E l ő sz ó - Niton
Share Embed Flag
Download ePaper

E l ő sz ó - Niton

E l ő sz ó - Niton E l ő sz ó - Niton

niton.sk
08.12.2012 Views

A d a t o k az érc- és ásványbányászat, valamint a kohászat történetének bibliográfiájához Összeállította: Hadobás Sándor Érc- és Ásványbányászati Múzeum Rudabánya, 2001

A d a t o k<br />

az érc- és ásványbányá<strong>sz</strong>at,<br />

valamint<br />

a kohá<strong>sz</strong>at történetének<br />

bibliográfiájához<br />

Ös<strong>sz</strong>eállította:<br />

Hadobás Sándor<br />

Érc- és Ásványbányá<strong>sz</strong>ati Múzeum<br />

Rudabánya, 2001

E l <strong>ő</strong> s z <strong>ó</strong><br />

Az itt következ<strong>ő</strong> bibliográfia nem tudatos kutatás és válogatás eredménye – tehát ne<br />

keresse az olvas<strong>ó</strong>, hogy mi az, ami megtalálhat<strong>ó</strong> benne, és mi az, ami hiányzik bel<strong>ő</strong>le. Mindös<strong>sz</strong>e<br />

annyit tettem, hogy az elmúlt 2-3 évben az érc- és ásványbányá<strong>sz</strong>at, a kohá<strong>sz</strong>at és a rokon<br />

<strong>sz</strong>akmák történetének tanulmányozása közben kezembe került irodalomb<strong>ó</strong>l feljegyeztem<br />

azokat a címeket, amelyeket fontosnak, érdekesnek és a kés<strong>ő</strong>bbiekben ha<strong>sz</strong>nosíthat<strong>ó</strong>knak<br />

véltem a múzeumi munkában. Mostanára azonban akkorára növekedett ez a lista, hogy úgy<br />

gondoltam, <strong>sz</strong>erz<strong>ő</strong>k <strong>sz</strong>erinti abc-rendbe csoportosítva és néhány példányban közreadva talán a<br />

bányá<strong>sz</strong>attörténet kevés <strong>sz</strong>ámú hazai művel<strong>ő</strong>je is ha<strong>sz</strong>nát veheti ennek az ös<strong>sz</strong>eállításnak, tekintettel<br />

arra, hogy még nem ké<strong>sz</strong>ült e témakörben átfog<strong>ó</strong> <strong>sz</strong>akbibliográfia. Az ezeregynéhány<strong>sz</strong>áz<br />

tétel ugyan csak töredéke a gazdag hazai és külföldi montánliteratúrának, de arra<br />

talán már elegend<strong>ő</strong>, hogy a legtöbb kérdésben j<strong>ó</strong> eligazodást, támpontot adjon a további<br />

kutatásokhoz. A munkát, a bibliográfia b<strong>ő</strong>vítését továbbra is folyamatosan végzem, abban a<br />

reményben, hogy évek múltán ös<strong>sz</strong>eáll majd egy, a magyar vonatkozású adatok tekintetében<br />

csaknem teljes, az általánosan ha<strong>sz</strong>nosíthat<strong>ó</strong> külföldi írások esetében pedig <strong>sz</strong>emelvényes<br />

bibliográfia. Ehhez az id<strong>ő</strong>igényes, türelmet és tájékozottságot igényl<strong>ő</strong> vállalkozáshoz id<strong>ő</strong>vel<br />

talán sikerül segít<strong>ő</strong>ket, közreműköd<strong>ő</strong>ket is találnom.<br />

Az e kötetben <strong>sz</strong>erepl<strong>ő</strong> anyag különösebb kommentárt nem igényel. Benne bizonyos<br />

túlsúlyban vannak a kezdetekt<strong>ő</strong>l a középkorig terjed<strong>ő</strong> id<strong>ő</strong><strong>sz</strong>ak bányá<strong>sz</strong>atának és kohá<strong>sz</strong>atának<br />

a történetét tárgyal<strong>ó</strong> magyar és idegen nyelvű írások. Mostanában ugyanis f<strong>ő</strong>ként ennek a<br />

több évezredet átfog<strong>ó</strong>, érdekes és izgalmas kor<strong>sz</strong>aknak az emlékeit tanulmányoztam, kutattam,<br />

nem csak hazai ös<strong>sz</strong>efüggésben. De b<strong>ő</strong>ségesen <strong>sz</strong>erepelnek címek más korokr<strong>ó</strong>l, a<br />

bányá<strong>sz</strong>at fejl<strong>ő</strong>désének <strong>sz</strong>inte minden lényeges kérdésér<strong>ő</strong>l, kiemelked<strong>ő</strong> <strong>sz</strong>emélyiségeir<strong>ő</strong>l,<br />

tárgyi és <strong>sz</strong>ellemi néprajzár<strong>ó</strong>l, kultúrtörténeti vonatkozásair<strong>ó</strong>l és sok másr<strong>ó</strong>l is. Igyekeztem a<br />

nálunk (val<strong>ó</strong><strong>sz</strong>ínűleg nyelvi nehézségek miatt) kevésbé ismert és idézett <strong>sz</strong>lovák adatokat<br />

minél nagyobb <strong>sz</strong>ámban <strong>sz</strong>erepeltetni. E téren els<strong>ő</strong>sorban a múzeum könyvtárának gazdag<br />

<strong>sz</strong>lovák nyelvű anyagára táma<strong>sz</strong>kodhattam.<br />

Mutat<strong>ó</strong>kat nem ké<strong>sz</strong>ítettem, ami a ha<strong>sz</strong>nálhat<strong>ó</strong>ságot egy kissé talán megnehezíti, de az<br />

anyag még nem olyan terjedelmes, hogy ne lehetne benne vi<strong>sz</strong>onylag egy<strong>sz</strong>erűen eligazodni.<br />

Bízom abban, hogy aki segítséget remél e <strong>sz</strong>erény gyűjteményt<strong>ő</strong>l, megtalálja az <strong>ő</strong>t<br />

éppen foglalkoztat<strong>ó</strong> témakör legalapvet<strong>ő</strong>bb, a továbblépést segít<strong>ő</strong> irodalmát.<br />

Rudabánya, 2001. március 20.<br />

3<br />

Hadobás Sándor

AGRICOLA, Georgius: Tizenkét könyv a bányá<strong>sz</strong>atr<strong>ó</strong>l és kohá<strong>sz</strong>atr<strong>ó</strong>l, amelyekben a bányá<strong>sz</strong>at<br />

és akohá<strong>sz</strong>at körébe tartoz<strong>ó</strong> hivatalokat, e<strong>sz</strong>közöket, gépeket és minden egyéb dolgokat<br />

nemcsak a legérthet<strong>ő</strong>bben leírja, hanem azokat még a kell<strong>ő</strong> helyen beille<strong>sz</strong>tett képekkel<br />

és a latin és német megnevezések feltüntetésével a lehet<strong>ő</strong> legvilágosabban <strong>sz</strong>emlélteti.<br />

Fordította: Becht Rezs<strong>ő</strong>. Szerke<strong>sz</strong>tette, a bevezet<strong>ő</strong> tanulmányt, a lábjegyzeteket és <strong>sz</strong>emélyjegyzékeket<br />

írta: Molnár Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>. Bp. 1985. Mű<strong>sz</strong>aki Könyvkiad<strong>ó</strong>, 658 old. 292 ábra.<br />

AGRICOLA, Georgius: Bermannus avagy be<strong>sz</strong>élgetés az ásványok csodálatos világár<strong>ó</strong>l. Agricola<br />

<strong>sz</strong>ületésének félezredik évfordul<strong>ó</strong>jára. Ford.: T<strong>ó</strong>th Péter. Szerk., jegyz., ut<strong>ó</strong><strong>sz</strong><strong>ó</strong>:<br />

Zsámboki Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>. Miskolc – Rudabánya, 1994. 234 old. Ábrákkal. (A bányá<strong>sz</strong>at, kohá<strong>sz</strong>at<br />

és földtan klas<strong>sz</strong>ikusai 8.)<br />

Agricola év<strong>sz</strong>ázada. Georgius Agricola (1494 – 1555) <strong>sz</strong>ületésének 500. évfordul<strong>ó</strong>ja alkalmáb<strong>ó</strong>l<br />

tartott ülés<strong>sz</strong>ak el<strong>ő</strong>adásai. Miskolci Egyetem, 1994. június 29. Szerk.: Zsámboki Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>.<br />

Miskolc, 1994. 133 old. Ábrákkal. (Közlemények a magyaror<strong>sz</strong>ági ásványi nyersanyagok<br />

történetéb<strong>ő</strong>l 4.)<br />

AITCHISON, L.: History of Metals. Vol. 1-2. London, 1960.<br />

ALBERTY, J.: Pohorelské železiarne 1807-1826. Martin, 1982.<br />

ALICU, Dorin: Die Fiemenlampen von Ulpia Traiana Sarmigezetusa. = Dacia, Vol. 20. 1976.<br />

205-220. p. Illus.<br />

ALICU, Dorin: Tonlampen-Typen aus Ulpia Traiana Sarmigezetusa. = Studia si Comunicari<br />

de Etnografie-Istorie, Vol. 3. Carnsbebes, 1977. 331-361. p. Illus.<br />

ALICU, Dorin – NEMES, Emil: Roman lamps from Ulpia Traiana Sarmigezetusa. Oxford,<br />

1977. 119 p. Illus.<br />

ALLSWORTH-JONES, Philip: The Szeletian and the transition from Middle to Upper Palaeolithic<br />

in Central Europe. Oxford, 1986. 412 p. Figs.<br />

ALLSWORTH-JONES, Philip: Szeleta cave, the excavations of 1928, and the Cambridge<br />

Archaeological Museum. = Acta Archaeologica Carpathica, Vol. 18. Krak<strong>ó</strong>w, 1978. 5-38.<br />

p. Figs.<br />

ALMÁDY Zoltán: A tatai Kálvária-domb. = Föld és Ég, 17. évf. 1982. 3. <strong>sz</strong>. 90-93. old. (Őskori<br />

kovak<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>at nyomait tárták fel itt a kutatások.)<br />

AMBORN, H.: Die Bedeutung der Kulturen des Niltals für die Eisenproduktion im subsaharischen<br />

Afrika. Wiesbaden, 1976.<br />

ANDRÁŠKO, E. – HAPÁK, P. – MAZÚR, J.: 200 rokov závodu Prakovce. Prakovce, 1960.<br />

(A prakfalvai üzem 200 éve.)<br />

ANDRÉE, R.: Die Metalle bei den Naturvölkern. Leipzig, 1884.<br />

5

ANHEGGER, R.: Beitrage zur Geschichte des Bergbaus im Osmanischen Reich. Istanbul,<br />

1943/44.<br />

ANTALFFY Gyula: Körmöcbánya, az arany városa. = Élet és Tudomány, 20. évf. 1965. 41.<br />

<strong>sz</strong>. 1942-1947. old. 7 kép.<br />

ARDAILLON, E.: Les mines de Laurion dans l'antiquité. Paris, 1897.<br />

ARNDT, A.: Zur Geschichte des Bergregals und der Bergbaufreiheit. 2. Aufl. Freiburg,<br />

1916.<br />

ARNOLD, Werner (Hrsg.): Eroberung der Tiefe. 5., verbesserte Auflage. Leipzig, 1980.<br />

VEB Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie, 202 p. Abb.<br />

ASBÓTH Lajos: A bánáti bányavárosok. = Hazánk s a Külföld, 1865. 648-650., 680-682.,<br />

695-698., 725-726., 738-741. Képpel.<br />

BABICS András: A vasérckutatás története a Mecsek hegységben. Pécs, 1955.<br />

/Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 3./<br />

BÁCSKAY, Erzsébet: Early neolithic chipped stone implements in Hungary. Bp. 1976. Eötvös<br />

Loránd Tudományegyetem Régé<strong>sz</strong>eti Intézete, 110 p., XVIII Plate.<br />

(Régé<strong>sz</strong>eti Dolgozatok, Ser. II. No. 4.)<br />

BÁCSKAY Erzsébet: A sümeg-mogyor<strong>ó</strong>s-dombi <strong>ő</strong>skori kovabányában 1976-ban végzett ásatások.<br />

= A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1976. évr<strong>ő</strong>l. Bp. 1978. 389-<br />

393. old. 2 ábra.<br />

BÁCSKAY Erzsébet: A sümeg-mogyor<strong>ó</strong>sdombi <strong>ő</strong>skori kovabányában 1977. évben végzett<br />

régé<strong>sz</strong>eti ásatás. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1977. évr<strong>ő</strong>l. Bp.<br />

1979. 413-415. old. 1 ábra.<br />

BÁCSKAY, Erzsébet: Zum Stand der Erforschung prahistorischer Feuersteingruben in Ungarn.<br />

= 5000 Jahre Feuersteinbergbau. Boschum, 1980. 179-182. p.<br />

BÁCSKAY Erzsébet: Újabb ásatások <strong>ő</strong>skori tűzk<strong>ő</strong>bányákban. = Communicationes Archaeologicae<br />

Hungariae, 1982. Magyar Nemzeti Múzeum, 5-14. old. Ábrákkal. Angol nyelvű<br />

ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val. (Sümeg-Mogyor<strong>ó</strong>sdomb 1976-1980, Bakonycsernye-Tűzkövesárok<br />

1975.)<br />

BÁCSKAY Erzsébet: Őskori tűzk<strong>ő</strong>bányák a dunántúli középhegységben. = Iparrégé<strong>sz</strong>et II.<br />

Ve<strong>sz</strong>prém, 1984. 11-24. old.<br />

BÁCSKAY, Erzsébet: Prehistoric flint mines (exploitation sites) in Hungary and their role in<br />

the raw material supply. = Report of the IIIrd Seminar in Petroarchaeology, Plovdiv.1984<br />

127-145. p.<br />

BÁCSKAY, Erzsébet: Prehistoric mining and utilization of some mineral raw materials in the<br />

Carpathian Basin and in the adiacent areas. = Neogene mineral resources in the Carpathian<br />

Basin. Bp. 1985. 559-576. p. Figs.<br />

6

BÁCSKAY, Erzsébet: State of affairs at Sümeg. = BÍRÓ, Katalin, T. (ed.): Őskori kovabányá<strong>sz</strong>at...<br />

Vol. 1. Bp. 1986. 11-25. p. 8 figs.<br />

BÁCSKAY, Erzsébet: New field surveys near the Sümeg-Mogyor<strong>ó</strong>sdomb prehistoric flint<br />

mine. = BÍRÓ, Katalin, T. (ed.): Őskori kovabányá<strong>sz</strong>at... Vol. 2. Bp. 1987. 17-21. p.<br />

BÁCSKAY Erzsébet: A sümegi Mogyor<strong>ó</strong>s-domb <strong>ő</strong>skori tűzk<strong>ő</strong>bányájáb<strong>ó</strong>l <strong>sz</strong>ármaz<strong>ó</strong> nyersanyag<br />

ha<strong>sz</strong>nálatár<strong>ó</strong>l és elterjedésér<strong>ő</strong>l. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az<br />

1987. évr<strong>ő</strong>l. Bp. 1989. 477-485. old. 5 ábra.<br />

BÁCSKAY, Erzsébet: New investigations into the processing and distribution of flint from<br />

the Sümeg-Mogyor<strong>ó</strong>sdomb flint mine in Hungary. = Cahiers du Quaternaire, 17.Bordeaux,<br />

1990. C. N. R. S. 239-250. p.<br />

BÁCSKAY Erzsébet: A pécsvárad-arany-hegyi kés<strong>ő</strong> neolitikus (Lengyeli kultúra) telep pattintott<br />

k<strong>ő</strong>e<strong>sz</strong>közei. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1988. évr<strong>ő</strong>l. Bp.<br />

1990. 377-385. old. 3 ábra.<br />

BÁCSKAY Erzsébet: Régé<strong>sz</strong>eti kutatások földtani tanulságai magyaror<strong>sz</strong>ági példákon. = A<br />

Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1989. évr<strong>ő</strong>l. Bp. 1991. 613-622. old. 1 á.<br />

BÁCSKAY Erzsébet: Pattintott k<strong>ő</strong>e<strong>sz</strong>közök vizsgálata a <strong>sz</strong>obi és váci járás (Pest megye) néhány<br />

<strong>ő</strong>skori lel<strong>ő</strong>helyén. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1990. évr<strong>ő</strong>l.<br />

Bp. 1992. 621-636. old. 4 ábra.<br />

BÁCSKAY Erzsébet - T. BÍRÓ Katalin: A lengyeli lel<strong>ő</strong>hely pattintott k<strong>ő</strong>e<strong>sz</strong>közeir<strong>ő</strong>l. = A<br />

<strong>sz</strong>ek<strong>sz</strong>árdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, 12. köt. Szek<strong>sz</strong>árd, 1984. 43-67. old.<br />

BÁCSKAY Erzsébet - VÖRÖS István: Újabb ásatások a Sümeg-mogyor<strong>ó</strong>sdombi <strong>ő</strong>skori kovabányában.<br />

= A Ve<strong>sz</strong>prém megyei Múzeumok Közleményei. Történelem. 15. köt. 1980.<br />

/1981./ 7-47. old. 41 ábra. Angol nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val és képaláírásokkal.<br />

BADÍK, M.: Banícke múzeum v Gelnici. = Vlastivedný Časopis, 11. 1962. 142. p.<br />

BAJKÓ Andor: 50 évvel ezel<strong>ő</strong>tt kutatták fel a gánti alumíniumércet. Feljegyzések Balás Jen<strong>ő</strong><br />

bányamérnök küzdelmes életéb<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 103. évf.<br />

1970. 9. <strong>sz</strong>. 634-635. old.<br />

BAKÁCS István: A s<strong>ó</strong>monop<strong>ó</strong>lium Magyaror<strong>sz</strong>ágon II. Károly korában. = Századok, 1933.<br />

611-653. old.<br />

BALÁZS Emil: A <strong>sz</strong>latinai s<strong>ó</strong>aknák. = Magyar- és Erdélyor<strong>sz</strong>ág Képekben. 3. köt. Pest,<br />

1854. 36-38. old. 1 melléklet. (A <strong>sz</strong>latinai Ferencz-akna met<strong>sz</strong>etrajza.)<br />

BÁLDI Tamás – PAPP Gábor – WEISZBURG Tamás: Mozart „geol<strong>ó</strong>gus barátai”. = Termé<strong>sz</strong>et<br />

Világa, 117. évf. 1986. 6. <strong>sz</strong>. 282-284. old. 3 arckép. (Born Ignácr<strong>ó</strong>l is.)<br />

BALLA, Lajos: Contribution a l’histoire de l’extraction du sel et du fer dans les mines de la<br />

Dacie romaine. – A r<strong>ó</strong>mai Dácia s<strong>ó</strong>- és vasbányá<strong>sz</strong>atának történetéhez. = Ethnographica<br />

et Folkloristica Carpathica, I. Debrecen, 1979. 175-182. p.<br />

7

BALLAGI Károly: A találmányok története: a bányá<strong>sz</strong>at. = Vasárnapi Ujság, 1854. 406-407.<br />

old.<br />

BÁNKI Zsuzsanna: Vasolva<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong> (?) kemence maradványa Gorsiumban. – Ruins of an iron<br />

smelting furnace in Gorsium? = Iparrégé<strong>sz</strong>et II. Ve<strong>sz</strong>prém, 1984. 195-198. old. Ill.<br />

BÁNDI Gábor: A Kárpát-medence korabronzkori fémművességének történeti ös<strong>sz</strong>efüggései.<br />

= Savaria, 13-14. köt. Szombathely, 1979-1980. (1984.) 117-131. old. Képekkel.<br />

BÁNKI Imre: Érc- és ásványbányá<strong>sz</strong>at. [A kiegyezést<strong>ő</strong>l az els<strong>ő</strong> világháborúig.] = Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />

ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 290-291.<br />

old. Ábrákkal.<br />

A Bánságban aranymosás le<strong>sz</strong>. = Delejtű (Temesvár), 1860. 423. <strong>sz</strong>. (Oravicza patak.)<br />

BÁNYAI Bálint - TÓTH Péter - ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Athanasius Kircher (1602-1680) Mundus<br />

subterraneus c. művének magyaror<strong>sz</strong>ági vonatkozásai. = Közlemények a magyaror-<br />

<strong>sz</strong>ági ásványi nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l II. Miskolc, 1984. Nehézipari Mű<strong>sz</strong>aki Egyetem,<br />

223-276. old.<br />

Bányajogi vi<strong>sz</strong>onyok. = Magyar Sajt<strong>ó</strong>, 1856. 255-256. old.<br />

BARANYAY J<strong>ó</strong>zsef: A csall<strong>ó</strong>közi aranymosás. Komárom, 1911. (Klny. a Komáromi Lapok<br />

1911. évfolyamáb<strong>ó</strong>l.)<br />

BARB, Alfons: Spuren alter Eisengewinnung im heutigen Burgenland. = Wiener Prahistorische<br />

Zeischrift, 1937. 113-157. p.<br />

BARICZÁNÉ SZABÓ Szilvia: 150 éve <strong>sz</strong>ületett Krenner J<strong>ó</strong>zsef, a kivál<strong>ó</strong> magyar mineral<strong>ó</strong>gus.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 123. évf. 1990. 1. <strong>sz</strong>. 49. old.<br />

BARROIS, A.: Aux mines du Sinai. = Revue biblique, Vol. 39. 1930. 578-598. p.<br />

BARTHA Antal: Honfoglaláskori kovácsmesterségünkr<strong>ő</strong>l. = Történelmi Szemle, 1. évf. 1958.<br />

315-327. old.<br />

BARTHA Antal: Honfoglaláskori ötvösművé<strong>sz</strong>etünk forrásai. = Élet és Tudomány, 22. évf.<br />

1967. 8. <strong>sz</strong>. 339-343. old. 9 kép.<br />

BATIZI János: Nagy-Bánya és környéke. = Vasárnapi Ujság, 1856. 159-161. old. (A bányá<strong>sz</strong>atr<strong>ó</strong>l<br />

is ír.)<br />

BATTA István: Középkori bányá<strong>sz</strong>atunk és kohá<strong>sz</strong>atunk a Metercián. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 123. évf. 1990. 9-10. <strong>sz</strong>. 617-627. old. 10 ábra.<br />

BECK, L.: Geschichte des Eisens. l-5. vol. Braunschweig, 1884-1903.<br />

BEDŐ Rudolf: A magyar bányá<strong>sz</strong>attörténet művé<strong>sz</strong>eti dokumentumai. = Szabad Művé<strong>sz</strong>et,<br />

Bp. 1951. 9. <strong>sz</strong>.<br />

8

BÉKÉS István: A csall<strong>ó</strong>közi aranyá<strong>sz</strong>ok. = Pénz. Érdekességek a pénzr<strong>ő</strong>l. Szerk.: Bélley P. –<br />

Kocsi F. – Koroknay I. Bp. 1958. Bibliotheca, 104-108. old.<br />

BENDA (BENDEFY) Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A nyugatmagyaror<strong>sz</strong>ági <strong>ő</strong>skori bányá<strong>sz</strong>at és kohá<strong>sz</strong>at. = Acta<br />

Sabariensia, Szombathely, 1932. 4. <strong>sz</strong>.<br />

BENDEFY Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Az egykori Vas megyei antimonércbányá<strong>sz</strong>at. = Bányá<strong>sz</strong>ati Lapok, 1963.<br />

537-545. old.<br />

BENDEFY Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: XVIII-XIX. <strong>sz</strong>ázadi bányatérképek az Or<strong>sz</strong>ágos Levéltárban. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 109. évf. 1976. 11. <strong>sz</strong>. 771-776. old.<br />

BENEA, Doina – PETROVSZKY, Richard: Werkstatten zur Metallverarbeitung in Tibiscum<br />

im 2. und 3. Jahrhundert n. Chr. = Germania, Bd. 65. Mainz, l987. 226-239. p. Abb.<br />

BENEDEK István Gábor: Marsigli, a katona és a tud<strong>ó</strong>s. = Élet és Tudomány, 26. évf. 1971.<br />

46. <strong>sz</strong>. 2173-2177. old. 4 kép.<br />

BENEDEK Klára: A jénai Ásványtani Társaság magyar tagjai. (Levelek a magyar felújulás<br />

<strong>sz</strong>ellemi életének történetéhez.) Bp. 1942. 64 old.<br />

BENKE István: Telkibánya bányá<strong>sz</strong>atának története. = Közlemények a magyaror<strong>sz</strong>ági<br />

ásványi<br />

nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l III. Miskolc, 1988. Nehézipari Mű<strong>sz</strong>aki Egyetem, 97-128. old.<br />

BENKE István: Magyar bányaváros címerek. = FÜRÉSZNÉ MOLNÁR Anik<strong>ó</strong> - KISS Vendel<br />

- LÁSZLÓ János (<strong>sz</strong>erk.): A múlt <strong>ő</strong>rzése a jelenben. Tatabánya várossá nyilvánításának<br />

50. évfordul<strong>ó</strong>ja alkalmáb<strong>ó</strong>l rendezett tudományos konferncia el<strong>ő</strong>adásainak anyaga. (Tata-<br />

bánya, 1997. okt<strong>ó</strong>ber 1.) Tatabánya, 1998. Tatabányai Múzeum, 46-54. old.<br />

/Tudományos Füzetek 2./<br />

BENKE István (f<strong>ő</strong><strong>sz</strong>erk.): A magyar bányá<strong>sz</strong>at évezredes története I-II. köt. Budapest, 1996,<br />

1997. Or<strong>sz</strong>ágos Magyar Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Egyesület, 695, 752 old. Képekkel, ábrákkal,<br />

térképekkel. (Az I. kötet 1997-ben, a II. kötet 1996-ban jelent meg!)<br />

BENKE István (f<strong>ő</strong><strong>sz</strong>erk.): A magyar nányá<strong>sz</strong>at évezredes története. III. köt. Bp. 2001. Or<strong>sz</strong>ágos<br />

Magyar Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Egyesület, 712 old. 60 <strong>sz</strong>ínes tábla, képek, ábrák.<br />

BENKE István: Ércbányá<strong>sz</strong>atunk Trianon után. = Magyaror<strong>sz</strong>ág ipar- és technikatörténete.<br />

(Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 292-293. old. Ábrákkal.<br />

BENKE István: Magyar ezüst – magyar urán. = Magyaror<strong>sz</strong>ág ipra- és technikatörténete.<br />

(Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 294-295. old. Ábrákkal.<br />

BENKE István: Telkibánya bányá<strong>sz</strong>atának története. Miskolc – Rudabánya, 2001. Miskolci<br />

Egyetem Könyvtára, Levéltára és Múzeuma – Érc- és Ásványbányá<strong>sz</strong>ati Múzeum, 172<br />

old.<br />

BENKE Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Véd<strong>ő</strong><strong>sz</strong>entek, bányarémek. = Péch Antal és kora. Miskolc – Rudabánya,<br />

1997. 225-239. old.<br />

9

BENOIT, Paul – FLUCK, Pierre (Hrsg.): Les techniques minieres de l’antiquité au XVIII<br />

siecle. Paris, 1992. Editions du Comité des ZTravaux Historiques ez Scientifiques, 601 p.<br />

339 Figs.<br />

BENYÓ E. J.: Az olyavai vidék. = Vasárnapi Ujság, 1868. 537-538. old. (Vörösvágás, Dubnyik:<br />

opálbányák. Bányamunka.)<br />

BERNÁTH, J. – SOMBATHY, L.: Z hutňovánie antimonitu v minulosti na slovenských baniach.<br />

= Z dejín vied a techniki na Slovensku, 2. 1963. 235-240.<br />

BIDERMANN, Hermann Ignaz: Das Eisenhütten-Gewerbe in Ungarn und dessen frühere<br />

Annexen. Pest, 1857. E. Müller, 93 p.<br />

BIDLÓ Gábor: Dr. Schmidt Sándor (1855-1904). = Termé<strong>sz</strong>et Világa, 106. évf. 1975. 8. <strong>sz</strong>.<br />

353-354. old. 1 arckép.<br />

BIDLÓ Gábor: Krenner J<strong>ó</strong>zsef Sándor (Buda, 1839. márc. 3. – Budapest, 1920. jan. 20.) =<br />

Évfordul<strong>ó</strong>ink a mű<strong>sz</strong>aki és termé<strong>sz</strong>ettudományokban 1989. Bp. 1988. Mű<strong>sz</strong>aki és Termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />

Egyesületek Szövetsége, 86-87. old. 1 kép.<br />

BIELENIN, Kazimierz: Einige Bemerkungen über das altertümliche Eisenhüttenwesen im<br />

Burgenland. = Archaoligische Eisenforschung in Europa. Symposion Eisenstadt 1975.<br />

Eisenstadt, 1977. 49-62. p. Abb.<br />

BINAGHI, R.: L’aspetto economico-giuridico dell’organizzazione mineraria dell’impero romano.<br />

Roma, 1941. 23 p.<br />

BINDER, I.: Laurion, die attischen Bergwerke im Altertum. Laibach, 1895.<br />

BIRCHER Erzsébet: Szent Borbála ti<strong>sz</strong>telete az eur<strong>ó</strong>pai bányá<strong>sz</strong>atban. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 123. évf. 1990. 9-10. <strong>sz</strong>. 628-630. old.<br />

BIRCHER Erzsébet - TÓTH Péter: Az démonokr<strong>ó</strong>l, amelyek némely bányákban tart<strong>ó</strong>zkodnak.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 121. évf. 1988. 6. <strong>sz</strong>. 411-414. old.<br />

BIRD, Richard H.: Britain’s Old Metal Mines. Truro, 1974. Bradford Barton.<br />

BÍRÓ Katalin: A Kárpát-medencei ob<strong>sz</strong>idiánok vizsgálata. = Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>, 108. évf.<br />

1981. 196-205. old.<br />

BÍRÓ Katalin, T.: Egykori exportcikkünk: az ob<strong>sz</strong>idián. = Termé<strong>sz</strong>et Világa, 114. évf. 1983.<br />

2. <strong>sz</strong>. 80-62. old. Képekkel.<br />

BÍRÓ, Katalain, T.: Distribution of obsidian from the Carpathian sources on Central Europe-<br />

an Palaeolithic and Mesolithic sites. – Wystepowanie obsydianu karpackiego na srdkowoeuropejskich<br />

stanowiskach paleolitycznych i mezolitycznych. = Acta Archaeologica Carpathica,<br />

Vol. 23. Kark<strong>ó</strong>w, 1984. 5-42. p. Figs.<br />

BÍRÓ Katalin, T.: Ősk<strong>ő</strong>kori leletek a Mátra hegységb<strong>ő</strong>l. – Palaeolithic finds from the Mátra<br />

10

Mountains. = Agria, 20. köt. Eger, 1984. 5-11. old. Képekkel.<br />

BÍRÓ Katalin, T.: Ősk<strong>ő</strong>kori és <strong>ő</strong>skori pattintott k<strong>ő</strong>e<strong>sz</strong>közeink nyersanyagának forrásai.=<br />

Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>, 111. évf. 1984. 1. <strong>sz</strong>. 42-52. old.<br />

BÍRÓ, Katalin, T.: Neogene rocks as raw materials of the prehistoric stone artifacts in Hungary.<br />

= Neogene mineral resources in the Carpathian Basin. Budapest, 1985. 383-396. Figs.<br />

BÍRÓ Katalin, T. (ed.): Őskori kovabányá<strong>sz</strong>at és k<strong>ő</strong>e<strong>sz</strong>köznyersanyag-azonosítás a Kárpátdencében.<br />

Nemzetközi konferencia. Budapest-Sümeg, 1986. május 20-22. - Internationale<br />

Konferenz über Silexgewinnung und Steinwerkzeug-Rohstoff Charakterisierung im<br />

Karpathenbecken. - International conference on prehistoric flint mining and raw material<br />

identification in the Carpathian Basin. Magyar Nemzeti Múzeum. Vol. 1.: Bp. 1986. 342 .<br />

p. - Vol. 2.: Bp. 1987. 284 p. - Photos, figures, diagrams, maps.<br />

BÍRÓ Katalin, T.: Adatok a korai baltaké<strong>sz</strong>ítés technol<strong>ó</strong>giájához. = Acta Musei Papensis. Pápai<br />

Múzeumi Értesít<strong>ő</strong>, 3-4. köt. Pápa, 1992. 33-79. old. 24 kép.<br />

BÍRÓ, Katalin, T.: The study of polished stone implements in the Carpathian Basin. = Archaeometrical<br />

research in Hungary II. Budapesr-Kaposvár-Ve<strong>sz</strong>prém, 1998. 115-139. p.<br />

BÍRÓ, Katalin T.: Lithic implements and the circulation of raw materials in the Great<br />

Hungarian<br />

Plain during the Late Neolithic Period. Budapest, 1998. Hungarian National Museum,<br />

350 p. Figs., plates, diagrams.<br />

BÍRÓ, Katalin, T. - DOBOSI, Viola, T.: Lithoteca. Comparative Raw Material Collection of<br />

the Hungarian National Museum. Bp. 1991. Magyar Nemzeti Múzeum, 268 p. Maps.<br />

BÍRÓ Katalin, T. - PÁLOSI Márta: A pattintott k<strong>ő</strong>e<strong>sz</strong>közök nyersanyagának forrásai Magyaror<strong>sz</strong>ágon.<br />

= A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1983. évr<strong>ő</strong>l. Bp. 1986.<br />

407-435. old. 6 ábra, 3 tábla.<br />

BÍRÓ Katalin, T. - POZSGAI Imre: Ob<strong>sz</strong>idián hidráci<strong>ó</strong>s kérgének vizsgálata kormeghatározás<br />

céljáb<strong>ó</strong>l. = Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>, 109. évf. 1982. 124-132. old.<br />

BÍRÓ Katalin, T. - POZSGAI Imre: Ob<strong>sz</strong>idián lel<strong>ő</strong>hely-azonosítás elektronsugaras mikroanalízis<br />

segítségével. = Iparrégé<strong>sz</strong>et, Vol. 2. Ve<strong>sz</strong>prém. 1984. 25-38. p.<br />

BÍRÓ, Katalin, T. - POZSGAI, Imre - VLADÁR, András: Electron beam microanalyses of<br />

obsidian samples from geological and arcaeological sites. = Acta Archaeologica Hungarica,<br />

Vol. 38. 1986. 257-278. p.<br />

BÍRÓ, Katalin, T. - POZSGAI, Imre - VLADÁR, András: Central European obsidian studies.<br />

State of affairs in 1987. = Archaeometrical studies in Hungary. Bp. 1988. KözpontiMúzeumi<br />

Igazgat<strong>ó</strong>ság, 119-130. p.<br />

BÍRÓ, Katalin, T. - REGENYE, J.: Prehistoric workshop and exploitation site Szentgál-Tűzköveshegy.<br />

= Acta Archaeologica Hungarica, Vol. 43. 1991. 337-375. p.<br />

11

BÍRÓ, Katalin, T. - SIMÁN, Katalin - SZAKÁLL, Sándor: On a charasteristic SiO2 Raw Material<br />

Type Group used in Prehistoric Hungary. = Kanchev, K. (ed.): Proceedings of the<br />

3 rd International Seminar in Petroarchaeology. Plovdiv, 1984. 103-126. p.<br />

BLANCHARD, Ian: International Lead Production and Trade in the „Age of the Saigerpro-<br />

zess 1460-1560. Sturrgart, 1995. Franz Steiner Verlag, 376 p. 12 Maps, 34 Plates.<br />

(Zeitschrift für Unternehmengeschichte, Beihefte 86)<br />

BLANCE, B. Early Copper Working in Europe. = Antiquity, Vol. 33. 1959. 61-63. p.<br />

BLECHSCMIDT, Manfred (hrsg.): Die silberne Rose. Europaische Bergmannssagen. 2.<br />

Auf. Greifenverlag zu Rudolstadt, [1976.] 274 p. Illus.<br />

BODGÁL Ferenc: Régi bányá<strong>sz</strong>ati tárgyak a miskolci Herman Ott<strong>ó</strong> Múzeumban. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 99. évf. 1966. 4. <strong>sz</strong>. 278-281. old. 11 ábra.<br />

(Rudabányár<strong>ó</strong>l és Szuhogyr<strong>ó</strong>l <strong>sz</strong>ármaz<strong>ó</strong> tárgyak.)<br />

BOGNÁR-KUTZIÁN, Ida: The early copper age Ti<strong>sz</strong>apolgár-culture in the Carpathian basin.<br />

Bp. 1972. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 253 p.<br />

(Archaeologia Hungarica.)<br />

BOHUS Géza: A robbantástechnika fejl<strong>ő</strong>désének történeti áttekintése, különös figyelemmel a<br />

magyar vonatkozásokra. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 9.<br />

<strong>sz</strong>. 602-604. old. 3 ábra.<br />

BOHUŠ, I.: Náčrt dejín tatranských baní a hút.= Bové Obzory, 5. 1963. 72-91. p.<br />

BOKESOVÁ-UHEROVÁ, M.: Príspevok k dejínam banského zdravotníctva a medicíny na<br />

Slovensku v 18. storoči. = Z dejín vied a techniky na Slovensku 3. 1964. 161-178. p.<br />

BOLERÁZSKY, V.: Banská správa na strednom Slovensku od najstarších čias do r. 1526. =<br />

Sborník Archívnych Prác, 7. 1957. 168-185. p.<br />

BOLERÁZSKY, V.: Príspevok k dejínám kremnickej mincovej komori. = Sborník Archívnych<br />

Prác, 12. 1962. 208-216. p.<br />

BOLERÁZSKY, V.: Príspevky k dejínám Banskej Štiavnice. = Grega, V. – Vozár, J. (zost.):<br />

Banská Štiavnica. Banská Bystrica, 1964. Stredoslovenské vydavateľstvo, 49-77. p.<br />

BOLERÁZSKY, V.: Baníctvo a hutníctvo. = Grega, V. – Vozár, J. (zost.): Banská Štiavnica.<br />

Banská Bystrica, 1964. Stredoslovenské vydavateľstvo, 191-211. p.<br />

BÓNA, István: Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südostlichen Bezeichungen. Bp.<br />

1975. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 317 p. 281 Plate.<br />

(Archaeologia Hungarica, S. n. 49.)<br />

BORBÉLY A.: Újabb adatok Mikoviny Sámuel életrajzához és műveihez. = Térképé<strong>sz</strong>eti<br />

Közlemények, 1934. 154-160. old.<br />

BORLASE, P.: Tin mining in Spain past and present. London, 1897.<br />

12

BORLASE, W.: Historical scetch of the tin trade in Cornwall. Plymouth, 1874.<br />

BRADLEY, Richard – EDMONDS, Mark: Interpreting the axe trade. Production and exchange<br />

in Neolithic Britain. Cambridge, 1993. Cambridge University Press, 236 p. 64<br />

Figs., 23 Plates.<br />

BRAEMER, Francois: Remarques préliminaires sur ľutilisation des marbres statuaries d’origine<br />

régionale dans les pays danubiens a ľépoque romaine. = Zbornik Narodnog Muzea,<br />

Vol. 8. Beograd, 1975. 115-120. p.<br />

BRIGGS, C. S.: Bronze Age Mining. = Current Archaeology, Vol. 101. 1986. 1-191. p.<br />

BRÜNING, K.: Der Bergbau im Harz und im Mansfelder Land. Hamburg, Braunschweig,<br />

1926.<br />

BRUNOVSZKY P.: A Hernádvölgyi Magyar Vasipari Ré<strong>sz</strong>vénytársaság telepei. = A Magyar<br />

Mérnök és Építé<strong>sz</strong> Egylet Közlönye, 33. évf. 1899. 176-193. old.<br />

BRYAN, A.: The Evolution of Health and Safety in Mines. Ashire, 1975.<br />

BURT, Roger: A Short History of British Metal Mining Technology in the Eighteenth and<br />

Nineteenth Centuries. Lelielaan, 1982. De Archaeologische Pers.<br />

BURT, Roger: TheBritish Lead Mining Indu<strong>sz</strong>ry. Redruth, 1984. Dyllansow Truran.<br />

BURT, Roger – WAITE, Peter: Bibliography of the history of british metal mining. Exeter,<br />

1988. University of Exeter, 177 p.<br />

BUTKOVIČ, Štefan: Príspevok k dejínám ortuťových baní v Merníku. = Nové Obzory 6.<br />

1962. 79-92. p.<br />

BUTKOVIČ. Štefan: Náčrt dejín opálových baní na Dubníku. = Nové Obzory 4. 1962. 136-<br />

152. p.<br />

BUTKOVIČ, Štefan: Príspevok k otázke začiatkov ťažby zlata v Zlatej Bani a k názvu obce.<br />

= Nové Obzory 7. 1965. 107-121. p.<br />

BUTKOVIČ, Štefan: Z dejín Sol’nej Bane. = Príspevky k dejinám východného Slovensko.<br />

Bratislava, 1964. 94-100. p.<br />

BUTKOVIČ, Š.: Po stopách výroby ortuti na Slovensku. = Ročenka Technického múzea v<br />

Košiciach. 1968. 115-233. p.<br />

BUTKOVIČ, Š.: Hist<strong>ó</strong>ria slovenského drahého opálu z Dubníka. Bratislava. 1970. Alfa, 267<br />

p. Photos, maps. (A 213-224. old.-on az opálokra vonatkoz<strong>ó</strong> gazdag bibliográfiával!)<br />

BUTKOVIČ, Štefan: Dejiny ťazby soli v Solivare. Prešov, 1978. Východoslovenské vydavateľstvo,<br />

158 p. Photos, maps.<br />

13

B. Zs. J.: Érc- és Ásványbányá<strong>sz</strong>ati Múzeum Rudabányán. = Magi<strong>sz</strong>ter, 3. évf. 1999. 5-6. <strong>sz</strong>.<br />

42-43. old. 4 kép. Színes kép a bels<strong>ő</strong> els<strong>ő</strong> borít<strong>ó</strong>n.<br />

CANN, J. - RENFREW, C. - DIXON, J. E.: Obsidian analisys and the obsidian trade. = Higgs<br />

and Brothwell (eds.): Science in archaeology. London, 1969. Thames and Hudson, 578-<br />

591. p.<br />

CASTEL, Georges – SOUKIASSIAN, Georges: Gebel el-Zeit. I: Les mines de Galéne. Kairo<br />

- Paris, 1990. IFAO – Imprimerie nationale (DACF), 180 p. 137 Plates.<br />

ČELKO, Mikuláš: Produkcia drahých kovov v Kremnici do konca 16. storočia. = Marsina, R.<br />

(ed.): Banské mesta na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 110- 123. p. (Német nyelvű ö<strong>sz</strong><strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

CERNYCH, E.: Gornoe delo i metallurgija vo drevnejšej Bolgarii. Sz<strong>ó</strong>fia, 1978.<br />

CERNYCH, E.: Aibunar – a Balkan copper mine of the fourth millennium B. C. = Proceedings<br />

of the Prehistoric Society (Cambridge), Vol. 44. 1978. 203-217. p.<br />

CHALUPECKÝ, Ivan: Postavénie banského majstra vo východoslovenských banských mestách<br />

v 15.-16. storoči. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta,<br />

139-145. p. (Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

CHERNYKH, S. G.: Ancient Metallurgy in the USSR. Cambridge, 1992. Cambridge University<br />

Press.<br />

CLINE, W.: Mining and Metallurgy in Negro Africa. Mena, Wisconsin, 1937.<br />

COLES, John M. – HARDING, Anthony F.: The Bronze age in Europe: an introduction to<br />

the prehistory of Europe c. 2000 – 700 B. C. London, 1979. 581 p.<br />

COLLIS, John: The European Iron age. London, 1984. 192 p. Illus.<br />

COMSA, Eugen: Ľusage de ľobsidienne a ľepoque neolithique dans le territoire de la Roumanie.<br />

= Acta Archaeologica Carpathica, Vol. 11. Krak<strong>ó</strong>w, 1969. 5-16. p.<br />

CONRAD, H. G.: Das Deutsche Bergbaumuseum Bochum. Braunschweig, 1978.<br />

CORDELLA, A.: Description des produits des mines du Laurion et d'Oropos. Athénes, 1875.<br />

CRIVELLI, E.: Il ferro nei poemi di Omero e di Esiodo. = Historia, Vol. 7. 1933. 270-289. p.<br />

CRADDOCK, P. T.: Scientific Studies in Early Mining and Extractive Metallurgy. London,<br />

1980. British Museum (British MuseumOccassional Paper No. 20.)<br />

CRADDOCK, P. T.: Copper production in the Bronze Age of the British Isles. = Bulletin of<br />

the Metals Museum of Japan, 18(II). 1992. 3-28. p.<br />

CRADDOCK, Paul T.: Early Metal Mining and Production. Edinburgh, 1995. University<br />

Press, 363 p. 157 Figs., 5 Plates.<br />

14

CRADDOCK, P. T. - COWELL, M. J. - LEESE, M. N. - HUGHES, M. J.: The trace element<br />

composition of polished flint axes as an indicator of source. = Archaeometry, Vol. 25.<br />

1983. 135-163. p.<br />

CRADDOCK, P. T. – HUGHES, M. J. (ed.): Furnaces and Smelting Technology in Antiqiuty.<br />

London, 1985. British Museum. (British Museum Occassional Paper No. 48.)<br />

CREW, Peter and Susan (ed.): Early Mining in the British Isles. Proceedings of the Early Mining<br />

