A meseautós
Megjelent: Sport&Style, 2013. tavasz {A világ hét csodája, hét dombra épülő Róma, hétmérföldes csizma, a 007-es ügynök. És Michelisz Norbert hét éve. Az is MESÉBE illő sztori. A himesházi fiú 21 évesen ült először igazi versenykocsiban, hogy aztán tavaly, hét évvel később privát vb-címet szerezzen a túraautó-sorozat irálykategóriájában, a WTCC-ben. Az ő történetében ráadásul a TANULSÁG a legszebb, amelyből mi magunk is ÉPÍTKEZHETÜNK: nincs olyan, hogy túl merész álom.}
Megjelent: Sport&Style, 2013. tavasz {A világ hét csodája, hét dombra épülő Róma, hétmérföldes csizma, a 007-es ügynök. És Michelisz Norbert hét éve. Az is MESÉBE illő sztori. A himesházi fiú 21 évesen ült először igazi versenykocsiban, hogy aztán tavaly, hét évvel később privát vb-címet szerezzen a túraautó-sorozat irálykategóriájában, a WTCC-ben. Az ő történetében ráadásul a TANULSÁG a legszebb, amelyből mi magunk is ÉPÍTKEZHETÜNK: nincs olyan, hogy túl merész álom.}
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
INTERJÚ<br />
Fotó: LÉKÓ TAMÁS<br />
Szerző: SZALAY ATTILA<br />
Stylist: ORDASI ZSOLT<br />
Fotóasszisztens: SATA NORBERT<br />
Smink: IPACS SZILVIA<br />
A helyszínért köszönet: G1 KART CENTER, Budapest<br />
A mese autós<br />
A világ hét csodája, hét dombra épülő Róma, hétmérföldes csizma, a 007-es<br />
ügynök. És Michelisz Norbert hét éve. Az is MESÉBE illő sztori. A himesházi<br />
fiú 21 évesen ült először igazi versenykocsiban, hogy aztán tavaly, hét évvel<br />
később privát vb-címet szerezzen a túraautó-sorozat királykategóriájában,<br />
a WTCC-ben. Az ő történetében ráadásul a TANULSÁG a legszebb, amelyből<br />
mi magunk is ÉPÍTKEZHETÜNK: nincs olyan, hogy túl merész álom.<br />
Ing: G-STAR<br />
Nadrág: RICHARD J BROWN<br />
Öv és cipő: A. TESTONI<br />
Óra és telefon: TAG HEUER<br />
16 SPORT & STYLE – 2013 TAVASZ SPORT & STYLE – 2013 TAVASZ 17
Nyugtasson meg, annak idején bukás nélkül szerzett<br />
jogosítványt, ugye?<br />
Igen, méghozzá olyan hamar, amennyire csak lehetett.<br />
Emlékszem, a rutinvizsga épp a 17. születésnapomon<br />
volt, nem okozott gondot. Két héttel később már a forgalmit is abszolváltam,<br />
sőt két évre rá megszereztem a C-E kategóriájú jogsit, tehát<br />
teherautót és nehéz pótkocsist is vezethetek.<br />
Csak nem kamionosnak készült?<br />
Aligha, csupán kaptam az alkalmon. Az egyik ismerősöm jelentkezett<br />
a tanfolyamra, és amikor apám tudomást szerzett róla, felajánlotta,<br />
hogy finanszírozza, ha elkezdem én is. Gondoltam, miért ne…<br />
Laikusként kérdem: nehezebb teherautót vezetni?<br />
Talán furcsa, de nem. Az ember előbb-utóbb hozzászokik a tekintélyesebb<br />
méretekhez, csak körültekintőbbnek és<br />
előrelátóbbnak kell lenni. A nagyobb súly<br />
kéz a kézben jár a nagyobb felelősséggel,<br />
hogy mást ne mondjak, a féktáv jóval hoszszabb,<br />
mint egy átlagos kocsi esetében.<br />
Kész szerencse, hogy a tanuló táblát már rutinos<br />
sofőrként vette a nyakába. Mert ha jól<br />
sejtem, nem pelyhedző állú kamaszként ült<br />
először a volán mögé.<br />
Hát nem… Hétéves voltam, amikor a nagybátyám<br />
