12.12.2012 Views

A légi közlekedés földrajza

A légi közlekedés földrajza

A légi közlekedés földrajza

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Magyarország <strong>légi</strong><br />

<strong>közlekedés</strong>e<br />

(készítette: Tamás Enikő)


A repülés fejlődése<br />

• Úttörői franciák – első eredményes eszköz meleg<br />

levegővel töltött léghajó; Montgolfier­fivérek (1782)


• Hidrogéngázzal töltött léghajó ­ egy<br />

párizsi professzor (1783)<br />

• Kormányozhatóság XIX. sz. utolsó<br />

évtizedeire javul – elektromotorokkal<br />

hajtott, állítható dőlésszögű<br />

légcsavarokkal


• Merev (alumínium) vázas léghajó: német<br />

Zeppelin gróf (1900), kis benzinmotorokkal<br />

hajtott légcsavarok: LZ1


• 1910­es években több nép saját fejlesztésű<br />

kormányzott motoros repülőgép (Wright­fivérek)


• 1909 végén Rákosmezőn felszáll az első<br />

magyar gyártmányú repülőgép is, a Libelle


• 1920­as évek elején már keresik az<br />

alkalmazás lehetőségeit – hadsereg<br />

• Technika és teljesítmény fejlődik – II.<br />

világháború után rohamosan ­ ekkor<br />

fontosabb lesz a posta­ és áruszállítás<br />

• légcsavaros majd sugárhajtóműves gépek<br />

• megjelenik az utasszállítás


• 1960­as évek végén Jumbo Jet (Boeing­747)<br />

azóta a legmegbízhatóbbnak talált


• az első szuperszonikus utasszállítók: TU­ TU­<br />

144 (szovjet­amerikai)


• Concorde (francia­brit)


Természetföldrajzi tényezők<br />

• Hangsebességnél lassabb (szubszonikus)<br />

gépek ­ troposzféra (8­15 km); felső határánál<br />

tropopauza ­ itt a jet stream­ek ­ hasznukra<br />

• Interkontinentális <strong>közlekedés</strong> ­ szuperszonikus<br />

gépek ­ sztratoszféra (18 km): csekély<br />

légellenállás, felhőmentes<br />

• Felhő és csapadék jelentősége nem nagy – csak<br />

fel­ és leszálláskor<br />

• Veszélyes: viharzóna, köd, jegesedés a<br />

kifutópályán<br />

• Hidegben rövidebb kifutópálya elég (domborzati<br />

adottságok)


Környezeti hatások<br />

• Zajhatások – van ahol tilos az éjszakai felszállás<br />

• Légszennyezés – kerozin égéstermékei –<br />

emisszió legnagyobb a felszálláskor<br />

• Üzemanyagfogyasztás<br />

• Felmelegedés – ózonréteg pusztulása<br />

• Repülőtéren koncentrált szennyezés<br />

• Kondenzcsík: Közép­Európa felett égbolt 0,4%­a<br />

– hűti a környezetét; gyakorlati jelentőség alig,<br />

besugárzást kicsit csökkenti, visszafogja a<br />

kisugárzást


Magyarországi repülés története<br />

• 1909 végén Rákosmezőn felszáll az első magyar<br />

gyártmányú repülőgép, a Libelle<br />

• Rendszeres polgári <strong>légi</strong> <strong>közlekedés</strong> 1930­as<br />

évektől, központ 1950­ig a kedvezőtlen fekvésű<br />

budaörsi reptér<br />

• 1946. március 29­én jött létre a Maszovlet, a<br />

Magyar­Szovjet Polgári Légiforgalmi<br />

Részvénytársaság<br />

• 1946. október 15­étől folyamatosan indították el a<br />

belföldi járatokat a nagyobb magyar városokba<br />

• Az első külföldi járat 1947­ben indult Prágába<br />

• Ferihegyi repülőtér 1950. május 7­i megnyitása ­<br />

hivatalosan a főváros nemzetközi reptere lesz<br />

• 1954. november 26­tól ­ a Maszovlet jogutódaként ­<br />

létrejön a Malév, a Magyar Légi<strong>közlekedés</strong>i Vállalat


A Malév egyik Boeing 737­300­a


• 18 bel­ és külföldi vonalon repült a tulajdonában lévő 15 repülőgéppel<br />

• géppark korszerűsítése<br />

• A vállalat első menetrendszerű nyugati járata 1956. június 5­én indult<br />

Bécsbe<br />

• A szükséges államközi légügyi egyezmények megkötését követően<br />

megkezdődött a Malév menetrend szerinti, európai útvonalhálózatának<br />

kiépítése<br />

• 1961­ig beindult a Malév belgrádi, koppenhágai, tiranai, amszterdami,<br />

brüsszeli, moszkvai, stockholmi, zürichi, frankfurti, párizsi és római járata<br />

