Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

tett hordalék átlagos száraz halomsűrűsége1,6 t·m-3, télen – amikor elsősorban finomabbszemcséjű mederanyag halmozódikfel – 1,3 t·m-3, míg az átlagos halomsűrűség1,5 t·m-3. Utóbbi értékkel számolva a teljesgörgetett hordalékhozam 6,2 tonna.A lebegtetett hordalékszállítási modellbebevont tényezők és a lebegtetetthordalékhozam számításaA lebegtetett hordalékhozamot az 1 litervízmintában mért hordaléktöménységbőlszámítottuk a következő képlet alapján:QS=() C () tQ tSdt(SEH-2)ahol Q Sa lebegtetett hordalékhozam adott [T] időintervallum alatt [F·T -1 ]; Q a vízhozamadott t időpillanatban [l·s -1 ]; CS alebegtetett hordalékkoncentráció adott tidőpillanatban [mg·l -1 ]. Amikor hordaléktöménység-méréseknem történtek, ott átlagértékekkelvagy modellezett értékekkelbecsültük a lebegtetett hordalékhozamot.A kisvízfolyások lebegtetett hordalékszállításáraszámos tényező hat (pl. vízhozam,vízhőmérséklet, esőerozivitás, megelőzőtalajnedvesség). Korreláció- és regresszióanalízisselelemeztük, hogy mely faktorokatvonjuk be a lebegtetett hordalékhozamotbecslő modellbe. Feltételeztük, hogy az árhullámoktólmentes időintervallumokban azeltérő vízhozam-tartományok más-más lebegtetetthordalékszállítási jelleggel bírnak.A vízhozam-tartományok elkülönítésére önkényesena középvízhozam értékét választottukki. Mivel ezekben az időszakokban ahordaléktöménység a vizsgált változókkal(vízhozam, vízhőmérséklet) gyenge korrelációtmutatott, ezért a hatványfüggvényalapú regressziós modell helyett mindkétvízhozam-tartományban (kisvíz és nagyvíz)a tartományra jellemző átlagos vízhozam ésa tartományra jellemző átlagos hordaléktöménységszorzata adta a lebegtetett hordalékhozamot[mg·min -1 ] (SEH-2. egyenlet).Ahol nem történt automata vízszint-regisztrálása műszer téli leállítása, illetve meghibásodásamiatt (2008. november vége – 2009.március eleje, illetve 2009. május közepe),szintén átlagértékekkel közelítettük a lebegtetetthordalékhozamot.Az árhullámok lebegtetett hordalékszállításátbecslő modellbe bevontuk a megelőzőcsapadékindexet (API 20) és az árhullámotkiváltó csapadékesemény erozivitását (R),vagyis az adott csapadékesemény eróziópotenciálját,mely magában foglalja a csapadékintenzitását és mennyiségét. Egyárhullámhoz egy – az adott árhullám alattállandónak tekintett – API 20, valamint percesfelbontású R-értékeket használtunk.Korábbi vizsgálataink során (CSÁFORDI et al.2010a) a hiszterézishatást felismerve külön-különregressziós modellt határoztunkmeg az árhullámok fel-, illetve leszálló ágánaklebegtetett hordalék-koncentrációjára:CS = abc d Q API20 R(SEH-3)ahol CS: lebegtetett hordalékkoncentrációaz árhullámok fel- illetve leszálló ágában[mg·l -1 ]; Q: vízhozam [l·s -1 ]; API 20: megelőzőcsapadékindex [mm]; R: erozivitás[kJ·m-2·mm·h -1 ]; a, b, c, d empirikus tényezők.Többváltozós nemlineáris regressziósegyenletünk a Leopold és Maddock-félehatványfüggvényből indul ki, de a függvénykapcsolatnemlineáris természete a 7. ábraalapján is feltételezhető.A 2008. október 22. és 2009. október 16.között lehullott erozív csapadékeseményekteljes erozivitás-összege 108,4 kJ·m-2·mm·h -1 volt. 2008. október második felébenés 2009. október első felében nemmértünk erozív esőket. A június-augusztusizivatarok együttes erozivitása az éves esőtényezőtöbb mint 80%-át jelentette. Az egyesárhullámokat kiváltó csapadékeseményekerozivitása júniusban és augusztusban néhányesetben a 14 kJ·m-2·mm·h-1-t is meghaladta.A megelőző csapadékindex értékei185