei: Micha könyve, (Budapest 1893); nepélyen tartatott (1846); Predigt zur Feier 

Die Eeden an der Bahre S. I. Halberstam ; der glückl. Genesung Franz Josef I.... in der 

Gedenkrede über den Grossprásidenten der Synagoge zu Nagy-Várad (1853); Bedé am 

Grossloge in Neicyork. F. D. Sarge des seligen Herrn Friedrich Gross 

7. S. Pál, orvostanár, sebész, szül. Pápán 1879 (1858); Bedé (1860); A korlátozások felfüggesz 

febr. 5. A budapesti egyetemen tanult 8 itt nyert tése alkalmából; továbbá Lőw Lipót feletti 

orvosi diplomát, 1907. pedig a kolozsvári egye emlékbeszéde a Lőw Lipót végtisztessége című 

temen lett asszistens a sebészeti klinikán. 1911. műben. 

egyetemi magántanár, 1919. rendkívüli, majd Steinhart Akiba, rabbi, szül. Liptószentmik- 

nyilvános rendes tanár lett. A háborút, mint törzslósonl788., megh. Alsókubinban 1846. Hasonnevű 

orvos szolgálta végig. Külföldi orvosi kongresz- nagyatyja u. o. volt Tabbi s ennek müvét Masbir 

ezusokon több előadást tartott. Nagyobb művei: Bór (Prága 1828) S. adta ki. Egyéb művei: 

A prostatatúltengés sebészeti kezelése (1911., Kóach hésiv (Prága 1827) ós Bechór Sór. Har 

németül 1912); Sebészeti műtéttan (1916). Orvosminc éven át működött hitközségében. 

tudományi cikkei és tanulmányai külföldi ós ma Steinherz Jakab, rabbi, szül. Nagypákán 

gyar folyóiratokban jelentek meg. 

(Pozsony vm.) 1856 nov. 24., megh. 1921. 1885-ig 

8. S. Simon, tanár, szül. Temesváron 1856 volt a budapesti Rabbiképző növendéke. 1885-ben 

júl. 13., megh. xi. o. 1924. A budapesti egyetemen avatták bölcsészdoktorrá Budapesten, 1886. pe 

tanult s miután a matematikából és fizikából dig rabbivá. Előbb Nagyatádon működött. 1888. a 

tanári és bölesészetdoktori oklevelet nyert, a székesfehérvári hitközség választotta meg fő 

makói állami főgimnáziumban, majd a temesvári rabbijának és haláláig ott működött. Cikkei az 

állami főreáliskolában volt tanár az összeomlásig. Imit évkönyveiben s a Magyar Zsidó Szemlében 

A magyar iskoláknak román iskolákká történt jelentek meg. 

átalakítás után S. megvált állásától ós miután a Stella József, orvos. Régi olasz családból 

román állampolgári esküt nem tette le, a temes származott és tanulmányait is Olaszországban 

vári Zsidó Lyceum tanáraként működött haláláig. végezte. 1711-ben már Pozsonyban működött. A 

Sok tanulmányt Irt szaklapokba. Önállóan megje királyi család körül szerzett érdemeiért privilélent 

müvei: A reciprok poláris kúpszeletek negiumot kapott az uralkodótól, hogy orvosi műkövezetesebb 

tulajdonságai (1884); Népszerű csildését mindenütt, ahol zsidók laknak, korlátlanul 

lagászati értekezések (1893). Sz. J. fejthesse ki. De Nikolsburgban mégis nehezen 

9. S. Vilmos, rabbi, szül. Vácon (Pest vm.) 1886 leküzdhető összeütközései voltak szabad tudo 

jún. 30. 1900—1910-ig volt a budapesti Rabbimányos működése miatt a hatósággal. Héber 

képző növendéke. 1909-ben avatták bölcsészdok könyvet irt Toceósz Chajjim c alatt. Meghalt 

torrá Budapesten, 1911. pedig rabbivá. Ugyan Bécsben 1720.V. ö. L. Wachstein, «Die Inschrifakkor 

a hátszegi hitközség rabbijává választotta ten des altén Judenfriedhofes in Wien». II. kötet. 

meg. Kilenc évi működés után Nagy szentmiklósra Sterk. Izidor, építész, szül. Budapesten 1860. 

került, innen két évi lelkészkedés után Versecre. Becsben tanult és 1892. telepedett le Budapesten. 

1924 óta nagykikindai főrabbi. Müvei: Három Számos gyártelepen ós bérházon kívül több nagy 

arab kézirat az őkairői genizáből (1909); Em üzletházat tervezett, melyek közül a legnevezelékbeszédek 

(Velika Kikinda 1926). P. D. tesebb a Révai Testverek Üllői-úti könyvesháza. A 

Steinhardt Jakab, rabbi, szül. Makón 1818 Gellért fürdő pályázatain háromszor nyert I. dí 

Stern — 800 — Stern 

Pesti Izr. Hitközség polgári fiúiskoláját, melynek 

1896. történt megnyitása óta igazgatója. 1906-18. 

elnöke volt az Országos Izraelita Tanítóegyesületnek. 

A régi nagy tanítók gárdájából való jeles 

pedagógus, aki értékes munkálkodásával nem csak 

a szorosan vett felekezeti, de az egész magyar 

tanügy fejlődése körül nagy érdemeket szerzett. 

Ötven éves működése után 1928. vonult nyugalomba. 

A Magyar Zsidó Szemlében és a Tanügyi 

Értesítőben számtalan cikke és dolg )zata jelent 

meg. Iskolai könyvei és szakmunkái közül fontosabbak: 

Héber nyelvtan: Izrael története (két 

kötet, 1901); Szemelvények a zsoltárokból és 

Szemelvények a prófétákból. E lexikon revizora. 

2. S. Adolf, honvódtörzsorvos, szül. Nagykárolyban 

1847. Sokat foglalkozott katona-egészségüggyel 

és 1866. a hadjárat alatt, mikor fölállították 

a honvédséget, rósztvett az egészségügy 

megszervezésében s előbb dandái 1 -, majd törzsorvos 

s végül orvosfőnök lett. Szakcikkei a Honvéd, 

Militár Zeitung, Wehrzeitung ós Ludovika 

Akadémia Közlönye c. folyóiratokban jelentek 

meg. 

3. S. Albert, rabbi, szül. Nagykanizsán 1826., 

megh. Óbudán 1888 jún. 16 A pozsonyi és óbudai 

jesivákon tanult és ott nyerte rabbiképesítését is. 

