Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

Szombathely város felszínivizeinek környezeti állapota(SZOV)SZINETÁR M.Szombathely vízrendszerénekbemutatásaA város vízrendszerének gerincét adó Gyöngyös-patak,a Kőszegi-hegységet északrólmegkerülve éri el az ország területét, innenaz általa feltöltött Gyöngyös-síkon folytatjaútját a város felé. A patak Szombathelyészaki határában, Gencsapáti területéntalálható osztó műtárgynál kettéágazik. Amederbe helyezett zsilip maximum 5m3/svízhozamot enged tovább a városon keresztülhaladó Gyöngyös- műcsatornába,amely több településen keresztülhaladva(Táplánszentkereszt, Vasszécseny, Pecöl)Sárvár északi határában a Rábába torkollik.A Gyöngyös-műcsatorna, mint a nevéből iskitűnik, mesterségesen kialakított létesítmény,a csatornára vízhasználatok – öntözőés ipari vízkivételek, malmok – települtek.A csatorna elnevezésből és a geomorfológiaiviszonyokból adódik, hogy a Gyöngyösműcsatorna nem mindenütt a területmélyvonulatán folyik, nem gyűjti össze„automatikusan” a környezetében lehullóvizeket. Vízgyűjtő területe csak a medrébebekötött természetes vízfolyások és mesterségeslecsapoló csatornák, vízelvezetőárkok vízgyűjtő területéből tevődik össze,saját vízgyűjtője csak egy nagyon keskenyparti sávra korlátozódik. A meder a rómaikorban épült ki, mesterséges földmeder sokhelyen agyagszigeteléssel, ami azt jelenti,hogy a felszín alatti vizekre gyakorolt leszívóhatása sem működik mindenhol. [VKKI&NYUDUKÖVIZIG, 2010]A Gyöngyös patak vízhozamának 5 m3/sfeletti része, a Gencsapáti osztóműnél egyoldalbukón keresztül az eredeti Gyöngyösmederbe, a Sorok-Perint- patakba ömlik. Abukó 80 m3/s vízhozamot képes kiöntésmentesenlevezetni. A Gyöngyös árhullámaita Sorok-Perint vezeti le, emiatt vízjárásalényegesen ingadózóbb. Nyári szárazidőben, mikor a Gyöngyös vízhozama neméri el a műcsatorna kapacitását, a Perintnem kap közvetlen vízutánpótlást az oldalbukónkeresztül. Ilyenkor vízkészletét a tőlenyugatra található kavicstakaróból beszivárgóvizek, valamit a nem túl jelentős jobboldalimellékvizéből, a Mocsvári-patakbólszármazó vizek alkotják. Kiszáradni mégextrém esetben sem szokott, az osztóműtőlpár száz méterre már meanderező vízfolyásjelenik meg. Kis és középvízi medre szabályozott,nagyvízi medre többnyire természetesenalakult ki. A patak a város nyugatioldalán folyik keresztül, majd azt elhagyvaZsennye község határában a Rábába torkollik.Két legjelentősebb mellékvize a Szombathelyterületén becsatlakozó Arany-patakvalamit a város alatt, Sorokpolánynálbefolyó Sorok.Az Arany-patak a Szombathelytől nyugatra,észak-nyugatra eső területekről gyűjti öszszea vizet, saját vízgyűjtő területe 115 km2,mely szélsőségesen különböző területeketfoglal magába. Felső szakasza mély völgyekkeltagolt hegyvidék, alsó szakasza síkés dombvidék jellegű. Két legjelentősebbmellékága a Bozsoki- és a Szűnösei-patak.Mind a kettő balparti hozzáfolyás. A patakvízminőségét erősen befolyásolja, hogyszinte teljes hosszában intenzíven műveltkultúrtájakon, vagy falvakon halad keresztül.Az Arany-patak Szombathely területéna 30+322,5 szelvénynél ömlik bele a Sorok-Perint patakba. [VKKI &NYUDUKÖVIZIG,2010]Szombathely területén természetes állóvíznem található. A Csónakázó- és a Horgásztavata hatvanas években alakították ki akorábban ott működő Kenderesi téglagyárkibányászott gödrei helyén. A tavak vízutánpótlásátaz Arany-patak biztosítja, a208