Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

Székesfehérvár belső területi felosztását az1. ábra szemlélteti. Ezek a területi egységek(zónák) kiinduló pontot szolgáltatnak a térinformatikaielemzésekben.1. ábra: Székesfehérvár morfológiai zónák. Forrás: StatisztikaiHivatal kiadványai alapján (2001)Székesfehérvár terjeszkedésénekvizsgálata• Történelmi áttekintésAz ember élete a kezdettől fogva szorosankapcsolódik a környezethez, a civilizációfejlődésével az antropogén hatások egyrejobban érvényesülnek, hiszen egyre nagyobbmértékben (egyre intenzívebben)használatba veszi a területet és szükségleteinekmegfelelően, saját belátása szerintalakítja át. A történelmi feltárások, írásosforrások segítségével visszatekinthetünka múltba és tanulmányozásukkal információtnyerhetünk a civilizáció különbözőidőszakainak földhasználatáról, lakóterületekalapításáról és terjeszkedéséről.Már az ősember is a letelepedés céljábólolyan területeket választott, amelyek megélhetésilehetőséget nyújtottak számára, aterület védhetősége (elhelyezkedése, környezete)is meghatározó szempont volt.A kezdeti, egyszerű lakóterületek az időelőrehaladtával és a civilizáció fejlődésévelsokszor hatalmas városokká nőttek. A XX.században a technikai, gazdasági fejlődésselolyan folyamatok indultak el, mint azurbanizáció és az iparosodás. Az urbanizációvagy városiasodás a városok térbeliés népességbeli növekedését, valamint avárosi életforma terjedését jelenti. A településállományrendszerében végbemenőváltozások egyre nagyobb hatással vannaka földhasználatra és a természeti környezetetállapotára. Következményük sokszordrasztikus a környezetre nézve és visszafordíthatatlan.A Föld lakosságának folyamatosannövekvő lakóhely igénye a létszámnövekedésével és az életszínvonal emelkedésévelfügg össze. A folyamat gyorsaságát avárosok lakosság számának növekedése jóltükrözi. Míg az 1900-as években a Föld népességének13%-a volt városlakó, addig 50év múlva ez az érték 29%-ra emelkedett és2005-ben már elérte a 49%-ot. Magyarországlakosságának 67%-a lakik városokban(KSH 2009). Ehhez kapcsolódik a beépítettterületek folyamatos növekedése is.A fent említett folyamatok Székesfehérvárvárosára is jellemzőek. Történelmi forrásokszerint a város területén az i. e. 5. évezredbőltalálható meg az emberi település nyoma,de a várost X-XI. században alapították aGaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakbólkiemelkedő szigeteken. A XIII. századiga Sárrét mocsara védelmet nyújtott agyorsan fejlődő városnak, de egyben gátat isszabott a város terjeszkedésének (2. ábra).A középkorban virágkorát élő város a törökmegszállás alatt pusztulásnak indult. Amegszállók sok épületet leromboltak, illetveaz elhanyagolt épületek rommá váltak.77