Vasárnapi Ujság 60. évf. 37. sz. (1913. szeptember 14.) - EPA
Vasárnapi Ujság 60. évf. 37. sz. (1913. szeptember 14.) - EPA
Vasárnapi Ujság 60. évf. 37. sz. (1913. szeptember 14.) - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
724 VASÁENAPI ÚJSÁG. 36. SZÁM. <strong>1913.</strong> <strong>60.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
Megjövendöltette-e már<br />
egy<strong>sz</strong>er a iii<br />
Tudja e hogy a létmagyarázat minden ember ré¬<br />
<strong>sz</strong>ére azt jelenti, amit az iránytű jelent a hajósnak?<br />
Ha saját <strong>sz</strong>emélyéről, üzletéről, giivoeli ügyéről,<br />
utalásokról, nj vállalatokról, vételek cs eladások,<br />
elhatározások keie<strong>sz</strong>tölvitelére legalkalmasabb<br />
időről tájékozódni akar, akkor írjon azonnal<br />
Prof. ROXROY-nak London.<br />
-<br />
Díjtalan olvasmányok e lap minden<br />
olvasója <strong>sz</strong>ámára, kik azonnal inuk<br />
értük. Aki az nstrólogia ősrégi tudo¬<br />
mányát tanulmányozta és azt a graphologia<br />
és egyéb <strong>sz</strong>ükséges ré<strong>sz</strong>lettudomá-<br />
nvok segítségével gyakorolja, mint aho¬<br />
gyan ___eg<strong>sz</strong>erzi a regi egyptomiak 'és perzsák tellek :<br />
meg<strong>sz</strong>erzi magának<br />
magiinak<br />
nem a tökéletességig azt a tudást,<br />
képrsséget.<br />
csakhogy<br />
az emberek jellemét, képességeit<br />
és hibáit megtudja Ítélni, úgy mint «<br />
hinduk és más napkeleti nemzetségek<br />
milliói, sohasem-te<strong>sz</strong> életében lépést a<br />
nélkül, hogy előzőleg horoskoniájától<br />
tanácsot ne kérne, mely horoskopot a<br />
termé<strong>sz</strong>et mindenki <strong>sz</strong>ámára mindjárt<br />
<strong>sz</strong>ülelésekor felállítja. Fontosabb alkal¬<br />
makkor, pl. ha házasságot nkar kötni.<br />
hos<strong>sz</strong>abb útra akar kelni, vagy üzletéhez<br />
társat akar venni, ez esetben az astrologia<br />
van hivatva, hogy mindazoknak a<br />
kikről <strong>sz</strong>ó van, a horoskppját tanulmá¬<br />
nyozza és ebből meglátja, hogy esillagzatuk harmonizál-e és<br />
lehet-e <strong>sz</strong>erencsére, boldogságra." sikerre <strong>sz</strong>ámítani ? Ha a csillagzatok<br />
jelei nem kedvezőek, akkor a <strong>sz</strong>obán forgó tervet vagy el<br />
kell hala<strong>sz</strong>tani, vágj- egé<strong>sz</strong>en elejteni. Mindez nevetségesnek lúnik<br />
fel az előtt, aki ezt a tudományt még soha nem tanulmányozta,<br />
vagv aki azok eredményét soha nem vizsgálta. Megdönthetetlen<br />
marad azonban az a tény, hogy az emberiségnek több mint a<br />
fele, év<strong>sz</strong>ázadokon kere<strong>sz</strong>tül a napkeleti or<strong>sz</strong>ágokban ha<strong>sz</strong>nukra<br />
fordították azt<br />
Stahmann 2\íl úr, egv tapa<strong>sz</strong>talt német astrologás Oberniewsadenből<br />
Írja : «A horoskop, melyet Roxroy t;már úr nekem felállitott,<br />
teljesen megfelel az igazságnak. Alapos, teljesen sikerült<br />
munka. Miután magam is astrológus vagyok, csillagá<strong>sz</strong>ati <strong>sz</strong>á¬<br />
mításait és adatait pontosan utána vizsgálta m és azt találtam, hogy<br />
munkája minden ré<strong>sz</strong>letében perfect, ö maga pedig ezen tudo¬<br />
mányban teljesen avatott. Roxroy tanár úr egy igazi emberbarát,<br />
mindenkinek idénybe kellene venni <strong>sz</strong>olgalatait, mert ezáltal<br />
rendkívül sok előnyt <strong>sz</strong>erezhet magának",<br />
Blanquet bárónő, egyik 'legtalentumosabb párisi nő a követke¬<br />
zőket mondja: 'Kö<strong>sz</strong>önetet mondbk Önnek alapos jövendőmon¬<br />
dásáért, mely csakugyan rendkívül pontos. Én mar különböző<br />
astrológusokhoz fordultam, de egyet le n,-egy tol sem sikerült oly<br />
igaz és leljesen. megelégedésem re <strong>sz</strong>olgáló vála<strong>sz</strong>t nyernem. Szí¬<br />
vesen, fogom Ont ajánlani és bámulatos tudásút ismerőseim és<br />
barátaim tudomására hozni".<br />
Ha Ön Roxroy tanár sok éven át <strong>sz</strong>erzett tudományát és gya¬<br />
korlatát ha<strong>sz</strong>nára akarja fordítani, ügy küldje meg neki az<br />
ahinti verset saját kézírásával, teljes nevével, c/iinével, <strong>sz</strong>ületés<br />
évének, hónapjának* és napjának pontos feltüntetésével, közölvén<br />
vele azt is, hogy férli, hó, vagy leány-e Ön, mire mint ennek a<br />
lapnak olvasója, teljesen díjtalanul megkapja a fent említett két<br />
oldalra terjedő olvasmányt, melv nagyon kellemesen fogja Önt<br />
meglepni és nagy ha<strong>sz</strong>nára fog önnek válni.<br />
Ezer ember mondja :<br />
Csodás a tanácsou,<br />
Sikert, dicsőséget, csak ettől várhatok.<br />
Remegve keresem boldogságom útját.<br />
Ezért kérem tőled nagy titkodnak kulcsát.<br />
Tet<strong>sz</strong>és <strong>sz</strong>erint CO Iliiért mellékelhet bélyegekben postadíjért.<br />
Czimezze 25 fillérrel bérm. levelei: Prof. Roxroy, Dept. 4010 E<br />
Kennsington High Street Xr. 177a, London, W., Englaiul.<br />
(Szepesmegye)<br />
vasúti állomás; Igló. (Antomobiljárat.) Gyönyörű<br />
fekvéssel, fenyvesekkel körülövezve, teljesen védett<br />
fekvésű hely. Elsőrendű viz-<br />
Kitűnő konyha. gyógyintézet az ös<strong>sz</strong>es fizikai<br />
Állandó fürdőorvos. gyógyító eljárásokra. Inha-<br />
Arak mérsékeltek. latórium, <strong>sz</strong>énsavas fürdők,<br />
Tájékoztató leírást (pros¬ fekvőcsarnok, hizlalókura stb.<br />
pektust) kívánatra küld Szórakozásokról gondoskodva.<br />
Iglófüred gondiiokiága.<br />
— (Beregmegye.)<br />
* gyomor, belek, Lngyhólyae l különösen •<br />
létraŐMerrek hnrntos bántalmftinál igen jó határa<br />
még akkor is, ha vérieiek e«ete forog fenn.<br />
Megrendelhető: ÉDESKUTY L.-n41 Budapesten<br />
éa a forrás kezelőeégénél Munkácson.<br />
MÍG eddig a régi bőrbetegségek,<br />
a legkü¬<br />
lönbözőbb súlyos ideg¬<br />
bajok, a sápkór, a női<br />
arczot eléktelenitő pat¬<br />
tanások s a női nemi<br />
<strong>sz</strong>ervek folyóssal kom-<br />
binnlt hurutot megbetegecléseirfek<br />
kezelésé¬<br />
nél "esekélv értékű ide¬<br />
gen vizekre voltunk<br />
utalva addig ujabban a<br />
aradi-<br />
TÍxben vastartalommal<br />
oly kincsünk van, mely<br />
minden eddigi arsensavas<br />
víznél (Roncegno<br />
Levico) hatásosabb, és<br />
kőnnvebben emé<strong>sz</strong>thető s manapság már, minthogy leg¬<br />
előkelőbb orvosi tekintélyeink felkarolják s a fogya<strong>sz</strong>tok<br />
egé<strong>sz</strong> serege dicséri hatásait, hazánkban csaknem kizá-<br />
postaá<br />
ÉDESKUTY L,<br />
cs. és klr. üdv. <strong>sz</strong>ál¬<br />
lító BUDAPESTEN.<br />
Kapható minden gyógy tárban és megbiiható ffisierkereskedésben,<br />
ELJEKésTflRSflt*<br />
INGYEN<br />
$ és bérmentve^<br />
kérheti most megjelent nagy képes árjegyzé¬<br />
künket, m?lynek alapján miniennemü <strong>sz</strong>ük¬<br />
ségletét, u. m.: fen'/kepezt-kettiHe>cek,táte*övele,<br />
htrifit't, utaiitl etlkke'e, vi-línz-etöav><br />
l*!m>, feft/oertk, yra nvfanvk, hnng89ert*kf<br />
/M8i*i*9«2ldb,a»(i»i4ii!tf4ri»Jhgtb.»U>. kényeimit<br />
Illeteti feltetelek mellett be<strong>sz</strong>erezhetők.<br />
elsőrangú, árukj<br />
IlilllllHII (iUIHUIIHIHflnl<br />
BADEN<br />
WIEN MELLETT.<br />
PENSION 1ELANIE<br />
1912-ben megnagyobbítva<br />
Tátra-Bánócz<br />
gyógyfürdő<br />
Előkelő családi otthon, leg<strong>sz</strong>ebb fek¬<br />
vés, a föherczcgi villák közelében,<br />
előkelő konyha. — Kert. — Villamos,<br />
vasúti megállóhely. — Helyközi telefon<br />
240. — Egé<strong>sz</strong> éven át nyitva. — Tulaj¬<br />
donos : Melly Mayer Von Maybach.<br />
Prospektust küldi Hlockncr J. hirdetője,<br />
Budapest, IV., Semmelweis-utcza 4. <strong>sz</strong>.<br />
Szivbajok. Rheu -<br />
matizmus. Ko<strong>sz</strong>vény.<br />
Vesebajok.<br />
Női bajok. Neura<strong>sz</strong>téria.Gyomorbántalmak<br />
Angol¬<br />
kór eseteiben.<br />
termé<strong>sz</strong>etes <strong>sz</strong>énsavdús for¬<br />
rásával kitűnő gyógyhatású.<br />
Méltányos árak. Penzió. Olcsó, <strong>sz</strong>áraz <strong>sz</strong>obák. Kitűnő<br />
női ellátás. Figyelmes ki<strong>sz</strong>olgálás. Posta, távirda,<br />
telefon, állandó csendőrörs. Vasúti állomás. Gyors¬<br />
vonatok feltételes megállóhelye június 15-ikétől.<br />
Állandó fürdőorvos Budapestről.<br />
Prospektust és minden egyéb felvilágosítást díj¬<br />
talanul azonnal küld.<br />
Fürdőgondnokság, Gánóczfürdő.<br />
TOBELBflD 6YÓ6YFŰBDÓ-SZANATÓBroffl<br />
PÁRAD<br />
Évad május 15-től <strong>sz</strong>ept. végéig.<br />
Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. <strong>sz</strong>.<br />
Margit-<strong>sz</strong>appan<br />
70 fillér.<br />
Margit • pouder<br />
1 K 20 fill.<br />
ARGIT-<br />
CRÉME<br />
a főrangú hölgyek kedvencz <strong>sz</strong>építő <strong>sz</strong>ere, az<br />
egé<strong>sz</strong> vUágon el van terjedve. Páratlan hatása<br />
<strong>sz</strong>erencsés ös<strong>sz</strong>eállításában rejlik, a bőr azon*<br />
nal felve<strong>sz</strong>i és kiváló hatása már pár óra le¬<br />
folyása alatt é<strong>sz</strong>lelhető. Mivel a Margit-eremet<br />
utánozzák és hamisítják, tessék eredeti védjegygyei<br />
lezárt dobozt elfogadni, mert csak ilyen<br />
ké<strong>sz</strong>ítményért vállal a ké<strong>sz</strong>ítő mindennemű<br />
felelősséget. A Margit-créme ártalmatlan, zsirtalan<br />
vegyti<strong>sz</strong>ta ké<strong>sz</strong>ítmény, a mely a kül¬<br />
földön általános feltűnést keltett Ára l kor.<br />
Gyártja Földes Kelemen laboratóriuma Aradon.<br />
Kapható minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban, illat<strong>sz</strong>er- és drogua-üzletben<br />
és grammofonlemez<br />
óriási vála<strong>sz</strong>tékban.<br />
Ké<strong>sz</strong>pénzfizetés ellenében<br />
gyári áron és mintegy 15%<br />
arfelemeléssel csekély havi<br />
ré<strong>sz</strong>letfizetésre l!<br />
Eredeti «Angyal» védjegyű<br />
grammofonok lerakata.<br />
ELEK és TÁBSA r-t.<br />
k> BUDAPEST.<br />
Irodák V., Bnlv.íny-ii. 18.<br />
Üzlet VI., Andrássy-nt 1.<br />
Legújabb kimerítő grammofon és<br />
lemezárjegyzék Ingyen és bérm.<br />
£Rflffj10FON<br />
Saját érdekét védi, ha ezen i -: -»-..._ A \,•"• n ír A+<br />
czikk'bevásárlása előtt 3 TJ 6gyZ6 KU H KCt<br />
ingyen, bérinentve) meghozatja. Óriási vála<strong>sz</strong>ték a legmegbíz¬<br />
hatóbb minőségben, kizárólag élő libákról eredő, higien. ti<strong>sz</strong>t,<br />
ágytól! B pehelyben. Megnem felelőt kicserélünk, vagy a pénzt<br />
Vis<strong>sz</strong>aadjuk. Koczkázat kizárva.Több nyilvános intézet <strong>sz</strong>állítói.<br />
Magyar Kereskedelmi Vállalat, Miskolcz 2. <strong>sz</strong>ám.<br />
Graz mellett<br />
Hidlumot jydgyrorráiok, ívd- él fürdökurík. — Diétái gydgyktnléMk,<br />
klitf- ti toványltd-kurák. — IM- |ik, rheumálok, ko<strong>sz</strong>vényesek, légcsöhurutoiok,<br />
líilbitegek évizázidoi gydgyholye. — Egyéni gydgykezelét<br />
tr. KÜRT LIIIERT kiváló tzikorvoi vezetése mellett. — «érlíkilt<br />
árak, kOISn filizámltáiok nélkül. — Magytr orvot, mtlyír<br />
levelezel él proipektue. Sürgöny- é> levelűim : Tobelötú<br />
»el Qriz. Megnyílott ápr. 15-én. Elóldényben klildn kedvezmény.<br />
Károlyi Mihály gróf tulajdona, Hevesmegyében, vastimsós fürdők¬<br />
kel és nidegvizgyógyintézettel, égvényes kénes savanyuviz, termé<strong>sz</strong>etes<br />
arzén éa vastartalmú vizek. Kiváló jó hatása ideg-, vér-, gyo¬<br />
mor, és méhbaj oknál, gyengeségnél ismeretes. Ti<strong>sz</strong>ta, enyhe<br />
hegyi levegő, sport, kirándulások. Modern kényelemmel berendezett<br />
<strong>sz</strong>állodákban 173 <strong>sz</strong>oba áll a vendégek befogadására. Kitűnő élelmezés<br />
mérsékelt arak mellett. A főévad junins hó 21-től augu<strong>sz</strong>tus 31-ig tart<br />
Pfirdőkabinok és folyósok gőzfűtéssel vawiak ellátta.<br />
1 * ká8ok '^anyrilágitással fá'anai" eUátva.<br />
^<br />
- ínrftoigazgatosag-<br />
Elő- és fltoe?adban a lakások 50%-kai olcsóbbak az állandó vendégeknek.<br />
<strong>37.</strong> SZ. <strong>1913.</strong> (<strong>60.</strong> ÉVFOLYAM.) HÓ<br />
Szerke<strong>sz</strong>tőségi iroda: IV. Vármegye-utoza 11.<br />
Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4.<br />
Egyes <strong>sz</strong>ám<br />
ára 40 fillér.<br />
Előfizetési f<br />
teltételek: |<br />
SZERKESZTŐ<br />
ITSY PÁL.<br />
Egé<strong>sz</strong>évre _ _<br />
Félévre _ _ _<br />
Negyedévre _<br />
SO korona.<br />
1O korona.<br />
5 korona.<br />
A íVilágkróntká'-vrt<br />
negyedévenként 1 koronával<br />
több.<br />
VIRÁGOKKAL DÍSZÍTETT CSAPATOK A BEVONULÁSKOR TARTOTT DÍSZSZEMLÉN.<br />
A HÁBORÚBÓL VISSZATÉRT SZERB HADSEREG FOGADTATÁSA BELGRÁDBAN.<br />
BUDAPEST, SZEPTEMBER <strong>14.</strong><br />
Külföldi előfizetésekhez a postaílag meg¬<br />
határozott viteldíj is csatolandó.