Workshop at Plas Tan y Bwlch Snowdonia National Park Study Centre, 17-19 November<br />

1989. Plas Tan y Blwch, 1990. 80 p. Illus. (Plas Tan y Blwch Occassional Paper<br />

No 1.)<br />

CURNOW, W. H.: Industrial Archaeology of Cornwall-Mines. Truro, Cornwall, 1980.<br />

CVACHO, I.- PRIKRYl, Ľ. V.: Železorudné baníctvo v okolí Žilini. = Vlastivedný Sborník<br />

Považia 8. 1966. 195-198. p.<br />

CSAPLOVICS János: Arany-Idka. Bányá<strong>sz</strong> tekintetben. = Tudományos Gyűjtemény, 3. évf.<br />

1819. 5. <strong>sz</strong>. 45.54. old.<br />

CSATH Béla: Az egykori Nagyági Bányaiskola alap<strong>sz</strong>abályzata. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 124. évf. 1991. 5-6. <strong>sz</strong>. 318-321. old. 2 ábra.<br />

CSATH Béla: 150 éves M. Ch. Combes bányaműveléstan könyve. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 127. évf. 1994. 6. <strong>sz</strong>. 679-681. old. 2 ábra.<br />

CSÉFALVAY Zoltán (<strong>sz</strong>erk.): Vis<strong>sz</strong>a<strong>sz</strong>ámlálás Rudabányán. The Rudabánya countdown. Bp.<br />

1991. MTA Földrajztudományi Kutat<strong>ó</strong> Intézet, 79 old. – Angol nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.<br />

/Elmélet – M<strong>ó</strong>d<strong>sz</strong>er – Gyakorlat 52./ (A könyv a rudabányai vasércbánya 1985. december 31-i bezárásának<br />

a helyi társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja több tudományág <strong>sz</strong>empontjáb<strong>ó</strong>l.<br />

CSERNI Béla: R<strong>ó</strong>maiak aranybányá<strong>sz</strong>ata Dáciában. Gyulafehérvár, 1905. 14 old.<br />

CSIBA István: Magyaror<strong>sz</strong>ág hegyeir<strong>ő</strong>l. Nagy<strong>sz</strong>ombat, 1714. Dissertatio historico-physica<br />

de<br />

montibus Hungariae. Tyrnaviae, MDCCXIV. Ford.: T<strong>ó</strong>th Péter. Miskolc – Rudabánya,<br />

1991. 198 old. (Scriptores Rerum Metallicarum Antiquiores VI.)<br />

CSIBA Lajos: A tejfalusi közbirtokosság történetéb<strong>ő</strong>l. = Néprajzi Közlemények, 1958. 4. <strong>sz</strong>.<br />

311-337. old. (A 18-19. <strong>sz</strong>.-ban, az aranymosásr<strong>ó</strong>l is.)<br />

CSIFFÁRY Gergely – PORKOLÁB Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Fazolák Würzburgt<strong>ó</strong>l – Di<strong>ó</strong>sgy<strong>ő</strong>rig. Miskolc,<br />

1999. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár – Or<strong>sz</strong>ágos Mű<strong>sz</strong>aki Múzeum Központi<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati Múzeuma, 204 old. Képekkel, ábrákkal. (Tanulmányok Di<strong>ó</strong>sgy<strong>ő</strong>r történetéhez<br />

6.)<br />

CSIKY Gábor: Köleséri Sámuel, a bányá<strong>sz</strong>at polihi<strong>sz</strong>tora. = Magyar Nemzet, 1982. dec. 29.<br />

8. old.<br />

15

CSIKY Gábor: Köleséri Sámuel, a magyar bányá<strong>sz</strong>at úttör<strong>ő</strong>je. = Földtani Tudománytörténeti<br />

Évkönyv, 10. köt. Bp. 1985. 231-243. old.<br />

CSIKY Gábor: Köleséri Sámuel. = Évfordul<strong>ó</strong>ink a mű<strong>sz</strong>aki és termé<strong>sz</strong>ettudományokban 1988.<br />

Bp. 1987. Mű<strong>sz</strong>aki és Termé<strong>sz</strong>ettudományi Egyesületek Szövetsége, 100-103. old. 2 kép.<br />

CSIKY Gábor: Zipser Kere<strong>sz</strong>tély András (Gy<strong>ő</strong>r, 1783. nov. 25. – Be<strong>sz</strong>tercebánya, 1864. febr.<br />

20.) = Évfordul<strong>ó</strong>ink a mű<strong>sz</strong>aki és termé<strong>sz</strong>ettudományokban 1989. Bp. 1988. Mű<strong>sz</strong>aki és<br />

Termé<strong>sz</strong>ettudományi Egyesületek Szövetsége, 112-113. old. 1 kép.<br />

CSIKY Gábor: Born Ignác (Gyulafehérvát, 1742. dec. 26. – Bécs, 1791. júl. 24.) = Évfordul<strong>ó</strong>ink<br />

a mű<strong>sz</strong>aki és termé<strong>sz</strong>ettudományokban 1992. Bp. 1991. Mű<strong>sz</strong>aki és Termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />

Egyesületek Szövetsége, 87-89. old. 1 ábra.<br />

CSIKY Gábor: A földtudományok honi történetéb<strong>ő</strong>l, különös tekintettel az erdélyi tudományosságra.<br />

Piliscsaba – Bp., 1997. Magyar Tudománytörténeti Intézet – Tájak-Korok-Múzeumok<br />

Egyesület, 113 old.<br />

CSIKY Gábor: Köleséri Sámuel. = CSIKY G.: A földtudományok honi történetéb<strong>ő</strong>l. Piliscsaba<br />

– Bp., 1997. 19-23. old.<br />

CSIKY Gábor: A magyar termé<strong>sz</strong>etvizsgál<strong>ó</strong>k <strong>sz</strong>erepe a jénai „Mineralogische Societät” működésében<br />

és ennek hatása a hazai földtudomány kialakulására. = CSIKY G.: A földtudományok<br />

honi történetéb<strong>ő</strong>l. Piliscsaba – Bp., 1997. 85-94. old.<br />

CSORBA Csaba: A magyaror<strong>sz</strong>ági kézműipari vasfeldolgozás történetének kutatása. = Közlemények<br />

a magyaror<strong>sz</strong>ági ásványi nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l II.Miskolc, 1984. Nehézipari<br />

Mű<strong>sz</strong>aki Egyetem, 297-339. old. (Közel 500 tételes bibliográfiával!)<br />

DANIHELKA, Antonín – DEYL, Zdenek et al.: Dejiny hutnictví železa v Československu,<br />

2. Od prumislové revoluce do konce 2. svetové války. Praha, 1986. Academia, 377 p.<br />

DAUBRÉE, A.: Apercu historique sur l'exploitation des mines metalliques dans le Gaule.<br />

Paris, 1881.<br />

DAVIES, Oliver: Two North Greek Mining Towns. = Journal of the Hellenic Studies, Vol.<br />

49. 1929. 89. p.<br />

DAVIES, Oliver: Roman mines in Europe. London, 1935. Macmillan, 291 p.<br />

DAVIES, Oliver: Ancient mines in Southern Macedonia. = Journal of the Royal Anthropological<br />

Institute, Vol. 62. 1933. 145. p.<br />

DAVIES, Oliver: Roman and mediaeval mining technique. = Transactions of the Institute of<br />

Mining and Metallurgy, 1933/34. és különny. 54 p.<br />

DAVIS, W.: The story of Copper. 3. Edition. New York and London, 1924.<br />

DAY, Joan – TYLECOTE, Ronald Frank (Eds.): Industrial Revolution in Metals. London,<br />

1991. Institute of Metals, 318 p. Abb.<br />

16

DÉNES György: Középkori vastermelés a B<strong>ó</strong>dvát<strong>ó</strong>l keletre és a torna<strong>sz</strong>entandrási iker<strong>sz</strong>entélyes<br />

templom. = A Herman Ott<strong>ó</strong> Múzeum Évkönyve, 11. köt. Miskolc, 1972. 83-103. old.<br />

4 kép<br />

DENNERT, H.: Bergbau und Hüttenwesen im Harz (bis 1848). Clausthal-Zellerfeld, 1980.<br />

DIBNER, B.: Agricola on Metals. Norwalk, Connecticut, 1955, 1980.<br />

DIVALD J<strong>ó</strong>zsef: Adatok a <strong>sz</strong>epesi bányá<strong>sz</strong>at történetéhez a 17-ik <strong>sz</strong>ázad elejér<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 11. évf. 1878. 92-92., 101-102., 110-111., 123-125., 140-142.<br />

old.<br />

DIVALD J<strong>ó</strong>zsef: Thurz<strong>ó</strong> György és a bánya-kamara. = Századok, 14. évf. 1880. 61-63. old.<br />

DIVALD J<strong>ó</strong>zsef: A rozsny<strong>ó</strong>i bányá<strong>sz</strong>at a XVII. <strong>sz</strong>ázad közepén. = Történelmi Tár, 1882.<br />

DOBAY Vilmos: Dobsina bányaváros. = Vasárnapi Ujság, 1866. 371-372. old. Képpel.<br />

DOBAY Vilmos: Dobsina. = A Magyar Orvosok és Termé<strong>sz</strong>etvizsgál<strong>ó</strong>k … Munkálatai. 12.<br />

köt. 1868. 435. s köv.<br />

DOBEL, F.: Der Fugger Bergbau und Handel In Ungarn. = Z. d. Hist. Ver. f. Schwaben u.<br />

Neuburg. (Augsburg) 1879.<br />

DOBLINGER, M.: Vom alten Studentenwesen in Schemnitz. = Karp. 4. 1931.<br />

DOBOSI Viola, T.: Mesolitische Fundorte in Ungarn. - Mezolithikus lel<strong>ő</strong>helyek Magyaror<strong>sz</strong>ágon.<br />

= Alba Regia, 12. köt. Székesfehérvár, 1971. 39-60. p. Ábrákkal.<br />

DOBOSI Viola, T.: Adatok a Bodrog-völgy <strong>ő</strong>sk<strong>ő</strong>korához. = Folia Archaeologica, Vol. 25.<br />

Bp. 1974. Magyar Nemzeti Múzeum, 9-25. old. 12 ábra.<br />

DOBOSI Viola, T.: Magyaror<strong>sz</strong>ág <strong>ő</strong>s- és középs<strong>ő</strong>-k<strong>ő</strong>kori lel<strong>ő</strong>hely kata<strong>sz</strong>tere. = Archaeologiai<br />

Értesít<strong>ő</strong>, 102. évf. 1975. 64-76. old. Ábrákkal.<br />

DOBOSI Viola, T.: Ősk<strong>ő</strong>kori lel<strong>ő</strong>helyek Tatán és környékén. = Tata története I. Tata, 1979.<br />

23-46. old. Képekkel.<br />

DOBOSI Viola, T.: A pattintott k<strong>ő</strong>e<strong>sz</strong>közök nyersanyagár<strong>ó</strong>l. = Folia Archaeologica, 29. köt.<br />

Bp. 1978. Magyar Nemzeti Múzeum, 7-18. old.<br />

DOBOSI, Viola, T.: Foreign finds in the Palaeolithic Collection of the Hungaraian National<br />

Museum. - Külföldi leletek a Magyar Nemzeti Múzeum <strong>ő</strong>sk<strong>ő</strong>kori gyűjteményében. = Folia<br />

Archaeologica, Vol. 33. Bp. 1982. Magyar Nemzeti Múzeum, 7-42. p. 14 figs.<br />

DOBOSI, Viola, T.: Data to the evaluation of the middle palaeolithic industry of Tata. - Adatok<br />

a tatai középs<strong>ő</strong>paleolit ipar értékeléséhez. = Folia Archaeologica, Vo. 34. Bp. 1983.<br />

Magyar Nemzeti Múzeum, 7-32. p. 13 figs.<br />

17

DOBOSI Viola, T.: Őskori és r<strong>ó</strong>mai bányá<strong>sz</strong>at a Kárpát-medencében. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 9. <strong>sz</strong>. 586-596. old. 8 ábra.<br />

DOBOSI Viola, T.: Raw material investigations on the finds of some paleolithic sites in Hungary.<br />

= BÍRÓ, Katalin, T. (ed.): Őskori kovabányá<strong>sz</strong>at... Vol. 1. Bp. 1986. 249-260. p.<br />

5 figs.<br />

DOBOSI Viola, T. - HOMOLA István: Tipol<strong>ó</strong>giai-technikai megfigyelések pattintott k<strong>ő</strong>e<strong>sz</strong>közökön.<br />

= Folia Archaeologica, 40. köt. Bp. 1989. Magyar Nemzeti Múzeum, 37-53.<br />

old. 6 ábra. - Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.<br />

DOBOSI, Viola, T. - VÖRÖS, István: Data to an evaluation of the finds of the Palaeolithic<br />

paint mine at Lovas. = Folia Archaeologica, Vol. 30. Bp. 1979. Magyar Nemzet Múzeum,<br />

7-26. p.<br />

DONALD, M. B.: Elisabethan Copper – The History of the Company of Mines Royal 1568-<br />

1605. London, 1955.<br />

DÓZSA Lajos: Bauxitbányá<strong>sz</strong>atunk 30 éve. = Bányá<strong>sz</strong>atunk 30 éve. 1945-1975. Bp. 1977.<br />

Mű<strong>sz</strong>aki Könyvkiad<strong>ó</strong>, 25- 32. old.<br />

DUBOVSKÝ, Ján: Pezinské zlaté baníctvo v 14. až 19. storoči. = Marsina, R. (ed.): Banské<br />

mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 182-187. p. (Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

DUBUC, E.: Les mines anciennes de l'Afrique du Nord. = Géographie, Vol. 52. 1928. 303-<br />

348. p.<br />

DUGOSZ, Alfons: Wieliczka. War<strong>sz</strong>awa, 1958. Arkady, 152 p.<br />

DUKANIC, Slobodan: Iz istorije rimskog rudarstva u Gornjoj Meziji. – Two notes on Roman<br />

mining in Moesia Superior. = Arheoloski Vestnik, Vol. 28. Ljubljana, 1977. 163-179. p.<br />

Illus.<br />

DUKANIC, Slobodan: Organizacija romskog rudarstva u Noriku, Panoniji, Dalmaciji i Gornjoj<br />

Meziji. – L’organisation de L’exploitation miniere romaine en Norique, Pannonie, Dalmatie<br />

et en Haute Mysie. = Istorijski Glasnik, Ljubljana, 1981. 7-55. p.<br />

DUKA ZÓLYOMI Norbert: T<strong>ó</strong>th Imre selmecbányai orvos, a magyaror<strong>sz</strong>ági bányaegé<strong>sz</strong>ségügy<br />

úttör<strong>ő</strong>je. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 11. <strong>sz</strong>. 760-<br />

767. old. 6 ábra.<br />

DURAND-DELGA, Michel: Francia-magyar geol<strong>ó</strong>giai kapcsolatok a 19. <strong>sz</strong>ázadban. Francia<br />

geol<strong>ó</strong>gusok utazásai Magyaror<strong>sz</strong>ágon a földtudományok hajnalán. = Magyar Tudomány,<br />

106(44). évf. 1999. 8. <strong>sz</strong>. 914-926. old. 5 kép.<br />

DUVAL, Paul-Marie: Die Kelten. München, 1978. 344 p. Abb.<br />

DUVAL, P-M. – KRUTA, Venceslas (red.): L’art celtique de la periode d’expansion. IVe et<br />

IIIe siecle avant notre ere. Geneve – Paris, 1982. 268 p. Illus.<br />

DZSIDA Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: 225 éves a magyar bánya- és koh<strong>ó</strong>mérnökképzés. = Élet és Tudomány, 15.<br />

18

évf. 1960. 23. <strong>sz</strong>. 707-710. old. 2 kép.<br />

DZSIDA Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A Duna aranya. = Élet és Tudomány, 16. évf. 1961. 3. <strong>sz</strong>. 77-82. old.<br />

E. A. B.: Über die Goldwascher in Siebenbürgen. = Transilvania. Periodische Zeitschrift für<br />

Landeskunde (Nagy<strong>sz</strong>eben). 1861. 10. <strong>sz</strong>.<br />

EARL, B.: Cornish Mining. Truro, 1968. Bradford Barton. (A cornwalli bányá<strong>sz</strong>at.)<br />

ECKHARDT Ferenc: A f<strong>ő</strong>bányagr<strong>ó</strong>fi hivatal <strong>sz</strong>ervezése. = Századok, 1914. 3. <strong>sz</strong>. 197-213.<br />

old.<br />

ECSEDY, István: On the Early Development of Prehistoric Metallurgy in Southern Transdanubia.<br />

= Godišnjak Sarajevo, KnjigaXXVIII/26. Sarajevo, 1990. 209-231. p.<br />

ECSEDY István: Az ásványbányá<strong>sz</strong>at és a fémművesség korai kezdetei a Mecsek vidékén. =<br />

Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 131. évf. 1998. 6. <strong>sz</strong>.533-538. old.<br />

EDVI ILLÉS Aladár: A magyar vask<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>at és vaskohá<strong>sz</strong>at ismertetése, különös tekintettel<br />

az 1900. évi párisi nemzetközi kiállításon ré<strong>sz</strong>tvev<strong>ő</strong> vállalatokra. Bp. 1900. 255 old.<br />

74 ábra.<br />

EGG, E.: Die Silverstadt Schwaz. Innsbruck, 1966.<br />

EGY bányá<strong>sz</strong>: Néhány <strong>sz</strong><strong>ó</strong> az erdélyi arany-ezüst bányá<strong>sz</strong>at érdekében. = Pesti Napl<strong>ó</strong>, 1854.<br />

május 30.<br />

Egy s<strong>ó</strong>vidék. Parajd. = Kolozsvári Közlöny, 1858. 392. old.<br />

EISELE Gu<strong>sz</strong>táv (<strong>sz</strong>erk.): Gömör és Borsod vármegyék bányá<strong>sz</strong>ati és kohá<strong>sz</strong>ati monografiája.<br />

Els<strong>ő</strong> ré<strong>sz</strong>. Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének bányá<strong>sz</strong>ati monografája.<br />

Selmecbánya, 1907. Az Or<strong>sz</strong>ágos Magyar Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Egyesület Bor<br />

sod-Gömöri O<strong>sz</strong>tálya, 546 old. Képekkel.<br />

ELUÉRE, Christiane: Das Gold der Kelten. München, 1987. Hirmer, 219 p. 144 Abb.<br />

ELUÉRE, Christiane (Hrsg.): Outils et ateliers d’orfevres des temps anciens. Issoudun, 1993.<br />

Imprimerie Laboureur & Cie, 304 p.<br />

ERDÉLYI Imre – SERÉDI Béla – VAJDA Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A tállyai k<strong>ő</strong>bányaüzem rekonstrukci<strong>ó</strong>ja. =<br />

Épít<strong>ő</strong>anyag, 12. évf. 1960. 4. <strong>sz</strong>. 152-160. old.<br />

von ERNST, C.: Über den Bergbau in Laurion. = Berg- und hüttenmannisches Jahrbuch der<br />

K. u. K. Bergakademien, Vol. 50. Wien, 1902. 447-501. p.<br />

ERMISCH, H.: Das sachische Bergrecht im Mittelalter. Leipzig, 1887.<br />

ERNSTNING, B. (Hrsg.): Georgius Agricola: Bergwelten 1494 1994. Essen, 1994. Verlag<br />

Glückauf, 350 p. 500 Abb.<br />

FABIAN, Dietrich: Meissener Porzellan mit Bergmannsmotiven im 18 Jahrhundert. Bad<br />

Neustadt (Saale), 1997. Dr. D. Fabian, 164 p. 181 Abb.<br />

19

FALLER Gu<strong>sz</strong>táv: Közlemények a hazai bányá<strong>sz</strong>at köréb<strong>ő</strong>l. = Statistikai Közlemények, 1.<br />

évf. 1861.<br />

FALLER, Gustav: Der Schemnitzer Metallbergbau in Seinem jetzigen Zustande. Schemnitz,<br />

1865. Fr. Lorber, 89 p. 5 Taf.<br />

FALLER Gu<strong>sz</strong>táv: A régi vésett bányavájatok maradványair<strong>ó</strong>l. = Magyar Mérnök Egyesület<br />

Közlönye, 1867. 28-32. <strong>sz</strong>. (Ómind<strong>sz</strong>enttárna, Hodrus. Játék, rajz, bányá<strong>sz</strong>párbaj mondája.)<br />

FALLER Gu<strong>sz</strong>táv: Kiegé<strong>sz</strong>ítés Faller Jen<strong>ő</strong> bibliográfiájához. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok<br />

- Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 9. <strong>sz</strong>. 644. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A III. Károly által 1735. június 22-én létesített selmeci bányati<strong>sz</strong>tképz<strong>ő</strong> iskola<br />

alap<strong>sz</strong>abályai. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 68. évf. 1935. 429-432., 441-445. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Százötven éves az els<strong>ő</strong> magyar mineral<strong>ó</strong>gia. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

69. évf. 1936. 455-456. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Egyetemünk 18. <strong>sz</strong>ázadbeli tanulmányi érmeir<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 71. évf. 1938. 236-238. old. 2 melléklet.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: R<strong>ó</strong>mai duzza<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong> és k<strong>ő</strong>bánya Ve<strong>sz</strong>prém vármegyében. = Vasi Szemle. Szombathely,<br />

1939. 294-300. old. Képekkel.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Szent István <strong>sz</strong>erepe a magyar bányá<strong>sz</strong>at és kohá<strong>sz</strong>at történetében. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 72. évf. 1939. 36-41. old<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Mikoviny Sámuel <strong>sz</strong>erepe a a selmeci bányá<strong>sz</strong>at történetében. = Bányá<strong>sz</strong>ati és<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 72. évf. 1939. 270-276., 288-293. old 6 ábra.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A tűzzel val<strong>ó</strong> fejtésm<strong>ó</strong>dr<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 73. évf. l940.<br />

27-32. old. 3 ábra.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Jegyzetek Selmecbánya nevének eredetéhez. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

73. évf. 1940. 349-352. old. 2 kép.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Bányáink térképjelének kialakulása a hazai kartográfiában. = Bányá<strong>sz</strong>ati és<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 74. évf. 1941. 125-129. old. 9 ábra.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Adatok a bánya<strong>sz</strong>állítás történetéhez. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 74.<br />

évf. 1941. 179-186. old. 15 ábra.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A robbant<strong>ó</strong>munka fejl<strong>ő</strong>déstörténetéhez. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 74.<br />

évf. 1941. 373-377. old. 3 ábra.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Bányá<strong>sz</strong>ati vonatkozású magyar címerek. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

75. évf. 1942. 481-491. old. 27 ábra.<br />

20

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Néhány <strong>sz</strong><strong>ó</strong> a lármafár<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 76. évf. 1943. 34-<br />

36. old. 5 ábra.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A magyar bányá<strong>sz</strong>viseletr<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 76. évf. 1943.<br />

245-251., 269-277. old. 29 kép.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Ötven éves a magyar bányá<strong>sz</strong>kö<strong>sz</strong>öntés. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 77.<br />

évf. 1944. 310-311. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Mikoviny Sámuel bányamérnök emlékezete, halálának 200 éves évfordul<strong>ó</strong>ja<br />

alkalmáb<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 83. évf. 1950. 265-268. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A bányatechnika nagy magyar el<strong>ő</strong>futára. = Élet és Tudomány, 6. évf. 1951.<br />

16. <strong>sz</strong>. 503-505. old. 2 kép. (Debreczeni Márton.)<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Az Élet és Tudomány bemutatja Mikoviny Sámuelt. = Élet és Tudomány, 6.<br />

évf. 1951. 23. <strong>sz</strong>. 725-727. old. 2 kép.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Az ékt<strong>ő</strong>l a fejt<strong>ő</strong>kalapácsig. = Élet és Tudomány, 6. évf. 1951. 43. <strong>sz</strong>. 521-524.<br />

521-524. old. 9 kép. (A bányá<strong>sz</strong>ati technika fejl<strong>ő</strong>désének rövid története.)<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A kontinens els<strong>ő</strong> g<strong>ő</strong>zgépe hazai bányá<strong>sz</strong>atunk <strong>sz</strong>olgálatában. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok,<br />

86. évf. 1953. 47-54. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A magyar bányagépesítés úttör<strong>ő</strong>i a XVIII. <strong>sz</strong>ázadban. Hell Máté Kornél és<br />

Hell J<strong>ó</strong>zsef Károly f<strong>ő</strong>gépmesterek élete és munkássága. Bp. 1953. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 100<br />

old. 1 tábla, 2 térkép.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: 1837-ben Selmecbányán ké<strong>sz</strong>ítették az els<strong>ő</strong> géppel vert sodronykötelet. = A<br />

Magyar Tudományos Akadémia Mű<strong>sz</strong>aki Tudományok O<strong>sz</strong>tályának Közleményei, 13. évf.<br />

1954. 141-157. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Georgius Agricola (1494-1555). Halálának 400. évfodul<strong>ó</strong>ja alkalmáb<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 10(88). évf. 1955. 11. <strong>sz</strong>. 605-614. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A soproni Központi Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum kalauza. Bp. 1959. Bányá<strong>sz</strong>ati Kutat<strong>ó</strong><br />

Intézet, 73 old. 40 kép. - Angol nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Adatok a bányavilágítás fejl<strong>ő</strong>déstörténetéhez. = Bányá<strong>sz</strong>ati Lapok, 92. évf.<br />

1959. 609-622. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Adatok a bányabeli robbantás fejl<strong>ő</strong>déstörténetéhez. = Bányá<strong>sz</strong>ati Lapok, 94.<br />

évf. 1961. 6. <strong>sz</strong>. 421-427., 7. <strong>sz</strong>. 472-477. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Adatok a bányabeli robbantás fej<strong>ő</strong>déstörténetéhez. = Történelmi Szemle, 4.<br />

évf. 1961. 1. <strong>sz</strong>. 50-75. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A soproni Központi Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum anyagáb<strong>ó</strong>l. "Bányá<strong>sz</strong>palackok". =<br />

Bányá<strong>sz</strong>ati Lapok, 94. évf. 1961. 350-351. old.<br />

21

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A Központi Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum anyagáb<strong>ó</strong>l. Bányá<strong>sz</strong>atunk - minden val<strong>ó</strong><strong>sz</strong>ínűség<br />

<strong>sz</strong>erint - els<strong>ő</strong> g<strong>ő</strong>zgépének rajza. = Bányá<strong>sz</strong>ati Lapok, 94. évf. 1961. 657-658. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A Központi Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum anyagáb<strong>ó</strong>l. Bányá<strong>sz</strong> kispla<strong>sz</strong>tika a múzeum<br />

gyűjteményében. = Bányá<strong>sz</strong>ati Lapok, 94. évf. 1961. 694-698. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Be<strong>sz</strong>ámol<strong>ó</strong> bányá<strong>sz</strong>attörténeti kutat<strong>ó</strong>munkánk tíz e<strong>sz</strong>tendejér<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 95. évf. 1962. 11. <strong>sz</strong>. 776-783. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A Központi Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum anyagáb<strong>ó</strong>l. Svaiczer Gábor bányamérnök,<br />

selmeci f<strong>ő</strong>kamaragr<strong>ó</strong>f bányá<strong>sz</strong>bárdja. = Bányá<strong>sz</strong>ati Lapok, 96. évf. 1963. 61-63. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A farb<strong>ő</strong>r viseletének eredetér<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati Lapok, 96. évf. 1963. 957-959.<br />

old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Központi Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum. = Magyar Mű<strong>sz</strong>aki Múzeumok Évkönyve.<br />

1964. Bp. 1964. Művel<strong>ő</strong>désügyi Mini<strong>sz</strong>térium Mű<strong>sz</strong>aki Emlékeket Nyilvántart<strong>ó</strong> és Gyűjt<strong>ő</strong><br />

Csoportja. Bp. 1964. 77-98. old. 5 kép.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A ballagásr<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati Lapok, 98. évf. 1965. 61-66. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A Központi Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum anyagáb<strong>ó</strong>l. Fe<strong>sz</strong>ty Árpád "Bánya<strong>sz</strong>erencsétlenség"<br />

című képe. = Bányá<strong>sz</strong>ati Lapok, 98. évf. 1965. 639-641. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A farb<strong>ő</strong>rugrásr<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati Lapok, 99. évf. 1966. 355-358. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Köleséri Sámuel (1663-1732) élete és munkássága. 1-2. ré<strong>sz</strong>. = Bányá<strong>sz</strong>ati és<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 101. évf. 1968. 10. <strong>sz</strong>. 647-656. old.; 11. <strong>sz</strong>. 725-730. old.<br />

13 ábra<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Faller Gu<strong>sz</strong>táv (1816-1881) okl. bánya- és koh<strong>ó</strong>mérnök, akadémiai tanár élete<br />

és munkássága. 1-2. ré<strong>sz</strong>. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 104. évf. 1971. 3.<br />

<strong>sz</strong>. 199. old.; 4. <strong>sz</strong>. 271-277. old. 4 kép.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: J<strong>ó</strong> <strong>sz</strong>erencsét! Események, képek a bányá<strong>sz</strong>at múltjáb<strong>ó</strong>l. Bp. 1975. Mű<strong>sz</strong>aki<br />

Könyvkiad<strong>ó</strong>, 119 old. 164 ábra. – Tartalom: A bányá<strong>sz</strong>at legrégibb emlékei hazánkban. –<br />

Néhány <strong>sz</strong><strong>ó</strong> a selmeci bányajogr<strong>ó</strong>l. – Bányá<strong>sz</strong>ati kutatás egykor. – A varázsves<strong>sz</strong><strong>ő</strong>. – Az<br />

ék, a kalapács és a csákány. – Közlekedés aknákban, be- és ki<strong>sz</strong>állás régen. – Rakodás,<br />

hordás, <strong>sz</strong>állítás. Tekn<strong>ő</strong>k, kosarak, bödönyök és a csille. – A függ<strong>ő</strong>leges akna<strong>sz</strong>állítás egykori<br />

berendezései, a vitla, a l<strong>ó</strong>járgány és vált<strong>ó</strong>vízkerék. – Hogyan jutott a l<strong>ó</strong> a föld alá? –<br />

A vízemelés múltjáb<strong>ó</strong>l. – Vízmentesít<strong>ő</strong> altár<strong>ó</strong>k. – Világítás a karbidlámpa bevezetéséig. –<br />

A <strong>sz</strong>ell<strong>ő</strong>ztetés múltjáb<strong>ó</strong>l. – Els<strong>ő</strong> <strong>sz</strong>ell<strong>ő</strong>ztet<strong>ő</strong>berendezéseink egyike, a légdob. – Biztosítás.<br />

- A tűzzel val<strong>ó</strong> fejtés. – A fejtésm<strong>ó</strong>dok kialakulása. – A zúz<strong>ó</strong>kr<strong>ó</strong>l. – 1627. február 8-án<br />

robbantottunk el<strong>ő</strong><strong>sz</strong>ör bányában. – Mit mond az els<strong>ő</strong> bányabeli robbantársr<strong>ó</strong>l felvett jegyz<strong>ő</strong>könyv?<br />

– Hogyan ké<strong>sz</strong>ültek a robbantáshoz <strong>sz</strong>ükséges fúr<strong>ó</strong>lyukak régen? – Hogyan<br />

robbantottak el<strong>ő</strong>deink? – Egykori feljegyzések az els<strong>ő</strong> hazai sújt<strong>ó</strong>légrobbanásr<strong>ó</strong>l. – Sújt<strong>ó</strong>légrobbanás<br />

a s<strong>ó</strong>vári s<strong>ó</strong>bányában 1726-ban. – A sújt<strong>ó</strong>lég elleni küzdelem kezdeti e<strong>sz</strong>közei.<br />

- Hogyan <strong>sz</strong>ületett meg a biztonsági lámpa? – Hogyan keletkeztek a lámpakamrák? –<br />

A sapkalámpár<strong>ó</strong>l. – Vízi er<strong>ő</strong> a bányá<strong>sz</strong>atban. – Er<strong>ő</strong>átvitel és a rudas <strong>sz</strong>ivattyúk. – Az els<strong>ő</strong><br />

22

tűzgép bányá<strong>sz</strong>atunkban. – A vízo<strong>sz</strong>lopos <strong>sz</strong>ivattyú. – Az els<strong>ő</strong> sűrített leveg<strong>ő</strong>vel hajtott<br />

bánya<strong>sz</strong>ivattyú. – 1753-ban ve<strong>sz</strong>i kezdetét a magyar <strong>sz</strong>énbányá<strong>sz</strong>at Brennbergbányán. –<br />

Bányá<strong>sz</strong>atunk els<strong>ő</strong> g<strong>ő</strong>zgépei. – 1837-ben Selmecbányán ké<strong>sz</strong>ítették az els<strong>ő</strong>, géppel vert<br />

sodronykötelet. – Meg<strong>sz</strong>ületik a háton hordozhat<strong>ó</strong> mai ment<strong>ő</strong>ké<strong>sz</strong>ülék. – Az els<strong>ő</strong> hazai<br />

sodronykötélpálya. – Villamosmozdony-<strong>sz</strong>állítás a bányá<strong>sz</strong>atban. – Az i<strong>sz</strong>aptömedékelés<br />

bevezetése <strong>sz</strong>énbányá<strong>sz</strong>atunkban. – Hazánk els<strong>ő</strong> <strong>sz</strong>kipaknája Várpalotán. – Hogyan értékelte<br />

egykor a külföld bányá<strong>sz</strong>atunkat s annak dolgoz<strong>ó</strong>it? – Az els<strong>ő</strong> fegyveres bányá<strong>sz</strong>felkelés<br />

emlékei. – A magyar bányá<strong>sz</strong>viseletr<strong>ő</strong>l. – A lármafa. – Az els<strong>ő</strong> nemzetközi bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és kohá<strong>sz</strong>ati egyesület létrejötte hazánkban. – Az Or<strong>sz</strong>ágos Magyar Bányá<strong>sz</strong>ati és<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati Egyesület rövid története. – Bányá<strong>sz</strong>kö<strong>sz</strong>öntésünkr<strong>ő</strong>l.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: A magyar bányá<strong>sz</strong>at magyarsága. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

109. évf. 1976. 12. <strong>sz</strong>. 847-849. old.<br />

FALLER Jen<strong>ő</strong>: Két bányá<strong>sz</strong>ati vonatkozású <strong>sz</strong>ínműr<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok -<br />

Bányá<strong>sz</strong>at, 127. évf. 1994. 5. <strong>sz</strong>. 582-590. old.<br />

Potemkin Egervári Ödön: Thurz<strong>ó</strong> János és Vahot Imre: Bányarém c. művér<strong>ő</strong>l.<br />

FEHÉR Katalin (f<strong>ő</strong><strong>sz</strong>erk.): Pannon enciklopédia. Magyaror<strong>sz</strong>ág ipar- és technikatörténete.<br />

H. n. 1999. Kertek 2000, 357 old. Képekkel, ábrákkal, térképekkel.<br />

(A magyar érc- és ásványbányá<strong>sz</strong>at történetét is tárgyalja több fejezetben a kezdetekt<strong>ő</strong>l<br />

napjainkig.)<br />

FEHÉR Man<strong>ó</strong>: A magyar bányajog története. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 1896. 5. <strong>sz</strong>.<br />

68-71. old.<br />

FEHÉR Man<strong>ó</strong>: Adalékok az aranybeváltás történetéhez. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 45.<br />

évf. 1912. I. kétet, 6. <strong>sz</strong>. 358-364. old.<br />

FEJÉR Leontin: Szab<strong>ó</strong> J<strong>ó</strong>zsef akadémiai pályadíja. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

106. évf. 1973. 10. <strong>sz</strong>. 704-707. old.<br />

FEJÉR Leontin: A magyar bányaföldtan évfrodul<strong>ó</strong>i 1981-ben. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok<br />

- Bányá<strong>sz</strong>at, 114. évf. 1981. 11. <strong>sz</strong>. 780-783. old.<br />

Hantken Miksa, Zsigmondy Vilmos, Telegdi Roth Károly, Böhm Ferenc, Böckh Hug<strong>ó</strong><br />

etc.<br />

Fels<strong>ő</strong>-Bánya. = Magyaror<strong>sz</strong>ág és a Nagyvilág, 1866. 5. <strong>sz</strong>. Képpel.<br />

Fels<strong>ő</strong>bánya <strong>sz</strong>abad bányaváros történetének és sérelmeinek leírása. Pest, 1868. 14 old.<br />

FERENCZY István: Vask<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>at az <strong>ő</strong>skori Erdélyben. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok -<br />

Bányá<strong>sz</strong>at, 120. évf. 1987. 10. <strong>sz</strong>. 703-708. old.<br />

von FESTENBERG-PAKISCH, H.: Bausteine zur Geschichte des deutschen Bergbaus.<br />

Braunschweig, 1901.<br />

FETTWEIS, Günter B. – HAMANN, Günther (Hrsg.): Über Ignaz von Born und die Societät<br />

der Bergbaukunde. Wien, 1989. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften,<br />

153 p. Abb.<br />

23

(Österr. Akademie d. Wiss., phil. hist. Kl. Sitzungberichte, 533.)<br />

FEUSTEL, R.: Technik der Steinzeit. Archäolitikum. Mesolithikum. Weimar, 1973. 263 p.<br />

Illus.<br />

FICHTEL, J. E.: Physikalisch-metallurgische Abhandlung über die Gebirge und Bergwerke<br />

in Ungarn. Berlin und Stettin, 1780.<br />

FICHTEL, J. E.: Beitrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen. 1-2. Theile. Nürnberg,<br />

1780. Verlag der Raspeschen Buchhandlung, 2, 158, 1 p.; 2, 134 p. (I.: Nachricht von den<br />

Versteinerungen des Grossfürtenthums Siebenbürgen. – II.: Die Geschichte des Steinsal-<br />

zes und der Steinsalzgruben im Grossfürstenthum Siebenbürgen.)<br />

FICHTEL, J. E.: Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen. 1-2. Theile. Wien, 1791.<br />

Druck u. Verlag von Joseph Kurzbeck, 730 p.<br />

FICHTEL, J. E.: Mineralogische Aufsätze. Wien, 1794. Schaumburg, 374 p. (A könyvben 11<br />

tanulmány vonatkozik magyaror<strong>sz</strong>ági ásványlel<strong>ő</strong>helyekre, illetve bányákra.)<br />

FILIP, Ján: A kelta civilizáci<strong>ó</strong> és öröksége. Bp. 1966. Gondolat Kiad<strong>ó</strong>, 276 old.<br />

FITZ Jen<strong>ő</strong>: A pann<strong>ó</strong>niai bányák igazgatása. = Alba Regia, 11. köt. l970. 154-156. old.<br />

FITZ Jen<strong>ő</strong>: Verwaltung der pannonischen Bergwerke. = Klio, Vol. 54. 1972. 213-215. p.<br />

FITZLER, K.: Steinbrüche und Bergwerke im römischen Agypten. Leipzig, 1910.<br />

FLADE, Ch. G.: Römisches Bergrecht. Freiberg, 1805.<br />

FODOR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Néhány <strong>ő</strong>skori lel<strong>ő</strong>hely Eger környékén. = Agria, 20. köt. Eger, 1984. 73-<br />

116. old. Képekkel.<br />

FOLIE, Kurt: Silber, Kupfer, Blei… Bergbaugeschichte und Mineralien in Südtirol. Haltern,<br />

1987. Doris Bode Verlag, 104 p. Abb.<br />

FOLTINY, Stefan: Velem<strong>sz</strong>entvid, ein urzeitliches Kulturzentrum in Mitteleuropa. Wien,<br />

1958. 82 p.<br />

A fonyi franczia malomk<strong>ő</strong>gyár. = Vasárnapi Ujság, 1861. 40-41. old. Képpel.<br />

FORSLUND, K. E.: Falun Gruva och Stora Kopparbergs Bergslag. En Kronika. Stockholm,<br />

1956.<br />

FRANZ, Leonard: Die Kultur der Urzeit Europas. Frankfurt am Main, 1969. 400 p. Illus.<br />

FREISE, F.: Geschichte der Bergbau- und Hüttentechnik. Vol. 1-2. Berlin, 1908.<br />

FRIEND, J. N.: Iron in Antiquity. London, 1926. Griffin.<br />

FRISNYÁK Sándor: Rudabánya. = Föld és Ég, 5. évf. 1970. 5. <strong>sz</strong>. 137-138. old. 4 kép. 1 térk.<br />

24

(A bányá<strong>sz</strong>at rövid története és jelen helyzete.)<br />

FRITZ, Otto - HUBER, Peter: Bergmannische Geduldflaschen. Inhalt und Verbreitung bergmannischer<br />

ingerichte aus dem Gebiet der ehemaligen österreiscisch-ungarischen Monarchie<br />

und aus deutschen Bergbaurevieren. Wien, 1995. IM Selbstverlag des Österreichiscen<br />

Museums für Volkskunde, 72 p. 44 fekete-fehér és 8 <strong>sz</strong>ínes kép.<br />

FRITZSCH, K. E. – SIEBER, F.: Bergmannische Trachten des 18. Jahrhunderts im<br />

Erzgebirge<br />

und im Mansfeldischen. Berlin, 1957.<br />

FUCHS Erik - NÁNDORI Gyula: Honfoglaláskori vas kézi<strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ám metallográfiai vizsgálata.<br />

= Történelmi Szemle, 1. évf. 1958. 328-330. old.<br />

FUNDÁREK, R.: K vedeckej činnosti Mikuláša Jozefa Jacquina v Banskej Štiavnici. = Z<br />

dejín vied a technicky na Slovensku. 3. 1964. 97-114. p.<br />

FÜGEDI Erik: Mátyás király jövedelme 1475-ben. = Századok, 1982. 3. <strong>sz</strong>. 484-506. old.<br />

FÜLÖP, J<strong>ó</strong>zsef: Funde des prahistorischen Silexgrubenbaues am Kálvária-Hügel von Tata. =<br />

Acta Archaeologica Hungarica, Vol. 25. 1973. 3-25. p.<br />

FÜLÖP, J<strong>ó</strong>zsef: Katalog der Bergwerke: Ungarn. = 5000 Jahre Feuersteinbergbau. Bochum,<br />

1980. 544-554. p. Abb.<br />

FÜLÖP J<strong>ó</strong>zsef: Az ásványi nyersanyagok története Magyaror<strong>sz</strong>ágon. Bp. 1984. Mű<strong>sz</strong>aki<br />

Könyvkiad<strong>ó</strong>, 179 old. Színes és fekete-fehér képekkel, ábrákkal, térképekkel.<br />

GAÁL István: Milyen k<strong>ő</strong>zetekb<strong>ő</strong>l és ásványokb<strong>ó</strong>l csinálták <strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ámaikat a Szelim-barlang<br />

<strong>ő</strong>slak<strong>ó</strong>i? = Termé<strong>sz</strong>ettudományi Közlöny, 70. évf. 1938. 474-480. old.<br />

GÁBORI Mikl<strong>ó</strong>s: Az <strong>ő</strong>skori ob<strong>sz</strong>idiánkereskedelem néhány problémája. = Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>,<br />

77. évf. 1949. 50-53. old.<br />

GÁBORI Mikl<strong>ó</strong>s: A kés<strong>ő</strong>i paleolitikum Magyaror<strong>sz</strong>ágon. Bp. 1964. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 85<br />

old. (Régé<strong>sz</strong>eti Tanulmányok III.)<br />

GÁBORI, Mikl<strong>ó</strong>s: Les civilisations du Paléolithique moyen entre les Alpes et l'Oural. Bp.<br />

1976. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 278 p.<br />

GÁBORI, Mikl<strong>ó</strong>s: Type of industry and ecology. = Acta Archaeologica Hungarica, Vol. 31.<br />

1979. (1980.) 239-248. p.<br />

GÁBORI Mikl<strong>ó</strong>s: Az <strong>ő</strong>sember korának kutatása Magyaror<strong>sz</strong>ágon. = A Magyar Tudományos<br />

Akadémia Történeti-Társadalmi O<strong>sz</strong>tályának Közleményei, 30. évf. 1981. (1984.) 91-109.<br />

old.<br />

GÁBORI Mikl<strong>ó</strong>s: A Bükk hegység paleolitikumának mai problémái. = A miskolci Herman<br />

Ott<strong>ó</strong> Múzeum Közleményei, 20. köt. Miskolc, 1982. 1-7. old.<br />

25

GÁBORI Mikl<strong>ó</strong>s: A régibb k<strong>ő</strong>kor Magyaror<strong>sz</strong>ágon. = Magyaror<strong>sz</strong>ág története 1. Bp. 1984.<br />

Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 69-115. old. Képekkel.<br />

GÁBORI-CSÁNK Vera: Eur<strong>ó</strong>pa legrégibb bányá<strong>sz</strong>ati emléke Farkasréten. = Magyar Tudomány,<br />

1989. 13-21. old.<br />

GÁBORINÉ CSÁNK Vera: Az <strong>ő</strong>sember Magyaror<strong>sz</strong>ágon. Bp. 1980. Gondolat Kiad<strong>ó</strong>, 264<br />

old. 43 <strong>sz</strong>ínes és 24 fekete-fehér kép.<br />

GÁDORI Vilmos - SZEPESHEGYI István: Bauxitbányá<strong>sz</strong>at a Bakonyban. Tapolca, 1987.<br />