Apósa, a híres Fassel Hirsch nagykanizsai főrabbi 

ajánlatára Lengyeltóti hitközsége rabbijának 

választotta meg. 1851—67 között itt működött. 

Ekkor Újpestre hívták meg, de 1884. le 

kellett mondania állásáról, mert a reformkövetelések 

terén oly igényekkel állott elő, amelyek 

a hívek érzületét elidegenítették tőle. S. gyógyíthatatlan 

elmekórt kapott, amelybe pár év múlva 

meghalt. S. igen képzett, nagytudományú modern 

teológus volt. 1877—79 közt héber nyelven 

szerkesztette a Hamechakér c. tudományos folyóiratot, 

melyből három kötet jelent meg. Ebben 

számos egyházjogi és héber irodalomtörténeti 

tanulmányt közölt. A hullahamvasztásról, jogi 

és történelmi szempontból (1874) és a zsidó nevek 

eredetéről (1861) is írt tanulmányt. Asszimilációs 

törekvéseinek igazolására nevét megmagyarosította 

Szterényire. Piai Szterényi Hugó* 

természettudós (1. o.) és Szterényi József* báró, 

volt miniszter (1. o.) s. R. 

4. S. Bernát, író, hírlapíró, szül. Rigában 1867 

jún. 13. Bécsi és müncheni szerkesztőségekben 

működött sokáig, majd a nagyobb német lapok levelezőjeként 

Oroszországból, Kelet-Ázsiából és a 

Balkánról írt tudósításokat. Később a Berliner 

Localanzeiger, a Berliner Tageblatt, majd a Neue 

Freie Presse belsőmunkatársa lett. 1900-ban Falk 

Miksa meghívására Budapestre jött, s itt a Pester 

Lloyd vezércikkírója, azután a Neue Pester Journal 

belmunkatársa volt a lap megszűnéséig. Mű vei: 

Ludtvig der Kunstsinnige ; Erinnerungen an 

Bauernfeld; Fürst Wladimirs Tafelrunde: 

Altrussische Heldensagen : Die JRomanows : 

Aus dem modernen Russland : An der Wolga : 

Zwisclien Kaspi und Pontus : Von der Ostsee 

zum Stillen Ocean: Vom Kaukasus zum Hindukusch; 

Der Sultan und seine Politik : Die moderné 

Türkéi; Abdul Hamid und sein Hof; 

Jungtürken und Verschux'jrer ; Medizinischer 

Aberglauben und Geschlechtslebeninder Türkéi 

(2 Bde); Geschichte der öffentlichen Sittlichkeit 

in Russland (2 Bde); Geschichte der erotischen 

Litteratur (2 Bde). 

5. S.Gerson, rabbi, szül. Hegyaljamádon 1858. 

1880-ban megválasztották Marosludas főrabbijává, 

ahol azóta teológiai munkásságot fejt ki. 

Jalkut Hagersírni o. 12 kötetes műve a legnépszerűbb 

erdélyi haggadista és halachista munkák 

egyike. További művei: Ével kovéd; Marbe 

jesiva ós Birchasz hanefes. 8z. 1. 

6. S. Ignác, teológus és pedagógus, szül. Nyitra 

vm. 1810 körül, öngyilkosságot követett el Szegeden 

1865. Évtizedeken át Hódmezővásárhelyen 

volt tanító az ottani zsidó népiskolában. A kabbaláról 

írt értékes tanulmánya a Ben Chananja több 

számában jelent meg és az elsők közé tartozott, 

akik a modern tudomány szempontjából megvilágították 

azt. 

7. S. Lázár, ügyvéd, szül. Báestopolyán 1860. 

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 

ugyanitt szerezte jogi doktorátusát is. A magyar 

országos ügyvédszövetség megalakításában tevékeny 

része volt és 1918. elnöke volta szövetség 

nagybecskereki osztályának. Részt vett Torontál 

vm. kulturális életében és a Szabad Líceum megteremtésében. 

Munkatársa volt a Huszadik Század 

c. folyóiratnak, majd 1918 után a Szabadkai 

Hírlapnak és a Bácsmegyei Naplónak. A nagybecskereki 

zsidó hitközségnek előbb alelnöke, 

aztán elnöke volt. 

8. S. Max Emánuel (Mendel Ber Stern), 

hebraista, szül. Pozsonyban 1811 nov. 9., megh. 

Bécsben 1873 febr. 9. A Schmidt Anton-fóle héber 

könyvnyomda korrektora volt, majd a kismartoni 

zsidó iskolákhoz hívták meg. Itt írta meg Tiferesz 

ha-Tisbi c. epikai költeményét, melyet Bécsben 

1840. M. J. Ernst álnéven adott ki. 1840-ben 

megjelent szatírája Ihurmbau zu Bábel címen. 

1845-ben kezdte szerkeszteni a Kochvó Jicchok c. 

folyóiratot, melyet a Wieni Csász. Akadémia két 

izben is támogatott. A császár a «Pro litteris et 

artibus» aranyérmével tüntette ki,a DeutschMorgenlándische 

Gesellschaft pedig tiszteletbeli tagjának 

választotta meg. S. további müvei a következők: 

König Sauls Glück und Ende (1833); 

Sprüche Salomos (héber kommentárral, 1833, 2. 

kiad. 1854); Síré ha-Jichud (1840); Ével Mőse 

(1840); Perlen des Orients (1840); Zeitstimmen 

(1841); Klange aus der Torzéit (1841); Das Bach 

Ezechiel (1842); Bész-ha-Széfer (1842); Die 

fromme Zionstochter (1842); Toklősz Jiszróél 

(1844); Die Weisheitssprüche des Josua b. Szirach 

(1844); Festgebete der Israeliten (184-4); 

Bikuré ha-Ólom (1851); Szeliclwsz (1853); 

Haggódóh (1854); Tachkemóni d. Juda al- 

Gharizi (1854); Die Rabbinerwahl in Bumesl 

(1856); Lehrbuch des Herzenspflichten nach R 

Bach ja (1856); Chochnosz, Selómó (1858); Zur 

Alexander-Sage (1861); Ócar ha-milin {1863); 

More Nebuchim v. Maimonid.es. iibersetzt (1864); 

Készer Tóra (1864). s. R. 

9. S. Menachem Mendel, rabbi, megh. 1834. 

Előbb kalisi dáján volt, később a máramarosszigeti 

hitközség élére került, ahol 30 éven át működött, 

Derech Emuno (Csernovitz 1857) c. müve 

homiletikus magyarázatokat tartalmaz. T. I.

