Épített örökség
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
www.csongrad.hu<br />
ÉPÍTETT<br />
ÖRÖKSÉG
KÖSZÖNTJÜK ÖNÖKET<br />
CSONGRÁDON!<br />
Tartsanak velünk egy rövid<br />
városnéző sétára, hogy megismerjék<br />
az Alföld egyik legszebb és<br />
legzöldebb kisvárosát!<br />
A város központjában, a Kossuth<br />
téren vagyunk. Csongrád mai<br />
központja az 1700-as évek második<br />
felében kezdett formálódni.<br />
A tér arculata a tudatos közterületrendezésnek<br />
köszönhetően az<br />
1930-as években alakult ki.<br />
A 2011-ben történt felújítás tovább<br />
erősítette a főtér épületeinek<br />
– Városháza, Batsányi János<br />
Gimnázium, Nagyboldogasszonytemplom<br />
– harmóniáját.<br />
2<br />
3
VÁROSHÁZA<br />
KOSSUTH TÉR 7.<br />
1935-37-ben a Károlyi grófok<br />
megszálló házának alapjaira épült<br />
késői népi szecessziós stílusban.<br />
Terveit Piroska János polgármester<br />
elgondolásai alapján Csókási Ferenc<br />
városi főmérnök készítette.<br />
A kivitelezést sem adták<br />
vállalkozásba: az építéstől a<br />
tanácsterem belső berendezésének<br />
– emelvény, elnöki és előadói<br />
asztal, székek, cserépkályhák –<br />
elkészítéséig, mind csongrádi<br />
mesterek és iparosok keze munkáját<br />
dicséri.<br />
4 5
BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM<br />
KOSSUTH TÉR 1.<br />
A Kossuth teret kelet felől a Batsányi<br />
János Gimnázium impozáns<br />
magyaros szecessziós stílusú,<br />
kétemeletes épülete zárja le. A kor<br />
neves építésze, Ybl Lajos tervezte<br />
és 1913-14-ben épült polgári<br />
fiúiskolának. Azonban a tanítás<br />
nem kezdődhetett el benne 1914-<br />
ben, mert kitört az I. Világháború<br />
és a Vöröskereszt Egylet katonai<br />
kórháznak használta.<br />
A polgári fiúiskolában az oktatás<br />
1920-ban indult meg és már ebben<br />
a tanévben volt a Szentesi Állami<br />
Főgimnázium fiókintézeteként első<br />
gimnáziumi osztálya is. A gimnázium<br />
1925-ben vált önállóvá.<br />
Az épület előtt áll Stróbl Alajos<br />
Kossuth-szobra. 1899-ben állították<br />
a város első, nem vallásos jellegű<br />
köztéri szobraként.<br />
6<br />
7
NAGYBOLDOGASSZONY-TEMPLOM<br />
KOSSUTH TÉR<br />
A Nagyboldogasszony-templom<br />
alapkőletétele 1762-ben történt meg.<br />
A templom több fokozatban épült és<br />
vált teljessé. 1769-ben szentelték fel<br />
Nagyboldogasszony tiszteletére.<br />
A templom ünnepélyes megjelenése,<br />
kapuzatának mozgalmassága, belső<br />
berendezése barokk stílusjegyeket<br />
hordoz. Ugyanakkor a díszítésében<br />
és a szobrok alkalmazásában<br />
felfedezhetők klasszicista vonások is.<br />
Stílusa összességében klasszicizáló<br />
barokk.<br />
A díszes, kétszárnyú kapuja<br />
kőkeretében a Károlyi család faragott<br />
címere látható, jelezve, hogy a<br />
templom kegyura a nagykárolyi gróf<br />
Károlyi család volt.<br />
A templomba lépve a főoltár mögött<br />
a Mária mennybemenetelét ábrázoló<br />
oltárképet láthatjuk, mely Tiziano<br />
Assuntá-jának másolata.<br />
A főbejárat feletti karzaton van az 1910-<br />
ből származó Rieger-féle orgona, mely<br />
még napjainkban is csodálatos hangon<br />
szólal meg.<br />
Nagyboldogasszony-templom<br />
bejáratánál Szent István szobra látható.<br />
A lovas szobor Tóth Béla Csongrádon<br />
élő szobrászművész alkotása.<br />
