Nem kötelező érvényű útmutató a 2006/25/EK irányelv végrehajtása ...
Nem kötelező érvényű útmutató a 2006/25/EK irányelv végrehajtása ...
Nem kötelező érvényű útmutató a 2006/25/EK irányelv végrehajtása ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
C. FÜGGELÉK – A mesterséges optikai<br />
sugárzás mennyiségei és<br />
mértékegységei<br />
Ahogy arra „Az optikai sugárzás jellege” című fejezetben<br />
rámutattunk, az optikai sugárzás hatásait a sugárzás ener-<br />
giája és a sugárzás mennyisége határozza meg. Az optikai<br />
sugárzás többféle módon mérhető; az <strong>irányelv</strong>ben hasz-<br />
nált módszerek rövid összefoglalását lásd alább.<br />
C.1. A legfontosabb<br />
mértékegységek<br />
C.1.1. hullámhossz<br />
Az optikai sugárzás jellegzetes hullámhossza. Mértékegy-<br />
ségei a méter hányadosai; általában a nanométer (nm),<br />
amely egy milliméter egymilliomod része. Hosszabb<br />
hullámhosszak esetében gyakran praktikusabb a mikro-<br />
méter (μm) használata. Egy mikrométer 1000 nanométer.<br />
Az optikai sugárzás vizsgált forrásai sok esetben igen sok<br />
hullámhosszon bocsátanak ki fotonokat.<br />
Egyenletekben a hullámhossz jele a λ (lambda).<br />
C.1.2. energia<br />
Mértékegysége a joule (J). Vonatkozhat az egyes fotonok<br />
energiájára (amely összefüggésben áll a foton hullám-<br />
hosszával). Mutathatja továbbá az adott mennyiségű<br />
foton, például egy lézerimpulzus energiáját.<br />
Az energia jele: Q.<br />
C.1.3. egyéb hasznos mértékegységek<br />
Nyílásszög<br />
Egy tárgy (általában az optikai sugárzás egy forrása)<br />
bizonyos pontról nézve (általában arról a pontról, ahol<br />
c. fÜggelék<br />
A mesterséges optikai sugárzás mennyiségei és mértékegységei<br />
a méréseket végzik) látható szélessége. A tárgy tényleges<br />
szélessége és a tárgy távolságának hányadosa. Fontos,<br />
hogy a két érték mértékegysége azonos legyen. E mérték-<br />
egységtől függetlenül az eredmény (a nyílásszög) mérték-<br />
egysége a radián (r).<br />
Amennyiben a tárgy a szemlélőhöz viszonyítva egy bizo-<br />
nyos szögben helyezkedik el, a nyílásszöget meg kell<br />
szorozni a szög koszinuszával.<br />
A nyílásszöget az <strong>irányelv</strong>ben az α (alfa) jelöli.<br />
Nyílástérszög<br />
A nyílásszög háromdimenziós megfelelője. A tárgy terü-<br />
letét elosztjuk a távolság négyzetével. Ha a szemlélő nem<br />
a tengelyen helyezkedik el, ebben az esetben is a betekin-<br />
tési szög koszinuszával korrigálható az érték. Mértékegy-<br />
sége a szteradián (sr), jele az ω (omega).<br />
A sugár divergenciája<br />
A szög, amellyel az optikai sugárzás széttart, ahogy<br />
a forrástól távolodik. Kiszámításának módja: a sugár széles-<br />
ségének két ponton mért értékének különbsége és a két<br />
pont közti távolság hányadosa. Mértékegysége a radián.<br />
C.1.4. Az expozíciós határértékek<br />
mértékegységei<br />
Sugárzott teljesítmény<br />
A teljesítmény itt az a sebesség, amellyel az energia egy<br />
térbeli ponton áthalad. Mértékegysége a watt (W); 1 watt<br />
1 joule/másodperc. Jele: Φ (fí).<br />
A „teljesítmény” kifejezés vonatkozhat egy meghatá-<br />
rozott optikai sugárra is, amely esetben gyakran CW<br />
55
Change language