2016 május

Tar­ta­lom
A má ju si Made in Ka pos vár ma ga zin ban ez -
út tal is ta lál koz hat nak a klas szi kus ro va ta ink -
kal, me lye ket igyek szünk a vis sza jel zé se ik
alap ján for mál ni.
Az elő ző szám ban elő ször ki bő ví tett prog -
ram lis tát ez út tal is négy ol da lon ol vas hat ják,
így ha ná lunk tá jé ko zód nak, re mél he tő leg
nem ma rad nak le sem mi ről, ami ér de kel he ti
Önö ket.
Má jus ban a Local Hero Nyéky Kál mán
atya lett, aki vel a fi a tal ság és a val lás kap cso -
la tá ról be szél get tünk.
In ter jút ké szí tet tünk to váb bá a ka pos vá ri
te ke csa pat egy já té ko sá val, Hor váth Lász ló -
val, aki Sport ro va tunk ban mu tat ja be az
egye sü le tet.
Kel le mes la po zást kí vá nunk!
Koz ma Pé ter
2016.­má­jus
3

Film­aján­ló
Ame ri ka Ka pi tány: Pol gár há bo rú
Az Ame ri ka ka pi tány: Pol gár há bo rú ban Steve Rogers az új já a la kult Bos szú ál lók csa pa tá nak élén pró -
bál gon dos kod ni az em be ri ség biz ton sá gá ról. Azon ban egy újabb in ci dens kö vet ke zik be, amely nek
nem várt kö vet kez mé nyei lesz nek. A Bos szú ál ló kon egy re nő a po li ti kai nyo más, hogy egy kor mány -
za ti szerv irá nyít sa őket, akik nek be kell szá mol ni uk ak ci ó ik ról. Az új rend meg oszt ja a Bos szú ál ló kat,
a csa pat két rész re sza kad. Az egyik cso port élén Steve Rogers áll, aki úgy vé li, a Bos szú ál lók nak sza -
ba don kel le ne te vé keny ked nie, hogy vé del mez hes sék az em be ri sé get. A má sik frak ció élén Tony
Star, aki az irá nyí tás és el szá mol tat ha tó ság esz mé jét tá mo gat ja. A né zők nek dön te nie kell, hogy
me lyik tá bor nak druk kol nak, mi köz ben a há bo rú im már két fron ton zaj lik.
2D és 3D vál to zat ban is! Pre mi er a Cinema City mo zik ban: 2016. má jus 5.
Warcraft:
A kez de tek
Azeroth ed dig bé kés bi ro dal -
ma a há bo rú szé lé re sod ró dik,
ci vi li zá ci ó juk egy fé lel me tes
meg szál ló faj jal néz szem be:
ork har co sok me ne kül nek hal -
dok ló or szá guk ból, hogy új
ha zát fog lal ja nak ma guk nak.
Ami kor meg nyí lik egy át já ró a
két vi lág kö zött, az egyik se -
reg re a pusz tí tás vár, a má sik ra
a pusz tu lás. A szem ben ál ló fe lek kö zül két hős ös sze üt kö zé se fog ja el dön te ni a
csa lád juk, né pük, ha zá juk sor sát. Így kez dő dik a lát vá nyos eposz a ha ta lom ról és
ál do zat ról, amely ben a há bo rú nak sok ar ca van, és min den ki har col va la mi ért. A
Blizzard Entertainment vi lág hó dí tó já té ka alap ján ké szült nagy sza bá sú, lát vá -
nyos, iz gal mas fil met Duncan Jo nes (Hold, For rás kód) ren dez te.
2D és 3D vál to zat ban is! Pre mi er a Cinema City mo zik ban: 2016. má jus 26.
Angry Birds – A film
Red, Chuck, Bomb és tár sa ik a vi lág leg is mer tebb sztár jai. Na pon ta két és fél mil li ár -
dan ját sza nak ve lük. A 100 mil lió dol lá ros költ ség ve té sű 3D-s ani má ci ós víg já ték ban
élet re kel nek a ma da rak és az el le nük ás ká ló dó ma la cok: egy egész es tés tör té net -
ben kap szárny ra a já ték, ami nek már na gyon rég óta film mé kel lett vol na vál nia!
2D és 3D vál to zat ban is! Pre mi er a Cinema City mo zik ban: 2016. má jus 12.
X-men Apokalipszis
Tíz év vel Az el jö ven dő múlt nap jai
rend kí vü li ese mé nyei után X pro fesz -
szor (James McAvoy), Magneto
(Michael Fassbender) és Mistique
(Jennifer Lawrence) még min dig ke rü -
lik egy mást. De a sors új ra úgy akar ja,
hogy út ja ik ke resz tez zék egy mást.
Apo ka lip szis fel éb red a sír já ban, kö -
rül néz a vi lág ban, és úgy dönt: hir te -
len evo lú ci ós ug rás sal ala kít ja át a ’80-
as éve ket. El in dul, hogy ös sze gyűjt se
négy mu táns se géd jét, a négy lo vast:
egyi kü ket Ka i ró ut cá in, a má si kat egy
ber li ni pankrátorklubban, a har ma di -
kat va la hol Ke let-Eu ró pa mé lyén ta lál -
ja meg. A ne gye dik lo vas ma ga
Magneto, aki Len gyel or szág ban buj -
kál va, egy sze re tett nő ol da lán pró -
bált nor má lis éle tet él ni.
X pro fes szor is ko lá ja sok te het sé ges
fi a tal mu tánst ké pez ki. Ám az át me -
ne ti nyu ga lom vé get ér, és sen ki sem
ma rad hat sem le ges: ha tal mas há bo rú
vár ha tó.
Sok is me rős és né hány új mu táns mé ri
ös sze az ere jét eb ben a kü lö nö sen lát -
vá nyos és rend kí vül iz gal mas film ben.
A di gi tá lis trükk pa rá dé mel lett ki vá ló
szí né szek se gí tik az el söp rő ha tást.
2D és 3D vál to zat ban is!
Pre mi er a Cinema City mo zik ban:
2016. má jus 19.
4
2016.­má­jus