Sterntuch — 809 — Störk 

10. S. Salamon, rabbi, a XIX. sz. első feléten, 

Alistálon működött, mint apósának, Friedmann 

Salamonnak f utóda, amikor ez utóbbit G-algócra 

hívták meg.Élóak tudományos levelezésben állott 

Szófer Mózessel ós Aszód Judával, mint ezek responsumaiból 

kitűnik. Egy kocsi gázolta halálra 

1858. Utódául fiát, S. Mózest választották meg, 

míg másik üa, S. Salom Ber Dunaszerdahelyen 

volt a század elején rabbisági ülnök. 

11.5. Samu, orvostanár, szül. Homonnan 1858 

nov. 18., megh. Budapesten 1926 szept. 17. A 

budapesti egyetemen avatták orvossá 1881. Néhány 

évig Korányi tanár első asszisztense volt. 

1889-ben a fizikális vizsgálati módszerek tanából 

magántanár, később a Poliklinika belgyógyászati 

osztályának főorvosa lett. Müvei: A fizikális 

vizsgálati módszerek tankönyve (1888, 4. 

kiad. 1905); Tumor mediartini esete (1898); A 

hepatüis interstilialistól eredő hasvízkór sebészi 

kezelése (1900). 

12-. S. Sámuel, orvostanár, szül. Halason 1839 

szept. 16., megh. 1900 körül. A prágai ós bécsi 

egyetemeken tanult és a bécsi köz kórház orvosa, 

1863. egyetemi magántanár, 1870. pedig rendes 

egyetemi tanára lett a klinikai propaedeutikának. 

Főbb művei: Beitrage zur Kenntnis der Funktionen 

des Nervensystems (1868); Die propadeutische 

Klinik als selbstandiges theoretischmedizinische 

Forschungs-Institut (1870); Diagnostik 

der Brustkrankheiten von propadeutischkliiúschen 

Standpíinkte (1877). 

13. S. Selomo Zalman, rabbi, Rohoncon működött. 

Tórakommentárjának címe: IÁvjász chén 

(Prága 1833). 

14. S. Vilmos, orvos, szül. Nagyenyeden 1891. 

Tanársegéd volt a kolozsvári egyetemen ; 1914. a 

szebeni hadtest orvoslaboratóriumának vezetője, 

1918. Erdély egészségügyi felügyelője volt. Feltalálója 

a külföldön is elismert Fuchsin-Bouillon 

Stern néven ismert bakteorológiai eljárásnak. 

Számos alapvető cikke jelent meg német és francia 

szaklapokban a szerológia köréből. Kolozsvárott 

megalapította a Therapia-laboratórium c. 

mfiintézetet. Sz, I. 

8terntuch(helyesebben: Stirntuch),régi ritus 

szerint élő zsidónők fövege a haj teljes eltakarására. 

Lengyelország és Magyarország északkeleti 

részein a gazdag és előkelő chásszideus asszonyok 

szombaton és ünnepnapokon nagy fényűzést 

fejtenek ki a S.-chal, amely gyakran vagyontéró 

drágakővel van díszítve. 

Nteuer Miksa Dávid, ügyvéd, szül. Homonnan 

1871. A Columbia-egyetemen végezte tanulmányait 

és 1893. kezdte meg ügyvédi működését 

Newyorkban. Nagy feltűnést keltő perekben képviselte 

a védelmet és rövid idő alatt nagy népszerüsógre 

tett szert. Számos jótékonysági ós ponti 

kai szervezet vezetője. Alelnöke az American 

Jtnvish Congressnek. B. B. 

Stier Josef, berlini rabbi, szül. Vágájhelven 

18* í ápr. 12., megh. Berlinben. Pozsonyban, majd 

» bécsi egyetemen tanult s a breslaui rabbiszemináriumban 

nyerte el diplomáját. 1872-ben 

özumhathelyen lett főrabbi, 1890 óta haláláig 

Htírhu egyik rabbija volt. Müvei: Franz Deák 

i-«'•'>); Festschrift zur Emweihung der Syna- 

gogein Steinamanger (1880); Priesterund Propheten(\SM); 

Zunz{\ 893); Theismus undNaturforschung 

in ihrem Verháltnis zur Teleologie 

(1896); Die Éhre in der Bibel (1897). 

Stier-Somló Fritz*, egyetemi tanár, államjogász, 

szül. 1873 máj. 21. Berlinben tanult. 

1904-ben Bonnban kapott egyetemi katedrát, 

majd a kölni egyetemen lett az állam- és nemzetközi 

jognak és politikának rendes tanára. Főbb 

művei: Die deutsche Sozialgesetzgebung (1906); 

Das Recht der Arbeiterversicherung (1912); 

Preussisclies Staatsrechi (1910); Kommunáié 

Wissenschaften und Kommunáié Praxis(1911); 

Studien zum sozialen Recht (1912); Die Vereinigten 

Staaten von Deutschland (\919); Vom 

parlamentarischen Wahlrecht in den Kulturstaaten 

der Welt (1918); Die Wandlungen des 

preussischen Stadte-, Landgemeinde-, Kreisund 

Pravinzialrechts (1922); Politik (1921). 

Stiller Bertalan, orvostanár, szül. Miskolcon 

1837 jan. 23., megh. Budapesten 1922 jan. 3. A 

budapesti és bécsi egyetemeken tanult. 1874 óta 

főorvosa volt a Zsidó Kórháznak, melynek később 

igazgatója lett. 1886-ban magántanár, 1906. udvari 

tanácsos lett. Értekezései a hazai és külföldi 

szakfolyóiratokban jelentek meg. Nagyobb szakmüvei 

: Az ideges gyomorbántalmak (1884, magyar 

és német nyelven); A lép betegségei (1895); 

Az ideges gyomorbetegségek; a hashártya betegségei 

(1897); Az asthéniás alkati betegségekről 

(1907, magyar ós német nyelven); Glossen zur 

Radiologie des Magens (1910). 

2. S. Mór, jogtudós, szül. Miskolcon 1842., 

megh. Budapesten 1917. A budapesti egyetem jogi 

karán végezte tanulmányait, majd ügyvédi oklevelet 

szerzett és rövid idő alatt a főváros legelőkelőbb 

ügyvédei közé emelkedett. 1880-ban 

kiadta törvényszéki szónoklatait Védbeszédek 

bűn- és sajtóügyekben címmel. Sok tanulmánya 

jelent meg főképpen a büntetőjog köréből a Jogtudományi 

Közlöny és Themis nevű folyóiratokban. 

1885-ben megalapította ós negyedszázadnál 

tovább szerkesztette a Jog című heti szakfolyóiratot. 