épített nekem egy vaskeretes kisautót.<br />
Nagyobb volt, mint egy gokart, de kisebb az<br />
utcai kocsiknál, méretben valahol a kettő között<br />
kell elképzelni. Egy 50 köbcentis Simson<br />
kerékpár motorját szerelte bele, ez volt az első<br />
járművem három pedállal, váltóval – olyannak<br />
tűnt, mint egy igazi autó. Szülői felügyelettel<br />
körözhettem vele a falunkban,<br />
Himesháza földes útjain 40-50 km/h-s sebességgel<br />
vertem fel a port.<br />
Az autósport iránti rajongása kimerült ebben<br />
vagy lelkes szurkoló is volt egyben?<br />
Forma–1-et néztem, mint sokan mások. Ayrton<br />
Senna volt az első olyan figura, akire felnéztem. Utána nem jött hasonló.<br />
Sajnos nem láttam sokat versenyezni, mert az 1994-es idény volt<br />
az első, amit elejétől a végéig követtem. Abban az évben talán az egyetlen<br />
futam volt, ami alatt nem a tévé előtt gubbasztottam, amelyiken<br />
halálos balesetet szenvedett. Épp a nagybátyámat kísértem el ralizni.<br />
Nem ijedt meg? Mégiscsak a példaképe halt meg, ráadásul autóversenyzés<br />
közben…<br />
Gyerekfejjel nem fogtam fel teljesen a történteket, és azért a kötődésem<br />
sem volt olyan erős a sorozathoz és a személyhez. A gondolat csírája<br />
sem fogant meg bennem, hogy ez az egész veszélyes is lehet – sem<br />
akkor, sem később. Az autó nekem olyan, mint egy burok, amikor beülök,<br />
előtörnek a gyerekkori emlékek, az égett gumi, a fékbetét, a benzingőz<br />
illata, amelyek miatt otthon érzem magam. Otthon és biztonságban.<br />
Például erősen allergiás vagyok, rengeteget folyik az orrom,<br />
de a kocsiban hirtelen elmúlik, ugyanúgy, ahogy a félelem is.<br />
Visszatérve Sennára, tudja, hány évesen kezdte a vezetést?<br />
Elég fiatalon, láttam róla fotókat gokartozás közben. Kölyök volt még.<br />
A feljegyzések szerint hétévesen tanult a családi farm körül. Pont,<br />
mint Michelisz Norbert.<br />
Komoly. És én eddig még azt hittem, későn vágtam bele…<br />
Abban a tekintetben mindenképp, hogy versenyautóba csak 21 évesen<br />
ült először.<br />
Egész pontosan 2005. szeptember 13-án, egy keddi napon. Ez a dátum<br />
örökre beégett az agyamba. Tesztnapot tartottak a Hungaroringen, a<br />
Zengő Motorsport pedig adott nekem egy esélyt az addigi szimulátoros<br />
eredményeim alapján.<br />
Gondolom, nagyon izgult előtte…<br />
Cseppet sem. Úgy fogtam fel, mint egy ajándékot, nem fűztem vérmes<br />
reményeket a saját autóversenyzői pályafutásomhoz. Ezer emberből,<br />
aki azt hiszi magáról, jól vezet utcai kocsiban, talán csak egy tudna értékelhető<br />
eredményeket produkálni versenyautóban is – vagy egy sem.<br />
Ebből kiindulva egyszerűen ki akartam élvezni azt a napot.<br />
És hét évvel később megnyeri a privát világbajnoki címet a WTCCben.<br />
Előfordul, hogy fekszik az ágyon vagy ül<br />
a kocsiban, miközben megpróbálja végiggondolni,<br />
honnan hová jutott ilyen rövid idő alatt?<br />
A holt szezonban gyakran megesik, olyankor lecsendesedik<br />
körülöttem minden, nem érzem<br />
úgy, hogy rám van csavarva egy hangszóró, ami<br />
felerősíti az összes rezdülést velem kapcsolatban.<br />