- Én sem, Henrik, én sem ! Maga azért<br />
mondja ezt, mert egé<strong>sz</strong> este . ..<br />
— ... nem <strong>sz</strong>ólt hoz/ám és nem maga mellé<br />
ültetett. Látja, maga is tudja ezt, Ágota.<br />
— Henrik, ötven lépésre ültem magától és<br />
minden <strong>sz</strong>avát hallottam. Szó <strong>sz</strong>erint el tud¬<br />
nám mondani, a mit az ópiumról, a nősülés¬<br />
ről, Henri de Régnierrői mondott. Henrik,<br />
maga egy más nőhöz saját magáról be<strong>sz</strong>élt.<br />
Ezt nem lett volna <strong>sz</strong>abad tennie.<br />
- Miért ültetett más mellé és miért ültette<br />
maga mellé a tenoristát. Féltékenynyé akart<br />
tenni. Ezt az igazán előkelő emberek nem te¬<br />
<strong>sz</strong>ik. Csak a boltoslegények és az ő hölgyeik<br />
ját<strong>sz</strong>anak így . . .<br />
- Ne csúfolja őket, Henrik. Ebben a dolog¬<br />
ban mindnyájan egyformák vagyunk.<br />
- Igaza van, — <strong>sz</strong>ólt Henrik. — És ezt is<br />
tőlem tanulta.<br />
— Igen, maga irta ezt valahol. Lássa, ho¬<br />
gyan emlék<strong>sz</strong>em.<br />
Leültek a lugas padjára.<br />
- De azért mégis, miért akart féltékenynyé<br />
tenni ? Mert ha én mondtam is, hogy abban a<br />
dologban egyformák vagyunk, azért látja, Ágota,<br />
mi kivétel lehetnénk. Mi ketten. Nem gon¬<br />
dolja?<br />
- De igen, Henrik . . . Csakhogy nem mer¬<br />
tem magam mellé ültetni, nem mertem . . .<br />
Érti ? . . . Hát még többet is mondjak magá¬<br />
nak ... Oh ! . . .<br />
Ágota hangjában könnyek re<strong>sz</strong>kettek.<br />
— Királynőm ! — mondta Henrik és a bol¬<br />
dogságnak egy végtelen érzésében Ágotának<br />
kezet csókolt.<br />
Ágota kezét a férfiében pihentette, a ki azt<br />
most elfogadta.<br />
Hajnal volt. A hölgy édes engedékenységben<br />
hallgatott. De Henrik hirtelen meglátta Ágota<br />
férjét, Sándort. A <strong>sz</strong>egény nagynevű orvos egy<br />
padon bóbiskolt a gyűrött vendégseregtől elvo¬<br />
nulva. Henrik végtelen <strong>sz</strong>ánalmat érzett e jó<br />
ember iránt. Hirtelen testileg ti<strong>sz</strong>tátalannak<br />
érezte magát. (Más férfi ilyen helyzetben talán<br />
nem gondol ilyet, de Henrik egy egé<strong>sz</strong>en, egé¬<br />
<strong>sz</strong>en különös ember volt.)<br />
Majd hirtelen mindent maga előtt látott. Az<br />
egé<strong>sz</strong> jövőt. Ágota meg fogja vele csalni a fér¬<br />
jét. Vi<strong>sz</strong>onyuk le<strong>sz</strong>. Juj ! Mint annyi közönsé¬<br />
ges embernek. És akkor Ágota már nem le<strong>sz</strong><br />
Henrik <strong>sz</strong>ámára az elérhetetlen, a <strong>sz</strong>ent. Ez a<br />
<strong>sz</strong>erelem nem adhat tartalmat életének és a<br />
mellett a nyugalmát is elrabolja. A <strong>sz</strong>ivét, az<br />
ifjúságát, a mit ezentúl kincsként akart őrizni,<br />
egy egé<strong>sz</strong>en közönséges házasságtörésre, egy<br />
hozzá méltatlan dologra fogja elpazarolni. Hat<br />
mi ő ? Ficsúr talán, ar<strong>sz</strong>lán, a ki a hölgyek<br />
körül lélek nélkül csapja a kezet.<br />
Henrik most Stefániára gondolt. De mert<br />
érezte, hogy a halott leány iránti érzés e perczben<br />
nem tölti be egé<strong>sz</strong>en a lelkét, ezzel n gon¬<br />
dolatával is elégedetlen volt. Azután Ágotát<br />
nézte. A tinóm japános <strong>sz</strong>emét, a karcsú alak¬<br />
ját, az arczát, a mit most a megilletődés és a<br />
bevallott <strong>sz</strong>erelem tett <strong>sz</strong>éppé. Henrik gyön¬<br />
gédséget érzett Ágota iránt. Elhatározta, lj,ogy<br />
mégis <strong>sz</strong>eretni fogja őt. De nem úgy. Csak<br />
távolról. És nem nagyon, de mindenesetre re¬<br />
ménytelenül. Hirtelen kikapta kezét az a<strong>sz</strong><strong>sz</strong>onyébóL<br />
- Henrik? -— suttogta" Ágota. - - Ugy-e,<br />
ezentúl sosem le<strong>sz</strong>ünk egymáshoz ros<strong>sz</strong>ak.<br />
Henrik az ajkába har'apott.<br />
- Sem ros<strong>sz</strong>ak, sem jók nem le<strong>sz</strong>ünk egy¬<br />
máshoz Ágota! - - mondta komolyan és fel¬<br />
állott.<br />
Miért ? - kérdezte " az 1 as<strong>sz</strong>ony meg¬<br />
rémülve.<br />
- Ágota, nekünk nem <strong>sz</strong>abad egymással ta¬<br />
lálkoznunk.<br />
Henrik, a ki nem volt egé<strong>sz</strong>en olyan, mint a<br />
=0=<br />
TAVASZI JÁTÉK<br />
REGÉNY. IRTA LAKATOS LÁSZLÓ<br />
többi ember (kissé jobb, de kissé bolondosabb<br />
is volt náluk), nyugodttá, de kissé közömbössé<br />
tette az, hogy ruár biztos volt az as<strong>sz</strong>ony ér¬<br />
zéseiről. Nyugodtan be<strong>sz</strong>élt. A helyzet már<br />
nem rejtett a <strong>sz</strong>ámára semmi .regényes zama¬<br />
tot. Az as<strong>sz</strong>ony vi<strong>sz</strong>ont most e félvallomás<br />
után jobban raga<strong>sz</strong>kodott a férfihez.<br />
- Henrik, — <strong>sz</strong>ólt kétségbeesve. - - Maga<br />
engem nem ...<br />
A férfi nem hagyta, hogy az as<strong>sz</strong>ony befejezze<br />
a mondatot.<br />
- Erre sem igennel, sem nemmel nem vála¬<br />
<strong>sz</strong>olhatok. Sosem fogunk ugyan találkozni, de<br />
az ibolyacsokrot továbbra is mindennap el¬<br />
küldöm.<br />
Ezzel lehajolt forrón, nemcsak illedelmes<br />
búcsúként, hanem sok, nagyon sok érzéssel<br />
kezet csókolt Ágotának. (Most már <strong>sz</strong>abad volt,<br />
hi<strong>sz</strong>en a <strong>sz</strong>erelem reménytelen marad és egy<br />
ilyen <strong>sz</strong>ívvel teli kézcsók és búcsú hozzá is<br />
tartozik minden ilyen történethez.) Azután<br />
Henrik eltávozott. A kalapjáért ment és búcsú<br />
nélkül hagyta ott Ágotáék házát.<br />
Ágota, a míg Henrik még közel volt, utána<br />
<strong>sz</strong>ólt:<br />
- Henrik! . . . Egy <strong>sz</strong>óra ! . . . Maga go¬<br />
no<strong>sz</strong> . . . őrült. . . Szeretem Henrik! . . .<br />
Azután az as<strong>sz</strong>ony csöndesen sírni kezdett.<br />
Henrik hallotta mindezt, a <strong>sz</strong>avakat is, a sírást<br />
is. A <strong>sz</strong>ive makacs és boldog fájdalomban do¬<br />
bogott. De nem fordult vis<strong>sz</strong>a. Jeanettéket sem<br />
várta meg. a mint azt nekik megígérte. Kocsit<br />
fogadott. Késő hajnalig a ligetben kocsizott.<br />
A fasoron át tért haza. Vis<strong>sz</strong>afelé menet<br />
Ágotáék háza előtt mentek el. A kert már<br />
üres volt, álmos. A lakoma fénye kialudt és a<br />
villa a bágyadt reggeli világosságban pihent,<br />
a villa ablakni le voltak redőnyözve. Henrik<br />
megállította a kocsit. Ki<strong>sz</strong>állt. Körülnézett a<br />
fasorban. Egy ember sem járt ott. A kocsisnak<br />
megparancsolta, hogy fordítsa el a fejét. Az¬<br />
után a kert kapuja alá sompolygott. Ott, a ho¬<br />
gyan volt, frakkostól, letérdelt. És a knpunak<br />
a kilincsét, a melyről azt hihette, hogy gyak¬<br />
ran éri az Ágota keze, hos<strong>sz</strong>an, hos<strong>sz</strong>an meg¬<br />
csókolta.<br />
IV.<br />
Hónapok teltek el és Henrik nem látta Ágotát.<br />
Ama tava<strong>sz</strong>i éj<strong>sz</strong>aka után, a mit kertjükben töl¬<br />
tött, a mesterkélten rideg búcsú után Henrik<br />
nem kereste fel többé az as<strong>sz</strong>onyt. A fiatal Hen¬<br />
rik egy darabig azzal áltatta magát, hogy Ágota,<br />
ha állandóan távol le<strong>sz</strong> tőle, akkor lelkét, <strong>sz</strong>i¬<br />
vét és egé<strong>sz</strong> bensőjét egy nemes, de azért nem<br />
izgalmas <strong>sz</strong>envedéssel tölti be, egy olyan vala¬<br />
mivel, a mi tartalmat ad Henrik életének, a<br />
nélkül, hogy a fiatalságát és a lélekvilágát túl¬<br />
ságosan fölemé<strong>sz</strong>tené. Ezért is történt, hogy az<br />
estélyi követő héten, a mikor Ágota két<strong>sz</strong>er is<br />
kereste telefonon Henriket, a férfi inasával<br />
mindig eltagadtatta magát.<br />
De azért nem úgy lett, a mint Henrik gon¬<br />
dolta. Már az első két hét után bizonyos meg¬<br />
döbbenéssel vette é<strong>sz</strong>re, hogy nem tudja Ágotát<br />
<strong>sz</strong>eretni. Legalább nem úgy, a hogyan Henrik<br />
<strong>sz</strong>erette volna. Távolról, de azért állandóan,<br />
egé<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ívvel. Reménytelenül, de úgy, hogy az<br />
ne legyen keserű, mert hi<strong>sz</strong>en csak Henriken<br />
függött volna, hogy a <strong>sz</strong>erelem mikor <strong>sz</strong>űnik<br />
meg <strong>sz</strong>erencsétlen lenni. Henrik — az első na¬<br />
pok múltán a keserű önismeret megdönthetetlenségével<br />
jelentkezett benne ez a tudat — csak<br />
úgy tudta volna Ágotát <strong>sz</strong>eretni, ha a közelé¬<br />
ben marad. Ez úgy<strong>sz</strong>ólván termé<strong>sz</strong>etes is volt,<br />
hi<strong>sz</strong>en ez a <strong>sz</strong>erelem, ha Henrik ugyan még<br />
annak merte nevezni, csak tartalomnélküli já¬<br />
tékból <strong>sz</strong>ületett. Ágota az ő <strong>sz</strong>ámára mindig<br />
csak nő maradt, de sosem az a ti<strong>sz</strong>ta, <strong>sz</strong>ép és<br />
regényes <strong>sz</strong>erelem, a mire a fiatal férfi áhíto¬<br />
zott, de a mitől félt is. Ágota az ő <strong>sz</strong>ámára<br />
csak köznapi <strong>sz</strong>erelem lett volna, olyan, a mi<br />
a lelket nem emé<strong>sz</strong>ti és inkább csak a testnek<br />
a <strong>sz</strong>órakozása. De Henrik most ezt nem akarta.<br />
Mégis becsülte a nőt, a kiről tudta, hogy öt<br />
<strong>sz</strong>ereti.<br />
Nyár elején Ágotáék belga fürdőbe utaztuk.<br />
Henrik, a ki igen <strong>sz</strong>erette a várost nyáron, a<br />
mikor az kiürül és jobbá, finomabbá le<strong>sz</strong>, mint<br />
a mikor sok ember lakik benne, itthon töltötte<br />
a nyarat. Ö<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el <strong>sz</strong>okott elutazni, akkor is<br />
mes<strong>sz</strong>e délre, tengerekre, nehogy az ő<strong>sz</strong> pu<strong>sz</strong>tí¬<br />
tásai idehaza érjék őt. Henrik élete a nyári hó¬<br />
napokban egyhangú volt. A halott Stefánia em¬<br />
lékét ápolta, de mind kevesebb belső meggyő¬<br />
ződéssel. A vörös <strong>sz</strong>egfűk máris olyanok voltak<br />
<strong>sz</strong>ámára, mint egy unalmas, tartalmatlan czercmóniának<br />
üres <strong>sz</strong>imbólumai. Ágotára is csak<br />
magát erőltetve, előre föltett <strong>sz</strong>ándékkal tudott<br />
gondolni. Ez nagyon ros<strong>sz</strong> volt. Ros<strong>sz</strong> volt,<br />
hogy sem a halott leány, sem a távoli _ fürdő¬<br />
ben levő as<strong>sz</strong>ony nem érdekelték őt. És nem<br />
csak azért volt ez ros<strong>sz</strong>, mert Henrik egé<strong>sz</strong><br />
napokon, sőt egé<strong>sz</strong> éj<strong>sz</strong>akákon át üresnek<br />
érezte magát. Nagyobb baj volt itt. Henrik,<br />
akárhogy is igyekezett ezt maga előtt titkolni,<br />
ké<strong>sz</strong>en volt egy <strong>sz</strong>erelemre. Henrik megérett<br />
a <strong>sz</strong>erelemre. Egy nagy, komoly, talán az egé<strong>sz</strong><br />
életre is <strong>sz</strong>óló <strong>sz</strong>erelemre. Egy olyan <strong>sz</strong>ere¬<br />
lemre, a mi talán meg fogja enni azt, a mit<br />
legjobban féltett, az ifjúságát.<br />
Henrik ezt olyankor vette é<strong>sz</strong>re, a mikor<br />
délutánonkint néha a Múzeum kertjében ült.<br />
E nemes és <strong>sz</strong>ép helyen, a maga egy<strong>sz</strong>erűségé¬<br />
ben dí<strong>sz</strong>lő múzeumi palota tövében, a sok vírágos<br />
kertben, a mely a régi görög gimnáziumi<br />
kertekre emlékeztette őt, néha különösen mé¬<br />
lyet kellett lélegzenie. Arany Jánosnak, Ber¬<br />
zsenyi Dánielnek és a kit Henrik különösen<br />
<strong>sz</strong>eretett: Kazinczy Ferencznek <strong>sz</strong>obrai alatt,<br />
a kicsiny <strong>sz</strong>ökőkút mellett Henrik gyakran<br />
érezte ezt a minden ok nélküli fájdalmat, a mi<br />
a <strong>sz</strong>erelem legbiztosabb előfutárja <strong>sz</strong>okott lenni.<br />
És ez az érzés, akárhogyan is küzdött ellene,<br />
nem <strong>sz</strong>űnt meg, nem apadt, de ellenkezően:<br />
megnőtt, megdagadt benne, a mikor gyakran<br />
a saját nyugtalanságával nem birva, felpattant<br />
a kertben és átment a városnak másik ré<strong>sz</strong>ébe,<br />
a nagy folyón túlra, a hegyek közé. Azután<br />
hirtelen olvasási düh lepte őt meg. Musset ver¬<br />
seit olvasta és az é<strong>sz</strong>aki Íróknak lírai regé¬<br />
nyeit. Csak <strong>sz</strong>épirodalmat tudott most olvasni,<br />
semmi tudományos munkát és csak olyan <strong>sz</strong>ép¬<br />
irodalmat, a hol <strong>sz</strong>erelemről volt <strong>sz</strong>ó. Néha,<br />
mert azokban is <strong>sz</strong>erelem volt, memoárokat is<br />
olvasott Henrik.<br />
Ebben az időben, a mikor az embereket ke¬<br />
rülve, magányosan élt, Henrik egy<strong>sz</strong>er kiment<br />
Stefánia sírjához és kétízben képes levelező¬<br />
lapot kapott Ágotától. Az egyik különösen jelezle<br />
az as<strong>sz</strong>ony <strong>sz</strong>omorúságát, mert a három<br />
mondat közül, a mi rá volt irva, az egyik így<br />
<strong>sz</strong>ólt:<br />
— Ne gondoljon rám sohasem, a mint hog$r<br />
én sem gondolok magára sohasem.<br />
Augu<strong>sz</strong>tus közepén Ágotáék hazajöttek a für¬<br />
dőből. Ezt Henrik onnan tudta meg. hogy egy<br />
kis levelet kapott az as<strong>sz</strong>onytól. A lovólben<br />
Ágota megírta, hogy <strong>sz</strong>ombaton este átmennek;<br />
Budára, az ottani nyári <strong>sz</strong>ínházba, a hol a<br />
Lilit fogják ját<strong>sz</strong>ani. Páholyuk le<strong>sz</strong>. És Ágota<br />
az utolsó mondatban nagyon <strong>sz</strong>épen — ennek<br />
a mondatnak a <strong>sz</strong>avai valósággal könnyeztek a<br />
megalázott as<strong>sz</strong>onyi <strong>sz</strong>erelemtől — arra kérte<br />
Henriket, hogy jöjjön el ő is. Legyen a ven¬<br />
dégük a páholyban.<br />
Kedden kapta Henrik a megbivást. Keddtől<br />
<strong>sz</strong>ombatig nem sok idő, de Henrik, a ki ezek¬<br />
ben az időkben már <strong>sz</strong>inte olyan volt, mint egy<br />
őrült, a rövid pár nap alatt <strong>sz</strong>ámtalan<strong>sz</strong>or vál¬<br />
toztatta meg a <strong>sz</strong>ándékát. Az as<strong>sz</strong>ony meg¬<br />
hívása tagadhatatlanul újra izgalomba hozta<br />
őt Már arra gondolt, hogy most ebben a fygéko'ny<br />
és <strong>sz</strong>erelemre váró kor<strong>sz</strong>akban, ^talán si¬<br />
kerülnie fog komolyan meg<strong>sz</strong>eretni Ágotát és<br />
akkor minden jó le<strong>sz</strong>, minden rendbe jő. De<br />
nem ! Henrik érezte, hogy ez nem lehet. Ő már<br />
<strong>sz</strong>erette néhány napig ezt az as<strong>sz</strong>onyt egy ki¬<br />
csit és az elmúlt kis <strong>sz</strong>erelemből sosem lehet<br />
nagy, i§ azi <strong>sz</strong>erelem.<br />
Azért mégis elment a <strong>sz</strong>ínházba. Elment,<br />
mert a hölgyi társaság mindig és bármikor<br />
vonzotta Henriket és azért is, mert a Lilit<br />
adták, épen a Lilit, ezt a kedves, a divatból<br />
kissé 'kiment, finom és gyengén érzelmes zenés<br />
darabot. Henrik elő<strong>sz</strong>ör és utoljára tizenhat<br />
éves korában látta a Lilit. Akkor, a mikor elő¬<br />
<strong>sz</strong>ör volt <strong>sz</strong>erelmes. Ennek már kilencz e<strong>sz</strong>ten¬<br />
deje és Lili a Henrik serdülő ifjúságához, az<br />
első <strong>sz</strong>erelmi kínokhoz tartozott, épen úgy,<br />
mint azok a levelek, a miket akkor gyermek¬<br />
kori ideáljának irt, de a melyeket sosem mert<br />
annak elküldeni, de a melyeket vi<strong>sz</strong>ont most<br />
is egy külön kis kazettában őrzött. Átment<br />
Budára, a <strong>sz</strong>ínházba. Egy kicsit azért, hogy<br />
Ágota as<strong>sz</strong>onynyal be<strong>sz</strong>éljen, egy kicsit azért,<br />
hogy az elmúlt első ifjúságán sírjon.<br />
Már a mikor a páholyba lépett, Henrik izga¬<br />
tott volt. Ibolyacsokrot hozott Ágotának. (Amaz<br />
emlékezetes tava<strong>sz</strong>i éj<strong>sz</strong>aka óta Henrik be<strong>sz</strong>ün¬<br />
tette az Ágotának <strong>sz</strong>óló névtelen ibolyaküldeményeket.)<br />
- Személyesen adja át az ibolyákat, nem<br />
névtelenül. Már nem vagyok magának az, a ki<br />
voltam, — súgta neki <strong>sz</strong>omorúan az as<strong>sz</strong>ony.<br />
— Maga nekem sosem volt senki, — súgta<br />
egé<strong>sz</strong> fél<strong>sz</strong>egen és egé<strong>sz</strong> gorombán Henrik.<br />
Sándor, a férj, most is az ő <strong>sz</strong>okott unottságában<br />
és fáradtságában ült a páholyban. Az<br />
arcza olyan volt, mintha távol lett volna.<br />
A függöny felgördült. Henrik látta az ösmerős<br />
figurákat, Lili <strong>sz</strong>üleit, a nevelőjét, az eset¬<br />
len Plinchard-t, De la Grange Batteliéres bárót,<br />
a kiállhatatlan kérőt és a pompás Saint Hyppothése<br />
marquist. És a hogy a de<strong>sz</strong>kapalotá¬<br />
nak, a nyári <strong>sz</strong>ínháznak a <strong>sz</strong>ínpadán a ros<strong>sz</strong><br />
dí<strong>sz</strong>letek között látta ezeket a <strong>sz</strong>íné<strong>sz</strong>eket, a<br />
kiknek arcizára csillogó leány<strong>sz</strong>emek meredtek<br />
& nézőtérről és hogy maga is tűzveres, égő fül¬<br />
lel újra hallotta a <strong>sz</strong>ínpadról a kilencz év előtti<br />
<strong>sz</strong>avakat, Henrik mondhatatlanul megindult<br />
lett. Szelíden, gyengéden, a könnyes <strong>sz</strong>emeivel<br />
bocsánatot kérve nézett Ágotára, a ki (sosem<br />
a <strong>sz</strong>ínpadot nézte, mindig csak Henriket) bá¬<br />
gyadt mosolylyal nyugtázta a férfinek ezt a<br />
tekintetét, a miből jót jósolt. Ágota érezte, hogy<br />
Henrikkel valami történik és a hogy a Hervé<br />
finom muzsikája fölzendült, Henrik azt hitte,<br />
hogy talán, talán mégis fogja tudni <strong>sz</strong>eretni<br />
.Ágotát.<br />
Ebben a perczben lépett a <strong>sz</strong>ínpadra az a<br />
fiatal <strong>sz</strong>íné<strong>sz</strong>nő, a ki a Lilit adta. Őt magát<br />
ÍMélanienak hívták.<br />
A <strong>sz</strong>íné<strong>sz</strong>nő az első felvonásban a gyermek<br />
ILilit adta. Fehér ruhában volt, rövid ruhában<br />
Bölcsen te<strong>sz</strong>i, ki még ifjan<br />
Rá-rágondol agg korára,<br />
S már tava<strong>sz</strong><strong>sz</strong>al <strong>sz</strong>erezget, gyűjt<br />
A sanyarú tél <strong>sz</strong>akára.<br />
Én azonban tava<strong>sz</strong>omnak<br />
Szép <strong>sz</strong>akában mást gondoltam :<br />
Fütyöré<strong>sz</strong>ve jártam-keltem,<br />
Verselgettem, álmadoztam.<br />
Mily tarka-barka e sok könyv itt.<br />
Fehér, piros, zöld, sárga, <strong>sz</strong>ürke, kék.<br />
És mintha e nagy napsütésben<br />
A födelük aranyban fürdenék.<br />
Nem, nem fiam, itt meg ne álljunk.<br />
Innen siessünk, a hogy csak lehet<br />
Mindent kérhet<strong>sz</strong>, megve<strong>sz</strong>ek mindent,<br />
-Csak azt ne kérd, hogy vegyek könyveket.<br />
Go<strong>sz</strong>leth és fia fényképe<br />
Bartoniek Géza, a Báró Eötvös József Collegium igaz¬<br />
gatója, a kit udvari tanácsossá nevezett ki a király.<br />
és a kivágott lakkczipő fölött a fekete harisnya<br />
finom bokához simult. A leány fekete haja kisleányosan<br />
kontyban lógott le. A <strong>sz</strong>eme keskenyvágású<br />
voJt. A <strong>sz</strong>ája kicsiny, az orra vé¬<br />
kony és nemes hajlású, a homloka magas. Be¬<br />
<strong>sz</strong>éd közben a <strong>sz</strong>iné<strong>sz</strong>nő a két kezét a hátán<br />
pihentette és hol <strong>sz</strong>emérmes <strong>sz</strong>űznek lát<strong>sz</strong>ott,<br />
hol kedves — se fiú, se leány — suhancznak.<br />
A mikor pedig a bamba Plinchardnak majd¬<br />
nem megvallja, hogy <strong>sz</strong>ereti, a <strong>sz</strong>iné<strong>sz</strong>nő való¬<br />
ban olyan volt, mint egy serdülő leány, a ki<br />
elő<strong>sz</strong>ör <strong>sz</strong>eret.<br />
Henrik a <strong>sz</strong>ivén különös ütést érzett. Ez a<br />
<strong>sz</strong>iné<strong>sz</strong>nő, Mélanie, egy kicsit olyan volt, mint<br />
az, a kit életében legelő<strong>sz</strong>ör <strong>sz</strong>eretett és talán<br />
olyan is, mint a kit utoljára fog <strong>sz</strong>eretni. Min¬<br />
den esetre azokhoz hasonlít, a kiket Henriknek<br />
<strong>sz</strong>eretnie kell. Henrik ezt megérezte. A <strong>sz</strong>emé¬<br />
ben a könnyek fel<strong>sz</strong>áradtak. Eleven lett, villa¬<br />
mossággal teli. Most már Ágotára rá se nézett,<br />
de itta a <strong>sz</strong>avakat, a miket Mélanie-Lili a <strong>sz</strong>ín¬<br />
padon kimondott. A mikor az első felvonás<br />
után a függöny legördült, Henrik sokat és <strong>sz</strong>ív¬<br />
ből tapsolt a Lili meg<strong>sz</strong>emélyesítőjének.<br />
— Henrik, maga holnap sem fog nekem ibo¬<br />
lyát küldeni, — mondta Ágotái<br />
— Az lehet és talán sosem is küldtem. Egyéb¬<br />
ként honnan tudja ezt, as<strong>sz</strong>onyom, ilyen jól?<br />
- Mert nagyon sokat nézett a <strong>sz</strong>ínpadra, a<br />
mikor az a nő ját<strong>sz</strong>ott.<br />
- Miért mondja így: az a nő? Miért bántja<br />
őt és miért bánt engem?<br />
Házat épít, a hol aztán<br />
Nyugalmasan megvonulhat,<br />
S mint valami panorámát<br />
Szemléli a tarka multat.<br />
ELFELEDTEM.<br />
Nézegettem a nagy eget,<br />
A felhőket meg a holdat,<br />
És az erdők, vadligetek<br />
Mindig olyan <strong>sz</strong>épek voltak !<br />
S ha unalom gyötri mégis<br />
S keveselli, a mit látott:<br />
Expres<strong>sz</strong>eken és autókon<br />
Benyargalja a világot.<br />
DÉLI SÉTÁK A FIAMMAL.<br />
— Egy könyvesbolt előtt.<br />
A könyv... ha így mes<strong>sz</strong>iről nézed,<br />
Ügy hív, úgy csábít és úgy csalogat<br />
De ö a mesék bo<strong>sz</strong>orkánya,<br />
Ki meglopja a leg<strong>sz</strong>ebb álmodat.<br />
A ki egy<strong>sz</strong>er egy könyvbe nézett<br />
Az rabja le<strong>sz</strong>, a míg tart életünk.<br />
S ha egy<strong>sz</strong>er enyhülést is adna,<br />
Oh, nagy az ár, mit érte fizetünk!<br />
727<br />
Henrik itt mosolyogni igyekezett, mintha<br />
tréfálna.<br />
— Ne tréfáljon Henrik, én csakugyan bán¬<br />
tottam magát, mikor azt mondtam, hogy az<br />
a nő.<br />
Sándor, a férj, a <strong>sz</strong>inház elé ment, egy czlgnrettát<br />
el<strong>sz</strong>ívni.<br />
- Nem tagadom, — mondta Henrik, — Mé¬<br />
lánk-, látja, már a nevén nevezem, emlékezte¬<br />
tett valakire. Valakire, a ki már nagyon régen<br />
volt a <strong>sz</strong>ámomra, a ki ma már as<strong>sz</strong>ony és fl<br />
kit az ő <strong>sz</strong>ülei, meg az én mamám, egy<strong>sz</strong>er<br />
együtt vittek el a <strong>sz</strong>ínházba és épen a Lilihez,<br />
- Henrik, maga már holnap be fog mutat¬<br />
kozni Mélanienak. Lássa, már én is <strong>sz</strong>épen<br />
be<strong>sz</strong>élek róla.<br />
- Ezt minden esetre kö<strong>sz</strong>önöm magának,<br />
as<strong>sz</strong>onyom . . . Hogy be fogok neki mutat¬<br />
kozni? . . . Ön tudja, a <strong>sz</strong>íné<strong>sz</strong>nők nem az én<br />
esetem . . . Istenem, egy nyári <strong>sz</strong>iné<strong>sz</strong>nő . . .<br />
Én csak azt tudom <strong>sz</strong>eretni, a kit egyúttal<br />
ti<strong>sz</strong>telek is.<br />
- Henrik ! — mondta Ágota <strong>sz</strong>igorúan.<br />
A. fiatal ember é<strong>sz</strong>revette, hogy mérhetetle¬<br />
nül tapintatlan volt.<br />
- Igaz, hogy gyakran épen azért nem merok<br />
<strong>sz</strong>eretni valakit, mert nagyon is <strong>sz</strong>eretem, —<br />
tette hozzá hamar, hogy a hibáját kijavítsa.<br />
(És Henrik most talán nem is hazudott. Igaz,<br />
hogy Ágotát nem <strong>sz</strong>erette lélekkel. De egyúttal<br />
ti<strong>sz</strong>telje is és ezért nem merte és nem is akarta<br />
másképen <strong>sz</strong>eretni.)<br />
Ágota haragosan a páholy padlójára dobta<br />
a Henrik ibolyáit. A férfi utánuk akart nyúlni,<br />
hogy fölemelje a virágokat, de Ágota ekkor<br />
már rátaposott a csokorra. Az ibolyák meghal¬<br />
tak a lábai alatt.<br />
A férfi is vörös lett az izgalomtól. Nem is<br />
volt csoda. A gondolatai a <strong>sz</strong>ínpadi függöny<br />
mögé, a primadonna ösmeretlen öltözője felé<br />
röpködtek, a páholyban pedig egy hölgy ült, a<br />
ki őt <strong>sz</strong>erette és a kit ö nem <strong>sz</strong>eretett. (Henrik<br />
ezt most már egé<strong>sz</strong>en bizonyosan tudta.)<br />
Ágota elvette a lábát a <strong>sz</strong>éttaposott ibolyák*<br />
ról. Henrik fölemelte azokat és egyik <strong>sz</strong>ék TŐ*<br />
rös bársony ülésére helyezte.<br />
— Bocsásson meg, as<strong>sz</strong>onyym, — mondta, —•<br />
hogy olyan helyzetbe hoztam, hogy gorombá¬<br />
nak kellett lennie.<br />
Ágota valami rettentőt akart felelni, de ö<br />
perczben belépett a férj. A zenekar Hervé kris¬<br />
tályos muzsikáját kezdte ját<strong>sz</strong>ani. Henrik oda<br />
volt az elragadtatástól.<br />
- Mily <strong>sz</strong>ép a Lili zenéje, — mondta han¬<br />
gosan. Majd halkabban. — Szeresse ezt a zenét<br />
as<strong>sz</strong>onyom, mert én is <strong>sz</strong>eretem.<br />
— Önnek nincs joga tőlem ilyesmit kérni, —<br />
súgta Ágota.<br />
- Igaza van, -- mondta halkan és fejét le¬<br />
hajtva Henrik. — És ne is haragudjék érte. De<br />
kellett valamit mondanom, a mikor ezt a zenét<br />
meghallottam. Nem tudom, mi van Velem.<br />
(Folytatása következik.)<br />
Szóval, a hogy neki tet<strong>sz</strong>ik,<br />
Úgy o<strong>sz</strong>tja be élte rendét,<br />
S ezer nemes mulatság közt<br />
Élvezi a naplementét.<br />
Itt is, ott is virág nyílott,<br />
Meg-megálltam, mind azt <strong>sz</strong>edtem,<br />
És bölcs lenni, pénzt <strong>sz</strong>erezni,<br />
Egy<strong>sz</strong>erűen — elfeledtem !<br />
Endrödi Sándor.<br />
A mi bánat csak ég <strong>sz</strong>ivekben,<br />
A mi gond csak marczangol és gyötör.<br />
Mind, mind a könyv hordja lelkűnkbe,<br />
E kút mélyét sosem érő vödör.<br />
A gyermekkor <strong>sz</strong>űz boldogságát<br />
Siratod el első könyved felett<br />
Siessünk innen, meg se álljunk.<br />
S kerüld fiam, kerüld a könyveket...<br />
Ballá Ignácz.
