Nem kötelező érvényű útmutató a 2006/25/EK irányelv végrehajtása ...

NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ ÚTMUTATÓ A 2006/25/EK IRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA SORÁN ALKALMAZHATÓ LEGJOBB GYAKORLATOKHOZ
(Mesterséges optikai sugárzás)
B.3. A különböző hullámhosszú
sugárzások szemre és bőrre
gyakorolt biológiai hatásai
B.3.1. ultraibolya sugárzás: uv‑c
(100–280 nm); uv‑B (280–315 nm);
uv‑A (315–400 nm)
A bőrre gyakorolt hatás
Az ultraibolya sugárzást (UV-R) a legtöbb esetben elnyeli
a felhám, bár a behatolás mértéke az UV-A hullámhosszak
hosszabbodásával jelentős mértékben nő.
Az UV sugárzásnak való túlzott mértékű, rövid időtartamú
expozíció bőrpírt okoz – a bőr kivörösödik és megdagad.
A tünetek súlyosak is lehetnek; a legerősebb hatás az expo-
zíció után 8–24 órával jelentkezik, 3–4 napig tart, majd
a bőr kiszárad és lehámlik. Ezt követheti a bőr pigmentá-
ciójának erősödése. Az UV-A sugárzásnak való expozíció
emellett okozhat azonnali, bár ideiglenes elváltozást
a bőr pigmentációjában (azonnali pigmentsötétedés).
Vannak, akiknél az UV sugárzásnak való expozíció a szoká-
sostól eltérő bőrreakciót vált ki (fényérzékenység); ennek
lehet genetikai vagy metabolikus oka, kiválthatja egyéb
rendellenesség, valamint okozhatja bizonyos gyógyszerek
fogyasztása vagy vegyi anyagokkal való érintkezése.
Az UV sugárzás legsúlyosabb hosszú távú következménye
a bőrrák. A nem melanóma típusú bőrrákok a basalsejtek
és a laphámsejtek rákbetegségei. Fehér emberek
esetében viszonylag gyakoriak, bár ritkán halálos kimene-
telűek. A legtöbb esetben a test napnak kitett részein (arc,
kéz) jelennek meg; előfordulásuk gyakorisága a korral
emelkedik. A bőrgyógyászati tanulmányok eredményei
azt mutatják, hogy a bőrrák mindkét típusának kockázata
kapcsolatba hozható az UV sugárzásnak való kumulatív
expozícióval, különösképpen hámsejtek rákbetegsé-
geinek esetében. A rosszindulatú melanóma a bőrrák
okozta halálesetek leggyakoribb kiváltó oka, annak elle-
nére, hogy előfordulási gyakorisága kisebb mint a nem
melanóma típusú bőrrákoké. Nagyobb számban fordul
elő olyan személyeknél, akiknek a bőrén nagy számú
anyajegy található, a világos bőrűeknél, vörös vagy szőke
hajúaknál, azoknál, akik hajlamosak a szeplősödésre,
a leégésre, valamint arra, hogy a napnak való expozíció
hatására bőrük nem barnul. A napnak való kitettség
okozta akut leégések, a krónikus munkahelyi és rekreációs
52
célú expozíció növelhetik a rosszindulatú melanóma
kialakulásának kockázatát.
Az UV sugárzásnak való krónikus kitettség kiválthatja
a bőr elöregedését, amelyre jellemző a ráncosság és
a rugalmasság elvesztése. Az UV-A hullámhosszú sugár-
zások a leghatásosabbak, mivel be tudnak hatolni az
irha kollagén- és elasztinrostjaiba. Arra is van bizonyíték,
hogy az UV sugárzásnak való expozíció hatással lehet az
immunreakciókra.
A UV sugárzásnak való expozíció legjelentősebb ismert
előnyös hatása a D-vitamin szintézise, azonban a minden-
napi élet során a napfénynek való rövid időtartamú expo-
zíciók hatására is elegendő D-vitamin termelődik (ameny-
nyiben az élelmiszerek útján történő bevitel nem elegendő).
A szemre gyakorolt hatás
A szemet érő UV sugárzást a szaruhártya és a lencse nyeli
el. A szaruhártya és a kötőhártya a 300 nm-nél kisebb
hullámhosszú sugárzásokat képes nagymértékben
elnyelni. Az UV-C sugárzást a szaruhártya felső rétegei, az
UV-B sugárzást a szaruhártya és a lencse nyeli el. Az UV-A
sugárzás áthatol a szaruhártyán, és a lencse nyeli el.
Az emberi szem az UV sugárzásnak való akut túlzott
mértékű expozícióra többek között hóvaksággal és
kötőhártya-gyulladással reagál (az előbbi a szaruhártya,
az utóbbi a kötőhártya gyulladása). A tünetek – melyek
az enyhe irritációtól, a fényérzékenységtől és a könnye-
zéstől az erős fájdalomig terjedhetnek – az expozíció
intenzitásától függően 30 perctől egy napig terjedő
időszakon belül jelennek meg, és általában pár nap alatt
megszűnnek.
Az UV-A és UV-B sugárzásnak való krónikus expozíció
a szemlencsében bekövetkező fehérjeelváltozások miatt
hályogot okozhatnak. Az esetek többségében a rece-
hártyához az UV sugárzás igen kis része (kevesebb mint
1% UV-A) jut el, mivel a szem elöl elhelyezkedő szövetei
elnyelik. Azonban vannak személyek, akik hályog-
műtéten estek át, és mesterséges szemlencséjük van.
Az ő esetükben – amennyiben nem olyan mesterséges
beültetett lencséjük van, amely elnyeli az UV sugárzást –
a recehártyát károsíthatja a szembe belépő UV sugárzás
(300 nm hullámhossznál). A károsodást fotokémiai úton
okozzák szabadgyökök, amelyek megtámadják a rece-
hártya sejtjeinek szerkezetét. A recehártyát az akut