264 old.<br />

GAGYI PÁLFFY András: Érc- és ásványbányá<strong>sz</strong>atunk 30 éve. = Bányá<strong>sz</strong>atunk 30 éve. 1945-<br />

1975. Bp. 1977. Mű<strong>sz</strong>aki Könyvkied<strong>ó</strong>, 33-43. old.<br />

GAGYI PÁLFFY András: A nagybörzsönyi érckutatás fel<strong>sz</strong>abadulás utáni története. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 122. évf. 1989. 1. <strong>sz</strong>. 57-60. old.<br />

GALE, N. H.: Mediterranean obsidian source characterisation by strontium isotope analisys.<br />

= Archaeometry, Vol. 23. 1981. 41-51. p.<br />

GARDINER, Sir Alan H.: The map of the Gold mines in an Ramesside papyrus at Turin. =<br />

Cairo Scientific Journal, Vol. 8. 1914. 42. p.<br />

GÁRDONYI, S.: Zum Bedeutungswandel in der Bergmannsprache. = Acta Linguistica, Tom.<br />

9. 1959. 361-374. p.<br />

GARLAND-BANNISTER: Ancient Egyptian metallurgy. London, 1927.<br />

GAVALLÉR Pál: A bányá<strong>sz</strong><strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ámok els<strong>ő</strong> magyar megjelenése pecséteken. = A miskolci<br />

Herman Ott<strong>ó</strong> Múzeum Közleményei 28. Miskolc, 1993. 111-118. old.<br />

GEDAI István: A magyar középkor pénzverése. = Zsámboki Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong> (<strong>sz</strong>erk.): Közemények a<br />

magyaror<strong>sz</strong>ági ásványi nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l I. Miskolc, 1982. Nehézipari Mű<strong>sz</strong>aki<br />

Egyetem, 49-66. old.<br />

GEDAI István: A magyar pénzverés kezdete. Bp. 1986. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 135 old. 18 tábla.<br />

GEDEON Tihamér: Néhány új ásványi nyersanyagunk. = Élet és Tudomány, 11. évf. 1956.<br />

34. <strong>sz</strong>. 1077-1080. old. 4 kép.<br />

GEDEON Tihamér: A magyar bauxit. = Élet és Tudomány, 13. évf. 1958. 18. <strong>sz</strong>. 554-557.<br />

old. 4 kép, 1 grafikon.<br />

GERGELY Ern<strong>ő</strong>: A bányamunkások törekvései 1870-1913 között a <strong>sz</strong>ak<strong>sz</strong>ervezet megalakítására.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 12. <strong>sz</strong>. 843-845. old.<br />

3 ábra.<br />

GERGELY Ern<strong>ő</strong>: A magyaror<strong>sz</strong>ági bányá<strong>sz</strong>társadalom története 1867-ig. Bp. 1986. Mű<strong>sz</strong>aki<br />

Könyvkiad<strong>ó</strong>, 326 old. Képekkel.<br />

26

GERGELY Ern<strong>ő</strong>: Régi magyaror<strong>sz</strong>ági bányavárosok. Torock<strong>ó</strong>. Bp. 1998. Magyar Tudományos<br />

Akadémia Földrajztudományi Kutat<strong>ó</strong> Intézet, 36 old. Képekkel.<br />

Geschichte des Bergbaues im Gölnitztale. Der Gründler. 1. 1926.<br />

GIERSZEWSKI, Stanislaw: Rézexport Magyaror<strong>sz</strong>ágr<strong>ó</strong>l Gdanskba a 16. <strong>sz</strong>ázad els<strong>ő</strong> felében.<br />

= Századok, 1977. 3. <strong>sz</strong>. 534-543. old.<br />

GINDL, J.: Prvé použitie pušného prachu v baníctve. K 330. výročiu svetového úspechu<br />

banskoštiavnivkého baníctva. = Rudy, 5. 1957. 41-43. p.<br />

GINDL, J.: Banícke znaky zo 16. storočia. = Numismatícké listy, 14. 1959. 5. 144-150. p.<br />

GINDL, J.: Počiatky banskobystrickej mincovne. = Numismatické listy, 15. 1960. 5. 135-140.<br />

p.<br />

GINDL, J.: Z najstarších dejín baníctva a mesta Banskej Štiavnice. = Výsledky banského výs-<br />

kumu. 1. 1961. 9-35. p.<br />

GINDL, J.: Tri kapitoly z dejín banskoštavnického baníctva v 17. storoči. = Sborník Pedagogického<br />

inštitútu v Martine. 1. 1964. 7-20. p.<br />

GINDL, J.: Zo starších dejín železiarstva na strednom Slovensku. = Historický zborník kraja,<br />

3. 1967. 74-88. p.<br />

GINDL, J.: Tradičné rozpojovania hornín v stredoslovenskom rudnom baníctve. = Z dejín<br />

vied a techniky na Slovensku. 5. 1969. 95-124. p.<br />

GINDL, J.: Z dejín hist<strong>ó</strong>rie horizontálnej dopravy v oblasti štiavnického pohoria. = Z dejín<br />

vied a techiky na Slovensku. 7. 1974. 273-296. p.<br />

GINDL, Jozef – FRÝVALDSKÝ, Štefan: Vývoj vřtacích a trhacích prác v baníctve na Slovensku.<br />

Die entwicklung der Bohr- und sprengarveiten im bergbau der Slowakei. Katal<strong>ó</strong>g<br />

k výstave. Katalog úr Ausstellung. [Banská Štiavnica], 1969. Slovenské banské múzeum,<br />

47 p. Illus.<br />

GLEICHMANN, Hans Dietrich: Der Füsseberg. Die grosse Zeit des Siegerlander Eisenerzbergbaus.<br />

Siegen, 1994. Höpner und Göttert, 124 p. Abb.<br />

GLUECK, N.: Mining in ancient Palestine. = South African Mining and Metal Engineer’s<br />

Journal, Vol. 48. 1937. 168-196. p.<br />

GLUECK, N.: King Solomon’s copper mines. = Illustrated London News, Nr. 4968. 7. July<br />

1934. 26., 36. p.<br />

GMELIN, J. F.: Beitrage zur Geschichte des deutschen Bergbaus. Halle, 1783.<br />

GOBANTZ, A.: Die laurischen Silberbergwerke in alter Zeit. = Österreichische Zeitschrift<br />

27

für Berg- und Hüttenwesen, Vol. 42. 1894. 123. p.<br />

GOMBOCZ Endre: A tellur történetéhez. = Termé<strong>sz</strong>ettudományi Közlöny, 45. évf. 1913.<br />

440-. 442. old.<br />

GOODALE, L.: Chronology of iron and steel. Pittsburgh, 1920.<br />

GOOSS, Carl: Die römischen Goldberg-Werke Daciens. Die andern Bergwerke Daciens. =<br />

Archiv des Vereines für Siebenbürgische Landeskunde, 1874. 151-161. p.<br />

GOUIN, L.: Notices sur les mines de ľile de Sardaigne. Cagliari, 1869.<br />

GOWLAND, W.: The art of metals and metal working in Old Japan. = Transactions of the<br />

Japan Society, Vol. 13. 1915. 20-85. p.<br />

GÖMÖRI János: IX-X. <strong>sz</strong>ázadi vasolva<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong> helyek Sopron környékén. = Soproni Szemle,<br />

30. évf. 1976. 239-255. old. Képekkel.<br />

GÖMÖRI, János: Archäologische eisenforschung in Westungarn. = Wissenschaftliche Arbeiten<br />

in Burgenland, 59. Eisenstadt, 1977. 83-99. p. Abb. 20. Taf. 2.<br />

GÖMÖRI János: Jelentés a nyugat-magyaror<strong>sz</strong>ági vasvidék Gy<strong>ő</strong>r-Sopron megyei lel<strong>ő</strong>helyeinek<br />

kutatásár<strong>ó</strong>l. I. Avar kori vasolva<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong> kemencék. (A tarjánpu<strong>sz</strong>tai vassalak-lel<strong>ő</strong>helyek<br />

pr<strong>ó</strong>baásatásai). = Arrabona. A Gy<strong>ő</strong>ri Xantus János Múzeum Évkönyve. 19-20. köt. Gy<strong>ő</strong>r,<br />

1977-1978. 109-158. old. 40 ábra.<br />

GÖMÖRI János: Jelentés a nyugat-magyaror<strong>sz</strong>ági vasvidék régé<strong>sz</strong>eti kutatásár<strong>ó</strong>l II. = Arrabona,<br />

21. Gy<strong>ő</strong>r, 1979. Xántus János Múzeum, 59-86. old. 16 ábra. - Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.<br />

GÖMÖRI, János: Frühmittelalterliche Eisen-Schmelzöfen von Tarjánpu<strong>sz</strong>ta und Nemeskér. =<br />

Acta Archaeologica Hungarica, Vol. 32. 1980. 317-340. p.<br />

GÖMÖRI János: A korai középkori vasolva<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong> kemencék és az ékelt vasbucák kérdése. =<br />

Gömöri János (<strong>sz</strong>erk.): Iparrégé<strong>sz</strong>eti kutatások Magyaror<strong>sz</strong>ágon (Éget<strong>ő</strong>kemencék régé<strong>sz</strong>eti<br />

és interdi<strong>sz</strong>ciplináris kutatása). Sopron, 1980. július 28-30. Ve<strong>sz</strong>prém, 1981. VEAB,<br />

109-121. old. 7 ábra. – Angol nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.<br />

GÖMÖRI János: Vassalak-lel<strong>ő</strong>helyek jelent<strong>ő</strong>sége az ásványi nyersanyagok történetének kutatásában.<br />

= Közlemények a magyaror<strong>sz</strong>ági ásványi nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l I. Miskolc,<br />

1982. Nehézipari Mű<strong>sz</strong>aki Egyetem, 93-144. old. 8 ábra<br />

.<br />

GÖMÖRI János: Jelentés az 1986. évi zamárdi vaskoh<strong>ó</strong>-ásatásr<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 120. évf. 1987. 5. <strong>sz</strong>. 256-257. old. 5 ábra.<br />

GÖMÖRI János: 10. <strong>sz</strong>ázadi vasolva<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong>műhely Somogyfaj<strong>sz</strong>on. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Kohá<strong>sz</strong>at, 129. évf. 1996. 270-279. old.<br />

GÖMÖRI János (ed.).: Traditions and innovations in the early medieval iron production. –<br />

Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohá<strong>sz</strong>atban. Sopron – Somogyfaj<strong>sz</strong>,<br />

1999. DUNAFERR – Somogyor<strong>sz</strong>ág Archeometallurgiai alapítvány – MTA VEAB Ipar-<br />

28

égé<strong>sz</strong>eti és Archeometriai Munkabizottság, 240 old. Képekkel, ábrákkal.<br />

A somogyfaj<strong>sz</strong>i Őskoh<strong>ó</strong> Múzeum felavatása alkalmáb<strong>ó</strong>l rendezett archeometallurgiai<br />

munkaértekezleten elhangzott el<strong>ő</strong>adásokat tartalmazza a többnyelvű kötet.<br />

GÖMÖRI, János - KISHÁZI, Péter: Iron ore utilization in the Carpathian Basin up to the<br />

Middle Ages with special regard to bloomeries in Western Transdanubia. = Hála, J<strong>ó</strong>zsef<br />

(ed.): Neogene Mineral Resources in the Carpathian Basin. Bp. 1985. 323-355. p. Figs.<br />

20.<br />

GÖMÖRY Árpád (<strong>sz</strong>erk.): Emlékkönyv Dobsina bányaváros alapításának 600 éves évfordul<strong>ó</strong>jára.<br />

Putnok, 1927. Tapody Árpád Könyvnyomdája, 238 old.<br />

GRAY, D. H. F.: Metal-working in Homer. = Journal of Hellenistic Studies, Vol. 74. 1954.<br />

1-15. p.<br />

GREGOR Ferenc: A bányá<strong>sz</strong><strong>sz</strong><strong>ó</strong>kincs történetéb<strong>ő</strong>l. (A klopacskát<strong>ó</strong>l a karámig.) = Nyelvtudományi<br />

Közlemények, 70. évf. 1968. 2. <strong>sz</strong>. 309-327. old.<br />

GREGOR, Ferenc: Die alte ungarische und slowakische Bergbauterminologie mit ihren<br />

deutschen Bezügen. Bp. 1985. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 343 p.<br />

GREGORY, Cedric E.: A Concise History of Mining. New York, 1980. Pergamon Press.<br />

GSELL, M.: Eisen, Kupfer und Bronze bei den Alten Agyptern. Karlsruhe, 1910.<br />

GUCKLER Gy<strong>ő</strong>z<strong>ő</strong>: Rud<strong>ó</strong>bánya vidékének bányá<strong>sz</strong>ati fejl<strong>ő</strong>dése. = Földtani Értesít<strong>ő</strong>, 3. évf.<br />

1882. 3. <strong>sz</strong>. 37-41. old.<br />

GUILLAUME, L.: La métallurgie du plomb au Laurium. Paris, 1909.<br />

GUNDA Béla: Az aranymos<strong>ó</strong>. = G. B.: Néprajzi gyűjt<strong>ő</strong>úton. Debrecen, 1956. Alföldi Magvet<strong>ő</strong>,<br />

77-84. old.<br />

GUNDA Béla: Magyar aranymos<strong>ó</strong>k. = Fiúk Könyve, Bp. 1959. 16-17. old. (Csall<strong>ó</strong>köz, Erdély.)<br />

GURIN J<strong>ó</strong>zsef: A bányá<strong>sz</strong>munka biofizikája. = Termé<strong>sz</strong>et Világa, 102. évf. 1971. 4. <strong>sz</strong>. 161-<br />

162. old. 6 kép.<br />

GYARMATI Pál: A boldogk<strong>ő</strong>váraljai régé<strong>sz</strong>eti anyag k<strong>ő</strong>zettani vizsgálata. = Folia Archaeologica,<br />

Vol. 32. Bp. 1981. Magyar Nemzeti Múzeum, 31-34. old.<br />

GYARMATI Pál: A Tarpa-Márki tanyán el<strong>ő</strong>került pattintott k<strong>ő</strong>e<strong>sz</strong>közök nyersanyagának<br />

vizsgálata. = Communicationes Archaeologicae Hungariae, Bp. 1983. Magyar Nemzeti<br />

Múzeum, 17-19. old.<br />

GYŐRFFY Dezs<strong>ő</strong>: K<strong>ő</strong>zetek és ásványok a Káli-medencében. = Élet és Tudomány, 16. évf.<br />

1961. 14. <strong>sz</strong>. (április 2.) 431-434. old. 4 kép. 1 térkép.<br />

GYÖRKE Zoltán: Aranymos<strong>ó</strong> a Dunán. = Or<strong>sz</strong>ág-Világ, 1973. okt. 10.<br />

29

GYULAY Zoltán: 225 éves a magyaror<strong>sz</strong>ági bányamérnökképzés. = A Nehéziari Mű<strong>sz</strong>aki<br />

Egyetem Közl. 6. Bl. 1960. 11.<br />

GYULAI Zoltán: A magyaror<strong>sz</strong>ági bánya és koh<strong>ó</strong>mérnökkképzés kezdetei. = Borsodi Szemle,<br />

6. 1963; BL. 97. 1964. 3. KL. 97. 1964. 1.<br />

GYULAY Zoltán: Bányamérnök-továbbképzés a XIX. <strong>sz</strong>ázadban. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at. 107. évf. 1974. 2. külön<strong>sz</strong>ám. (A Bányá<strong>sz</strong>ati Kutat<strong>ó</strong> Intézet Közleményei.<br />

XVIII. évf. 2. <strong>sz</strong>ám.) 194-197. old. 5 kép.<br />

HABASHI, Fathi (ed.): A History of Metallurgy. Sainte-Foy, Québec, 1994. Metallurgie Extractive<br />

Québec, Enr. 322 p. Illus. (Az Oxford University Press kiadásában 1954 és 1958<br />

között megjelent A History of Technology című többkötetes munka kohá<strong>sz</strong>attörténeti fejezeteinek<br />

egybegyűjtött kiadása.)<br />

HADDOCK, M. H.: Cultural Contacts of Mining. London, 1949.<br />

HADOBÁS Sándor: Rudabánya és a Rudabányai-hegység bibliográfiája. = Közlemények a<br />

magyaror<strong>sz</strong>ági ásványi nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l. Miskolc, 1984. Nehézipari Mű<strong>sz</strong>aki<br />

Egyetem, 341-364. old.<br />

HADOBÁS Sándor: A martonyi vasércbányá<strong>sz</strong>at. (Történeti vázlat.) = Közlemények a magyaror<strong>sz</strong>ági<br />

ásványi nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l. III. Miskolc, 1988. Nehézipari Mű<strong>sz</strong>aki<br />

Egyetem, 163-172. old.<br />

von HAIDINGER, W.: Das k. u. k. montanistische Museum 1840-1850. Wien, 1869.<br />

HAJNÓCI R. J<strong>ó</strong>zsef: A <strong>sz</strong>epesi bányavárosok története. Bp. 1931. Szepesi Szövetség, 106<br />

old.<br />

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef: A Börzsöny-vidéki k<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>at és k<strong>ő</strong>ha<strong>sz</strong>nosítás a XIX-XX. <strong>sz</strong>ázadban. Bp.<br />

1987. ELTE Bölcsé<strong>sz</strong>ettudományi Karának Tárgyi Néprajzi Tan<strong>sz</strong>éke, 232 old. Képekkel,<br />

ábrákkal. (Dissertaniones Ethnographicae 6.)<br />

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef: Ásványok, k<strong>ő</strong>zetek, hagyományok. Történeti és néprajzi dolgozatok. Bp. 1995.<br />

MTA Néprajzi Kutat<strong>ó</strong>intézat, 400 old. Képekkel, ábrákkal.<br />

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef: Adatok a csák-hegyi k<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>at történetéhez. = Hála J.: Ásványok, k<strong>ő</strong>zetek,<br />

hagyományok. Bp. 1995. 3-15. old. 5 ábra.<br />

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef: Útépít<strong>ő</strong>k<strong>ő</strong>-bányá<strong>sz</strong>at és -ké<strong>sz</strong>ítés Magyaror<strong>sz</strong>ágon. = Hála J.: Ásványok, k<strong>ő</strong>zetek,<br />

hagyományok. Bp. 1995. 16-36. old. 15 ábra.<br />

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef: A bagi k<strong>ő</strong>tör<strong>ő</strong>k és kövez<strong>ő</strong>k. = Hála J.: Ásványok, k<strong>ő</strong>zetek, hagyományok. Bp.<br />

1995. 37-72. old. 16 ábra.<br />

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef: A rezi k<strong>ő</strong>ipar. = Hála J.: Ásványok, k<strong>ő</strong>zetek, hagyományok. Bp. 1995. 73-103.<br />

old. 33 ábra.<br />

30

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef: A porlott dolomit bányá<strong>sz</strong>ata és ha<strong>sz</strong>nosítása Pilisvörösváron. = Hála J.: Ásványok,<br />

k<strong>ő</strong>zetek, hagyományok. Bp. 1995. 104-126. old. 15 ábra.<br />

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef: A sárospataki „francia malomk<strong>ő</strong>”. = Hála J.: Ásványok, k<strong>ő</strong>zetek, hagyományok.<br />

Bp. 1995. 127-155. old 19 ábra.<br />

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef: K<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>at és k<strong>ő</strong>faragás a kalota<strong>sz</strong>agi Magyarvistán. = Hála J.: Ásványok,<br />

k<strong>ő</strong>zetek, hagyományok. Bp. 1995. 156-188. old. 24 ábra.<br />

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef: Történeti és néprajzi adatok ola<strong>sz</strong> k<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>ok és k<strong>ő</strong>farag<strong>ó</strong>k magyaror<strong>sz</strong>ági<br />

tevékenységéhez. = Hála J.: Ásványok, k<strong>ő</strong>zetek, hagyományok. Bp. 1995. 189-210. 16<br />

ábra.<br />

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef: Archaikus tűzgyujtási m<strong>ó</strong>dok a Kárpát-medencében, különös tekintettel a kovatartalmú<br />

ásványok és k<strong>ő</strong>zetek ha<strong>sz</strong>nosítására. = Hála J.: Ásványok, k<strong>ő</strong>zetek, hagyományok.<br />

Bp. 1995. 213-245. old. 13 ábra.<br />

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef: Az erdélyi gömbkövekr<strong>ő</strong>l. = Hála J.: Ásványok, k<strong>ő</strong>zetek, hagyományok. Bp.<br />

1995. 246-260. old. 13 ábra.<br />

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef: K<strong>ő</strong>bezárt lábnyomok. = Hála J.: Ásványok, k<strong>ő</strong>zetek, hagyományok. Bp. 1995.<br />

261-288. old. 13 ábra.<br />

HÁLA J<strong>ó</strong>zsef – LANDGRAF Ildik<strong>ó</strong>: Magyaror<strong>sz</strong>ági bányá<strong>sz</strong>mondák. Rudabánya, 2001. Érc-<br />

és Ásványbányá<strong>sz</strong>ati Múzeum, 123 old.<br />

HALAGA, Ondrej R.: Spoločenstvo siedmich banských miest košickej správnej oblasti. =<br />

Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 91-102. p. (Német<br />

nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

HALKOVICS Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A magyar bányá<strong>sz</strong>ati stati<strong>sz</strong>tika Péch Antal korában. = Péch Antal és<br />

kora. Miskolc – Rudabánya, 1997. 201-224. old.<br />

HALL, H.: Mining as seen by Herodotus. = Engineering and Mining Journal, Vol. 112. 1921.<br />

(Oct.) 614-616. p.<br />

HAMPEL J<strong>ó</strong>zsef: Régi dáciai aranybányá<strong>sz</strong>at. = Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>, 12. évf. 1892. 93.<br />

old.<br />

HANSEN, H.: De metallis Atticis. Hamburg, 1885.<br />

HAPÁK, Pavel: Z hist<strong>ó</strong>rie železiarstva a baníctva v Gemeri. = Vlastivedný časopis, 10. 1961.<br />

100-104. p.<br />

HAPÁK, Pavel: Dejiny železiarskeho priemislu na Slovensku. Od konca 18. storočia do roku<br />

1867. Bratislava, 1962. Vydavateľstvo Slovenskej Akademie Vied, 315 p.<br />

HAPÁK, Pavel: K niektorým otázkom technického pokroku v železiarskom priemysle na<br />

Slovensku v rokoch 1800-1867. = Z dejín vied a techniky na slovensku, 2. 1963. 205-234.<br />

p.<br />

31

HARCOS Tímea: K<strong>ő</strong><strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ámké<strong>sz</strong>ítés a neolitikumban és a Savaria Múzeum Velem-<strong>sz</strong>entvidi<br />

csi<strong>sz</strong>olt k<strong>ő</strong>e<strong>sz</strong>közanyaga. = Pannicvlvs, Ser. B. No. 1. Szombathely, 1997. 41-62. old.<br />

HARRIS, W.: Roman terracotta lamps: the organization of an industry. = The Journal of Roman<br />

Studies, Vol. 70. London, 1980. 126-145. p.<br />

HATCHER, John: Rural Economy and Society in the Duchy of Cornwall, 1300-1500. Cambridge,<br />

1970. Cambridge University Press, XIV, 322 p.<br />

HAUBELT, J.: Obrysy vědecké práce Giovanniho Antonia Scopoliho v Banskej Štiavnici. =<br />

Z dejín vied a techniky na Slovensku, 3. 1964. 115-132.<br />

HAUBELT, J.: Studie o Ignáci Bornovi. Praha, 1972. 165 p.<br />

HAUER, Franz: Der Goldbergbau von Vöröspatak in Siebenbürgen. Wien, 1852. 30 p.<br />

HAUPT, J.: The Hebrew terms for gold and silver. = Journal of the American Oriental Society,<br />

Vol. 43. 1923. 116-127. p.<br />

HAUPT, Th.: Bausteine zu einer Philosophie der Geschichte des Bergbaus. Leipzig, 1867.<br />

HAUSMANN, L.: Commentarium de arte ferri conficiendi veterum, imprimis Graecorum et<br />

Romanorum. Gottingae, 1819.<br />

HEALY, J. F.: Mining and Metallurgy in the Greek and Roman World. London, 1978. Thames<br />

and Hudson.<br />

HEBEL, J. P.: Der Bergmann von Falun (1811), neue Ausgabe mit Holzstichen von E. v.<br />

Dombrowski, Hrsg. F. Kirnbauer. Wien, 1960.<br />

HECKENAST Gu<strong>sz</strong>táv: A be<strong>sz</strong>tercebányai bányá<strong>sz</strong>felkelés (1525-1526). = Századok, 86. évf.<br />

1952. 2. <strong>sz</strong>. 364-396. old.<br />

HECKENAST, G.: Banskobystrické povstanie 1525-1526. = Historicý časopis, 2. 1954. 71-<br />

104.<br />

HECKENAST Gu<strong>sz</strong>táv: A murányvölgyi vashámoros céh <strong>sz</strong>abályzatai (1585-1713-1755). =<br />

Történelmi Szemle, 1. évf. 1958. 3-4. <strong>sz</strong>. 430-438. old.<br />

HECKENAST Gu<strong>sz</strong>táv: Lányi Pál. = Történelmi Szemle, 5. évf. 1962. 1. <strong>sz</strong>. 18-36. old.<br />

HECKENAST Gu<strong>sz</strong>táv: A kora-árpádkori magyar vaskohá<strong>sz</strong>at <strong>sz</strong>ervezete. = Történelmi<br />

Szemle, 9. évf. 1966. 2. <strong>sz</strong>. 135-161. old.<br />

HECKENAST Gu<strong>sz</strong>táv: Fejedelmi (királyi) <strong>sz</strong>olgál<strong>ó</strong>népek a korai Árpád-korban. Bp. 1970.<br />

Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>. (Értekezések a történeti tudományok köréb<strong>ő</strong>l 53.)<br />

HECKENAST Gu<strong>sz</strong>táv: A magyaror<strong>sz</strong>ági vaskohá<strong>sz</strong>at történetének iparrégé<strong>sz</strong>eti problémái.<br />

= Történelmi Szemle, 20. évf. 1977. 2. <strong>sz</strong>. 329-332. old.<br />

32

HECKENAST Gu<strong>sz</strong>táv: A vashámor elterjedése Magyaror<strong>sz</strong>ágon (14-15. <strong>sz</strong>.) = Történelmi<br />

Szemle, 23. évf. 1980. 1. <strong>sz</strong>. 1-29. old.<br />

HECKENAST Gu<strong>sz</strong>táv: Az 1706-1708. évi bányá<strong>sz</strong>mozgalmakr<strong>ó</strong>l. = Köpeczi B. - Hopp L. -<br />

R. Várkonyi Á. (<strong>sz</strong>erk.): Rák<strong>ó</strong>czi-tanulmányok. Bp. 1980. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 79-85. old<br />

HECKENAST Gu<strong>sz</strong>táv: Magyaror<strong>sz</strong>ág vasércbányá<strong>sz</strong>ata és vastermelése 1526-t<strong>ó</strong>l a 18. <strong>sz</strong>ázad<br />

végéig. = Közlemények a magyaror<strong>sz</strong>ági ásványi nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l III. Miskolc,<br />

1988. Nehézipari Mű<strong>sz</strong>aki Egyetem, 129-162. old.<br />

HECKENAST Gu<strong>sz</strong>táv: A magyaror<strong>sz</strong>ági vaskohá<strong>sz</strong>at története a feudalizmus korában. Bp.<br />

1991. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 297 old.<br />

HECKENAST Gu<strong>sz</strong>táv: A vaskohá<strong>sz</strong>ati innováci<strong>ó</strong>k lehet<strong>ő</strong>ségei és akadályai Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />

történetében a középkort<strong>ó</strong>l a 18. <strong>sz</strong>ázad végéig. = ENDREI Walter (<strong>sz</strong>erk.): Mű<strong>sz</strong>aki innováci<strong>ó</strong>k<br />

sorsa Magyaror<strong>sz</strong>ágon. Bp. 1995. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 141-170. old.<br />

HECKENAST Gu<strong>sz</strong>táv - NOVÁKI Gyula - VASTAGH Gábor - ZOLTAY Endre: A magyaror<strong>sz</strong>ági<br />

vaskohá<strong>sz</strong>at története a korai középkorban. (A honfoglalást<strong>ó</strong>l a XIII. <strong>sz</strong>ázad közepéig.)<br />

Bp. 1968. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 253 old. Képekkel, ábrákkal, térképekkel.<br />

HEDGES, E. S.: Tin in Social and Economic History. London, 1964.<br />

HEGEDÜS Lajos: Candidátusi értekezés a föld alatti tulajdon vi<strong>sz</strong>onyár<strong>ó</strong>l általán s különösen<br />

Magyarhonban, a magyar jog és újabb törvényhozás alapjai. Pest, 1853. Beimel J. és<br />

Kozma V. 32 old. (Bányajog.)<br />

HEGEDŰS Zoltán: Honfoglaláskori vastárgyak és salakok metallográfiai vizsgálatának tanulságai.<br />

= Történelmi Szemle, 3 évf. 1960. 119-129. old.<br />

HEGEDŰS Zoltán: A di<strong>ó</strong>sgy<strong>ő</strong>ri Központi Kohá<strong>sz</strong>ati Múzeum és a soproni Li<strong>sz</strong>t Ferenc Múzeum<br />

vasbucáinak kohá<strong>sz</strong>attörténeti vonatkozásai. = Történelmi Szemle, 4. évf. 1961. 94-<br />

106. old. XVI-XXI. tábla.<br />

HEGEDŰS Zoltán – NOVÁKI Gyula: Adatok a Sopron-Magashídi vasolva<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong> telepr<strong>ő</strong>l. =<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 1961. 373-378. old. Képekkel.<br />

HEGYI Imre - LOCSMÁNDY Erzsébet: A Központi Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum könyvtára. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 9. <strong>sz</strong>. 627-630. old. 4 ábra.<br />

HEHN, V.: Das Salz. 2. Aufl. Berlin, 1901.<br />

HEILFURTH, G.: Das Bergmannslied. Kassel, 1954.<br />

HEILFURTH, G.: Glückauf! Geschichte, Bedeutung und Sozialkraft des Bergmannsgrusses.<br />

Essen, 1958.<br />

HEILFURTH, G.: Das Montanwesen als Wegbereiter im sozialen und kulturellen Aufbau der<br />

Industriegesellschaft Mitteleuropas. Wien, 1972.<br />

33

HEILFURTH, G.: Der Bergbau und seine Kultur. Zürich, 1981.<br />

HEILFURTH, G.: Der Bergbau in Südtirol. Bozen, 1984.<br />

HÉJJNÉ DÉTÁRI Angéla: Néhány probléma a művé<strong>sz</strong>i öntöttvasművesség köréb<strong>ő</strong>l. = Az<br />

Iparművé<strong>sz</strong>eti Múzeum Évkönyve, 2. köt. Bp. 1955. 75-90. old. Képekkel.<br />

HÉJJNÉ DÉTÁRI Angéla: Az öntöttvas gyűjtemény új <strong>sz</strong>erzeményeir<strong>ő</strong>l. =Az Iparművé<strong>sz</strong>eti<br />

Múzeum Évkönyve, 3-4. köt. Bp. 1959. 49-67. old. Képekkel.<br />

HELLEBRANDT Magdolna: Der Bornzefund von Kurityán. = Studien zur Metallindustrie im<br />

Karpatenbecken und den benachbarten Regionen. Festschrift für Amália Mozsolics zum<br />

85. Geburtstag. Hrsg. von Tibor Kovács. Bp. 1996. Magyar Nemzeti Múzeum, 183-205.<br />

p. 17 fig.<br />

HELLEBRANDT Magdolna: Celtic Finds from Northern Hungary. Bp. 1999. Akadémiai Kid<strong>ó</strong>,<br />

300 p. (Corpus of Celtic Finds in Hungary III.)<br />

HENSELING, K. O.: Bronze, Eisen, Stahl: Die Bedeutung der Metalle in der Geschichte.<br />

Hamburg, 1981.<br />

HENTSCHEL, W.: Sachischer Eisenkunstguss. Dresden, 1955.<br />

HENWOOD, G.: Cornwall’s Mines and Miners. Truro, 1972.<br />

HERMAN, Ott<strong>ó</strong>: Das Paläolithicum des Bükkgebirges in Ungarn. = Mitteilungen des Anthropologische<br />

Gesellschaft (Wien), Vol. 28. 1908. 232-263. p.<br />

HERMANN Zsuzsanna: Jakob Fugger. Bp. 1976. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 342 old.<br />

HÉZSAY, Johann: Einige der vorzüglichsten Krankheiten der Bergleute. =Zeitschrift für Natur-<br />

und Heilkunde in Ungarn, Band 9. 1858. 257-261., 273-275., 281-284., 289-292. p.<br />

(Bars és Hont megye, a bányá<strong>sz</strong>ok életm<strong>ó</strong>djának egé<strong>sz</strong>ségügyi következményei.)<br />

HILLEBRAND Jen<strong>ő</strong>: A nyírlugosi ob<strong>sz</strong>idián nukleu<strong>sz</strong>depotleletr<strong>ő</strong>l. = Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>,<br />

42. évf. 1928. 39-42. old.<br />

HILLER, István – SCHMIEDMAIER, Dieter: Heinrich David Wilckens. Student an der<br />

Bergakademie<br />

Freiberg und erster Professor des Forstinstitutes in Schemnitz. Zum 150. Todestag<br />

am 25. Mai 1982. Freiberg und Sopron, 1982. 29 + [30] old. (Veröffentlichungen<br />

des Wissenschaftlichen Information<strong>sz</strong>entrums der Bergakademie Freiberg 98.)<br />

HINDICKÝ, Jozef: Nova Baňa. = Vlastivedný časopis, 12. 1963. 178-181.<br />

HINDICKÝ, Jozef: Význam baníctva v hospodárskom živote Novej Bane za feudalizmu. =<br />

Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 124-130. p. (Német<br />

nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

HLUBEČEK, K.: Posledné hamry a hamerníci. = Sborník pro dějiny přírodních věd a<br />

34

techniky, 2. 1955. 194-213.<br />

HOLE, F. - HEIZER, T. F.: An introduction to prehistoric archaeology. 2. ed. New York,<br />

1969. 497 p. Illus.<br />

HOLLAND, Eric G.: Coniston Copper. A History. Minthorpe, Cumbria, 1987. Cicerone<br />

Press, 312 p. 104 Figs.<br />

HOLLÓSVÁRI Imre: Adalékok a „hunyadi vask<strong>ő</strong>telep” bányá<strong>sz</strong>atának történetéhez különös<br />

tekintettel a „kaláni bánya és koh<strong>ó</strong> társaság” als<strong>ó</strong>-teleki, Vajdahunyad- és polockai bányáira.<br />

= A Hunyadmegyei Történelmi és Régé<strong>sz</strong>eti Társulat Évkönyve, 1905. 211-245. old.<br />

Képekkel.<br />

HOPPENSACK, M.: Über den Bergbau in Spanien und den Quecksilberbergbau zu Almadén<br />

insbesondere. Weimar, 1796.<br />

HORÁK, Ján: Mincovníctvo v Kremnici 1328-1945. = Sborník Kremnická mincovňa 1328-<br />

1561-1961. 119-158.<br />

HORÁK, Ján: Kremnická mincovna. Banská Bystrica, 1965.<br />

HORST, Ulrich – PRESCHER, Hans: Georgius Agricola: Briefe und Urkunden. Heidelberg –<br />

Berlin, 1992. Hüthig Verlaggemeinschaft, 827 p. 34 Bildtafeln.<br />

HORUSITZKY Ferenc: Bentonit, az ezermester nyersanyag. = Élet és Tudomány, 10. évf.<br />

1955. 13. <strong>sz</strong>. 405-409. old. 6 kép.<br />

HORVÁTH Árpád: Marsigli, a magyar föld felfedez<strong>ő</strong>je. = Élet és Tudomány, 10. évf. 1955.<br />

3. <strong>sz</strong>. 67-70. old. 5. kép.<br />

HORVÁTH János: A Tokaji-hegység ha<strong>sz</strong>nosíthat<strong>ó</strong> ásványkincsei. = Termé<strong>sz</strong>et Világa, 113.<br />

évf. 1982. 10. <strong>sz</strong>. 446-448. old. 3 kép, 1 térkép.<br />

HORVÁTH Zoltán: A selmeci Bányá<strong>sz</strong>ati Akadémia és Wolfgang Amadeus Mozart. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Kohá<strong>sz</strong>at, 130. évf. 1997. 4. <strong>sz</strong>. 145-148. old.<br />

HOŠŠO, Jozef: Historicko-archeologický výskum mestského hradu v Kremnici. = Marsina,<br />

R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 73-81. p. Illus. (Német nyelvű<br />

ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

HUE, O.: Die Bergarbeiter. 1-2. Vol. Düsseldorf, 1910.<br />

HUSZ Zoltán: Adalékok a Tokaji-hegység érckutatásainak történetéhez. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 110. évf. 1977. 2. <strong>sz</strong>. 116-118. old. 1 kép, 1 térkép.<br />

HYMAN, H.: Old writers on metallurgy. = Metal Industry, Vol. 25. London, 1924. 388., 449.,<br />

510., 584.. p. Vol. 26. 1925. 10., 200. p.<br />

IAROSLAVSCHI, Eugen – PETROVSZKY, Richard: Cuptoarele de redus minereul de fier<br />

de la Fizes, jud. Caras-Severin. – Die Eisenerzschmelzöfen von Fizes – Kreis Caras-Seve-<br />

35

in. = Tibiscus, Vol. 3. Timisoara, 1974. 147-155. p. Illus.<br />

IAROSLAVSCHI, Eugen: Cuptoarele pentru redus minereul de fier de la Sosdea, jud, Caras-<br />

Severin. = Acta Musei Napocensis, Vol. 13. Cluj, 1976. 231-237. p. Illus.<br />

I. B.: A <strong>sz</strong>obi k<strong>ő</strong>bánya. = Képes Ujság, 1864. 99-101. old.<br />

Az igl<strong>ó</strong>i huta. = Az Or<strong>sz</strong>ág Tükre, 1864. 315. old. Képpel. (A <strong>sz</strong>epesi ércbányák áttekintése.)<br />

Iron and Steel in the 17 th Century; a Contemporary Awedish Account. Hg. M. Fritz. Stockholm,<br />

1982.<br />

von ISSER, M.: Schwazer Bergwerkgeschichte. Wien, 1904.<br />

IVAN, Ľ.: K 185. výročiu štiavnickej akadémie. = Naša veda, 2. 1955. 3. 154-159.<br />

JAHN, M.: Der alteste Bergbau in Europa. Berlin, 1960.<br />

JANKOVIČ, Vendelín: Počiatky pomocnýchbratských pokladnic v stredoslovenských banských<br />

mestách. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta,<br />

103-109. p. (Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

JANSÁK, Štefan: Praveké sidliska s obsidianovou industriou na Východnom Slovensku. Bratislava,<br />

1935. 193 p.<br />

JÁRMAI Ervin: Bányá<strong>sz</strong>ati tárgyú herendi porcelánok. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok -<br />

Bányá<strong>sz</strong>at, 118. évf. 1985. 7. <strong>sz</strong>. 476-481. old. 14 ábra.<br />

JÁRMAI Ervin: Szent Borbála a bányá<strong>sz</strong>ok véd<strong>ő</strong><strong>sz</strong>entje. Ajka, 1993. Bakonyi Er<strong>ő</strong>mű Rt., 108<br />

old. 38 kép.<br />

JASKÓ Sándor: A Budai-hegység XVIII. és XIX. <strong>sz</strong>ázadi bányá<strong>sz</strong>atár<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 118. évf. 1985. 8. <strong>sz</strong>. 55l-554. old. 3 ábra.<br />

JÁVORKA Sándor: Kitaibel Pál. (Az ásványok és k<strong>ő</strong>zetek jegyzékét közreadta Tokody Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>.)<br />

Bp. 1957. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 213 old. 4 térkép.<br />

JÉKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Megjegyzések az egykori mecseki vasércbányá<strong>sz</strong>athoz. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 118. évf. 1985. 2. <strong>sz</strong>. 129-131. old. 1 ábra.<br />

JOHANNSEN, O.: Geschichte des Eisens. 2. Aufl. Düsseldorf, 1925.<br />

JOVANOVIĆ, Borislav: Metallurgy of the Eneolithic Period in Yugoslavia. Belgrad, 1971.<br />

Archaeological Institute, 119 p. 10 table, 5 photos and carte. (Special Editions, Vol. 9.)<br />

JOVANOIĆ, B.: Rudna Glava. Najstarije rudarstvo bakra na Centralom Balkanu. Bor – Beograd,<br />

1982.<br />

JOVANOVIĆ. B.: Mali Sturac – ein neues prähistorisches Kupferbergwerk in Zentralserbien.<br />

= Der Anschnitt, Band 35. 1983. 117-179. p.<br />

36

JUCK, L’ubomir: Výsady banských miest na Slovensku v stredoveku. = Marsina, R. (ed.):<br />

Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 82-90. p. (Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

JUGOVICS Lajos: A Sághegy. A sághegyi bazaltbányá<strong>sz</strong>at. = Vasi Szemle, 28. évf. 1974. 1.<br />

<strong>sz</strong>. 91-106. old.<br />

JUHÁSZ Antal: A réti mé<strong>sz</strong>k<strong>ő</strong> kitermelése és felha<strong>sz</strong>nálása a Duna-Ti<strong>sz</strong>a köze déli ré<strong>sz</strong>én. =<br />

Közlemények a magyaror<strong>sz</strong>ági ásványi nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l I. Miskolc, 1982. Nehézipari<br />

Mű<strong>sz</strong>aki Egyetem, 145-166. old. 10 kép.<br />

JUHÁSZ Árpád: Be<strong>sz</strong>él<strong>ő</strong> kövek. = Föld és Ég, 1. évf. 1966. 1. <strong>sz</strong>. 17-18. old. 5 kép. (Néhány<br />

ásványi nyersanyagr<strong>ó</strong>l.)<br />

JUHÁSZ Árpád: Új e<strong>sz</strong>közökkel régi kincsek nyomában. = Föld és Ég, 6. évf. 1971. 1. <strong>sz</strong>. 9-<br />

1. old. 1 ábra. (Az ásványi nyersanyagok kutatásának új m<strong>ó</strong>d<strong>sz</strong>erei.)<br />

JUHÁSZ Árpád: A k<strong>ő</strong>zetek átalakulása a termé<strong>sz</strong>etben. = Föld és Ég, 6. évf. 1971. 5. <strong>sz</strong>. 151-<br />

154. old. 6 kép. (Néhány ásványi nyersanyag keletkezése.)<br />

JUHÁSZ Árpád: A prekambriumt<strong>ó</strong>l a jura elejéig. Epiz<strong>ó</strong>dok a Mecsek hegység földtörténetéb<strong>ő</strong>l.<br />

= Föld és Ég, 18. évf. 1983. 7. <strong>sz</strong>. 210-214. old. 7 kép. 3 térkép. (Az ásványi nyersanyagok<br />

keletkezésér<strong>ő</strong>l is.)<br />

JUHÁSZ Árpád: Évmilli<strong>ó</strong>k emlékei. Magyaror<strong>sz</strong>ág földtörténete és ásványi kincsei. Bp. 1983.<br />

Gondolat, 511 old. 26 t.<br />

JUHÁSZ Árpád: Tíz évvel az olajválság után… Körkép az ásványi nyersanyagokr<strong>ó</strong>l. = Föld<br />

és Ég, 19. évf. 1984. 5. <strong>sz</strong>. 138- 141. old. 3 kép.<br />

JUNG Károly: Bányadémon és bergmandl. (Ismeretlen fel- és délvidéki adatok a bánya<strong>sz</strong>ellemek<br />

kérdéséhez.) = Néprajzi Lát<strong>ó</strong>határ, 7. évf. 1998. 3-4. <strong>sz</strong>. 80-83. old.<br />

KACHELMANN, Johann: Geschichten der ungarischen Bergstadte und Ihrer Umgebung.<br />

1-3. Band. Schemnitz, 1853-1867. Lorber – Mihalik. 4 <strong>sz</strong>tl. lev. 80 p. 2 tábla; 4 <strong>sz</strong>tl. lev.<br />

192 p. 3 tábla; 4 <strong>sz</strong>tl. lev. 173 p.<br />

KACHELMANN, Johann: Das Alter und die Schicksale des Schemnitzer Bergbaues. Schemnitz,<br />

1870. Fr. Lorber, 228 p.<br />

KACSKOVICS Lajos: Az Als<strong>ó</strong> Magyaror<strong>sz</strong>ági Érczmívelésr<strong>ő</strong>l. = Tudományos Gyűjtemény,<br />

15. évf. 1831. 9. <strong>sz</strong>. 69-95. old.<br />

KACSKOVICS Lajos: Az Als<strong>ó</strong> Magyaror<strong>sz</strong>ági Érczmívelésr<strong>ő</strong>l. Az Érczkeresésr<strong>ő</strong>l. = Tudományos<br />