Film­aján­ló
Rossz szom széd ság 2.
2014 egyik leg na gyobb si ke rű víg já té ká nak sze rep lői, Seth Rogen, Zac Efron és
Rose Byrne vis sza tér nek a foly ta tás ban, és csat la ko zik hoz zá juk Chloë Grace
Moretz (A le le mé nyes Hugo, Kick Ass 2). A ren de ző is mét Nicholas Stoller.
Most, hogy Mac és Kelly Radner a má so dik gyer me kü ket vár ják, ké szen áll -
nak ar ra, hogy meg te gyék utol só lé pé sü ket a fel nőtt ség be ve ze tő úton, és ki köl -
töz ze nek a kert vá ros ba. Ám ami kor már azt hit ték, hogy si ke rült vis sza sze rez ni -
ük a kör nyé ket, és biz ton sá go san el ad hat ják a há zu kat, hogy to vább köl töz hes -
se nek, ki de rül, hogy az új szom széd ság egy lány di ák szö vet ség, akik még Teddy
ban dá já nál is sok kal zű rö seb bek...
A Kappa Nu lá za dó csa jai meg elé gel ték is ko lá juk szexista, szi go rú rend sze rét, és
úgy dön te nek, hogy lét re hoz nak egy há zat, ahol azt csi nál nak, amit csak akar -
nak. Ami kor Shelby és ba rát női, Beth és Nora meg ta lál ják a tö ké le tes he lyet a
kampuszon kí vül, csep pet sem za var ja oket a fék te len bu li zás ban az, hogy a ház
egy csen des ut cá ban van.
Radnerék te hát rá kény sze rül nek, hogy fel ve gyék a har cot az új szom szé dok -
kal, és eb be a harc ba be von ják a már jól is mert ba rá to kat, Jimmyt és Pa u lát, va -
la mint a még job ban is mert cso da fegy vert: a ka riz ma ti kus Teddyt. Ha ő ké pes az
el len áll ha tat lan stí lu sá val be ha tol ni a csaj ban da fész ké be, ak kor a har min ca sok
győz het nek. Ám ha azt hi szik, hogy a csa jok meg ad ják ma gu kat harc nél kül, ak -
kor alá be csül ték az if jú ság ta lá lé kony sá gát és to tál eszementségét.
Premier a Cinema City mo zik ban: 2016. má jus 12.
2016.­má­jus
5

Local­Hero
Hit tel a jö vő éRt
Fo tó: Szlezák Sza bi na
Má jus ban a Made in Ka pos vár ha vi Local herojának Nyéky Kál -
mán atyát vá lasz tot tuk. A donneri plé bá ni án be szél get tünk ve le.
- Ma nap ság a fi a ta lok je len tős ré sze a kü lön bö ző kö zös sé gi
mé di á kon ke resz tül kom mu ni kál. Ho gyan lát ja, men nyi re van
szük ség ar ra, hogy az egy ház is hasz nál jon ilyen jel le gű kom -
mu ni ká ci ós csa tor ná kat? Lát hat juk, hogy ma már a Pá pá nak is
van Twitter csa tor ná ja...
- Azt gon do lom, hogy na gyon nagy szük ség van ar ra, hogy az
online kö zös sé gi te re ket is hasz nál juk az evan gé li um hir de té sé re.
Én sze mé lye sen ugyan ezt csak a gyermekbábfilmünk kap csán
hasz ná lom, ab ból a cél ból, hogy tá jé koz tas suk a né ző in ket az ak -
tu á lis epi zó dok ról. Az a ta pasz ta la tom, hogy en nek van is fo ga -
nat ja. A Pá pa ol va sott sá ga is je len leg a leg na gyob ba ké val ve tek -
szik. Sze rin tem na gyon fon tos, hogy ilyen rö vid üze ne tek for má -
já ban is meg pró bál juk meg fo gal maz ni az öröm hírt.
- Ho gyan lát ja a je len le gi hu szon éves kor osz tály és a val lás
kap cso la tát?
- Na gyon nagy nak tű nik a sza ka dék a fi a tal ge ne rá ció és a ka -
to li kus egy ház kö zött, sőt, ezt ta lán az ös szes egy ház zal kap cso -
lat ban igaz nak mond ha tó... Min den kép pen hi da kat kell épí te -
nünk a prob lé ma meg ol dá sá hoz. A ta pasz ta la ta im sze rint az if jú -
ság ban erő sen él a vágy, hogy ők is ke res sék az igaz sá got. A fel -
ada tunk, hogy meg mu tas suk ne kik, hogy Jé zus Krisz tus ki csik nek
és na gyok nak egy aránt tud utat mu tat ni az élet ben. Bí zom ben -
ne, hogy fo gunk tud ni ilyen jel le gű lé pé se ket ten ni a fi a ta lok fe lé
a jö vő ben. Je len leg fesz ti vá lo kon is meg pró bá lunk je len len ni,
pél dá ul a Kö zös Pont sá tor ral, ami majd nem min den fesz ti vá lon
meg ta lál ha tó. Nyi tott ság min den eset re sze ren csé re van a fi a tal -
ság ban.
- Mi okoz hat ja ezt a sza ka dé kot?
- Ez na gyon ne héz kér dés... Ta lán az le het az egyik fő ok, hogy
re la tí ve ke vés prog ra mot szer ve zünk ki fe je zet ten a fi a ta lok nak.
El len ben hadd em lít sem meg, mert szá mom ra na gyon nagy
öröm, hogy na gyon so kan jön nek a gyer mek tá bo runk ba eb ből a
kor osz tály ból, mint se gí tők. Na gyon jó lát ni, ahogy rá esz mél nek
ar ra, hogy men nyi re cso dá la tos do log má sok ra, és adott eset ben
a leg rá szo ru lób bak ra szán ni az ide jü ket. Ta lán még több ha son -
ló val le het ne a leg job ban nyit ni ezen ge ne rá ció fe lé. Il let ve az is
ér de kes kí sér let le het ne, hogy if jú sá gi al kal ma kon a mai ze nei
stí lu so kat vi gyük be le egy ki csit a val lá si élet be. Így va ló szí nű leg
kön nyeb ben tud nánk meg szó lí ta ni őket.
- Em lí tet te a gyer mek tá bo ru kat, a Ris ka tá bort. Mi a fő cél -
juk a prog ram mal, il let ve kik nek szól pon to san?
- A tá bor nagy já ból a 7-12 éves gye re kek nek, il let ve a ná luk
még fi a ta lab bak nak szól, és a 18-35 éves kor osz tály se gít sé gé vel
szer vez zük. A fő cél ja pe dig az, hogy olyan gye re kek nek is tud -
junk nyá ri prog ra mot biz to sí ta ni, akik nek egyéb ként nem len ne
ilyes mi re le he tő sé gük. A má sik cél ja, hogy meg tud juk mu tat ni a
vi lág nak, hogy a ke resz té nyek kö zött je len van az öröm nek a
gyer me ki lel kü le te. Hogy tu dunk lel ke sed ni, il let ve csa pat ban va -
la mit együtt ten ni. Egy ki csit olyan, mint ha ar ra a né hány nap ra a
Menny or szág jön ne le hoz zánk...
- Kö szön jük szé pen, sok si kert kí vá nunk az idei tá bor hoz is!
Ír ta: Koz ma Pé ter
6
2016.­má­jus