1906-ban jelent meg Angol parlamenti 

küzdelmek c. politikai és közjogi tanulmánykötete. 

Több évtizeden át a törvényhatósági bizottság 

tagja volt és élénk részt vett a főváros közügyeiben 

is. 

Störk, Í.Félix*,német egyetemi tanár, jogtudós, 

szül. Budán 1851 okt. 20., megh. Greifswaldban 

1908 jan. 18-, ahol egyetemi tanára volt az 

állam jognak és német közjognak. Nagyobb művei 

: Option und Plebiscit bei Eroberungen und 

Gebietscessionen (1879); Dos verfassungsmassige 

Verháltnis der Ahgeordneten zur Wáhlerschaft 

(1881); Handbuch der deutschen Verfassungen 

(1884); Zur Methodik des öffentlichen 

Rechts (1885); Zustimmungserganzung und Genehmigung 

(1898); Das bürger'liche Gesetzbuch 

mit der Gesetzgebungsapparate des deutschen 

Reiches (1899); Der staatsbürgerliche Unterricht 

(1893). Labanddal együtt szerkesztette az 

Archiv für öffentliches Recht c. folyóiratot s 

folytatta a Martens-féle nemzetközi jogforrásgyűjteménynek, 

a Nouveau Recueil des Traitósuek 

a kiadását és szerkesztését. s. R.

Stomfa — 810 — Strausz 

2. S. Kari, orvostanár, szül. Óbudán 1832 2. S. Dávid Júda, rabbi, szül. Vágújhelyen, 

szept. 17., megh. Bécsben 1899 szept. 13. A prágai ahol atyja S. Eleazár rabbi volt. S. 1851—1861 

és bécsi egyetemeken tanult, majd Sürk tanár közt Szarvason, majd Kulán működött s itt is halt 

asszisztense lett s ő használta először a laryn- meg 1888 jan. 26. Teológiai tanulmányokat írt a 

goscopot torokbetegeknél. Ezenkívül még más Ben Chananjába. 

műszereket is talált fel, amelyek később elter 3. 8. Eleázár, rabbi, szül. Rozsnyón 1790., 

jedtek. 1864-ben magántanár, majd rk. tanár, megh. Vágújhelyen 1848 dec. 18. Triesohben és 

1891. a laryngológianyilv.rendes egyetemi tanára Prágában tanult a jesiván, majd rabbiállást töl 

és a klinika vezetője lett Számos műve közül fontött be előbb Nagy magyarban, majd 1830—34-ig 

tosabbak: Laryngoscopische Mitteilungen (1863); Győrben, 1834-től pedig élete végóig Vágújhe 

Laryngoscopische Operationen (2. kiad. 1872); lyen volt főrabbi. Egyike ?olt az elsőknek, akik 

Beitráge zur Heilung des Pareuchym u. Gysten- tiszta, irodalmi német nyelven tartották prédikákropfes 

(1874); Mitteilungen iiber Asthma cióikat az orthodox templomokban. A Ben Cha- 

Bronchiale u. d. mechanische Lungenbehandnanja 1859. évf.-ban Lőw Lipót örökítette meg 

lung (1875); Klinik d. Krankheiten d. Kehl- emlékét. 

kopfes, der Nase u. des Bachens (1876—80); 4. S. Miksa, mérnök, szül. Pápán 186-4 dec. 

Sprechen u. Singen (1881); Die Erkrankungen 23. A műegyetemet Budapesten végezte, majd 

der Nase, des Rachens u. des Kehlkopfes hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Több vas 

(1895-97). 

utat épített, így több hegyi vasutat Galíciában, 

Stomfa (Stupava Cs.-Szl.). A Pálffyak vé a Máramarossziget- Kőrösmezei vasutat stb. Épídelme 

alatt már a XV1I. sz. utolsó negyedében tett még több Tisza- ós Duna-hidat. Hosszabb ideje 

szervezett zsidó község volt, neves rabbival. Az főtitkára a Magánmérnökök Orsz. Szöv.-ének és 

1670. évi bécsi kiűzetés után néhány módos zsidó felelős szerkesztője a Közmunkának. Különböző 

család.S.-án telepedett le. 1686-ban lakott ott a szaklapokban ós napilapokban állandóan jelen 

gazdag és nagytekintélyű Hirsch Lazels, a bécsi nek meg cikkei, főleg mérnök-gazdasági kérdé 

pénzverde ezüstezálhtója, ki Oppenheimer Sásekről, v. A. 

muellel együtt néhány, Buda visszavívasánál Strauss Lajos, hegedűművész, szül. Pozsony 

fogságba esett zsidót nagy váltságdíjjal kiszababan 1835., megh. Cambridgeben (Anglia) 1899 

dított. Egy másik ott lakó zsidó: Stambe (Stam- okt. 15. Első zenei tanulmányait a bécsi Konzerpfen) 

Mózes 1712. a komáromi katonai őrségnek vatóriumban végezte. 1850-ben tartotta első nyil 

szállítója volt. Jelenlegi szépstílusú zsinagógája vános hangversenyét — a nagy hegedűművész. 

1803. épült. 1809-ben, midőn I. Napóleon hadse Ettől az időtől kezdve sikerekben gazdag élete 

rege e vidéket megszállotta, a zsidó hitközség van. 1864-ben a londoni Filharmóniai társaság 

sokat szenvedett. Rabbik: Katzenellenbogen Meier szólistája lett. Az angol király királyi zeneigaz 

1680 körül; Eskelesz Juda 1700; Srage üri gató címet adományozta neki. 

1720-1730; Jechiel, Michel b. Salamon 1730— Strausz Adolf, néprajzi író, egyetemi tanár, 

1745 ; Kális Izsák 1750—1783 ; Árholcz Nátán szül. Cecén(F 

1783—1791; Ullmann Salamon 1793—1797; 

Bollák Lóvi 1798-1806 ; Tauber I. L. ?—1829; 

Kuttenplan József 1829 — 1833; Binét M. Márkusz 

1835-1849; Winter Lázár 1852—1893; 

Herzog M. Sámuel 1897—. (V. ö. Kohn S., Héber 

források; Herzog, Koroth habottim.) M. B. 

Strakosch Alexander, színművész-pedagógus, 

szül. Eperjesen 1845 dec. 3., más adat szerint 

Sebesen (Sáros vm.), megh. Berlin-Schönbergben 

1909 szept. 16. Miután Sonnenthal felfedezte 

képességeit, játszott Troppau, Hannover ós 

Budapest színpadjain, majd Parisba ment, ahol a 

Gomédie Francaisenál a betanításnál segédkezett. 