Gyűjtemény, 15. évf. 1831. 10. <strong>sz</strong>. 52-71.<br />

KACSKOVICS Lajos: Az Als<strong>ó</strong> Magyaror<strong>sz</strong>ági Érczmívelésr<strong>ő</strong>l. A’ Bánymívelésr<strong>ő</strong>l. = Tudományos<br />

Gyűjtemény, 15. évf. 1831. 12. <strong>sz</strong>. 36-64. old.<br />

37

KACSKOVICS Lajos: Az Als<strong>ó</strong> Magyaror<strong>sz</strong>ági Érczmívelésr<strong>ő</strong>l. Az aknákr<strong>ó</strong>l. = Tudományos<br />

Gyűjtemény, 16. évf. 1832. 4. <strong>sz</strong>. 38-64. old.<br />

KACSKOVICS Lajos: Az Als<strong>ó</strong> Magyaror<strong>sz</strong>ági Érczmívelésr<strong>ő</strong>l. (Folytatás.) = Tudományos<br />

Gyűjtemény, 16. évf. 1832. 9. <strong>sz</strong>. 3-43. old.<br />

KADIĆ Ottokár: A Szeleta barlang kutatásának eredményei. = A M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve,<br />

23. köt. 4. füzet. Bp. 1915. 151-278. old.<br />

KADIĆ Ottokár et al.: A cserépfalui Mussolini barlang. Bp. 1938. Magyar Királyi Földtani<br />

Intézet, 320 p. (Geologica Hungarica. Ser. Paleontologica, 14.)<br />

KADLIK Rudolf: A hunyadmegyei vasbányá<strong>sz</strong>at multja. = Az Erdélyi Muzeum Vándorgyűléseinek<br />

Emlékkönyve, 1911. 30-36. old.<br />

KALICZ, Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Abriss der Geschichte des 19,-16.<br />

Jahrhunderts v. u. Z. Bp. 1968. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 202 p.<br />

(Archaeologia Hungarica.)<br />

KALICZ Nándor: Agyag istenek. A neolitikum és a rézkor emlékei Magyaror<strong>sz</strong>ágon. Bp.<br />

1970. Corvina Kiad<strong>ó</strong>, 78 old. Képekkel, ábrákkal, térképekkel.<br />

(Hereditas.)<br />

KALICZ Nándor: A legkorábbi fémleletek Délkelet-Eur<strong>ó</strong>pában és a Kárpát-medencében az i.<br />

e. 6-5. évezredben. = Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>, 119. évf. 1992. 1-2. <strong>sz</strong>. 3-14. old.<br />

KAMINSKA, L’ubomira - DUDA, R.: K otázke významu obsidiánovej suroviny v peleolite<br />

Slovenska. = Archeologické Rozhledy, 37. Praha, 1985. 121-129. p.<br />

KÁRFFY Ödön: Adatok a bányá<strong>sz</strong>at történetéhez I. = Történelmi Tár, Új folyam 2. köt.<br />

1901. 468-471. old.<br />

[KARLOVSZKY Endre] K. E.: Utasítás a csernabányai vashámor kezelésér<strong>ő</strong>l. = Magyar<br />

Gazdaságtörténelmi Szemle, 4. évf. 1897. 126-129. old.<br />

KÁROLY E.: Szarukövek a Budai hegységben. = Földtani Közlöny, 56. évf. 1936. 254-277.<br />

old. (Őskori k<strong>ő</strong>e<strong>sz</strong>közök nyersanyaga.)<br />

KAUFMANN Kamill<strong>ó</strong>: A gömörmegyei bányaipar vi<strong>sz</strong>onyai és fölvirágzása feltételei. Pest,<br />

1869. Rudnyán<strong>sz</strong>ky B. 72 p.<br />

KAZIMÍR, Š.: Stav a rozmiestenie železiarskeho priemyslu na Slovensku v druhej polovici<br />

18. stor. = Historické Stúdie 4.1958. 117-136.<br />

KÁZMÉR, M. – PAPP, G.: Minerals from the Carpathians in an eighteenth-cebtury British<br />

collection. = Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, Vol. 91. Budapest,<br />

l999. 5-36. p.<br />

KELLENBENZ, Hermann (Hrsg.): Schwerpunkte der Eisengewinnung und Eisenverarbeitung<br />

in Europa 1500-1650. Köln-Wien, 1974. Böhlau, 506 p. (Kölner Kolloquien zur<br />

38

internationalen Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, Bd. 2.)<br />

KELLENBENZ, Hermann (Hrsg.): Schwerpunkte der Kupferproduktion in Europa 1500-<br />

1650. Köln-Wien, 1977.<br />

KEMENCZEI Tibor: Őskori bronztárgyak a miskolci múzeumban. = A Herman Ott<strong>ó</strong> Múzeum<br />

Évkönyve, VII. Miskolc, 1968. 19-46. old. 6 kép, 12 tábla.<br />

KEMENCZEI Tibor: Újabb bronzleletek Borsod megyéb<strong>ő</strong>l. = A Herman Ott<strong>ó</strong> Múzeum Évkönyve,<br />

8. Miskolc, 1969. 27-68. old. 4 kép, 21 tábla.<br />

KEMENCZEI, Tibor: Die Spätbronzezeit Nordostungarns. Bp. 1984. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 430<br />

p. (Archaeologia Hungarica. Ser. nova 51.)<br />

KEMÉNY G. Gábor: A tárnák ébredése. (Es<strong>sz</strong>é az 1525-26. évi be<strong>sz</strong>tercebányai <strong>sz</strong>trájkr<strong>ó</strong>l.) =<br />

Kemény G. G.: Kapcsolatok vonzásában. Bratislava, 1977. Madách, 5-34. old.<br />

KEMÉNY Lajos: Kassa város levéltáráb<strong>ó</strong>l. Hámorbeli <strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ámok ös<strong>sz</strong>eírása. 1637. = Történelmi<br />

Tár, 1897. 771-773. old.<br />

KENSE, F. J.: Traditional African Iron Working. Calgary, Alberta, 1983. University of Calgary.<br />

(African Occassional Papers 1.)<br />

KEREKES Árpád: Adatok egy XVI. <strong>sz</strong>ázadbeli civis metallicus schemniciensis élettörténetéhez.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 117. évf. 1984. 11. <strong>sz</strong>. 772-775. old.<br />

3 ábra.<br />

KEREKES Árpád: Néhány megjegyzés a máramarosi s<strong>ó</strong>bányá<strong>sz</strong>atr<strong>ó</strong>l. Hozzá<strong>sz</strong><strong>ó</strong>lás dr. Kovás<br />

sy Zoltánnak "A máramarosi s<strong>ó</strong>bányá<strong>sz</strong>at emlékei" című cikkéhez (BKL Bányá<strong>sz</strong>at, 1986.<br />

9. <strong>sz</strong>., p: 626-631). = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 121. évf. 1988. 2. <strong>sz</strong>.<br />

122-126. old. 5 ábra.<br />

KEREKES Árpád: A Székelyföld leírása c. könyv bányá<strong>sz</strong>ati vonatkozásai. Orbán Balázs<br />

(1829-1890) emlékezetére. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 123. évf. 1990.<br />

4. <strong>sz</strong>. 263-269. old. 8 ábra.<br />

KERPELY Antal: Adatok a vas történetéhez Magyaror<strong>sz</strong>ágon a XIX. <strong>sz</strong>ázad elejéig. Budapest,<br />

1899.<br />

KERTÉSZ Pál: A műemléki k<strong>ő</strong>anyagok bányahelyeinek kutatása. = Építés – Építé<strong>sz</strong>ettudomány,<br />

1982. 1-2. <strong>sz</strong>. 193-228. old.<br />

KERTÉSZ Pál: A műemléki k<strong>ő</strong>anyagok k<strong>ő</strong>zettani azonosításának eddigi tapa<strong>sz</strong>talatai. =<br />

Földtani Kutatás, 26. évf. 1983. 4. <strong>sz</strong>. 5-16.<br />

KIRÁLY Pál: A r<strong>ó</strong>maiak aranybányá<strong>sz</strong>ata Dáciában. = Századok, 1893. 227-236., 328-338.<br />

old.<br />

KIRCHHEIMER, F.: Das Uran und seine Geschichte. Sturrgart, 1965.<br />

39

KISHÁZI Péter: Megjegyzések a nyugat-dunántúli régi vaskohá<strong>sz</strong>ati leletek vasérc- és salakmintáin<br />

végzett röntgen-diffraktométeres vizsgálatok eredményeihez. = Arrabona. A gy<strong>ő</strong>ri<br />

Xántus János Múzeum Évkönyve, 19-20. köt. Gy<strong>ő</strong>r, 1977-1978. 169-175. old.<br />

KISHÁZI Péter: Nyugatmagyaror<strong>sz</strong>ági régi vaskohá<strong>sz</strong>ati leletek vasérc- és salakmintáin végzett<br />

ásvány-k<strong>ő</strong>zettani és teleptani vizsgálatok eredményei. = Gömöri János (<strong>sz</strong>erk.): Iparrégé<strong>sz</strong>eti<br />

kutatások Magyaror<strong>sz</strong>ágon (Éget<strong>ő</strong>kemencék régé<strong>sz</strong>eti és interdi<strong>sz</strong>ciplináris vizsgálata.)<br />

Sopron, 1980. július 28-30. Ve<strong>sz</strong>prém, 1981. VEAB, 149-156. old.<br />

KISS Antal: Dobsina földismei és bányá<strong>sz</strong>ati tekintetben. = Magyarhoni Termé<strong>sz</strong>etbarát<br />

(Nyitra), 2. évf. 1857. 3. <strong>sz</strong>. 1. s köv. old. (Földtani térképpel.)<br />

KISS Antal: Gömörmegye népe. = Magyaror<strong>sz</strong>ág Képekben. Honismertet<strong>ő</strong> foly<strong>ó</strong>irat. 2. köt.<br />

1868. 138-147. old. (Bányá<strong>sz</strong>ünnep, vasgyárt<strong>ó</strong>k ünnepe.)<br />

KISS Árpád: Robert Townson (1762-1822) angol utaz<strong>ó</strong> látogatása Magyaror<strong>sz</strong>ágon és bányá<strong>sz</strong>ati-"geol<strong>ó</strong>giai"<br />

megfigyelései. = A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az<br />

1989.<br />

évr<strong>ő</strong>l. Bp. 1991. 623-629. old.<br />

KISS Árpád: Egy XIX. <strong>sz</strong>ázadi angol utaz<strong>ó</strong> geol<strong>ó</strong>giai-bányá<strong>sz</strong>ati jellegű megfigyelései az als<strong>ó</strong>-magyaror<strong>sz</strong>ági<br />

bányavárosokban. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az<br />

1989. évr<strong>ő</strong>l. Bp. 1991. 631-639. old. 2 ábra. (E. D. Clarke /1769-1822/ Travels in various<br />

countries of Europe, Asia and Africa, London, 1816. c. könyvében.)<br />

KISS Lajos: Kahanyec. = Magyar Nyelv<strong>ő</strong>r, 1959. 489-490. old. (A bányamécses nevének magyarázata.)<br />

KISS Lajos: Kozsina-égetés. Szláv eredetű táj<strong>sz</strong>avainkhoz. = Magyar Nyelvjárások, 5. köt.<br />

Debrecen, 1959. 149. old. (Bányá<strong>sz</strong><strong>sz</strong>okás: elha<strong>sz</strong>nált házikosarak elégetése június 24. táján,<br />

Kapnikbányán.)<br />

KISS Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Bányá<strong>sz</strong>, kohá<strong>sz</strong> és erdé<strong>sz</strong> diákhagyományok. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok<br />

- Bányá<strong>sz</strong>at, 109. évf. 1976. 3. <strong>sz</strong>. 205-216. old. 9 ábra.<br />

KISS Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong> - KISZELY Gyula: Magyaror<strong>sz</strong>ág mű<strong>sz</strong>aki múzeumai. Bp. 1982. Mű<strong>sz</strong>aki<br />

Könyvkiad<strong>ó</strong>, 194 old. Képekkel.<br />

KISS Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong> - KISZELY Gyula - VAJDA Pál: Magyaror<strong>sz</strong>ág ipari műemlékei. - Industrial<br />

monuments in Hungary. Bp. 1981. Or<strong>sz</strong>ágos Mű<strong>sz</strong>aki Múzeum, 237 old. Képekkel.<br />

KISZELY Gyula: A di<strong>ó</strong>sgy<strong>ő</strong>ri vasgyár alapítása. = Élet és Tudomány, 11. évf. 1956. 7. <strong>sz</strong>.<br />

195-198. old. 3 kép.<br />

KISZELY Gyula: A di<strong>ó</strong>sgy<strong>ő</strong>ri vasgyár története Fazola Frigyes leírásában. = A miskolci Herman<br />

Ott<strong>ó</strong> Múzeum Közleményei, 2. köt. Miskolc, 1956. 54-57. old.<br />

KISZELY Gyula: A di<strong>ó</strong>sgy<strong>ő</strong>ri Központi Kohá<strong>sz</strong>ati Múzeum. = Magyar Mű<strong>sz</strong>aki Múzeumok<br />

Évkönyve 1964. Bp. 1964. Művel<strong>ő</strong>désügyi Mini<strong>sz</strong>térium Mű<strong>sz</strong>aki Emlékeket Nyilvántart<strong>ó</strong><br />

és Gyűjt<strong>ő</strong> Csoport, 163-200. old. 11 kép.<br />

KISZELY Gyula: Adatok a hámoripar történetéhez, különös tekintettel a borsodi vashámo-<br />

40

okra. = Történelmi Évkönyv II. Miskolc, 1968. 13-108. old. Képekkel, ábrákkal.<br />

K. J.: A tordai s<strong>ó</strong>-akna. = Hetilap (Kolozsvár), 1853. 23. <strong>sz</strong>.<br />

KLEMM, Rosemarie – KLEMM, Dietrich D.: Steine und Steinbrüche im Alten Agypten. Berlin<br />

– Heidelberg, 1993. Springer Verlag, 465 p. 484 Abb.<br />

KLÍR, S. – PARMA, J. B.: Vodotěžné pákové zařízeni z jámy Rotenberg ve Smolníku. =<br />

Dějiny věd a techniky (Praha), 6. 1961. 265-276. p.<br />

KLUG Ott<strong>ó</strong> (f<strong>ő</strong><strong>sz</strong>erk.): A magyar ezüst története. Az állami alumíniumipar története (1948-<br />

1997). Budapest, 1997. HUNGALU Magyar Alumíniumipari Rt., 428 old.<br />

KOČIS – MAKOVÍNY – REISER: Baňa Rožnava historická a súčasná. Baníctvo a úpravníctvo<br />

v Rožnave a okolí. Košice, 1990. Východoslovenske vydavateľstvo, 275 p.<br />

KOCH Sándor: A magyar ásványtan története. Bp. 1952. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 118 old.<br />

KOCH Sándor: Az ember és az ásvány. = Élet és Tudomány, 10. évf. 1955. 27. <strong>sz</strong>. 1165-<br />

1158. old. 4 kép.<br />

KOCH Sándor: A Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és k<strong>ő</strong>zettára. = Termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />

Közlöny, 1(88). évf. 1957. 2. <strong>sz</strong>. 49-53. old. 7 k.<br />

KOCH Sándor: Magyaror<strong>sz</strong>ág ásványai. Bp. 1966. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 419 old.<br />

KOCH Sándor: Magyaror<strong>sz</strong>ág ásványai. 2., átdolgozott kiadás. Szerke<strong>sz</strong>tette: Mez<strong>ő</strong>si J<strong>ó</strong>zsef.<br />

Bp. 1985. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 562 old.<br />

KOLLÁTH György: Hazánk új ásványkincse: a gip<strong>sz</strong>. = Élet és Tudomány, 6. évf. 1951. 35.<br />

<strong>sz</strong>. 283-286. old. 1 kép, 1 ábra.<br />

KOLLÁTH György: El<strong>ő</strong> az ásványkincsekkel és a hulladékanyagokkal. = Élet és Tudomány,<br />

6. évf. 1951. 42. <strong>sz</strong>. 493-495., 499. old. 2 kép. (Hazánk eddig ismeretlen vagy kiaknázatlan<br />

ásványkincsinek <strong>sz</strong>ámbavétele.)<br />

KOŘAN, J.: Naše báňská technika v období feudalismu. = Sborník pro dějiny přírodních věd<br />

a tehniky, 2. 1955. 5-52. p.<br />

KOŘAN, J.: Přehledné dějiny československého horníctví.1. Praha 1955. 214 p.<br />

KOŘAN. J.: Naše banská tecnika za feudalismu. = Dějiny věd a techniky (Praha), 2. 1955. 5-<br />

52. p.<br />

KOŘAN, J.: Několik poznámek k dějinám hornictví. = Z dejín vied a techniky na Slovesnku.<br />

2. 1969. 112-121.<br />

KORÁNYI Pál: Vasbányá<strong>sz</strong>at Ugocsában. = Magyar Sajt<strong>ó</strong>, 1855. 23. <strong>sz</strong>.<br />

KOREK J<strong>ó</strong>zsef - PATAY Pál: A bükki kultúra elterjedése Magyaror<strong>sz</strong>ágon. Bp. 1958. Ma-<br />

41

gyar Nemzeti Múzeum, 53 p. (Régé<strong>sz</strong>eti Füzetek. Ser. II. 2.)<br />

KOROKNAI Ákos: Egy feudáliskori ré<strong>sz</strong>vénytársaság (Rimai Coalitio) <strong>sz</strong>ervezése és működése.<br />

= Levéltári Szemle, 27. évf. 1977. 3. <strong>sz</strong>.<br />

KOSÁRY Domokos: Péch Antal élete és munkássága. = Péch Antal és kora. Miskolc – Rudabánya,<br />

1997. 7-19. old.<br />

KÓS Károly: Ősi jellegű népi technikák. A k<strong>ő</strong> gyűjtögetése, alakítása, csi<strong>sz</strong>olása. = Művel<strong>ő</strong>ddés,<br />

21. évf. 1968. 3. <strong>sz</strong>. 48-51. old.<br />

KOVÁCS Endre: A bánya<strong>sz</strong>ellem. = Dunatáj, 22. évf. Zombor, 1991. január 15.<br />

KOVÁCS Ferenc: Magyaror<strong>sz</strong>ág bányá<strong>sz</strong>ata a 19. <strong>sz</strong>ázad utol<strong>ó</strong> harmadában. = Péch Antal és<br />

kora. Miskkolc – Rudabánya, 1997. 21-31. old.<br />

KOVÁCS F. Lajos: A mecenzéfi és merényi hámorokr<strong>ó</strong>l (1965-1966). = Közlemények a magyaror<strong>sz</strong>ági<br />

ásványi nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l II. Miskolc, 1984. Nehézipari Mű<strong>sz</strong>aki<br />

Egsetem, 277-296. old.<br />

KOVAL, Václav: Élet és halál féme. A vas. Bp. 1965. Táncsics Könyvkiad<strong>ó</strong>, 311 old. Képekkel,<br />

ábrákkal.<br />

KOVÁSSY Zoltán: A máramarosi s<strong>ó</strong>bányá<strong>sz</strong>at emlékei. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok -<br />

Bányá<strong>sz</strong>at, 119. évf. 1986. 9. <strong>sz</strong>. 626-631. old. 5 ábra.<br />

KOVÁSSY Zoltán: Vála<strong>sz</strong> Kerekes Árpád megjegyzéseire a máramarosi s<strong>ó</strong>bányá<strong>sz</strong>at kérdésében.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 121. évf. 1988. 2. <strong>sz</strong>. 127-130. old. 4<br />

ábra.<br />

KOVÁSSY Zoltán: A „Rh<strong>ó</strong>na<strong>sz</strong>éki S<strong>ó</strong>statutum” = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

121. évf. 1988. 5. <strong>sz</strong>. 332-349. old. 13 ábra.<br />

KOWALSKÁ, Eva: Špecifiká školstva v banských mestách. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá<br />

na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 261-266. p. (Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

KOZLOWSKI, Janu<strong>sz</strong> K.: The Origin of Lithic Raw Materials used in the Palaeolithic of the<br />

Carpathian Counties. = Acta Archaeologica Carpathica, Vol. 13. Krak<strong>ó</strong>w, 1973. 5-20. p.<br />

KOZLOWSKI, Janu<strong>sz</strong> K. (ed.): „Northern" (erratic and Jurassic) flint of south Polish origin<br />

in the Upper Palaeolithic of Central Europe. Krak<strong>ó</strong>w, 1989. GLOS, 94 p.<br />

KÖLESÉRI Sámuel: Auraria Romano-Dacica. Nagy<strong>sz</strong>eben, 1717. 252 p.<br />

KÖRMÖCZY Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A perkupai gip<strong>sz</strong>-anhidritbánya és <strong>ő</strong>rl<strong>ő</strong>mű. = Borsodi Szemle, 3. évf.<br />

1959. 3. <strong>sz</strong>. 14-16. old.<br />

KÖRNYEI Elek: Selmecbánya, Eur<strong>ó</strong>pa egyik legrégibb bányavárosa. = Élet és Tudomány,<br />

21. évf. 1966. 6. <strong>sz</strong>. 262-268. old. 7 kép. 1 térkép.<br />

KŐSZEGI Frigyes: A történelem kü<strong>sz</strong>öbén. Bp. 1984. Kossuth Kiad<strong>ó</strong>, 317 old. Képekkel, áb-<br />

42

ákkal. (A korai bányá<strong>sz</strong>atra, kohá<strong>sz</strong>atra és fémművességre vonatkoz<strong>ó</strong> adatokkal.)<br />

KŐSZEGI Frigyes: A Dunántúl története a kés<strong>ő</strong>bronzkorban. Bp. 1988. Budapesti Történeti<br />

Múzeum, 220 old. 31 tábla. (A bronzkori fémművességre vonatkoz<strong>ó</strong> adatokkal.)<br />

KÖVESS Gyula: Memoria Delii - Megemlékezés Deliusr<strong>ó</strong>l, halálának 200. évfordul<strong>ó</strong>ján. =<br />

Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 112. évf. 1979. 1. <strong>sz</strong>. 57-64. old 8 ábra.<br />

KÖVESS Gyula: Bernhard von Cotta emlékezete. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

113. évf. 1980. 12. <strong>sz</strong>. 835-838. old. 4 ábra.<br />

KŐVÁRY Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Az erdélyi arany- és ezüstbányá<strong>sz</strong>at története. = Hetilap (Kolozsvár),<br />

1852. 4. <strong>sz</strong>.<br />

KŐVÁRY Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Az erdélyi arany és ezüst bányá<strong>sz</strong>at történetéhez. = Hetilap (Kolozsvár),<br />

1852. 37. <strong>sz</strong>.<br />

KŐVÁRY Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Erdély régiségei. Pest, 1852. (Erdély bányá<strong>sz</strong>ati emlékeir<strong>ő</strong>l is ír.)<br />

KŐVÁRY Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Erdély földe ritkaságai. Kolzsvár, 1853. (Benne több bányahely ismertetése.)<br />

KŐVÁRY Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Tájképek utazási rajzokban. Vál., bev., jegyz.: Bálint J<strong>ó</strong>zsef. Bukarest,<br />

1984. Kriterion, 262 old. (Benne: Parajd s<strong>ó</strong>aknája. – Torock<strong>ó</strong> vasbányái. – Verespatak. –<br />

Nagyág.)<br />

KRALOVÁNSZKY Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A munkácsi vasgyár történeti és statistikai tekintetben. = Magyar-<br />

és Erdélyor<strong>sz</strong>ág Képekben, 3. évf. Pest, 1854. 114-116. old. 1 ábra.<br />

KRAMER, H.: Der Bergbau in Südafrika. Gotha, 1968.<br />

KRATZSCH, K.: Bergstadte des Erzgebirges. München-Zürich, 1974.<br />

KRETZOI, Mikl<strong>ó</strong>s - VÉRTES, Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Upper Biharian (Intermindel) Pebble-industry Occupa<br />

tion Size in Western Hungary. = Current Anthropology, Vol. 6. Chicago, 1965. 74-87. p<br />

KRISZTIÁN Béla: Georgius Agricola, a bányá<strong>sz</strong>at humanista tud<strong>ó</strong>sa. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 113. évf. 1980. 11. <strong>sz</strong>. 769-772. old.<br />

KRIZSKÓ Pál: A körmöczi régi kamara és gr<strong>ó</strong>fjai. Bp. 1880. Magyar Tudományos Akadémia,<br />

64. old. (Értekezések a történeti tudományok köréb<strong>ő</strong>l VIII/10. 1879.)<br />

KRIŽKO Pál: Bethlen Gábor király Körmöcbányán. = Századok, 31. évf. 1897. 495-507.,<br />

593-606. old.<br />

KROCKER, Werner: A Bochum-i Német Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 117. évf. 1984. 3. <strong>sz</strong>. 196-200. old. 7 ábra.<br />

KROKER, E.: Leipzig und die sachischen Bergwerke. Leipzig, 1909.<br />

43

KRULIŠ, I.: K některým otázkam vývoje železárskych redukčních pecí. = Dějiny věd a techniky<br />

(Praha), 3. 1970. 88-102.<br />

KRUTA, Venceslas – LESSING, Erich – SZABÓ, Mikl<strong>ó</strong>s: Les Celtes. Paris, 1978. 255 p.<br />

Illus. (A kelták bányá<strong>sz</strong>atár<strong>ó</strong>l és kohá<strong>sz</strong>atár<strong>ó</strong>l is.)<br />

KUBÁTOVÁ, Ludmila – PRESCHER, Hans – WISBACH, Werner: Lazarus Ercker (1528/<br />

30-1594). Probierer, Berg- und Münzmeister in Sachsen, Braunschweig und Böhmen.<br />

Leipzig – Stuttgart, 1994. Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie, 136 p. 50 Abb.<br />

KUBÍNI, Jozef: Bibliografia študií a článkov z dejín baníctva na Slovensku z československých<br />

periodík v r. 1945-1966. = Sborník Slovenského Banského Múzea 3. 1967. Bratisla-<br />

va, [1968], 209-219. p.<br />

KUČERA, M.: Vývoj soľného monopolu na Slovensku v staršom stredoveku. = Sborník Filozofickej<br />

fakulty Univerzity Komenského, 15. 1964. 71-93. p.<br />

KUN Béla (<strong>sz</strong>erk.): 25 éves az Or<strong>sz</strong>ágos Érc- és Ásványbányák. Bp. 1990. Or<strong>sz</strong>ágos Érc- és<br />

Ásványbányák, 309 old.<br />

KUNA, M.: Zur neolitischen und äneolitischen Kupferarbeitung im Gebiet Jugoslawiens. =<br />

Godišnjak Sarajevo, XIX/17. Sarajevo, 1981. 13-81. p.<br />

Kutná Hora v bánské historii. Kutná Hora, 1968. Oblastní muzeum Kutná Hora, 96 p.<br />

KÜHNDEL, J.: Ján Dernschwam, vzdelený faktor Fuggerovcov na Slovensku 1494-1567. =<br />

Hištorické štúdie,1. Bratislava, 1955. 168-187. p.<br />

KÜHNDEL, J.: Svetový význam slovenskej medi za Fuggerovcov. = Hištorický časopis<br />

(Bratislava), 5. 1957. 40-58. p.<br />

LABANCZ, Štefan (zostavíl): Banícky Gemer. 70 rokov Baníckého Múzea v Rožňave. [Martin],<br />

1983. Osveta, 213 p.<br />

LABUDA, Jozef: Stav archaeologického výskumu na Starom meste v Banskej Štiavnici. =<br />

Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 67-72. p. Illus. (Német<br />

nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

LÁCZAY SZABÓ Károly: A sárospataki kova-malomk<strong>ő</strong> legújabb vívmányai. = Vasárnapi<br />

Ujság, 11. évf. 1864. 48. <strong>sz</strong>. 518-519. old.<br />

LADÁNYI András: K<strong>ő</strong>be vésett nyeles ék és kalapács. = Bányamunkás, 85. évf. 1998. <strong>sz</strong>eptember,<br />

7. old. 3 kép. (A nagybörzsönyi bányá<strong>sz</strong>ati múzeumr<strong>ó</strong>l és a település bányá<strong>sz</strong>atának<br />

történetér<strong>ő</strong>l.)<br />

LADÁNYI András: Az Aranygombos Telkibánya. = Bányamunkás, 85. évf. 1998. <strong>sz</strong>eptember,<br />

7. old. 2 kép. (A község bányá<strong>sz</strong>atának múltjár<strong>ó</strong>l és az Ipartörténeti Gyűjteményr<strong>ő</strong>l.)<br />

LAMOŠ, T.: Výsady kremnických minciarov v stredoveku. = Historické štúdie, 9. 1964. 209-<br />

226.<br />

44

LAMOŠ, T.: Vznik a pociatky banského mesta Kremnice (1328-1430). Banská Bystrica, 1969.<br />

LÁNG Nándor: A bányá<strong>sz</strong>atr<strong>ó</strong>l. = Debreczeni Közlöny, 1860. 36. <strong>sz</strong>.<br />

LÁNG Nándor: A bihari bányá<strong>sz</strong>at. = Debreczeni Közlöny, 1860. 43. <strong>sz</strong>.<br />

LÁNG Nándor: Selmecz és bányá<strong>sz</strong>ata. = Napkelet, 1862. 215-218. old.<br />

LÁNG Nándor: Vasbányá<strong>sz</strong>atunk. = A Hon, 1865. 94. <strong>sz</strong>.<br />

LÁNG Nándor: Hazai bányá<strong>sz</strong>atunk körülményei. = A Hon, 1865. 100. <strong>sz</strong>.<br />

LÁNG Nándor: Hazai bányá<strong>sz</strong>atunkr<strong>ó</strong>l. = A Hon, 1866. 7. <strong>sz</strong>.<br />

LÁNG Nándor: A selmeczi bányá<strong>sz</strong>akadémia. = Magyar Gazda, 2. évf. 487. old.<br />

LÁSZLÓ Endre, N.: Aranymosás a Duna mentén. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

114. évf. 1981. 6. <strong>sz</strong>. 409-417. old. 8 ábra.<br />

LÁSZLÓ Endre: A föveny kincse. = Búvár, Bp. 1983. 531-533. old. (Az aranymosásr<strong>ó</strong>l.)<br />

LÁSZLÓ Endre, N.: Aranyá<strong>sz</strong>-emlék<strong>sz</strong>oba Somorján. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

117. évf. 1984. 7. <strong>sz</strong>. 483-484. old. 3 ábra.<br />

LÁSZLÓ Endre, N.: A Lappföld aranya. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 119.<br />

évf. 1986. 3. <strong>sz</strong>. 192-196. old. 4 ábra.<br />

LÁSZLÓ Endre, N.: Aranymosás a Dráván és a Murán. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok -<br />

Bányá<strong>sz</strong>at, 119. évf. 1986. 5. <strong>sz</strong>. 336-344. old. 7 ábra.<br />

LÁSZLÓ Endre, N.: Aranymosás a Kárpát-medencében. Bp. 1988. Gondolat, 328 old. Képekkel<br />

és ábrákkal.<br />

LÁSZLÓ Endre, N.: Aranymosás a Dráván és a Murán. = Somogyi Honismeret, 1993. 2. <strong>sz</strong>.<br />

9-15.old. 2 kép.<br />

LÁSZLÓ Endre, N.: Aranymos<strong>ó</strong> cigányok a Kárpát-medencében. [Dunahara<strong>sz</strong>ti], 2000. Nap<br />

Alapítvány, 104 old.<br />

LÁSZLÓ Gyula: A magyar pénzverés kezdeteir<strong>ő</strong>l. = Századok, 97. évf. 1963. 382-397. old.<br />

LAZÁR, V. – MAGULA, R.: Z dejín baníctva a hutníctva z Zlatej Idke. = Nové Obzory, 15.<br />

1973. 85-131.<br />

LÁZÁR Jen<strong>ő</strong>: A sághegyi <strong>ő</strong>skori telep bronzművessége. = Dunántúli Szemle, 1943. 280-287.<br />

old.<br />

LÁZÁR Jen<strong>ő</strong>: A magyaror<strong>sz</strong>ági korai vaskor történetének kérdései. = Antik Tanulmányok,<br />

13. évf. 1956. 1-22. old.<br />

45

LECH, Jacek: Flint mining among the early farming communities of Central Europe. = Przeglad<br />

Archeologiczny, 28. Poznan, 1981. 5-55. p.<br />

LEHOTSKÁ, D.: Bratislavská mincovňa v stredoveku. = Historické štúdie, 2. 1956. 216-241.<br />

LENZ, A.: Die Mineralogie der Griechen und Römer. Gotha, 1901.<br />

LEPSIUS, R.: Die Metalle in den altagyptischen Inschriften. Berlin, 1872.<br />

LIFFA Aurél: Telkibánya és környékének földtana és k<strong>ő</strong>zettana. = A Magyar Állami Földtani<br />

Intézet évkönyve, 41. köt. Bp. 1953. 3. füz. 1. és köv. old.<br />

LIFFA Aurél: Telkibánya bányaföldtani vi<strong>sz</strong>onyai. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve,<br />

42. köt. Bp. 1955. 4. füz. 211. s köv. old.<br />

LIMET, H.: Le travail du métal au pays de Sumer. Liege – Paris, 1960.<br />

LIPOLD, M.: Der Bergbau von Schemnitz. Wien, 1867.<br />

LISZKAY Gu<strong>sz</strong>táv: Tanulmányok a vas történelme körül. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

4. évf. 1871. 55-58. old.<br />

LOMIČ, V.: J. T. Peithner. = Z dejín vied a techniky na Slovensku. 4. 1966. 47-60.<br />

von LÖHNEYSS, G. E.: Bericht vom Bergwerck. Zellerfeld, 1617.<br />

LUDWIG, Karl-Heinz: Die Agricola-Zeit im Montangemalde. Düsseldorf, 1979.<br />

LUDWIG, Karl-Heinz – SIKA, Peter (Hrsg.): Bergbau und Arbeitsrecht. Die Arbeitsverfassung<br />

im europaischen Bergbau des Mittelalters und der frühen Neuzeit. Wien, 1989.<br />

VWGÖ-Verlag, 384 p. (Böcksteiner Montana 8.)<br />

LUKAČKA, Ján: Baníctvo v oblasti stredného a severného Ponitria. = Marsina, R. (ed.): Banské<br />

mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 193-195. p. (Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

LUKÁCS Béla: Balán. = Magyaror<strong>sz</strong>ág Képekben. Honismertet<strong>ő</strong> foly<strong>ó</strong>irat. 1. köt. Pest, 1867.<br />

195-196. old. 1 ábra.<br />

LIKÁCS Béla: Nagyág és Déva vára. = Magyaror<strong>sz</strong>ág Képekben. Honismertet<strong>ő</strong> foly<strong>ó</strong>irat. 1.<br />

köt. Pest, 1867. 287-290. old. 2 ábra.<br />

LUKÁCS Béla: Az erdélyi bányavidék. = Magyaror<strong>sz</strong>ág Képekben, 2. köt. Pest, 1868. 1-17.<br />

old. 13 ábra.<br />

LUKÁCS Béla: Gozár. = Vasárnapi Ujság, 1868. 23. <strong>sz</strong>. (Kép a bányá<strong>sz</strong>életb<strong>ő</strong>l. Az aranybányáb<strong>ó</strong>l<br />

csempé<strong>sz</strong>ett k<strong>ő</strong>zetek orgazdája.)<br />

LUKÁCS Béla: Aranymos<strong>ó</strong> czigányok. = Vasárnapi Ujság, 1870. 17. <strong>sz</strong>. Képpel.<br />

46

LUKÁCS Béla: A botesi és korábiai r<strong>ó</strong>mai bányagyarmat. = Archaeologiai Közlemények,<br />

13. évf. 1879. 350-355. old.<br />

LUX Gyula: Dobsina településének és birtoklásának története. = Turul, 48. évf. 1934. 3-4. <strong>sz</strong>.<br />

LUX Gyula: Nyelvi adatok a dél<strong>sz</strong>epesi és dobsinai német nép településtörténetéhez. Bp.<br />

1938.<br />

LUX, Julius: Eine deutsche Sprachinsel im Karpatenraum. Dobschau. München, 1959. Verlag<br />

des Südostdeutschen Kulturwerks, 166 p. 12 Taf., 1 Karte. [Veröffentlichungen des<br />

Südostdeutschen Kulturwerks. Reihe B. (Wissenschaftliche Arveiten) 13.]<br />

MAGULA, Rudolf: Banícke svietidlá v múzeách na Slovensku. Košice, 1991. Východoslovenské<br />

vydavatel’stvo, 80 p. 75 kép.<br />

MAGULA, Rudolf – TURČAN, Tibor: Banské lampy. Hist<strong>ó</strong>ria a vývoj v podmienkach baníctva<br />

na územi Slovenska. – Grubenlampen. Geschichte und Entwicklung unter den Bedingungen<br />

auf dem Gebiet der Slowakei. Agentura VIZUAL, Košice, 1995. 123 p. 120<br />

kép.<br />

A magyar birodalom bányá<strong>sz</strong>ata 1867-ben. = Hivatalos Statistikai Közlemények, 1869. 1. <strong>sz</strong>.<br />

143-174. old.<br />

Magyar- és Erdélyor<strong>sz</strong>ág bányá<strong>sz</strong>ata 1866-ban. = Hivatalos Statistikai Közlemények, 1868.<br />

115-152. old.<br />

MAGYAR E<strong>sz</strong>ter: A feudalizmus kori erd<strong>ő</strong>gazdálkodás az als<strong>ó</strong>magyaror<strong>sz</strong>ági bányavárosokban<br />

(1255-1747). Bp. 1983. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 227 old. (Értekezések a történeti tudományok<br />

köréb<strong>ő</strong>l. Új sorozat 101.)<br />

MAGYAR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong> András: Jean Baptiste Morin és Magyaror<strong>sz</strong>ág. Egy ismeretlen Hungaricum.<br />

= Magyar Könyv<strong>sz</strong>emle, 114. évf. 1998. 1. <strong>sz</strong>. 48-53. old.<br />

(Magyaror<strong>sz</strong>ági adatok a bánya<strong>sz</strong>ellemr<strong>ő</strong>l Morin 1619-ben megjelent Nova mundi sublu-<br />

naris anatomia c. könyvében.)<br />

Magyaror<strong>sz</strong>ági és erdélyi bányahelyek. = Vasárnapi Ujság, 1862. 412-413., 424-425., 460-<br />

461., 509., 522., 534. old. (Selmec, Körmöcbánya, Szomolnok, Be<strong>sz</strong>tercebánya, Nagyág,<br />

Nagybánya, Balánbánya, Vöröspatak.)<br />

MAKKAI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Műhely- és hutaleltárak a XVII. <strong>sz</strong>ázadi Rák<strong>ó</strong>czi-uradalmakb<strong>ó</strong>l. = Történelmi<br />

Szemle, 1. évf. 1958. 3-4. <strong>sz</strong>. 448-452. old.<br />

MAKKAY János: A magyaror<strong>sz</strong>ági neolitikum kutatásának új eredményei. Bp. 1982. Akadémiai<br />

Kiad<strong>ó</strong>, 181 old. (Korunk Tudománya.)<br />

MALATINSKÝ, Kornel – POPOVIČ, Michal: Z dejín baníctva v Rudňanoch. Košice, 1985.<br />

Východoslovenské vydavateľstvo, 134 p. Illus.<br />

MALKOVSKÝ, J.: Slovenské kovohutnictví do 18. století a význam banskoštiavnické akadé-<br />

47

mie pro jeho rozvoj. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 4. 1966. 111-146.<br />

MARGITAY J<strong>ó</strong>zsef: A magyar k<strong>ő</strong>bányaipar válsága. Bp. 1932.<br />

MARJALAKI KISS Lajos: Egy borsodi vashámor 1399-ben. = Borsodi Szemle, 2. évf. Miskolc,<br />

1958. 62-64. old. (J<strong>ó</strong>svaf<strong>ő</strong>.)<br />

MÁRKUP Ferenc: A vajda-hunyadi és gyalári vasbányák fejl<strong>ő</strong>dése. = A Hunyadmegyei Történelmi<br />

és Régé<strong>sz</strong>eti Társulat Évkönyve, 8. köt. Déva, 1897. 20-26. old.<br />

MÁRKUS István: Jegyzetek a Mátra mögül. = Csillag, 1956. 168-171. old. (Istenmezejei bányá<strong>sz</strong>-para<strong>sz</strong>tok.)<br />

MARSCHAN, Joseph Wilhelm: Das Vorkommen des Waschgolden in Ungarn wie am Ural,<br />

in Brasilien und Californien. Finanziell, geologisch, technisch und industriell dargestellt.<br />

Wien, 1855.<br />

MARSCHAN, Joseph Wilhelm: Vorkommen von Waschgold in den Diluvialgebilden von<br />

Ungarn. = Jahrbuch der Kaiserlich-Königlichen Geologischen Reichanstalt (Wien), 1855.<br />

MARSINA, Richard (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 265 p. (A kötet<br />

a <strong>sz</strong>lovákiai bányavárosokr<strong>ó</strong>l 1987. május 26-28-án Žiar nad Hronomban megtartott <strong>sz</strong>impozium<br />

el<strong>ő</strong>adásait tartalmazza, német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>kkal. Az egyes el<strong>ő</strong>adások címleírásait<br />

a <strong>sz</strong>erz<strong>ő</strong>k neve alatt külön közöljük.)<br />

MARSINA, Richard: Banskoštiavnické mestské a banské právo.= Marsina, R. (ed.): Banské<br />

mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 13-35. p. (Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

MARTOS Gábor: A Központi Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum pedag<strong>ó</strong>giai-, közművel<strong>ő</strong>dési feladatai. =<br />

Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 9. <strong>sz</strong>. 631-635. old. 4 ábra.<br />

MATOUŠEK, C.: Grosse Ingenieure. München. 1954. (Hell J. K.)<br />

MAURITZ Béla et al.: A kisvarsányi meteork<strong>ő</strong>. = Földtani Közlöny, 83. évf. 1953. 138-144.<br />

old.<br />

MEDNYÁNSZKY Dénes: Adalékok a Fugger okmánytárhoz. = Történelmi Tár, 1883. 485-<br />

490. old.<br />

von MEGERLE-MÜHLFELD, J. J.: Merkwürdigkeiten der kgl. Freien Bergstadt Kuttenberg.<br />

Wien, 1825.<br />

MÉHES Kálmán: Uránércek nyomában. = Föld és Ég, 3. évf. 1968. 4. <strong>sz</strong>. 110-111. old. 4 kép.<br />

MEIXNER, Heinz: Balthasar Rösler bányamér<strong>ő</strong> jelent<strong>ő</strong>sége a XVII. <strong>sz</strong>ázad bányá<strong>sz</strong>atában. =<br />

Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 2. <strong>sz</strong>. 121-126. old. 6 ábra.<br />

MELCZER Jakab: Geographiai, Historiai, és Statisticai Tud<strong>ó</strong>sítások Szepes Vármegyér<strong>ő</strong>l. =<br />

Tudományos Gyűjtemény, 2. évf. 1818. 11. <strong>sz</strong>. 3-32. old. és 12. <strong>sz</strong>. 3-26. old. (A <strong>sz</strong>epesi<br />

bányá<strong>sz</strong>atr<strong>ó</strong>l és bányavárosokr<strong>ó</strong>l is közöl adatokat.)<br />

MELNÍKOVÁ, Marta: Banské podnikanie na Červenokamenskom a Malackom panstve Pál-<br />

48

fiovcov v 17. a 18. storoči. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990.<br />

Osveta, 188-192. p. (Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

MERCER, R. J.: Grimes Graves. London, 1981.<br />

MESTER Zsolt: A Subalyuk-barlang középs<strong>ő</strong> paleolitikus iparának újraértékeléséhez. = Folia<br />

Archaeologica, 40. köt.Bp. 1989. Magyar Nemzeti Múzeum, 11-35. old. 7 ábra, 4 tábla. -<br />

Francia nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.<br />

MÉSZÁROS Gyula - VÉRTES Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Ősk<strong>ő</strong>kori festékbánya Lovason. = Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>,<br />

82. köt. 1955. 1. <strong>sz</strong>. 3-18. old. 2 kép, 4 tábla.<br />

MÉSZÁROS, Gyula - VÉRTES, Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A paint mine from the Early Upper Palaeolithic age<br />

near Lovas (Hungary, County Ve<strong>sz</strong>prém). = Acta Archaeologica. Vol. 5. Bp. 1955. 1-31.<br />

p. Illus.<br />

MÉSZÁROS J<strong>ó</strong>zsef: Az úrkúti Csárda-hegy. = Termé<strong>sz</strong>et Világa, 113. évf. 1982. 6. <strong>sz</strong>. 274-<br />

275. old. 7 kép.<br />

MICHÁLEK, F.: Po stopách starého oravského železářstvi. = Krásy Slovenska, 33. 1957. 1.<br />

29-33. p.<br />

MIHALIK Sándor: Resicza jelene és múltja. Resiczabánya, 1896. 197 old.<br />

MIHALOVITS János: A hazai bányatársládák eredete és fejl<strong>ő</strong>désük f<strong>ő</strong>bb mozzanatai 1854-ig.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 58. évf. 1925. 253-258., 273-277., 286-291., 302-307.,<br />

318-322., 353-355., 369-374. old.<br />

MIHALOVITS János: Az els<strong>ő</strong> magyar bányati<strong>sz</strong>tképz<strong>ő</strong> iskolák alapítása. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 64. évf. 1931. 49-54., 73-78. old.<br />

