Nem kötelező érvényű útmutató a 2006/25/EK irányelv végrehajtása ...

NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ ÚTMUTATÓ A 2006/25/EK IRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA SORÁN ALKALMAZHATÓ LEGJOBB GYAKORLATOKHOZ
(Mesterséges optikai sugárzás)
H. FÜGGELÉK – Fényérzékenység
H.1. Mi a fényérzékenység?
A látható és UV sugárzás által kiváltott kémiai reakciók ter-
mészetes folyamatok, és elengedhetetlenek az élő szerve-
zet fennmaradásához. Ezek úgynevezett fotokémiai reak-
ciók: az energiát egy molekula vagy élő sejt nyeli el, amely
gerjesztett állapotba kerül, és így jön létre a reakció.
Szokásos körülmények között a hatások mérlege pozitív
lesz, és a testet – ebben az adott esetben a bőrt – nem éri
károsodás.
Azonban bizonyos anyagok felszívódása, lenyelése vagy
belégezése nagymértékű erősítő hatást válthat ki, és az
akut napégéshez hasonló, sokszoros mértékű károsodá-
sok léphetnek fel. Ezeket az anyagokat általában fényér-
zékenyítőknek nevezik.
Egyes esetekben a káros hatások (például a nap-
égés, a felhólyagosodás és a viszketés) szinte azonnal
jelentkezhetnek.
A fényérzékenyítő anyagokkal való érintkezéssel egyide-
jűleg történő ismételt expozíciók hosszú távú következ-
ményei bizonyos esetekben növelhetik a krónikus be-
tegségek (a bőr felgyorsult öregedése vagy a bőrrák)
kockázatát.
A legtöbb fényérzékenyítő anyag abszorpciója az UV-A
tartományban, valamivel kevesebbé az UV-B vagy a látha-
tó tartományban történik meg. A fényérzékenyítő anya-
gok a környezetben mindenhol megtalálhatók. Az ember
hétköznapi környezetében: bizonyos gyógyszerek (pél-
dául a szívgyógyszerek vagy a magas vérnyomás elle-
ni gyógyszerek), bizonyos zöldségekben található anya-
gok, favédő termékek (pl. kátrányszármazékok), kerti
növények, parfümök és kozmetikai szerek. A munkahe-
lyi környezetben: színezőanyagok, a növényvédő szerek,
nyomdafestékek, állateledelek élelmiszer-adalékanyagai.
A gyógyászati környezetben: fényterápia, antibakteriális
szerek, nyugtatók, vizelethajtók, gyulladáscsökkentő
kezelések.
114
A listák nem teljesek. A mindennapi életben használt
vagy a gyógyászati eredetű fényérzékenyítő anyagok ha-
tással lehetnek arra, hogy ön mennyire érzékeny a mun-
kahelyi expozícióra.
A káros hatások a felszívódott/lenyelt/belélegzett fényér-
zékenyítő anyag típusától és mennyiségétől, az expozíció
intenzitásától és időtartamától, valamint az egyén geneti-
kai jellegzetességeitől (pl. bőrtípus) függnek.
H.2. Munkavégzéssel kapcsolatos
aspektusok?
Látható, hogy az UV vagy látható sugárzásnak való fény-
érzékenyítő anyagok jelenlétében történő expozíció min-
denkire hatással lehet, és munkahelyi vagy nem munka-
helyi tevékenységekből eredhet.
Emellett a legfőbb ilyen hatást kiváltó tényező a nap ter-
mészetes sugárzása.
Mivel a természetes sugárzásnak való expozíció hatásai
nem tartoznak az irányelv hatálya alá, az információ kizá-
rólag a természetes sugárzásra vonatkozik.
H.3. Mit kell a munkáltatónak
tennie?
Az irányelv megköveteli a munkáltatótól, hogy kockázat-
értékelést hajtson végre, amely számításba veszi a mes-
terséges optikai sugárzásnak való expozícióból adódó ve-
szélyeket és kockázatokat.
A munkáltató egyik kötelezettsége, hogy tájékoztassa
a személyzetet minden potenciális kockázatról. Elenged-
hetetlen, hogy felhívja a figyelmet a fényérzékenyítő anya-
gok kiváltotta potenciális veszélyekre és kockázatokra.