• A Malév és Ferihegy alig néhány esztendő alatt felzárkózott Európához<br />

• 1960­ban a Malév az akkori szocialista országok közül elsőként állította<br />

forgalomba az Il­18­as, légcsavaros­gázturbinás 105 személyes<br />

repülőgépet, mely a hatvanas évek meghatározó típusa volt ­ fejlődik a<br />

hatvanas években a Malév útvonalhálózata, megnyílhattak az első járatok<br />

a Közel­Keletre és Észak­Afrikába<br />

• 1969­ben már 28 ország 33 városába<br />

• A Malév 1969­ben szüntette meg a magyarországi belföldi <strong>légi</strong> forgalmat


Ferihegy­1.


• 1969­ben vált az ICAO tagállamává Magyarország (Nemzetközi Polgári<br />

Repülési Szervezet), az ENSZ szakosított intézménye; világ békés<br />

összefogását a repülés adta eszközökkel szervezi meg, 1944. december<br />

7. alakul, 190 tagállam, fejleszti a <strong>légi</strong><strong>közlekedés</strong>i szabályok alapelveit,<br />

emeli a műszaki színvonalat, elősegíti a repülés tervezését, támogatja<br />

annak fejlesztését<br />

• 1984­ben a Társaság teljes jogú tagja lett az IATA­nak (Légitársaságok<br />

Nemzetközi Szövetsége)<br />

• Az 1980­as évek végére több mint egymillió utast szállított évente, 30<br />

ország 40 városába<br />

• az éves árbevétel szempontjából az ország első tíz vállalata közé<br />

• Az évtized végére a géppark modernizációjának újabb szakasza<br />

• Kelet­Európában a Malév elsőként kapta meg a szükséges kormányzati<br />

jóváhagyást a nyugati <strong>légi</strong>járművek bérletéhez. Ettől fogva repülnek a<br />

vállalatnál amerikai gyártmányú Boeing­737­es típusú repülőgépek.<br />

• 1986. elkészül Ferihegy 2. nemzetközi repülőtér, Ferihegy 1. a kisgépes<br />

repülést szolgálja ezentúl<br />

• 1988. létrejön a TNT­MALÉV Express Cargo egy ausztrál céggel társulva,<br />

expresszáruk, postai küldemények<br />

• 1992. nyarától részvénytársasági formában<br />

• 1992. július végén elkezdődött a Boeing­767­es típussal a rendszeres<br />

hosszútávú charter járatok repülése<br />

• 1993. májusától a menetrendszerinti forgalom beindítása az Észak­<br />

Amerikai kontinensre


Ferihegy­2.


• 1996. és 2006. között megújult a flotta, számos új járat,<br />

új útvonalhálózat jött létre<br />

• 1999. kibővítik Ferihegy 2­t<br />

• 2003. januárjától elindult a régebbi Boeingek cseréje is<br />

a legmodernebb úgynevezett Next Generation Boeing<br />

737­600­as, 700­as és a 180 férőhelyes 800­as<br />

repülőgépekre<br />

• Ennek köszönhetően jelenleg a Malév rendelkezik<br />

Európa egyik legfiatalabb flottájával<br />

• Magyarország 2004­ben választások útján került be az<br />

ICAO Tanácsába, amelyben a 190 tagállam közül a <strong>légi</strong><br />

<strong>közlekedés</strong>ben vezető szerepet nem játszó országok<br />

13 helyen osztozhatnak (összesen 36 hely)<br />

• Sipos Attilát munkája elismeréseként 2006.<br />

októberében az ICAO Tanácsa egyhangúlag alelnökévé<br />

választotta


• A Malév az utóbbi évek során a <strong>légi</strong> <strong>közlekedés</strong>t<br />