MIHALOVITS János: A g<strong>ő</strong>z és a komprimált leveg<strong>ő</strong> a XVIII. <strong>sz</strong>ázadbeli magyar bányá<strong>sz</strong>at<br />

<strong>sz</strong>olgálatában. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 65. évf. 1932. 265-170. old. 5 ábra.<br />

MIHALOVITS János: Néhány adat Polhem Krist<strong>ó</strong>fr<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 66.<br />

évf. 1933. 511-513. old.<br />

MIHALOVITS János: Munkásjog az 1573. évi Miksa-féle bányarendtartásban. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 67. évf. 1934. 106-114., 128-134., 153-158., 178-182., 222-227.,<br />

248-253., 285-289., 396—406., 427-433., 481-483., 525-527. old.<br />

MIHALOVITS János: Az els<strong>ő</strong> bányati<strong>sz</strong>tképz<strong>ő</strong> tanintézet alapítása. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 68. évf. 1935. 292-293. old.<br />

MIHALOVITS János: Polhem Krist<strong>ó</strong>f. a magyar vérb<strong>ő</strong>l <strong>sz</strong>ármazott svéd Archimedes (1661-<br />

1751). = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 71. évf. 1938. 145-157. old.<br />

MIHALOVITS János: A selmeci Bányá<strong>sz</strong>ati Akadémia alapítása és fejl<strong>ő</strong>dése 1846-ig. [Sopron],<br />

1938. A M. kir. J<strong>ó</strong>zsef Nádor Mű<strong>sz</strong>aki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Koh<strong>ó</strong>-<br />

és Erd<strong>ő</strong>mérnöki Karának Könyvkiad<strong>ó</strong> Alapja, 67 old. (Bányá<strong>sz</strong>ati, kohá<strong>sz</strong>ati és erdé<strong>sz</strong>eti<br />

fels<strong>ő</strong>oktatásunk története 1735-1935. 2. füzet.)<br />

49

MIKOLAY István - SZOMOLÁNYI Gyula: A magyaror<strong>sz</strong>ági uránérc kutatásának és bányá<strong>sz</strong>atának<br />

kezdetei. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 9. <strong>sz</strong>.<br />

605-608. old. 4 ábra.<br />

MIKULIK J<strong>ó</strong>zsef: Dobschau. Eine monographische Skizze mit einem Anhang: die Dob-<br />

schauer Eishöhle. Mit 6 Illustrationen. Kaschau, 1878.<br />

MIKULIK J<strong>ó</strong>zsef: Népmondák Dobsina vidékér<strong>ő</strong>l. = Képes Családi Lapok, 1878.<br />

MIKULIK J<strong>ó</strong>zsef: Dobsinai mondák. = Képes Családi Lapok, 1880.<br />

MIKULIK J<strong>ó</strong>zsef: A bánya- és vasipar története Dobsinán. Budapest, 1881. Athenaeum,<br />

80 old.<br />

MIKULIK J<strong>ó</strong>zsef: Dobsina és népe. = Eperjesi Lapok, 1881. 46. és 47. <strong>sz</strong>.<br />

MIKULIK J<strong>ó</strong>zsef: A bányá<strong>sz</strong>at hajdan és most. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

16. évf. 1883. 142-144., 159-160., 165-167., 169-171. old.<br />

MIKULIK J<strong>ó</strong>zsef: Magyar kisvárosi élet 1526-1715. Történeti tanulmány. Rozsny<strong>ó</strong>, 1885.<br />

295 old. (Rozsny<strong>ó</strong>.)<br />

MILLER, D. E. – van der MERWE, N. J.: Early metalworking in Sub-Saharan Africa. =<br />

Journal<br />

of African History, Vol. 35. 1994. 1-36. p.<br />

MILOSEVICH M.: Gömörmegye nyersvas termelésének fejl<strong>ő</strong>dése. Budapest, 1896.<br />

MOESTA, H.: Erze und Metalle. Ihre Kulturgeschichte im Experiment. Berlin, 1983.<br />

MOLENDA, D.: Poczatki ppolskiego <strong>sz</strong>kolnictwa g<strong>ó</strong>rniczego i udzial akademii G<strong>ó</strong>rniczei w<br />

Baňskiej Szczawnicy w k<strong>sz</strong>talceniu polskich fachowc<strong>ó</strong>v. = Z dejín vied a techniky na<br />

Slovensku, 4. 1966. 61-70.<br />

MOLENDA, Danuta: Das polnische Berg- und Hüttenwesen bei Agricola und seine Werke<br />

in Polen. = Der Anschnitt, Vol. 46. 1994. No. 4-5. 133-138. p.<br />

MOLLOY, Peter M.: The History of Metal Mining and Metallurgy: An Annotated Bibliography.<br />

New York, 1986. Garland. (Bibliographies of the History of Science and Technology.<br />

Vol. 12,)<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: 150 éve <strong>sz</strong>ületett Schenek István, a selmeci akadémia tud<strong>ó</strong>s-feltalál<strong>ó</strong> profes<strong>sz</strong>ora.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 113. évf. 1980. 6. <strong>sz</strong>. 412-414.<br />

old. 3 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Mária Terézia rendeletei és azok hatása a bányá<strong>sz</strong>atra. = Bányá<strong>sz</strong>ati és<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 115. évf. 1982. 5. <strong>sz</strong>. 336-340. old.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A bányá<strong>sz</strong>ati muzeol<strong>ó</strong>gia fejl<strong>ő</strong>dése és helyzete Magyaror<strong>sz</strong>ágon. = Bányá-<br />

50

<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 9. <strong>sz</strong>. 579-585. old. 7 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A Központi Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum épületének története és műemléki helyreállítása.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 9. <strong>sz</strong>. 617-626. old.<br />

18 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A bányamunkásság kialakulásának néhány történeti sajátossága Magyaror<strong>sz</strong>ágon<br />

a XIX. <strong>sz</strong>ázad végéig. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 118. évf.<br />

1985. 6. <strong>sz</strong>. 412-415. old.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Az els<strong>ő</strong> nemzetközi bányá<strong>sz</strong>ati tudományos konferencia és egyesület. =<br />

Évfordul<strong>ó</strong>ink a mű<strong>sz</strong>aki és termé<strong>sz</strong>ettudományokban 1986. Bp. 1985. Mű<strong>sz</strong>aki és Termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />

Egyesületek Szövetsége, 40-43. old. 2 kép.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A XVI-XVII. <strong>sz</strong>ázadi nemesférmérc-bányá<strong>sz</strong>at Magyaror<strong>sz</strong>ágon és Erdélyben.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 119. évf. 1986. 1. külön<strong>sz</strong>ám, 45-<br />

55. old. 12 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Thurz<strong>ó</strong> János (L<strong>ő</strong>cse, 1437. ápr. 30. – Nagybánya, 1508. okt. 10.) = Évfordul<strong>ó</strong>ink<br />

a mű<strong>sz</strong>aki és termé<strong>sz</strong>ettudományokban 1987. Bp. 1986. Mű<strong>sz</strong>aki és Termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />

Egyesületek Szövetsége, 102-105. old. 2 kép.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: 550 éve <strong>sz</strong>ületett Thurz<strong>ó</strong> János, az eur<strong>ó</strong>pai hírű bányavállalkoz<strong>ó</strong>. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 120. évf. 1987. 4. <strong>sz</strong>. 273-278. old. 7 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Born Ignác és a <strong>sz</strong>abadk<strong>ő</strong>művesség. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok -<br />

Bányá<strong>sz</strong>at, 120. évf. 1987. 6. <strong>sz</strong>. 414-418. old. 5 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A magyar bányagépesítés a XVIII. <strong>sz</strong>ázadban. Hell J<strong>ó</strong>zsef Károly <strong>sz</strong>ületésének<br />

275. évfordul<strong>ó</strong>ján. = Évfordul<strong>ó</strong>ink a mű<strong>sz</strong>aki és termé<strong>sz</strong>ettudományokban 1988, Bp.<br />

1987. Mű<strong>sz</strong>aki és Termé<strong>sz</strong>ettudományi Egyesületek Szövetsége, 54-56. old. 1 kép.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A bányá<strong>sz</strong> kalapács-ék jelkép története. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok<br />

- Bányá<strong>sz</strong>at, 121. évf. 1988. 10. <strong>sz</strong>. 705-711. old. 13 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Nagybörzsöny ércbányá<strong>sz</strong>atának rövid története. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 122. évf. 1989. 1. <strong>sz</strong>. 52-56. old. 6 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Szent Borbála kultu<strong>sz</strong>a az eur<strong>ó</strong>pai bányá<strong>sz</strong>attörténeti műalkotások tükrében.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 123. évf. 1990. 9-10. <strong>sz</strong>. 631-643. old.<br />

33 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Mátyás király és a magyar montani<strong>sz</strong>tikum. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok<br />

– Bányá<strong>sz</strong>at, 123. évf. 1990. 11-12. <strong>sz</strong>. 757-763. old. 9 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: 100 éves az Or<strong>sz</strong>ágos Magyar Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Egyesület. = Évfordul<strong>ó</strong>ink<br />

a mű<strong>sz</strong>aki és termé<strong>sz</strong>ettudományokban 1991. Bp. 1990. Mű<strong>sz</strong>aki és Termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />

Egyesületek Szövetsége, 76-79. old. 1 kép.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: 1994 - Agricola éve. 500 éve <strong>sz</strong>ületett a rene<strong>sz</strong>án<strong>sz</strong> nagy tud<strong>ó</strong>sa. = Bányá-<br />

51

<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 127. évf. 1994. 6. <strong>sz</strong>. 669-.678. old. 5 ábra.<br />

Be<strong>sz</strong>ámol<strong>ó</strong> az Agricola <strong>sz</strong>ületésének 500. évfordul<strong>ó</strong>ja alkalmáb<strong>ó</strong>l tartott rendezvényekr<strong>ő</strong>l<br />

és a jubileumi év egyéb eseményeir<strong>ő</strong>l.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Delius életpályája és munkássága. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

128. évf. 1995. 4. <strong>sz</strong>. 335-346. old. 11 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A Kárpát-medence 1100 éves bányá<strong>sz</strong>atának történeti áttekintése. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 129. évf. 1996. 5. <strong>sz</strong>. 414-428. old. 14 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Magyaror<strong>sz</strong>ági középkori bányá<strong>sz</strong>ati dekrétumok külföldi bemutatása. =<br />

Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 129. évf. 1996. 5. <strong>sz</strong>. 442-446. old. 5 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A 17. <strong>sz</strong>ázad leg<strong>sz</strong>ebb bányaábrázolásának története (Marsigli 1690-es<br />

években ké<strong>sz</strong>ült met<strong>sz</strong>ete.) = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 129. évf. 1996.<br />

5. <strong>sz</strong>. 476-482. old. 3 ábra.<br />

MOLNÁR Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Az egyetlen, magyar bányá<strong>sz</strong>alakokat ábrázol<strong>ó</strong> pincetokké<strong>sz</strong>let a 18. <strong>sz</strong>ázadb<strong>ó</strong>l.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 129. évf. 1996. 5. <strong>sz</strong>. 492- 496. old.<br />

5 ábra.<br />

MOLNÁR, L. – WEISS, A.: Ignaz Edler von Born und die Socitätz der Bergbaukunde 1786.<br />

Wien, 1986. 129 p.<br />

MONTANUS, H.: Antiker Bergbau in Griechenland. = Montanistische Rundschau, 1902.<br />

1202-1244. p.<br />

MORITZ, F.: Die Bergwerke im Alten Arabien. = Der Neue Orient, Vol. 1. 1917. 36. p.<br />

MOSCH, K. F.: Zur Geschichte des Bergbauesin Deutschland. 2 Bde. Liegnitz, 1829.<br />

MOTZ, F.: Über die Metallarbeiter der heroischen Zeit. Meiningen, 1868.<br />

MOZSOLICS, Amália: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson<br />

und Ko<strong>sz</strong>iderpadlás. Bp. 1967. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 280 p. (Archaeologia Hungarica.)<br />

MOZSOLICS, Amália: Bronz- und Goldfunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von<br />

Forr<strong>ó</strong> und Ópályi. Bp. 1973. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 364 p.<br />

(Archaeologia Hungarica.)<br />

MOZSOLICS, Amália: Bronzefunde aus Ungarn. Depotfundhorizonte von Aranyos, Kurd<br />

und<br />

Gyermely. Bp. 1985. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 523 p. (Archaeologia Hungarica.)<br />

MÖLLER, G.: Die Metallkunst der Alten Ägypter. Leipzig, 1923.<br />

MORARU-POPA, Georgeta: Date etnografice la prelucrarea metalelor in izvoara antice. –<br />

Ethnographic data about the processing of metals in ancient sources. = Revista de Folclor,<br />

1965. 453-476. p. Illus.<br />

52

MRÁZ Gu<strong>sz</strong>táv: A dobsinai német nyelvjárás. Bp. 1909. Magyar Tudományos Akadémia,<br />

132 old. (Magyaror<strong>sz</strong>ági német nyelvjárások 7.)<br />

MROŻEK, Stanoslaw: Niewolnicy w rzymskich kopalniach zlota w Dacji. – Les esclaves<br />

dans les mines d’or romaines en Dacie. = Archeologia, Vol. 16. War<strong>sz</strong>awa, 1965. 119-<br />

128. p.<br />

MROŻEK, Stanislaw: Stosunski spoleczne w rzymskych kopalniach zlota w Dacji w II wieku<br />

na<strong>sz</strong>ej ery. – Les mines d’or de Dacie au Iie siecle. (Aspects sociales et administratives.)<br />

Torun, 1966. 128 p. Illus.<br />

MROŻEK, Stanislaw: Aspests sociaux et administratifs dans mines d’or romaines de Dacie. =<br />

Apulum, Vol. 7. No. 1. 1968. 307-326. Illus.<br />

MROŻEK, Stanislaw: Über die Arbeitsbedingungen in römischen Bergwerkwn des 2. Jahrhunderts<br />

u. Z. Vipasca – Alburnus Maior. = Das Altertum, Vol. 14. 1968. 162-170. p. Ill.<br />

MROŻEK, Stanislaw: Les prix dans les mines d’or de Dacie au 11e siecle de n. é. = Apulum,<br />

Vol. 9. 1971. 443-452.<br />

MROŻEK, Stanislaw: Die Goldbergwerke im römischen Dazien. = Aufstieg und Niedergang<br />

der Römischen Welt, II:6. Berlin, 1977. 95-109. p. Abb.<br />

MUCH, M.: Die Kupferzeit in Europa. Jena, 1893.<br />

MUHLY, J. D.: Copper and Tin in the Bronce Age. Hamden, Connecticut, 1973.<br />

MÜLLNER, A.: J. A. Scopoli als Werkarzt in Idria 1754 bis 1769. = Berg- und Hüttenmannisches<br />

Jahrbuch 54. 1906. 227-298. p.<br />

MÜNNICH Adolf: A fels<strong>ő</strong>magyaror<strong>sz</strong>ági bányapolgárság története. Igl<strong>ó</strong>, 1895. 127 old.<br />

MÜNNICH Sándor: Igl<strong>ó</strong> kir. korona- és bányaváros története. Igl<strong>ó</strong>, 1896.<br />

MYSKOVSZKY Viktor: A be<strong>sz</strong>terczebányai vár. = Vasárnapi Ujság, 1869. 426. old. Képpel.<br />

(Település, helytörténeti adatok, bányá<strong>sz</strong>at, Borbála-kultu<strong>sz</strong>.)<br />

NÁBRÁCZKY Béla: A réz története. A rézkor<strong>sz</strong>akt<strong>ó</strong>l R<strong>ó</strong>ma bukásáig. = Élet és Tudomány,<br />

21. évf. 1966. 39. <strong>sz</strong>. 1860-1864. old. 4 kép. 1 térkép.<br />

NÁBRÁCZKY Béla: A réz története. R<strong>ó</strong>ma bukását<strong>ó</strong>l az elektromosság koráig. = Élet és Tudomány,<br />

21. évf. 1966. 40. <strong>sz</strong>. 1909-1913. old. 4 kép. 1 térkép.<br />

NÁBRÁCZKY Béla: A réz története. Az elektrolitréz kor<strong>sz</strong>aka. = Élet és Tudomány, 21. évf.<br />

1966. 41. <strong>sz</strong>. 1957-1961. old. 1 térkép.<br />

NÁBRÁCZKY Béla: A gyémánt története. = Élet és Tudomány, 22. évf. 1967. 40. <strong>sz</strong>. 1904-<br />

1908. old. 6 kép.<br />

NAGY Béla: A nagybörzsönyi ércbányá<strong>sz</strong>at és érckutatás története. = Földtani Közlöny, 114.<br />

53

évf. 1984. 3. <strong>sz</strong>. 387- 403. old. 7 ábra.<br />

NAGY Ferenc (f<strong>ő</strong><strong>sz</strong>erk.): Magyarok a termé<strong>sz</strong>ettudomány és a technika történetében. Életrajzi<br />

lexikon A-t<strong>ó</strong>l Z-ig. Bp. 1992. Or<strong>sz</strong>ágos Mű<strong>sz</strong>aki Informáci<strong>ó</strong>s Központ és Könyvtár, 687<br />

old. (A magyar bányá<strong>sz</strong>at, kohá<strong>sz</strong>at és földtudományok minden jelent<strong>ő</strong>sebb <strong>sz</strong>emélyiségének<br />

életrajza megtalálhat<strong>ó</strong> a kötetben.)<br />

NAGY István: A magyar kamara 1686-1848. Bp. 1971. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>.<br />

NAGY Soma: Selmecz földtani és ipari tekintetben. = Delejtű (Temesvár), 1859. 36. és 134.<br />

old.<br />

NANDRIS, John: A re-consideration of the South-East European Sources of archaeological<br />

obsidian. = University of London Bulletin of the Institute of Archeology, Vol. 12. 1975.<br />

71- 94. p.<br />

NAPIER, J.: Ancient workers and artificiers in metal. London, 1856.<br />

NASH, W. G.: The Rio Tinto Mines, its History and Romance. London, 1904.<br />

NAUMANN, Friedrich (Hrsg.): Georgius Agricola 500 Jahre. Wissenschaftliche Konferenz<br />

vom 25. bis 27. Marz 1994 in Chemnitz. Basel, 1994. Birkhauser Verlag, 512 p. Abb.<br />

NEEDHAM, J.: The Development of Iron and Steel Technology in China. London, 1958.<br />

NEMCSIK Pál: A magyar bányamunkásság zenei élete. Bp. 1981. Zeneműkiad<strong>ó</strong>, 192 old.<br />

NÉMETH Béla: Born Ignác. = Élet és Tudomány, 8. évf. 1953. 36. <strong>sz</strong>. 1123-1126. old.<br />

NÉMETH Béla: Kitaibel Pál, a vegyé<strong>sz</strong>. = Élet és Tudomány, 12. évf. 1957. 41. <strong>sz</strong>. 1283-<br />

1285. old.<br />

NÉMETH J<strong>ó</strong>zsef: Hogyan bányá<strong>sz</strong>ták az agyagot a sümegi fazekasok? = Középdunántúli<br />

Napl<strong>ó</strong> (Ve<strong>sz</strong>prém), 1958. március 16.<br />

NÉMETHY Endre: A kisl<strong>ő</strong>di vashámor ké<strong>sz</strong>ítményei 1785-ben = Néprajzi Közlemények,<br />

1956. 273-275. old.<br />

NEMITZ, R. – THIERSE, D.: St. Barbara. Weg einer Heiligen durch die Zeit. Zweite, überarbeitete<br />

Aufl. Essen, 1996. Verlag Glückauf, 500 p. 280 Abb.<br />

NEOGI, D.: Copper in Ancient India. Calcutta, 1918.<br />

NEUBURG, Cl.: Untersuchungen zur Geschichte des römischen Bergbaus. 1-2. = Zeitschrift<br />

für die gesamte Staatswissenschaft, Vol. 56. 1900. Cap. 1.: 46-112. p., cap. 2.: 279-335. p.<br />

NEUBURG, Cl.: Der Zusammenhang zwischen römischem und deutschem Bergbau. = Zeitschrift<br />

für die gesamte Staatwissenschaft, Vol. 63. 1907. 161-181. p.<br />

NEUMANN, Alfred: Lampen und andere Beleuchtungsgerate aus Vindobona. Wien, 1967.<br />

54

28 p. Abb.<br />

NEUMANN, B.: Die Metalle - Geschichte, Vorkommen und Gewinnung. Halle, 1904.<br />

NISSEN, G. B.: Røros kobberwerk 1644-1974. Trondheim, 1978.<br />

NIUNY Fridolin: Az aranymosdák Bánságban. = Delejtű (Temesvár), 1859. 298-300. old.<br />

NOESKE, Hans-Christoph:: Studien zur Verwaltung und Bevölkerung der dakischen Goldbergwerke<br />

in römischer Zeit. = Bonner Jahrbücher 177. Bonn, 1977. 271-416. p. Abb.<br />

NOVÁKI, Gyula: Überreste des Eisenhüttenwesens in Westungarn. = Wissenschaftliche Arbeiten<br />

aus dem Burgenland, Bd. 35. 1966. 163-198. p. Abb.<br />

NOVÁKI Gyula – VASTAGH Gábor: Középkori vasolva<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong>hely feltárása Fels<strong>ő</strong>kelecsényben.<br />

= A miskolci Herman Ott<strong>ó</strong> Múzeum Évkönyve 3. Miskolc, 1963. 55-63. old. Képek.<br />

NOVÁK, Ján: Vzťahy Banskej Štiavnice s banickou Eur<strong>ó</strong>pou do založenie Banskej Akadémie.<br />

= Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Obzor, 36-49. p.<br />

(Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

NOVOTNÁ, M.: Medená nástroje a problém najstaršej ťažby medi na Slovensku. = Slov.<br />

archeol<strong>ó</strong>gia, 3. 1955. 70-98.<br />

OBLATEK Béla – Akna<strong>sz</strong>latinai GYÖRGY Gu<strong>sz</strong>táv (<strong>sz</strong>erk.): A Nagybányai Bányakerület<br />

monografiája. Az Or<strong>sz</strong>. Magyar Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Egyesület Nagybánya-vidéki<br />

O<strong>sz</strong>tályának megbízásáb<strong>ó</strong>l ös<strong>sz</strong>eállította: - - és --. Nagybánya, 1912. 138 old. Kihajthat<strong>ó</strong><br />

táblázatokkal.<br />

O’BRIEN, W. F.: Prehistoric copper mining in south-west Ireland. = Proceedings of the Prehistoric<br />

Society, Vol. 56. 1990. 269-290. p.<br />

O’BRIEN, W. F.: Mount Gabriel: A Bronze Age Copper Mine in South West Ireland. Galway,<br />

1994. University of Galway Press.<br />

O’BRIEN, William: Ross Island and the Mining Heritage of Killarney. Galway, 2000. Department<br />

of Archaeology. National University of Ireland, 30 p. Illus.<br />

OIKONOMOS, P.: Eine neue Bergwerksurkunde aus Athen. = Athenische Mitteilungen. Vol.<br />

35. 1910. 274-294. p.<br />

Okmánytár a Fuggerek magyaror<strong>sz</strong>ági nagykereskedése és rézvállalatának történetéhez. Közli:<br />

Wenzel Gu<strong>sz</strong>táv. = Történelmi Tár, 1882. 622-669. old.; 1883. 61-97.old., 262-287.<br />

old., 462-485. old.<br />

ORMOS Károly: Magyar bányamér<strong>ő</strong> mű<strong>sz</strong>erek a XVI. <strong>sz</strong>ázadban. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 9. <strong>sz</strong>. 597-601. old. 7 ábra.<br />

ORMOS Károly: Emlékezés bányá<strong>sz</strong>atunk nagyjaira 1983-ban. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 12. <strong>sz</strong>. 840-842. old.<br />

55

Schitko J<strong>ó</strong>zsef, ifj. Litschauer Lajos, Tettamanti Jen<strong>ő</strong>.<br />

ORMOS Károly: Emlékezés bányá<strong>sz</strong>atunk nagyjaira 1984-ben. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 117. évf. 1984. 12. <strong>sz</strong>. 843-845. old. [200 éve <strong>sz</strong>ületett Svaiczer Gábor<br />

(1784-1845) stb.]<br />

OROSZ Endre: R<strong>ó</strong>maiak nyomai a Bácsitorok nevű k<strong>ő</strong>bányában. = Erdélyi Irodalmi Szemle,<br />

1925. 69-71. old.<br />

OROSZHEGYI J<strong>ó</strong>zsa: Verespatak: = Napkelet, 1860. 253. old. (A bánya.)<br />

OTTO, H. – WITTER, W.: Handbuch der altesten vorgeschichtlichen Metallurgie in Mitteleuropa.<br />

Leipzig, 1952. Barth.<br />

PANIOWSKI, A.: Die Montanindustrie Oberschlesiens vor hundert Jahren. Kattowitz, 1900.<br />

PANTÓ Dezs<strong>ő</strong>: A dunai aranymosás kérdése. Bp. 1935. A <strong>sz</strong>erz<strong>ő</strong> kiadása, 93 old. 59 ábra.<br />

(Különlenyomat a Földtani Közlöny 65. évfolyamának 7-9. füzeteib<strong>ő</strong>l.)<br />

PANTÓ Endre: A 75 éves nagyüzemű vasércbányá<strong>sz</strong>at l880-l955. = Pant<strong>ó</strong> Endre et al.<br />

(<strong>sz</strong>erk.): Rudabánya ércbányá<strong>sz</strong>ata. Bp. l957. OMBKE, 102-221. old. 37 ábra.<br />

PANTÓ Endre – PANTÓ Gábor – PODÁNYI Tibor – MOSER Károly (<strong>sz</strong>erk.): Rudabánya<br />

ércbányá<strong>sz</strong>ata. Bp. 1957. Or<strong>sz</strong>ágos Magyar Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Egyesület, 419 old.<br />

PANTÓ Gábor: A nagybörzsönyi ércel<strong>ő</strong>fordulás. = Földtani Közlöny, 79. évf. 1949. 421-433.<br />

old.<br />

PANTÓ Gábor: Érckutatás Magyaror<strong>sz</strong>ágon. = Élet és Tudomány, 11. évf. 1956. 4. <strong>sz</strong>. 163-<br />

166. old. 3 kép.<br />

PAPP Gábor: A tíznevű ásvány. (A wehrlit kutatástörténete 1945-ig.) = Ásványgyűjt<strong>ő</strong><br />

Figyel<strong>ő</strong>,<br />

3. évf. 1986. 17-25. old.<br />

PAPP Gábor: Adalékok a nagybörzsönyi wehrlit lel<strong>ő</strong>helyének kérdéséhez. = Földtani Közlöny,<br />

120. évf. 1990. 1-2. <strong>sz</strong>. 101-102. old.<br />

PAPP, G.: Dr. Lajos Tehel (1769-1816), the first curator of our museum. = Annales Historico-Naturales<br />

Musei Nationalis Hungarici, Tomus 84. Budapest, 1992. 195-197. p.<br />

PAPP, Gábor: Ignaz von Born und der Karntner Bleispat. = Carinthia II. l83./103. Jahrg. Klagenfurt,<br />

1993. 95-108. p. 5 Abb.<br />

PAPP, Gábor: On the mineral species first described from the Carpathian Region. = Acta Mineralogica-<br />

Petrographica. Vol. 38. Supplementum. Szeged, 1997. 65-75. p.<br />

PARBO, Arvi: Down Under. Mineral Heritage in Australasia. Parkville, Victoria, 1992. The<br />

Australasian Institute of Mining and Metallurgy, 310 p. Abb.<br />

(The Australasian Institute of Mining and Metallurgy Monograph Series 18.)<br />

56

PARMA, J. B.: Vznik dobývacích met<strong>ó</strong>d v rudném horníctví a jejich vývoj do konce 19.<br />

století. = Z dejín vied a techniky na Slovensku. 7. 1962. 137-158.<br />

PASALIĆ, Esad: Production of Roman mines and iron-works in West Bosnia. = Archaeologia<br />

Iugoslavica. Tom. 6. Beograd, 1965. 81-88. p.<br />

PASALIĆ, Esad: Rolle und Bedeutung der römischen Eisenbergwerke in Westbosnien für<br />

den pannonischen limes. = Studien zu den Militargrenzen Roms. Köln, 1967. 127-130. p.<br />

PATAKI Ferencz: A verespataki aranybányák Erdélyben. = Pesti Napl<strong>ó</strong>, 1865. július 5.<br />

PATAKI Ferencz: A verespataki aranybányák. Detonata, Dézs-Akna. = Korunk Tárczája,<br />

1865. 27-29., 34. <strong>sz</strong>.<br />

PATAKI J<strong>ó</strong>zsef: A csíki vashámor a XVII. <strong>sz</strong>ázad második felében. Csik<strong>sz</strong>ereda, 1971. 120<br />

old.<br />

PATAY, Pál: Les matieres premieres lithiques de l'age du cuivre en Hongrie. = Acta Archaeologica<br />

Carpathica, 16. Krak<strong>ó</strong>w, 1976. 229-238. p.<br />

PATAY, Pál: Kupferzeitliche Meissel, Beile und Axte in Ungarn. München, 1984. 119 p. Abb.<br />

(Prahistorische Bronzefunde IX:15.)<br />

PAUER János: A selmeczbányai magyar királyi Bányá<strong>sz</strong>ati és Erdé<strong>sz</strong>eti Akadémia története<br />

alapítását<strong>ó</strong>l, vagyis 1770-t<strong>ő</strong>l kezdve az 1895/96 tanév végéig. A honfoglalás ezredik évfordul<strong>ó</strong>jának<br />

emlékére. Selmecbánya, 1896. Joerges Agost özvegye és fia, 363 old.<br />

PAUL, Rainer: Nyelvtudományi adalékok a kés<strong>ő</strong>középkori magyar bányá<strong>sz</strong>at- és jogtörténeti<br />

ismeretekhez. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 117. évf. 1984. 9. <strong>sz</strong>. 631-<br />

632. old.<br />

PAULINYI, Á.: K dejinám hroneckých železiarní v rokoch 1855-1865. = Historícké štúdie, 6.<br />

1960. 7-47.<br />

PAULÍNYI, Á.: K niektorým otázkam vývinu železiarstva na Slovensku v prvej polovici 19.<br />

storočia. = Sbornik Filozofickej fakulty Univerzity Komenského, 9. 1960.<br />

PAULINYI, Á.: K vývinu železiarskej techniky na Slovensku v prvej polovici 19. storočia. =<br />

Zprávy komisie pro dějiny přirodních věd, lékářství a technických věd ČSAV, 1961. 8. 20-<br />

25.<br />

PAULINYI, Á.: Kusové (tzv. slovenské) pece a priama výroba kujného železa na Slovensku<br />

v 18. storočí. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 1. 1962. 57-82.<br />

PAULINYI, Á.: Príspevok k technologickému vývinu hroneckých železiarní v prvej polovicí<br />

19. storočia. = Sbornik pro dějiny přírodních věd a techniky, 7. 1962. 159-195.<br />

PAULÍNYI, Ákos: Železiarstvo na Pohroni v 18. a v prvej polovici 19. storočia. Bratislava,<br />

1966.<br />

57

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: A s<strong>ó</strong>regále kialakulása Magyaror<strong>sz</strong>ágon. = Századok, 47-48. évf. 1923-<br />

24. 627-647. old.<br />

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: A középkori magyar réztermelés gazdasági jelent<strong>ő</strong>sége.(Bányaművelés<br />

és<br />

polgári vagyon Be<strong>sz</strong>tercebányán.) Bp. 1933. 40 old. (Különlenyomat a Károlyi-emlékkönyvb<strong>ő</strong>l.)<br />

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: A bányavállalkoz<strong>ó</strong>k <strong>sz</strong>emélyi köre a selmeci bányagazdaságban. (Adatsorok<br />

1537-1549.) Bp. 1957. 165 old. (Történeti stati<strong>sz</strong>tikai kötetek.)<br />

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: A Garam-vidéki bányavárosok lélek<strong>sz</strong>áma a XVI. <strong>sz</strong>ázad derekán. =<br />

Történelmi<br />

Szemle, 1. évf. 1958. 3-4. <strong>sz</strong>. 351-378. old.<br />

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: Tulajdon és társadalom a Garam-vidéki bányavárosokban. = Történelmi<br />

Szemle, 5. évf. 1962. 173-188. old.<br />

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: A vállalkozás kezdeti formái a feudáliskori nemesércbányá<strong>sz</strong>atban. Bp.<br />

1966. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 95 old. /Értekezések a történeti tudományok köréb<strong>ő</strong>l. Új sorozat.<br />

40./<br />

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: A bányavállalkoz<strong>ó</strong>k <strong>sz</strong>emélyi köre a selmeci bányagazdaságban a XVI.<br />

<strong>sz</strong>ázad derekán. Adatsorok 1537-1549. Bp. 1967.<br />

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: Nemesfémtermelésünk és or<strong>sz</strong>ágos gazdaságunk általános alakulása a<br />

bontakoz<strong>ó</strong> és a kifejlett feudalizmus kor<strong>sz</strong>akában (1000-1526). = Századok, 1972. 3. <strong>sz</strong>.<br />

561-602. old.<br />

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: A "bánya" kett<strong>ő</strong>s jelentése bányagazdaságunk magyar <strong>sz</strong><strong>ó</strong>ha<strong>sz</strong>nálatában.<br />

= Századok, 107. évf. 1973. 967-969. old.<br />

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: Körmöcbányát<strong>ó</strong>l Telkibányáig. = Századok, 109. évf. 1975. 168-985. old.<br />

Képekkel. (Kovács F. Lajos kéziratos felvidéki bányatopográfiájának ismertetése.)<br />

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: Vállalkozás és társadalom. = Történelmi Szemle, 19. évf. 1976. 4. <strong>sz</strong>.<br />

547-598. old. (A Garam-vidéki bányavárosokban.)<br />

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: Bányagazdálkodás Magyaror<strong>sz</strong>ágon a fejlett feudalizmus id<strong>ő</strong><strong>sz</strong>akában.<br />

(Ös<strong>sz</strong>egzések.) = Történelmi Szemle, 22. évf. 1979. 3-4. <strong>sz</strong>. 614-629. old.<br />

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: A bányajoghat<strong>ó</strong>ság centralizáci<strong>ó</strong>jának els<strong>ő</strong> kísérlete Magyaror<strong>sz</strong>ágon. =<br />

Századok, 114. évf. 1980. 1. <strong>sz</strong>. 3-21. old.<br />

PAULINYI O<strong>sz</strong>kár: A Garam-vidéki hét <strong>sz</strong>abad királyi bányaváros 1542. évi hatvanadad<strong>ó</strong>jának<br />

a lajstromai. (Forrástani elemzés.) = Történelmi Szemle, 23. évf. 1980. 3. <strong>sz</strong>. 349-375.<br />

old.<br />

PAULINYI, O<strong>sz</strong>kár: Der erste Anlauf zur Zentralisation der Berggerichtsbarkeit in Ungarn.<br />

Bp. 1980. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 27 p. (Studia historica Academiae Scientiarum Hungaricae<br />

58

141.)<br />

PÉCH Antal: A selmeczi bányavállalatok története. I. köt. 1650-ig. Selmecbánya, 1884. Joerges,<br />

XV, 562 old. 3 térképmell.<br />

PÉCH Antal: A selmeci bányavállalatok története. 2. köt. 1650-1750. Sajt<strong>ó</strong> alá r. Kosáry Domokos.<br />

Bp. 1967. Or<strong>sz</strong>ágos Magyar Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Egyesület, 645 old.<br />

PÉCH Antal: Als<strong>ó</strong> Magyaror<strong>sz</strong>ág bányamívelésének története. 1. köt. 1600-ig. Bp. 1884. Magyar<br />

Tudományos Akadémia, XII, 502 old.<br />

PÉCH Antal: Als<strong>ó</strong> Magyaror<strong>sz</strong>ág bányamívelésének története. 2. köt. 1600-t<strong>ó</strong>l 1650-ig. Bp.<br />

1887. Magyar Tudományos Akadémia, XVI, 846 old. 1 térkép.<br />

PÉCH Antal: Als<strong>ó</strong>-Magyaror<strong>sz</strong>ág bányamívelésének története. 3. köt. 1650-1750. Sajt<strong>ó</strong> alá<br />

rendezte: Kosáry Domokos. Bp. 1967. Or<strong>sz</strong>ágos Magyar Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Egyesület,<br />

1246 old. (3 kötetben.)<br />

PÉCH Antal (1822-1895) kisebb munkái. Szerk., vál., ut<strong>ó</strong><strong>sz</strong><strong>ó</strong>: Zsámboki Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>. Miskolc –<br />

Rudabánya, l993. Miskolci Egyetem Könyvtára és Levéltára – Érc- és Ásványbányá<strong>sz</strong>ati<br />

Múzeum, 247 old.<br />

Péch Antal 1822-1895 és kora. Bányá<strong>sz</strong>at és kohá<strong>sz</strong>at a 19. <strong>sz</strong>ázad második felében. A Miskolci<br />

Egyetemen 1995. december 1-én rendezett nemzetközi tudományos ülés<strong>sz</strong>ak el<strong>ő</strong>adásai.<br />

Szerk.: Zsámboki Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>. Miskolc – Rudabánya, 1997. 257 old. Ábrákkal. (Közlemények<br />

a magyaror<strong>sz</strong>ági ásványi nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l 9.)<br />

PEJA Gy<strong>ő</strong>z<strong>ő</strong>: Rudabánya. = Borsodi Szemle, 3. évf. 1959. 1. <strong>sz</strong>. 3-9. old. 6 kép. (A táj termé<strong>sz</strong>eti<br />

és emberi kincsei. A bányá<strong>sz</strong>at története. A vasérc keletkezése.)<br />

PENHALLURICK, R. D.: Tin in Antiqity. London, 1986. The Institute of Metals.<br />

PERLZWEIG, Judith: Lamps of the Roman period, firdt to seventh century after Christ. Princeton,<br />

1961. 240 p. Illus.<br />

PESTY Frigyes: Az arany el<strong>ő</strong>fordulása Bánságban. = Delejtű (Temesvár), 1858. 18-19. <strong>sz</strong>.<br />

(Aranymos<strong>ó</strong> cigányok.)<br />

PETHE L.: Fémbányá<strong>sz</strong>at. = Tecnikai fejl<strong>ő</strong>désünk története. Budapest, 1929. 598-653.<br />

PETRIE, Sir Fl.: The Metals in Ancient Egypt. = Ancient Egypt, 1915. 1-23. p.<br />

PFLUGBEIL, Werner: Museum für bergmannische Volkskunst und Heimatsgeschichte<br />

Schneeberg. Ein Überblick über seine Geschichte und seine Sammlungen. Schneeberg,<br />

1972. 80 p. 54 Abb.<br />

PICKHAN, H.: Die Entwicklung des Eisenerzbergbaus und der Eisenindustrie im Siegerland.<br />

Graz, 1961.<br />

PIENN, H.: Spielkarten mit Bergmannsdarstellungen. Wien, 1973. (Leobener Grüne Hefte<br />

145.)<br />

59

PIEPER, W.: Ulrich Rühlein von Calw und sein Bergbüchlein. Berlin, 1955. (Freiberger<br />

Forschingshefte D 7.)<br />

PIGGOTT, Stuart: Az eur<strong>ó</strong>pai civikizáci<strong>ó</strong> kezdetei. Bp. 1987. Gondolat, 383 old. 26 tábla.<br />

(A korai bányá<strong>sz</strong>atra és fémművességre vonatkoz<strong>ó</strong> adatokkal.)<br />

PIIRAINEN, Ilpo Tapani: Das Stadt- und Bergrecht von Banská Stiavnica/Schemnitz. Untersuchungen<br />

zum Frühneuhochdeutschen in der Slowakei. Oulu, 1986. Oulu Universitat<br />

350 p. (Veröffentlichungen des Germanischen Seminars der Universitat Oulu 6.)<br />

PIIRAINEN, Ilpo Tapani – MEIER, Jörg: Bergmannische Motive in den Werken Friedrich<br />

von Hardenbergs (Novalis). = Der Anschnitt, 40. Jahrg. No. 5-6. 167-190. p.<br />

PITTIONI, R.: Prehistoric copper-mining in Austria: problems and facts. = Institute of Archaeology<br />

Seventh Annual Report, 1951. 16-43. p.<br />

PLEINER, Radomir: Staré evropské kovárstvi. Praha, 1962. 331 p.<br />

PLEINER, Radomir: Prehlad vývoja železiarstva na slovensku do r. 1918. Košice, 1976.<br />

PLEINER, Radomir: The Celtic Sword. Oxford, 1993. Oxford University Press.<br />

PLEINER, R. – KOŘAN, J.: Prehled vývoje starého železárstvi v českych zemich. Praha,<br />

1972. Tevuh, 61 p.<br />

PLEINER, R. – KOŘAN, J. et al.: Dejiny hutnictvi železa v Československu. 1. Od nejstarších<br />

dob do průmišlové revoluce. Praha, 1984. Academia, 295 p.<br />

PLEINER, R. – VOZÁR, J. – ŠARUDYOVÁ, M.: Prehlad vývoja železiarstvo na Slovensku<br />

do roku 1918. Košice, 1976.<br />

PLIČKOVÁ, E.: Banská Štiavnica. Martin – Bratislava, 1957.<br />

PLOTÉNYI Géza: Adatok a r<strong>ó</strong>maiak bányaműveléséhez Verespatakon. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 46. évf. 1908. 173-175. old. Ábrákkal.<br />

PLOYER, J. P.: Über Hell’s Hebelmaschine. = Annalen der Berg- und Hüttekunde. Salzburg.<br />

1805.<br />

PODÁNYI Benjámin: Szépbánya középkori vágatainak újranyitása. = Bányá<strong>sz</strong>ati és<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 108. évf. 1975. 6. <strong>sz</strong>. 405-410. old. 22 ábra.<br />

PODÁNYI Tibor: A régi rudabányai ércbányá<strong>sz</strong>at. = Pant<strong>ó</strong> Endre et al. (<strong>sz</strong>erk.): Rudabánya<br />

ércbányá<strong>sz</strong>ata. Bp. l957. OMBKE, 66-101. old. 44 ábra.<br />

PODÁNYI Tibor: Néhány adat ezeréves bányá<strong>sz</strong>atunk történetéb<strong>ő</strong>l. = Termé<strong>sz</strong>et Világa, 103.<br />

évf. 1972. 8. <strong>sz</strong>. 378-379. old. 7 kép.<br />

60

PODÁNYI Tibor: Rudabánya bányá<strong>sz</strong>nemzetségei. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

107. évf. 1974. 3. <strong>sz</strong>. 208-211. old. 4 ábra.<br />

PODÁNYI, Tibor: Rudabánya und Telkibánya. = Der Anschnitt, Jahrg. 26, Heft 2. 1974. 3-9.<br />

p. Illus.<br />

PODÁNYI Tibor: A rudabányai bányá<strong>sz</strong>at történetének néhány emléke. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 108. évf. 1975. 12. <strong>sz</strong>. 845-852. old. 17 ábra.<br />

PODÁNYI Tibor: Adalékok bányá<strong>sz</strong>atunk eredetének kérdéséhez. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 109. évf. 1976. 12. <strong>sz</strong>. 849.851. old.<br />

PODÁNYI Tibor: Lúgzás a régi magyaror<strong>sz</strong>ági bányaművelésben. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 110. évf. 1977. 1. <strong>sz</strong>. 60-65. old.<br />

PODÁNYI Tibor: Bányaművelés Szomolnokon rézlúgzással, a XVI. <strong>sz</strong>ázadban. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 110. évf. 1977. 12. <strong>sz</strong>. 843-844 old.<br />

PODÁNYI Tibor: Prof. dr. Franz Kirnbauer életműve. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok –<br />

Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

113. évf. 1980. 2. <strong>sz</strong>. 132-134. old.<br />

PODÁNYI Tibor: A nagyüzemi vasércbányá<strong>sz</strong>at 100 éve Rudabányán I-II. ré<strong>sz</strong>. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 113. évf. 1980. 10. <strong>sz</strong>. 665-673. old. és 11. <strong>sz</strong>. 721-728.<br />

old. 25 ábra.<br />

PODA von NEUHAUS, N.: Beschreibung der in Niederungarn errichteten Maschinen. Wien,<br />

1771.<br />

POGATSCHNIGG, K.: Antiker Bergbau in Bosnien. Wien, 1894.<br />

PÓLAY Elemér: A dáciai via<strong>sz</strong>ostáblák <strong>sz</strong>erz<strong>ő</strong>dései. Bp. 1972. Közgazdasági és Jogi Könyvkiad<strong>ó</strong>,<br />

1972. 346 old.<br />

PÓLAY, Elemér: The contracts in the triptychs found in Transylvania and their Hellenistic<br />

features. = Études Historiques Hongroises 1980. Bp. 1980. 17-32. p.<br />

PÓLAY, Elemér: Vertrage auf Wachstafeln aus dem römischen Dakien. = Aufstieg und Niedergang<br />

der Römischen Welt, Principat II. Berlin, 1982. 517-519. p.<br />

POLGÁRI Márta – SZABÓ Zoltán – SZEDERKÉNYI Tibor (<strong>sz</strong>erk.): Mangánércek Magyaror<strong>sz</strong>ágon.<br />