Gasztroblokk
2016.­má­jus
7

Lo­kál
Az Őr an gyal ok Li gá ja és Ha lász Ju dit be mu tat ja:
Kez dőd Het a mu lat ság
Áp ri lis 3-án har minc óvo dás és kis is -
ko lás ko rú gyer mek szá má ra kez dő -
dött meg a mu lat ság a Jö vő Uni ó ja
Ala pít vány gon do zá sá ban mű kö dő
Őr an gyal ok Li gá ja prog ram nak kö -
szön he tő en.
„Ál lan dó, leg fon to sabb pro jek tünk, az Őr -
an gyal ok Li gá ja pá lyá za ti fel hí vás ke re té -
ben már az or szág szá mos pont já ról je -
lent ke ző kis gyer me kek 1-1 álom nap ját
va ló sí tot tuk meg, ám az az ál ta lá nos is ko -
lás, 7-14 éves kor osz tály nak szól.
Fon tos nak tar tot tuk te hát, hogy az
en nél még fi a ta lab ba kat is el ér hes sük
egy ga ran tál tan a vi dám ság ról szó ló
ren dez vén nyel” - tud tuk meg Tardi Ta -
más tól, a Jö vő Uni ó ja Ala pít vány el nö -
ké től.
A ve rő fé nyes ta va szi dél előt tön Ha lász Ju -
dit „Kez dőd het a mu lat ság” cí mű ze néstán
cos mű so rát te kint het ték meg a ki vá -
lasz tot tak szü le ik kí sé re té ben, az Ala pít -
vány ál tal biz to sí tott tisz te let je gyek fel -
hasz ná lá sá val. A Szi vár vány Kul túr pa lo tá -
ban meg ren de zés re ke rü lő elő adá son a ki -
csik örök ked ven ce, Ju dit né ni a csa lád ün -
ne pe i ről - mint az Anyák nap ja, a nagy ma -
ma ne ve nap ja vagy egy öröm te li la ko da -
lom - éne kelt, és in te rak tív elő adá sa so rán
a részt ve vő gyer me kek is el me sél het ték, ők
ho gyan élik meg, mi ért sze re tik an nyi ra eze -
ket az al kal ma kat.
A ki vá ló han gu la tot és a fe lejt he tet len él -
ményt or szág szer te több he lyen is át él he tik
majd a hely ben la kó gyer kő cök, hi szen az Őr -
an gyal ok Li gá já val má jus 25-én Nagy ka ni zsá -
ra, jú ni us 10-én Pá pá ra, jú ni us 12-én pe dig
Paks ra lá to gat a mű vész nő, és mű so rá ra va la -
men nyi hely szí nen to váb bi tá mo ga tó je gye -
ket biz to sí ta nak a leg ki seb bek nek.
8
2016.­má­jus