728 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 37, <strong>sz</strong>JUi. <strong>1913.</strong> <strong>60.</strong> ÉVFOLYAM. <strong>37.</strong> <strong>sz</strong>ia. <strong>1913.</strong> 6^ ÉVFOLYAM.<br />
I. A gyalogos királyi gárd*. — á. Kozák önkéntes a <strong>sz</strong>erb seregben. — 3. Bevonulás a városba. — 4. Sáudor irónörökös kíséretével a dí<strong>sz</strong><strong>sz</strong>emlére érkezik.<br />
•">. A trónörökös Putnik tábornokkal a királyt várva. — ü. Hulgyek megko<strong>sz</strong>orúzzák a csapatok parancsnokait. — 7. Bolgároktól elvett ágyú a belgrádi főutczán.<br />
8. Péter király a trónörökös inelléro tűzi a vitézségi érdemrendet. lAz l, 2, 7 <strong>sz</strong>ámú képek Baich Lázár fölvételei.)<br />
A HÁBORÚBÓL VISSZATÉRT SZERB HADSEREG FOGADTATÁSA BELGRÁDBAN.<br />
ÚJSÁG.<br />
BOGDANOVICS LUCZIÁN PATRIÁRKA EGYHÁZI DÍSZBEN. AZ ACHE-PATAK GASTEIN MELLETT.<br />
AZ A HELY, HOL AZ ELTÖRÖTT PADLÓ MELLETT MEGTALÁLTÁK A PÁTRIÁRKA KALAPJÁT.<br />
BOGDANOVICS LUCZIÁN KARLÓCZAI PÁTRIÁKKÁ ELTŰNÉSE.<br />
729
730 VASÁRNAPI ÚJSÁG. <strong>37.</strong> SZÁM. <strong>1913.</strong> <strong>60.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
Vagy harminca e<strong>sz</strong>tendő előtt, a mikor Bús<br />
Lovag még a földön járt, a mit úgy kell ér¬<br />
telmezni, hogy a Csigának és Vörös Békának<br />
volt a törzsvendége, az történt egy havas téli<br />
estén, hogy Bús Lovag elől meg<strong>sz</strong>ökött Krónitzer<br />
N. János* a «Virágoskert» kiadótulajdo¬<br />
nosa. Bús Lovag vékony karbonáriköpenyegét<br />
dideregve csavarta dereka köré, a midőn a<br />
füstös kis nyomdahelyiség üvegajtaja bezáró¬<br />
dott mögötte és el<strong>sz</strong>ántan nézett <strong>sz</strong>embe a<br />
téli förgeteggel, a mely sikoltozva vágtatott<br />
végig a girbe-gurba kis belvárosi utcza ócska<br />
házai között. A zuzmarás üvegajtón át még<br />
látni vélte a «Virágoskert* segéd<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tő¬<br />
jének, egy különösen kiállhatatlan fiatalember¬<br />
nek gúnyos arczát, a mint tetetett <strong>sz</strong>ánakozással<br />
közölte vele, hogy Krónitzer úr már<br />
eltávozott a hivatalos helyiségből és nyomaté¬<br />
kosan hozzáfűzte, hogy ma már többé vis<strong>sz</strong>a<br />
sem jön. Hiába pattogott tehát a <strong>sz</strong>étdarabolt<br />
fásláda darabjai a kis vaskályhában, a költő¬<br />
nek nincs még csak ürügye sem arra, hogy<br />
dermedt tagjait fölmelegítse, miután egé<strong>sz</strong><br />
nap a "Nagyvárosi rejtélyek)) czímű regény<br />
folytatásán dolgozott fütetlen <strong>sz</strong>obájában. Bús<br />
Lovag otthagyta a kéziratot, ha akarja reg¬<br />
gel megtalálhatja Krónitzert és vele a tiz fo¬<br />
rintot, a melyet a költő munkájáért igényelt.<br />
- Nem, - - mondta Bús Lovag kesernyés<br />
mosolylyal - munkámat nem hagyom itt.<br />
Krónitzer úr talán még elfeledkezne a hono¬<br />
ráriumról. .. Megyek és felkeresem őt.<br />
A kiálhatatlan fiatalember lesütötte <strong>sz</strong>emét<br />
és alávalóan sóhajtott:<br />
Krónitzer úr valahová Budára ment<br />
di<strong>sz</strong>nótorba, a honnan csak reggel fog vis<strong>sz</strong>a¬<br />
térni.<br />
Bús Lovag, a ki e közlemény hatása alatt<br />
egé<strong>sz</strong> napi munkáját megsemmisülni látta, —<br />
mert a milyen balsors üldözi, bizonyos, hogy<br />
sohasem le<strong>sz</strong> másnap reggel — egy spanyol<br />
grand bü<strong>sz</strong>keségével vont vállat és gőgösen<br />
<strong>sz</strong>i<strong>sz</strong>egte:<br />
— Úgy, Krónitzer úr di<strong>sz</strong>nótorokba jár?<br />
Helyes. Az írók is di<strong>sz</strong>nótorba mennek, ha<br />
a «Virágoskert »-nek ezentúl <strong>sz</strong>ükségük le<strong>sz</strong><br />
az írókra!<br />
így <strong>sz</strong>ólt és kilépett a kis irodából, a hol a<br />
kis vaskályha talán még sohasem lobogott olyan<br />
jókedvűen, mint ezen az estén. A míg az aj¬<br />
tót becsukta maga után, belátta, hogy nevet¬<br />
séges volt kijelentése, mert Krónitzer N. Já¬<br />
nos, ez az átkozott pénzfejedelem, mindig<br />
megtalálja az írókat, ha írókra van <strong>sz</strong>üksége.<br />
Még Várkerti, n nagy, halhatatlan Várkerti, a<br />
Csiga-béli a<strong>sz</strong>taltársaság elnöke is beadta de¬<br />
rekát a «Virágoskert»-nek, pedig Várkerti egy<br />
csomó kompromittáló adatot tudott Krónitzerről.<br />
Többek között Várkerti nyomozta ki,<br />
hogy Krónitzer fiatalkorában nyomdá<strong>sz</strong>inas<br />
volt, ma pedig még a nagy Várkertinek is<br />
csak ímmel-ámmal fogadja a kö<strong>sz</strong>önését.<br />
A mint <strong>sz</strong>embe nézett a süvöltő fergeteggel<br />
arra gondolt, hogy darabokra tépi a<br />
regényfolytatás kéziratát, a mely kabátja alá<br />
volt rejtve. Élénk <strong>sz</strong>ínekkel látta a következő<br />
vasárnapot, a midőn or<strong>sz</strong>ág<strong>sz</strong>erte egyébről sem<br />
be<strong>sz</strong>élnének, mint arról, hogy a «Virágoskert»<br />
regényközleménye elmaradt, miért maradt el?<br />
A Csigába, a Szervitáknál, a Sovanelzben, a<br />
hol az írók tanyázni <strong>sz</strong>oktak, Várkerti öblös<br />
hangon kiáltozná, hogy ismét példáját adta<br />
Krónitzer a benne rejtőző kufár<strong>sz</strong>ellemnek,<br />
vagy talán nem is kiáltozna Várkerti, hogy a<br />
«Virágoskert)* verseit bárom forinttal <strong>sz</strong>okta<br />
honorálni ?<br />
0 is olyan gazember, mint a többi - - mor¬<br />
mogta magában Bús Lovag, a míg világgyű¬<br />
lölettel eltelve suhant végig a girbe-gurba<br />
utczácskákon. A czizmadia-czímerek zörögtek<br />
a feje fölött, a gázlámpák ijedten pislogtak<br />
kalitkáikban, mintha Bús Lovagtól ijedtek<br />
volna meg. Egy beborozott polgár abbahagyta<br />
a kurjongatást és a költő úgy gondolta, hogy<br />
az ő féktelen haragja józanította ki a polgárt...<br />
S ez tagadhatatlanul jól esett neki.<br />
Talán egy negyedóráig vágtatott nagy el¬<br />
BÚS LOVAG.<br />
ELBESZÉLÉS. IRTA KRÚDY GYULA.<br />
keseredésében a belváros <strong>sz</strong>űk sikátoraiban,<br />
míg kimerültén állott meg egy utczasarkon.<br />
Haragja elpárolgott és fájdalmasan érezte, hogy<br />
ő is csak gyarló ember, a kiben immár föléb¬<br />
redt a meleg hajlék és élelem után kíván¬<br />
kozó bestia.<br />
Haza nem mehetett. Nője, a kit egy évti¬<br />
zed előtt egy csöndes tanítóház falusi békéjé¬<br />
ből és boldogságából sodort magához démoni<br />
<strong>sz</strong>erelmével és a kivel azóta, költségek hiján,<br />
törvényesen egybekelni nem tudott, nyom¬<br />
ban azzal fenyegetőzne, hogy kiveti magát az<br />
emeletről, midőn kiderülne, hogy Bús Lovag<br />
pénz nélkül érkezett haza. Hiába esküdözne<br />
Bús Lovag, hiába ecsetemé a perfid Krónitzer<br />
gazságát, a költő felesége zokogó kaczagással<br />
sikoltaná:<br />
- Miért hazudozik? Vallja be nyugodtan,<br />
hogy a pénzt a Kávéforrás tekéző-a<strong>sz</strong>talán<br />
hagyta, a hol a kis bábukat lökdösik. Vallja<br />
be, hi<strong>sz</strong> úgyis tudom, mert meglestem az abla¬<br />
kon át. Vallja be, mert kiugróm az ablakon.<br />
S a gyermekek karban kiáltanák feléje:<br />
- Valid be, papa, hi<strong>sz</strong> úgyis mindegy !<br />
Haza tehát semmi körülmények között nem<br />
lehet menni.<br />
Gondolataiban villámgyorsan futott végig az<br />
ös<strong>sz</strong>es korcsmákon, kávéházakon, a hol meg<br />
<strong>sz</strong>okott fordulni. A Poldi <strong>sz</strong>igorú tekinteté¬<br />
től már évek óta kénytelen rettegni, míg a<br />
Vörös Békánál minden poharat ké<strong>sz</strong>pénzzel<br />
kell fizetni. A Csigában <strong>sz</strong>ámlája olyan ti<strong>sz</strong>tes<br />
és hos<strong>sz</strong>ú, mint egy <strong>sz</strong>áze<strong>sz</strong>tendős ember <strong>sz</strong>a¬<br />
kálla, míg a Szervitáknál a hos<strong>sz</strong>ú a<strong>sz</strong>tal mos¬<br />
tanság az ellenséges írói tábor birtokában van.<br />
Kétségek és remények között ve<strong>sz</strong>tegelt az<br />
utczasarkon, a hol felette a vaskalapot zörgette<br />
a <strong>sz</strong>él és reá a Kalap-utcza néma ablakai bá¬<br />
multak. A vékony karbonárin kere<strong>sz</strong>tül dudált<br />
a <strong>sz</strong>él és a költőt e pillanatban csupán az a<br />
gondolat meltigítötte,, h^gy <strong>sz</strong>ép temetést ren¬<br />
deznének neki, ha reggelre megfagyva találnák<br />
itt az utcza során.<br />
A vaskalap zörgött a feje fölött és addig zörgött,<br />
a míg a költő figyelmét magára irányította.<br />
- Hohó, -- kiáltott fel -- a Kalap-utczában<br />
lakik az öreg Bendegúz. Neki bizonyosan<br />
le<strong>sz</strong> néhány forintja.<br />
j^A míg hősünk gyors léptekkel haladt a há¬<br />
zak fala mellett, néhány <strong>sz</strong>óval mondjuk el,<br />
ki volt az öreg Bendegúz.<br />
Az öreg Bendegúz költő volt, a ki azonban<br />
évek óta már egyebet nem költött, mint a saját<br />
halálának a hírét. Minden e<strong>sz</strong>tendőben meghalt<br />
egy<strong>sz</strong>er-két<strong>sz</strong>er és ilyenkor megbízottja csinos<br />
ös<strong>sz</strong>eget gyűjtött ös<strong>sz</strong>e a temetésére. Olykor a<br />
nagyobb hitelesség kedvéért még a koporsóba<br />
is belefeküdt az öreg költő és vagyonos ti<strong>sz</strong>¬<br />
telői, barátai zokogva állottak körül a ravatalt,<br />
míg a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>éd <strong>sz</strong>obából egy csomó nevelet¬<br />
len gyerek rontott elő. Csupán a legbizal¬<br />
masabb emberei tudták, hogy Bendeguznak<br />
sohasem volt gyermeke. Az öreg költő csende¬<br />
sen éldegélt a saját halálából és <strong>sz</strong>ívesen segí¬<br />
tett a hozzá forduló fiatal kollégákon.<br />
- Majd vis<strong>sz</strong>aadjátok nekem, ha majd ti<br />
is elkezdtek meghalni. A magyar költőnek<br />
meg kell előbb halni, hogy pénzt lásson -<br />
mondogatta Bendegúz és ebből az igazságból<br />
mindig tudott néhány forintra <strong>sz</strong>ert tenni.<br />
Bús Lovag benyitott a sötét <strong>sz</strong>obába, a mely<br />
közelebb feküdt az éghez, mint a földhöz.<br />
- Bendegúz, öreg kolléga, gyújts világot.<br />
- Nem lehet — felelt nyugodtan egy hang<br />
a sötétből. — Nincs gyújtófám. Sem gyertyám.<br />
Bús Lovag óvatos ember volt. Mindig éj¬<br />
<strong>sz</strong>aka járt haza s a gyertyavégről, gyójtófáról<br />
sohasem feledkezett meg. Hamarosan meg¬<br />
világította a kis <strong>sz</strong>obát, a melynek egyik sar¬<br />
kában, az ágyban feküdt Bendegúz. Bús Lovag<br />
előadta jövetele czélját, a mire az öreg jóked¬<br />
vűen nevetett a takaró alatt.<br />
- A legros<strong>sz</strong>abbkor jöttél, költőtárs. Épen<br />
most ké<strong>sz</strong>ülök meghalni. Már megírtam a<br />
végrendeletem. Mondhatom, ha teljesítik végső<br />
kívánságaimat, a nyarat a budai hegyek között<br />
tölthetem.<br />
Bús Lovag már a gyertyadarabkát ké<strong>sz</strong>ült<br />
eloltani, mert <strong>sz</strong>eretett takarékoskodni a ros<strong>sz</strong><br />
napokban, a mikor Bendegúz ismét meg<strong>sz</strong>ólalt:<br />
— Megállj! Pénzt nem adhatok, de vacsorá¬<br />
val ellátlak.<br />
— Gono<strong>sz</strong> tréfa! -- mormogta a költő.<br />
— Tudod, hogy nem vagyok tréfás ember -<br />
felelt Bendegúz és a párnája alá nyúlt. — Itt<br />
van a meghívó. Finom, pompás vacsorára<br />
hívnak meg benne. Én el nem mehetek, mert<br />
ruháimat már tegnap zálogba küldtem. Minek<br />
annak ruha, a ki meg akar halni? Te elme¬<br />
het<strong>sz</strong>, mert, a mint látom, még nyakkendőd<br />
is van. Bimbó Fáni nagyon megörül neked.<br />
Bús Lovag méltóságteljesen lépett hátra és<br />
a kezét a kabátja <strong>sz</strong>árnya alá dugta:<br />
Egy ilyen nőhöz akar<strong>sz</strong> engem kül¬<br />
deni? -- kérdezte fájdalmasan.<br />
Bendegúz felült az ágyában.<br />
- Igen barátom, csak menj el nyugodtan<br />
a kaméliás hölgyhöz, nincsen derekabb, jobb<strong>sz</strong>ívü,<br />
nemesebb teremtés hazánk fővárosában.<br />
Nagyon jó társaságot talál<strong>sz</strong> ott, nagyurakat<br />
és <strong>sz</strong>egény művé<strong>sz</strong>eket, félvilági hölgyeket és<br />
olyan nőket, a kik <strong>sz</strong>eretnének <strong>sz</strong>intén a fél¬<br />
világ tagjai lenni. És Fánl, a ki maga is ír<br />
költeményeket-és rajong az irodalomért, test¬<br />
vérének fog nevezni és megfürö<strong>sz</strong>ti pezsgőben<br />
lábaidat.<br />
Bús Lovag ijedten pillantott lábára, vásott<br />
czipőjére, a mely már jó darab idő óta enni<br />
kért. Az öreg költő folytatta:<br />
- Minél rongyosabb a czipőd, a kaméliás<br />
hölgy annál inkább fog ti<strong>sz</strong>telni. Utóvégre,<br />
tudja, hogy nem Wales herczege lép be hozzá,<br />
hanem Bús Lovag, a regényíró s ahhoz mérten<br />
fog viselkedni. Nagyon derék nő, Fáni. Eddig<br />
még egy<strong>sz</strong>er sem hibádzott a temetésemről.<br />
Bús Lovag bólintott.<br />
- Ez mind nagyon <strong>sz</strong>ép, kedves bátyám.<br />
De mit <strong>sz</strong>ól hozzá a feleségem, ha megtudja,<br />
hogy Bimbó Fánihoz járok vacsorára?<br />
Az öreg költő nagyot sóhajtott<br />
- Mindig mondtam, hogy ne házasodjon<br />
meg a magyar költő.<br />
Bús Lovag megcsóválta a fejét. Belátta, hogy<br />
igaza van az öreg Bendeguznak és képzeleté¬<br />
ben megjelent az as<strong>sz</strong>ony, a ki a nyitott ab¬<br />
laknál mondja el mindennap mondanivalóit<br />
a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édok épülésére. Köpenyege <strong>sz</strong>árnyát<br />
haragosan csapta vállára és búcsút véve öreg<br />
barátjától, lesietett a lépcsőn.<br />
Bimbó Fáni emeleti ablakai fényárban ra¬<br />
gyogtak a sötét kis belvárosi utcza közepén.<br />
Urasági inasok és kocsisok ácsorogtak a kapu<br />
körül és míg a költő a puha <strong>sz</strong>őnyegen az<br />
emeletre lépkedett, víg zene hangzott a belső<br />
termekből.<br />
Rózsa<strong>sz</strong>ínű kis <strong>sz</strong>obába lépett bő Bús Lo¬<br />
vag. Az aranyrámás tükrök <strong>sz</strong>inte csodálkozva<br />
adták vis<strong>sz</strong>a a költő kávé<strong>sz</strong>inű köpönyegét,<br />
torzonborz haját és baju<strong>sz</strong>át. De a költő bü<strong>sz</strong>¬<br />
kén nézett a tükörbe. Bü<strong>sz</strong>ke volt arra, hogy<br />
olyan kopott, rongyos a ruhája.<br />
A fehér <strong>sz</strong>árnyasajtó felnyílott és vakító<br />
<strong>sz</strong>épségű, magas barna nő lépett a <strong>sz</strong>obába.<br />
Ragyogó ék<strong>sz</strong>erek, suhogó selymek és finom<br />
illatok jelentkeztek egy<strong>sz</strong>erre Bús Lovag előtt,<br />
a mely dolgokról eddig csupán a saját regényei¬<br />
ben olvashatott. A vakító fehérségű fogak kö¬<br />
zül csengő kaczagás hangzott fel és két, gyű¬<br />
rűktől fénylő kéz nyúlt Bús Lovag felé.<br />
- Isten hozta, kedves íróm. Nem is hi<strong>sz</strong>i,<br />
hogy mennyire örülök annak, hogy végre meg¬<br />
ismerhetem. Mindig <strong>sz</strong>erettem volna magát a<br />
társaságomban látni és sok<strong>sz</strong>or búsan néztem<br />
utána erkélyemről. Nem, nem viga<strong>sz</strong>taltam ma¬<br />
gamat, a sors nem akarhatja azt, hogy én<br />
magát ne ismerhessem, a mikor olyan nagyon<br />
akarom.<br />
- A haldokló Bendegúz küldött ide — fe¬<br />
lelt meghatottan Bús Lovag.<br />
Isten áldja meg a derék Bendeguzt.<br />
Nyemban küldetek neki egy kosár pezsgőt!<br />
Jöjjön, kedves Bús Lovag, hadd jelenhessek<br />
meg az ön karján, a mire egé<strong>sz</strong> életemben<br />
bü<strong>sz</strong>ke le<strong>sz</strong>ek.<br />
Bús Lovag <strong>sz</strong>égyenkezve vetette le köpenye¬<br />
gét Bimbó Fáni a karjába aka<strong>sz</strong>totta a kezét<br />
és á következő perczben Bús Lovag ott állott<br />
a főváros legelegánsabb társaságában, nagy¬<br />
nevű mágnások, főpapok és dúsgazdag banká¬<br />
rok társaságában, a kiket eddig csupán az<br />
utczáról ismert. És mindenki melegen, barátsácosan<br />
rázta meg a kezét, <strong>sz</strong>ives <strong>sz</strong>avak, ked¬<br />
veskedő bókok hangzottak feléje nők és férfiak<br />
<strong>sz</strong>ájából.<br />
Bimbó Fáni pedig vezette, karjába kapa<strong>sz</strong>¬<br />
kodva a költőnek és minden figyelmességével,<br />
kedvességével, okosságával mulattatni töreke¬<br />
dett Bús Lovagot. A zene vígan zengett és<br />
bóditó illatok <strong>sz</strong>álltak a fényes termekben. Az<br />
éj repült a kaméliás nő társaságában, mintha<br />
villámvonaton haladt volna. Egyik óra a má¬<br />
sik után pergett le és Fáni csupán perczekre<br />
hagyta magára Bús Lovagot. Már ismét mel¬<br />
lette volt és kedves <strong>sz</strong>avakkal hízelkedett bo¬<br />
zontos feje körül.<br />
S hajnsil felé, a mikor a társaság ritkulni<br />
kezdett, Bús Lovag egy ég<strong>sz</strong>ínkék pzobács-<br />
Eötvös <strong>sz</strong>ületésének <strong>sz</strong>ázadik <strong>évf</strong>ordulóját<br />
