Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

MódszerekAz adatbázis tervezés teszi a GIS kivitelezéséthatékonnyá. (ZEILER 1999). A tervezésifázis legfontosabb feladata, hogy megfelelőkérdéseket tegyünk fel. Épp ezért a kutatáselején a résztvevők összegyűltek, hogymeghatározzák, milyen a GIS rendszernekmilyen elvárásoknak kell megfelelnie, atérinformatikai rendszer felépítésével foglalkozókutatók erre alapozva egy kérdőívetszerkesztettek, melyben a létrehozandótérinformatikai rendszerre vonatkozó alapvetőelképzeléseket vizsgálták, így segítvea térinformatikai adatbázis tervezését akülön-böző tudományterületek számára.Minden funkció esetén meg kell határoznunk,hogy az adott kutató csoportnakmilyen adatra van szüksége ahhoz, hogy avizsgálathoz szükséges információt kinyerhesse.Minden adattípus esetén meg kellhatároznunk, hogy milyen adatforrásra vanszükségünk. A folyamat végén az adatainkatlogikai csoportokba kell rendeznünk.A tervezés a megvalósítás fázisában egyinteraktív és iteratív folyamat (ZEILER1999).ARCTUR and ZEILER (2004) szerint azadatbázis tervezés hat alapvető lépésből áll:1. A geoadatbázis tervezésének fejlesztése2. A terv módosítása a GIS szoftverben3. Adatok feltöltése a geoadatbázisba4. Topológia építése5. A modell tesztelése6. A modell javítása (ARCTUR andZEILER 2004)Abban az esetben, ha nem alkalmazunkCASE (Computer aided softwareengineering) eszkö-zöket, valamint ha egyszerűaz adatmodellünk és az adat már rendelkezésünkreáll az adatbá-zis tervezése azadatok betöltésével és ehhez kapcsolódóanaz adatbázis séma létrehozásával kezdődik.Kutatásunkban az adatbázis tervezése soránmás kutatási területek által előállítottadatokra támaszkodunk (hidrológia, geológia,talajtan, klimatológia, biológia, távérzékelés),így az általuk előállított térbeli ésleíró adatokra, valamint a további elemzésekhezszükséges források integrálására.Igényfelmérés (az elfogadottkutatási terv szerint)Az igényfelmérés célja, hogy tisztán lássuka részprojektek térinformatikai igényeit ésössze tudjuk egyeztetni a kutatók elképzeléseités a térinformatika lehetőségeit. Továbbicél a térin-formatikai adatbázis konzisztenciájánakbiztosítása.A következő kérdésekre kerestük a választrészterületenként:• Mekkora földrajzi területre terjed ki akutatás (max. 13x13 km!)?• Mi a célja a kutatásnak térinformatikaiszempontból?• Milyen megfigyeléseket szeretnénk atérinformatikai adatbázisban ábrázolni?• Milyen egyedek formájában szeretnénkleképezni a munkánk (megfigyeléseink)ered-ményét (pont, vonal, poligon, raszter)?• Körülbelül hány egyed lesz az egyes rétegekben?• Milyen leíró adatokat szeretnénk azegyedekhez hozzárendelni?• Milyen típusú elemzéseket szeretnénkelvégezni a saját részterületünkön belül?(Milyen eredményeket szeretne kapni akutatási adatok alapján)?• Milyen típusú elemzéseket szeretnénkvégrehajtani a többi részprojektek adataival?(PŐDÖR – VÉGSŐ 2012)A kérdésekre adott válaszok alapján történtaz adatbázis tervezése. Egyértelmű volt,hogy a tervezés során az egyik legfontosabbinformációt a mintavételi pontokból származóadatok képezik.28