#szinténzenész
#szinténzenész
Az e ha vi #szinténzenész ro va tunk ban Kustán Ádám ez út tal
Szu la Ger gel lyel, a The Popeye és a Kaktus ze ne kar do bo sá val
be szél ge tett.
Mi kor és ho gyan in dult a do bos kar ri e red?
Ha jól em lék szem 13 éves vol tam, ami kor úgy érez tem, hogy
el kell dön te nem, hogy au tó ver seny ző, űr ha jós vagy rocksztár
le szek-e. Mi vel előt te már ta nul tam ze nét, ké zen fek vő volt, hogy
ez zel a tu dá som mal kezd jek va la mit, nem be szél ve ar ról, hogy
édes anyám ugyan nem eről tet te, de na gyon akar ta, hogy to -
vább ra is mű ve lőd jek. Ki csit lá za dás ból és ki csit a kí ván csi ság tól
hajt va irat koz tam be a ka pos vá ri ze ne is ko lá ba, ütő szak ra. Itt is -
mer ked tem meg ren ge teg ütős hang szer rel, a dob fel sze re lés től,
a timpanin át a xi lo fo nig. Egy év után ke rül tem be a Ka pos vá ri
Fú vós ze ne kar ba, és itt jöt tem rá, hogy mi lyen jó do log több
em ber rel együtt ze nél ni.
Már ci us ban ké szí tet tünk in ter jút Borbás Oli vér rel, aki vel a
Kaktusban ze nélsz együtt, vi szont már a The Popeye-ben is
együtt ját szot ta tok. Je len leg hogy áll tok a Popeye-el?
Hát igen, a Kaktust Borbás Oli vér rel (akit a The Popeye ré vén
is mer tem meg) és Irsik Ben cé vel kezd tük. Az óta ki e gé szül tünk
Gál Kevével, aki vel szin tén a Popeye-ben ze nél tem együtt, va la -
mint Terenyi Zsu zsi val, aki vel a Maniac Brass Bandben ta lál -
koz tam. Az óta a Popeye és a Kaktus is ki csit át ala kult. A Popeyeben
Oli vér he lyett Ta más Ben ce lett a bas szus gi tá ros, a front em -
ber sze re pét Dózsa-Juhász Má té vet te át, ugyan is Keve saj nos a
mun ká ja mi att nem ér rá, és be vet tünk egy gi tá rost, Ká rai Ben -
cét is. A bil len tyűs, perkás sze re pét to vább ra is Zachariás Ádám
töl ti be. Így nem áru lok el nagy tit kot, hogy a Kaktusban is lesz
egy tag cse re, Keve he lyé re jön György Nor bert bas szus gi tá roz -
ni. Egyéb ként a Kaktus és a Popeye is ezer rel dü bö rög. A
Kaktussal tar tunk még egy kon cer tet Pé csett a Nap pa li ban, ez zel
ün ne pel ve az el ső kon cer tünk el ső szü le tés nap ját, utá na ki csit
vis sza vo nu lunk, hogy ős szel, egy nagy le mez zel kö szönt sük a
klub sze zont. A Popeye-el is írunk új szá mo kat, és ezt az új fel ál -
lást sze ret nénk most ki csit be já rat ni.
Mond hat juk, hogy do bo sok ból nem iga zén te lí tett a ma -
gyar ze nei szín tér. Ho gyan lá tod eb ben a jö vő det?
Nem sze ret nék át fo gó an be szél ni a ma gyar ze nei szín tér ről, és
a do bo sok ab ban el fog lalt he lyé ről, mert egy részt nem na gyon lá -
tom át még, más részt ahány do bos, an nyi élet út. Az biz tos, hogy
a jö vő ben is ze né lek - per sze nem rin ga tom ma gam hiú re mé -
nyek be, hogy eb ből él jek meg. De egy nagy cél az éle tem ben,
amel lett, hogy ki ala kít sak egy biz tos kör nye ze tet ma gam nak, és
re mél he tő leg a csa lá dom nak, majd pe dig ze nél jek, amíg csak tu -
dok, mert ez egy fan tasz ti kus do log.
Ír ta: Kustán Ádám
Fo tó: Di a na Komroczki
10
2016.­má­jus

Ze­ne
„min de nütt jó,
de leg jobb soP Ron”
A Fü löp Zol tán és Lobenwein Nor bert kö zép is -
ko lai ba rát sá gá ból szü le tett VOLT Fesz ti vál 1993-
ban in dult hó dí tó út já ra. Az ak kor meg kö ze lí tő leg
800 fős fesz ti vál má ra 120.000-en is túl mu ta tó részt ve -
vő szám mal büsz kél ked het, va la mint idén el nyer te a
„leg jobb kö ze pes-mé re tű eu ró pai fesz ti vál” cí met a ja -
nu ár ban meg ren de zés re ke rü lő, hol lan di ai European
Festival Awards ver se nyen. A 24. Telekom VOLT Fesz ti vál
2016. jú ni us 29. és jú li us 2. kö zött vár ja ven dé ge it.
A Telekom VOLT Fesz ti vál ze nei prog ram ja mos tan ra
90%-os nak mond ha tó, köz tük olyan vi lág sztá rok szín pad ra lé pé sé -
vel, mint Wiz Khalifa, a Prodigy, az Iron Maiden, a Slayer, a Skillet, Axwell, Ingrosso
és Paul Kalkbrenner. Az idei VOLT sok más szem pont ból is kü lön le ges nek ígér ke zik: itt ta -
lál koz ha tunk a leg több - szám sze rint 100 - ha zai pro duk ci ó val, köz tük olyan nép sze rű ze -
ne kar ok kal, mint a Wellhello, a Ha lott Pénz, a Hiperkarma, a Supernem vagy a Punnany
Massif, va la mint szá mos fel tö rek vő elő adó is meg mu tat hat ja ma gát, élen a VOLT Pro duk -
ció szer ve zé sé ben meg ren de zés re ke rü lő Nagy-Szín-Pad! te het ség mu ta tó ver seny 12 elő -
dön tő sé vel. Ha bár a fesz ti vál el ső sor ban a fi a tal kö zön sé get cé loz za meg, az idő sebb kor -
osz tály is a kép vi sel te ti ma gát a "nagy öre gek", az Eu ró pa Ki adó, a De ák Bill Blu es Band és
a Be at ri ce kon cert je in.
To váb bi in for má ció: www.volt.hu
Dobd le ma gad! WellHelloval nyit a Plázs
Meg úju ló kül ső vel, mi nő sé gi szol gál ta tá sok kal, hold fé nyes
par tik kal és a ha zai ze nei élet krém jé nek kon cert je i vel éled
új já, s vá lik a nyá ri el la zu lás köz pont já vá Sió fok nagy strand -
ja. Jú ni us 18-án in dul a PLÁZS, egy „rozétól ázott” víz par ti
WellHello kon cert tel.
Új fe je ze tet nyit a „ba la to ni nyár” fo ga lom tá rá ban Sió fok új-meg -
újult hely szí ne, a PLÁZS. Az or szág leg na gyobb bulistrandja nap -
köz ben a nap für dő ző édes sem mit te vés vagy az ak tív ki kap cso ló -
dás szín te re, a prog ram na po kon pe dig egy pör gős V.I.P. cent rum -
má vá lik, partifolyamokkal és kon cert so ro zat tal a nyá ri hét vé ge -
ken. A Ba la ton fő vá ro sá nak im már 20 éve emblematikus nyá ri
szó ra ko zó he lye meg újult kül csín nel és tar tal mas bel bec csel ala -
kul át, ki hagy ha tat lan cél pont ja ként a nyá ri el la zu lás nak.
Az ak tív pi he nés sze rel me se i nek kí nál le he tő sé get szá mos
szol gál ta tás a meg újult PLÁZSon. Épül pél dá ul egy 200 m 2 -es
Street Workout pá lya, amely a vi lág ban nép sze rű, sa ját test sú lyos
edzé se ket te szi le he tő vé a sza bad ban. Aki víz re akar száll ni, az a
Kiteline jó vol tá ból „áll va eve zős” SUP ször föt köl csö nöz het. A for -
gal mas hét vé gé ken pe dig szí nes, in gye nes sport prog ra mok vár -
ják az oda lá to ga tó kat: így jó ga, kangoo, ví zi ae ro bic, TRX, streetball,
láb te nisz, röp lab da vagy akár zumba moz gat ja meg a nagy -
ér de műt. Akik nap für dős pi he nés re vágy nak, de nem hoz ták ked -
venc ol vas má nyu kat ma guk kal, se baj, áll ren del ke zé sük re a
PLÁZS strand könyv tá ra. A "pas szív spor to lók" pe dig az óri á si ki -
ve tí tő kön kö vet he tik majd a nyár leg na gyobb sport ese mé nye it.
www.facebook.com/plazssiofok
WEB: www.plazssiofok.hu
2016.­má­jus 11