Olyankor van időm gondolkodni, felfogni,<br />
hogy hét év alatt kétszer-háromszor fenekestül<br />
megfordult velem a világ. Nemrég még a zsebpénzemből<br />
spóroltam az autós videojátékokra,<br />
a számítógép előtt álmodoztam a versenyzésről.<br />
Mostanra ebből valóság lett. Szerencsés vagyok,<br />
mert lehetőséget kaptam és bebizonyíthattam,<br />
tudok élni vele. Ez akkora elégedettséget<br />
hozott az életembe, hogy innentől minden<br />
csak hab a tortán. Eljutottam arra a pontra,<br />
amikor már egyedül rajtam múlnak a dolgok.<br />
Ezt értsük az anyagiakra?<br />
A 2013-as az első olyan évem, amikor nem két<br />
héttel a rajt előtt dőlt el, összejön-e a pénz, tudjuk-e<br />
vállalni az idényt, hanem már tavaly,<br />
Makaóban úgy szálltam ki a kocsiból, valószínűleg<br />
lesz folytatás. Külső szemlélőként ez talán<br />
furcsa, nem egyszer, nem kétszer szembesülök a véleménnyel, miszerint<br />
én biztos milliókat keresek, közben meg az az igazság, hogy<br />
Magyarországról előteremteni az anyagi hátteret kőkemény munka.<br />
A Hondánál gyár által támogatott pilóta lett. Ez javított a helyzeten?<br />
Inkább csak szakmailag, hiszen fizetésre nem számíthatok a Hondától,<br />
mint a gyári pilóták, ellenben az autó mellett minden technikai segítséget<br />
megkapok. Ezért is volt fontos a váltás, mert a BMW-ből nem<br />
tudtunk volna többet kihozni idén, mint tavaly – vagy csak óriási szerencsével.<br />
Teljesen kiismertük a kocsit, nem volt hová fejlődni. A<br />
Honda viszont új szereplője a sorozatnak, a gyár teljes mellszélességgel<br />
támogatja a projektet, röviden: lendületben van. Azokat a lehetőségeket<br />
láttam a Hondában, amelyeket a BMW-ben már nem.<br />
A gyári jelenléttel ugyanakkor a privát vb-címének megvédésétől elesett.<br />
Innentől az összetett sikert, az igazán nagy győzelmet várják<br />
öntől. Érzi a nyomást?<br />
A nyomás elsősorban nem kívülről, hanem belülről jön. Én már 2010-<br />
ben, amikor az első futamgyőzelmemet arattam Makaóban, megfogalmaztam<br />
magamban, hogy az összetett világbajnoki cím a célom.<br />
Persze a Yokohama Trophy is fontos állomás, de az igazi elégtételt az<br />
jelenti, amikor az egész mezőnyt megelőzöm. Szükségem van az olyan<br />
napokra, amelyeken azt érzem, bárkit le tudok győzni.<br />
Tavaszi dzseki: REPORTER<br />
Ing: FABIO INGIRAMI, Nadrág: G-STAR<br />
Cipő: PREMIATA, Óra: TAG HEUER<br />
Bukósisak: RUBY<br />
18 SPORT & STYLE – 2013 TAVASZ SPORT & STYLE – 2013 TAVASZ 19
Zakó: REPORTER<br />
Póló és nadrág: DSQUARED<br />
Öv: G-STAR<br />
Bukósisak: RUBY<br />
Ing: G-STAR<br />
Nadrág: REPORTER<br />
Öv: A.TESTONI<br />
Óra: TAG HEUER<br />
20 SPORT & STYLE – 2013 TAVASZ SPORT & STYLE – 2013 TAVASZ 21
Mi történik, amikor ez nem sikerül? Nehéz<br />
nem úgy gondolni az eddigi karrierjére,<br />
mint egy hollywoodi sikertörténetre, de feltételezem,<br />
a színfalak mögött önnek is vannak<br />
rossz napjai.<br />
Méghozzá több, mint szeretném. A mélypontok<br />
viszonylag gyorsan utolértek, de ez is kellett<br />
ahhoz, hogy eljussak idáig. Ezáltal jobban<br />
megismertem saját magam, rájöttem, hogy<br />