ünnepeljük. Minden, a mi Eötvösre emlé¬<br />
keztet, lehcietUm, hogy gondolatokat ne éb¬<br />
res<strong>sz</strong>en mindenkiben, a ki hazánk kultúrája<br />
iránt érdeklődik. Báró Eötvös József volt első<br />
apostola a magyar kultúrának, értve ezt a <strong>sz</strong>ót<br />
abban a demokratikus értelemben, melyben ő<br />
ha<strong>sz</strong>nálta elő<strong>sz</strong>ör s melyben azóta általánosan<br />
ha<strong>sz</strong>nálatos. Régibb időkben a kultúra csupán<br />
egyes kiváló férfiakra vonatkozott, csak Eötvös<br />
fellépte után lehet nálunk demokratikus érte¬<br />
lemben vett kultúráról be<strong>sz</strong>élni. Az iskolázást,<br />
ismeretek terje<strong>sz</strong>tését s általában a műveltsé¬<br />
get intézmény<strong>sz</strong>eiűleg elő<strong>sz</strong>ör ő<br />
próbálta az or<strong>sz</strong>ág lakosságának<br />
ös<strong>sz</strong>es rétegeibe eljuttatni. Igaz,<br />
hogy nyugati államokban ez a<br />
fejlődés már annyival régebben<br />
megindult, hogy előbb-utóbb ná¬<br />
lunk is <strong>sz</strong>ükségkép kellett akad¬<br />
nia valakinek, a ki beleille<strong>sz</strong>kedik<br />
a nyugati e<strong>sz</strong>mék ezen Golf-áram¬<br />
latába, illetve azok magyaror<strong>sz</strong>ági<br />
megteremtője le<strong>sz</strong>, de hi<strong>sz</strong>en az<br />
utókor <strong>sz</strong>eme előtt nagyon sok<br />
nagy ember és új gondolatokat<br />
terje<strong>sz</strong>tő világapostol is csak mint<br />
egy nagy<strong>sz</strong>erű fejlődés láncz<strong>sz</strong>eme<br />
mutatkozik, kit <strong>sz</strong>inte hajlandó<br />
volna az ember a fejlődés törvénye<br />
öntudatlan e<strong>sz</strong>közének tekinteni.<br />
Ez azonban csalódás, mely ab¬<br />
ban leli magyarázatát, hogy az<br />
ember mindent, a mi egy<strong>sz</strong>erűen<br />
«történet», hajlandó utólag fejlő¬<br />
désnek minősíteni.<br />
Érdekes dolog, hogy az Eötvös<br />
által megteremtett intézmények,<br />
Eötvös írói és filozófusi gondo¬<br />
latai, költői inspirácziói mind nem<br />
magyar földön sarjadtak és talán<br />
e gy ponton sem kapcsolódnak a<br />
magyar miilthoz. Egy nyárspol¬<br />
gári erényekkel, párját ritkító jó<br />
<strong>sz</strong>ívvel, csupán a lelke mélységes<br />
becsületességével magyarázható jö¬<br />
vőbe vetett hittel és jó judiciumffial<br />
(a mit akkor látnoki tehet¬<br />
ségnek hittak) megáldott magyar<br />
főúr át akarja plántálni hazájába<br />
mindazt, a mi külföldön tet<strong>sz</strong>ését<br />
megnyeri. Ö a magyar <strong>sz</strong>ellemi<br />
élet Széchenyije, ép úgy, mint<br />
Széchenyit a magyar gazdasági és<br />
Politikai élet Eötvösének nevezhetnők.<br />
Hazai állapotainkat külföldi em¬<br />
ber <strong>sz</strong>emével nézi, bárha <strong>sz</strong>íve a<br />
legnemesebb bánattól áthatott ha-<br />
'Qúi <strong>sz</strong>ív. A falu jegyzője, mely<br />
>kai fellépéséig az egyetlen el-<br />
•erjedt magyar regény külföldön,<br />
7 kritikai világításban vi<strong>sz</strong>i köz j<br />
^apotainkat a külföld elé, melyet<br />
m a sokan árulkodásnak minősí-<br />
ÚJSÁG.<br />
kában találta magát Bimbó Fáni társasá¬<br />
gában.<br />
- Mindig <strong>sz</strong>erettem az írókat, mert többet<br />
érnek ők a grófoknál, herczegeknéL Az írókban<br />
van lélek. Adja nekem a lelkét, Bús Lovag.<br />
Szerelmesen, <strong>sz</strong>inte megadással hajolt előre<br />
a kaméliás hölgy, Bús Lovag lesütötte a <strong>sz</strong>e¬<br />
mét és nem mert megmozdulni.<br />
- A lelkét akarom, csupán a lelkét! -<br />
lihegte az as<strong>sz</strong>ony. — Azt add nekem, te édes,<br />
te jó, te költő.<br />
Forró csókot nyomott Bús Lovag homlokára,<br />
hogy a költő egé<strong>sz</strong> testében megrázkódott.<br />
Fáni <strong>sz</strong>omorúvá vált hangon folytatta:<br />
- Sokan járnak hozzám és nekem még<br />
sincs senkim. Egyedül vagyok, mindig egye¬<br />
dül ... Szeretnék valakit, a ki mellettem lenne,<br />
a kinek leg<strong>sz</strong>ebb éveimet <strong>sz</strong>ivem <strong>sz</strong>erint fel¬<br />
áldozhatnám. A ki a lelkemet <strong>sz</strong>eretné, a mely<br />
tele van igaz gyöngyökkel. A házam tágas, itt<br />
gondtalanul, könnyen megélhetne az, a kit<br />
<strong>sz</strong>eretnék... A ki engem <strong>sz</strong>eretne. És én <strong>sz</strong>e¬<br />
relmes vagyok a lelkedbe, Bús Lovag...<br />
BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF.<br />
tenének. A hatás azonban nem ez volt, hanem<br />
inkább az érdeklődés fölébre<strong>sz</strong>tóse azzal a<br />
<strong>sz</strong>ellemi mozgalommal <strong>sz</strong>emben, mely lerombolandónak<br />
véli a múlt kárhozatos hagyományait<br />
és utat akar nyitni Nyugattól kölcsönkért áram¬<br />
latoknak. A magyar kultúra apostola nem volt<br />
chauvinista sem Au<strong>sz</strong>triával, sem a magyaror¬<br />
<strong>sz</strong>ági nemzetiségekkel <strong>sz</strong>emben. 1850-ben meg¬<br />
jelent röpirata a Gesammtmonarchie álláspont¬<br />
ján foglalkozik a magyar «nemzetiség» jogaival<br />
s egy sokkal <strong>sz</strong>erényebb autonómiával beérné,<br />
mint a milyet a jövő során a külpolitika alaku¬<br />
lása és Deák e<strong>sz</strong>e a nemzet <strong>sz</strong>ámára biztosítot-<br />
BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF.<br />
A Magyar Tudományos Akadémiában levő festménj után<br />
731<br />
A vastag függönyökön a téli reggel halaványsága<br />
<strong>sz</strong>üremlett be. BÚB Lovag megtapo¬<br />
gatta a regénykéziratot a kabátja alatt:<br />
— Megyek, — mondta -- talán már haza¬<br />
jött Krónitzer Budáról...<br />
A kaméliás hölgy tágra nyitott <strong>sz</strong>emmel bá¬<br />
mult a költőre.<br />
Tehát elmégy ? - - mormogta megdöb¬<br />
benve.<br />
- Megyek, mert már reggel van és otthon<br />
várnak.<br />
Bimbó Fáni egyetlen mozdulattal letépte a<br />
nyakában függő gyémántéket.<br />
- Itt van, legyen a tied ez, ha talán nél¬<br />
külözöl. Fogadd el tőlem, kérlek. Könyörgök,<br />
fogadd el...<br />
Bús Lovag a kabátja alá nyúlt és bü<strong>sz</strong>kén<br />
mutatta az íráscsomót.<br />
— Van nekem pénzem - - mondta és ki¬<br />
egyenesedett - — Az öreg Krónitzernek nagyon<br />
sok pénze van. Még előleget is <strong>sz</strong>okott adni.<br />
így <strong>sz</strong>ólt Bús Lovag és elhagyta a palotát,<br />
sietve ügetett a Krónitzer-féle nyomda felé.<br />
tak. Későbbi röpiratai ismét optimistikusabbak,<br />
de ez a legjellemzőbb. Épen úgy, mint a poli¬<br />
tikus, a költő Eötvös is külföldi példák hatása<br />
alatt állott, melyek mindazáltal magyar <strong>sz</strong>el¬<br />
lemű műveket hoztak létre. Báró Eötvös Jó¬<br />
zsef ugyanis minden alkotásában, minden<br />
művében teljesen <strong>sz</strong>ubjektív lény volt s még<br />
<strong>sz</strong>ónoklataiban is a lírai hang a túlnyomó.<br />
Szubjektív érzéseinek alapját csaknem kivétel<br />
nélkül valami általános emberi e<strong>sz</strong>me, vagy<br />
általános emberi <strong>sz</strong>envedés vagy öröm <strong>sz</strong>ol¬<br />
gáltatja, melyet hazája népét illetőleg fokozott<br />
mértékben, érez. Irodalmi művei is mindig<br />
tett akarnak lenni egy e<strong>sz</strong>me<br />
<strong>sz</strong>olgálatában és mindig <strong>sz</strong>ubjek¬<br />
tív érzelmi állapotból fakadnak.<br />
Ifjú kora lelki válsága íratja meg<br />
vele a Karthausi-i. Mikor meg¬<br />
ismeri a felháborító megyei vi<strong>sz</strong><strong>sz</strong>aéléseket,<br />
rokon<strong>sz</strong>enve az el¬<br />
nyomottak felé fordul, a zsarno¬<br />
kokat gúnynyal ostorozza: ez a<br />
Falu jegyzője. Mikor látja a vé¬<br />
<strong>sz</strong>es felhők gyülekezését hazája<br />
egén, Dózsa György kora elevene¬<br />
dik meg előtte, ekkor ké<strong>sz</strong>ül el<br />
Magyaror<strong>sz</strong>ág Í514-ben. Gyer¬<br />
mekei nevelésekor támadt gondo¬<br />
latai íratják vele a Nó'vérek-et,<br />
melyben paedagógiai e<strong>sz</strong>méi van¬<br />
nak lerakva. Eötvös írói működése<br />
egyenes ellentéte a l'art pour<br />
fart elvének, nála a művé<strong>sz</strong>et<br />
mindig valami más, ethikai <strong>sz</strong>em¬<br />
pontból magasabb czélt <strong>sz</strong>olgál.<br />
Ehhez képest alakulnak regényei<br />
is. Nem keres művé<strong>sz</strong>i hatást a<br />
jellemek nuance-ainak aprólékos<br />
kidolgozásában, minden egyén e<strong>sz</strong>¬<br />
mét képvisel nála, az e<strong>sz</strong>me min¬<br />
den nagyvonalúságával, de gyak¬<br />
ran a realitás rovására. Eötvös H<br />
regényt mint műfajt a történetírás<br />
testvérének gondolta, az ő regényei¬<br />
ben azonban ott van mindig a tör¬<br />
ténetíró mellett a moralista is, ki<br />
az alakokat és e<strong>sz</strong>méket kritizálja.<br />
Ez'a moralizáló, némelykor az<br />
érzelgősségiggyengéd hajlama aka¬<br />
dályozta meg, hogy a tettek meze¬<br />
jén is ne arasson hasonló diada¬<br />
lokat; mint az irodalomban. Maga<br />
bevallotta a <strong>sz</strong>abadságharcz előtt,<br />
hogy sohasem tudna rokon<strong>sz</strong>en¬<br />
vezni forradalommal,melyből <strong>sz</strong>ám¬<br />
talan egyesnek kára van, még ha<br />
az ös<strong>sz</strong>ességre diadallal járna is.<br />
Ily finoman érző lélek nem alkal¬<br />
mas a politikára, de annál áldá¬<br />
sosabb működésű lehet kulturális<br />
téren. Ez volt az Eötvös <strong>sz</strong>ámára<br />
termett tér, a kulturális haladás<br />
tere, melyen jót lehet tenni mil¬<br />
liókkal a nélkül, hogy csak egy¬<br />
nek is ártanánk. k. gy.
Domitian palotájának romjai. (Alul a márvány<br />
architráv egy darabja.)<br />
UJABB ÁSATÁSOK A RÓMAI PALATIN-<br />
HEGYEN.<br />
Rómában, mint tudvalevő, a legrégibb vá¬<br />
rosré<strong>sz</strong> a Palatin-begyen terült el. Itt építette<br />
a hagyomány <strong>sz</strong>erint Romulus a maga négy<strong>sz</strong>ögű<br />
városát. De a köztársaság kor<strong>sz</strong>akának<br />
vége felé, ennek a városnak már romjai sem<br />
voltak felismerhetők, s a Palatin tetejét nyári¬<br />
lakok és kertek borították. Augu<strong>sz</strong>tusnak jutott<br />
e<strong>sz</strong>ébe a gondolat, hogy a régi királyok vá¬<br />
rának helyén emeltet magának palotát. Csönd¬<br />
ben, a közérdeklődés felkeltése nélkül fogott<br />
ez esetben is <strong>sz</strong>ándéka megvalósításához, a<br />
hagy az minden terveiben <strong>sz</strong>okása volt. Elő<strong>sz</strong>ör<br />
Hortensius <strong>sz</strong>ónoknak kertjét vásárolta meg.<br />
Aztán elhíre<strong>sz</strong>telte, hogy Jupiter Statornak<br />
akar templomot építeni, s ös<strong>sz</strong>evette a <strong>sz</strong>om¬<br />
<strong>sz</strong>édos telkeket. S mikor a Sextus Pompejus<br />
fölött kivívott győzelem után ös<strong>sz</strong>ehordatta az<br />
építéshez <strong>sz</strong>ükséges köveket és márványokat<br />
s megkezdte a palota felépítését. .<br />
De az Augu<strong>sz</strong>tus palotája nem volt túlságo¬<br />
san fényes. Ö eldicsekedett ugyan'vele, hogy<br />
egy téglából épült Rómát talált, s egy már¬<br />
ványból valót hagyott maga után, de csak a<br />
nyilvános épületekben fejtett ki pompát. A csá¬<br />
<strong>sz</strong>ári méltóság még gyűlöletes volt sokak előtt,<br />
tekintetbe kellett még venni, külsőségekben<br />
legalább, a köztársasági érzéseket és hagyomá¬<br />
nyokat. S nem volt ssabad királyi fényt ki¬<br />
fejteni. Már közvetlen utóda Tiberius kicsiny¬<br />
nek, meg nem felelőnek találta Augu<strong>sz</strong>tus<br />
palotáját, s ujat épített a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édságába. De<br />
úgy, hogy felha<strong>sz</strong>nálta a régit is, s a két épü¬<br />
let alkotott egy palotát A következő csá<strong>sz</strong>árok<br />
még jobban kibővítették s pompásabbá tették<br />
az-épületet. Caligula egy hidat is építtetett belőle<br />
a Capitoliumi Jupiter templomáig, hogy köz¬<br />
vetlenül érintkezhessek «testvérével,"* a legfőbb<br />
istennel.<br />
Később a Flaviusok egy még fényesebb csá¬<br />
<strong>sz</strong>ári palotát emeltek a Palatinon. Az ő dina<strong>sz</strong>¬<br />
tiájuknak új feladatot kellett megoldania. Egy¬<br />
ré<strong>sz</strong>t el kellett rombolniuk mindazt, a mi Néró<br />
pazarlásaira figyelmeztetett, melyeket nyomon<br />
követett az állam kifo<strong>sz</strong>tása s a polgárok el¬<br />
<strong>sz</strong>egényedése. Lerontották tehát Néró «arany<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁGA<br />
házát», moly or<strong>sz</strong>ágok jövedelmét nyelte el s<br />
helyébe a Colosseumot építették. Másré<strong>sz</strong>t pedig<br />
el kellett feledtetniök alacsony <strong>sz</strong>ármazásukat,<br />
<strong>sz</strong>egénységüket, sőt nép<strong>sz</strong>erűtlen voltukat. Mert<br />
ha Vespasiant a dina<strong>sz</strong>tia alapítóját nem fo¬<br />
gadták is valami nagy gyűlölettel a római<br />
ari<strong>sz</strong>tokraták, fia, Titus iránt - - eleinte ki¬<br />
vált - - igen élénk volt az ellen<strong>sz</strong>env. A tábor¬<br />
ban nőtt fel, — 49 éves volt mikor apja trónra<br />
lépett -- nem ismerte a finomabb római <strong>sz</strong>o¬<br />
kásokat s túlságosan kedvezett a keletieknek,<br />
a kikkel eddig együtt töltötte egé<strong>sz</strong> életét.<br />
A mellett magával hozta Jeruzsálemből öre¬<br />
gedő <strong>sz</strong>eretőjét Berenicét, a Herodes Antipater<br />
húgát, kinek a közügyekbe túlsók befolyást<br />
engedett (még birói ti<strong>sz</strong>tot is ruházott reá s<br />
az a saját pereiben is ítélkezett,) sőt feleségül<br />
is akarta venni annak daczára, hogy Rómában<br />
akkor igen nagy volt a zsidók elleni gyűlö¬<br />
let. Titus is, öcscse Domitian is házuk tekin¬<br />
télyét akarták emelni, midőn elhatározták,<br />
hogy a Palatinon emelnek maguknak egy új<br />
palotát, a mely túl<strong>sz</strong>árnyalja <strong>sz</strong>épségre és<br />
fényre az eddigieket.<br />
És e palota tényleg bámulatba ejtette az<br />
akkori világot. Statius, a Domitian költője, azt<br />
írja márványo<strong>sz</strong>lopairól, hogy «fentarthatnák<br />
az égboltozatot, a míg Atlas egy pillanatra el¬<br />
pihen » s hogy «boltozatai áthatolnak az étheren<br />
s közelről látják az Olympot». Azonban<br />
Statius egé<strong>sz</strong> a durvaságig vitte a hizelgést;<br />
de Martial is olyannak festi e palota triolinumját,<br />
vagyis ebédlőtermét, hogy az istenek<br />
is «itt ihatnak a nectárt s vitetnék át Ganymed<br />
kezeiből a <strong>sz</strong>ent serleget».<br />
E palotában jelentek meg Domitian előtt<br />
Kri<strong>sz</strong>tus urunk családjának akkor még élő ro¬<br />
konai. A csá<strong>sz</strong>ár hallván a tanítás felől, mely<br />
az "eljövendő or<strong>sz</strong>ágot* hirdeti, a saját földi<br />
hatalmának megdöntésére gondolt, s nyomo¬<br />
zást rendelt el az iránt, kik vannak még élet¬<br />
ben az Üdvözítő rokonságából. Nyilván úgy<br />
gondolkodott, hogy ezek lennének a trónörö¬<br />
kösök. Kettőt találtak életben, Bataneában a<br />
Jordán mellett, hová családjuk költözött. Ró¬<br />
mába hozták őket a palotába. A csá<strong>sz</strong>ár meg¬<br />
kérdezte őket, a Dávid királyi házából <strong>sz</strong>ár¬<br />
maznak-e? Igennel vála<strong>sz</strong>oltak. Aztán az (téljövendő<br />
or<strong>sz</strong>ága felől tudakozódott. Megnyug¬<br />
tatták, hogy Kri<strong>sz</strong>tus or<strong>sz</strong>ága nem e földből<br />
való. Az iránt is kérdést tett, hogy mivel fog¬<br />
lalkoznak? nHarminczkilencz hold földecskénk<br />
van -- volt a vála<strong>sz</strong> -- s azt a saját kezün¬<br />
kéi műveljük.)) A csá<strong>sz</strong>ár megnézte kezeiket,<br />
ha igazat <strong>sz</strong>ólnának-e? Sárgás <strong>sz</strong>őr borította<br />
karjaikat, s a munkától kérges volt a tenye¬<br />
rük. Domitian megnyugodott. Ezek nem akar¬<br />
ják elrombolni az ő trónját. Békével bocsá¬<br />
totta őket haza.<br />
A Palatin e sok fényes palotájának romjai<br />
év<strong>sz</strong>ázadokon át a föld alatt feküdtek. A Pala¬<br />
tin teteje legelővé majd később kertekké vál¬<br />
tozott át. Még a régiségbuvárok sem kutattak '<br />
ejtájon. Elő<strong>sz</strong>ör 1775-ben történt, hogy Ran- ,'<br />
coureil abbé, a telkek egy ré<strong>sz</strong>ének tulajdo- í*<br />
nosa ásalni kezdett e helyen, de nem azért, j<br />
hogy a régi paloták romjait napfényre hozza,V<br />
<strong>37.</strong> SZÁM. <strong>1913.</strong> <strong>60.</strong><br />
hanem ha<strong>sz</strong>onlesésből. S tényleg sok műkin¬<br />
cset talált, melyek legnevezetesebbje a vaticani<br />
Apolló <strong>sz</strong>obra. A sok <strong>sz</strong>ép márványt, o<strong>sz</strong>lop¬<br />
fejet targonczákra rakták s a Campo Vaccino<br />
egy márványkereskedőjének adták el.<br />
A múlt <strong>sz</strong>ázad elején I. Ferencz pármai<br />
herczeg volt a Palatin egy ré<strong>sz</strong>ének tulajdo¬<br />