Prog­ram­aján­ló
12
2016.­má­jus

Prog­ram­aján­ló
2016.­má­jus
13

Prog­ram­aján­ló
14
2016.­má­jus

Prog­ram­aján­ló
2016.­má­jus
15

Lak­be­ren­de­zés
zöld deKoR
Ki vált kép pen a mo dern tár gyak kal be ren de zett la -
ká sok ra le het igaz, hogy a sok sza bá lyos, szög le tes
for ma, a magasfényű fe lü le tek és a vis sza fo gott
szín hasz ná lat együt te se ön ma gá ban ste ril nek hat.
Egy kis ter mé sze tes báj be csem pé szé se ha tal ma -
sat len dít het az össz ké pen, és ak kor is a leg egy sze -
rűbb esz köz, ami hez nyúl ha tunk, ha csak al bér le -
tün ket sze ret nénk ki csit ott ho no sab bá ten ni. Íme
pár pél da, ho gyan maxoljuk ki a vá lasz tott nö vé -
nyek kel el ér ni kí vánt ha tást.
Ír ta: Ke resz tes Do rot tya
Az egyik leg újabb trend azt mond ja, te gyük ki -
csit fél re ugyan azt az unal mas kas pót, amit évek
óta hasz nál tunk. Ilyen zsák vá szon ból ké szült ko -
sár kák ra a lak be ren de zé si áru há zak für dő szo ba
osz tá lyán buk kan ha tunk, vagy ami még jobb:
varr ha tunk ma gunk nak sa já tot is. Az ered mény
min den kép pen egy nem meg szo kott, de a
szem nek an nál kel le me sebb össz ha tás.
Cse lez zük ki a gra vi tá ci ót!
Ki ala kí tá suk nak kö szön he tő en
ezek ből a le fe lé ló gó cse re pek ből
nem fog ki pot tyan ni egy vi rág
sem, el len ben az in nen ki kan di ká ló
nö vé nyek biz to san a szo ba fó kusz -
pont já vá vál nak.
Bár me lyik kony hát fel dob né -
hány kis cse rép fű szer nö vény akár
egy sín re akaszt va, vagy mág nes -
sel a hű tő ol da lá ra té ve.
A leg ap róbb vi rá gos nö vé nyek is le het nek meg ha tá ro zó dí szek, ha mél tó mó -
don ki emel jük őket. Csu pasz ín kak tu szok egy nagy tál ba ül tet ve csak úgy
vonz zák a sze met, klassz kont rasz tot ad hat nak egy mo dern beltérnek, míg
egy klas szi kus üveg bu ra a ro man ti kus lel kek nek kö te le ző da rab.
16
2016.­má­jus

Csi­náld­ma­gad!
Ír ta: Ke resz tes Do rot tya
Új Ra Hasz no sí tott vi Rág taR tó
Egyet len ré gi pó ló ból el ké -
szít he tő ez a füg gő vi rág tar -
tó, amit le ló gat hatsz a men -
nye zet ről vagy egy cső ről, de
ha ki sebb, kön nyebb cse re -
pet és nö vényt hasz nálsz, ak -
kor akár egy le be gő falipolc
al já ra is fel sze rel he tő. Hasz -
nálj élénk szí nű anya got,
vagy ön ma gá ban min tá sat,
ami pas szol a vi rág cse rép -
hez, il let ve a he lyi ség be ren -
de zé sé hez, aho vá ke rül. A lé -
nyeg, hogy ru gal mas, mű -
szá las da ra bot vá lassz.
Vágj 8 da rab egy for ma csí kot a pó ló ma -
gas sá gá ból, így erős, stra pa bí ró szá la kat
kapsz. Egy át la gos mé re tű pó ló ból, mi u -
tán le vág tad az al só sze gést és a nyak -
részt, kb. 50 cen tis csí kok lesz nek.
Ha nagy a cse rép, amit be le akarsz majd
ten ni, ak kor a pó ló há tát is fel vag dos va
ké szíts dup la hos szú sá gú zsi nó ro kat
szimp lán úgy, hogy egyet-egyet megtoldasz
egy más sal.
Elő ször is cso mózd ös sze mind a 8 szá lat
egy más sal, majd a cso mó tól kb. 5 cen ti
tá vol ság ra kö tözd ös sze csak a szom szé -
dos zsi nó ro kat. Így te hát most 4 irány ba
ren dez tük a 8 szá lat. Ha ez meg van, eze -
ket is kö tözd ös sze egy más sal ke reszt ben,
te hát szin tén hasz náld mind a 8-at, de
min den szá lat egy olyan szom szé dos szál -
hoz köss, ame lyik a 4 cso mó kö zül egy
má sik ból ága zik el. Ez a há lós ki ala kí tás
fog ja meg tar ta ni a cse re pet.
Na gyobb cse rép ese té ben foly tat ha tod, és
köt hetsz még 1 vagy 2 sort, de ha el ér ted a
kí vánt ma gas sá got, csak ül tesd a kö ze pé -
be a vi rá got és akaszd fel a he lyé re! Tádá!
18
2016.­má­jus