már a nehéz helyzetektől sem ijedek meg.<br />
Addig úgy sem nyugszom, amíg nem zárok<br />
pipával egy fejezetet, amíg a kudarcokat nem<br />
követi sikerélmény. Így tanultam meg kimászni<br />
a gödrökből.<br />
Nadrág és poló: G-STAR<br />
Dzseki: REPORTER<br />
Ing: DSQUARED<br />
Nadrág: REPORTER<br />
Öv és cipő: A. TESTONI<br />
Táska: RAVAZZOLO<br />
Melyik volt az eddigi legmélyebb?<br />
2011 év vége. Nem zártunk jó szezont, finoman<br />
szólva sem. Egy ilyen gondterhelt időszak<br />
után pedig messze nem magától értetődő<br />
a folytatás. Akkor azt vettem észre a csapaton,<br />
kicsit belefáradt a sikertelenségbe,<br />
nem biztos, hogy mindenki akarja a közös jövőt.<br />
Fel kellett készülnöm lelkiekben arra,<br />
hogy ennyi volt, itt a vége… Aztán valahogy<br />
ez is megoldódott automatikusan. Néha magamtól,<br />
néha rajtam kívül álló tényezők segítségével,<br />
de az összes kilátástalan helyzetből<br />
megtaláltam a kivezető utat.<br />
Azért érdekelne, hogyan dolgozza fel ezeket<br />
a szituációkat.<br />
Zárkózott típus vagyok. A szeretteim ismernek,<br />
tudják jól, ha meg akarok beszélni velük<br />
valamit, akkor meg is teszem – ha nem, nem.<br />
Utálok panaszkodni, inkább magamban rendezem<br />
le a fájdalmaimat, és próbálok úgy viselkedni<br />
a környezetemmel, hogy lehetőleg minél<br />
kevesebbet vegyen észre a belső harcaimból.<br />
Az önmarcangolás veszélyes fegyver, jobb<br />
kibeszélni a dolgokat, nem?<br />
Lehet. A barátnőm, Johanna is szeretne megnyitni,<br />
amikor látja rajtam, valami bánt. Ő<br />
mindent megoszt velem, tudom, nem volt<br />
könnyű elfogadnia, hogy én pont az ellenkezője<br />
vagyok. Próbálok változtatni, de sose leszek<br />
olyan, akinek ez könnyen megy.<br />
Versenyzés közben is magába fojtja a gondjait?<br />
Vagy olyankor azért kifakad néha?<br />
Ha nem úgy alakulnak a dolgaink, ahogy szeretném,<br />
holott a kezünkben van minden eszköz<br />
ehhez, marha könnyen kijövök a sodromból.<br />
Az autóban ülő Michelisz Norbert egy állat,<br />
a felemelt hang, az üvöltözés természetes<br />
velejárója egy versenyhétvégének.<br />
Szerencsére a bukósisak álarcnak is kitűnő,<br />
takarja az érzelmeket. Előfordul, hogy amíg<br />
nem higgadok le, magamon hagyom. Ezt az<br />
oldalamat csak nagyon kevesen ismerik.<br />
Az biztos, pláne, hogy a leggyakoribb kritika,<br />
amit megkap, az agresszivitás hiánya…<br />
Annak, aki azt mondja, nem vagyok elég agresszív,<br />
javaslom, nézzen meg a korábbi éveimből,<br />
amikor olyan sorozatban indultam,<br />
MICHELISZ NORBERT AUTÓS PÁLYAFUTÁSA ÚJ MÉRFÖLDKŐHÖZ ÉRKEZETT A HONDA CIVICKEL<br />
EGY ÚJ BARÁTSÁG KEZDETE<br />
Michelisz Norbert igen eredményes szezont zárt 2012-ben a túraautóvilágbajnokságon,<br />
hiszen megnyerte a legjobb a privát versenyzőnek járó<br />
Yokohama Drivers’ Trophyt. A 2013-as szezonban már egy Honda Civicet<br />
vezethet, ezzel új távlatok nyílnak meg előtte.<br />
Michelisz Norbert mindössze három éve versenyez<br />
az FIA túraautó-világbajnokságon<br />
(WTCC), de ez idő alatt is számtalan kalandot<br />