nosa, a ki ásatásokat rendelt el e helyen s<br />
azok vezetését a tudós Bianchinire bízta. A<br />
munkálatokat teljes siker koronázta. Csakha¬<br />
mar falakat ástak ki melyekről meggyőződhet¬<br />
tek, hogy azok a Domitian palotájának képez¬<br />
ték alkotóré<strong>sz</strong>eit. Még pedig ép a palota leg¬<br />
<strong>sz</strong>ebb ré<strong>sz</strong>e, a nyilvános helyiségek jöttek nap¬<br />
fényre. Kiásták az úgynevezett tablinumot, az<br />
elfogadási termet, melyben kihallgatásokat adott<br />
a fejedelem, az idegen népek és királyok kö¬<br />
vetét fogadta s a hol <strong>évf</strong>orduló alkalmával a<br />
legtávolabbi alattvalók is előadták az üdvkivánataikat.<br />
A terem végén, <strong>sz</strong>emközt a benyilóval<br />
látható volt egy apsis, melyben a trón<br />
volt felállítva. A falakat a legdrágább márvány¬<br />
ból ké<strong>sz</strong>ült lapok borították. Tizenhat korinthusi<br />
o<strong>sz</strong>lop vette körül e helyiséget s mind¬<br />
egyik o<strong>sz</strong>lopnak kilencz méter volt a magas¬<br />
ságuk. Nyolcz nagy fülke volt a teremben, me¬<br />
lyekben valaha óriási bazalt <strong>sz</strong>obrok voltak el¬<br />
helyezve, kettő közülök, a Bachusé és Herku¬<br />
lesé még helyén állott. Mind e drága sőt<br />
megbecsülhetetlen tárgyakat azonban <strong>sz</strong>erte<br />
hordták. A benyíló ajtó mellett levő két már¬<br />
ványo<strong>sz</strong>lopot kétezer zecchinóéit adták el s<br />
kótyavetyére bocsátottak mindent a mit ta¬<br />
láltak.<br />
Ugyanez alkalommal felásták a perisiilt, a<br />
háromezer négy<strong>sz</strong>ögméternyi nagy udvart, me¬<br />
lyet cararai márványból faragott o<strong>sz</strong>lopok vet¬<br />
tek körül és meglelték a sokat maga<strong>sz</strong>talt<br />
ebédlőteremnek, a triclinumnak maradványait.<br />
Ebben a helyiségben tartották az ünnepélyes<br />
lakomákat. Kétoldalt a falak mentén feküdtek<br />
ebéd alatt nyugágyaikon a kevésbé előkelő ven¬<br />
dégek, hátrább <strong>sz</strong>emben a bejárattal, kissé<br />
emelkedettebb helyen állott a csá<strong>sz</strong>ár és belső<br />
barátainak a<strong>sz</strong>tala. Mindkét oldalról öt nagy<br />
ablak bocsátotta be a világosságot; az abla¬<br />
kokat elvála<strong>sz</strong>tó vörös gránit o<strong>sz</strong>lopokat meg¬<br />
találták a törmelék között. Az ablakokon át<br />
láthatták a vendégek a kút aláomló vizét, mely<br />
zöld lombok és virágok között folydogált.<br />
A kor irói ki nem fogynak a maga<strong>sz</strong>tálásból,<br />
midőn e helyiségről írnak.<br />
Bianchini ásatásai után mintegy fél<strong>sz</strong>ázadig<br />
abba maradtak a Palatinon a munkálatok.<br />
1861-ben III. Napóleon, ki nagyon érdeklődött<br />
Róma története iránt, megvette a területet tu¬<br />
lajdonosától II. Ferencz nápolyi királytól s<br />
rend<strong>sz</strong>eres ásatásokat rendelt el. Az ásatáso¬<br />
kat Renier Leó archeológusra bizta s csakha¬<br />
mar fényes siker koronázta azokat. Egymás<br />
után kerültek napfényre nemcsak a többi ki¬<br />
rályi paloták romjai, de a régi Romulus-féle<br />
ősi város egyes nyomai is. Napfényre került<br />
a cryptoporticus is, mely Tiberius palotájá¬<br />
ból a <strong>sz</strong>abadba vezetett. E folyosóban ölték<br />
meg Cassius Cherea katonai tribün vezérlete<br />
alatt az ös<strong>sz</strong>eesküvők Calligulát.<br />
A Domitián palotájának egy ré<strong>sz</strong>ét nem le¬<br />
hetett kiásni egé<strong>sz</strong> a legutóbbi időkig. Itt az<br />
úgynevezett Mill villa állottá útját a munkála¬<br />
toknak, melyet a múlt <strong>sz</strong>ázad elején egy angol<br />
építtetett, s mely magán vagyont képezett. E<br />
villa meg van ma is. (Képeinken látható két¬<br />
emeletes épület). Giacomo Boni ola<strong>sz</strong> archeo¬<br />
lógus ujabb időben újra felvette e helyen az<br />
ásatásokat. S megtalálta a Domitián palotájá¬<br />
nak azt a ré<strong>sz</strong>ét, mely a csá<strong>sz</strong>ár magán lakását<br />
képezte valaha.<br />
Ez a ré<strong>sz</strong> is oly pompás és oly nagy<strong>sz</strong>erű,<br />
mint az, a melyet eddig ismertünk. Hatalmas<br />
boltozatok, a minőkről Statius értesít, s drága<br />
építő kövek. Egyiptomi sárga gránitból, numidiai<br />
bíbor márványból, vörös porfirból és <strong>sz</strong>er¬<br />
pentinkőből vannak alkotva az épület fgyes<br />
ré<strong>sz</strong>ei. Még freskó-maradványokat is találtak,<br />
sokkal <strong>sz</strong>ebb és finomabb kivitelben, mint a<br />
minők a Pompéjibeliek. Az egyik kép egy<br />
jelenetet ábrázol az Iliasból. A másikat azon¬<br />
ban Osiris egyiptomi istennő képmását mu¬<br />
tatja stilizált állatképekkel és a <strong>sz</strong>ent lótú<strong>sz</strong><br />
virág indáival. A min nem is lehet csodál¬<br />
kozni, mert hi<strong>sz</strong> a Flaviusok keleten töltöt¬<br />
ték életök javát s magát Vespasiánt ép az egyip¬<br />
tomi légiók kiáltották ki csá<strong>sz</strong>árnak.<br />
7 SZÁM. <strong>1913.</strong> <strong>60.</strong> ÉVFOLYAM VASÁRNAP] ÚJSÁG.<br />
TIBERIUS HÁZÁNAK UJABBAN KIÁSOTT EGYIK RÉSZE.<br />
DOMITIANUS PALOTÁJÁNAK BOLTOZATAI.<br />
UJABB ÁSATÁSOK A RÓMAI PALATIN-HEGYEN.<br />
733
734 VASÁRNAPI ÚJSÁG. <strong>37.</strong> BZ*M. <strong>1913.</strong> <strong>60.</strong> ÍVPOLYAM.<br />
Sándor József: Nymphenburgi parkré<strong>sz</strong>let.<br />
A NEMZETI SZALON ŐSZI TÁRLATA.<br />
Az idei ő<strong>sz</strong>i kiállítás egy pár kipróbált mes¬<br />
ter kivételével csupa fiatal ember munká¬<br />
ját mutatja be, a kik közül Frank Frigyes és<br />
Sándor József gyűjteményekkel <strong>sz</strong>erepelnek.<br />
Nemcsak képeiknek <strong>sz</strong>áma, hanem azok mi¬<br />
nősége is elsősorban rájuk fogja terelni a Sza¬<br />
lon látogatóinak figyelmét.<br />
Mindkettő fiatal ember, a ki csak most áll<br />
pályája elején. Nem árul el egyikük sem va¬<br />
lami vívódó lehetetlenségre vágyódást, egyikük<br />
sem lep meg koraérett nagyarányú tehetséggel,<br />
de mindkettő munkássága mögött sok komoly<br />
törekvés, munka és fejlődésre képes tehetség<br />
látható. Frank Frigyes <strong>sz</strong>ámottevő ember le<strong>sz</strong><br />
majd arczképfestésünkben. Van érzéke a jellemzetus<br />
formák felismeréseire, technikája nem<br />
erőltetett, elég könnyen folyó, és nem is vé<strong>sz</strong><br />
a routin játékaiba. Tájképeiben erős, töret¬<br />
len <strong>sz</strong>ínek sok<strong>sz</strong>oros ellentéteivel kivan hatni,<br />
mint társa Sándor József is. Mind a ket¬<br />
ten nagyon el tudnak örülni egy-egy tájék<br />
tarkabarkaságán, egy virágokborította parkré<strong>sz</strong>¬<br />
let sok<strong>sz</strong>ínűségén, melyet a háttérből kicsil¬<br />
lanó rikító sárga kastély fal még jobban kiemel.<br />
Különösen Sándor képein jut fontos <strong>sz</strong>erep a<br />
<strong>sz</strong>ínnek, melyet pastelljein tud legjobban ér¬<br />
Frank Frigyes: Jordán festő arczképe.<br />
vényre juttatui. Nem annyira tonusharmoniákban<br />
törek<strong>sz</strong>ik hatni, hanem inkább .sok<strong>sz</strong>ínű,<br />
néhol édességre hajló tarkasággal. Ez a fajta<br />
előadási mód Frank képeire is jellemző, a mit<br />
könnyen érthetővé te<strong>sz</strong> az, hogy mindketten<br />
a müncheni akadémiára járó művé<strong>sz</strong>ek. A galerintonusokban<br />
dolgozó festé<strong>sz</strong>etnek hazája az<br />
utolsó évtizedekben a francziák hatása alatt a<br />
<strong>sz</strong>ínekben tobzódó ábrázolásmód egyik német¬<br />
or<strong>sz</strong>ági fé<strong>sz</strong>kévé vált, a nélkül, hogy akárme¬<br />
lyik mesterének sikerült volna a francziák cso¬<br />
dálatos <strong>sz</strong>inességét még csak távolról is el¬<br />
érni.<br />
A müncheni festé<strong>sz</strong>etnek erős háttérbe <strong>sz</strong>o¬<br />
rulása különben is meglehetősen kérdésessé<br />
te<strong>sz</strong>i fiatalságunknak müncheni tanulását. Vala¬<br />
mikor, a midőn a történelmi iskola pathetikus<br />
kompoziczióit seliol sem csinálták Németor<strong>sz</strong>ág¬<br />
ban jobban, mint Münchenben, volt értelme<br />
az ott tanulásnak, de ma, a midőn Németor¬<br />
<strong>sz</strong>ágban is egé<strong>sz</strong>en más körökre tolódott el a<br />
művé<strong>sz</strong>et súlypontja, nem sok értelme van.<br />
Eltekintve attól, hogy a pesti képzőművé<strong>sz</strong>eti<br />
akadémiának egyes <strong>sz</strong>akjain legalább is min¬<br />
dazt megtanulhatja a tanuló, ha nem többet<br />
mint Münchenben, ha már többre és ujabb<br />
impulsusokra vágyik valaki, azt bizony ne<br />
Münchenben keresse.<br />
Kunwald Czézár: Hollandi nő.<br />
A müncheni művé<strong>sz</strong>eten nyug<strong>sz</strong>ik legerőseb¬<br />
ben a XIX. <strong>sz</strong>ázadbeli német művé<strong>sz</strong>et átka:<br />
a helyett hogy ö<strong>sz</strong>tön<strong>sz</strong>erű teremtő erőből<br />
fakadna, csak egy hatalmas értelmi kultúra<br />
emlékei és buzdító ereje áll mögötte.<br />
Bármerre jár is az ember Münchenben, egye¬<br />
bet sem lát vagy hall, mint azt, hogy e vá¬<br />
rost lakói isarparti Athénnek, az ujabbkori<br />
sőt a legújabb művé<strong>sz</strong>et nagy metropolisának<br />
nevezik. E --mögött azonban egé<strong>sz</strong>en más való¬<br />
ság rejlik. A festé<strong>sz</strong>et terén a vezetés az é<strong>sz</strong>aki<br />
németek kezébe ment át. Ezek sem alkottak<br />
valami nagy<strong>sz</strong>erűt vagy kor<strong>sz</strong>akost, de a veze¬<br />
tés, a lüktető élet ereje ma már az övék.<br />
München azonban csak emlékeiből él, annak<br />
a hatalmas erőlködéseket kifejtő királykor<strong>sz</strong>ak¬<br />
nak dicsőségéből, melyet ma már Csak mester¬<br />
ségesen lehet utánozni.<br />
Maga a müncheni élet sem valami sok im¬<br />
pulzust nyújtó. Eléggé álmos, inkább kis, mint<br />
nagy város, pezsgő élete nincsen, izgalmi,<br />
<strong>sz</strong>enzácziói sincsenek. Teljesen hiányzik belőle<br />
az életnek az a lüktetése, mely Parist a XIX.<br />
<strong>sz</strong>ázad nagy művé<strong>sz</strong>eti _ nevelőjét, legkisebb<br />
zugutczájában is áthatja. Almos hangulatokból<br />
pedig nem sok művé<strong>sz</strong>i buzdítást és nem sok<br />
munkaerőt lehet meríteni. Ma már ne Mün¬<br />
chenbe járjunk tanulni. Farkas Zoliim.<br />
Andaházi Kasnya Béla: Parkré<strong>sz</strong>let.<br />
37 „,,,(,«. <strong>1913.</strong> fiO. ÁTTOLTAM<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
•W^B^^BI ' ••{^^•W^^ H ^^ B ^^^^^ < j<br />
t IT- ,1 Ás Fliz ÍNaev Turus). — 3. Ankerschmiedt (Törzs) Miss Natalie (T. Forray R.). Hermp<br />
• Grisak (Vágó) Ankerschmiedtnél (Törzs). - 2. Ankenchiníedi (ló és JM« i *>erf.chmiedt (Törzs) és Misg Natalie (T. Forray Róza). —6. Ankerschmieftt<br />
voruiöiiuj';- íj — '<br />
(C* Aczél I.), Eü'z (Nngy Teruf) és Straff (Kerté<strong>sz</strong>). - 4- Kampos IPjg^ ^ dj földesúr.<br />
(Törzsj mint az új foldo&ur.<br />
HEVESI SÁNDOR «AZ ÚJ FÖLDESÚR<br />
CZÍMŰ DARABJA A MAGYAR SZÍNHÁZBAN. - Jelfy Gyula<br />
735
736 V\SÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
CORANT ŐR WEEKLY NEWES,<br />
fi'omital^Gennany, Hungária, Polonia, Bohemia,<br />
Fitt* Romé the i/.of $epteöiber léi I. QlHbf fb a t tip tteps tfsí« betb bp t artü an 0 tó a f ér,<br />
toberebptbí iwptrtallartnp mig^t. come tó tnouri<br />
TTttanRMMne (t f 0 ceittüfttp «epo;t(» «&t tar greatoittriíre.<br />
Fdíhall Beilerminc,affEr tálján reccfacfi ttjeafce of &fla«rl«fc$fl«t önét? tpper 2a»<br />
Aranim ano ti?e Popcs ffieneoictim oUD, fftfainpaüme, bot fyuft aiCo fcatfe íróén töefcalt-<br />
From Vknna chc 22 .of Scptémber. 1 72 1. taaKltn öpper flaörta intő (jts poűeirion.<br />
•i8ie^«ní(&ambalF4DO} fotómé fcftyer agamé Jffi&e í^arquií of Jatfcnfoo; p,tő cntteft ín $0eja-<br />
tMffl flje tóartiof dotalío f mm Preíbarg ám fyff afi,ano íljere báepet^oafe berp Difo;Derig.<br />
ÖWfctencef bettocne t&s oudanéfii t Germán ®e,<br />
fliral* are agrsa fjpon, bot Önttít tftw Oap mtf Jm-j ttfetlefi<br />
. of t&ts monetö totftt,0jteftied mórtfajg<br />
átR«ieníburg ön tW Maerkc, te öepatea főj ComittöK?,<br />
tfte CatOínall D iccerk bíley a, töe atítjtófl)*<br />
epB-afnwa, tfce Lo;o Breutier,ano t&t Carte of Meg.<br />
§aa:M qjéÍJttiigartoní Qoe boífcr fte $arte0 of<br />
fcljatfo ano a. pjfactpaU JLojös.öf t&e Coytitrp,<br />
tofjífcoáU) baaemrf toget&« ttyiBafc tatbecúre<br />
éf l$e eóntagíon, to^ttfetfrítt mwfrincttáfetfc i£ te<br />
wo« o toU&men «no nuiRííícn.<br />
qaíí fcatfe raenacen tbfife of SFjcÜafD<br />
oerp tííoroaflp, beeanfe tjcp bt<br />
JCfctretow neíóes tfeat !f>e fcínccf pcloniafoaő<br />
bjokín öp te toí tbttaitö tbfe ffarbe, tebb toí tfc 5 oo.<br />
tfeanfsttt tntn bu« come M t&e frontiéra oí bíe<br />
FromVlenna.t he 23 . of Septemtxr<br />
ártftftígtnt<br />
Bcthkm .Gábor tjatfc nőt béne (*ne ín bis arrjig<br />
t&e £«&oufce Charles t«rrt&*re&e.f)síböraíeD tbíí 1 4.Dape8,but haiti báng át íDf én, teljére torna<br />
§ r«8t partit? ef 0apne0 ano otftcr pjouiűlonto tlionfanoí of ffurfcw arearri»tö,to&oiftí be Miig*<br />
fcfe twntpoatrt tó tye Laodiorncy (« Sileüa fiiftetbtr<br />
ttefátfarctoafieíi Daptptomarrt: to&trealío tfce Ebe sparqma ef íajjír.föojp ttifb ti0<br />
ÍDlrttoj of Saxon in t|i« otonipttíón ftonl»*t»?at* mi *Ke tlw Carte »fffibarne,tDbocoBimanDeib o-<br />
A LEGRÉGIBB ANGOL NYELVŰ ÚJSÁG ELSŐ OLDALÁNAK EGY RÉSZLETE.<br />
A LEGRÉGIBB ANGOL ÚJSÁG MAGYAR<br />
VONATKOZÁSAI.<br />
New-Yorkban e<strong>sz</strong>tendők óta gyűjt már hungaricákat<br />
egy lelkes magyar tudós: Feleky<br />
Károly. A véletlen a múlt hetekben ritka<br />
kincshez segítette. Az anliquariusok mind tud¬<br />
ták róla, hogy főképen magyar vonatkozási!<br />
régi angol könyveket és újságokat gyűjt s az<br />
egyik sárgult papírlapokat hozott nemrégiben<br />
hozzá. A Hungária <strong>sz</strong>ó keltette fel az ócska¬<br />
ságok kereskedőjének a figyelmét. Feleky Ká¬<br />
roly rövidesen megvette az ócska nyomtatványt,<br />
melyről <strong>sz</strong>orgos vizsgálat után kidorült, hofiy<br />
a vildfi legrégibb angol nyelvű ujm
738 VASÁKNAPI ÚJSÁG. - §7. SZÁM. <strong>1913.</strong> <strong>60.</strong> É<br />
A MI URUNK.<br />
Regény. (Folytatás.)<br />
Irta GRAZIA DELEDDA.<br />
A reggeli levegőtől és reményeitől föl¬<br />
tüzelve — mialatt a nedves bokrokban egy-egy<br />
kecske föl-fölmekegett mélabúsan, mintha üd¬<br />
vözölné — kiformálta magában álmait és azt<br />
kérdezte magától, hogy mit tenne azután, ha<br />
terve sikerülne. Szeretett volna korcsmát nyitni,<br />
vagy valami ve<strong>sz</strong>élytelen vállalkozásba bocsájtkozni,<br />
mint a milyen például a kavics<strong>sz</strong>állítás<br />
a községi utak <strong>sz</strong>ámára. Mindenesetre, a vá¬<br />
gyainak álma ie csak munka volt.<br />
Az erdőbe érve, a <strong>sz</strong>akértő <strong>sz</strong>emével nézett<br />
körül és ki<strong>sz</strong>ámította magában a fatörzsek ér¬<br />
téket s úgy vélte, hogy a rendesnél nagyobb<br />
ha<strong>sz</strong>not is lehetne elérni. Már is úgy becsülte<br />
föl az erdő értéket, a gazda ö<strong>sz</strong>tönével.<br />
Akkoriban az Orthobenet még feleré<strong>sz</strong>ben er¬<br />
dők borították; de a keleti ré<strong>sz</strong>e, az, a melyen<br />
Perro erdei voltak, már irtás alatt állott. Az<br />
é<strong>sz</strong>aki és é<strong>sz</strong>aknyugati ré<strong>sz</strong> nagy kiterjedésű<br />
erdeire is ugyanez a sors várt; de a vállalkozó<br />
még nem <strong>sz</strong>ánta rá magát, hogy itt is elkezdje<br />
az irtást, mert még mindig azt várta, hogy<br />
Antonio Moro nagyanyja is majd csak eladja a<br />
maga cserjését és erdei ti<strong>sz</strong>tását, a melyen meg<br />
volt ugyan engedve az átjárás a gyalogosok<br />
<strong>sz</strong>ámára, de nem volt megengedve, hogy <strong>sz</strong>e¬<br />
kerek járjanak arra, a melyek a faháncsot és a<br />
fa<strong>sz</strong>enet hordták volna.<br />
Áldó Brúnó áthaladt ennek a cserjés ti<strong>sz</strong>tás¬<br />
nak egyik ré<strong>sz</strong>én, a mely ketté <strong>sz</strong>elte Perro<br />
birtokát a maga <strong>sz</strong>iklatengerével és rétével.<br />
A fák, év<strong>sz</strong>ázados tölgyóriások, magas, erős<br />
törzsükkel, a melyek olyanok voltak, mint maje<strong>sz</strong>tózus<br />
vaso<strong>sz</strong>lopok, olyan közel nőttek egy¬<br />
más mellett, hogy a sűrű lombok alatt <strong>sz</strong>inte<br />
sötét volt A földön úgy feküdtek a nyirkosság¬<br />
tól megfeketedett lehullott falevelek, mint a<br />
hogy a tengerfenéket az algák beborítják.<br />
A fölkelő nap vörös golyóbisa akkor emel¬<br />
kedett a távoli tenger arany vonnia fölé, .a mi¬<br />
kor Áldó Brúnó elérte a homokkőből épült fa¬<br />
lat, a mely itt a határt jelezte a Moro-erdőpskc<br />
és Perro nagy erdőirtása között. Innen be le¬<br />