Élet­mód
mes teR sé ges
cso Ki-naP fény füR dő
Kaposvár, Noszlopy G. u. 8.
Is mét a nyár de re kán ál lunk, kö ze le dik a für dő ru hás sze -
zon. Sze re tem a me leg na po kat, vi szont ez év szak ele jén
min dig bá tor ta la nul ve szem le a hos szú uj jú fel ső met,
mert fe szé lyez ve ér zem ma gam a fe hér bő röm mi att. Tisz -
tá ban va gyok ve le, hogy ma már ren ge teg le he tő ség nyí -
lik szá munk ra, hogy az ef faj ta kel le met len él mé nye ket el -
ke rül jük. A leg nép sze rűbb ta lán a szo lá ri u mo zás, de én –
épp a fe hér bő röm re je len tő ve szé lyek mi att - so sem vet -
tem szí ve sen mes ter sé ges nap für dőt.
Je len leg Ka pos vá ron ta nu lok, itt ta lál tam rá a
Chocolate Brown Csokiszolárium há ló zat egyik tag já ra,
hely szí né re. Jár tam már né hány szor eb ben a stú di ó ban,
de még nem pró bál tam ki a kí nált ter mé ke ket. Min den
eset re rend kí vül von zó nak tű nik a hely egy kis bar nu lás
cél já ból. Utá na jár tam hát, mit is je lent pon to san, hogy a
ven dég csokiszoláriumban bar nul hat, mit kí nál szá má ra
ez a szol gál ta tás, és men nyi re nép sze rű nap ja ink ban ez a
há ló zat.
A csokihálózat 2005-ben ala kult, és lé pés ről lé pés re ju -
tott túl azo kon a mér föld kö ve ken, ami ál tal el ju tott oda,
hogy Ma gyar or szág leg na gyobb és leg je len tő sebb be fo -
lyá sú szoláriumhálózata le gyen. A meg ala ku lás után, né -
hány év vel ké sőbb ki fej lesz tet te az egyé ni tu laj don sá gok -
kal bí ró „csokicsövet”, más né ven a Chocolate Brown szo -
lá ri um csö vet. A „csokicső” ha tal mas si ke re után hoz ta lét -
re a mai for má já ban is is mert Chocolate Brown HOT! szé -
ria, pél dá ul a Ka pos vá ron is hasz nált pré mi um csö vek ele -
me it fény por vé de lem mel és egye dül ál ló pa ra mé te rek kel,
va la mint az EU-s szab vá nyon be lü li 3-as bon tás sal (Nr.1,
Nr.2, Nr.3). A ké szü lé kek kel ki emel ke dő szín vo na lú és
egyen le tes bar nu lás biz to sít ha tó.
A szo lá ri um hasz ná la ta gya kor ta vi ta tott kér dés; ren ge -
teg érv szól mel let te, de ta lán ugyan en nyit ta lál ha tunk el -
le ne is. Min den eset re, egy kel le mes fel töl tő dé si és szó ra -
ko zá si le he tő ség nek te kint het jük, amely im mun rend sze -
rünk erő sí té se és egész sé günk meg őr zé se mi att fon tos.
Az UV ugyan is nö ve li a tes ti és szel le mi tel je sí tő ké pes sé -
get, az ál ta la ter melt D-vi ta min pe dig kü lön fé le be teg sé -
gek meg elő zé sé re hasz nál ha tó. Ilyen pél dá ul a ma nép be -
teg ség nek szá mí tó csont rit ku lás, vagy a kü lön bö ző rák faj -
ták (mell-, vas tag bél- és prosz ta ta rák). A szo lá ri u mo zás bi -
zo nyí tot tan csök ken ti a ma gas vér nyo mást, a fá radt ság
ér ze tét, a de pres szi ót, és ál ta lá nos ke dély ja ví tó ha tá sa
van. Bőr gyógy ásza ti pa na szok ra is meg fe le lő, ha tás sal van
pél dá ul az akne vagy a neurodermitis gyó gyí tá sá ra. A
vizs gá la tok alap ján, ha Chocolate Brown Nr.2 tí pu sú csö -
vek kel sze relt gép ben na po zunk, át la go san 1,7 perc alatt
1000NE D-vi ta min kép ző dik szer ve ze tünk ben. Ez azt je -
len ti, hogy ki csi vel több, mint 3 perc alatt a szük sé ges na -
pi D-vi ta min men nyi ség gel töl tőd he tünk fel.
Fon tos azon ban min dig ész ben tar ta ni, hogy ezt a faj -
ta bar nu lást sem sza bad túl zás ba vin ni, il let ve jó, ha tud -
juk, mi lyen a bőr tí pu sunk, nyá ron men nyi re tu dunk le bar -
nul ni, eset leg le szok tunk-e ég ni a na pon. En nek meg ál la -
pí tá sá hoz a szo lá ri um ta nács adó ja is se gít sé günk re le het.
Az én bő röm ki fe je zet ten fe hér, ezért szá mom ra rend kí vül
kis idő in ter val lu mo kat ja va sol nak, amit a gép ben tölt he -
tek. Ez kö rül be lül négy per cet je lent, ma xi mum ha tot.
Ilyen tí pu sú bőr rel elő vi gyá za tos nak és tü rel mes nek kell
len nem, sem mi képp sem lesz gyors a bar nu lá si fo lya mat.
A szolizások kö zött min dig ki kell hagy nom mi ni mum 2-3
na pot. Ha va la mi lyen ok nál fog va két hét nél több ki ma -
radt, elöl ről kell kez de nem az egé szet. Az egész sé ges,
meg fe le lő en „eny hén” bar na bőr szín el éré se után a meg -
tar tás ha vi 4-6 al kal mat igé nyel, de csak na gyon rö vid
szolizási idők be vál la lá sá val.
A sza lo nok nagy sze rű si ke rét mu tat ja, hogy je len leg
több mint száz hely szí nen üze mel nek az or szág kü lön bö -
ző pont ja in. A stú di ó kat rend sze re sen el len őr zi a
Chocolate Brown Csokiszolárium há ló zat (üzem biz tos sá -
got, hi gi é ni át, lám pa ál la po to kat) és tesz te lik a sze mély zet
szak mai tu dá sát, ez ál tal is biz to sít ják a ki emel ke dő szol -
gál ta tá si szín vo na lat még a leg tá vo lab bi és leg ki sebb há -
ló za ti üz le tek ben is.
2016.­má­jus
19