2001. december 31-én, a milleniumi év<br />
utolsó órájában avatták fel.<br />
Patinás polgárházak mellett haladunk<br />
a Gróf Andrássy Gyula utcán a<br />
Belváros felé. Az a különös eset,<br />
hogy Csongrádon a belváros nem a<br />
városközpontban található a Tiszának<br />
köszönhető. A folyó ugyanis úgy<br />
körülölelte az egykori települést, hogy<br />
az csak nyugat felé terjeszkedhetett.<br />
Így a fejlődés „túlhaladt” rajta. A város<br />
központja is áthelyeződött.<br />
8 9
BELVÁROS<br />
A Belváros „kapujában” a fák között<br />
megbújó Szent Rókus-templom<br />
sárgára festett, takaros barokk<br />
épülete fogad minket. Csongrád<br />
legrégebbi városrészébe, a település<br />
születésének helyére értünk. Az itt<br />
található műemléki védettség alatt<br />
álló házak alapjait, falait 200-300<br />
évesre becsülik. A falak készítésének<br />
módja alapján látható patics-, vert<br />
és vályogfalú ház. Tetejüket náddal<br />
borították. Többségük állóhézagos<br />
deszkaoromzatú volt, melynek díszét<br />
a vízvezető deszka és tartójának<br />
csipkézett széle, a kis világító ablak<br />
formája, fölé rakott ciráda adta.<br />
A Belváros lakói hajósok, hajóácsok,<br />
halászok, kisparasztok és kubikosok<br />
voltak. A házak egy részét még<br />
napjainkban is lakják, a többségük<br />
szálláshelyként bérelhető, valamint egy<br />
múzeum mutatja be az egykori lakók<br />
életmódját.<br />
Az ilyen fajta épületegyüttesből<br />
kevés van az országban, az Alföldön<br />
pedig ez az egyetlen népi építészeti<br />
műemlékegyüttes.<br />
Sétáljunk fel a Tisza-gátra. Itt a<br />
töltésen feltétlenül említést kell<br />
tennünk a kubikosokról, akik kézi<br />
erővel megmozgatták azt a hatalmas<br />
földmennyiséget, amelyből a gátak<br />
épültek. A földet talicskával szállították<br />
a kubikgödrökből.<br />
10<br />
11
FAHÍD<br />
A ZSINÓR ÉS A GŐZHAJÓ UTCA FOLYTATÁSA,<br />
CSONGRÁDOT CSÉPÁVAL KÖTI ÖSSZE.<br />
1896-ban vásárolta meg a nagyréti<br />
birtokosság az Esztergomnál<br />
feleslegessé váló híd egy részét. Ez<br />
5 ún. hídosztályt jelentett, melyeket<br />
tölgyfahajók tartottak a vízen.<br />
Eredetileg olyan széles volt a híd, hogy<br />
két kocsi elfért egymás mellett, sőt még<br />
gyalogosok közlekedésére is volt hely.<br />
A híd komoly sérüléseket szenvedett<br />
mind az I., mind a II. világháborúban.<br />
1919-ben a román ágyútűzben a<br />
híd súlyosan megrongálódott és<br />
csak egy nyomsávval tudták helyre<br />
állítani. Ezt a hidat 1944 októberében<br />
felrobbantották. Felújítása során<br />
megváltozott a jellege, katonai<br />
pontonokra helyezték.<br />
12<br />
13
Folytassuk utunkat vissza a<br />
városközpontba, akár a Tiszagáton,<br />
akár valamelyik utcán visszatérve a<br />
városba.<br />
A Kossuth térrel szomszédos<br />
Szentháromság téri park árnyas fái<br />
között két szobor „bújik meg”, melyeket<br />
figyelmükbe ajánlunk.<br />
14 15
HŐSÖK SZOBRA<br />
SZENTHÁROMSÁG TÉRI PARK<br />
KELETI OLDALÁN<br />
SZENTHÁROMSÁG<br />
SZOBOR SZENTHÁROMSÁG<br />
TÉRI PARK<br />
Somogyi Sándor szobrászművész<br />
alkotását, 1923-ban állították.<br />
Az I. világháborúban elesett csongrádi<br />
hősöknek állít emléket.<br />
„A szobor főalakja az ülő Hungária,<br />
fején a magyar koronával, amint az<br />
égre tekintve a Mindenható segítségét<br />