hetett látni az egé<strong>sz</strong> völgyet, a melyet Dorgali<br />
és Oliena hegyei zártak be és látni lehetett a<br />
czitrom-erdő fém<strong>sz</strong>erüen csillogó sávját, a fehér<br />
hegyi utakat, a kőkerítéseket, az őserdők hatá¬<br />
rait, a melyek mind-mind kiemelkedtek zöldes<br />
és rozsdavörös <strong>sz</strong>íneikkel a hajnali, kékes pá¬<br />
rák fátyolán át.<br />
Afféle <strong>sz</strong>iklalépcsőkön kapa<strong>sz</strong>kodott most föl¬<br />
felé a munkafelügyelő és áthaladt egy másik<br />
erdőn és egy ritkáson, a hol már az irtással<br />
jóformán el is ké<strong>sz</strong>ültek.<br />
A hegynek ez a ré<strong>sz</strong>e temetőre emlékezte¬<br />
tett ; a fatörzsek gyökereinek és csonkjainak<br />
maradványai eirhalmoknak és fakere<strong>sz</strong>teknek<br />
tet<strong>sz</strong>ettek, a <strong>sz</strong>ikladarabok pedig sírköveknek;<br />
silány folyondárok, tak<strong>sz</strong>us-cseijécskék és vi¬<br />
rágzó vadrózsabokrok övezték az óriási haló;<br />
takat, mint a megsemmisüléstől megkímélt<br />
menekültek, a kik még most is re<strong>sz</strong>ketnek a<br />
félelemtől.<br />
A távolban, a nap fényétől bearanyozott fák<br />
fölött, gyönge halovány füsto<strong>sz</strong>lopocskák <strong>sz</strong>ál¬<br />
longtak a magasba és a hatalmas gránit<strong>sz</strong>iklák<br />
keretezte terra<strong>sz</strong>-<strong>sz</strong>erű emelkedésen nád, sás és<br />
lomb-tetejű sátrak állottak. Hallani lehetett a<br />
kutyák ugatását, egy ló villogását és a <strong>sz</strong>arkák<br />
hangját, a melyek a ló nyeritését utánozták.<br />
Komor arczú férfiak, a kik bár fej<strong>sz</strong>ékkel és<br />
késekkel voltak felfegyverkezve, de mégis <strong>sz</strong>elíd<br />
tekintetüek voltak, népesítették be ezt az erdei<br />
tanyát: ruhájukat valami sötét réteggel vonta<br />
be a por, a sár és a pi<strong>sz</strong>ok; föld<strong>sz</strong>inű arczukkal<br />
és kezükkel olyanok voltak, mintha most<br />
bújtak volna ki az erdő nyirkos földjéből és<br />
egyeseknek meg épen olyan vöröses volt a haja<br />
meg <strong>sz</strong>akálla, mint a ti<strong>sz</strong>tást övező lehántolt<br />
nagy fatörzsek <strong>sz</strong>ine.<br />
Sokan már munkában voltak és a reggeli<br />
csöndben föl-fölhangzott a <strong>sz</strong>ekerczék csatto¬<br />
gása, a melyeket a vis<strong>sz</strong>hang megismételt.<br />
Áldó Brúnó átcsapott a ti<strong>sz</strong>táson és oda-oda<br />
kö<strong>sz</strong>önt néhány muoroi para<strong>sz</strong>tnak, a kik épen<br />
az ökröket fogták be faháncsokkal megrakott<br />
<strong>sz</strong>ekereik elé. Aztán mrnt tovább egy kicsiny,<br />
de jobb formájú és jobban megvédett viskó felé,<br />
KIRÁLYUNK TÁVIBATOZOTT ARCZKÉPE.<br />
Komáromi József budapesti fényképé<strong>sz</strong> találmánya<br />
<strong>sz</strong>erint ké<strong>sz</strong>ült távirati kép.<br />
a hol a nagy fé<strong>sz</strong>erben nagy csomó üres és teli<br />
zsák között egy öregecske, kicsi és kia<strong>sz</strong>ott, de<br />
eleven ember épen azzal foglalatoskodott, hogy<br />
lemérje egy-egy köteg rózsás és friss faháncs<br />
súlyát.<br />
- Itt volnánk ni! — mondta Áldó Brúnó,<br />
megveregetvén az öreg vállát és átadta neki.<br />
Perro levelét.<br />
- Nagyon jól van — felelte az emberke, a<br />
nélkül, hogy egyetlen arczizma is megrándult<br />
volna — még ma délelőtt átadok neked min¬<br />
dent. Most befejezem előbb a zsákok ellen¬<br />
őrzését.<br />
— Nem bánod, hogy megvál<strong>sz</strong> az állásodtól?<br />
A kis emberke tréfás kedvvel, katonásan<br />
<strong>sz</strong>alutált:<br />
- Bánom, vagy nem bánom, nem az itt<br />
a fontos: engedelmeskedni kell a feljebbvaló¬<br />
inknak.<br />
És mialatt az emberke fölké<strong>sz</strong>ülődött, hogy<br />
elutazik új állomáshelyére, a hová Perro ki¬<br />
rendelte, Áldó Brúnó fölkereste régi viskóját és<br />
A MOST FÖLAVATOTT CSUCSAI BEFORMÁTUS TEMPLOM.<br />
ott ledobta a batyuját, majd vis<strong>sz</strong>atért a fé<strong>sz</strong>er¬<br />
hez és mégvizsgálta a könyveket és lajstromo¬<br />
kat, meg<strong>sz</strong>ámolta a zsákokat és végül benézett<br />
az éléstárba, a hol a «munkások »-nak az eleséget<br />
kellett be<strong>sz</strong>erezniük.<br />
A raktáros, a ki <strong>sz</strong>intén csak mostanában,<br />
röviddel Áldó Brúnó előtt érkezett, kedélyes,<br />
bizalmas hangon üdvözölte az új munkafel¬<br />
ügyelőt, a kit tegezni kezdett, de a kinek rövi¬<br />
desen tudomására is hozta, hogy az ő teendőik<br />
fölöttébb különbözők és megkülönböztetendők.<br />
Egy munkafelügyelő mindig csak munkafel¬<br />
ügyelő ; de a raktáros, az lehet valami el<strong>sz</strong>egé¬<br />
nyedett nemes-ember is.<br />
- Ha pedig nem valami el<strong>sz</strong>egényedett ne¬<br />
mes-ember, hát akkor valami efféle — mondta<br />
az öreg, régi munkafelügyelő az újhoz, mialatt<br />
együtt körutat tettek az erdőben. — Ez is azt<br />
mondja, és nem kevesebbet, minthogy az ő<br />
apjának sok bányája van !<br />
- Hát akkor miért vállalt itt raktároskodást<br />
? A maga raktárosa is lehetne!<br />
- Azt hallottam be<strong>sz</strong>élni, hogy meg kellett<br />
volna házasodnia: de egy nappal az esküvő<br />
előtt rajta kapta a saját fivérét a saját meny¬<br />
as<strong>sz</strong>onyával, a mint ölelkeztek. Öngyilkossági<br />
kísérletet is tett, de azután, hogy kilábalt, az<br />
anyjának sikerült rábírnia, hogy elmenjen ha¬<br />
zulról és akkor <strong>sz</strong>erezték neki ezt az állást. De<br />
úgy lát<strong>sz</strong>ik, nincs megelégedve a sorával.<br />
- Mindenesetre kétségbeesett arczot vág -<br />
mondta Áldó Brúnó, a ki közben Dejanara és<br />
Antonio Morora gondolt. Folyton, folyvást<br />
ugyanaz a história az emberi nyomorúságról!<br />
Inkább csak, hogy másra terelje a be<strong>sz</strong>édet<br />
és nem is annyira mert érdekelte volna, meg¬<br />
kérdezte az öreget, hogy mit tud Perro <strong>sz</strong>ivbeli<br />
ügyeiről.<br />
— Igaz az, hogy ki akarja házasítani Ma¬<br />
ri elénát?<br />
De az öreg munkafelügyelő meglepetten né¬<br />
zett reá.<br />
- Most hallom ezt elő<strong>sz</strong>ör! Mái- vagy tíz<br />
e<strong>sz</strong>tendeje, hogy együtt élnek és én azt hittem,<br />
sohasem is fognak már egymástól elválni. . .<br />
De aztán hirtelen, mintha valami e<strong>sz</strong>ébe ju¬<br />
tott volna, folytatta:<br />
— Azaz hogy... egy<strong>sz</strong>er csak... azaz hogy<br />
néhány nappal ezelőtt Perro elve<strong>sz</strong>tett egy bo¬<br />
rítékot, a melyikben egy női fénykép volt, a<br />
mit azután ő nagyon nyugtalanul és izgatottan<br />
keresett. Lorenzo találta meg, a raktáros, de<br />
nem adta vis<strong>sz</strong>a. Nagy irigy ez ! És tudod, hogy<br />
ki voJt az a nő<strong>sz</strong>emély ? (Megfordult és gúnyos,<br />
ro<strong>sz</strong>akaratu mosolygás torzította el rőtes, <strong>sz</strong>inte<br />
rozsdás arczát.) Ösmered jól! Se ... bas . . .<br />
tiana! De hallgassunk, mint hal a vízben!<br />
Áldó Brúnó megfogadta a tanácsot és hall¬<br />
gatott. De a csel<strong>sz</strong>övés, a melyben ő is ré<strong>sz</strong>t<br />
vett és a melybe ő úgy bocsájtkozott belé, mint<br />
valami koczkázatos vállalkozásba, most már<br />
ti<strong>sz</strong>tán állott előtte: Sebastiana el akarja fog¬<br />
lalni Marieléna helyét.<br />
Heves, de zavaros fájdalmat érzett emiatt :<br />
Sebastiana, a ki olyan fiatal és olyan <strong>sz</strong>ép,<br />
ilyenformán akarja elve<strong>sz</strong>ejteni magát! Tudja-e<br />
ő maga, hogy mit is akar tulajdonképen? És<br />
az anyja, a «maestra», a ki úgy bízta Perrora<br />
a lányát, mint a gyerekének apai gondviselő¬<br />
jére !<br />
Hogy elűzze ezeket a kinzó gondolatokat, mi¬<br />
után az öreg munkafelügyelő útra kerekedett,<br />
ő még tovább kó<strong>sz</strong>ált az erdőben és új állásá¬<br />
nak nagy felelőségteljes voltára igyekezett csak<br />
gondolni.<br />
Több nap<strong>sz</strong>ámos azzal foglalatoskodott, hogy<br />
az év<strong>sz</strong>ázados tölgyek kérgét lefejtse és a hán¬<br />
csoktól megti<strong>sz</strong>togassa. És a mint odatapadtak<br />
a hatalmas tölgyek törzséhez és ágaihoz, olya¬<br />
nok voltak, mint a vámpírok, a melyek az<br />
óriási fák vérét és életét ki<strong>sz</strong>ívják. A kéreg és<br />
háncs <strong>sz</strong>éles sávokban és czafatokban lógott<br />
alá, kívülről érdesen, sötéten és repedezetten,<br />
belülről pedig sárgásán és nedvesen. A törasek,<br />
a melyeknek ágait lenyesték, vörös csonkjaik¬<br />
kal olyanok voltak, mintha mély sebek tépték<br />
volna föl; és a megti<strong>sz</strong>tított fák úgy állottá^<br />
ott csupa<strong>sz</strong>on, kéreg nélkül, <strong>sz</strong>omorúan, mint<br />
óriási meztelen holttestek.<br />
Lerongyolt és mezítlábas gyerekek, néhány<br />
öreg para<strong>sz</strong>t és egy-két rongyokba burkolt a<strong>sz</strong>gzony<br />
gyűjtögette a háncsot, a mely lelógott a<br />
fákról, lekaparták, <strong>sz</strong>étdarabolták apróra, hogy<br />
végre olyanok voltak, mint a kenyérhéj-darabok<br />
37,<br />
SZÁM. <strong>1913.</strong>
710 VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
delmek és izgalmak között, hogy kiadja végre<br />
rejtett kincseit.<br />
Esténként, a fé<strong>sz</strong>erben, nem tudta egé<strong>sz</strong> el¬<br />
hallgatni titkos gondolatait Lorenzo előtt és<br />
gyakran mondta:<br />
- Ha én vállalkozó lehetnék, vagy a magam<br />
<strong>sz</strong>ámára dolgozhatnék, soha meg nem pihen¬<br />
nék, dolgoznék és dolgoztatnék és a vállalko¬<br />
zás anyagi ha<strong>sz</strong>nánál is sokkalta jobban vonzanának<br />
engem a ve<strong>sz</strong>edelmek, az erőmegfe<strong>sz</strong>í¬<br />
tések és az az öröm, a mit akkor érezhetünk,<br />
ha sikerül valamelyest vállalkozásunk.<br />
- És hogy ha ezzel elké<strong>sz</strong>ülnél? Ha ma<br />
sikerülne is?<br />
- Tüstént új dologba fognék, még sokkal<br />
vakmerőbb dologba és azután megint csak<br />
másba, újba.<br />
- Tehát te az egé<strong>sz</strong> világot meg <strong>sz</strong>eretnéd<br />
hódítani! Én pedig, fiacskám, nyáron a hűvös¬<br />
ben <strong>sz</strong>eretnék üdülni és, télen a jó meleg ágy¬<br />
ban pihenni.<br />
— És tava<strong>sz</strong><strong>sz</strong>al ?<br />
- Tava<strong>sz</strong><strong>sz</strong>al ? Parisba mennék !<br />
Egy este, a mikor Áldó Brúnó levetette ma¬<br />
gát magas, faágakból és <strong>sz</strong>almából meg <strong>sz</strong>áraz<br />
páfrányból ös<strong>sz</strong>ei<strong>sz</strong>kábált ágyára, valami rette¬<br />
netes nyugtalanságot érzett, mintha láza volna.<br />
Fáradt volt és nem tudott aludni, érezte a cik¬<br />
lámenek könnyed illatát és a gombák <strong>sz</strong>agát és<br />
úgy tűnt föl maga előtt, mintha még mindig<br />
«odaát» volna, az erdeiben, mint «föl vigyázó»<br />
a «faiskolában». Hogy ezt a halovány honvá¬<br />
gyat is elhessegesse, Marielénára gondolt, az¬<br />
tán a vállalkozóra és a maga jövőjére. De a<br />
mint Marielénára gondolt, hiába igyekezett<br />
meg<strong>sz</strong>abadulni a Sebastianara való gondolatai¬<br />
tól. A fiatal lány alakja követte őt, meg-meg¬<br />
jelent előtte frissen, üdén, mosolyogva, gyö¬<br />
nyörűségteljesen kívánatosán és vágyakat éb¬<br />
re<strong>sz</strong>tőn.<br />
Végre mégis csak elaludt, de Sebastiana<br />
még álmában is megjelent neki: eljött hozzá a<br />
kunyhójába, hogy megkeresse a vállalkozó el¬<br />
ve<strong>sz</strong>ett arczképét és fölkutatta a <strong>sz</strong>almazsákot<br />
és föltúrta a <strong>sz</strong>áraz páfrányt, mialatt Áldó<br />
Brúnó fölkönyökölt és így <strong>sz</strong>ólt:<br />
Vegyen<br />
(Folytatása következik.) - • • - ...<br />
Selymei<br />
Kérpntk mml*t l ml •jtfonUglinkból tekíte,<br />
fehér,TkgjIliimben: crépon, fafonnéi, chlnfa,<br />
ottoman, miualln itb. nouMdln* uo-cm. izéiéi,<br />
mét*rj« K. 1.20-tól kezdve, bársony ruháknak,<br />
ét blúzoknak, plüs, kábátoknak ét köpenyeknek,<br />
valamint blúzok varrntlan ét ruhák valódi ivájoii<br />
himzésiel batist, -eyapju, é« selyemben.<br />
Hl ciakit krzenkedett iiolid lelyemscö-<br />
TCtet árulunk, kftivetlenlll magánvevoknek, posta¬<br />
költség. é« vámmentesen a h»/hoi. (Dupla levélbélyeg.)<br />
Schweizer és Társa, Luzern U 23(Stájcz)<br />
Alapítva 1865. évben.<br />
Tieckenast<br />
Gu<strong>sz</strong>táv<br />
zongoratermei<br />
Budapest, csakis<br />
Gizella-tér 2. <strong>sz</strong>ám.<br />
Telefon.<br />
Jbach-zongorák<br />
egyedüli képviselete.<br />
IBACH-zongorát ját<strong>sz</strong>anak és ajánlanak: Backhaus,<br />
D jhniny. Pugnot. Alice Ripper, Sauer, Stefaniay ftb.<br />
kina bora vassal<br />
Hyelenikus kiállítás 19O6. legmagasabban<br />
kitűnt Brősltősier gyeng-élkedok, versségénjek<br />
és lábbadosók <strong>sz</strong>ámira. Étvágy¬<br />
gerje<strong>sz</strong>tő, ldeff erősítő és vér javító n«r.<br />
Kitűnő íz. 7000-nél több orvosi vélemény.<br />
I. Serrarallo, cs. és kir. adv. <strong>sz</strong>áll. Trieste-Barcola.<br />
Vásárolható a ,<br />
gekbea kor. 2'i<br />
<strong>sz</strong>ertárakban félliteres fiveiteres<br />
üvegekben kor. 4'80.<br />
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.<br />
A «Budapesti Szemlen <strong>sz</strong>eptemberi <strong>sz</strong>áma rend¬<br />
kívül gazdag tartalommal jelent meg. Első helyen<br />
gróf Andrásai/ Gyula nagyérdekű tanulmánya kez¬<br />
dődik közéletünk egyik legtöbbet vitatott aktuális<br />
problémájáról, a közigazgatás reformjáról. Ezu¬<br />
tán következik Takáls Sándor történelmi tanul¬<br />
mánya Zrínyi Kalá-ról, Beseréiij István Rezerédi<br />
Lá<strong>sz</strong>ló-ról <strong>sz</strong>óló tanulmányának befejező ré<strong>sz</strong>e,<br />
Voinovich Gé*a Kisfaludy-társasági <strong>sz</strong>ékfoglaló<br />
értekezése Jánosi Gu<strong>sz</strong>táv emlékezete czímmel,<br />
barkó Jenő értekezése Dizáncz utolsó lörlénetirói-ról,<br />
Jókay Lajos elbe<strong>sz</strong>élése A király/l czím¬<br />
mel, Somló Sándor költeménye és Wigand János<br />
Uhland fordításai után a gazdag és aktuális Szemle<br />
és Értesítő rovat zárja be a füzet tartalmát. A Bu¬<br />
dapesti Szemlét Berzeviczy Albert és fícötliy Zsolt<br />
közreműködésével Voinovich Géza <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>ti és a<br />
Franklin-Társulat adja ki ; előfizetési ára egé<strong>sz</strong> évre<br />
24 korona, egyes <strong>sz</strong>ám ára 2 korona.<br />
Magyar Bálint versei. Egy, a vidéken élő poé¬<br />
tának két verseskönyvét kapjuk egy<strong>sz</strong>erre. Az egyik,<br />
a melyiknek Kincses éj<strong>sz</strong>akák a ozíme, Magyar<br />
Bálint eredeti költeményeit tartalmazza, a másik<br />
Franczia költők czímmel Victor Hugó Alphonse<br />
de Lamarline és Alfréd de Vigney egy-egy ho<strong>sz</strong><strong>sz</strong>abb<br />
költeményének művé<strong>sz</strong>i fordítását adja Ma¬<br />
gyar Bálint papi ember és hivatásának rajongó<br />
<strong>sz</strong>eretete és forró átérzése lángol a verseiben.<br />
Ő<strong>sz</strong>intén és elragadottan vallásos lélek, fiatal he¬<br />
vülete minden <strong>sz</strong>envedelmével olvad bele a hit<br />
mi<strong>sz</strong>tériumaiba. Ezé a lángoló, tüzes, alázatos és<br />
odaadó rajongásé egé<strong>sz</strong> egyénisége, minden érzése<br />
és minden remegő <strong>sz</strong>ava. Ily buzgó és mélységes<br />
hit erős és tartalmas ihletét A Magyar Bálint<br />
buzgósággal teljes leikéből gazdagon és forrón árad<br />
az ének és az ő<strong>sz</strong>intesége magával ragadja, áthe¬<br />
víti az olvasót is. A Kincses éj<strong>sz</strong>akák külső for¬<br />
mája és művé<strong>sz</strong>i <strong>sz</strong>ép czímlapját és hangulatos<br />
illu<strong>sz</strong>traczióit Boromi<strong>sz</strong>a Tibor rajzolta. A műfor¬<br />
dítások Magyar Bálint kifejező nyelvét és fejlett<br />
formakó<strong>sz</strong>ségét dicsérik.<br />
Adalék a középiskolai oktatás reformjának<br />
kérdéséhez. A középiskolai reform kérdése megint<br />
aktuális. Fel<strong>sz</strong>ínre vetette az a hír, hogy a kul¬<br />
tu<strong>sz</strong>mini<strong>sz</strong>ter most már valóra akarja váltani az<br />
elődei által gyakran hangoztatott reformtervet.<br />
Szalay Károly főgimnázium! tanár igen érdekes<br />
tanulmányban foglalja ös<strong>sz</strong>e mindazt, mit erről a<br />
ól. &7jlitta t íiwá'. t<br />
A í.*.tiMtit«, v-<br />
«yari<br />
[ „Altvater"<br />
Gessler<br />
Kátrány,<br />
l Shampoon<br />
fékeié fejjel<br />
ine^züntcti a (u!sok cs kellemetlen<br />
* fejKorpát *<br />
a legrövidebb idő alatt.<br />
Ova v odjunK:<br />
az utánzatoktól és hamisítványoktól.<br />
ügyeljünll a vC-djtgyre!<br />
Csomag ára: 30 fillér<br />
• Mindenütt Kapható! •<br />
Főraktár:<br />
Fai<strong>sz</strong>tl Ferenc, BudapestVI<br />
Mozsir-u. 12.<br />
Budapest. .