Sport
Ha zánk ban és egy ben Ka pos vá ron is pe ri fé -
ri á ra ke rült, azon ban több vi lág baj nok kal is
büsz kél ke dő sport águnk, a te ke. Ezen ro va -
tunk má ju si szá má ban a Köz uta sok Ka pos -
vá ri Te ke Klub já nál jár tam, ahol Hor váth
Lász ló (já té kos) mu tat ta be ezt a kü lön le ges
spor tot, va la mint a ka pos vá ri egye sü le tet.
Be szél ge té sünk ele jén tisz táz zuk a te ke
és a bowling kö zöt ti kü lönb sé ge ket.
Ugyan is ezt a két „já té kot” rend sze re sen
ös sze ke ve rik az em be rek.
Na gyon sok kü lönb ség van a két sport
kö zött. Már ele ve a pá lya mé re te és ki né ze te
is, il let ve a bowlingot sok kal na gyobb go lyó -
val játs szák. Eb ből ki fo lyó lag ne he zebb is -
kü lön bö ző súly ka te gó ri ák van nak, at tól füg -
gő en, hogy ki nek mek ko ra a ke ze. Ná lunk
egy sé ge sen 2kg 80dkg-os egy ver seny go -
lyó. Fon tos kü lönb ség még az is, hogy a
bowlingban 10 bá bu van, vas ta gab bak, sok -
kal sű rűb ben van nak el he lyez ve. Ná lunk 9
bá bu van, így a te ke ese té ben egy ama tőr
Fo tó: Szlezák Sza bi na
cél: ta Rol ni a fá Kat
szá má ra több gya kor lás kell, hogy ered mé -
nyes le gyen.
Úgy gon do lom, hogy ez egy elég komp -
lex sport, ami hez az erőn kí vül az ész re, a
tak ti ká ra is nagy szük ség van. Mi lyen
adott sá gok kel le nek a te ké hez?
Igen, ez egy na gyon ös sze tett sport. Az
erőn lét az fon tos, 120 gu rí tást kell 48 perc
alatt meg csi nál ni. Ez elég in ten zív. A tech ni -
kai ré sze is na gyon fon tos: az, hogy a go lyót
ho gyan te gye le a desz ká ra, hogy in dít sa el a
gu rí tást. Ezt mind tud ni kell fej ben. Na gyon
sok gya kor lás szük sé ges ezek el sa já tí tá sá hoz.
Kö rül be lül hány éve sen van ér tel me el -
kez de ni fog lal koz ni a te ké vel?
12-13 éves kor az, ami kor már ér de mes el -
kez de ni. Azért a go lyó az ne héz. Van nak ki -
sebb go lyók, de a ver se nye ket min den kor -
osz tály ban már a ren des ver seny go lyók kal
játs szák. Na gyon sok sport ágat sok kal ko ráb -
ban kez de nek el a gye re kek. Így ha ma rabb ki -
de rül, hogy ah hoz a sport ág hoz van-e te het -
Ír ta: Szatlmajer Ro land
sé gük vagy nincs. Ez után még min dig el le het
ide jön ni 12-13 éve sen is, mert nem ké ső.
Mond ha tok pél dát. Pin tér Gyu ri, aki Ka pos -
vár ról in dult 19 éve sen kez dett el te kéz ni és
vi lág baj no ki 2. lett. De tu dom mon da ni Gyu -
lát is, aki 67 éves, rang idős itt a ka pos vá ri
sport ban, és ját szott a leg ma ga sabb osz tály -
ban is. Ő 37-38 éves ko rá ban kez dett te kéz ni.
Hol fog lal he lyet a te ke a sport ágak kö -
zött? Men nyi re nép sze rű ha zánk ban?
Ma ga a te ke sport eu ró pai, de be le het
szű kí te ni kö zép-eu ró pai or szá gok ra. Ma -
gyar or szág az egyik a leg jobb eb ben a sport -
ág ban, mind női, mind fér fi szak ág ban. Több
vi lág baj no kunk is van. A je len le gi vi lág csúcs -
tar tó a fi úk nál ma gyar, rá adá sul Ka pos vár ról
in dult, ő Kiss Ta más. A csa pat-vi lág baj nok sá -
got utol já ra Szer bia nyer te, a ma gya rok har -
ma di kak let tek, de előt te két szer is mi, ma -
gya rok nyer tünk. Te ké ben is van Baj no kok Li -
gá ja, amit idén a Sze ged nyert. Eb ből ki fo lyó -
lag is, én úgy gon do lom, hogy a ma gyar baj -
nok ság nem zet kö zi szin ten ben ne van az el -
ső há rom baj nok ság kö zött.
A Ka pos vá ri Te ke Klub is eb ben a szín vo na -
las ma gyar baj nok ság ban (Szu per li gá ban)
ját szik. Ho gyan sze re pelt idén a csa pat?
Az idei baj nok ság ban egy ki csit vál toz tat -
tak a ver seny ki írá son. Hos szú éve kig 10 csa -
pat küz dött a Szu per li gá ban, még ta valy is,
ak kor 5.-ek let tünk. Az idei baj no ki sze zon ra
fel emel ték 12 csa pa tos ra a baj nok sá got. Ha -
son ló cél lal in dul tunk, mint ta valy, csak olyan
játékosmozgások vol tak a csa pa tok nál, ami -
vel mi nem na gyon tud tunk ver se nyez ni. Je -
len leg a 7. he lyen ál lunk, ha hét vé gén nem
ka punk ki, ak kor ez ma rad is. Kö rül be lül ez a
re a li tás, a mi tu dás szin tünk höz ké pest. Vol tak
jobb, meg ros szabb mec cse ink, de azt tud ni
kell, hogy ezt min den ki mun ka mel lett csi -
nál ja, egy má sért küzd ve. Mi ezért nem ka -
punk fi ze tést, de na gyon sze ret jük a te két.
20
2016.­má­jus