Onnan hozta őt vissza Laube és alkalmazta játékmesternek. 

1879-től kezdve, mint recitátor világhírű 

volt s Európa minden nagy városában 

fellépett igen nagy sikerrel s főkép Shakespearet 

ós a német klasszikusokat interpretálta mesterien. 

Egy időben Erzsébet királyné szavaló művésze 

volt. Később a bécsi Konzervatóriumban tanárságot 

is vállalt. 

Strasser, 1. Albert, közgazdász, szül. 1833. 

Lissán (Cs.-Szl.), megh. Temesváron 1894. Jogi 

tanulmányai végeztével a temesvári Lloyd Társulat, 

majd 1876. az Ipar- ós Kereskedelmi Kamara 

titkára lett. Szerkesztette a Temesvarer Zeitungot, 

Temesvarer Lloydot, Südungarischer Lloydot, továbbá 

a Laterne c. ólclapot ós a temesvári szabadkőművesek 

közlönyét, az Uniont. n. s. 

, ejér vm.) 1853 máj. 15. Középiskolái 

után a Ludovika Akadémiát végezte ós egyideig 

a vezérkarban teljesített szolgálatot, majd a budapesti 

egyetemen tanult s főleg balkáni országok 

néprajzának tanulmányozásával foglalkozott. A 

bolgár-magyar barátság megalapozásában jelentős 

része van. Kormányküldetésben többízben beutazta 

a Balkánt ós Kis-Ázsiát a világháború alatt 

is. Az orosz-japán háború alatt a török kormány 

mellett volt Motzu-Hitu japán császár hivatalos 

megbízottja. Mint a bolgár néprazi és gazdasági 

viszonyok kitűnő ismerője munkatársa volt Stambulov 

bolgár miniszterelnöknek és Ferdinánd bolgár 

király barátságával tüntette ki. Tudományos 

munkásságának elismeréséül számos magyar és 

külföldi kitüntetést kapott. S. sokáig volt rendes 

tanára a Keleti Akadémián keleti országok 

politikai, néprajzi és gazdasági történetének, majd 

az egyetemen is ugyanezt adta elő. 1923-ban nyugalomba 

vonult. Nagyszámú tudományos tanulmánya 

magyar ós külföldi folyóiratokban jelent 

meg s mint publicista is évtizedekig dolgozott a 

Hon, Egyetértés, Nemzet, Budapesti Hírlap, Pesti 

Napló, Pester Lloyd, Neue Freie Presse, Frankfurter 

Zeitung, Times, Temps, Trnska Constitucia ós 

más nagy lapokba. Szerkesztette a Revue d'Orient, 

a Gazette de Hongrie és Die Donaulander c. tudományos 

folyóiratokat. A Magyar Néprajzi Társaság 

egyik megalapítója és tiszteletbeli tagja. Tudományos, 

néprajzi tárgyú darabjait (Orosz-

Strelml 811 Sulchán Áruch 

japán háború, stb.) többb százszor előadta az 

Uránia-színház. A közel Kelet országainak etnoo-ráfiája 

szempontjából gyakran alapvető fontossága 

szakmunkái: Bosnyák föld és népe (1881); 

Bosnien, Land und Leute (1884); Bosznia és 

Hercegovina (1885); A Balkáni félsziget (1888); 

Voyage au Montenegró (1889); Bolgár népköltési 

gyűjtemény (1892); Bulgarische Volksdichtungen 

(1895); Bolgár nyelvtan (1894); Bolgár 

néphit (1897); Die Bulgaren (1898); Bosznia 

ipara (1898); Paris (1898); Románia (1899); 

Bulgária ipara (1901); Szerbia (1903); Törökország 

(1905); Az M/i Balkán-félsziget (1913); 

Vas Osmanische Reich (1917) Grossbulgarien 

(1917). S. a zsidó tudományos irodalmat is gazdagította, 

megírta A római ghettó történetét (1929). 

Egyik legelső kezdeményezője a magyarországi 

cionista-mozgalomnak s díszelnöke a Magyar 

Cionista Szövetségnek. Számos alkalommal képviselte 

huzamosabb ideig a magyarországi cionista 

szervezetet Londonban és a cionista világkongresszusokon. 

A karlsbadi cionista világkongresszus 

megbízásából 1921. tanulmányúton járt 

Palesztinában s útjáról magyar, német, francia 

és héber lapokban számolt be. Magyar és külföldi 

cionista lapoknak állandó munkatársa s a budai 

hitközségnek egyik vezetője. Kulturális téren igen 

jelentékeny és lelkes működést fejt ki. A budai 

I. ker. templomkörzetnek díszelnöke. 

Streiml, prémkörítéses kalpag. Az orosz és 

lengyel zsidók szombati viselete, de csak a tudósok 

és előkelőek élnek vele rendszerint. A chásszideusok 

között mindenki. A prémkörítés úgy van 

szabva, hogy tizenhárom szőrmecsomó tüskéllik 

ki belőle. Ezzel a tizenhárom törzset szimbolizálják. 

(József törzsét ugyanis kettőnek veszik, 

Efraim és Menasse törzsének.) Azokkal szemben, 

akik a lengyel slachticoktól átvett viseletnek 

mondják, némelyek a S. viselését a lateráni 

zsinatig viszik vissza. A zsinat mindenképpen 

meg akarta bélyegezni a zsidókat ós arra kötelezte 

ókét, hogy zsidó jelnek állatfarkat tűzzenek a 

ruházatukra. Mely ruhadarabra kell a megszégyenítő 

farkat feltűzni, azt nem írta elő a zsinat. 

A zsidók tehát azt tették, hogy nem is egy, hanem 

tizenhárom prómdarabbal szegték körül a süvegeiket. 

Ebben az egyébként ellenőrizhetlen hagyományban 

a S. 13 ága isten 13 attribútumára és 

a 13 legfőbb hittótelre emlékeztet. F. M. 

Striclter Salamon, osztrák orvostanár, szül. 

Vágújhelyen 1834., megh. Bécsben 1898 ápr. 2. 

A bécsi egyetemen tanult előbb jogot, majd orvostudományt. 