sújtó nehézség közepette, valamint egyre erősödő<br />

piaci versenyben megőrizte piaci pozícióját, évről<br />

évre növelni tudta utasainak számát<br />

• 2006­ban már 3 000 000 menetrend szerinti utast<br />

szállított<br />

• A <strong>légi</strong>társaság számos hazai és nemzetközi<br />

elismerésben is részesült: szolgáltatási színvonalát,<br />

pontosságát, gondosságát tekintve az európai<br />

<strong>légi</strong>társaságok élvonalába tartozik<br />

• A Malév 2005. novemberében meghívást kapott a<br />

Oneworld <strong>légi</strong>társasági szövetségbe, melynek 2007.<br />

április 1­én tagjává vált<br />

• A csatlakozással a <strong>légi</strong>társaság utasai a világ<br />

mintegy 150 országának 700 pontjára juthatnak el a<br />

Oneworld közel 2500 repülőgépével, egyetlen<br />

repülőjeggyel, és kényelmes átszállási feltételekkel


• A Malév magánosítása 2007­ben zárult le ­ magyar nemzeti<br />

<strong>légi</strong>társaság részvényeinek 99.95%­át az Airbridge Zrt.<br />

vásárolta meg<br />

• célja a Malév magyar nemzeti <strong>légi</strong>társasági státuszának<br />

megtartása mellett versenyképességének biztosítása,<br />

működésének eredményessé tétele<br />

• Ferihegyi Repülőteret 30 <strong>légi</strong>társaság gépei veszik igénybe,<br />

nagyrészt Európán belüli<br />

• 2002­ben a MALÉV részesedése a forgalmi bevételből 52,7%;<br />

a külföldiek közül a Lufthansa, az AUA (osztrák), a KLM, a<br />

British Airways, a Swissair részesedése jelentősebb<br />

• Légifolyosóinkon is nagy forgalom, főleg Ny­Európa és DK­<br />

Európa között, szerkezetét a délszláv háború módosította<br />

• Budapest bekapcsolódott a nemzetközi <strong>légi</strong> teherszállításba<br />

is, MALÉV részesedése 50,6%, TNT­MALÉV Express Cargo<br />

mellett a DHL nagy nemzetközi expressz <strong>légi</strong>fuvarozó<br />

társaság is jelen van – Budapest cargo <strong>légi</strong> szolgáltatással jól<br />

ellátott, egyelőre külföldi cégeknek több előny<br />

• Magyarországon elmúlt pár évben fapados (diszkont) gépek<br />

indulása, egyre inkább terjed mert olcsó (WizzAir, Sky<br />

Europe)


Saab­340 mini


Az Európai Unió szerepe<br />

• egységes európai <strong>légi</strong> <strong>közlekedés</strong>i szabályozás<br />

nincs<br />

• forgalmi szabályozási rendszere túlzottan<br />

felaprózódott, ez megnöveli a járatok késését,<br />

üzemanyag veszteség<br />

• növekedést nem képes követni az<br />

infrastruktúrafejlesztés, Európán belül kevés az<br />

igazán nagy kapacitású repülőtér<br />

• javítását szolgálná, ha előnyt élveznének a nagyobb<br />

befogadó képességű repülőgépek<br />

• Budapest fekvése alapján joggal tarthat igényt az<br />

úgynevezett gyűjtő­elosztó funkció ellátására,<br />

melyhez a Ferihegyi reptér továbbfejlesztése kell<br />

• társadalmi igény, hogy a nagyvárosokban is<br />

létesüljön nemzetközi repülőtér ­ gazdasági és


Repülőtereink<br />

Nyilvános nemzetközi repülőterek:<br />

• Budapest­Ferihegy 2.<br />

• Airport Debrecen<br />

• Győr­Pér<br />

• Pécs­Pogány Repülőtér<br />

• Sármellék nemzetközi repülőtér (Balaton<br />

Airport)