Grasselly Gyula akadémikus emlékére. Szeged, 2000. 652 old. Képekkel, ábrákkal,<br />

térképekkel.<br />

POLHEM, Ch.: Patriotiska Testamenta. Stockholm, 1761.<br />

POLHEM, Ch.: Patriotisches Testament oder Unterricht von Eisen, Stahl, Kupfer, Messing,<br />

Zinn und Bley. Graz, 1769.<br />

POPA, Alexandru – Aldea, Ion A.: Colonia Aurelia Apulensis Chrysopolis. = Apulum, Vol.<br />

61

Vol. 10. Alba Iulia, 1972. 209-220. p. Illus.<br />

POPOVIČ, Michal: K 655. výročia baníctva v Rudňanoch. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá<br />

na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 207-213. p. (Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

POSEPNY, Franz: Alte Goldbergbaue in Dacien. = Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft<br />

in Wien, Bd. 44. 1892.<br />

PRESCHER, Hans – WAGENBRETH, Otfried: Georgius Agricola – seine Zeit und ihre Spuren.<br />

Leipzig, 1994. Deutsche Verlag für Grundstoffindustrie, 234 p. 96 Abb. 26 Tab.<br />

PRIETO, C.: Mining in the New World. New York, 1973.<br />

PRIKRYL, Ľ. V.: Staré baníctvo a hutníctvo na Orave. = Vlastivedný sborník Považia, 6.<br />

1964. 164-195.<br />

PRIKRYL, Ľ. V.: Staré oravské železiarstvo. = Vlastivedný časopis, 15. 1966. 180-183.<br />

PROBST, Günther: Das deutsche Element in Personal der niederungarischen Bergstadte.<br />

München, 1958.<br />

PROBST, Günther: Die niederungarischen Bergstadte. München, 1966. Oldenbourg Verlag,<br />

359 p.<br />

von PROBST-OBSTORFF, G. Frhr.: Die sieben alten niederungarischen Bergstadte im slowakischen<br />

Erzgebirge. Wien, 1960.<br />

(Leobener Grüne Hefte 45.)<br />

PROBST, G.: Metallbergbau und Metallbeschaffung für die Münzstatten der öster.-ungar.<br />

Monerchie. Graz, 1977.<br />

PROHÁSZKA Mátyás: Bakabánya. = István Bácsi Naptára, 1857. 153. s köv. old. 2 kép.<br />

PROVOOST, Arnold: Les lampes antiques en terre cuite. = L’Antiquité Classique, Vol. 45.<br />

Bruxelles, 1976. 5-39., 550-586. p. Illus.<br />

PRZEWORSKI, St.: Die Metallindustrie Anatoliens in der Zeit von 1500 bis 700 v. Chr.<br />

Wien, 1937. (Supplementband 36 zum Internationalen Archiv für Ethnographie.)<br />

PURGINA, J.: Šamuel Mikovíni. 1700 až 1750. Život a dielo. Bratislava. 1958.<br />

PUSZTAI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Magyar öntöttvasművesség. Bp. 1978. Mű<strong>sz</strong>aki Könyvkiad<strong>ó</strong>, 159 old. 211<br />

kép.<br />

QUARG, G.: Die laudatio des Georg Fabricius zu den Zwölf Büchern von Bergbau und Hüttenwesen<br />

des Georg Agricola. Düsseldorf, 1963.<br />

QUIRING, H.: Der römische Goldbergbau in Hispanien und die "arrugien" des Plinius. =<br />

Zeitschrift für Berg-, Hütten- und Salinenwesen, Vol. 81. 1933. 270-279. p.<br />

62

QUIRING, H.: Geschichte des Goldes. Stuttgart, 1948.<br />

[RAISZ Miksa] R.: A <strong>sz</strong>epesi városok. = Magyaror<strong>sz</strong>ág képekben. 2. köt. Pest, 1868. 225-<br />

237. old. Képekkel. (Benne: Szomolnok: rézbánya, hámor, régi vízier<strong>ő</strong>mű. – Gölnicbánya:<br />

a XV. <strong>sz</strong>.-ban 3-400 bányá<strong>sz</strong> lakja, ezüst-, réz- és higanybányái, ut<strong>ó</strong>bb létesült vashámora.<br />

– Igl<strong>ó</strong>: vas- és rézbánya.)<br />

RÁKÓCZY Sámuel: Dáczia aranybányá<strong>sz</strong>ata. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 39. évf.<br />

1906. I. köt. 465-480., 529-551. old. - 40. évf., 1907. II. köt. 399-405. old. 8 ábra.<br />

RÁKÓCZY Sámuel: A magyar bányá<strong>sz</strong>at műkincsei. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

41. évf. 1908. I. köt. 626-635. old. 9 ábra.<br />

RÁKÓCZY Sámuel: Kelta pénzver<strong>ő</strong>műhely fölfedezése Szalacskán, Somogymegyében. =<br />

Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 41. évf. 1908. II. köt. 359-368. old. 53 ábra.<br />

RÁKÓCZY Sámuel: A bányá<strong>sz</strong>at múltja a magyar birodalom földjén. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 43. évf. 1910. I. köt. 535-576., 596-632., 657-728., 748-803. old. 176 ábra.<br />

RÁKÓCZY Sámuel: A magyar bányá<strong>sz</strong>at műkincsei. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 44.<br />

old. 1911. I. köt. 649-677. old. 13 kép.<br />

RAMIN, J.: La Technique Miniére et Métallurgique des Anciens. Bruxelles, 1977. Latomus.<br />

RATKOŠ, Peter: Príspevok k dejinám banského prava a baníctva na Slovensku. Bratislava,<br />

1951. Slovenskej Akadémie Vied, 176 p<br />

RATKOŠ, P.: Predohra baníckého povstania v našich banských mestách v rokoch 1525-1526.<br />

= Historické štúdie, 1. 1953. 353-405.<br />

RATKOŠ, Peter: Dokumenty k banickému povstaniu na Slovensku 1525-1526. Bratislava,<br />

1957. 560 p.<br />

RATKOŠ, P.: Banskobystrické baníctvo za feudalizmu. = Banská Bystrica (Sborník) Martin,<br />

1958. 29-45.<br />

RATKOŠ, P.: Z dejín kremnickej mincovne koncom XV. a začiatkom XVI. stotočia. = V<br />

Sborník Kremnická štátna mincovňa 1328-1561-1961. Bratislava, 1962. 181-194.<br />

RATKOŠ, P.: Povstanie baníkov na Slovensku 1525-1526. Bratislava, 1966. 343 p.<br />

REBRIK, Boris M.: Geologie und Bergbau in der Antike. Leipzig, 1987. VEB Deutscher Verlag<br />

für Grundstoffindustrie, 184 S. 35 Abb.<br />

REINER: Aus dem Bergmannsleben. = Pester Lloyd, 1868. 222. <strong>sz</strong>. 2. old. (Bányá<strong>sz</strong>élet,<br />

mondai elemek.)<br />

REITEMEYER, J. H..: Geschichte des Bergbaues und des Hüttenwesens bey den alten Völkern.<br />

Göttingen, 1785.<br />

RELKOVIČ Néda: A fels<strong>ő</strong>magyaror<strong>sz</strong>ági hét als<strong>ó</strong> bányaváros legrégibb közgyűlési jegyz<strong>ő</strong>-<br />

63

könyvei (1561-1623). = Századok, 47. évf. 1913. 518-534., 591-607. old.<br />

RELKOVIČ Néda: Felvidéki hét als<strong>ó</strong> bányavárosunk sérelmei 1696-ban. = Századok, 57.<br />

évf. 1923. 211-216. old.<br />

REMPORT Zoltán: A technikai innováci<strong>ó</strong> <strong>sz</strong>erepe a vaskohá<strong>sz</strong>atban a 19. és 20. <strong>sz</strong>ázadban. =<br />

ENDREI Walter (<strong>sz</strong>erk.): Mű<strong>sz</strong>aki innováci<strong>ó</strong>k sorsa Magyaror<strong>sz</strong>ágon. Bp. 1995. Akadémiai<br />

Kiad<strong>ó</strong>, 171-214. old.<br />

REMPORT Zoltán: Vasgyártás a Szepes megyei Smizsánban a 19. <strong>sz</strong>ázad els<strong>ő</strong> felében =<br />

Történelmi Szemle, 1993. 1-2. <strong>sz</strong>. 133-166. old.<br />

RENFREW, Colin: Trade and culture process in European prehistory. = Current Anthropology,<br />

Vol. 10. Chicago, 1969, 151-169. p.<br />

RENFREW, Colin: The Autonomy of the South-East European Copper Age. = Proceedings<br />

of the Prehistoric Society, Cambridge, Vol. 35. 1969. 12-47. p.<br />

RENFREW, Colin: Sitagroi and the Independent Invention of Metallurgy in Europe. = Actes<br />

du Internat. des Sci. Préh. et Protohist.UISPP. Tom. II. Beograd, 1973. 473-481. p.<br />

RENFREW, Colin: Before civilization. The radiocarbon revolution and prehistoric Europe.<br />

London, 1975. 292 p. Illus.<br />

RÉSŐ ENSEL Sándor, ifj.: Magyaror<strong>sz</strong>ági nép<strong>sz</strong>okások. Pest, 1866. Kugler Adolf, XVI, 251<br />

old. (A bányá<strong>sz</strong>-<strong>sz</strong>okásokr<strong>ó</strong>l is ír: Gölniczbányai <strong>sz</strong>okás, 136. old. [Szt. Mihály napi val-<br />

lásos jellegű bányá<strong>sz</strong>ünnep]. – Ha akademikus hal meg, 241. old. [Selmecbánya.] – Selmeczi<br />

bányá<strong>sz</strong>-akadémikus fölavatása, 241. old. [Iskolai <strong>sz</strong>okások.])<br />

RÉTI R. Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A Riomamurány-Salg<strong>ó</strong>tarjáni Vasmű Rt. története 1881-1919. Bp. 1977.<br />

Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 195 old.<br />

REYER, E.: Zinn, eine geologisch-montanistisch-historische Monographie. Berlin, 1881.<br />

RÉVÉSZ Mihály: A bányamunkálkodás kezdetei Magyaror<strong>sz</strong>ágon. = Nép<strong>sz</strong>ava, 1936. máj. 1.<br />

RICHARDSON, W. G.: A Survey of Canadian Mining History. Montreal, 1976.<br />

RICHTER Ede: Egy régi bányá<strong>sz</strong>ati tárgyú okmány az <strong>ó</strong>-börzsönyi (Alt-Pilsen-i) rég feledésbe<br />

ment arany-ezüst bányműr<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 34. évf. 1901. 395-<br />

398. old.<br />

RICKARD, F. A.: History of American Mining. New York, 1952.<br />

RICKARD, A.: The mining of the Romans in Spain. = Journal of Roman Studies, Vol. 18.<br />

129. p.<br />

RICKARD, A.: The copper and gold mines of the ancient Egyptians. = Engeneering and Mining<br />

Journal, Vol. 119. 1925. 1005-1012. p.<br />

64

RICKARD, A.: Man and metals. Vol. 1-2. London, 1932. Whittlesley House, McGraw-Hill.<br />

RICKARD, T. A.: The use of meteoritic iron. = Journal of the Royal Anthropological<br />

Society,<br />

Vol. 71. 1941. 55-66. p.<br />

RINGER, Árpád: Bábonyien. Eine mittelpaläolithische Blattwerkzeugindustrie in Nordostungarn.<br />

Budapest, 1983. 158 p. Abb.<br />

RITTER, H.: Salzkarawanen in der Sahara. Zürich, 1980.<br />

ROESCH, K.: 3500 Jahre Stahl. München, 1981.<br />

ROHRER, K.: Die alten Kupfergruben in Chalkis. Athen, 1909.<br />

ROSE-NEWMAN: The metallurgy of gold. 2. ed. London, 1937.<br />

ROSTOKER, William – BRONSON, Bennet: Pre-Industrial Iron. Rockville, MD, 1990.<br />

Archaeomaterials, 232 p. Illus. (Archeomaterials Monograph 1.)<br />

ROTHENBERG, B. (ed.): The Ancient Metallurgy of Copper. London, 1990.<br />

ROUSE. Irving: Introduction to prehistory: a systematic approach. New York, 1972. 318 p.<br />

Illus.<br />

ROZNAI István: Mikoviny Sámuel. = Termé<strong>sz</strong>et Világa, 107. évf. 1976. 3. <strong>sz</strong>. 122-123. old.<br />

1 arckép.<br />

ROTHENBURG, Beno: The Egyptian Mining Temple at Timna. London, 1988. Institute<br />

for Archaeo-Metallurgical Studies – Thames and Hudson, 317 p. 39 Figs. 106 Photos.<br />

ROZLOZSNIK Pál: Dobsina bányá<strong>sz</strong>ata. = Emlékkönyv Dobsina bányaváros alapításának<br />

600 éves évfordul<strong>ó</strong>jára. Szerk. Gömöry Árpád. Putnok, 1927. 67-75. old. 3 térkép.<br />

ROZUMEK, Peter: Technischer Fortschritt und Nationalisierung im antiken Bergbau. Bonn,<br />

1982. 276 p. Abb. (Dacia 165.)<br />

RÖSSING, A.: Geschichte der Metalle. Berlin, 1901.<br />

A rudabányai vasérctelep a korai <strong>sz</strong>akirodalomban (1880-1939). Szerk.: Szakáll Sándor. Rudabánya,<br />

2001. Érc- és Ásványbányá<strong>sz</strong>ati Múzeum, [134] old. – A reprint kötet 9 írást tartalmaz:<br />

Maderspach Lívius: Magyaror<strong>sz</strong>ág vasérczfekhelyei (ré<strong>sz</strong>let), 1880. – Guckler<br />

Gy<strong>ő</strong>z<strong>ő</strong>: Rud<strong>ó</strong>bánya vidékének bányá<strong>sz</strong>ati fejl<strong>ő</strong>dése, 1882. – Schmidt Sándor: Baryt és Cerussit<br />

Telekesr<strong>ő</strong>l Borsodmegyében, 1882. – Hahn Károly: A “Borsodi Bányatársulat”<br />

vask<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>atának monografiája, l904. – Koch Antal: A Rudobánya-Szent-Andrási<br />

hegyvonulat geologiai vi<strong>sz</strong>onyai, 1904. – Pálfy M<strong>ó</strong>ric: A Rudabányai hegység geologiai<br />

vi<strong>sz</strong>onyai és vasérctelepei, 1924. – Tokody Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Mineralien von Rudabánya, 1924. –<br />

Kertai György: Rudabánya oxidáci<strong>ó</strong>s z<strong>ó</strong>nájának új ásványai, 1935. – Koch Sándor: Adatok<br />

Rudabánya oxidáci<strong>ó</strong>s övének ásványaihoz, 1939.<br />

RUMANOVSKÝ, I.: Jozef Karol Hell. = Vlastivedný časopis, 15. 1966. 135-137.<br />

65

RUSSEGGER, E.: Bergbaugeschichtliche Reisen in Europe, Asien und Afrika. Vol. 1-3.<br />

Stuttgart, 1841-1844.<br />

RUSSU, Ion I.: Über dem römischen Bergbau in den siebenbürgischen Erzgebirgen. = Revue<br />

Roumaine d’Histoire, Vol. 17. Bucuresti, 1978. 529-535. p.<br />

RUTTKAY Anna: Rudabánya új kincse. = Borsodi Szemle, 8. évf. 1964. 1. <strong>sz</strong>. 4-5. old.<br />

(Elké<strong>sz</strong>ült a vasércbánya új érctör<strong>ő</strong>- és o<strong>sz</strong>tályoz<strong>ó</strong>műve.)<br />

RUTTKAY Anna: Rudabánya jubileuma. = Borsodi Szemle, 9. évf. 1965. 29-32. old. 2 kép.<br />

(A bányavárossá nyilvánítás 600. évfordul<strong>ó</strong>ja.)<br />

RÜLEIN von CALW, Ulrich: Rend<strong>sz</strong>eres és ha<strong>sz</strong>nos kiskönyv a bányá<strong>sz</strong>atr<strong>ó</strong>l. Bergbüchlein<br />

(Megjelent 1500 körül). [Az eredeti hasonmása és magyar fordítása.] Ford.: Sivák István.<br />

Szerk. és ut<strong>ó</strong><strong>sz</strong><strong>ó</strong>: Zsámboki Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>. Miskolc – Rudabánya, 1987. Lap<strong>sz</strong>. n. (A bányá<strong>sz</strong>at,<br />

kohá<strong>sz</strong>at és földtan klas<strong>sz</strong>ikusai 1.)<br />

SÁGI Károly: A fenékpu<strong>sz</strong>tai V. <strong>sz</strong>ázadi vasbucák történeti háttere. = Arrabona, 21. Gy<strong>ő</strong>r,<br />

1979. (1983.) 113-115. p. Ill.<br />

SAHLIN, L.: Stora Kopparbergs Bryslags aktiebolag 1547-1897. Falun, 1897.<br />

SALKIELD, L. U.: A Technical History of the Rio Tinto Mines. London, 1987. Institution of<br />

Mining and Metallurgy.<br />

SAMUEL, R.: Miners, Quarrymen and Saltworkers. London, 1977.<br />

SANDARS, W.: The Linares bas-reliefs and roman mining operations in Baetica. Westminster,<br />

1905.<br />

SANDARS, H. W.: On the use of the deer horn pick in the mining operations of the Ancients.<br />

= Archaeologia, Vol. 62. 1910. 101-124. p.<br />

ŠARUDYOVÁ, M.: Z minulpsti železiarne a zlievárne v Košických Hámroch. = Vlastivedný<br />

časopis, 14. 1965. 175-177.<br />

ŠARUDYOVÁ, Mária: Topgrafia železiarni na Slovensku v 19. storočí. Košice, 1989. Východoslovenské<br />

vydavatel’stvo, 217 p. Illus.<br />

ŠARUDYOVÁ, M. – PODHORSÝ, R.: Pamiatky vysokých pecí na Slovensku. Košice, 1979.<br />

SASHEGYI O<strong>sz</strong>kár: A magyar kamara <strong>sz</strong>erepe a bányaügyi igazgatásban 1790-1848. = Levéltári<br />

Közlemények, 1971. 2. <strong>sz</strong>. 271-296. old.<br />

SCHENK, J.: Cementové vody kyzového ložiska ve Smolniku a získávaní mědi chemickou<br />

úpravou v 18. a 19. století. = Z dejín vied a techniky na Slovensku. 4. 1966. 147-164.<br />

SCHIFFNER, Werner: Agricola und Wismut. Leipzig, 1994. Sachsenbuch-Verlagsgesellschaft,<br />

124 p. Abb.<br />

66

SCHINDLER Gyula, M.: A selmecbányai céhek élete. Selmecbánya, 1909. X, 222 old.<br />

SCHLEICHER Aladár: Adatok a Börzsöny-hegység ércbányá<strong>sz</strong>atának történetéhez. = A Magyar<br />

Tudományos Akadémia Mű<strong>sz</strong>aki Tudományok O<strong>sz</strong>tályának Közleményei, 9. köt.<br />

1953. 1-4. <strong>sz</strong>. 415-435. old.<br />

SCHLEICHER, Aladár: A sárgaréz kés<strong>ő</strong> kori feldolgozása és a dr<strong>ó</strong>thuzás kezdete Magyaror<strong>sz</strong>ágon.<br />

= A Magyar Tudományos Akadémia Mű<strong>sz</strong>aki Tud. O<strong>sz</strong>t. Közl. 9. 1953. 367-370.<br />

SCHLEICHER Aladár: R<strong>ó</strong>mai kori kemencék és leletek Tokodr<strong>ó</strong>l. = Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 1960.<br />

8. <strong>sz</strong>. 3-13. old. Képekkel.<br />

SCHLEICHER Aladár: R<strong>ó</strong>mai kori ipartelep maradványai Tokodr<strong>ó</strong>l. = Élet és Tudomány,<br />

1960. 1499-1500. old. Képekkel.<br />

SCHMIDT, Leopold: Volkskunst der Bergleute in Alten Österreich-Ungarn. Mit einem Katalog<br />

der gleichnamigen Austellung in Österreichischen Museum für Volkskunde. Wien,<br />

1959. Montan Verlag, 40 p. (Leobener Grüne Hefte 39.)<br />

SCHMIDT, Walter: Norisches Eisen. Wien - Düsseldorf, 1932. 226 p.<br />

SCHÖNHERR Gyula: Nagybánya <strong>sz</strong>. kir. bányaváros pecsétei és címere. = Schönherr Gyula<br />

dr. emlékezete. A „Schönherr Gyula dr.” emléktábla leleplezése alkalmáb<strong>ó</strong>l kiadja özv.<br />

Schönherr Antalné. Bp. 1910. 83-119. old. (Nagybánya régi pecsétei, 85-93. old. 4 kép. –<br />

A megkerült nagy pecsét, 93-96. old. – Nagybánya város legrégibb pecsétje, 96-112. old.<br />

4 kép. – Egy pecsétkölcsönzési eset, 113-114. old. – Nagybánya címere, 115-119. old. 2<br />

kép.<br />

SCHREIBER, G.: Der Bergbau in Geschichte, Ethos und Sakralkultur. Köln–Opladen, 1962.<br />

SCHUBERT, H. R.: History of the British Iron and Steel Industry to 1775. London, 1957.<br />

SCHULTHEISZ Emil - TARDY Lajos: Reineggs Jakab orvos, bányá<strong>sz</strong> és kohá<strong>sz</strong>. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 9. <strong>sz</strong>. 609-612. old. 3 ábra.<br />

SCHULTZE, Th. J.: Des Teuffels Berg-Werck. Wittenberg, 1680.<br />

SCHUMACHER, F.: Die Golderzlagerstatten und der Goldbergbau der Rudaer Zwölf-Apostel-Gewerkschaft<br />

zu Brád in Siebenbürgen. Berlin, 1912. Max Krahmann, 114 S. 83 Abb.<br />

6 Taf.<br />

von SCHWARZ, G.: Die Eisenindustrie den alten Indern. = Österreichische Monatsschrift<br />

für die Orient, 1893.<br />

SCHWEINFURTH, G.: Die Wiederaufnahme des alten Goldminenbetriebes in Agypten und<br />

Nubien. = Annales du Service des Antiquitées, Vol. 4. 1910. 268-300. p.<br />

SÉBILLOT, R.: L’historie de l’or. Paris, 1972.<br />

SEDGWICK, B.: The gol supply in ancient and medieval times and its influence on history. =<br />

Greece and Rome, Vol. 5. 1936. 148-154. p.<br />

67

SÉLEI István: Péch Antal <strong>sz</strong>erepe az új di<strong>ó</strong>sgy<strong>ő</strong>ri vasgyár megteremtésében. = Péch Antal és<br />

kora. Miskolc – Rudabánya, 1997. 165-174. old.<br />

SERGEJEVSKI, Dimitrije: Rimski rudnici zeljeza u sjeverozapadnoj Bosni. – Die römischen<br />

Eisenbergwerke im nordwestlichen Bosnien. = Glasnik Zemaljskog Muzeja u Sarajevu.<br />

Arheologija. Vol. 18. Sarajevo, 1963. 85-102. p. Illus.<br />

SHEPHERD, R.: Prehistoric Mining and Allied Industries. London, 1980. Acadeamic Press.<br />

SHEPHERD, R.: Ancient Mining. London, 1993. Institution of Mining and Metallurgy.<br />

SIEVEKING, G. de G. - BUSH, P. R. - FERGUSON, J. et al.: Prehistoric flint mines and<br />

their identification as sources of raw materials. = Archaeometry, Vol. 14. 1972. 151-176.<br />

p.<br />

SIEVEKING, G. de G.: Grimes Graves and prehistoric European flint mining. = Crawford, H.<br />

(ed.): Subterranean Britain. London, 1979. John Baker, 1-43. p.<br />

SIMÁN Katalin: Kovabánya az Avason. = A Miskolci Herman Ott<strong>ó</strong> Múzeum Évkönyve, 17-<br />

18. (1979). Miskolc, l980. 87-102. old. Ill.<br />

SIMÁN Katalin: K<strong>ő</strong>e<strong>sz</strong>közleletek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1978-1982). = A miskolci<br />

Herman Ott<strong>ó</strong> Múzeum Közleményei 21. Miskolc, 1983. 37-49. old.<br />

SIMÁN Katalin: Paleolit leletek Saj<strong>ó</strong><strong>sz</strong>entpéteren. = A Herman Ott<strong>ó</strong> Múzeum Évkönyve, 22-<br />

23. köt. Miskolc, 1985. 9-20. old. Képekkel.<br />

SIMÁN, Katalin: Limnic quartzite mines in Northeast Hungary. = BÍRÓ, Katalin, T. (ed.):<br />

Őskori kovabányá<strong>sz</strong>at.... Vol. 1. Bp. 1986. 95-99. p. 2 figs.<br />

SIMÁN, Katalin: Northern Flint in the Hungarian Palaeolithic. = KOZLOWSKI, J. K. (ed.):<br />

„Northern”(erratic and Jurassic) flint of South Polish origin in the Upper Palaeolithic<br />

of Central Europe. Krak<strong>ó</strong>w, 1989. GLOS, 87-94. p.<br />

SIMON Kálmán: A magyar bányá<strong>sz</strong>at negyven éve. = Termé<strong>sz</strong>et Világa, 117. évf. 1986. 2. <strong>sz</strong>.<br />

57-62. old.<br />

SKALNÍKOVÁ, Olga: Pet století hornického kroje. Brno, 1986. 157 p.<br />

SLADKÝ, J.: Baníctvo a rudy v okolí Ružomberka. = Vlastivedný sborník Považia, 5. 1962.<br />

139-154.<br />

SLOTTA, Rainer – BARTELS, Christoph et al.: Meisterwerke bergbaulicher Kunst vom 13.<br />

bis19. Jahrhundert. Bochum, 1990. Deutsches Bergbaumuseum, 655 p. Abb.<br />

(Veröffentlichungen aus dem Deutschen Bergbau-Museum, Bochum, Nr. 48.)<br />

SLOTTA, Rainer – LEHMANN, Gerhard – PIETSCH, Ulrich: Ein fein bergmannig<br />

Porcelan.<br />

Abbilder vom Bergbau in „weissem Gold”. Essen, 1999. Verlag Glückauf, 364 p. 407 k.<br />

68

SMITH, A.: Early Chinese Metallurgy. = Metal Industry, Vol. 48. London, 1936. 27. p.<br />

SMITH, R.: The story of Iron and Steel. New York, 1908.<br />

SMITH, V.: On Indian iron and steel of ancient origin. = Journal of iron and steel institute,<br />

Vol. 85. 1912. 158. p.<br />

SMITH, W. D. F.: The Great Orme Copper Mines. Llandudno, 1989. Creuddyn Publications.<br />

SOBÓ Jen<strong>ő</strong>: Selmeczbánya <strong>sz</strong>. kir. város társadalma, ipara és kereskedelme a XVI. <strong>sz</strong>ázad<br />

második felében. Bp. 1910. (Művel<strong>ő</strong>déstörténeti Értekezések 40.)<br />

SODRÓ Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A Sopron környéki <strong>ő</strong>skori vaskohá<strong>sz</strong>atra vonatkoz<strong>ó</strong> eddigi kutatásokr<strong>ó</strong>l. =<br />

Soproni Szemle, 4. évf. 1956. 335-344. old.<br />

SOÓS Imre: Fazola Henrik és Lénárd egri vasművesek. = Művé<strong>sz</strong>ettörténeti Értesít<strong>ő</strong>, 4. évf.<br />

1955. 29-46. old.<br />

SOÓS Imre: Fazola Henrik, a di<strong>ó</strong>sgy<strong>ő</strong>ri vashámor alapít<strong>ó</strong>ja. = Élet és Tudomány, 10. évf.<br />

1955. 24. <strong>sz</strong>. 739-742. old. 6 kép.<br />

SOÓS Imre: Vasércbányák és vashámorok a Bükkhegységben a 18. <strong>sz</strong>ázadban. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 10.(88.) évf. 1955. 7-8. <strong>sz</strong>. 427-432. old.<br />

SOÓS Imre: A parádi gy<strong>ó</strong>gyvizek fölfedezése. = Élet és Tudomány, 11. évf. 1956. 14. <strong>sz</strong>.<br />

419-422. old. 3 kép.<br />

SOÓS Imre: Rudabánya története 1880-ig. = Pant<strong>ó</strong> Endre et al. (<strong>sz</strong>erk.): Rudabánya ércbá-<br />

nyá<strong>sz</strong>ata. Bp. l957. OMBKE, 7-47. old. 5 ábra.<br />

SOÓS Imre – KISZELY Gyula – ZÁDOR Tibor: Vázlatok a di<strong>ó</strong>sgy<strong>ő</strong>ri vaskohá<strong>sz</strong>at 190 éves<br />

történetéb<strong>ő</strong>l 1770-1960. Miskolc, 1960. Lenin Kohá<strong>sz</strong>ati Művek, 118 old. 13 tábla. (Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Történeti Bizottság Közleményei 4-6.)<br />

SOPKO, A.: Počiatky banskej vedy na Slovensku. Príspevok k dielu M. Podu a K. T. Deliusa.<br />

= Z dejín vied a techniky na Slovensku (Bratislava), 3. 1964. 133-160. p.<br />

SOPKO, A.: Krištof Traugott Delius. = Naša veda (Bratislava), 18. 1971. 400-403. p.<br />

SOPKO, A. – VODZINSKÝ, V.: Vývoj dobývacích met<strong>ó</strong>d na Slovensku. = Z dejín vied a<br />

techniky na Slovensku (Bratislava), 5. 1969. 125-146. p.<br />

SPIER, Heinfried: Historischer Rammelsberg. Wieda – Homburg, 1988. G. Pfiffer – Hardenberg,<br />

71 p. 71 Abb.<br />

SPILKA L<strong>ő</strong>rinc: Já<strong>sz</strong><strong>ó</strong> története 1243-1552. Gödöll<strong>ő</strong>, 1943.<br />

STEENBUCK, Kurt: Silber und Kupfer aus Ilmenau. Ein Bergwerk unter Goethes Leitung.<br />

Weimar, 1995. Verlag Hermann Böhlaus Nachfolger, 358 p. Abb.<br />

STEIN, A.: Hans Dermschwam von Hradeschin. = Karpathenland, 1932. 85-89. p.<br />

69

ŠTEINEROVÁ, Svatava: Vyberová bibliografie dejin ceského horníctví. 1-2. Praha, 1971.<br />

Národní Technické Muzeum, 214 + 238 p. (Bibliografie prameny 1-2.)<br />

STEUER, Heiko – ZIMMERMANN, Ulrich (Hrsg.): Montanarchaologie in Europa. Sigmaringen,<br />

1993. Jan Thorbecke, 562 p. 305 Abb.)<br />

(Archaologie und Geschichte. Freiburger Forschungen zum ersten Jahrtausend in Südwestdeutschland<br />

4.)<br />

STROMBOLI, A.: The metallurgy of the Etruscans. = Rassegna mineraria metallurgica e<br />

chimica Italiana, Vol. 68. 1928. 53. p.<br />

Súdobé časopisecké správy o Potterovom „ohňovom stroji” v Novej Bani. = Z dejín vied a<br />

techniky na Slovensku. 1. 1962. 253-264. p.<br />

SUROVEC, Jozef: Baníctvo v Banskej Belej za feudalizmu. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá<br />

na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 131-138. p. (Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

SZABADVÁRY Ferenc: A Fugger-Thurz<strong>ó</strong> család bányabirodalma. = Élet és Tudomány, 18.<br />

évf. 1963. 33. <strong>sz</strong>. 1047-1050. old. 3 kép.<br />

SZABADVÁRY Ferenc: A vas története. = Élet és Tudomány,19. évf. 1964. 22. <strong>sz</strong>. 1039-<br />

1044. old. 7 kép.<br />

SZABADVÁRY Ferenc: A Selmecbányai Bányá<strong>sz</strong>ati Akadémia úttör<strong>ő</strong> <strong>sz</strong>erepe a kémiai laborat<strong>ó</strong>riumi<br />

oktatás kialakításában. = Technikatörténeti Szemle, 1963. 1. <strong>sz</strong>. 195-204. old.<br />

SZABADVÁRY Ferenc – SZŐKEFALVI NAGY Zoltán: A kémia története Magyaror<strong>sz</strong>ágon.<br />

Bp. 1972. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 365 old. (Benne többek között:: A középkori kohá<strong>sz</strong>at<br />

és a kémia. – A Selmeci Bányá<strong>sz</strong>ati Akadémia. – A kolozsvári kémiai-metallurgiai iskola.<br />

– A selmeci oxigenisták. - Kitaibel Pál. – A tellur felfedezése. – Kémia a f<strong>ő</strong>iskolákon.)<br />

SZABADÁRY Ferenc – SZŐKEFALVI NAGY Zoltán: Wehrle Alajos levele Berzeliushoz<br />

Selmecbányár<strong>ó</strong>l. = Magyar Kémikusok Lapja, 1967. 421-423. old. (A tellurral kapcsolatban.)<br />

SZABLYÁR Péter: Kar<strong>sz</strong>tforrások ha<strong>sz</strong>nosítása. J<strong>ó</strong>svaf<strong>ő</strong>i malmok és hámorok. = Élet és Tudomány,<br />

54. évf. 1999.26. <strong>sz</strong>. 811-814. old. Képekkel.<br />

SZABÓ Béla: Az újmassai koh<strong>ó</strong>. = A miskolci Herman Ott<strong>ó</strong> Múzeum Közleményei, 1. köt.<br />

Miskolc, 1955. 11-14. old.<br />

SZABÓ Ignácz: Az arany történetéb<strong>ő</strong>l. = Vasárnapi Ujság, 1862. február 2. 53-54. old.<br />

SZABÓ J<strong>ó</strong>zsef: Tims<strong>ó</strong>k<strong>ő</strong>- és tims<strong>ó</strong>gyártás honunkban. = Magyar- és Erdélyor<strong>sz</strong>ág Képekben,<br />

3. köt. Pest, 1854. 116-119<br />

SZABÓ J<strong>ó</strong>zsef: Széks<strong>ó</strong>-vidékeink. = Magyar- és Erdélyor<strong>sz</strong>ág Képekben, 4. köt. Pest, 1854.<br />

113-118. old. 2 ábra.<br />

70

SZABÓ J<strong>ó</strong>zsef: A Tokaj-Hegyalja obsidiánjai. = A Magyarhoni Földtani Társulat munkálatai,<br />

3. köt. Pest, 1867. 147-172. old.<br />

SZABÓ Mikl<strong>ó</strong>s: A kelták nyomában Magyaror<strong>sz</strong>ágon. Bp. 1971. Corvina Kiad<strong>ó</strong>, 87 old. Képekkel,<br />

ábrákkal, térképekkel. (Hereditas.)<br />

SZÁDECZKY Gyula: A magyaror<strong>sz</strong>ági obsidiánok, különös tekintettel geol<strong>ó</strong>giai vi<strong>sz</strong>onyaikra.<br />

= Értekezések a termé<strong>sz</strong>eti tudományok köréb<strong>ő</strong>l, 16. évf. Bp. 1886. 1-64. old.<br />

SZALATNAI Rezs<strong>ő</strong>: Mikovinyi Sámuel. = Élet és Tudomány, 10. évf. 1955. 43. <strong>sz</strong>. 1347-<br />

1350. old.<br />

SZÁSZKA: A Krass<strong>ó</strong> megyei bánya vidéknek lakosair<strong>ó</strong>l. = Delejtű (Temesvár), 1858. 102-<br />

104. <strong>sz</strong>.<br />

SZATHMÁRY Károly, P.: A Ti<strong>sz</strong>a bölcs<strong>ő</strong>je. = Vasárnapi Ujság, 1864. 102-103., 110-111.<br />

old. (Sugatag: s<strong>ó</strong>bánya, bányá<strong>sz</strong>élet, a bányarém hiedelme. – Budfalva: vasbánya.)<br />

SZATHMÁRY Károly, P.: A Ti<strong>sz</strong>a bölcs<strong>ő</strong>je. = Vasárnapi Ujság, 1864. 146-147., 154-155.<br />

old. (R<strong>ó</strong>na<strong>sz</strong>ék: s<strong>ó</strong>bánya, a s<strong>ó</strong>bányá<strong>sz</strong>at története, a s<strong>ó</strong>lel<strong>ő</strong>helyek települési jelent<strong>ő</strong>sége.)<br />

SZATHMÁRY Károly, P.: A Ti<strong>sz</strong>a bölcs<strong>ő</strong>je. = Vasárnapi Ujság, 1864. 163., 174-175., 182-<br />

183. old. (Lonka: az ún. máramarosi v. „vadgyémánt” lel<strong>ő</strong>helyek. – Fehérpatak: vasolva<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong>,<br />

a máramarosi vastermelés. – Kabola-Pojána: vasöntödék.)<br />

SZATHMÁRY Károly, P.: A Ti<strong>sz</strong>a bölcs<strong>ő</strong>je. = Vasárnapi Ujság, 1864. 183., 194-196. old.<br />

(Szlatina: települése, s<strong>ó</strong>bányá<strong>sz</strong>ata, az ezzel kapcsolatos hiedelmek – koboldok, a ve<strong>sz</strong>edelmet<br />

megel<strong>ő</strong>z<strong>ő</strong> három „aknab<strong>ő</strong>dülés”-, a s<strong>ó</strong> kiemelése b<strong>ő</strong>rtöml<strong>ő</strong>kben l<strong>ó</strong>vontatta <strong>sz</strong>árazmalom<strong>sz</strong>erű<br />

ké<strong>sz</strong>ülékkel. – Uglya és Köves-Liget: mé<strong>sz</strong>bányá<strong>sz</strong>at.)<br />

SZÉCSI Jen<strong>ő</strong>: Az úrkúti mangánkincs. = Élet és Tudomány, 20. évf. 1965. 23. <strong>sz</strong>. 1084-1088.<br />

old. 4 kép.<br />

SZEGEDY, E.: Breiträge zur Metalltechnik der IX-XI. Jahrhunderte in Ungarn. = Acta<br />

Archeologica Academiae Scientiarum Hungariae, 1960. No. 2. 299-330. p.<br />

SZÉKELY Lajos: Debreceni Márton el<strong>ő</strong>terje<strong>sz</strong>tése Kossuth Lajoshoz a selmecbányai Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Erdé<strong>sz</strong>eti Akadémia oktatási nyelve ügyében. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok -<br />

Bányá<strong>sz</strong>at, 101. évf. 1968. 11. <strong>sz</strong>. 731-733. old.<br />

SZÉKELY Lajos: Born Ignác, a XVIII. <strong>sz</strong>ázad egyik világhírű bányá<strong>sz</strong>a. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 103. évf. 1970. 7. <strong>sz</strong>. 483-488. old. 4 ábra<br />

SZÉKELY Lajos: Ré<strong>sz</strong>letek a torock<strong>ó</strong>i bányá<strong>sz</strong>ok történetéb<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok<br />

- Bányá<strong>sz</strong>at, 105. évf. 1972. 1. <strong>sz</strong>. 56-58. old.<br />

SZÉKELY Lajos: A magyar bányá<strong>sz</strong>ati <strong>sz</strong>aknyelv kialakításának története. = Bányá<strong>sz</strong>ati és<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 106. évf. 1973. 11. <strong>sz</strong>. 780-785. old. 2 ábra.<br />

71

SZÉKYNÉ FUX Vilma: Telkibánya ércesedése ás kárpáti kapcsolatai. Bp. 1970. Akadémiai<br />

Kiad<strong>ó</strong>, 266 old. 60 ábra, 32 tábla.<br />

SZELLEMY Géza: Nagybányának és vidékének fémbányá<strong>sz</strong>ata. Nagybánya, 1894. 101 old.<br />

14 tábla.<br />

SZEMÁN Attila: A középkori mecseki vasércbányá<strong>sz</strong>at. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok -<br />

Bányá<strong>sz</strong>at, 122. évf. 1989. 6. <strong>sz</strong>. 411-414. old. 1 térkép.<br />

SZEMÁN Attila: Közöletlen selmecbányai bányapénzek a Központi Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum<br />

gyűjteményében. = Bumizmatikai Közlöny, 90-91. évf. 1991-1992. 159-163. p. 1 tábla.<br />

SZEMÁN Attila: Adatok als<strong>ó</strong>-magyaror<strong>sz</strong>ági bányapénzeink egy csoportjához. = Az Érem,<br />

48. évf. 1992. 2. <strong>sz</strong>. 11-14. old.<br />

SZEMÁN Attila: A selmecbányai rézpolturák (ún. „vöröspoltúrák”) ellenjegyeir<strong>ő</strong>l I. = Az<br />

Érem, 49. évf. 1993. 2. <strong>sz</strong>. ll-14. old.<br />

SZEMÁN Attila: A selmecbányai rézpolturák (ún. „vöröspolturák”) ellenjegyeir<strong>ő</strong>l II. = Az<br />

Érem, 50. évf. 1994. 1. <strong>sz</strong>. 19-27. old.<br />

SZEMÁN Attila: A Glück auf! kö<strong>sz</strong>öntés eredetér<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

128. évf. 1995. 3. <strong>sz</strong>. 237-244. old. 1 á.<br />

SZEMÁN Attila: A bányá<strong>sz</strong>kapa ábrázolása a nagybányai pecsétnyom<strong>ó</strong>n. = Bányá<strong>sz</strong>ati és<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 129. évf. 1996. 5. <strong>sz</strong>. 446-450. old. 7 ábra.<br />

SZEMÁN Attila: Bányapénzeink <strong>sz</strong>erepe a bányagazdaságban. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 129. évf. 1996. 5. <strong>sz</strong>. 483-488. old. 8 ábra.<br />

SZEMÁN Attila: Bányamécsünk idegen eredetű elnevezései. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok<br />

– Bányá<strong>sz</strong>at, 129. évf. 1996. 5. <strong>sz</strong>. 504-508. old. 2 ábra.<br />

SZEMÁN Attila: A Glück auf! kö<strong>sz</strong>önés eredetér<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

128. évf. 1995. 237-244. old.<br />

SZEMÁN Attila: Ti<strong>sz</strong>olczi bányapénzünk. = Éremtani Lapok, 33. évf. 1995. okt. 7-9. old.<br />

SZEMÁN Attila: Egy 1703-as kimutatás a selmecbányai rézpolturákr<strong>ó</strong>l. = Az Érem, 52. évf.<br />

1996. 17-21. old.<br />

SZEMÁN Attila: A gyalári (Ghelar) bányá<strong>sz</strong><strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ámok keltezésér<strong>ő</strong>l. = Communicationes<br />

Archaeologicae Hungariae 1994-1995. Bp. 1996. Magyar Nemzeti Múzeum, 255-265.<br />

old. 20 kép.<br />

SZEMÁN Attila: Svaiczer Gábor bányá<strong>sz</strong>fokosa. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

129. évf. 1996. 5. <strong>sz</strong>. 496-498. old. 1 ábra.<br />

SZEMÁN Attila: Bányamécsesünk idegen eredetű elnevezései. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

La-<br />

pok – Bányá<strong>sz</strong>at, 129. évf. 1996. 504-507. old.<br />

72

SZEMÁN Attila: Bányapénzeink funkci<strong>ó</strong>ja a bányagazdaságban. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 129. évf. 1996. 483-487. old.<br />

SZEMÁN Attila: Bányá<strong>sz</strong>kapánk megjelenése a nagybányai pecsétnyom<strong>ó</strong> ábrázolásán. =<br />

Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 129. évf. 1996. 446-449. old.<br />

SZEMÁN Attila: Szomolnok bányapénzeinek egy csoportja. = Numizmatikai Közlöny, 94-<br />

95. évf. 1995-1996. 63-73. old. 1 tábla.<br />

SZEMÁN Attila: A legrégibb selmecbányai pecsét bányá<strong>sz</strong><strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ám-ábrázolásair<strong>ó</strong>l. = A Herman<br />

Ott<strong>ó</strong> Múzeum Évkönyve, 33-34. köt. 1995-1996. 585-598. old.<br />

SZEMÁN Attila: Bányá<strong>sz</strong>kapánk becsülete. = Aetas, 1997. 1. <strong>sz</strong>. 5-16. old.<br />

SZEMÁN Attila: Selmecbánya címerének fejl<strong>ő</strong>dése. = Levéltári Szemle, 47. évf. 1997. 4. <strong>sz</strong>.<br />

11-24. old.<br />

SZEMÁN Attila: A dualizmus korában adományozott címerek bányá<strong>sz</strong>ati és kohá<strong>sz</strong>ati vonatkozásai.<br />

= Péch Antal és kora. Miskolc – Rudabánya, 1997. 175-200. old. Ábrákkal.<br />

SZEMÁN Attila: A Központi Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum bányalámpa-gyűjteménye. = FŰRÉSZNÉ<br />

MOLNÁR Anik<strong>ó</strong> - KISS Vendel - LÁSZLÓ János (<strong>sz</strong>erk.): A múlt <strong>ő</strong>rzése a jelenben. Tatabánya<br />

várossá nyilvánításának 50. évfordul<strong>ó</strong>ja alkalmáb<strong>ó</strong>l rendezett tudományos konferencia<br />

el<strong>ő</strong>adásainak anyaga. (Tatabánya, 1997. okt<strong>ó</strong>ber 1.) Tatabánya, 1998. Tatabányai<br />