Azután különböző klinikákon működött, 

mint asszisztens. 1862-ben azonban lemondott 

a gyakorlatról ós az embriológia magántanára 

-ett az egyetemen, ahol Brücke ós Oppolzer tanárok 

melleit működött. 1868-ban rk. tanára lett a 

Kísérleti patológiának ós az akkor létesült patológiai 

intézet igazgatójává is S.-t nevezték ki. 1872 

°w az általános és kísérleti kórtan nyilv. rendes 

eeyetemi tanára volt. 1875-ben kinevezték a Csá- 

8 -^ri Tudományos Akadémia rendes tagjának. S. 

merész újító volt a kórtan tudományában, ahol 

JOK régebbi teóriát kutatásaival halomra döntött. 

**U tudományos értekezést irt ós azonkívül a 

Következő nagyobb munkákat: üntersuchungen 

über die Papülen in der Mundhöhle der Froschlarven 

(1857); Studien. (1869); Handbuch der 

Lehre von den Geweben des Menschen und der 

Tiere(1871-73); Vorlesungenüberdieallgemeine 

und experiméntéllé Pathologie (1877—83); Studien 

über das Bewusstsein (1879); Studien über 

die Sprachvorstellungen (1882); Über die Bewegungsvorstellungen 

(1882); Studien über die 

Association der Vorsfellungen (1883); Physiologie 

des Rechts (ISSi); Allgemeine Pathologie 

der Infectionskrankheüen (1886); Die Behandluvg 

der Nervcnkrankheiten (1891). Egyetemi 

tanári működésének 25 éves fordulója alkalmából 

tisztelői és tanítványai kiadták addig irott 

tanulmányainak jegyzéket 25 Jahre experimenteller 

Pathologie c. alatt. s. R. 

Sturm Albert, publicista és tanár, szül. Liptószentmiklóson 

1851., megh. Budapesten 1909 febr. 

14. Papi családból származott. Eredetileg jogi 

pályára készült, de 1875. tanári vizsgát tett és öt 

esztendeig tanított is. Később a Pester Journal 

munkatársa lett. Innen a bécsi Tagespressehez, 

majd a Neue Preie Presséhez került. Mikor visszajött 

Pestre, Schnitzerrel együtt megalapította a 

Neues Pester Journalt. 1886-ban a Pester Lloyd 

szerkesztőségébe lépett és innen csak tíz év múlva 

ment el, mikor a Budapesti Tudósító c. félhivatalos 

kőnyomatos tulajdonosa lett. Lefordította 

németre Arany Buda halálá-t, amiért a Kisfaludy-társaság 

tagjai sorába választotta. Önálló 

munkái: Kulturbilder aus Budapest (1875), 

Freimaurerische Gedichte. A vértanú c. ötfelvonásos 

tragédiájával, melyet Újvári Béla társaságában 

írt, dicséretet aratott a Karácsonya-pályázaton. 

Sudo dedáj nó, (h.) bírói mérlegelés,becslés, 

diszkréció. 

Sugár Ignác, kamarai titkár, szül. 1862.,megh. 

Miskolcon 1918. Tanulmányait a budapesti egyetemen 

végezte s ugyanitt lett jogi doktor. Előbb 

kereskedelmi iskolai tanár volt, majd a Miskolci 

Kereskedelmi és Iparkamara titkára lett. Közgazdasági 

ós jogi szaklapokban számos tanulmánya 

jelent meg. Munkái közül jelentősebbek: Közgazdaságtan 

Budapest 1896); A kisiparos sorsa 

(Budapest (1901); Az önálló vámterület életbeléptetése 

(Budapest 1901). , v. A. 

Sulamit, az Énekek Éneké-nek főalakja, 

jóllehet az ének csak egyszer említi (7.1). S. egy 

pásztor menyasszonya volt, de rendkívüli szépsége 

a tradíció szerint heves szenvedélyre lobbantotta 

Salamon királyt, aki őt meg akarta szerezni 

háreme számára, de sikertelenül. A név 

ethymológiailag Sunám leányát jelenti s ezért 

másik bibliai formája Sunámit s ezen az alapon 

némely kritikus szerint azonos ^Királyok Könyvében 

említett sunámiti Abisággal, aki Dávid király 

halála után nagy szerepet játszott a jeruzsálemi 

királyi udvarban. F. M. 

Sulchán Árucli- Josef ben Efraim Karó 

(1488—-1575) törvénytára, amely véglegesen szabályozta 

a zsidó hitéletet. A S. kompendiuma 

Karó főművének, a Bész Joszef c. munkának, 

amelyen 35 évig dolgozott. Ez a grandiózus mnnka 

az újabb eszmeáramlatok produktuma, mert a 

módszeresség már olyan mértékben érvényesül

Sulchán Áruch — 812 — Surő 

benne, mint amilyent az előtte élt kodifikátorok 

még nem alkalmazhattak. A halachikua anyag 

elrendezésében a szelektálás és a modern kritika 

módszereit Karó alkalmazta legelőször. Nagy 

elődeitől csak ebben különbözött, egyebekben 

hozzájuk alkalmazkodott és inkább csak arra törekedett, 

hogy amit azok kezdtek, teljesebbre 

építse ki, mint arra, hogy túlszárnyalja őket és 

újat alkosson. Eész Jőszef c. nagy műve is nem 

egyéb, mint Jákob ben Asór (1340) Árba Turim 

(Négy sor) kommentárja. Csakhogy úgy irta meg 

ezt a kommentárt, hogy hatalmas törvénytár lett 

belőle. Összegyűjtötte a második jeruzsálemi Templom 

lerombolása óta keletkezett halachikus döntvényeket, 

ismerteti és meg is bírálja a rájuk vonatkozó 

összes kommentárokat és sommázásul 

megállapítja a végleges haláchát, tehát azt a törvényt, 

amelyet érvényesnek kell elismerni. Munkájának 

értékeléséhez tudni kell, hogy maga Jákob 

ben Asér is úttörő munkát végzett a Árba 

Turim megírásával és ezt az utána következő korok 

is elismerték, mikor kódexét a Halacha alapművéül 

fogadták el. Karó is erre építette fel az 

ő Bész Jo'zse/'-jét és ezért az ő munkájának méltánylásához 

is csak úgy juthatunk el, ha legalább 

nagy vonalaiban ismerjük az alapépítményt. Jákob 

ben Asér kódexe négy részre őszük. Az elsőnek 

Orach Ghájim (Az elet útja) a címe és a köznapokra, 

a szombatra éz az ünnepnapokra vonatkozó 

törvényeket tartalmazza. A második könyv 

címe Joré Dea (A megismerés tana) és a vallásgyakorlat 

kódexe. A sorozat harmadik része az 

Eben Haézer (A Segítség köve) a házasságijogot, 

a negyedik rész pedig, a Chosen Mispot 

(A jog paizsa) a polgári jogszolgáltatást adja. Jákob 

ben Asér kétségtelenül logikusan törekedett az 

érvényes törvények világos elrendezésére, de 

csak az addigi zűrzavart oszlatta el. Könnyebbé 

tette az áttekintést, de olyan kódexet, amelyre a 

gyakorlati életben megnyugvással támaszkodhatott 

volna a zsidóság, mégsem adott, mert túlságosan 

részletező és a különböző vélemények felsorolásában 

oly terjedelmes, hogy nem adhata 

meg azt a gyors tájékozást, ami a törvénytárak 

legfőbb érdeme. Ehhez hozzájárul még az a hátránya 

is, hogy a forrásmunkákat nem jelöli meg. 