és nagy sikert élt át. Első teljes szezonjában<br />
futamot nyert a hihetetlenül nehéz makaói<br />
utcai pályán, győzött ötvenezer tomboló<br />
magyar szurkoló előtt a Hungaroringen, és<br />
tavaly megnyerte a privát versenyzőknek kiírt<br />
kupát, a Yokohama Drivers’ Trophyt. Ám idén<br />
egy új, eddig ismeretlen feladattal kell megbirkóznia,<br />
amit úgy hívnak, az esélyesség<br />
terhe. A Zengő Motorsport pilótája 2013-ban<br />
már a mezőny legújabb és legfejlettebb autóját,<br />
egy Honda Civicet vezet majd, ami hatalmas<br />
dolog, de egyben felelősség is.<br />
Norbi már túl van az első ismerkedésen a<br />
Hondával, és kettejük kapcsolata amolyan<br />
szerelem első látásra viszonynak tűnik, a<br />
magyar pilóta az első teszt után el volt ragadtatva<br />
a japán autó professzionális felszereltségétől<br />
és a benne rejlő lehetőségektől. „Azt<br />
már az első teszt után is éreztem, hogy a Civic<br />
nagyon jó autó, amibe a Honda szakemberei<br />
és a gyár pilótái minden szaktudásukat beletették.<br />
Egy fiatal versenygépről van szó, ezért<br />
természetes, hogy van még mit dolgozni<br />
rajta, de biztos vagyok benne, hogy ütőképes<br />
technika válik belőle rövid időn belül” –<br />
mondta Michelisz.<br />
Norbit egyébként nem csak a pályán, de a civil<br />
életben is egy Honda szolgálja a jövőben. A<br />
magyar pilóta nemrég vehetett át egy új,<br />
egyedi felszereltségű dízel Honda Civicet,<br />
amely a versenyek közötti időszakban könynyítheti<br />
meg a pilóta sokszor igen rohanós<br />
életét. „Az utcai változattal is úgy voltam<br />
kicsit, mint a versenyautómmal, az első pillanattól<br />
kezdve tetszett. Egy százötven lóerős<br />
dízelmotor van benne, és a karakterisztikája<br />
olyan egyenletes, mint egy erős benzinesnek.<br />
Nagyon kényelmes és dinamikus autó,<br />
élmény vezetni. Az autópályán azért igyekszem<br />
vigyázni vele, biztos ami biztos, inkább<br />
beállítom százharmincegyre a tempomatot”<br />
– mesélte Norbi. A WTCC-ben viszont nincs<br />
korlát a Honda, Michelisz páros előtt, csak<br />
padlógáz – remélhetőleg a győzelemig.<br />
22 SPORT & STYLE – 2013 TAVASZ SPORT & STYLE – 2013 TAVASZ 23
INTERJÚ<br />
Bőrkabát: JOHN GALLIANO<br />
Nadrág és cipő: G-STAR<br />
Farmerdzseki: G-STAR<br />
Ing: REPORTER<br />
Nadrág: RICHARD J BROWN<br />
Öv és cipő: A.TESTONI<br />
amelyben én voltam a rutinos, én voltam az élmenő. Nem célom, hogy<br />
a jelenleginél agresszívabb legyek. Az igen, hogy tudatosabbá váljak,<br />
magabiztosabban kezeljem a versenyhelyzeteket.<br />
A tekintélyszerzés miatt sem fontos, hogy néha „odacsapjon”?<br />
Nem, ez csak visszaütne. Látni kell, hogy a túraautó-világbajnokságban<br />
van egy 8-10 versenyzőből álló mag, amely évtizedes ismeretségből<br />
fonódott össze. Ha elkezdenék izmozni<br />
közülük eggyel vagy kettővel, pont az ellenkező<br />
hatást érném el. A tiszteletszerzésnek<br />
egyetlen módja van: az eredményesség.<br />
Bár lehet, hogy ez csúnyán hangzik, engem<br />
nem is érdekel, hogyan néznek rám a<br />
boxutcában. Nem azért mentem oda, hogy<br />
barátokat szerezzek, hanem azért, hogy<br />
