Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

tényezőinek (gén ki-be kapcsolási gyakoriságok,reakciósebességi állandók, anyagtranszportátadási tényezők, stb.) környezetikörülménytől való függése kihat az anyagcserestabilitására, a biokémiai útvonalakfluxusaira, ill. a metabolitok koncentrációira.A környezeti körülmény specifikus változásaihoztörténő adaptációs igazodás az útvonalfluxusok és a metabolit koncentrációkmodellezésével vagy kísérletes vizsgálatávalnyomon követhető. A szerzők az anyagcsere-útvonalakrendszerszemléleti leírásábólkiindulva térképezik fel a hatótényezők általindukált válaszreakciókat: a fluxusok ésmetabolit koncentrációk időbeli változásait,s azok periodikus jellegét. Növényi stresszés adaptációs közlemények szakfolyóiratokbanvaló megjelenése a növénytudományfejlődésének jellegzetes attribútuma.A válaszreakciók tanulmányozását a biológiairendszer változóinak (fluxus,metabolit koncentráció) szórásértékei jelentősenkorlátozhatják, mivel a válaszreakciómonotonitását vagy periodikus jellegétjelentős bizonytalanságaik elfedhetik.Kísérletes feltárásuk ezért minding reprodukálhatókörnyezeti körülmény beállításokatés fiziológiásan ekvivalens állapotúbiológiai rendszereket igényel. Azonos genetikaiállományú szöveti struktúrákban(pl. növénylombozat) a környezeti körülménytényezői a struktúra vizsgálati egységeit(pl. levél) eltérő intenzitással érhetikel. A napfény a lombozat leveleit eltérő sugárzássaléri. A párologtatásból fakadóanaz árnyéklevelek közvetlen környezetébenmagasabb a páratartalom. A patogénhatáseloszlása a lombozatban nem egyenletes.stb. A biológiai rendszert érő egyenleteseloszlású környezeti körülmény biztosításamegfontolt kísérlettervezést igényel. Aválaszreakciók megfigyelhetősége, ill. létezésükszignifikanciája a biológiai rendszerbiokémiai változóinak eloszlásaira, azokvárható- és szórásértékeikre vezethető viszsza.A megfigyelhetőség a szórásértékekcsökkentésével vagy a szórások okozta öszszehasonlításibizonytalanság kompenzálásávallehetséges. Az anyagcsere számos,egymással korreláló biokémiai változóvalrendelkezik, s közöttük léteznek olyanok,amelyek eloszlásainak típusa is megegyező.Ez esetben a változók korrelációja szükségszerűenlineárissá válik. A biokémiaiváltozók lineáris regressziói környezeti hatásérzékenyek lehetnek, amelyek egyúttalkifejezik a biológiai rendszer és környezetkölcsönhatást jellemző fiziológiás állapototis (Németh és társai 2009a). A környezetikörülmény a biológiai rendszer paramétereinekmódosításán keresztül módosíthatja azanyagcsere változók lineáris regresszióinakparamétereit, a meredekséget, a tengelymetszetet,az érvényességi tartományt és ahatározottsági fokot. Az anyagcsere környezetérzékeny korrelációi fiziológiás állapototvisszatükröző korrelációk (Németh 2009a;Németh 2011). A biokémiai változók állapotfüggőkorrelációjának koncepciójával anövény és környezete közötti kölcsönhatásérzékelhetővé tehető abban az esetben is,ha a korreláló változók külön-külön képzettidőbeli változásai nagy szórásértékek miattszignifikáns válaszreakciókat nem tükröznekvissza. A teória alkalmazásával az egyediválaszreakciók érzékelését akadályozó megfigyelhetőségikorlát kiiktathatóvá válik.Jelen tanulmány a terjedelmi korlátozás miattnem vállalkozhat és nem is vállalkozik abiológiai rendszerek válaszreakcióiról közölteredmények teljes körű feldolgozására. A dolgozata TÁMOP 4.2.1/B kutatási programhozvezető, a Nyugat-magyarországi EgyetemKémiai Intézetében folytatott növénykémiaikutatások elméleti hátterének és eredményeinekösszefoglalása, amely néhány példaértékű,magyar és külföldi szerzőknek atémakörbe illeszkedő megállapításait is idézi.A dolgozat elsődleges célja, hogy az olvasófigyelmét a „növény és környezet közötti kapcsolat”rendszerelméleti megközelítésére,vizsgálatára és értékelésére irányítsa.238