Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

A Rák-patak vízgyűjtőjénekeróziós és hordalékszállításiviszonyai (SEH)Csáfordi P.BevezetésA napjainkban domináló klimatikus (csapadékeseményekextremizálódása) és társadalmifolyamatok (urbanizáció) fokozatosanfelerősítik a hidrológiai körfolyamatbantapasztalható mennyiségi és minőségi változásokat.A városi vízgyűjtőkön számostényező, mint a megváltoztatott területhasználat,a burkolt felületek nagy aránya, amagas népsűrűség, a motorizáció elterjedése,a koncentrált vízkivétel és vízbevezetés,valamint a szennyezőanyagok emissziójakorábban nem tapasztalt problémák sorátidézi elő. Az ár- és belvízi elöntések megoldásamellett fenyegető gond – többek között– a nem megfelelő mennyiségű és minőségűivóvíz, a szennyvíz- és csapadékvíz-tisztításinfrastruktúrájának ökológiai-ökonómiaiszempontból hatékony kiépítése vagy újratervezése,a vízbázisok, víztestek átfogóvédelme.A TÁMOP 4.2.1/B-09/KONV-2010-006jelű program városökológiai vizsgálataihozkapcsolódóan célul tűztük ki a Rák-patakvízgyűjtőjének eróziós és hordalékszállításiviszonyainak részletesebb feltárását. A talajerózióa vízfolyások által szállított hordalékegyik kiemelt forrása. A városi burkoltfelületek megnövekedett lefolyása és alerövidülő összegyülekezési idő fokozza aburkolatlan, sőt sokszor növényzetmentesfelületek erózióját, valamint a gyorsabbanlecsengő, ám nagyobb árhullámok erőteljesebbenrombolják a vízfolyások medrét ésa vízépítési műtárgyakat – többletanyagotjuttatva a felszíni vizekbe. Az erdő talajvédőhatása ugyanakkor jól ismert, a kutatásoksorán legtöbbször nem feltételeznek eróziótaz erdővegetációval borított felszínen. Ahelytelenül végzett fakitermelések, útépítésekmiatt azonban erdősült vízgyűjtőkönis bekövetkezhet talajpusztulás. Az egyreszélsőségesebbé váló csapadékviszonyoksárlavinákat indíthatnak el a hegyvidékiterületeken. A fátlan részeken sokszor csaka csupasz alapkőzet marad vissza, és a talajnehezen vagy egyáltalán nem fejlődik újra.Kevésbé extrém körülmények között is jelentőskárok keletkezhetnek a vágásterületeken,illetve a közelítő nyomvonalakon. Atermőtalaj vesztesége megnehezíti a gazdálkodásfeltételeit. Az akkumulációs területekhelyreállítása költséges.Az erodálódott talaj egy része eléri a befogadóvízfolyásokat, melyek továbbszállítjákazt. A hordalék minőségi-mennyiségiismerete, előrejelzésének szükségességeökológiai és műszaki szempontból egyarántindokolt, mivel a felszíni víztestek fizikai,kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozásátokozhatja. A szállított hordalék –többek között – csökkenti a vízi műtárgyakélettartamát, a meder és partfal stabilitását,hozzájárul a víztározók feltöltődéséhez, azárvízszintek megnövekedéséhez, a vizesélőhelyek átalakulásához (pl. élőhelyek betemetődése,turbulencia-viszonyok megváltozása).A lebegtetett hordalékszemcsékhezkötődő anyagok (pl. tápanyagok,nehézfémek) az ökoszisztéma elszennyeződéséhezvezethetnek. A túl magas lebegőanyag-koncentrációelőidézheti a vizekzavarosságát – rontva a látásviszonyokat–, károsíthatja az öntöző-rendszereket, ésgondot okozhat az ivóvíz-felhasználásbanis. E hatásokat számos szerző ismertette,illetve összefoglalta (SHEN – JULIEN 1993,GORDON et al. 2004, OWENS – COLLINS 2006,CHANG 2006).179