Gasztro
men nyei Kis sü te mé nyeK
Az el ső muffin re cept egé szen a X. szá zad ra nyú lik vis sza, majd az
1700-as évek ele jén je lent meg a ne ve nyom ta tás ban, de pon tos
ere de te má ig tisz tá zat lan. Óf ran ci á ul „Moufflet”-nak hív ták, mely -
nek je len té se: „lágy, mint a ke nyér”. A muffin ki fe je zés az egye di
for má já ra utal, mely bár mi lyen íze sí tés sel, só san és éde sen is gyor -
san el ké szít he tő.
Ang li á ban az arisz tok ra ta csa lá dok há zi cse lé dei a ma ra dék kelt
tész tá jú sü te mé nyek ből, ke nyér ből for ró kö vön sü töt ték. Ami kor a
ház urai meg kós tol ták, és a tár sa da lom szé les ré te gei rá jöt tek ar ra,
hogy a muffin egy bor zasz tó an egy sze rű, és épp an nyi ra fi nom
édes ség, me lyet a már sem mi re sem jó mor zsák ból tud nak elő ál lí -
ta ni, árul ni kezd ték. Jane Austen Meg győ ző ér vek cí mű re gé nyé -
ből is tud hat juk, hogy a 18. szá zad ban „Muffin Man”-ek jár ták az
an gol ut cá kat. A csa lá di va cso rák és tea dél után ok kö te le ző ele mé -
vé vált.
Ame ri ká ba a XIX. szá zad ban a ki ván dor ló an go lok vit ték ma -
guk kal. Kis vál toz ta tás sal a tész tá ját liszt, vaj, to jás és cu kor ke ve ré -
ké ből ké szí tet ték, amit muffin-papírba ada gol va sü töt tek ki, majd
a la pos fel szí nét cu kor máz zal, cso ko lá dé máz zal, hab bal de ko rál -
ták. Így szü le tett meg az ame ri kai „cupcake”. A kü lön fé le íze sí té sek
szim bó lum ként is meg je len tek egyes ál la mok ban, pél dá ul
Massachusettsben a ku ko ri cás, Minnesotában az áfo nyás, New
York ban az al más.
A két vál to zat ból egy re több ér de kes re cept szü le tett az évek
alatt, mi vel igen jól va ri ál ha tó ak az ös sze te vői. Így ala kult ki a ma is
is mert muffin, amit ren ge teg va ri á ci ó ban, íze sí tés sel, töl te lék kel
ké szít he tünk el.
eR dei gyü möl csös sajt toR ta muffin
Hoz zá va lók 12-14 da rab muffinhoz:
• 1 csé sze kris tály cu kor • 1 és 3/4 csé sze liszt • 1 és 1/2 te ás -
ka nál sü tő por • 1/2 te ás ka nál szó da bi kar bó na • 1/2 te ás ka nál
só • 2 to jás • 1/2 csé sze si ma jog hurt (vagy gö rög jog hurt) •
1/4 csé sze nö vé nyi olaj • 1 te ás ka nál va ní lia-ki vo nat • 2/3 csé -
sze tej • 120 g krém sajt • 2 evő ka nál por cu kor • 2 evő ka nál
tej szín hab • er dei gyü möl csök íz lés sze rint.
el ké szí tés:
Ös sze ke ver jük a szá raz és a ned ves hoz zá va ló kat két kü lön
tál ban, majd a ned ves hoz zá va ló kat ada gok ban, ke ver ge tés
köz ben ad juk hoz zá a szá raz hoz, köz ben cso mó men tes re ke -
ver jük.
Muffin sü tő be he lye zett for mák ba el oszt juk a tész tát, és a
180°-ra elő me le gí tett sü tő ben 15-20 per cig süt jük. A ki hűlt
muffinok te te jét óva to san le vág juk, kis lyu kat vá junk a kö ze -
pé be, majd a por cu kor ral ös sze ke vert krém sajt tal meg tölt -
jük, és fi no man vis sza he lyez zük a fe de lét. Tej szín hab bal és
gyü mölc csel a te te jén tá lal juk.
el ké szí té si idő: 55 perc.
Ír ta: Czellár Ani ta
22
2016.­má­jus
Fo tó: Szlezák Sza bi na