742 VASÁRNAPI ÚJSÁG. <strong>37.</strong> <strong>sz</strong>Aü. <strong>1913.</strong> 60 ÉVFOLYAM. SZÁM. <strong>1913.</strong> tiO_. ÉVFOLYAM.<br />
A Magyar Királyi Államvasutak nyári menetrendje.<br />
WMOn n OM-itAti Délelölt || iHHinnn<br />
A vonalok Indulása Budapest keleti p.-u.-ról.<br />
Érvényes 1SM3 május no 1-től.<br />
A vonatok érkezése Hudnpesl keleti p.-u.-ra.<br />
Érvényes 19-1 :i in/ij"s »ó l-iől.<br />
ii<br />
5 M<br />
'l hová<br />
E<br />
ÍJ • e I<br />
•Si S<br />
hová<br />
i<br />
üli<br />
9 K t -C<br />
honnan<br />
i ií<br />
S S<br />
?•« ?<br />
ilr 1<br />
, ö i<br />
honnan<br />
L 1 1<br />
1.<br />
íné<br />
m<br />
H<br />
22<br />
8<br />
1502<br />
1512<br />
IMO<br />
ma<br />
M<br />
iáé<br />
4412<br />
312<br />
M<br />
KUK<br />
I1UZ 1 )<br />
106<br />
.'•12<br />
1906<br />
«<br />
171*<br />
2<br />
J2.<br />
••ÜW)<br />
*u<br />
J16<br />
HI2<br />
24 i<br />
inu«><br />
52Ü Sl<br />
5üi .<br />
6 25 G,<br />
6 30 Sz<br />
6*0 .<br />
6*5 G>n<br />
655 g,,<br />
7°° Gjn<br />
705 .<br />
710 .<br />
720 .<br />
7S5 .<br />
7- 10 SZT<br />
715 .<br />
750 .<br />
8 05 Gyv<br />
8 10 Szv<br />
320 .<br />
825 .<br />
8" •<br />
85* .<br />
9>o GTT<br />
3«' Sn<br />
9<br />
lü°o SÍT.<br />
1005 .<br />
lt»*» •<br />
l) 68 ,<br />
12"0 .<br />
>. Balatonfüred. Tapolcza<br />
llitlvan<br />
r Bullka. Berlin<br />
r. Bicske<br />
Wien, Graz, Sopron<br />
r Kassa. Giorba. Bánfa<br />
. Kassa, Csorba<br />
/Fiume. Torino, Róma,<br />
(Pécs Vinkovcze<br />
Arad, Brassó<br />
Belgrád, Sofia, Sarajev<br />
Fehring. Graz. Triesl<br />
Strjj.PrzcmysI.l^mber<br />
Gödöllő<br />
Belgrád, Sofla.Vinkovcz<br />
Arad. Brassó. Bukarest<br />
Balatonfüred, Tapolcza<br />
Munkács, l.nwoczne<br />
Kolozsvár, Brassó<br />
R<strong>sz</strong>ck. Bród<br />
Bullka, Berlin<br />
M<strong>sz</strong>iget. Slanislnu<br />
Wien Sopron<br />
Dicskr<br />
Kassa. I'úpiúiI-Keika<br />
Kun<strong>sz</strong>enlmiklós-Tass<br />
Nagykáta<br />
Balatonfüred, Tapolcza<br />
Bicske<br />
Gödöli*<br />
Ül 2<br />
914<br />
314<br />
10<br />
KIOK<br />
240 1<br />
I5"4<br />
316<br />
13.4<br />
404<br />
•)<br />
4<br />
. (JO4<br />
916<br />
; 304<br />
31S<br />
320<br />
26<br />
518<br />
12u2<br />
HKÜ<br />
9U4<br />
s**<br />
1U1IJ<br />
ín<br />
322<br />
«U6<br />
41U<br />
«<br />
321<br />
52?<br />
;»>»<br />
92u<br />
1UU4<br />
Í14<br />
328<br />
32X<br />
mia<br />
A<br />
|12^°, Sí<br />
Í220 .<br />
na 30 ! .<br />
»*>, .<br />
b 45 •<br />
JOO .<br />
l 20 Vv. | Herlin, Hultka<br />
IÍÜÍT ,/ llebreczeu, Nagj-várad<br />
>JÜ s v. Halván<br />
Jü E<strong>sz</strong>ék, Tapolcza<br />
12 Brassó, Arad<br />
i; Solia. Bród, Belgrád<br />
£i Torbágy<br />
"0 Péc/el<br />
05 Komárom<br />
1$ Slanislau, M<strong>sz</strong>iget<br />
25 Wien<br />
30 G ^. ILembcrg, Poprád-Felka<br />
só b v. Lemberg. Stryj, Kassa<br />
só Fiume, Zágráb<br />
00 Gyv. Róma, Triest, Fiume<br />
05 s v. Gödöllő<br />
20 Brassó, Kolozsvár<br />
25 Kun<strong>sz</strong>entmiklós-Tasí<br />
30 Gödöllő<br />
*o Hatvan<br />
« Bicske<br />
00 Graz, Fehring<br />
10 Sarajevo, Belgrád<br />
15 Bánfa, Csorba, Kassa<br />
20 paks<br />
35 Bukarest, Kolozsvár<br />
*s Hatvan<br />
20 Győr<br />
25 Berlin, Ruttka<br />
35 Gyr. Fiume, Tapolcza<br />
56 SZT. Szabadka<br />
„ „„ /Bruck-Királyhlda,<br />
W* ISzombathely, Sopron<br />
30 SZT. Miskolcz<br />
>5 . Bicske<br />
' 0 ^föbTe V c á z r e a n d 'Arad<br />
323 J2'<br />
01 1 12 J<br />
3(11 12 5<br />
9U3 1°<br />
401 1°<br />
7 l 2<br />
601 l 2<br />
12»1 1 3<br />
1 l 4<br />
1901 l 5<br />
325 2 l<br />
15111 2 2<br />
1301 2 2<br />
919 2 4<br />
23a 3°<br />
521 3 1<br />
1111 4°<br />
327 4 2<br />
329 5 2<br />
511a') 02<br />
511 6i<br />
15 6i.<br />
1507«) 6Í-<br />
3 6i<br />
1705 72!<br />
907 7£<br />
607 72.<br />
421 72J<br />
305 7±<br />
25 72Í<br />
H09 SSJ-<br />
523") 8ÍS<br />
1009 SMi<br />
405 8ái<br />
329a'i 831<br />
9 83<br />
1511 82<br />
27 92£<br />
0 SZT. (indollő<br />
° » líukarest. ^rad<br />
0 Gyr. Herlin. Iliillka<br />
' » KoiislanUiuijioly.Ri'Ign<br />
5 • Lrnibfrg Kassa<br />
3 Szv. Wifu. Sopron<br />
5 Gyv. Bukarest. Arad<br />
* • Sarajevo.Briul.Szabadk<br />
1 • London, l'aris, Wien<br />
5 * E<strong>sz</strong>ék, Pécs<br />
0 SZT. Hatvan<br />
3 Gyv. Poprád-Felka. Kassa<br />
1 • Graz, Feliring<br />
3 SZT. Kim<strong>sz</strong>entmiklós-Tass<br />
3 • Bicske<br />
' • Nagykáta<br />
3 • Tapolcza, Bíflatonfürei<br />
3 • Péczel<br />
5 • Gödöllő<br />
í > Szolnok<br />
• » Bukarest, Debreczen<br />
2 » Bruek-Királyhida<br />
i Gyr. Poprad-Kelka, Kassa<br />
- » Wien, Graz<br />
• SZT. Stansilan. M<strong>sz</strong>igel<br />
! * Solia, Belgrád<br />
! » Bukarest, Arad<br />
í VT. Szerencs<br />
: SZT. Berlin, Ruttka<br />
! » Bicske<br />
> • Tapolcza, Balatonfüred<br />
! • Nagykáta<br />
i • Fiume, Bród<br />
! • Lawoczne, M<strong>sz</strong>igel<br />
í » Gödöllő<br />
: • Wien, Graz<br />
> » Csorba, Kassa<br />
• Bicske<br />
• Péczel<br />
• Vinkovcze, E<strong>sz</strong>ék, Pécs<br />
Gyr. Brassó. Arad<br />
SZT. Tríest, Torbágy<br />
Gyv. Berlin, Ruttka<br />
• Róma, Fiume, Pécs<br />
SÍT. Kiskörös<br />
8yr. Lemberg, Przemyíl<br />
» Sofla, Belgrád<br />
» Graz, Triest<br />
SÍT. Gödöllő<br />
• Segesvár, Kolortvnr<br />
Syr- Bártfe, Csorba Kassa<br />
» Tapolcza, Belatdoflired<br />
SÍT. Bictk«<br />
1.<br />
íné<br />
m<br />
H<br />
22<br />
8<br />
1502<br />
1512<br />
IMO<br />
ma<br />
M<br />
iáé<br />
4412<br />
312<br />
M<br />
KUK<br />
I1UZ 1 )<br />
106<br />
.'•12<br />
1906<br />
«<br />
171*<br />
2<br />
J2.<br />
••ÜW)<br />
*u<br />
J16<br />
HI2<br />
24 i<br />
inu«><br />
52Ü Sl<br />
5üi .<br />
6 25 G,<br />
6 30 Sz<br />
6*0 .<br />
6*5 G>n<br />
655 g,,<br />
7°° Gjn<br />
705 .<br />
710 .<br />
720 .<br />
7S5 .<br />
7- 10 SZT<br />
715 .<br />
750 .<br />
8 05 Gyv<br />
8 10 Szv<br />
320 .<br />
825 .<br />
8" •<br />
85* .<br />
9>o GTT<br />
3«' Sn<br />
9<br />
lü°o SÍT.<br />
1005 .<br />
lt»*» •<br />
l) 68 ,<br />
12"0 .<br />
>. Balatonfüred. Tapolcza<br />
llitlvan<br />
r Bullka. Berlin<br />
r. Bicske<br />
Wien, Graz, Sopron<br />
r Kassa. Giorba. Bánfa<br />
. Kassa, Csorba<br />
/Fiume. Torino, Róma,<br />
(Pécs Vinkovcze<br />
Arad, Brassó<br />
Belgrád, Sofia, Sarajev<br />
Fehring. Graz. Triesl<br />
Strjj.PrzcmysI.l^mber<br />
Gödöllő<br />
Belgrád, Sofla.Vinkovcz<br />
Arad. Brassó. Bukarest<br />
Balatonfüred, Tapolcza<br />
Munkács, l.nwoczne<br />
Kolozsvár, Brassó<br />
R<strong>sz</strong>ck. Bród<br />
Bullka, Berlin<br />
M<strong>sz</strong>iget. Slanislnu<br />
Wien Sopron<br />
Dicskr<br />
Kassa. I'úpiúiI-Keika<br />
Kun<strong>sz</strong>enlmiklós-Tass<br />
Nagykáta<br />
Balatonfüred, Tapolcza<br />
Bicske<br />
Gödöli*<br />
Ül 2<br />
914<br />
314<br />
10<br />
KIOK<br />
240 1<br />
I5"4<br />
316<br />
13.4<br />
404<br />
•)<br />
4<br />
. (JO4<br />
916<br />
; 304<br />
31S<br />
320<br />
26<br />
518<br />
12u2<br />
HKÜ<br />
9U4<br />
s**<br />
1U1IJ<br />
ín<br />
322<br />
«U6<br />
41U<br />
«<br />
321<br />
52?<br />
;»>»<br />
92u<br />
1UU4<br />
Í14<br />
328<br />
32X<br />
mia<br />
A<br />
|12^°, Sí<br />
Í220 .<br />
na 30 ! .<br />
»*>, .<br />
b 45 •<br />
JOO .<br />
l 20 Június l-t5I közlekedik.<br />
') V isár- és ünnepnapokon május 15-161<br />
bezárólag <strong>sz</strong>eptember 15-ig közlekedik.<br />
0 i sak hétfőn és ünnep utáni köznapo¬<br />
kon közlekedik.<br />
1907 9Ü<br />
603 tííi<br />
29») 9^<br />
303 9«<br />
1001 9-<br />
S15 9?S<br />
403 93£<br />
906 1(«S<br />
1303 10U<br />
333 103J<br />
525 ioa.<<br />
1503 10Í3<br />
HOl^llftS<br />
üjj'jill ifl<br />
S3Ü/JÍ1Ü<br />
0 SZT. (indollő<br />
° » líukarest. ^rad<br />
0 Gyr. Herlin. Iliillka<br />
' » KoiislanUiuijioly.Ri'Ign<br />
5 • Lrnibfrg Kassa<br />
3 Szv. Wifu. Sopron<br />
5 Gyv. Bukarest. Arad<br />
* • Sarajevo.Briul.Szabadk<br />
1 • London, l'aris, Wien<br />
5 * E<strong>sz</strong>ék, Pécs<br />
0 SZT. Hatvan<br />
3 Gyv. Poprád-Felka. Kassa<br />
1 • Graz, Feliring<br />
3 SZT. Kim<strong>sz</strong>entmiklós-Tass<br />
3 • Bicske<br />
' • Nagykáta<br />
3 • Tapolcza, Bíflatonfürei<br />
3 • Péczel<br />
5 • Gödöllő<br />
í > Szolnok<br />
• » Bukarest, Debreczen<br />
2 » Bruek-Királyhida<br />
i Gyr. Poprad-Kelka, Kassa<br />
- » Wien, Graz<br />
• SZT. Stansilan. M<strong>sz</strong>igel<br />
! * Solia, Belgrád<br />
! » Bukarest, Arad<br />
í VT. Szerencs<br />
: SZT. Berlin, Ruttka<br />
! » Bicske<br />
> • Tapolcza, Balatonfüred<br />
! • Nagykáta<br />
i • Fiume, Bród<br />
! • Lawoczne, M<strong>sz</strong>igel<br />
í » Gödöllő<br />
: • Wien, Graz<br />
> » Csorba, Kassa<br />
• Bicske<br />
• Péczel<br />
• Vinkovcze, E<strong>sz</strong>ék, Pécs<br />
Gyr. Brassó. Arad<br />
SZT. Tríest, Torbágy<br />
Gyv. Berlin, Ruttka<br />
• Róma, Fiume, Pécs<br />
SÍT. Kiskörös<br />
8yr. Lemberg, Przemyíl<br />
» Sofla, Belgrád<br />
» Graz, Triest<br />
SÍT. Gödöllő<br />
• Segesvár, Kolortvnr<br />
Syr- Bártfe, Csorba Kassa<br />
» Tapolcza, Belatdoflired<br />
SÍT. Bictk«<br />
1.<br />
' JunhM l-t« közlekedik,<br />
luniux IS-iöl bezárólag <strong>sz</strong>eptember 15-ig<br />
közlekedik.<br />
'í Csík vs«r- és ünnepnapokon közle¬<br />
kedik<br />
•• Vanár- és ünnepnapokon május l.Vlol<br />
bruiniNi uentrmber r.-ig közlekedik.<br />
•• NuiThAiífol Szolnokig cs;ik <strong>sz</strong>ombaton<br />
»> ünnep előtti kö/napokon közlrkedik.<br />
lúuk -<br />
MpakoD közlekedik.<br />
524><br />
ie<br />
332<br />
luuti<br />
1708<br />
l.",14<br />
Ü1U<br />
lÜUfi<br />
334<br />
S3D><br />
I3CS<br />
«W<br />
1506<br />
JSS<br />
IPIil<br />
. «n 1<br />
« j<br />
| **<br />
9W l<br />
814<br />
C22 l<br />
Ua fa<br />
|12^°, Sí<br />
Í220 .<br />
na 30 ! .<br />
»*>, .<br />
b 45 •<br />
JOO .<br />
l 20 Június l-t5I közlekedik.<br />
') V isár- és ünnepnapokon május 15-161<br />
bezárólag <strong>sz</strong>eptember 15-ig közlekedik.<br />
0 i sak hétfőn és ünnep utáni köznapo¬<br />
kon közlekedik.<br />
1907 9Ü<br />
603 tííi<br />
29») 9^<br />
303 9«<br />
1001 9-<br />
S15 9?S<br />
403 93£<br />
906 1(«S<br />
1303 10U<br />
333 103J<br />
525 ioa.<<br />
1503 10Í3<br />
HOl^llftS<br />
üjj'jill ifl<br />
S3Ü/JÍ1Ü<br />
0 SZT. (indollő<br />
° » líukarest. ^rad<br />
0 Gyr. Herlin. Iliillka<br />
' » KoiislanUiuijioly.Ri'Ign<br />
5 • Lrnibfrg Kassa<br />
3 Szv. Wifu. Sopron<br />
5 Gyv. Bukarest. Arad<br />
* • Sarajevo.Briul.Szabadk<br />
1 • London, l'aris, Wien<br />
5 * E<strong>sz</strong>ék, Pécs<br />
0 SZT. Hatvan<br />
3 Gyv. Poprád-Felka. Kassa<br />
1 • Graz, Feliring<br />
3 SZT. Kim<strong>sz</strong>entmiklós-Tass<br />
3 • Bicske<br />
' • Nagykáta<br />
3 • Tapolcza, Bíflatonfürei<br />
3 • Péczel<br />
5 • Gödöllő<br />
í > Szolnok<br />
• » Bukarest, Debreczen<br />
2 » Bruek-Királyhida<br />
i Gyr. Poprad-Kelka, Kassa<br />
- » Wien, Graz<br />
• SZT. Stansilan. M<strong>sz</strong>igel<br />
! * Solia, Belgrád<br />
! » Bukarest, Arad<br />
í VT. Szerencs<br />
: SZT. Berlin, Ruttka<br />
! » Bicske<br />
> • Tapolcza, Balatonfüred<br />
! • Nagykáta<br />
i • Fiume, Bród<br />
! • Lawoczne, M<strong>sz</strong>igel<br />
í » Gödöllő<br />
: • Wien, Graz<br />
> » Csorba, Kassa<br />
• Bicske<br />
• Péczel<br />
• Vinkovcze, E<strong>sz</strong>ék, Pécs<br />
Gyr. Brassó. Arad<br />
SZT. Tríest, Torbágy<br />
Gyv. Berlin, Ruttka<br />
• Róma, Fiume, Pécs<br />
SÍT. Kiskörös<br />
8yr. Lemberg, Przemyíl<br />
» Sofla, Belgrád<br />
» Graz, Triest<br />
SÍT. Gödöllő<br />
• Segesvár, Kolortvnr<br />
Syr- Bártfe, Csorba Kassa<br />
» Tapolcza, Belatdoflired<br />
SÍT. Bictk«<br />
1.<br />
A vonatok indulása<br />
Budapest-Józsefvárosról.<br />
Délután.<br />
524><br />
ie<br />
332<br />
luuti<br />
1708<br />
l.",14<br />
Ü1U<br />
lÜUfi<br />
334<br />
S3D><br />
I3CS<br />
«W<br />
1506<br />
JSS<br />
IPIil<br />
. «n 1<br />
« j<br />
| **<br />
9W l<br />
814<br />
C22 l<br />
Ua fa<br />
|12^°, Sí<br />
Í220 .<br />
na 30 ! .<br />
»*>, .<br />
b 45 •<br />
JOO .<br />
l 20 13 május hó 1-tól.<br />
A vonatok érkezése Budapest nyugoti p.-u.-ra.<br />
• Érvényes 1!U3 május hó 1-tól.<br />
t<br />
!h «• «?<br />
HÍ<br />
hová H j üli<br />
hová<br />
tíS<br />
I • -c e.<br />
honnan<br />
Is<br />
SE «<br />
If {1<br />
» « -c a.<br />
honnan<br />
& S<br />
t<br />
1<br />
1<br />
IS4 2<br />
152 C<br />
IZi E<br />
7IM £<br />
4102 t<br />
&5U2 í<br />
156 6<br />
102 6<br />
510 7<br />
1402 ;<br />
nn 7<br />
I5K 8<br />
708 (<br />
712 (<br />
134 8<br />
1104 £<br />
111 E<br />
160 t<br />
I'i2 11<br />
pm 11<br />
i.»;'>jil<br />
7IÍOM1<br />
116 12<br />
•SS-r<br />
2Í .<br />
£2 .<br />
oo .<br />
30 .<br />
3S .<br />
30 k. 0.<br />
rZT.<br />
00 Gyv.<br />
ős í<br />
5» .<br />
00 Sir.<br />
25 Gyr.<br />
*° SÍT.<br />
*s .<br />
OS .<br />
15 .<br />
45<br />
00 .<br />
10 .<br />
3S .<br />
55 .<br />
00 »<br />
Vácz<br />
Rákospalota-Újpest<br />
Érsekújvár<br />
Szeged, Szolnok<br />
E<strong>sz</strong>tergom<br />
Lajosmizse, Kecskéméi<br />
Bákospnlota-Újpest<br />
Wien, Paris, Ostende<br />
Segesvár, Stanislau<br />
Zsolna, Berlin<br />
Nagy<strong>sz</strong>ombat, Wien<br />
Dunake<strong>sz</strong>i-Alag<br />
Orsóvá, Házias<br />
Házias, Karánsébes<br />
Nagymaros<br />
H-<strong>sz</strong>lergom<br />
Wien, Berlin.<br />
riákospaloln-Cjpest<br />
rUkospalota-Újpest<br />
Lajosmizse, Kecskemét<br />
Nagymaros<br />
Czegléd<br />
Wien<br />
1W 1<br />
714 1<br />
1404 l!<br />
138 i:<br />
4106 1'<br />
166 ;<br />
4HO») '<br />
iái :<br />
4108 :<br />
106 1<br />
126 '.<br />
170 1<br />
4110 i<br />
506 1<br />
HW 'A<br />
120 'í<br />
70^1 5<br />
6TUI 2<br />
lüflfi 'J<br />
172 ;<br />
140 !<br />
174 J<br />
716 í<br />
110 5<br />
142 i<br />
176 J<br />
I2H G<br />
732 <br />
KOI 7*0<br />
127 7»s<br />
113 81°<br />
UU7 815<br />
719 8 40<br />
IZ9 8"<br />
159 9»°<br />
7«6 9«<br />
44)1 9*°<br />
1U8 '(55<br />
161 lü 30<br />
715 10*5<br />
119 11 ás<br />
163 1200<br />
S» Kákospalolíi-Új|ii:sl<br />
» Üuiiake<strong>sz</strong>i-Alag<br />
• (zenied<br />
• Vec-sés<br />
• Monor<br />
» E<strong>sz</strong>tergom<br />
• Nagymaros<br />
Szolnok. Czegléd<br />
k. o. /Konstantinápoly,<br />
•XT. 1 Belgrád<br />
(Konstantinápoly,<br />
IHukarest<br />
SZT. Rakospnlota-Üjpest<br />
• Ijijosmizse<br />
» Nagymaros<br />
» Berlin, /.solna<br />
Gyr. Muros-Vúsárhely<br />
SÍT. E<strong>sz</strong>tergom<br />
» liukarrst. Házias<br />
» Rákospalota-Újpest<br />
» Párkány-Nána<br />
• Czegléd<br />
G<br />
/Bukarest, Kolozsvár,<br />
' ' \Maramaros<strong>sz</strong>iiifl<br />
SÍT. Váez<br />
• Kecskemét, Ijijosmizse<br />
» Harkanv-Nána<br />
. Paris, Wien<br />
• E<strong>sz</strong>tergom<br />
» Kiskunfélegyháza<br />
• Párkány-Nana<br />
» Ounakeazi-Alag<br />
GJTT. Szeged<br />
» Berlin, Zsolna, Pozsony<br />
SXT. E<strong>sz</strong>tergom<br />
» Rákospalota-Újpest<br />
» Szeged<br />
» Gála nta<br />
• Rákospalota-Ujpest<br />
1« 12 90<br />
U7 1»°<br />
703 1"<br />
Mf7 1«»<br />
X» l 80<br />
103 2°°<br />
,111 2 08<br />
Ifti 2*°<br />
171 a 00<br />
6503 3*°<br />
173 3 SO<br />
713 4° 5<br />
13!) 4»°<br />
4113 5 s<br />
175 5i s<br />
121 55*<br />
115 61S<br />
1403 6£2<br />
177 622<br />
707 6ᣠ(<br />
iof. eaa!<br />
107 7i2<br />
711 ! 7ifc í<br />
179 l sas<br />
731 822<br />
141')! SÍ2<br />
1117^1 8ii<br />
143 8?^<br />
131 8£2<br />
109 925 C<br />
729«i' 8í2l ^<br />
lll'.r'l 9^5:<br />
.505 9^1<br />
181 9ái!<br />
509 9i2'C<br />
405 9Ü<br />
1115 lH'Ji t<br />
183') lüü<br />
145 lllZi<br />
>513 10áS<br />
117 10Ü*<br />
717 11 SS<br />
101 1126 J<br />
ts5 nu a<br />
m HM<br />
SZT. Kákospalota-Ujpest<br />
• Nagymaros<br />
3yr. Bukarest. Bázjás<br />
SÍT. Hákospalota-Ujpesl<br />
Jv_ /Tövis, Kolozsvár,<br />
T- \Szatmár-Némeü<br />
Paris, Wien<br />
Siv. E<strong>sz</strong>tergom<br />
» Dunake<strong>sz</strong>i-AIae<br />
» Hákospalota-Ujpest<br />
• Kecskemét, l^ijosmizse<br />
• Rákospalota-Úipest<br />
• Temesvár-Józsefváros<br />
• Nagymaros<br />
» E<strong>sz</strong>tergom<br />
» Rákospalota-Újpest<br />
• Ersekuivár<br />
• Wien, Berlin<br />
• Berlin, Zsolna<br />
» Rákospalota-Újpest .<br />
íyr. Orsóvá. Báziás<br />
• Wien<br />
• Wien<br />
/iiTgom<br />
(jegléd. Szolnok<br />
Pozsony. Zsolna, llcrlin<br />
Párkány-Nána<br />
( í.-gléd<br />
llakospalota-Ujpest<br />
Vácz<br />
Czrgléd<br />
[.njosmizse<br />
I'árkány-Nána<br />
llukarest. Báziás<br />
DuM.ike<strong>sz</strong>i-Alag<br />
Zsolna, Berlin<br />
Wien, Paris<br />
Bukarest, Stanislau<br />
3unake<strong>sz</strong>i-Alag<br />
Szeged. Báziás. Bukarest<br />
Maros-Vásárhely<br />
Kiskunfélegyháza, Szeged<br />
E<strong>sz</strong>tergom<br />
3elgrád,Konstantinápoly<br />
Sagymaros<br />
Bukarest, Konstanti¬<br />
nápoly<br />
i<br />
M* 3Ü<br />
líl 5°J<br />
m sis<br />
no < 3í2<br />
T& SiS<br />
410S 54Ü<br />
153 5A£<br />
6701 6°°<br />
90P) 61°<br />
701«) 61°<br />
153 6^8<br />
5507 6*><br />
135 635<br />
1407 6 40<br />
503 650<br />
1105 7»°<br />
709 715<br />
155 720<br />
125 7 35<br />
727 7 30<br />
501 7"<br />
157 7«><br />
KOI 7*0<br />
127 7»s<br />
113 81°<br />
UU7 815<br />
719 8 40<br />
IZ9 8"<br />
159 9»°<br />
7«6 9«<br />
44)1 9*°<br />
1U8 '(55<br />
161 lü 30<br />
715 10*5<br />
119 11 ás<br />
163 1200<br />
S» Kákospalolíi-Új|ii:sl<br />
» Üuiiake<strong>sz</strong>i-Alag<br />
• (zenied<br />
• Vec-sés<br />
• Monor<br />
» E<strong>sz</strong>tergom<br />
• Nagymaros<br />
Szolnok. Czegléd<br />
k. o. /Konstantinápoly,<br />
•XT. 1 Belgrád<br />
(Konstantinápoly,<br />
IHukarest<br />
SZT. Rakospnlota-Üjpest<br />
• Ijijosmizse<br />
» Nagymaros<br />
» Berlin, /.solna<br />
Gyr. Muros-Vúsárhely<br />
SÍT. E<strong>sz</strong>tergom<br />
» liukarrst. Házias<br />
» Rákospalota-Újpest<br />
» Párkány-Nána<br />
• Czegléd<br />
G<br />
/Bukarest, Kolozsvár,<br />
' ' \Maramaros<strong>sz</strong>iiifl<br />
SÍT. Váez<br />
• Kecskemét, Ijijosmizse<br />
» Harkanv-Nána<br />
. Paris, Wien<br />
• E<strong>sz</strong>tergom<br />
» Kiskunfélegyháza<br />
• Párkány-Nana<br />
» Ounakeazi-Alag<br />
GJTT. Szeged<br />
» Berlin, Zsolna, Pozsony<br />
SXT. E<strong>sz</strong>tergom<br />
» Rákospalota-Újpest<br />
» Szeged<br />
» Gála nta<br />
• Rákospalota-Ujpest<br />
1« 12 90<br />
U7 1»°<br />
703 1"<br />
Mf7 1«»<br />
X» l 80<br />
103 2°°<br />
,111 2 08<br />
Ifti 2*°<br />
171 a 00<br />
6503 3*°<br />
173 3 SO<br />
713 4° 5<br />
13!) 4»°<br />
4113 5 s<br />
175 5i s<br />
121 55*<br />
115 61S<br />
1403 6£2<br />
177 622<br />
707 6ᣠ(<br />
iof. eaa!<br />
107 7i2<br />
711 ! 7ifc í<br />
179 l sas<br />
731 822<br />
141')! SÍ2<br />
1117^1 8ii<br />
143 8?^<br />
131 8£2<br />
109 925 C<br />
729«i' 8í2l ^<br />
lll'.r'l 9^5:<br />
.505 9^1<br />
181 9ái!<br />
509 9i2'C<br />
405 9Ü<br />
1115 lH'Ji t<br />
183') lüü<br />
145 lllZi<br />
>513 10áS<br />
117 10Ü*<br />
717 11 SS<br />
101 1126 J<br />
ts5 nu a<br />
m HM<br />
SZT. Kákospalota-Ujpest<br />
• Nagymaros<br />
3yr. Bukarest. Bázjás<br />
SÍT. Hákospalota-Ujpesl<br />
Jv_ /Tövis, Kolozsvár,<br />
T- \Szatmár-Némeü<br />
Paris, Wien<br />
Siv. E<strong>sz</strong>tergom<br />
» Dunake<strong>sz</strong>i-AIae<br />
» Hákospalota-Ujpest<br />
• Kecskemét, l^ijosmizse<br />
• Rákospalota-Úipest<br />
• Temesvár-Józsefváros<br />
• Nagymaros<br />
» E<strong>sz</strong>tergom<br />
» Rákospalota-Újpest<br />
• Ersekuivár<br />
• Wien, Berlin<br />
• Berlin, Zsolna<br />
» Rákospalota-Újpest .<br />
íyr. Orsóvá. Báziás<br />
• Wien<br />
• Wien<br />
/iiTgom<br />
(jegléd. Szolnok<br />
Pozsony. Zsolna, llcrlin<br />
Párkány-Nána<br />
( í.-gléd<br />
llakospalota-Ujpest<br />
Vácz<br />
Czrgléd<br />
[.njosmizse<br />
I'árkány-Nána<br />
llukarest. Báziás<br />
DuM.ike<strong>sz</strong>i-Alag<br />
Zsolna, Berlin<br />
Wien, Paris<br />
Bukarest, Stanislau<br />
3unake<strong>sz</strong>i-Alag<br />
Szeged. Báziás. Bukarest<br />
Maros-Vásárhely<br />
Kiskunfélegyháza, Szeged<br />
E<strong>sz</strong>tergom<br />
3elgrád,Konstantinápoly<br />
Sagymaros<br />
Bukarest, Konstanti¬<br />
nápoly<br />
' Érkezik minden kedden, <strong>sz</strong>erdán,<br />
pénteken és vasárnapon,<br />
t'rkezik minden hétfőn, csütörtökön<br />
és <strong>sz</strong>ombaton.<br />
> Vasár- és ünnepnapokon május 15-tól<br />
közlekedik.,<br />
) Vasár- és ünnepnapokon közlekedik.<br />
) Vasár- és ünnepnapokon május 15-tól<br />
bezárólag <strong>sz</strong>eptember 15-ig közlekedik.<br />
1« 12 90<br />
U7 1»°<br />
703 1"<br />
Mf7 1«»<br />
X» l 80<br />
103 2°°<br />
,111 2 08<br />
Ifti 2*°<br />
171 a 00<br />
6503 3*°<br />
173 3 SO<br />
713 4° 5<br />
13!) 4»°<br />
4113 5 s<br />
175 5i s<br />
121 55*<br />
115 61S<br />
1403 6£2<br />
177 622<br />
707 6ᣠ(<br />
iof. eaa!<br />
107 7i2<br />
711 ! 7ifc í<br />
179 l sas<br />
731 822<br />
141')! SÍ2<br />
1117^1 8ii<br />
143 8?^<br />
131 8£2<br />
109 925 C<br />
729«i' 8í2l ^<br />
lll'.r'l 9^5:<br />
.505 9^1<br />
181 9ái!<br />
509 9i2'C<br />
405 9Ü<br />
1115 lH'Ji t<br />
183') lüü<br />
145 lllZi<br />
>513 10áS<br />
117 10Ü*<br />
717 11 SS<br />
101 1126 J<br />
ts5 nu a<br />
m HM<br />
SZT. Kákospalota-Ujpest<br />
• Nagymaros<br />
3yr. Bukarest. Bázjás<br />
SÍT. Hákospalota-Ujpesl<br />
Jv_ /Tövis, Kolozsvár,<br />
T- \Szatmár-Némeü<br />
Paris, Wien<br />
Siv. E<strong>sz</strong>tergom<br />
» Dunake<strong>sz</strong>i-AIae<br />
» Hákospalota-Ujpest<br />
• Kecskemét, l^ijosmizse<br />
• Rákospalota-Úipest<br />
• Temesvár-Józsefváros<br />
• Nagymaros<br />
» E<strong>sz</strong>tergom<br />
» Rákospalota-Újpest<br />
• Ersekuivár<br />
• Wien, Berlin<br />
• Berlin, Zsolna<br />
» Rákospalota-Újpest .<br />
íyr. Orsóvá. Báziás<br />
• Wien<br />
• Wien<br />
%<br />
irfelemelés^el, csekély havi<br />
ré<strong>sz</strong>letfizetésre!!<br />
Eredeli "Angyal" védjegyű<br />
grainmofonok lernkata.<br />
ELEK és TÁRSA r -t.<br />
BUDAPEST.<br />
Irodák V., Bálvány-n. 18.<br />
Üzlet VI., Anclrássy-ut 1.<br />
Legújabb kimerítő grammofm és<br />
lemezárjeoyzék ingyen ét bérm.<br />
MARÜ&<br />
JLwJL gyóffyforráa — (Beregmegye.)<br />
• gyomor, balek, Lagyholyag l különösen •<br />
l«K«ö»er-rek hnrutoe bántalmainál igen jó- b-a-<br />
tám még akkor is, ha varsóiak e««te forog fenn.<br />
He g rendelhető: EDESK.UTT L.-nál Buoaptaten<br />
éi » forral kezelíaégénél Munkácson.