Múzeum, 55-60. old. 11 kép.<br />

SZEMÁN, Attila: Eine goldschmiedearbeit als besonderes gewerbehistorisches zeitdokument.<br />

Der "Bergmannspokal" der Esterházy-sammlung. = Ars Decorativa, Vol. 17. Bp. 1998.<br />

Iparművé<strong>sz</strong>eti Múzeum, 49-68. p. 24 figs.<br />

SZEMÁN Attila: Bányamécsesek Georgius Agricola „De re metallica”-jának met<strong>sz</strong>etein. =<br />

Tanulmányok a termé<strong>sz</strong>ettudományok, a technika és az orvoslás történetéb<strong>ő</strong>l Prof. Dr.<br />

Heckenast Gu<strong>sz</strong>táv ti<strong>sz</strong>teletére. Bp. 1998. MTESZ, 133-135. old.<br />

SZEMÁN Attila: Hagyományos nyíltlángú bányamécsesek Magyaror<strong>sz</strong>ágon. Rudabánya,<br />

1999. Érc- és Ásványbányá<strong>sz</strong>ati Múzeum, 34 old.<br />

(Érc- és Ásványbányá<strong>sz</strong>ati Múzeumi Füzetek 19.)<br />

SZEMÁN Attila: Rézpénzek és bányá<strong>sz</strong>at a l7-l8. <strong>sz</strong>ázad fordul<strong>ó</strong>jának Magyaror<strong>sz</strong>ágán. (A<br />

réz vált<strong>ó</strong>pénzek els<strong>ő</strong> megjelenése.) = Numizmatika és társtudományok III. A Nyíregyházán<br />

1997. okt<strong>ó</strong>ber 17-19. között tartott konferencia el<strong>ő</strong>adásai. Nyíregyháza, 1999. J<strong>ó</strong>sa<br />

András Múzeum, 261-267. old.<br />

SZEMÁN Attila: Bányamécsesek G. Agricola De re matallicá-jának met<strong>sz</strong>etein. = Technikatörténeti<br />

Szemle, 22. köt. 1997-1998. Bp. 2000. 85-95. old.<br />

SZEMÁN Attila: Az Árpád-kori vasasi vasbányá<strong>sz</strong>at és vaskohá<strong>sz</strong>at. = Tanulmányok Pécs<br />

történetéb<strong>ő</strong>l 5-6. Pécs, 1999. 47-66. old.<br />

SZEMÁN Attila: Legkorábbi magyaror<strong>sz</strong>ági bányapénzeink. = Numizmatikai Közlöny, 100-<br />

101. évf. 1999-2000. 89-96. old.<br />

73

SZEMÁN Attila: A Központi Bányá<strong>sz</strong>ati Múzeum új álland<strong>ó</strong> kiállítása. = Soproni Szemle,<br />

54. évf. 2000. 4. <strong>sz</strong>. 426-431. old.<br />

SZENTKIRÁLYI Zsigmond: Az erdélyi bányá<strong>sz</strong>at ismertetése, nemzeti-gazdasági, köz- és<br />

magánjogi tekintetben. Kolozsvár, 1841. 239 old.<br />

SZENTLÉLEKY Tihamér: Aquincumi mécské<strong>sz</strong>ít<strong>ő</strong> műhelyek. = Budapest Régiségei, l959.<br />

SZENTLÉLEKY Tihamér: Az örvényesi bronzmécses. = A Ve<strong>sz</strong>prém Megyei Múzeumok<br />

Közleményei, 4. köt. Ve<strong>sz</strong>prém, 1965. 103-110. old. Kéekkel.<br />

SZENTLÉLEKY, Tihamér: Ancient lamps. Budapest, 1969. 158 p. Illus.<br />

SZENT-PÉTERY Imre: A Selmeczi Királyi Bánya Académiár<strong>ó</strong>l egy két <strong>sz</strong><strong>ó</strong>. = Tudományos<br />

Gyűjtemény, 8. évf. 1824. 1. <strong>sz</strong>. 50-58. old.<br />

SZEPESSY Géza: Bányá<strong>sz</strong>viselet. Dorog, 1959. 7 lev. (Ismeretterje<strong>sz</strong>t<strong>ő</strong> Füzetek 3.)<br />

SZEPESSY Géza: A fels<strong>ő</strong>bányai bányá<strong>sz</strong>ati és kohá<strong>sz</strong>ati ipariskola alapítása. = Bányá<strong>sz</strong>ati és<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 105. évf. 1972. 10. <strong>sz</strong>. 707-709. old.<br />

SZEPESSY Géza: Orbán Balázs a Székelyföld bányá<strong>sz</strong>atár<strong>ó</strong>l.= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok<br />

- Bányá<strong>sz</strong>at, 123. évf. 1990. 4. <strong>sz</strong>. 270-271. old.<br />

SZEPESSY J<strong>ó</strong>zsef: Gölniczbánya Szepesmegyében. = Vasárnapi Ujság, 1864. 465-466. old.<br />

Képpel. (Fekvése, kiváltságai; helytörténeti adatok; vas-, réz- és ezüstbánya, olva<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong>.)<br />

SZILÁGYI Ben<strong>ő</strong>: A r<strong>ó</strong>na<strong>sz</strong>éki s<strong>ó</strong><strong>ő</strong>rl<strong>ő</strong>malom. = Magyar- és Erdélyor<strong>sz</strong>ág Képekben. 3. köt.<br />

Pest, 1854. 38-39. old. 1 melléklet. (A r<strong>ó</strong>na<strong>sz</strong>éki s<strong>ó</strong><strong>ő</strong>rl<strong>ő</strong> malom tervrajza.)<br />

A <strong>sz</strong>latinai s<strong>ó</strong>aknák. = Az Or<strong>sz</strong>ág Tükre, 1864. 410-411. old. Képpel.<br />

SZMIK Antal: Adalékok Fels<strong>ő</strong>bánya <strong>sz</strong>abad királyi bányaváros monografiájához. Bp. 1906.<br />

SZŐKEFALVI-NAGY Zoltán: „Örvendj Magyaror<strong>sz</strong>ág, hogy ilyen fiad lehetett!” Kitaibel<br />

Pál halálának 150. évfordul<strong>ó</strong>jára. = Élet és Tudomány, 22. évf. 1967. 52. <strong>sz</strong>. 2459-2462.<br />

old.<br />

Sz-nyí: Gömörmegyei képek. = Magyaror<strong>sz</strong>ág Képekben. Honismertet<strong>ő</strong> foly<strong>ó</strong>irat. 2. köt. Pest,<br />

1868. 147-177. old. - Benne: Ti<strong>sz</strong>olcz. – Dobsina. (1 ábrával.) – A <strong>sz</strong>traczenai völgy. (1<br />

ábrával. - Rozsny<strong>ó</strong>. (2 ábrával.) – Csetnek (1 ábrával).<br />

Sztraczenai völgy. = Vasárnapi Ujság, 1866. 141-142. old. (A koh<strong>ó</strong>kr<strong>ó</strong>l, hámorokr<strong>ó</strong>l is.)<br />

TACKHOLM, U.: Studien über den Bergbau der römischen Kaiserzeit. Uppsala, 1937.<br />

TAKÁCS Béla: A telkibányai keménycserépgyár. = Borsodi Szemle, 5. évf. 1961. 3. <strong>sz</strong>. 303-<br />

310. old. 13 kép.<br />

TAKÁCS Béla: A telkibányai keménycserépgyár para<strong>sz</strong>tedényei. = Néprajzi Értesít<strong>ő</strong>, 44. köt.<br />

74

1962. 163-202. old.<br />

TAKÁCS Béla: A regéci porcelán. = Élet és Tudomány, 22. évf. 1967. 24. <strong>sz</strong>. 1127-1130. old.<br />

7 kép.<br />

TAKÁCS-BÍRÓ, Katalin: The raw material stock for chipped stone artefacts in the Northern<br />

Mid-Mountains tertiary in Hungary. = BÍRÓ, Katalion, T. (ed.): Őskori kovabányá<strong>sz</strong>at...<br />

Vol. 1. Bp. 1986. 183-195. p. 5 figs.<br />

TAKÁCS-BÍRÓ, Katalin: Actual problems of lithic raw material distribution studies in Hungary.<br />

Comments on the distribution maps. = BÍRÓ, Katalin, T. (ed.): Őskori kovabányá<strong>sz</strong>at...<br />

Vol. 2. Bp. 1987. 141-161. p. 21 figs.<br />

TAKÁCSI-NAGY András: A híres faluni rézércbánya és múzeuma. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 108. évf. 1975. 9. <strong>sz</strong>. 629-634. old. 3 ábra.<br />

TAKÁTS Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Mozaikok Telkibánya kuruckori történetéb<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 106. évf. 1973. 8. <strong>sz</strong>. 558-560. old.<br />

TAKÁTS Sándor: Két világkereskedelmi cikkünk a 18. <strong>sz</strong>ázadban. = Magyar Gazdaságtörténelmi<br />

Szemle, 1903. 97-152. old.<br />

TÁRCZY HORNOCH Antal: Mikoviny Sámuel, a selmeci bányati<strong>sz</strong>tképz<strong>ő</strong> tanintézet els<strong>ő</strong> tanára.<br />

Sopron. 1938.<br />

TÁRCZY-HORNOCH Antal: A magyar bányamérés múltjár<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 105. évf. 1972. 10. <strong>sz</strong>. 649-653. old.<br />

TARJÁN Jen<strong>ő</strong>: A vasércbányá<strong>sz</strong>at <strong>sz</strong>aknyelvének <strong>sz</strong><strong>ó</strong>kincse Rudabányán. Bp. 1939. Pázmány<br />

Péter Tudományegyetem Nyelvé<strong>sz</strong>eti és Néprajzi Intézete, 82 old.<br />

(Német Nyelvé<strong>sz</strong>eti Dolgozatok III.)<br />

Ism.: Péczely /Antal/, Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 72. évf. 1939. 16. <strong>sz</strong>. 365-367. old.<br />

TARJÁN Jen<strong>ő</strong>: Vála<strong>sz</strong> „A vasércbányá<strong>sz</strong>at <strong>sz</strong>aknyelvének <strong>sz</strong><strong>ó</strong>kincse Rudabányán” c. munkám<br />

bírálatára. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 72. évf. 1939. 21. <strong>sz</strong>. 434. old.<br />

TÁRKÁNY SZÜCS Ern<strong>ő</strong>: Magánjogi elemek régi bányajogunkban (1854-1944). = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 101. évf. 1968. 7. <strong>sz</strong>. 423-428. old.<br />

TÁRKÁNY SZÜCS Ern<strong>ő</strong>: Jogi <strong>sz</strong>okások a bányá<strong>sz</strong>atban. 1-3. ré<strong>sz</strong>. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 111. évf. 1978. 4. <strong>sz</strong>. 278-282. old.; 5. <strong>sz</strong>. 352-354. old.; 6. <strong>sz</strong>. 418-<br />

423. old.<br />

TASNÁDI KUBACSKA András: Kiatibel Pál, a magyar föld felfedez<strong>ő</strong>je. = Élet és Tudomány,<br />

12. évf. 1957. 9. <strong>sz</strong>. 259-262. old.<br />

TASNÁDI KUBACSKA András: Kitaibel Pál, a magyar föld felfedez<strong>ő</strong>je. = Termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />

Közlöny, 1(88). évf. 1957. 1. <strong>sz</strong>. 1-6. old. 4 kép.<br />

TASNÁDI KUBACSKA András: A hazai föld kutat<strong>ó</strong>ja, Szab<strong>ó</strong> J<strong>ó</strong>zsef. = Élet és Tudomány,<br />

75

27. évf. 1972. 48. <strong>sz</strong>. 2270-2273. old. 5 kép.<br />

TASNÁDI KUBACSKA András: A láthatatlan bánya. Bp. 1973. M<strong>ó</strong>ra Ferenc Könyvkiad<strong>ó</strong>,<br />

109 old. Képekkel.<br />

TÉGLÁS Gábor: A r<strong>ó</strong>maiak aranybányá<strong>sz</strong>ata Boiczán és Rudnán Hunyad megyében. =<br />

Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>, 3. évf. 1883. 142-147. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: R<strong>ó</strong>mai bányá<strong>sz</strong>at Boiczán és Rudán. = A Hunyadmegyei Történelmi és Régé<strong>sz</strong>eti<br />

Társulat Évkönyve, 1884. 77-79. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A r<strong>ó</strong>mai bányá<strong>sz</strong>at Erdélyben. = Az Or<strong>sz</strong>ágos Régé<strong>sz</strong>eti és Embertani Társulat<br />

Évkönyve 1879-1885. 1885. 132-143. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Történelemel<strong>ő</strong>tti <strong>ó</strong>lomipar és <strong>ó</strong>lombányá<strong>sz</strong>at Karinthiában.= Termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />

Közlöny, évf. 1885. 129-131. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A jánosfalvi r<strong>ó</strong>mai k<strong>ő</strong>bánya és annak három falképe Udvarhely megyében.<br />

= Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>, 6. évf. 1886. 21-26. old. Ábrákkal.<br />

TÉGLÁS Gábor: Kirándulás a r<strong>ó</strong>maiak bukovai márványbányájához. = A Hunyadmegyei Történelmi<br />

és Régé<strong>sz</strong>eti Társulat Évkönyve, 1886. 48-50. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Praehistoricus arany-, vas- és k<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>ati e<strong>sz</strong>közök Daciában. = Archaeologiai<br />

Közlemények, 9. évf. 1886. 106-121. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A noricumi vas hazájában. = Budapesti Szemle, 50. köt. 1887. 463-470. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Őskori nemesfémbányá<strong>sz</strong>atunk némely adalékai. = Erdélyi Múzeum, 4. évf.<br />

1887. 1. <strong>sz</strong>. 116-152. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A r<strong>ó</strong>mai márványbányá<strong>sz</strong>at Dáciában. = F<strong>ő</strong>városi Lapok, 1887. 81. <strong>sz</strong>.<br />

TÉGLÁS Gábor: Praehistoricus czin<strong>ó</strong>berbányanyomok Szerbia Avala hegységében. = Archaeologiai<br />

Értesít<strong>ő</strong>, 7. évf. 1887. 92. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Prehi<strong>sz</strong>torikus vasolva<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong> Beseny<strong>ő</strong>n. = Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>, 7. évf.<br />

1887. 153-157. old. Ábrával.<br />

TÉGLÁS Gábor: Ampelum, mint Dácia aranybányá<strong>sz</strong>atának központja. = Erdélyi Muzeum,<br />

5. évf. 1888. 295-314. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A régi aranyáldás idejéb<strong>ő</strong>l. (Régé<strong>sz</strong>eti tárcza.) = F<strong>ő</strong>városi Lapok, 1888.<br />

95. <strong>sz</strong>.<br />

TÉGLÁS Gábor: Önt<strong>ő</strong>minta a csáklyai telepr<strong>ő</strong>l. = Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>, 8. évf. 1888. 93-94.<br />

old. Ábrával.<br />

TÉGLÁS, Gábor: Beitrage zum Goldbergbau des vorrrömischen Dacien. = Ungarische Revue,<br />

1889. 260-266., 323-334. p.<br />

76

TÉGLÁS Gábor: nemesfém bányá<strong>sz</strong>atunk. = Századok, 1889. 385-391. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: R<strong>ó</strong>mai k<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>at a tordai hasadék keleti torkolata felett. = Archaeologiai<br />

Értesít<strong>ő</strong>, 9. évf. 1889. 289-295. old. Ábrákkal.<br />

TÉGLÁS Gábor: R<strong>ó</strong>mai k<strong>ő</strong>bánya a dévai Bézsán hegyen. = Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>, 9. évf.<br />

1889. 390-395. old. Ábrákkal.<br />

TÉGLÁS Gábor: R<strong>ó</strong>mai márványbánya a Bi<strong>sz</strong>travölgyben, Bukova hunyadmegyei falu határában.<br />

– Römischer Marmorbruch im Bi<strong>sz</strong>trathale. = Földtani Közlöny, 1889. 154-160. és<br />

209-222. old. = Archaeologiai Közlemények, 14. évf. 123-136. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A r<strong>ó</strong>maiak bányaadmistratioja Dáciában. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

23. évf. 1890. 92-94., 99-101., 110-111. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A Korábia bányá<strong>sz</strong>ata és kett<strong>ő</strong>s sírmezeje Zalatna közelében. Bp. 1890. 44<br />

old. Ábrákkal.<br />

TÉGLÁS Gábor: A r<strong>ó</strong>maiak aranybányá<strong>sz</strong>atának <strong>ő</strong>rvidéke Dáciában. = Földrajzi Közlemények,<br />

1890. 326-349. old.<br />

TÉGLÁS, Gábor: Die Bergwerksverwaltung der Römer in Dazien. = Österreichische Zeitschrift<br />

für Berg- und Hüttenwesen, Vol. 38. 1890. 42l. p.<br />

TÉGLÁS Gábor: R<strong>ó</strong>mai bányá<strong>sz</strong>-emlékekr<strong>ő</strong>l a maros-dunaközi Szemenik helységb<strong>ő</strong>l. =<br />

Archaeologiai Értesít<strong>ő</strong>, 11. évf. 1891. 61-63. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A r<strong>ó</strong>maiak dáciai aranybányá<strong>sz</strong>atának ethnographiai vi<strong>sz</strong>onyai és admini<strong>sz</strong>trationalis<br />

<strong>sz</strong>ervezete. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesít<strong>ő</strong>je, 1891. 92-96. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Dácia r<strong>ó</strong>mai bányá<strong>sz</strong>atának néprajzi vi<strong>sz</strong>onyair<strong>ó</strong>l. = F<strong>ő</strong>városi Lapok, 1891.<br />

115. <strong>sz</strong>.<br />

TÉGLÁS Gábor: Tanulmányok a r<strong>ó</strong>maiak daciai aranybányá<strong>sz</strong>atár<strong>ó</strong>l. Bp. 1891. Magyar Tudományos<br />

Akadémia, 99 old.<br />

(Értekezések a történeti tudományok köréb<strong>ő</strong>l, XVI/6.)<br />

TÉGLÁS Gábor: Újabb adatok a verespataki bányá<strong>sz</strong>at legrégibb történetéhez. – Neuere Datenzur<br />

altesten Geschichte der Verespataker Berghauer. = Földtani Közlöny, 21. évf. 1891.<br />

181-184., 214-216. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Dácia <strong>ő</strong>skori aranybányá<strong>sz</strong>atának forgalmi ös<strong>sz</strong>eköttetései és a r<strong>ó</strong>mai kormány<br />

telepítési rend<strong>sz</strong>ere a dáciai érchegységben. = Földrajzi Közlemények, 1892. 65-92.<br />

old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A vulkoji bányá<strong>sz</strong>at <strong>ő</strong>smíveletei és r<strong>ó</strong>mai művei a Korábia-hegy alján, Zalatna<br />

mellett. – Die alten Gewerke des Bergbaues von Vulkoj und die römischen Bergbaue<br />

am Fusse des Korabia bei Zalatna. = Földtani Közlöny, 1893. 13-19., 122-124. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A r<strong>ó</strong>maiak k<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>ata Potaissa, vagyis a mai Torda közelében. – Die römischen<br />

Steinbrüche in der Nahe von Potaissa oder des heutigen Torda. = Földtani Köz-<br />

77

löny, 1893. 13-19., 79-82. old. Ábrákkal.<br />

TÉGLÁS Gábor: A Fejér-Körösvidék jelent<strong>ő</strong>sége a r<strong>ó</strong>maiak bánya-admini<strong>sz</strong>tráci<strong>ó</strong>jában. –<br />

Die Bedeutung der Umgebungder Fejér-Körös in der Bergadmisnistration der Römer. =<br />

Földtani Közlöny, 1893. 272-276., 298-301. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A Hunyad megyei történelmi és régé<strong>sz</strong>eti társulat vívmányai a dáciai aranybányá<strong>sz</strong>at<br />

történetének technikai és helyrajzi kutatásában. = A Hunyadmegyei Történelmi<br />

és Régé<strong>sz</strong>eti Társulat Értesít<strong>ő</strong>je, 1893. 26-36. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A nagyalmási bányamívelés emlékei Hunyad megyében. = Archaeologiai<br />

Értesít<strong>ő</strong>, 13. évf. 1893. 133-140. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A r<strong>ó</strong>maiak telepítési rend<strong>sz</strong>ere a dáciai aranybányá<strong>sz</strong>at érdekében. = Budapesti<br />

Szemle, 75. köt. 1893. 190-203. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A r<strong>ó</strong>maiak katonai intézkedései a daciai aranyhegyek biztonsága érdekében.<br />

Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 26. évf. 1893. 216-220. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Kikkel míveltették a r<strong>ó</strong>maiak dáciai aranytelepeiket és mennyiben lehetnek<br />

ezek a mostani lakosság <strong>ő</strong>sei. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 27. évf. 1894. 202-204.,<br />

218-220. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: R<strong>ó</strong>mai bányá<strong>sz</strong>ok sírleletei Dáciáb<strong>ó</strong>l. = Termé<strong>sz</strong>ettudományi Közlöny, 1894.<br />

190-192. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: R<strong>ó</strong>mai bányá<strong>sz</strong>ok sírmezeje Zalatna közelében, a kerábiai és botesti hegyoldalon.<br />

= Erdélyi Múzeum, 11. évf. 1894. 513-517. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: R<strong>ó</strong>mai bányákr<strong>ó</strong>l. = Termé<strong>sz</strong>ettudományi Közlöny, 1894. 599. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A r<strong>ó</strong>maiak bányá<strong>sz</strong>ati technikája az Erdélyi Érchegység leletei <strong>sz</strong>erint. =<br />

Az Erdélyi Muzeum értesít<strong>ő</strong>je, 1894. 323-33l. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A Vajdahunyad vidéki vasbányá<strong>sz</strong>at legrégibb emlékeir<strong>ő</strong>l. = Földtani Közlöny,<br />

25. évf. 1895. 354-356. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A nagybányai kerület bányatörténetéb<strong>ő</strong>l. Különnyomat a Századok 1897.<br />

évfolyamáb<strong>ó</strong>l. Bp. 1897. 8 old. (A nagybányai m. kir. bányaigazgat<strong>ó</strong>sági kerület monographiája<br />

c. könyv ismertetése.)<br />

TÉGLÁS Gábor: Kikt<strong>ő</strong>l tanulhatták Dácia <strong>ő</strong>slak<strong>ó</strong>i az aranybányá<strong>sz</strong>atot? Min<strong>ő</strong> alakban és<br />

mily rend<strong>sz</strong>er <strong>sz</strong>erint jutott forgalomba legrégibb aranytermelésünk? = Századok, 31. évf.<br />

1897. 816-825. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: R<strong>ó</strong>mai k<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>at Porolissum közelében, Szilágy megyében. = Archaeologiai<br />

Értesít<strong>ő</strong>, 1898. 118-124. old. Ábrákkal.<br />

TÉGLÁS Gábor: Az erdélyi arany bányá<strong>sz</strong>at legrégibb történelmi vonatkozásai. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 32. évf. 1899. 2-4. old.<br />

78

TÉGLÁS Gábor: A dognácskai bányá<strong>sz</strong>at r<strong>ó</strong>mai (Centum putei) és középkori (Székasbánya)<br />

elnevezése. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 33. évf. 1900. 57-59. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Kikkel míveltették a r<strong>ó</strong>maiak daciai aranybányáikat? = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 35. évf. 1902. 43-44. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A dácziai aranybányá<strong>sz</strong>ok temetkezési leleteir<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 35. évf. 1902. 93-94. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A bányá<strong>sz</strong>-kö<strong>sz</strong>öntés történetéhez. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 35.<br />

évf. 1902. 184-185. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A dácziai bányá<strong>sz</strong>at legrégibb bizonyítékai, tekintettel a Zsilvölgy s különösen<br />

a Vulkánhág<strong>ó</strong> bányá<strong>sz</strong>attörténelmi jelent<strong>ő</strong>ségére. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

36. évf. 1903. II. köt. 498-501. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A hazai nemesfémbányá<strong>sz</strong>at úttör<strong>ő</strong>i. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 37.<br />

évf. 1904. I. köt. 190-191. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Adalékok a r<strong>ó</strong>maiak dácziai bányaiparához. Egy k<strong>ő</strong>farag<strong>ó</strong>-mester (lapidarius)<br />

czégtáblája Kis-Kalánban (Ad Aquas). = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 37. évf.<br />

1904. I. köt. 255. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Bányába indul<strong>ó</strong> r<strong>ó</strong>mai bányá<strong>sz</strong>csoportozat Linaresb<strong>ő</strong>l (Spanyolor<strong>sz</strong>ág). =<br />

Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 37. évf. 1904. I. köt. 658-660. old. 1 ábra.<br />

TÉGLÁS Gábor: R<strong>ó</strong>mai bányá<strong>sz</strong>ok temploma a dácziai aranyvidék centrumában Zalatna és<br />

Brád közt a vízvála<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong>nál. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 37. évf. 1904. II. köt. 544-<br />

545. old. 1 ábra.<br />

TÉGLÁS Gábor: A bányá<strong>sz</strong>at specziális istensége és a Szerencse Fel! r<strong>ó</strong>mai alakja: Fortuna<br />

Salutaris! Dácziában. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 37. évf. 1904. II. köt. 798-801.<br />

old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Őskori bálványfej és k<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>ati emlék a dévai várhegyr<strong>ő</strong>l. = Archaeologiai<br />

Értesít<strong>ő</strong>, 24. évf. 1904. 242-243. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Bányatörténelmi adataink a mohácsi vé<strong>sz</strong> el<strong>ő</strong>tti id<strong>ő</strong><strong>sz</strong>akb<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 38. évf. 1905. I. köt. 33-35. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A dácziai aranyvidék kapcsolata a tartományi hadparancsnoksággal és a két<br />

f<strong>ő</strong>bányavárossal: Ampelummal és Alburnus maiorral. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

38. évf. 19o5. I. köt. 224-229. old. 1 térkép.<br />

TÉGLÁS Gábor: Régiség-történelmi adalékok a régi Dacia aranybányá<strong>sz</strong>atainak mintájául<br />

<strong>sz</strong>olgált Macedonia, Thracia és Moesia bányá<strong>sz</strong>atár<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

38. évf. 1905. II. köt. 218-227. old 1 térkép.<br />

TÉGLÁS Gábor: A három<strong>sz</strong>éki Bodza-<strong>sz</strong>orosban, Románia határán 1887-ben talált aranyru-<br />

79

dak bélyegváltozatai és azok bányatörténelmi jelent<strong>ő</strong>sége. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

38. évf. 1905. II. köt. 689-706. old. 3 ábra.<br />

TÉGLÁS Gábor: Az aldunai zuhatagokkal <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édos érczvidék bányatörténelméb<strong>ő</strong>l, tekintettel<br />

a r<strong>ó</strong>maiak működésére és az 1719-37-iki o<strong>sz</strong>trák uralomra. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 39. évf. 1906. I. köt. 209-222. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A csá<strong>sz</strong>ári pénzver<strong>ő</strong> hivatalok <strong>sz</strong>ervezete a r<strong>ó</strong>maiaknál. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 39. évf. 1906. I. köt. 686-689. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A dácziai bányaadmini<strong>sz</strong>tráci<strong>ó</strong> emléke a hunyadmegyei Ruda határába es<strong>ő</strong><br />

12 apostol bányáb<strong>ó</strong>l, Brád mellett. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 39. évf. 1906. II.<br />

köt. 556-561. old. 1 ábra.<br />

TÉGLÁS Gábor: A Fels<strong>ő</strong>-Garam bányatörténetéb<strong>ő</strong>l. (A be<strong>sz</strong>terczebányai m. kir. erd<strong>ő</strong>igazgat<strong>ó</strong>ság<br />

régi okiratainak tartalomjegyzéke.) Ös<strong>sz</strong>eállította és bevezetéssel ellátta Zivuska Jen<strong>ő</strong>.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 39. évf. 1906. II. köt. 661-674. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Népvándorláskori vaskohá<strong>sz</strong>ati maradványok a Duna-Rajna közér<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 40. 1907. I. köt. 86-88. old. 1 táblázat.<br />

TÉGLÁS Gábor: Potaissa (Torda), a dácziai s<strong>ó</strong>bányá<strong>sz</strong>at f<strong>ő</strong>helyének admini<strong>sz</strong>tráczionális és<br />

művel<strong>ő</strong>dési emlékeib<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 40. évf. 1907. II. köt. 70-77.<br />

old.<br />

TÉGLÁS Gábor: S<strong>ó</strong>bányá<strong>sz</strong>ati és kereskedelmi mérleghitelesítés a potaissai (tordai) legio<br />

V. Macedonica parancsnokságánál. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 40. évf. 1907. II.<br />

köt. 430-431. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Hogyan néztek ki a r<strong>ó</strong>maiak décziai bányamunkásai? (A körösbányai bányá<strong>sz</strong><strong>sz</strong>obrok.)<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 41. évf. 1908. I. köt. 86-94. old. 3 á.<br />

TÉGLÁS Gábor: Aquincumi k<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>ati emlék a Kri<strong>sz</strong>tus utáni els<strong>ő</strong> és második <strong>sz</strong>ázad<br />

határár<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 41. évf. 1908. I. köt. 382-383. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A vaskohá<strong>sz</strong>at <strong>ő</strong>shazája s a nyugat-ázsiai és eur<strong>ó</strong>pai vasipar úttör<strong>ő</strong>i és terje<strong>sz</strong>t<strong>ő</strong>i.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 41. évf. 1908. I. köt. 593- 603. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A r<strong>ó</strong>mai vasbányá<strong>sz</strong>at dácziai kezelésének emlékköve, tekintettel a bánya-.<br />

admini<strong>sz</strong>tráci<strong>ó</strong> f<strong>ő</strong>bb elveire s a csá<strong>sz</strong>árság vasbányá<strong>sz</strong>atának a dunai provincziákban és<br />

Galliában kimutathat<strong>ó</strong> <strong>sz</strong>ervezetére. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 41. évf. 1908. II.<br />

köt. 66-81. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A görögök és r<strong>ó</strong>maiak aranybányá<strong>sz</strong>atár<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

41. évf. 1908. II. köt. 138-155. old. 9 ábra.<br />

TÉGLÁS Gábor: A bosnyák királyság középkori s<strong>ó</strong>monop<strong>ó</strong>liuma. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 41. évf. 1908. II. köt. 422-425. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A r<strong>ó</strong>maiak Centum puteijének azonossága az Árpádok Zékusbaniájával s az<br />

80

újabb kor Dognácskájával. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 41. évf. 1908. II. köt. 644-<br />

651. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A görög és r<strong>ó</strong>mai id<strong>ő</strong>k márvány- és k<strong>ő</strong>bányá<strong>sz</strong>atár<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 42. évf. 1909. I. köt. 30-38. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A dácziai bányá<strong>sz</strong>at lámpabélyegei. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 42.<br />

évf. 1909. I. köt. 484-488. old. 4 ábra.<br />

TÉGLÁS Gábor: Adalékok a r<strong>ó</strong>maiak <strong>ó</strong>lombányá<strong>sz</strong>atár<strong>ó</strong>l, tekintettel Dáczia és Pannonia<br />

<strong>ó</strong>lomb<strong>ó</strong>l ké<strong>sz</strong>ült kultu<strong>sz</strong>emlékeire. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 42. évf. 1909. II.<br />

köt. 73-113. old. 28 ábra.<br />

TÉGLÁS Gábor: Újabb adatok a Balkánfél<strong>sz</strong>iget bánya- és ércztelepeihez. = Bányá<strong>sz</strong>ati és<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 42. évf. 1909. II. köt. 690-695. old.<br />

TÉGLÁS, Gábor: Zur verwaltungsgeschichte der römischen Eisenbergwerke in Dakien. =<br />

Klio, Vol. 9. 1909. 375-376. p.<br />

TÉGLÁS Gábor: A drágakövek és féldrágakövek bányatörténelmi jelent<strong>ő</strong>sége a görögöknél<br />

és a r<strong>ó</strong>maiaknál. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 43. évf. 1910. I. köt. 209-239. old.<br />

73 ábra.<br />

TÉGLÁS Gábor: R<strong>ó</strong>mai bányamécses a rudai "Tizenkét Apostol Bányatársulat" barzahegyi<br />

<strong>ő</strong>svágatáb<strong>ó</strong>l s pár <strong>sz</strong><strong>ó</strong> a bányavilágítás akkori m<strong>ó</strong>d<strong>sz</strong>erér<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

43. évf. 1910. I. köt. 437-439. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Arany és ezüst <strong>sz</strong>oborművek s azok ékítési m<strong>ó</strong>dja Balticáb<strong>ó</strong>l (Hispania) a<br />

Kri<strong>sz</strong>tus utáni második <strong>sz</strong>ázadban. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 44. évf. 1911. I.<br />

köt. 349-359. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A Kri<strong>sz</strong>tus <strong>sz</strong>ületése el<strong>ő</strong>tti Dáczia ezüstötvösségének bányatörténelmi jelent<strong>ő</strong>sége.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 44. évf. 1911. I. köt. 521-551., 601-607. old.<br />

21 kép, 5 tábla.<br />

TÉGLÁS Gábor: Ólomsúlynehezék Dáczia f<strong>ő</strong>városáb<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

44. évf. 1911. II. köt. 545-547. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: R<strong>ó</strong>mai bányamécsek a Zalatna-Bucsum közti Korábia bányá<strong>sz</strong>atáb<strong>ó</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 45. évf. 1912. I. köt. 204-205. old. 1 kép.<br />

TÉGLÁS Gábor: A dácziai aranyvidék 167-beli feldúlatása és hadá<strong>sz</strong>ati következményei. =<br />

Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 45. évf. 1912. I. köt. 347-358. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Néhány korhatároz<strong>ó</strong> kincslelet a dácziai bányá<strong>sz</strong>at területér<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 45. évf. 1912. II. köt. 227-238. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: Potaissa (Torda) bányapolgárságának háztartási emlékeib<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati és<br />

Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 46. évf. 1913. I. köt. 22-28. old. 2 tábla.<br />

81

TÉGLÁS Gábor: Dáczia aranybányá<strong>sz</strong>atának biztonsági <strong>sz</strong>ervezete. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 46. évf. 1913. I. köt. 357-370. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A brass<strong>ó</strong>i ötvösség története. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 46. évf.<br />

1913. I. köt. 681-685. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: K<strong>ő</strong>rösbánya, más néven Csibebánya, avagy Fejér-K<strong>ő</strong>rös - Nagybánya és<br />

Kisbánya, másként Medvepatak a Hunyadiak idejében. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

46. évf. 1913. II. köt. 323-348. old.<br />

TÉGLÁS Gábor: A r<strong>ó</strong>maiak bányagyarmata és kett<strong>ő</strong>s k<strong>ő</strong>bányája Déva határában. =<br />

Bányá<strong>sz</strong>a-<br />

ti és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 47. évf. 1914. I. köt. 554-562. old. 8 kép és rajz.<br />

TÉGLÁS Gábor: Mesterséges bányamenedékhelyek a hunyadmegyei aranyvidékr<strong>ő</strong>l. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 48. évf. 1915. I. köt. 45-47. old. 3 kép.<br />

TÉGLÁS István: A r<strong>ó</strong>mai márványbánya. = Erdély, 1892. 32-33. old.<br />

TEICH, M.: Ignác Born a Slovensko. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 5. 1962. 139-<br />

154.<br />

TEICH, M.: Ignác Born a Slovensko. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 4. 1966. 205-<br />

216.<br />

TERÉNY János: A magyar vasipar vázlatos története a legrégibb id<strong>ő</strong>kt<strong>ő</strong>l a nagyolva<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong>k kor<strong>sz</strong>akáig.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 20. évf. 1887. 180-182., 185-187., 195-196.<br />

old.; 21. évf. 1888. 3-5. old.<br />

TERÉNY János: A vas a finnek nemzeti épo<strong>sz</strong>ában. (A Kalevala IX-ik éneke.) = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 59. évf. 1926. 84-87. old.<br />

TERÉNY János: A vas ismerete a turániaknál. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 61. évf.<br />

1928. 75-82. old.<br />

TERÉNY János: Az Árpádkorbeli magyar báyná<strong>sz</strong>at egy rejtélyes alakja (Klingsor Mikl<strong>ó</strong>s). =<br />

Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 64. évf. 1931. 517-520. old.<br />

TERÉNY János: Debreczeni csigafúv<strong>ó</strong>ja. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 65. évf. 1932.<br />

392-394. old. 2 rajz.<br />

TERÉNY János: Polhem Krist<strong>ó</strong>f. (Születésének 150-ik évfordul<strong>ó</strong>ja alkalmáb<strong>ó</strong>l). = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 66. évf. 1933. 374-378. old.<br />

TERÉNY János: Megjegyzések dr. Mihalovits János "Néhány adat Polhem Krist<strong>ó</strong>fr<strong>ó</strong>l" cím<br />

alatt megjelent közleményéhez. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 66. évf. 1933. 514-515.<br />

old.<br />

TERÉNY János: Bolgár Tamás vajda. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 67. évf. 1934. 134-<br />

136. old. (A magyaror<strong>sz</strong>ági cigányok régi vasművességér<strong>ő</strong>l.)<br />

82

TERÉNY János: Köleséri Sámuel. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 68. évf. 1935. 377-379.<br />

TERÉNY János: A "fekete k<strong>ő</strong>". = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 70. évf. 1937. 42-44.old.<br />

(A mohamedánok <strong>sz</strong>ent köve, a mekkai Kaába.)<br />

TERÉNY János: Négy bányá<strong>sz</strong>legenda. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 71. évf. 1938. 64-<br />

65. old.<br />

TERÉNY János: A bánya a művé<strong>sz</strong>etben. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 71. évf. 1938.<br />

135-138., 232-235. old.<br />

TERÉNY János: Magyar bányá<strong>sz</strong>ok külföldön. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 71. évf.<br />

1938. 393-394. old.<br />

TERÉNY János: Bányá<strong>sz</strong>mondák. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 73. évf. 1940. 65-70. old<br />

TERÉNY János: Danzig és a középkori magyar rézbányá<strong>sz</strong>at. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok,<br />

73. évf. 1940. 298-300. old.<br />

TERÉNY János: A bányá<strong>sz</strong>jelvény. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 74. évf. 1941. 271-273.<br />

old.<br />

THALLÓCZY Lajos: A kamara ha<strong>sz</strong>na (lucrum camerae) története. Bp. 1879. Wei<strong>sz</strong>mann,<br />

236 old.<br />

TIBENSKÝ, Ján a kolektív: Priekopníci vedy a techniki na Slovensku.[1.] Bratislava, 1986.<br />

Obzor, 438 p. (A Felvidék termé<strong>sz</strong>ettud<strong>ó</strong>sainak, közöttük bányá<strong>sz</strong>oknak, kohá<strong>sz</strong>oknak és<br />

mineral<strong>ó</strong>gusoknak az életrajzait közli a kötet. Szerepel benne pl. Mikoviny Sámuel, Hell<br />

J<strong>ó</strong>zsef Károly, Born Ignác, Scopoli, Delius, Fichtel, Fuker stb.)<br />

TIBENSKÝ, Ján a kolektív: Priekopníci vedy a techniky na Slovensku 2. Bratislava, 1988.<br />

Obzor, 1005 p. Illus. (A felvidéki bányá<strong>sz</strong>at, kohá<strong>sz</strong>at és mineral<strong>ó</strong>gia 19-20. <strong>sz</strong>ázadi kieemelked<strong>ő</strong><br />

alakjainak életrajzát is közli, pl. Péch Antalét, Szab<strong>ó</strong> J<strong>ó</strong>zsefét stb.)<br />

TIBENSÝ, Ján: Dejiny vedy a techniky na Slovensku. Martin, 1979.<br />

TIBENSKÝ, J.: Slovensko a vznik medzinárodnej učenej spoločnosti pre rozvoj baníctva r.<br />

1786. = Svet vedy, 10. 1963. 459-465.<br />

TIBENSKÝ, J.: Príspevok k poznaninu záujmu Učenej eur<strong>ó</strong>pskej verejnosti o slovenské<br />

baníctvo v období feudalizmu. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 4. 1966. 165-204.<br />

TIBENSKÝ, J. – MAUEROVÁ, M.: Súdobé časopisecké zprávy o Potterovom „Ohňovom<br />

strojí” v Novej Bani. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 1. 1962. 253-264.<br />

TICHY Kálmán: Phileciumt<strong>ő</strong>l Pels<strong>ő</strong>cig. Rozsny<strong>ó</strong>, 1932.<br />

TIEU, Luu Tran: Palaeolithic pebble industries in Europe. Budapest, 1990. Akadémiai Kiad<strong>ó</strong><br />

109 p. 37 pl.<br />

83

TIMAFFY Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Ősi aranymosás a Duna <strong>sz</strong>igetein. = A Földgömb, Bp. 1942. 227-231. old.<br />

TIMAFFY Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Az ásványi aranyá<strong>sz</strong>ok technikája. = Arrabona, Gy<strong>ő</strong>r, 1961. 177-178, old.<br />

TIMBERLAKE, Simon: Review of the Historical Evidence for the Use of Firesetting. = Crew<br />

P. and S. (ed.): Early Mining in the British Isles. Plas Tan y Blwch, 1990. 49-52. p. Illus.<br />

TIMBERLAKE, Simon: Prehistoric copper mining in Britain. = Cornish Archaeology, Vol.<br />

31. 1992. 15-34. p.<br />

TÓKA Jen<strong>ő</strong>: Uránércbányá<strong>sz</strong>atunk. = Bányá<strong>sz</strong>atunk 30 éve. 1945-1975. Bp. 1977. Mű<strong>sz</strong>aki<br />

Könyvkiad<strong>ó</strong>, 45-51. old.<br />

TOLNAI-DOBOSI, Viola: Kupferzeitliche Silexgerate aus Ungarn. = Acta Archaeologica<br />

Carpathica, 10. Krak<strong>ó</strong>w, 1968. 271-285. p. Figs.<br />

TOMPOS Ern<strong>ő</strong>: A Freiseisen bányá<strong>sz</strong>család polgári és nemesi címerei. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 9. <strong>sz</strong>. 641-643. old. 5 ábra.<br />

TORMA István: R<strong>ó</strong>mai kori k<strong>ő</strong>bánya Budakalá<strong>sz</strong> határában. = Iparrégé<strong>sz</strong>et II. Ve<strong>sz</strong>prém,<br />

1984. 39-49. old.<br />

TORRANCE, Robin: Production and exchange of stone tools: prehistoric obsidian in the<br />

Aegean. 1986. 256 p.<br />

(New Studies in Archaeology 13.)<br />

TÓTH Géza: Kiruna kincse… = Föld és Ég, 17. évf. 1982. 9. <strong>sz</strong>. 276-280. old. 8 kép. 2 térk.<br />

(A svédor<strong>sz</strong>ági Kiruna vasérclel<strong>ő</strong>helyének ismertetése és a bányá<strong>sz</strong>at története, helyzete.)<br />

TÓTH István: A gánti bauxitbányá<strong>sz</strong>ati múzeum. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

113. évf. l980. l. <strong>sz</strong>. 56-59. old. 8 kép.<br />

TÓTH István: Néhány pécsi és baranyai bányahelynév <strong>sz</strong><strong>ó</strong>elemzése. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 11. <strong>sz</strong>. 757-758. old.<br />

TÓTH Judit: Tarjánpu<strong>sz</strong>tai vaskoh<strong>ó</strong> archeomágneses vizsgálata. = Arrabona. A gy<strong>ő</strong>ri Xántus<br />

János Múzeum Évkönyve, 19-20. köt. Gy<strong>ő</strong>r, 1977-1978. 163-167. old. 2 ábra.<br />

TÓTHOVÁ, Stefánia: Výsledky archeologického výskumu v Banskej Štiavnici. = Marsina, R.<br />

(ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Obzot, 50-66. p. Illus. (Német nyelvű<br />

ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

TÖMÖRY Márta: Vita dr. Paulinyi O<strong>sz</strong>kár „Termelés és vállalkozás a selmeci bányagazdaságban<br />

a XVI. <strong>sz</strong>ázad derekán” c. monográfiájár<strong>ó</strong>l. = Történelmi Szemle, 9. évf. 1966. 2.<br />

<strong>sz</strong>. 228-231. old.<br />

TÖRÖK János: A nemes opál. = Hazánk, 1858. 54-62. old. (Ha<strong>sz</strong>nálata az <strong>ó</strong>kori népeknél. A<br />

vörösvágási bánya története, sárosi bányák.)<br />

TREPTOW, E.: Geschichte des Bergbaus im Abriss. Leipzig, 1899.<br />

84

Buch der Erfindungen, vol. V./<br />

TREPTOW, E.: Der alteste Bergbau und seine Hilfsmittel. = Jahrbuch des Verein deutscher<br />

Ingenieurie, Vol. 8. 1918. 155-191. p. (Beitrage zur Geschichte die Technik und Industrie.)<br />

TRINDER, Barrie (Ed.): The Blackwell Encyclopedia of Industrial Archaeology. Oxford,<br />

1993. Blackwell, 964 p.<br />

TYLECOTE, R. F.: Metallurgy in Archaeology. A Prehistory of Metallurgy in the British Isles.<br />