Ezért határozta el magát csaknem másfél század 

után Karó, hogy kommentárt ír az Árba Turimhoz 

és rendet teremt a rabbinikus törvényhozás 

útvesztőiben. így jött létre az első szisztematikus 

törvénygyűjtemény. Karó érezhette, hogy a jövő 

zsidóságának fundamentumát építette ki ebben 

a munkájában, de ahhoz, hogy köztulajdonná lehessen,még 

ezt is túlságosan bonyolultnak találta. 

Ezért írta meg kilenc évvel később a Sulchan 

Áruchot-ot (Terített asztal), a Bész Josef kompendiumaképen, 

még pedig olyan Bzigorú szabatossággal, 

hogy azt, a saját állítása szerint, 

akárki is harminc nap alatt könnyen áttanulmányozhatja. 

Olyan kódexet akart a zsidóság kezére 

adni, amely minden kételyt megszüntet és 

megkönnyíti az eligazodást a rabbinikus törvények 

labirintusában. Ez a törekvése a legnagyobb 

mértékben sikerült, még pedig azért, mert módszeresen 

dolgozta fel az anyagot és ahhoz az alapelvéhez, 

amely a döntvények végleges lerögzítésó- 

nól irányította, vaskövetkezetességgel ragaszkodott. 

Minden törvényt a legelismertebb döntvényezők 

véleménye alapján szövegezett meg. Érvényesnekpedig 

olyan döntvénytismert el, amely három 

auktoritás azonos felfogását fejezi ki. Mértékadó 

dönt vónyezőknek általában Alfa^-i-t, Maimonides-t 

és Aser ben Jechiel-t fogadja el. Ha e három 

kodittkátor törvénymagyarázata egyezik, akkor 

minden más rabbinikus tekintély 7 véleményét 

figyelmen kívül hagyja és érvényes törvénynek az 

ő egyező döntésüket iktatta a törvénytárába. Abban 

az esetben pedig, mikor Alfasi, Maimuni és 

Aser b. Jechiel nem mutatnak valamely törvény 

értelmezésében egyöntetű felfogást, akkor Karó 

a többségi vélemény után igazodott, illetve azt a 

véleményt kodifikálta, amelyet e három közül 

kettő egyezően vallott. A S. hatása és népszerűsége 

olyan nagy, hogy alig is van még egy munka 

a rabbinikus irodalomban, amely hozzá mérhető. 

A zsidóság felismerte nagy értékét, amely főleg 

abban áll, hogy véget vetett a különböző iskolák 

és irányok torzsalkodásainak és az egész talmudikus 

törvényrendszert egy munkába tömörítette. 

A tudományos világ úgy fogta fel ezt a kódexet, 

mint a talmudikus törvénytudomány zárókövét. 

Maga a zsidóság pedig a legmegbízhatóbb útmutatót 

látta meg benne, a hitélet legfőbb őrét és 

szabályozóját és abban a tudatban, hogy leghívebben 

jut benne kifejezésre az ősi vallásos 

felfogás, önként vetette magát a szuverenitása 

alá. Ma már csaknem az egész világ zsidósága a 

S.-ot ismeri el a hitélet alapjául és csupán a reformzsidóság 

szélső irányzata tett az utolsó 

évtizedekben kísérletét arra, hogy a tőle való 

f üggetlenítésre bírja rá a haladó zsidóságot. De 

ez az elszakadás csak nagyon kis területre korlátozódott 

és ma, különösen Magyarországon, 

még a leghaladóbb hitközségek is hitéletüknek 

a S. szellemében való restaurálására törekednek, 

u.p. 

Sümegi Vilmos*, hírlapíró és politikus, szül. 

Sümegen 1864 ápr. 4. Több lap munkatársa volt. 

Ö alapította Holló Lajossal együtt a Magyarország 

c. politikai estilapot, mely a függetlenségiliberális 

politika legfőbb szócsöve lett. Később 

szerkesztette is, majd a lap kiadóvállalatának 

igazgatója lett. 1904—18-ig állandóan országgyűlési 

képviselő volt függetlenségi programmal. 

Surámyi József*, hírlapíró, szül. Budapesten 

1861., megh. u. o. 1918 júl. 17. Tanulmányait u. 

o. és külföldön végezte, de már előbb hírlapíró 

lett és több lapba írt tárcákat és novellákat. 

Kereskedelmi téren is tevónykedett s nagyobb 

szabású kiviteli- és behozatali céget alapított. 

1901-benmegvetteaPesti Naplót, melynek 1917-ig 

főszerkesztője volt. Erdemeiért udv. tanácsosi 

címmel tüntették ki. A harctéren elesett egyetlen 

fia emlékére nagyobb alapítványt tett hadikórház 

létesítésére s végre adeletóben is nagyobb összeget 

hagyományozott jótékony célokra. Németnyelvű 

verses kötete Hans Harding álnéven jelent 

meg 1890. 

$uró, 8zószerint sort jelent. A temetési szertartás 

befejezése után ugyanis a temetésen megjelent 

férfiak két szemben álló sorban sorakoznak 

ós közöttük vonulnak el az eltemetett leg-

Suruk — 818 — SzabadelvOségr 

közelebbi fóríirokonai (nevezetesen: fiai, fivérei, 

apja, férje) kor szerint, miközben a két sor tagjai 

héberül a következő vigaszszavakat mondják: 

Isten vigasztaljon meg titeket (téged) Ción és 

Jeruzsálem gyászolói közepette. E sorbanállás 

szertartása elmarad ama napokon, mikor gyászhetet 

tartani nem kell, illetőleg a gyászhét 

nem követi közvetlenül a temetést, tehát : 

ünnepek előnapjain, félilnnepeken, ünnepek másodnapjain. 

F. D. 

Surnk, a héber magánhangzó-rendszerben 

a rövid u. ü-nek is kiejtik, sőt a lengyel zsargonban 

i-nek is. 