744 VASÁRNAPI ÚJSÁG. <strong>37.</strong> SZÁM. <strong>1913.</strong> <strong>60.</strong> ÉVFOLY,<br />
A*.<br />
i .Soványító<br />
A nem graziosns és<br />
kényelmetlen kövér¬<br />
ség, elhájasodfls elleni<br />
küzdelemben, ba a<br />
csípőt és hasat korc¬<br />
sabbá tenni,az idomok,<br />
(vonalak) <strong>sz</strong>épségét<br />
megőrizni akarjuk,<br />
teljes bizalommal lia<strong>sz</strong>nálhatjuk,<br />
D'DESCHAMP<br />
JODHYRINE-ját.<br />
Ez egyike azon ritka<br />
és megbízható soványitó<br />
<strong>sz</strong>ereknek, mely<br />
az egé<strong>sz</strong>ségre teljesen<br />
ártalmatlan; korhá¬<br />
zakban jó eredmén¬<br />
nyel ha<strong>sz</strong>nálják és<br />
<strong>sz</strong>ámos orvos rendeli,<br />
eladása a vegyelemzés alapján a világ majdnem<br />
minden or<strong>sz</strong>ágában engedélyezve van<br />
Ha<strong>sz</strong>nálata egy<strong>sz</strong>erű, mert semmiféle életrend<br />
megváltoztatást nem igényel.<br />
Kapható a legtöbb gyógy<strong>sz</strong>ertárban.Ára ló.-korona.<br />
GrAR : Paris. Laboratoire DUBOIS. 7, Rue Jadin.<br />
M«»'i«o«nAo röRKTÁH : TÖKÖK Józs'F gyógy<strong>sz</strong>ertára. Budapest,<br />
VI., Király-Qtrzn 12 t* Andrásey-ut 26 <strong>sz</strong>. i<br />
ÉS KÉSZ AGYAK<br />
Saját érdekét védi, ha ezen J, Mi OMw-»ólr i"i o 1/-O+<br />
czikk bevásárlása eiőtt arjegyzeKunKet<br />
ingyen, bérmentve) meghozatja. Óriási vála<strong>sz</strong>ték a legmegbíz¬<br />
hatóbb minőségben, kizárólag élő libákról eredő, higien. ti<strong>sz</strong>t,<br />
ágytoll B pehe'.yben. Megnem felelőt kicserélünk, vapy a pénzt<br />
vis<strong>sz</strong>aadjuk. Koczkázat kizárva.Több nyilvános intézet <strong>sz</strong>állítói.<br />
•agyar Kereskedelmi Vállalat, íliskolcz 2. <strong>sz</strong>ám.<br />
Biftner 8<br />
Ez a kivonat, amely tökéle¬<br />
tesen koncentrált oldata a<br />
fenyő aetherbalzsamos-gyantás<br />
anyagainak, nagyon al¬<br />
kalmas langyos, erősítő és<br />
fájdalomcsillapító<br />
kádfürdőkhöz és<br />
orvosokáltalgyermesék<br />
és felnőt¬<br />
tek rés zére már<br />
több mint 20 év<br />
óta ajánltatik. Egy fürdőhöz<br />
80 nÚ. Í4 fürdő 15 korona.<br />
Főraktár: Július Bittner<br />
gy ógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>nél ,cs. és kir. ud v.<br />
<strong>sz</strong>állító Reichenan,N.-ost.<br />
Kérjen kifejezetten Bittner<br />
ké<strong>sz</strong>ítményét Reiehenauból<br />
(N.-Óét.) mert sok utánzat van.<br />
Kapható: Török József<br />
gyógy<strong>sz</strong>ertárában Budapest.<br />
-<br />
RENDELÉSNÉL<br />
SZÍVESKEDJÉK<br />
LAPUNKRA<br />
HIVATKOZNI<br />
CALDERONI ÉS TÁRSA<br />
Budapest, V., Gizella tér 1. (Haas palota}-<br />
D] rend<strong>sz</strong>erű <strong>sz</strong>em¬<br />
üvegek és orrcsiptetők,<br />
legújabb Zeiss<br />
Punclal cs Busch<br />
isokrystar üvc(jckkel,mclyck<br />
az cfjé<strong>sz</strong><br />
láttéren eg3'enlctesen<br />
élesen rajzolt<br />
(anastj'gmatikus) ::<br />
képei adnak. Zeiss<br />
Katral-üvcfjek hályofjopcráltaknak. Zeiss Distal- (távcsöves) pöpasxcm,<br />
magaslbku rövidlátóknak. Lu]>ck és iiagyitóiivegek nyengelntoknak. Védőüvegek<br />
<strong>sz</strong>ürke, Fien/al, Eudhos. Euixantos, Halfauer, Hygat, Schott<br />
nehéz tlint, Scliolt snrga ílint és Zeiss Umbral-üvegekkel. líilbcalis-üvegek.<br />
I.orgncltek, platina, nrany, double, ezüst, zománcz, gyöngyház, aczóloxyd<br />
és teknősbéKa foplalatban. Színházi, tábori, vadá<strong>sz</strong> és versenylátcsövek.<br />
HaroinctiTfk. Hőmérők. Fényképé<strong>sz</strong>eli kc<strong>sz</strong>ülckck. Árjegyzék ingyen.<br />
HIRSCH és FRANK<br />
Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Ré<strong>sz</strong>vénytársulat<br />
BUDAPEST, VI. KÉR., ARÉNA-UT 127. SZ.<br />
Külön o<strong>sz</strong>tíly<br />
téglagyári gépek.<br />
GYÁRT ; fali tégla é» osorépsaj tékát, téBlaej4rtd ém »ern(pneemnn-<br />
———.— káló gépeket legújabb él legjobban bevált <strong>sz</strong>erkezetekben.<br />
Elvállalja any ág vizs¬<br />
gálatok kivitelét e«<br />
teljes<br />
telepek<br />
létesítését.<br />
Tervek é. tölt.egvete.<br />
•ék dijtalannl.<br />
ELSŐRANOD<br />
REFERENCZIAK.<br />
A keblek fejle<strong>sz</strong>tésére és erősítésére a Pilules<br />
Orientales közelébe semmi sem jöhet,<br />
Szép, kemény és kifejlett kebel mindig nagy<br />
vágva volt az elegáns hölgyeknek, mert elfngednefettenül<br />
honá&rtozik a <strong>sz</strong>épség leljossegeliez.<br />
T.hát nem fölösleges ismételni a holgyekilek,<br />
akiknek keble nincs elegendő mádon kiti>jlo<<br />
vagv- azoknak a sokaknak, akiknek melle nem<br />
rcnáelkwik a/zal a niganyossaggal amelye a<br />
mostani divat megkövetel, hogy egyedül a Pilnles<br />
ürientales. adják míg az ideális keblet, amely<br />
elegánsan harmonizál a derek karcsúságával.<br />
Sok másféle <strong>sz</strong>ert és kezelest hirdetnek meg,<br />
mint czélhozvezetot, de eddig mind hatástalan¬<br />
nak bizonyult és kénytelen volt a Pilules Orientales-nak<br />
átengedni a teret, amelyet ma az egé<strong>sz</strong><br />
világon ismernek és kedvelnek. De mindez nem<br />
tart vis<strong>sz</strong>a némely utánzót attól, hogy idqrolidöre<br />
ismét csoda<strong>sz</strong>ernek ne hirdesse a maga<br />
ké<strong>sz</strong>ítményét. Ezek az ígéretek; sajnos, nem vál¬<br />
nak be s a hölgyeknek az a ré<strong>sz</strong>e, amely Intelt<br />
ad ezeknek a csábító maga<strong>sz</strong>talasoknnk,<br />
a nagy költ¬<br />
ség ellenére is csalódik.<br />
Ezek a hölgyek jobban tet¬<br />
ték volna, ha mindjárt a<br />
Pilules Oricnlales-t ha<strong>sz</strong>nál¬<br />
ják, mert akkor sok csaló¬<br />
dást elkerülhettek volna<br />
Azon kölgyek <strong>sz</strong>áma, akik<br />
a Pilules Orientalesnek kö¬<br />
<strong>sz</strong>önhetik a gyönyörű mel¬<br />
let, nagyobbodik naprólnapra<br />
és" a hálájuk kitűnik<br />
dicsérő leveleikből, amelye¬<br />
ket — hivatali titok akadá¬<br />
lyoz abban, — hog.v teljes<br />
<strong>sz</strong>övegükben közöljük, de<br />
amelyek a Pilules Orien¬<br />
tales elvitathatatlan hatáfáiak<br />
ő<strong>sz</strong>inte és autentikus<br />
bizonyítékai.<br />
így ir pl. de C ... hölgy :<br />
Teljesen meg vagyok elégedve<br />
azon eredménynyel, amelyet el¬<br />
értem a Pilules Orientalessel.<br />
Legyen biztosítva, mi<strong>sz</strong>erint há¬<br />
lámat fogom Önnek tanúsítani,<br />
s hogy fogok jó és jól érdemelt<br />
reklámot csinálni a^ ön pilulái<br />
ré<strong>sz</strong>ére.<br />
MmedeC ... rue Biyen,<br />
Paris.<br />
És a másik .-<br />
Órám;<br />
A Pilules Orientales nagyon jót te<strong>sz</strong>nek és kn<strong>sz</strong>iinet<br />
esekért, látom örömmel azon beeséseket lassan eltűnni,<br />
amelyek körülvették keblemet. Most már nem esem két¬<br />
ségbe, hogy <strong>sz</strong>ép keblet fogok vis<strong>sz</strong>akapni, amelyet több<br />
év óta elve<strong>sz</strong>tettem.<br />
Louitr M. . . rue Franklin, Passy.<br />
A Pilules Orientales ha<strong>sz</strong>nálata altul csodála¬<br />
tosan meglelnek a fiatal leányoknak épp ügy,<br />
mint azon hölgyeknek, kiknek keble tökéletle¬<br />
nül van kifejlődve vagy <strong>sz</strong>áradtság és beteg¬<br />
ségben <strong>sz</strong>envedett.<br />
•Gyenge egé<strong>sz</strong>ségű és <strong>sz</strong>ervezetü egyének Is bevehetik<br />
azokat, aliogy a következő két kivonat<br />
mulatja :<br />
Uram l<br />
Én nagyon meg vagyok elégedve a Pilules Orientaíes-sal,<br />
amelyek nemcsak kissé'nagyobb keblet adnak,<br />
hanem egé<strong>sz</strong>ségesebb is vagyok. Alá 20 éves raffnok,<br />
véruzege'ny voltam a legzsengébb gyermekkorom óta és<br />
csak azóta, hogy ve<strong>sz</strong>em az ön Pilvláit, Intőm, vér¬<br />
<strong>sz</strong>egénységemet eltűnni.<br />
Mille O . . . piacé St.-Pierre, Tonneins.<br />
Uram /"<br />
A barátnőm, akivel megismertetten a Pilulei Orítt<br />
táléit, nagfion meg van velük elégedve. Sitgso,?„.<br />
görcsei voltak, amelyek eltűntek.<br />
L. V... rue fíouraye, OranviU,<br />
így a Pilnles Orientales nem ártanak soha<br />
sem az egé<strong>sz</strong>ségnek, sem a gyomornak. Külön<br />
ben kizárólag árfatlan és jótevő anyagokat tar<br />
talmaznak s nem ve<strong>sz</strong>élyes <strong>sz</strong>ereket) mint arzén<br />
vagy más és soha nem merült föl pana<strong>sz</strong> 30 év<br />
óta, amióta minden or<strong>sz</strong>ágbeli hőlgv és fiatal<br />
leány ha<strong>sz</strong>nálja.<br />
Az orvosok maguk elismerik érdemét, rendelik<br />
pacienseiknek, amit a következő levél bizonyít •<br />
Uram!<br />
Tovább is rendelem a kitünS Pilulei Orientalts<br />
produktumot az enp'íezienseimnek e's örömmel kijelent<br />
hetem Önnek, hogy ennek <strong>sz</strong>ámat sikert kö<strong>sz</strong>önhetek"<br />
Dactor O . . . d ff..<br />
(Loire-Inféricure.) '<br />
A kezelés-jó hatása azon¬<br />
nal kifejezésre jut és töké¬<br />
letes le<strong>sz</strong> a hatás 2 hónán<br />
alatt, sőt gyakran néhány<br />
hét _alatt ahogy a következö<br />
két levél mutatja:<br />
Uram t<br />
lé nap óta <strong>sz</strong>edem a Pilules<br />
OHentalest ét már megelégedett¬<br />
séggel meglepő eredményt ve<strong>sz</strong>ek<br />
é<strong>sz</strong>re.<br />
Mme 3... i ... rue Condart<br />
Marseille.<br />
Uram l<br />
Ezennel tietek önnek gratu¬<br />
lálni Pilules Oritntalctcert<br />
amelyet jobban lehetne ciodapilulának<br />
nevezni, hogy egyet¬<br />
len üveg elegendő volt, hogi<br />
eltüntesse mellhorpadásaimat,<br />
amely keblem mindkét oldali*<br />
volt. Hőst gyönyörű Iteblemvan.<br />
Az én puha mellem megkemé¬<br />
nyedett, s én az Ön PilttláiUl<br />
el vagyok ragadtatva.<br />
Mme A... L... Vevey, Sviji<br />
Itt félbe<strong>sz</strong>akítjuk a czitálásokat,<br />
amelyek a Pilules<br />
Orientales hatását mutat¬<br />
ják, amelyek nem engedik<br />
ös<strong>sz</strong>etéve<strong>sz</strong>teni egyikével<br />
sem azoknak a nem reális<br />
<strong>sz</strong>ereknek,amelyek napról-napra megjelennek.<br />
Itt félbe<strong>sz</strong>akítjuk a 'czitálásokat, amelyek a<br />
Keleti pilulák hatását mutatják, amelyek nem<br />
engedik ös<strong>sz</strong>etéve<strong>sz</strong>teni egyikével sem azoknak<br />
a nem reális <strong>sz</strong>ereknek, amelyek napról-napra<br />
megjelennek.<br />
így tehát a hölgyek, ha javítani akarják keb¬<br />
lük e<strong>sz</strong>tétikáját, ha mellűk nem elég kiterjedt<br />
vagy kemény, ne habozzanak a nPilules Orientales»-hoz<br />
folyamodni. Néhány hét alatt leg¬<br />
kedvesebb óliajukat ieljesilw fogják látni &<br />
m-m fogják leg<strong>sz</strong>ebb derékkel megáldott barát¬<br />
nőjüket irigyelni. Meg le<strong>sz</strong> lepetve és elragad¬<br />
tatva az önnel teljesült gyors átalakulással.<br />
Egy üveg 'Pilnles Orientales- ára, ha<strong>sz</strong>ná¬<br />
lati utasítással együtt 6'4S postautalványon való<br />
beküldése ellenében, Vagy 6'75 kor. utánvéttel<br />
J. Ralié, Pharmacien, 45, rnc de rEchiquier,<br />
P.Tis. Raktár Au<strong>sz</strong>tria-Magyaror<strong>sz</strong>ág ré<strong>sz</strong>ére:<br />
Török József gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>, liudapest, VI. kér.,<br />
Kinily-ulcza 12 <strong>sz</strong>. Vcrlrieb Franz. Kosmet<br />
Ariikel Wien, XII. Dez., Teichackergasse 5.<br />
NUTH KÁROLY<br />
O». és klr. fensége<br />
József föh. üdv. <strong>sz</strong>ál. mérnök és gyáros.<br />
Gyár és Iroda: Budapest, VII. kér., Garay-nieza 10.<br />
Központi TÍZ-, lég-és gőzfűtések, lég<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong> és TÍz»ezetékek, csitoroázáíok,<br />
<strong>sz</strong>ellőztetések, <strong>sz</strong>ivattyúk, Tizerőmfivi emelőgépek slb. — Tervek,<br />
költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan ké<strong>sz</strong>íttetnek.<br />
•A8YARHON aSO. LE6MAQYOBB E8 LEGJOBB HÍRNEVŰ ÓRAflZUETE. :<br />
1647.<br />
-v tssa<br />
RÉSZLETFIZETÉSRE<br />
Mmmtv*. Jtttttartt<br />
lió 22-ig tartatnak meg, még pedig a következő napokon:<br />
Hirdetmény, <strong>sz</strong>eptember: —, 24, _„, 25, _„, 26, _., 27,<br />
w, 29, „„, 30, október: l, 4, 6, 7, 9, 10, 13, 14, 15, 17, 22-én-<br />
. . . . . . "<br />
^ ^ ' ^ ^ ^ • ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^<br />
C 6J ° 10 ^<br />
jelenlétében nyilvánosan történnek a M<br />
. .<br />
minden igény különbeni elve<strong>sz</strong>tésének terhe alatt ,<br />
Budapest, <strong>1913.</strong> évi <strong>sz</strong>eptember hó 7-én.<br />
u*-* uv -M./*>ig etíKKozienao.<br />
.Magyar Királyi S/abadalmazolt O<strong>sz</strong>tálysorsjáték laa/gatósága<br />
Pranklin-Társnlat nyomdája, Budapest. IV., Egyetem-ntcza 4. <strong>sz</strong><br />
38, SZ. <strong>1913.</strong> (<strong>60.</strong> ÉVFOLYAM.)<br />
Szerke<strong>sz</strong>tőségi iroda: IV. Vármegye-utcza 11.<br />
Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4.<br />
PEST<br />
Egyes <strong>sz</strong>ám<br />
ara 40 fillér.<br />
Előfizetési<br />
feltételek<br />
VÁRMEGYE SZÉKHÁZA, MELY<br />
SZERKESZTŐ<br />
HOITSY PÁL.<br />
Egé<strong>sz</strong>évre _ SÓ korona. A •Világkróitiká'-val<br />
_ _ 10 korona, negyedévenként l koronával<br />
; _ _ 6 korona. • több.<br />
MOST LEBONTÁSRA KERÜL. — Balogh Rudolf felvétele.<br />
BUDAPEST, 87KITKMBER 21.<br />
Külföldi előfizetésekhez a postailag meg¬<br />
határozott viteldíj lg. uatojando.