Nyilvános repülőterek:<br />

• Budapest – Ferihegy 1.<br />

• Fertőszentmiklós<br />

• Nyíregyháza<br />

• Siófok­Kiliti<br />

• Szeged<br />

• Tököl


Katonai repülőterek:<br />

• Kecskeméti katonai repülőtér<br />

• Pápa<br />

• Szolnok<br />

• Taszár


Nem nyilvános repülőterek:<br />

• Békéscsaba<br />

• Székesfehérvár, Börgöndi<br />

repülőtér<br />

• Budaörs<br />

• Budapest,<br />

Hármashatárhegy<br />

• Dunakeszi<br />

• Dunaújváros<br />

• Esztergomi repülőtér<br />

• Farkashegy<br />

• Gödöllői repülőtér<br />

• Gyöngyös Pipishegy<br />

•Hajdúszoboszló<br />

Hajdúszoboszló<br />

•Jakabszállás<br />

Jakabszállás<br />

•Kaposújlak Kaposújlak<br />

•Kecskéd Kecskéd<br />

•Kiskunfélegyháza<br />

Kiskunfélegyháza<br />

•Mezőkövesd<br />

Mezőkövesd<br />

•Miskolc Miskolc<br />

•Őcsény Őcsény<br />

•Szentes Szentes<br />

•Szolnok­Szandaszőlős<br />

Szolnok­Szandaszőlős<br />

•Szombathely<br />

Szombathely


Nem működő repülőterek:<br />

• Mezőkövesd: Ferihegy­2. után itt található a<br />

leghosszabb betonozott kifutópálya az<br />

országban (3,5 km hosszú, 80m széles), de mai<br />

állapota alkalmatlan a leszállásra. A repülőtér<br />

közös szovjet­magyar katonai repülőtérként<br />

üzemelt a Varsói Szerződés keretében.<br />

• Kunmadaras: volt katonai reptér, polgári<br />

reptérként üzemel, gyér forgalommal, irányítás<br />

nélkül<br />

• Mátyásföld: katonai volt, ma Magyarország<br />

egyetlen hivatalos modellreptere


Nem működő ­ átépítés alatt lévő ­ repülőtér:<br />

• Veszprém­Szentkirályszabadja ­ 2006 őszén<br />

a Budavest Zrt. 1,2 milliárd Forintért<br />

megvásárolta, két éven belül el kell kezdenie<br />

a repülőtér működtetését. Fel kell újítani a<br />

volt katonai repülőtéren meglévő<br />

létesítményeket, irányító tornyot és<br />

utasterminált is kell építeni, hogy mind az<br />

üzleti­kereskedelmi, mind a turisztikai<br />

céloknak megfeleljen a repülőtér, ahol<br />

fapados járatok indítását és érkezését<br />

tervezik. Az első teljes évben naponta 3­5<br />

Airbus vagy Boeing utasszállító érkezésére<br />

számítanak.


Felhasznált irodalom<br />

• Erdősi Ferenc (1997): A <strong>légi</strong> <strong>közlekedés</strong> <strong>földrajza</strong> University Press Pécs<br />

• Perczel György (szerk.) (2003): Magyarország társadalmi ­ gazdasági<br />

<strong>földrajza</strong> ELTE Eötvös Kiadó Budapest<br />

• http://iroga.hu/Magyarorszag_EU/almassy.htm#_edn7<br />

• http://www.malev.hu/BP/HUN/I_PLANESPOTHISTORY/2005­0511­1545­http://www.malev.hu/BP/HUN/I_PLANESPOTHISTORY/2005­0511­1545­<br />

43LGHF.asp<br />

• http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/sajtokozlemenyek/icao20070926.html<br />

• http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_rep%C3%BCl%C5%91terei<br />

• http://gemma.elte.hu/.../palyazat/nyertes_2003_l_a.html<br />

• http://www.csatolna.hu/.../ballon2002/0921/index.shtml<br />

• http://www.retronom.hu/index.php?q=node/775<br />

• http://www.papiruszportal.hu/site/?lang=1&f=&p=1&n=1593<br />

• http://www.britannica.com/eb/art/print?id=51097<br />

• http://www.allposters.com/­sp/Jumbo­Jet­Above­Clouds­at­35­000­Feet­http://www.allposters.com/­sp/Jumbo­Jet­Above­Clouds­at­35­000­Feet­<br />

Posters_i1003651_.htm<br />

• http://www.jetfly.hu/.../polgari/hirek/spaceliner/<br />

• http://www.nasaexplores.com/show_912_teacher_st.php?...<br />

• http://www.fizkapu.hu/fizfoto/fizfoto1.html<br />

• http://www.virtualisrepules.hu/?cat=14&paged=2<br />

• http://www.repulonap.hu/airshow/rovatok/hu/2007/saab340_mini_awacs/06.jpg<br />

• http://www.culture.hu/img/upload/200706/ferihegy.jpg<br />

• http://www.pihgy.hu/taxonomy/term/85<br />

• http://lazarus.elte.hu/hun/maps/moteljes.htm<br />

• http://www.zap16.com/images/cdg06­05%20Boeing%20737­7Q8%20HA­http://www.zap16.com/images/cdg06­05%20Boeing%20737­7Q8%20HA­<br />

LOR%20Hongarian%20Airlines%20Malev.jpg


Köszönöm a figyelmet!

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!