Edward Arnold, London, 1963. (2nd edition 1986.)<br />

TYLECOTE, R. F.: The origin of iron smelting in Africa. = West African Journal of Archaeology,Vol.<br />

9. 1975. No. 2. 49-56. p.<br />

TYLECOTE, R. F.: The Early History of Metallurgy in Europe. London, 1987. Longman.<br />

TYLECOTE, R. F.: A History of Metallurgy. 2nd ed. London, 1992. Institute of Metals, 205<br />

p. 149 Figs., 76 Plate etc.<br />

UNČOVSKÝ, K.: Život a dielo Mateja a Jozefa Hella. = Príroda a spoločnosť, 4. 1955. 4.<br />

162-165. p.<br />

ULIČNÝ, Ferdinand: Banské strediská na Východnom Slovensku. = Marsina, R. (ed.): Banské<br />

mestűá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 171-181. p. (Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

UZSOKI András: Adatok a dunántúli aranymosás történetéhez. = Arrabona, 1. köt. Gy<strong>ő</strong>r,<br />

1959. Xántus János Múzeum, 74-82. old.<br />

UZSOKI András: Egy <strong>sz</strong>igetközi aranyá<strong>sz</strong> és fel<strong>sz</strong>erelése. = Néprajzi Közlemények, 1959. 4.<br />

<strong>sz</strong>. 158-166. old.<br />

UZSOKI András: Az aranymosás néhány m<strong>ó</strong>d<strong>sz</strong>ere. = Arrabona, 3. köt. Gy<strong>ő</strong>r, 196l. 161-176.<br />

old.<br />

UZSOKI András: Aranymos<strong>ó</strong>k és fel<strong>sz</strong>ereléseik. = Néprajzi Értesít<strong>ő</strong>, Bp. 1966. 204-221. old.<br />

-v-: Aranymos<strong>ó</strong>k Komárommegyében. = Hazánk s a Külföld, 1867. 11. <strong>sz</strong>. Képpel.<br />

VADÁSZ Elemér: Az <strong>ő</strong>sember bányá<strong>sz</strong>ata. = Termé<strong>sz</strong>et és Technika, 109. évf. 1950. 1. <strong>sz</strong>.<br />

45-52. old. 12 kép.<br />

VAHOT [Imre]: A <strong>sz</strong>latinai s<strong>ó</strong>aknák, különösen Kinga és Mikl<strong>ó</strong>s aknája. = Magyar- és Erdélyor<strong>sz</strong>ág<br />

Képekben, 2. köt. Pest, 1853. 151-153. old. 7 ábra, 1 melléklet. (A „Kinga” nevű<br />

s<strong>ó</strong>akna Szlatinán.)<br />

VAHOT Imre: Nagybánya történeti és statistikai ismertetése. = Vahot Imre Nagy Naptára,<br />

1856. 115. old. Képpel.<br />

85

VAJDA Lajos: Erdélyi bányák, koh<strong>ó</strong>k, emberek,, <strong>sz</strong>ázadok. Bukarest, 1981. Politikai Könyvkiad<strong>ó</strong>,<br />

544 old.<br />

VAJDA Pál: Georgius Agricola. = Élet és Tudomány, 10. évf. 1955. 49. <strong>sz</strong>. 1539-1542. old.<br />

4 ábra.<br />

VAJK J.: Hell J<strong>ó</strong>zsef Károly. = Bányá<strong>sz</strong>ati Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 1905.<br />

VALISKA, Juraj: Nemecké nárečie Dobšinej. Príspevok k výskumu zanikania náreči enkláv.<br />

Rimavská Sobota, 1980. Gemerská vlastivedná spoločnosť, 305 p.<br />

VALLORY, Luiza: Utazás az arany és a tündérek honában. Eredeti kéziratb<strong>ó</strong>l ford. G. P. =<br />

Magyar Polgár (Kolozsvár), 1866. 105-109. <strong>sz</strong>. (A bihari aranybányákr<strong>ó</strong>l.)<br />

VALTER Ilona: Árpád-kori kovácsműhely Csatáron. = Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek<br />

kutatásaib<strong>ó</strong>l. (Zalai Gyűjtemény 12. <strong>sz</strong>.) Zalaeger<strong>sz</strong>eg, 1979. 43-74. old.<br />

VÁMOS Éva - SZABADVÁRY Ferenc: Az 1786-ban, Selmecen alakult nemzetközi Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

Társaság alap<strong>sz</strong>abályai. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf.<br />

1983. 4. <strong>sz</strong>. 267-269. old.<br />

VARGA Endre: Magyaror<strong>sz</strong>ág bányabír<strong>ó</strong>sági <strong>sz</strong>ervezete (1686-1854). = Jogtörténeti tanulmányok<br />

III. Szerk.: Csizmadia Andor. Közgazdasági és Jogi Könyvkiad<strong>ó</strong>, Bp. 1974. 213-<br />

236. old.<br />

VARGA Vilmos: A magyar bányá<strong>sz</strong>életb<strong>ő</strong>l. = Vasárnapi Ujság, 1864. 506. old. Képpel.<br />

(Él3etm<strong>ó</strong>d, hiedelmek: bányarém, bányapá<strong>sz</strong>tor.)<br />

VARGA Vilmos: Fels<strong>ő</strong>-bánya. = Magyaror<strong>sz</strong>ág Képekben. Honismertet<strong>ő</strong> foly<strong>ó</strong>irat. 1. köt.<br />

Pest, 1867. 258-260. old. 1 ábra.<br />

VARJU Gyula: Egy új magyar nyersanyag, a perlit. = Élet és Tudomány, 14. évf. 1959. 19.<br />

<strong>sz</strong>. 600-602. old. 5 kép.<br />

VARJÚ Gyula: A magyar kaolin. = Élet és Tudomány, 16. évf. 1961. 23. <strong>sz</strong>. 723-726. old. 6<br />

kép.<br />

VASS Tibor: Rombauer Tivadar a gyáralapít<strong>ó</strong> (1803-1855). Ózd, 1996. Búkk Művel<strong>ő</strong>dési és<br />

Vendéglát<strong>ó</strong> Ház Lajos Árpád Honismereti Köre, 130 old. Képekkel, ábrákkal.<br />

VASTAGH Gábor: A <strong>sz</strong>okolyahutai vasgyártás története. = A Magyar Tudományos Akadémia<br />

Mű<strong>sz</strong>aki Tudományok O<strong>sz</strong>tályának Közleményei, 25. évf. 1960. 145-177. old.<br />

VASTAGH Gábor: Középkori vasolva<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong>-kemence Imolán. = Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 94. évf.<br />

1961. 10. <strong>sz</strong>. 476-477. old. 2 kép.<br />

VASTAGH Gábor: A hegyesdi vashámor története. = Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 95. évf. 1962. 89-<br />

95. old.<br />

VASTAGH Gábor: A <strong>sz</strong>endr<strong>ő</strong>i vaskoh<strong>ó</strong>. = Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 96. évf. 1963. 328-332. old.<br />

86

VASTAGH Gábor: A Börzsöny-hegység egykori nemesfémkohá<strong>sz</strong>atár<strong>ó</strong>l. = Történelmi Szemle,<br />

12. évf. 1969. 1-2. <strong>sz</strong>. 122-129. old.<br />

VASTAGH Gábor: Adatok a magyaror<strong>sz</strong>ági középkori arany- és ezüst kohá<strong>sz</strong>athoz. = Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok, 104. évf. 1971. 7. <strong>sz</strong>. 324-328. old.<br />

VASTAGH Gábor: Egy megmentésre vár<strong>ó</strong> koh<strong>ó</strong>rom Magyaror<strong>sz</strong>ágon. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok – Kohá<strong>sz</strong>at, 104. évf. 1971. 8. <strong>sz</strong>. 379-382. old.<br />

VASTAGH Gábor: Adatok a kés<strong>ő</strong> avar kori vaskohá<strong>sz</strong>at ismeretéhez. = Arrabona. A Gy<strong>ő</strong>ri<br />

Xántus János Múzeum Évkönyve, 19-20. köt. Gy<strong>ő</strong>r, 1977-1978. 159-162. old.<br />

VASTAGH Gábor: Ércek és salakok vizsgálatának <strong>sz</strong>empontjai és eredményei. = Gömöri<br />

János (<strong>sz</strong>erk.): Iparrégé<strong>sz</strong>eti kutatások Magyaror<strong>sz</strong>ágon. (Éget<strong>ő</strong>kemencék régé<strong>sz</strong>eti és<br />

interdi<strong>sz</strong>ciplináris kutatása.) Sopron, 1980. július 28-30. Ve<strong>sz</strong>prém, 1981. VEAB, 157-<br />

164. old.<br />

VASTAGH Gábor: Ezüstkohá<strong>sz</strong>at Rudabányán 1528-ban. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok -<br />

Bányá<strong>sz</strong>at, 117. évf. 1984. 5. <strong>sz</strong>. 341-342. old.<br />

VASTAGH Gábor: Régi vaskohá<strong>sz</strong>at J<strong>ó</strong>svaf<strong>ő</strong>n. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Kohá<strong>sz</strong>at,<br />

119. évf. 1986. 3. <strong>sz</strong>. 115-118. old. 4 ábra.<br />

VÉCSEY Béla: Mangánérc-bányá<strong>sz</strong>atunk. = Élet és Tudomány, 11. évf. 1956. 17. <strong>sz</strong>. 524-<br />

526. old. 3 kép. 1 térkép.<br />

VÉCSEY Zoltán: A <strong>sz</strong>ázéves magyar meteor: a Kabait. = Élet és Tudomány, 12. évf. 1957.<br />

22. <strong>sz</strong>. 679-681. old. 4 kép.<br />

VENDL Aladár: A büdöspesti paleolitos <strong>sz</strong>ilánkok k<strong>ő</strong>zettani vizsgálata. = Matematikai és<br />

Termé<strong>sz</strong>ettudományi Értesít<strong>ő</strong>, 47. köt. Bp. 1930. 468-483. old.<br />

VENDL Aladár: Adatok a bükk-hegységi paleolitos <strong>sz</strong>ilánkok k<strong>ő</strong>zettani ismeretéhez. = Matematikai<br />

és Termé<strong>sz</strong>ettudományi Értesít<strong>ő</strong>, 50. köt. Bp. 1933. 573-587. old.<br />

VENDL Aladár: Adatok a cserépfalvi paleolitok k<strong>ő</strong>zettani ismeretéhez. = Matematikai és<br />

Termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />

Értesít<strong>ő</strong>, 53. köt. Bp. 1935. 203-231. old.<br />

A verespataki zúzda. = Hazánk s a Külföld, 1866. 16. <strong>sz</strong>.<br />

VERESS Endre: Hunyadmegye bányá<strong>sz</strong>atának múltja. = A Hunyadmegyei Történelmi és Régé<strong>sz</strong>eti<br />

Társulat Évkönyve, 20. köt. Déva, 1910. 121-157. old.<br />

VERSÉNYI György: A bányarémr<strong>ő</strong>l. = Etnographia, 1. évf. 1890. 335-345. old.<br />

VÉRTES Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Ősk<strong>ő</strong>kori bánya Lovason. Bp. 195?. Magyar Nemzeti Múzeum, 31 old. Ill.<br />

VÉRTES Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Würmkori festékbánya a Balaton mellett, Lovason. = Földtani Közlöny, 85.<br />

köt. 1955. 390-391. old.<br />

87

VÉRTES Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Az <strong>ő</strong>skor embere Magyaror<strong>sz</strong>ágon. Bp. 1957. Történeti Múzeum, 16 old.<br />

VÉRTES Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Medveemberek kr<strong>ó</strong>nikája. Bp. 1957. Gondolat Kiad<strong>ó</strong>, 211 old. 43 kép.<br />

VÉRTES, Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Eine prähistorische Silexgrube am Mogyor<strong>ó</strong>sdomb bei Sümeg. = Acta Archaeologica,<br />

Vol. 16. 1964. 187-215. p.<br />

VÉRTES, Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: The depot of silex blades from Boldogk<strong>ő</strong>váralja. = Acta Archaeologica,<br />

Vol. 17. Bp. 1965. 130-136. p.<br />

VÉRTES Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Az arkai „k<strong>ő</strong><strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ámgyár”. Stati<strong>sz</strong>tika a régé<strong>sz</strong>eti kutatásban. = Nép<strong>sz</strong>erű<br />

Technika, 1965. 2. <strong>sz</strong>. 35-38. old. Képekkel.<br />

VÉRTES Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Az <strong>ő</strong>sk<strong>ő</strong>kor és az átmeneti k<strong>ő</strong>kor emlékei Magyaror<strong>sz</strong>ágon. Bp. 1965. Akadémiai<br />

Kiad<strong>ó</strong>, 385 old. (A Magyar Régé<strong>sz</strong>et Kézikönyve I.)<br />

VÉRTES, Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Typolgy of the Buda Industry: a Pebble Tool-Industry from the Hungarian<br />

Lower Palaeolithic. = Quaternaria, Vol. 7. Roma, 1965. 185-195. p.<br />

VÉRTES, Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Zur Technologie grobgeratiger Silexfunde in Nordungarn. = Folia Archaeologica,<br />

Vol. 17. Budapest, 1965. Magyar Nemzeti Múzeum,, 9-36. p. Illus.<br />

VÉRTES, Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: The Upper Palaeolithic site at Mt. Henye, Bodrogkere<strong>sz</strong>túr. = Acta Archaeologica,<br />

Vol. 18. Bp. 1966. 3-14. p.<br />

VÉRTES Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Az <strong>ő</strong>skori technol<strong>ó</strong>gia fejl<strong>ő</strong>dési rátái. = A Magyar Tudományos Akadémia<br />

Társadalmi és Történeti Tudományok O<strong>sz</strong>tályának Közleményei, 15. évf. 1967. 4. <strong>sz</strong>. 265-<br />

283. old.<br />

VÉRTES, Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Rates of Evolution in Palaeolithic Technology. = Acta Archaeologica, Vol.<br />

20. Bp. 1968. Fasc. 1-4. 3-19. p.<br />

VÉRTES Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Kavics Ösvény. A vértes<strong>sz</strong><strong>ő</strong>l<strong>ő</strong>si el<strong>ő</strong>ember regénye. Bp. 1969. Gondolat Kiad<strong>ó</strong>,<br />

234 old. Képekkel, ábrákkal, térképekkel.<br />

VÉRTES Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Őskori bányák Ve<strong>sz</strong>prém megyében. Lovas, a leg<strong>ő</strong>sibb bánya. A sümegi <strong>ő</strong>sbánya.<br />

Ve<strong>sz</strong>prém, 1969. Ve<strong>sz</strong>prém megyei Múzeumi Igazgat<strong>ó</strong>ság, 59 old. Képekkel.<br />

(Ve<strong>sz</strong>prém megyei kiállítási vezet<strong>ő</strong>k.)<br />

VÉRTES, Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong> et al.: Tata, eine mittelpaläolitische Travertin-Siedlung in Ungarn. Bp. 1964<br />

Akadémiai Kiad<strong>ó</strong>, 253 p. (Archaeologia Hungarica 43.)<br />

VESZPRÉMY Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A selmeci város- és bányajogr<strong>ó</strong>l, a Magyar Nemzeti Múzeumban <strong>ő</strong>rzött<br />

kéziratok alapján. = Közlemények a magyar or<strong>sz</strong>ági ásványi nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l<br />

I. Miskolc, 1982. Nehézipari Mű<strong>sz</strong>aki Egyetem, 197-208. old.<br />

VIDA Tivadar: Niels Stensen 1669. évi tanulmányútja az é<strong>sz</strong>ak-magyaror<strong>sz</strong>ági bányavárosokban.<br />

= Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 116. évf. 1983. 9. <strong>sz</strong>. 613-616. old. 3<br />

ábra.<br />

88

VIDACS Aladár: A nyugat-mátrai <strong>sz</strong>ínesérctelepek. = Termé<strong>sz</strong>ettudományi Közlöny, 6(93).<br />

évf. 1962. 7. <strong>sz</strong>. 297-301. old. 10 kép.<br />

VIKIĆ-BELANČIĆ, Branka: Antične svjetlike u Arheološkom Muzeju u Zagrebu. – Antike<br />

Lampensammlung im Archäologischen Museum zu Zagreb. = Vjesnik Arheoloskog Muzeja<br />

u Zagrebu, Vol. 5. Zagreb, 1971. 97-182. p. Illus.<br />

VIKTOR Gyula: Étkezési <strong>sz</strong>okások a rudabányai vasércbányában. = Szül<strong>ő</strong>földünk Borsod-<br />

Abaúj-Zemplén 5. Miskolc, 1983. 25-27. old.<br />

VIKTOR Gyula: Rudabánya a Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok tükrében. Repert<strong>ó</strong>rium. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 118. évf. 1985. 11. <strong>sz</strong>. 785-787. old.<br />

VIKTOR Gyula: A bányá<strong>sz</strong>ok véd<strong>ő</strong><strong>sz</strong>entjének kultu<strong>sz</strong>a Rudabányán. = Szül<strong>ő</strong>földünk Borsod-<br />

Abaúj-Zemplén 8. Miskolc, 1986. 50-52. old.<br />

VIKTOR Gyula: Bányaman<strong>ó</strong>, bányarém. = Szül<strong>ő</strong>földünk, Borsod-Abaúj-Zemplén 10. Miskolc,<br />

1987. 50-51. old. (Rudabányai bányá<strong>sz</strong>hiedelmek.)<br />

VIKTOR Gyula: A rudabányai Érc- és Ásványbányá<strong>sz</strong>ati Múzeum kiállításai. = Bányá<strong>sz</strong>ati<br />

és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok – Bányá<strong>sz</strong>at, 122. évf. 1989. 2. <strong>sz</strong>. 116. old.<br />

VIKTOR Gyula: Bányahelynevek Rudabányán. = Szül<strong>ő</strong>földünk Borsod-Abaúj-Zemplén 15.<br />

Miskolc, 1990. 31-32. old. 1 kép.<br />

VIKTOR Gyula: A bányá<strong>sz</strong>at néprajza Rudabányán és környékén. = Szül<strong>ő</strong>földünk Borsod-<br />

Abaúj-Zemplén 14. Miskolc, 1990. 26-28. old. 2 kép.<br />

VIKTOR Gyula: Bányá<strong>sz</strong> türelemüvegek ké<strong>sz</strong>ítése Rudabányán. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati<br />

Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 124. évf. 1991. 7-8. <strong>sz</strong>. 431-433. old.<br />

VIKTOR, Gyula: Bergmannische Geduldflaschen aus Rudabánya. (Übersetzung und Einführung<br />

von O. Fitz). = Res Montanarum, Leoben, 1993. No. 6. 24-27. p.<br />

VINCZE Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A s<strong>ó</strong>bányá<strong>sz</strong>at és s<strong>ó</strong><strong>sz</strong>állítás emlékei földrajzi neveinkben. = Balogh Lajos –<br />

Ördög Ferenc (<strong>sz</strong>erk.): Névtudomány és művel<strong>ő</strong>déstörténet. A IV. magyar névtudományi<br />

konferencia el<strong>ő</strong>adásai. Pais Dezs<strong>ő</strong> <strong>sz</strong>ületésének 100. évfordul<strong>ó</strong>jára. (Zalaeger<strong>sz</strong>eg, 1986.<br />

okt<strong>ó</strong>ber 8-10.) Bp. 1989. Magyar Nyelvtudományi Társaság, 200-204. old.<br />

(A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 183. <strong>sz</strong>ám.)<br />

VITÁLIS György: Emlékezés dr. Vitális István ércteleptani munkásságára <strong>sz</strong>ületésének 125.<br />

évfordul<strong>ó</strong>ján. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at, 129. évf. 1996. 2. <strong>sz</strong>. 178-<br />

184. old. 1 arckép.<br />

Vízakna s<strong>ó</strong>sfürd<strong>ő</strong>je és s<strong>ó</strong>aknája. = Magyaror<strong>sz</strong>ág és a Nagyvilág, 1868. 28. <strong>sz</strong>.<br />

VLACHOVIČ, Josef: Slovenská med' v 16. a 17. storoci. Bratislava, 1964. Slovenskej Akadémie<br />

Vied, 328 p.<br />

VLACHOVIČ, J.: Súpis zariadení mediarskeho banského podniku v Smolniku z r. 1634. =<br />

89

Historický časopis (Bratislava), 3. 1957. 424-432. p.<br />

VLACHOVIČ, J.: Počiatky habšburskej správy v slovenskom baníctve. = Historický časopis<br />

(Bratislava), 5. 1957. 467-483. p.<br />

VLACHOVIČ, J.: Hutnícke spracúvanie medených rúd v Banskej Bystrici v druhej polovici<br />

16. stor. = Historické štúdie, 5. 1959. 110-148. p.<br />

VLACHOVIČ, J.: Technika dobývania, ťažby a úpravy rúd v mediarskom podniku v Banskej<br />

Bystrici v 16.-18. stor. = Historické štúdie, 7. 1961. 5-30. p.<br />

VLACHOVIČ, J.: Dokumenty k dejinám banského školstva v Československu v 18. stor. = Z<br />

dejín vied a techniky na Slovensku, 3. 1964. 297-317. p.<br />

VLACHIVIČ, J.: Dejiny banského školstva na Slovensku v 18. stočí. = Z dejín vied a techniky<br />

na Slovensku, 3. 1964. 33-96. p.<br />

VLACHOVIČ, J.: Banícka akadémia v Banskej Štiavnici. = Sborník Banská Štiavnica 1964.<br />

322-330. p.<br />

VLACHOVIČ, J.: Banská akadémia v Banskej Štiavnici v 19. storočí. = Z dejín vied a techniky<br />

Slovensku, 4. 1966. 7-46. p.<br />

VLACHOVIČ, J.: K dejinám baníctva na Spiši v 17. a 18. storočí. = Príspevok k dejinám<br />

východného Slovenska. Bratislava, 1964. 101-110. p.<br />

VODA, Juraj: Jozef Karol Hell. Životné dielostrojného inžiniera štiavnických baní v 18.<br />

storočí.<br />

Martin, 1957. Osveta, 125 p.<br />

VODA, Juraj: Ohòové stroje na Slovensku vo vývoji parných strojov pred Wattom v 18. stor.<br />

= Z dejín vied a techniky na Slovensku 1. Bratislava, 1962.<br />

VOGEL, Hans Ulrich (Hrsg.): Yoshida Tora: Salt Production Techniques in Ancient China.<br />

The Aobo Tu. Leiden – New York – Köln, 1993. XXV. 309 p. Abb.<br />

VOJTH Simon: Offenbánya, egyike az erdélyi legnevezetesebb bányá<strong>sz</strong>telepeknek. = Vasárnapi<br />

Ujság, 1857. 319. old.<br />

VOZÁR, Jozef: Inštrukcia pre banské meračstva na Vindšachta. = Sborník Slovnského banského<br />

múzea 3. 1967. 157-165. p. (1839.)<br />

VOZÁR, Jozef: Prehładný vývoj banskej kartografie na Slovensku. = Rozpravy Národného<br />

technického músea, 33. 1967. 148-172. p.<br />

VOZÁR, Jozef: Vývoj banskej kartografie na Slovensku. = Z dejín vied a techniky na Slovensku.<br />

5. Bratislava, 1969. 147-210. p.<br />

VOZÁR, Jozef: Prvý ohňový stroj v banítcve na eur<strong>ó</strong>pskom kontinente. = Dějiny věd a techniky<br />

4. Praha, 1971. 3. 150-165. p.<br />

90

VOZÁR, Jozef: Významné postavy v slovenskej banskej technike od konca 17. storočia do<br />

zalozenia banskoštiavnickej akadémia. = Zbornik slovenského banského múzea 7. Banská<br />

Štiavnica, 1971. 103-141. p.<br />

VOZÁR, Jozef: Opisy najvýznamne jších banských technických zariadení v Banskej Štiavnici<br />

od. F. E. Angersteina z polovice 18. storočia. = Z dejín vied a techniky na Slovensku,<br />

1974. 449-496. p.<br />

VOZÁR, Jozef: Watercolumn pumping machines of J. K. Hell in World mining technique. =<br />

Acta historiae (Praha), 1974. No. 7.<br />

VOZÁR, Jozef: English mechanic Isaac Potter – constructor of the first fire-engines in Slowakia.<br />

= Studia historica Slovaka 7. Bratislava, 1974. 102-140. p.<br />

VOZÁR, Jozef: Anglický mechanik Izák Potter a prvé „ohňové stroje” na Slovensku. = Historické<br />

štúdie 20. Bratislava, 1976. 73-99. p.<br />

VOZÁR, Jozef (Hrsg.): Das Goldene Bergbuch. /Schemnitz/ /Kremnitz/ /Neusohl/. – Zlatá<br />

kniha banícka /Banská Štiavnica/ /Kremnica/ /Banská Bystrica/. Bratislava, 1983. Veda,<br />

263 p. Illus. (Monumenta Slovaciae Montanistica.)<br />

VOZÁR, Jozef: A <strong>sz</strong>lovákiai bányá<strong>sz</strong>at-kohá<strong>sz</strong>at története 1918-ig az 1919-1980 közötti <strong>sz</strong>lovák<br />

történetírásban. = Közlemények a magyaror<strong>sz</strong>ági ásványi nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l<br />

II. Miskolc, 1984. Nehézipari Mű<strong>sz</strong>aki Egyetem, 123-187. old. ( Több <strong>sz</strong>áz tételes bibliográfiával!)<br />

VOZÁR, Jozef: Eur<strong>ó</strong>pska nepriama amalgamácia a slovenské baníctvo. Bratislava, 1988.<br />

Veda, 149 p. (Z dejín vied a techniky na Slovensku, 13.)<br />

VOZÁR, Jozef – HOCK, Milan: Vývoj banských máp a meracích prístrojov. Katal<strong>ó</strong>g k výstave.<br />

[Banská Štiavnica], bez r. Slovenské banské múzeum, 63 p. Illus.<br />

WACHTLER, E.: Bergarbeit zur Kaiserzeit. Berlin, 1962.<br />

WAGENBRETH, Otfried – WACHTLER, Eberhard (Hrsg.): Bergbau im Erzgebirge. Technische<br />

Denkmale und Geschichte. Leipzig, 1990. Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie,<br />

504 p. 234 Fotos, 124 Abb.<br />

WAGENHUBERTOVÁ, A.: Medzevské Hámre. I. Vlastivedný sborník, Archív mesta<br />

Košice, Košice 1955. 204-212.<br />

WAGNER, D. B.: Iron and Steel in Ancient China. Leiden, 1993. Brill.<br />

WAGNER, J. T.: Gold Mining of California. Berkeley, 1970.<br />

WALDBAUM, J. C.: From Bronze to Iron. Göteborg, 1978. Paul Aströms Förlag. (Studies in<br />

Mediterranean Archaeology 54.)<br />

WARREN, S. E. - WILLIAMS, O. - NANDRIS, J.: The sources and distribution of obsidian<br />

in Central Europe. = International Symposium on Archeometry and Archeological Pros-<br />

91

pection, Pennsylvania, 1977.<br />

WATKINS, T.H.: Gold and Silver in the West. Palo Alto, California, 1971.<br />

WEED, W.: The copper mines of Cyprus. London, 1907.<br />

WEISGERBER, G.-SLOTTA, R.-WEINER, J. (Hrsg.): 5000 Jahre Feuersteinbergbau. Bochum,<br />

1980. Deutsches Bergbau-Museum, 672 p. (Veröffentlichungen des Deutsches<br />

Bergbau-Museums, 22.)<br />

WEISZ Tádé: Az erdélyré<strong>sz</strong>i bányá<strong>sz</strong>at rövid ismertetése. Bp. 1891. 101-171. old. (Különlenyomat<br />

a M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve IX. köt. 6. füzetéb<strong>ő</strong>l.)<br />

WENZEL, Gustav: Das Stadt- und Bergrecht der k. Frei- u. Bergstadt Schemnitz aus dem<br />

13 Jahrhunderte. = Anzeigeblatt der Jbb für Literatur, Bd. 104. Wien, 1843. 1-21. p.<br />

WENZEL Gu<strong>sz</strong>táv: A magyar és erdélyi bányajog rend<strong>sz</strong>ere. 1-2. köt. Buda, 1863-64. – 2. kiadás:<br />

1-2. köt. Athenaeum, 1871-72.<br />

WENZEL Gu<strong>sz</strong>táv: A magyar bányajog rend<strong>sz</strong>ere. Második kiadás. Pest, 1872.<br />

WENZEL Gu<strong>sz</strong>táv: Az als<strong>ó</strong>-magyaror<strong>sz</strong>ági bányavárosok küzdelme a nagy-lucsei<br />

D<strong>ó</strong>czyakkal<br />

1494-1548. Bp. 1876. Magyar Tudományos Akadémia. (Értekezések a történeti tudományok<br />

köréb<strong>ő</strong>l.)<br />

WENZEL Gu<strong>sz</strong>táv: Magyaror<strong>sz</strong>ág bányá<strong>sz</strong>atának kritikai története. Bp. 1880. Magyar Tudományos<br />

Akadémia, 456 old.<br />

WENZEL Gu<strong>sz</strong>táv: A Fuggerek jelent<strong>ő</strong>sége Magyaror<strong>sz</strong>ág történetében. Bp. 1882.. Magyar<br />

Tudományos Akadémia, 70 old.<br />

WESTERMANN, Ekkehard: Montanwirtschaft Mitteleuropas vom 12. bis 17. Jahrhundert.<br />

Bochum, 1984. Deutsches Bergbau-Museum, 221 p. (Veröffentlichungen aus dem Deutschen<br />

Bergbau-Museum, 30.)<br />

WHITE, B.: Silver, its romance and history. London, 1917.<br />

WHITTICK, Cl.: Roman mining in Britain. = Transaction of the Newcomwen Society, Vol.<br />

12. 1933. 57-84. p.<br />

A wieliczkai s<strong>ó</strong>bányákr<strong>ó</strong>l. = Magyaror<strong>sz</strong>ág és a Nagyvilág, 1868. 51. <strong>sz</strong>.<br />

WILLIAMS, Archibald: A modern bányá<strong>sz</strong>at. Fordította: Réz Géza. Bp. l914. Franklin-Tár-<br />

sulat, 396 old. (Ismeretterje<strong>sz</strong>t<strong>ő</strong> Könyvtár.) – Tartalom: Bevezetés. – Az <strong>ő</strong>si bányá<strong>sz</strong>at. –<br />

A nagy nyugat Eldorád<strong>ó</strong>ja. [Az amerikai Sierra Nevada aranybányá<strong>sz</strong>ata.] – Az antipodák<br />

aranymez<strong>ő</strong>i. [Az au<strong>sz</strong>trália Új-Dél-Wales aranybányá<strong>sz</strong>ata.] – Westrália. [Nyugat-Au<strong>sz</strong>trália<br />

aranybányá<strong>sz</strong>ata.] – A witwatersrandi aranybányák. – Az é<strong>sz</strong>ak Eldorád<strong>ó</strong>ja. [Ala<strong>sz</strong>ka.]<br />

– A gyémántbányá<strong>sz</strong>at. – A Comstock telér története. [A Sierra Nevadában.] – A<br />

leadvllei bányák. – Ezüstro<strong>sz</strong>ág bányái. [Mexik<strong>ó</strong> ezüstbányá<strong>sz</strong>ata.] – A „Real del Monte”.<br />

[Mexik<strong>ó</strong>.] – Rio Tinto rézbányái. – Más híres rézbányák. – A higany bányá<strong>sz</strong>ata. – Cornwall<br />

<strong>ó</strong>nbányá<strong>sz</strong>ata. – A A vasbányá<strong>sz</strong>at. – A márványk<strong>ő</strong> bányá<strong>sz</strong>ata. – A gránit és más k<strong>ő</strong>zetek<br />

bányá<strong>sz</strong>ata. – A rubinbányák Burmában. – A s<strong>ó</strong>bányá<strong>sz</strong>at. – A kénbányá<strong>sz</strong>at. – A<br />

92

ányá<strong>sz</strong>foglalkozás ve<strong>sz</strong>élyei.<br />

WILLIAMS, Olwen - NANDRIS, John: The Hungarian and Slovak sources of archeological<br />

obsidian. An interim report on further fieldwork, with a note on tektites. = The Journal of<br />

Archaeological Science, Vol. 4. London, 1977. 207-219. p.<br />

WILLIAMS-THORPE, Olwen - WARREN, Stanley E. - NANDRIS, John: The distribution<br />

and provenance of archaeological obsidian in Central and Eastern Europe. = Journal of<br />

Archaeological Science, Vol. 11. London, 1984. 183-212. p.<br />

WILLIAMS-THORPE, O. - WARREN, S. E. - NANDRIS, J.: Characterization of obsidian<br />

sources and artefacts from Central and Eastern Europe, using instrumental neutron activation<br />

analisys. = BÍRÓ Katalin, T. (ed.): Őskori kovabányá<strong>sz</strong>at... Vol. 2. Bp. 1987. 271-<br />

279. p. 6 figs.<br />

WILSDORF, Helmut: Bergleute und Hüttenmanner im Altertum bis zum Ausgang der Rö-<br />

mischen Republik. Ihre wirtschaftliche, soziale und juristische Lage. Berlin, 1952. Akademie-Verlag,<br />

284 p. (Freiberger Forschungshefte. Reihe D. Kultur und Technik. Heft 1.)<br />

WILSDORF, Helmut: Georg Agricola und seine Zeit. Berlin, 1956. VEB Deutscher Verlag<br />

der Wissenschaften, 335 p. 11 Abb. 79 Tafeln.<br />

WILSDORF, Helmut: Kulturgeschichte des Bergbaus. Ein illustrierter Streifzug durch Zeiten<br />

und Kontinente. Essen, 1987. Verlag Glückauf, 410 p. 355 Abb.<br />

WILSDORF, Helmut: Montanwesen. Ein Kulturgeschichte. Leipzig, 1987. Edition Leipzig,<br />

410 p. 355 Abb.<br />

WILSON, A. J.: The Living Rock. The story of metals since earliest times and their impact<br />

on developing civilization. Cambridge, 1994. Woodhead Publishing Ltd., 291 p.<br />

von WINKELMANN, H.: Der Bergbau in der Kunst. Essen, 1958. Glückauf. (2. Aufl.: 1971.)<br />

WITTER, W.: Die Kenntnis von Kupfer und Bronze in der alten Welt. Leipzig, 1938.<br />

/Mannusbücherei, vol. LXIII./<br />

WODITSKA István (<strong>sz</strong>erk.): A nagybányai m. kir. bányaigazgat<strong>ó</strong>sági kerület monographiája.<br />

Nagybánya, 1896. 318 old. – Ism.: Téglás Gábor, Századok, 1897.<br />

WOLF, H.: Studien zur deutschen Bergmannssprache. Tübingen, 1958.<br />

WOLLMANN, Volker: Cercetari privind carierele de piatra din Dacia romana. – Untersuchungen<br />

über römische Steinbruche aus Dakien. = Sargetia, Vol. 10. 1973. 105-130. p. Ill.<br />

WOLLMANN, Volker: Römisches Goldbergbau in Alburnus Maior (Rosia Montana) in Dakien.<br />

= Der Anschnitt, Bd. 28. Bochum, 1976. 182-191. p.<br />

WORMS, St.: Schwazer Bergbau im 15. Jahrhundert. Wien, 1904.<br />

ZEHENTMAYER, Joseph: Verzeichniss der goldführenden Flüsse Siebenbürgens. = Verhandlungen<br />

und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu<br />

93

Hermannstdt (Nagy<strong>sz</strong>eben), Bd. 3. 1852.<br />

ŽIFČÁK, František: K problematike erbov a pečati východoslovenských banských miest. =<br />

Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 235-248. p. Illus.<br />

(Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

ŽILÁK, Ján: Z dejín baníctva v Gemeri a Malohonte od konca 16. do konca 16. storočia. =<br />

Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 196-206. p. Illus.<br />

(Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

ZIPPE, X.: Geschichte der Metalle. Wien, 1857.<br />

ZIPPELIUS, G.: Urgeschichte des Schmiedes. Würzburg, 1901<br />

Z minulosti a súčasnosti baníctva v Banskej Štiavnici. Bratislava, 1964. Slovenské vydavatel'stvo<br />

technickej literatúry, 166 p. Illus.<br />

ZOLTAY Endre: Néhány hazai La Téne-kori vastárgy metallográfiai vizsgálata. = Archaeologiai<br />

Értesít<strong>ő</strong>, 83. évf. 1956. 44-45. old.<br />

ZOMBORY Gu<strong>sz</strong>táv: Be<strong>sz</strong>terczebánya. = Vasárnapi Ujság, 1857. 221., 373. old. Képpel.<br />

(Település, piac, réz- és vasolva<strong>sz</strong>t<strong>ó</strong>, vashámor. – Óhegy: bányák, Máriakegykép, búcsújár<strong>ó</strong>hely.)<br />

ZOMBORY Gu<strong>sz</strong>táv: Nagy-R<strong>ő</strong>cze. = Vasárnapi Ujság, 1868. 17-18. old. Képpel. (Bányák,<br />

hámorok is.)<br />

ZOMBORY Gu<strong>sz</strong>táv: Rozsny<strong>ó</strong>. = Vasárnapi Ujság, 1864. 252-254. old. (A bányá<strong>sz</strong>atr<strong>ó</strong>l is.)<br />

ŽUDEL, Juraj: Obyvateľstvo slobodných král’ovských banských miest na Slovensku v druhej<br />

polovici 18. a v prvej polovici 19. stoeočia. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku.<br />

Martin, 1990. Osveta, 214-224. p. (Német nyelvű ös<strong>sz</strong>efoglal<strong>ó</strong>val.)<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Delius: "Anleitung zu der Bergbaukunst" című könyvének francia kiadása<br />

és sorsa a hazai <strong>sz</strong>akirodalomban. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok - Bányá<strong>sz</strong>at,<br />

109. évf. 1976. 11. <strong>sz</strong>. 777-782. old. 2 ábra.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Magyaror<strong>sz</strong>ág ércbányá<strong>sz</strong>ata a honfoglalást<strong>ó</strong>l az I. világhábor<strong>ó</strong> végéig.<br />

(Topográfia és gazdasági áttekintés). = Közlemények a magyaror<strong>sz</strong>ági ásványi nyersanyagok<br />

történetéb<strong>ő</strong>l I. Miskolc, 1982. Nehézipari Mű<strong>sz</strong>aki Egyetem, 13-48. old.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Az or<strong>sz</strong>ágos bányajog és bányaigazgatás fejl<strong>ő</strong>dési iránya Magyaror<strong>sz</strong>ágon<br />

a honfoglalást<strong>ó</strong>l az I. világháború végéig. = Közlemények a magyaror<strong>sz</strong>ági ásványi<br />

nyersanyagok történetéb<strong>ő</strong>l I. Miskolc, 1982. Nehézipari Mű<strong>sz</strong>aki Egyetem, 167-196. old.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong> (<strong>sz</strong>erk.): A selmeci bányá<strong>sz</strong>ati és erdé<strong>sz</strong>eti akadémia oktat<strong>ó</strong>inak rövid<br />

életrajza és <strong>sz</strong>akirodalmi munkássága 1735 – 1918. Miskolc, 1983. Nehézipari Mű<strong>sz</strong>aki<br />

Egyetem, 364 old.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A magyar bányá<strong>sz</strong>ati-kohá<strong>sz</strong>ati oktatás 250 évér<strong>ő</strong>l. = Évfordul<strong>ó</strong>ink a<br />

mű<strong>sz</strong>aki és termé<strong>sz</strong>ettudományokban 1985. Bp. 1984. Mű<strong>sz</strong>aki és Termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />

94

Egyesületek Szövetsége, 33-35. old.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: S<strong>ó</strong>bányá<strong>sz</strong>at és s<strong>ó</strong>kereskedelem. [A középkorban.] = Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />

ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 51-53. old.<br />

Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Bányá<strong>sz</strong>at és kohá<strong>sz</strong>at a 14-15. <strong>sz</strong>ázadban. = Magyaror<strong>sz</strong>ág ipar- és<br />

technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 54-55. old. Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A bányá<strong>sz</strong>at technikája. [A 14-15. <strong>sz</strong>ázadban.] = Magyaror<strong>sz</strong>ág ipar- és<br />

technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 56-59. old. Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Arany és ezüst. [Bányá<strong>sz</strong>atuk a 14-15. <strong>sz</strong>ázadban.] = Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />

ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 60-62. old.<br />

Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Réztermelés. [A 14-15. <strong>sz</strong>ázadban.] = Magyaror<strong>sz</strong>ág ipar- és technikatörténete.<br />

(Pannon enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 63-65. old. Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Bányá<strong>sz</strong>at a 16-17. <strong>sz</strong>ázadban. = Magyaror<strong>sz</strong>ág ipar- és technikatörténete.<br />

(Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 126-127. old. Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Bányá<strong>sz</strong>at a 18-19. <strong>sz</strong>ázadban. = Magyaror<strong>sz</strong>ág ipar- és technikatörténete.<br />

(Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 206-208. old. Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Nemesfémek, <strong>sz</strong>ínesfémek. [Termelése a 18-19. <strong>sz</strong>ázadban.] = Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />

ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 209-<br />

211. old. Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Selmecbányai eldorád<strong>ó</strong>. = Magyaor<strong>sz</strong>ág ipar- és technikatörténete.<br />

(Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 212-213. old. Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Vasgyártás. [A 18-19. <strong>sz</strong>ázadban.] = Magyar ipar- és technikatörténet.<br />

(Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 214-217. old. Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: K<strong>ő</strong>s<strong>ó</strong>bányá<strong>sz</strong>at. [A 18-19. <strong>sz</strong>ázadban.] = Magyaror<strong>sz</strong>ág ipar- és technikatörténete.<br />

(Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 218-221. old. Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Bányá<strong>sz</strong>ati tudományok a 18. <strong>sz</strong>ázadban. = Magyaror<strong>sz</strong>ág ipar- és technikatörténete.(Pannon<br />

Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 225-227. old.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: A mű<strong>sz</strong>aki fels<strong>ő</strong>oktatás meg<strong>sz</strong>ületése. [Selmecbányán.] =<br />

Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />

ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 228-230. old.<br />

Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Antonio Giovanni Scopoli. = Évfordul<strong>ó</strong>ink a mű<strong>sz</strong>aki és termé<strong>sz</strong>ettudományokban<br />

1988. Bp. 1987. Mű<strong>sz</strong>aki és Termé<strong>sz</strong>ettudományi Egyesületek Szövetsége,<br />

117-119. old. 1 kép.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Szerencse föl! Szerencse le! Kunoss Endre (1811-1844) bányá<strong>sz</strong>dalai<br />

95

és a bányá<strong>sz</strong> himnu<strong>sz</strong> eredete. Miskolc, 1995. Miskolci Egyetem Könyvtára, 97 old.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong> (<strong>sz</strong>erk.): Péch Antal és kora. Bányá<strong>sz</strong>at és kohá<strong>sz</strong>at a 19. <strong>sz</strong>. második felében.<br />

A Miskolci Egyetemen 1995. december 1-én rendezett nemzetközi tudományos<br />

ülés<strong>sz</strong>ak el<strong>ő</strong>adásai.. Miskolc – Rudabánya, 1997. Miskolci Egyetem Könyvtára, Levéltára<br />

és Múzeuma – Érc- és Ásványbányá<strong>sz</strong>ati Múzeum, 257 old.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Selmecr<strong>ő</strong>l indultunk. A mai Miskolci Egyetem <strong>ő</strong>sének, az egykori bányá<strong>sz</strong>ati,<br />

kohá<strong>sz</strong>ati és erdé<strong>sz</strong>eti alma maternek története és alapvet<strong>ő</strong> dokumentumai 1735ös<br />

alapítását<strong>ó</strong>l Miskolcra településéig. Miskolc, 1999. Miskolci Egyetem, 326 old.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Bányá<strong>sz</strong>at az <strong>ő</strong>skort<strong>ó</strong>l a honfoglalásig. = Magyaror<strong>sz</strong>ág ipar- és technikatörténete.<br />

(Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 14-17. old. Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Bányá<strong>sz</strong>atunk kezdetei. = Magyaror<strong>sz</strong>ág ipar- és technikatörténete.<br />

(Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 41-45. old. Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Az Árpádok pénzverése. = Magyaror<strong>sz</strong>ág ipar- és technikatörténete.<br />

(Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 46-47. old. Ábrákkal.<br />

ZSÁMBOKI Lá<strong>sz</strong>l<strong>ó</strong>: Vasgyártás. [A középkorban.] = Magyaror<strong>sz</strong>ág ipar- és technikatörténete.<br />

(Pannon Enciklopédis.) H. n. 1999. Kertek 2000, 48-50. old. Ábrákkal.<br />

ZSEMLEY O<strong>sz</strong>kár: A ti<strong>sz</strong>olczi kincstári vasmű és fiskalitás monográfiája 1611-1903. Rima<strong>sz</strong>ombat,<br />

1904.<br />

ZSEMLEY O<strong>sz</strong>kár: Höll Károly. = Bányá<strong>sz</strong>ati és Kohá<strong>sz</strong>ati Lapok, 1. 1905. 39. <strong>sz</strong>. 284-291.<br />

old.<br />

ZSUFFA Tibor: A hajdani monoki vashámor nyomában. = É<strong>sz</strong>ak-Magyaror<strong>sz</strong>ág, 1960. dec.<br />

28.<br />

96

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!