versenyezzek.<br />
A legnagyobb<br />
boldogság az,<br />
amikor az ember a<br />
saját útján, a saját<br />
döntései mentén<br />
haladva ér el<br />
sikereket<br />
A mindennapokban sem foglalkozik a külső<br />
véleményekkel?<br />
Nem mindig. Van egy olyan része a személyiségemnek,<br />
amely megmarad civilnek.<br />
Szeretem azokat a helyzeteket, amikor nem kell figyelnem arra, mások<br />
mit szólnak. Például ha csak a sarki boltba nézek be, nem öltözök<br />
úgy ki, mintha bálba indulnék.<br />
Ezek szerint nem azzal legyezgeti a hiúságát, hogy órák hosszat nézegeti<br />
magát a tükörben a kifogástalan megjelenésre törekedve?<br />
Nem éppen, sosem foglalkoztam kiemelten a külsőmmel. A hétköznapi<br />
viseletem farmer pólóval, esetleg pulóverrel. Drága karórám sem<br />
volt, amíg a Tag Heuer nem szponzorált. Persze vannak olyan hivatalos<br />
események, amelyekre muszáj rendesen felöltöznöm. Ebben nagy<br />
segítségemre van Johanna, az ő ízlésében maximálisan megbízom, főleg,<br />
hogy azt is megmondja, ha valami nem áll jól. A túlköltekezés viszont<br />
nem szokásom, racionálisan bánok a pénzzel. Nem szempont,<br />
hogy luxuscikkeket vásároljak, mert teljesen mindegy, mekkora presztízse<br />
van egy márkának, ha maga a termék nem tetszik.<br />
Ha a ruhákban nem is, a kocsikban azért kedveli a csúcsminőséget?<br />
Amióta versenyautóba ültem, kissé megkopott előttem a luxuskocsik<br />
varázsa. Lehet, hogy egy Ferrari vagy egy Porsche jobban gyorsul,<br />
mert 600-700 lóerős motor dübörög benne, de engem már a kanyarsebesség<br />
és a fékteljesítmény nyűgöz le, abban pedig nem szerez akkora<br />
örömöt, mint egy versenyautó. Egyébként is azt veszem észre magamon,<br />
hogy kezdek nyugis típussá válni, újabban otthon is sokszor<br />
csak olvasok. Legutóbb Ken Follettől A Tű a<br />
szénakazalbant pörgettem végig, de már ott a következő<br />
célpont a könyvespolcomon, Stephen<br />
King 11/22/63-ja. Az összes vágyamat kiélem a<br />
pályán, azon kívül visszahúzódó, nyugodt életet<br />
szeretnék élni.<br />
Ennek ellentmond, hogy úgy tudom, szeret heccből<br />
fogadásokat kötni.<br />
Igen, szeretem a játékot. Egy kis ártatlan izgalom<br />
nem árt a szürke hétköznapoknak.<br />
A Sport&Style-nak is megfogad valamit?<br />
Attól függ, tegyen próbára!<br />
Rendben: kiugrik egy repülőből ejtőernyővel, ha világbajnok lesz?<br />
Lehet, hogy el kell altatnia előtte, mert durván tériszonyos vagyok, de<br />
ezen ne múljon. Vállalom!<br />
Megegyeztünk. Ha összejön, boldog ember lesz?<br />
Már most is az vagyok, mert tudom, mi kell az igazi boldogsághoz.<br />
Ne tartsa magában!<br />
Megtanultam, hogyan járjam az utamat mások véleményétől elvonatkoztatva.<br />
Úgyis az én kezemben van a legtöbb információ az életemmel<br />
kapcsolatos döntésekhez. A legnagyobb boldogság az, amikor az<br />
ember a saját útján, a saját döntései mentén haladva ér el sikereket.<br />
Ezek azok az apró örömök, amelyek nem luxuscikkek, nem márkajelzések,<br />
mégis valódi értékük van. n<br />
24 SPORT & STYLE – 2013 TAVASZ SPORT & STYLE – 2013 TAVASZ 25
Change language