kéri a sebesült harcosra.”<br />
(Korabeli újság leírása)<br />
Marschalko János szobra a<br />
pestisjárványtól való megmenekülés<br />
emlékére készült 1869-ben.<br />
A középen álló oszlop tetején a<br />
Szentháromság szoborcsoportja<br />
látható. Az oszlop három oldalához<br />
díszes talapzatok csatlakoznak,<br />
melyeken a szeretetet, hitet és a<br />
reményt jelképező nőalakok állnak.<br />
Ha átnézünk a park túloldalára, a<br />
Művelődési Központ épületét látjuk.<br />
16 17
MŰVELŐDÉSI KÖZPONT<br />
SZENTHÁROMSÁG TÉR 8.<br />
A Művelődési Központ eredeti<br />
rendeltetése a Magyar Király nevet<br />
viselő szálloda volt. A Csongrád Városi<br />
Takarékpénztár építtette 1895-ben.<br />
A szálló földszintjén kávéház, étterem,<br />
valamint üzlethelyiségek voltak,<br />
emeletén színház- és bálterem,<br />
kaszinó és vendégszobák fogadták a<br />
vendégeket.<br />
1954-55-ben történt átalakítása<br />
során új funkciót kapott. Művelődési<br />
Központként működik azóta.<br />
Ha továbbmegyünk a Fő utcán az<br />
Erzsébet Szállodához érünk.<br />
18 19
ERZSÉBET SZÁLLODA<br />
FŐ U. 3.<br />
A Fő utca egyik legszebb épülete,<br />
magán hordozva a múlt század<br />
fordulójának építészeti stílusát, az<br />
eklektikát. A szálloda ugyanis<br />
1906-ban épült. Elkészültekor<br />
a legnagyobb táncteremmel<br />
rendelkezett.<br />
A szálloda oldalánál lévő parkban<br />
fejezzük be városnéző sétánkat.<br />
20<br />
21
II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK<br />
DÓZSA GYÖRGY<br />
EMLÉKMŰVE TÉRI PARK<br />
A parkban borostyánnal benőtt<br />
kőfal előtt áll az emlékmű, amely egy<br />
bronzkapu, nyíló szárnyain a<br />
II. világháború csongrádi áldozatainak<br />
neve olvasható. A nevek fölött két<br />
bronzangyal tartja a lélekharangot.<br />
A kapuszárnyak körül, a<br />
kapubélletekben a háború történetét<br />
felidéző domborművek láthatók.<br />
Felirata egy Radnóti Miklós idézet:<br />
„A nagy szabadság angyala őrzi nagy<br />
álmunk az éjben”.<br />
Az emlékmű Lantos Györgyi, Máté<br />
István és Tóth Béla szobrászművészek<br />
alkotása. 1992-ben avatták fel.<br />
Reméljük tetszett városnéző sétánk!<br />
Köszönjük figyelmüket! Élvezzék a<br />
Csongrádon eltöltött időt és térjenek<br />
vissza mihamarabb hozzánk, hiszen a<br />
város mindig visszavárja Önöket!<br />
22<br />
23
24 25
Tari László Múzeum<br />
6640 Csongrád, Iskola u. 2.<br />
63/481-052<br />
k2343@koznet.hu<br />
Nyitva: kedd-péntek: 12-16<br />
szombat: 8-12<br />
Tájház<br />
6640 Csongrád, Gyökér u. 1.<br />
63/481-052<br />
k2343@koznet.hu<br />
Nyitva: május 1-október 31.<br />
kedd-vasárnap: 12-16<br />
Széchenyi István Általános Iskola<br />
Helytörténeti Gyűjteménye<br />
6640 Csongrád, Széchenyi út 29.<br />
63/483-754<br />
szechenyi60@csongrad.hu<br />
www.szechenyi.csongrad.hu<br />
Csak előzetes időpont egyeztetéssel<br />
látogatható.<br />
Csongrád Galéria<br />
6640 Csongrád, Szentháromság tér 8.<br />
63/483-414<br />
csongradgaleria@gmail.com<br />
kultur@csongrad.hu<br />
Nyitva: hétfő-péntek: 9-17<br />
Alkotóház - Művésztelep<br />
6640 Csongrád, Tanya 833.<br />
63/483-351<br />
mail@muvesztelep.com<br />
www.muvesztelep.com<br />
Tourinform Csongrád<br />
6640 Csongrád,<br />
Szentháromság tér 8.<br />
63/570-325<br />
csongrad@tourinform.hu<br />
26 27
www.csongrad.hu
Change language