Snssmann Wolf, rabbi, szül. Pozsonyban 

1825., megh. u. o. 1898. Gyermekkorában aChaszam 

Szófer pozsonyi jesivájába került. A mester 

halála után 4 évig fiánál, a Keszav Szófernél 

tanult. Innen Sük Mósehoz ment, akinél 5 

évig tanult és végül utolsó mestere Perlesz Móse 

bonyhádi rabbi volt. Előbb a vázsonyi, később a 

szentgróti hitközség rabbija volt, míg 1868—69. 

mesterei utasítására elvállalta a budapesti Sász 

Chevra rabbiságát. Ekkor még nem volt Pesten 

orthodox hitközség és a Sász Chevra volt a konzervatívok 

egyesülete. S. sokat tett a hitélet kimélyítése 

érdekében. Az ő és a Deutsch Áron Dá- 

Szabadelvűség. Vallásban, politikában, de 

még a tudományban és gazdasági életben is az 

az irány, amely arra törekszik, hogy nagyobb 

szabadságot, több jogot és könnyebb fejlődóst biztosítson 

a társadalomnak és ehhez képest elvi 

ellensége minden korlátozásnak, főleg azoknak, 

amelyek a tekintélyek vak tiszteletében, a hagyományban, 

az öröklött formalizmusban és a történelmi 

jogban gyökereznek. Ennek az iránynak az 

a felfogása, hogy az ember boldogsága fontosabb, 

mint az öröklött formák szentüítartása. Az élet 

folytonos változásai észszerű alkalmazkodást követelnek. 

Nem szabad hát a fejlődés törvényei 

alól kivonni a szokásokat és berendezkedéseket 

sem és ha vannak is közöttük olyanok, amelyek 

lényegük szerint szentek és sérthetetlenek, csak 

a tartalmukat védheti meg a multak iránt való 

tisztelet, de az élet kényszerűségeihez alkalmazkodó 

formai változást nem utasíthatja el. A lényeget 

nem érintő és csupán a formák célszerű megváltoztatására 

törekvő Sz. a zsidó irodalom minden 

periódusában észlelhető, ha némely korban 

bujkálnia is kellett és az irodalom mélységeiben 

húzódott is meg. Ilyen búvóhelye a Sz.-nek a talmudi 

Aggada is. Ez volt az ókori ós középkori 

zsidó közvéleménynek szabad sajtója a hivatalos 

írásmagyarázattal szemben, amely annyi rendszabályt 

teremtett, hogy szinte agyonszabályozta 

a zsidó életet és ezzel magát a vallásosságot is. 

A zsidó gondolkodás már e korokban is szabadabb 

mozgást követelt ós nem is tűrte el BZÓ nélkül a 

hagyományok makacs forma-kultuszát. A szigorú 

rabbinizmussal szemben az Aggada képviseli a 

Sz 

vid balassagyarmati rabbi tevékenysége folytán. 

Budán rituális fürdőt építettek. Kéziratait fia, 

S. Fisel budapesti rabbiülnök adta ki Chalifasz 

Szimlasz Binjomin címen. S. 1891. visszatért 

Pozsonyba. 

Sváb Károly*, főrend, szül. Csongrádon 1829., 

megh. 1890. Részt vett a szabadságharcban, mint 

hadnagy, azután nagy kiterjedésű birtokain Csanád- 

és Torontálmegyékben gazdálkodott. 1875— 

1885-ig Törökké nizsa országgyűlési képviselője 

volt, attól kezdve főrend. Elnöke volt az Országos 

Magyar Zsidó Alapítványi Egyletnek. 

Svó (sva), a héber magánhangzó rendszerben 

más nyelvbeli magánhangzóval vissza nem adható 

hang neve. Kétféle hangon szolgál ugyanaz 

a jel. Az egyik: svó nő (mozgó, helyesebben folyó) 

hézag, mely magánhangzó teljes rövidüléséből 

vagy eltűnéséből a volt hangzó helyén megmarad 

és e-nek ejtjük: (torokhangoknál a, Ö, é-nek 

és ilyenkor chatof-nak nevezik) pl. dóvor (dábár), 

dévorim(debárim); cházák,cházákim, chóli,(chőli). 

Amásiksw nach (nyugvó, helyesebben néma svó), 

melyet egyáltalán nem ejtünk ki és kitétele a mai 

kiejtésben fölöslegessé vált, inkább más hangtani 

funkciója tette szükségessé megjelölését. F. M. 

Synliedrion, 1. Szanhedrin. 

Sz.-et és az egész zsidó gondolkodásra jellemző, 

hogy a Talmud kodifikátorai egyáltalán nem fojtották 

el a szabadabb gondolkodást, sőt tűrték, 

még támogatták is és minden szabadelvű nyilatkozatot 

lelkiismeretesen feljegyeztek. Abban az 

időben az egész társadalmi élet jóformán az auktoritás 

elvén épült fel, a vallásos életben pedig 

a hagyományok tisztelete érvényesült. Aki ezekkel 

az elvekkel szembeszállt, tulajdonképen az 

uralkodó hatalommal szállt szembe és ez már akkor 

is hálátlan szerep volt. Az aggadisták mégis 

vállalták a kockázatot és épen Istennel példázgattak 

arról, hogy a népakarat fontosabb tényező, 

mint a tekintélyek tirannizmusa és a szabadakarat 

olyan attribútuma az életnek, amelytől még 

az Isten sem akarta megfosztani az emberiséget. 

Klasszikus plaszticitással hirdeti ezt a Sz.-et a 

következő Aggada: «Mikor Mózes Isten sugalmazására 

irta a Tórát, az annál a mondatnál: ,Hadd 

teremtsünk embert a magunk képmására', feldöbbent. 

,Uram, — szólt Istenhez — az eretnekek 

úgy magyarázzák majd ezt a fogalmazást, mint 

ha nem egymagad, hanem más istenekkel együtt 

teremtetted volna az embert ós ürügyet találnak 

ebben a bálványimádásra.' Mire az Úr így felelt: 

,Csak írd, amit mondok ; aki téves tant akar követni, 

hadd tegye meg; én azonban erkölcsi példát 

akarokadni arról, hogy a nagyok ne járjanak mindiga 

maguk esze után, hanem hallgassák meg a kisebbek 

véleményét is, mint ahogy én magam is az 

ember megteremtésének kérdését az angyalokkal 

vitattam meg, (Beresit Babba 1. 26). Volt az 

írásmagyarázóknak egy iskolája, amely szünetle-

Magyar zsidó lexikon - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?