Magasabb cink értékeket mértünk az iparikörzetben és utak mentén, amelyek valószínűlegaz ipari tevékenységgel és a gépjárműforgalommalhozhatóak kapcsolatba.Szombathelyen nagyon magas cinkértékeketmértünk a Gyöngyös-patak partján többmintavételi ponton is.Jelen kötetben munkánk első eredményeirőlkívántunk beszámolni. A felvételi eredményektovábbi értékeléséhez létre kívánunkhozni egy közös adatbázist, amelybebekerülne a domborzat modell és a légi valamintaz űrfelvételek kiértékeléséből kapotteredmények is. Ezek közös értékelésetenné lehetővé, hogy az egyes városokbanpontosabban leválasszuk azokat a részeket,ahol azonos tendenciák érvényesülnek. Atalajtani kutatásainkat további vizsgálatokkal(így például a nehézfémtartalom meghatározása)is ki kívánjuk egészíteni.KöszönetnyilvánításKöszönetet mondunk Stark Miklósné ésVarga Zsófia laboránsoknak, illetve GombásKatalinnak, Kiss Attilának, Pulger Györgynek,Kökény Gergőnek, Jakab Péternek,Szabó Péternek és Korsós Koppánynak, akika terepi mintavételeknél és laboratóriumivizsgálatokban közreműködtek. Kutatásunkata TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 és a TÁMOP-4.2.2.B-10/1-2010-0018számú projekt keretében valósítottuk meg.Felhasznált irodalomBAIZE, D. – GIRARD, M. C. (SZERK. 1995):Référentiel Pédologique.– Institut National de la RechercheAgronomique, Paris, France (in French).BELLÉR, P. (1997):Talajvizsgálati módszerek.– Egyetemi jegyzet, Soproni Egyetem, ErdőmérnökiKar. Termőhelyismerettani Tanszék,Sopron. 118. p.BÉRCZI, I. – JÁMBOR, Á (SZERK. 1998):Magyarország geológiai képződményeinekrétegtana.– MOL Rt. – Magyar Állami Földtani Intézet,Budapest, 517 p.BILLWITZ, K. – BREUSTE, J. (1980):Anthropogene Bodenveränderungen imStadtgebiet von Halle/Saale.– Wiss. Zeitschrift Univ. Halle 39(4): 25–43.BLUME, H-P. (1975):Zur Gliederung anthropogener Böden.– Mitteilungen Deutsche BodenkundlicheGesellschaft 22: 597–602.BLUME, H-P. – SCHLICHTING, E.(1982):Soil problems in urban areas.– Mitteilungen Deutsche BodenkundlicheGesellschaft 33: 1–280.BLUME, H-P. – RUNGE, M. (1978):Genese und Ökologie innerstädtischerBöden aus Bauschutt.– Pflanzenernährung und Bodenkunde 141:727–740.BOCKHEIM, J. G. (1974):Nature and Properties of Highly DisturbedUrban Soils, Philadelphia, Pennsylvania.– Paper presented before Div. S-5, Soil ScienceSociety of America, Chicago, Illionis.BUDAI, T. – KONRÁD, GY. (2011):Magyarország földtana.– Egyetemi Jegyzet Pécsi Tudományegyetem,Pécs, 107 p.BURGHARDT ,W. – DORNAUF ,C.(SZERK. 2000):First International Conference on Soils ofUrban, Industrial, Traffic and Mining Areas.166
– University of Essen, July 12–18, 2000, vol. 1–4,Essen, Germany.CRAUL, P.J. (1985):A description of urban soils and theirdesired characteristics.– J. Arboric. 11:330–339.CSÁSZÁR G. (szerk. 1997):Magyarország litosztratigráfiai alapegységei.Táblázatok és rövid leírások.– Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 114 p.CSÁSZÁR G. (2005):Magyarország és <strong>környezetének</strong> regionálisföldtana I. (Paleozoikum-paleogén).– ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 328 p.DÖVÉNYI, Z. (SZERK. 2010):Magyarország kistájainak katasztere.– MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest,876 p.FANNING, D.S. – STEIN, C.E. –PATERSON, J.C. (1978):Theories of genesis and classification ofhighly man-influenced soils. In: Abstractsof Commission Papers, vol. 1. 11th Congressof the International Society of Soil Science,Edmonton, Canada, 283.p.FINNERN, H. (SZERK., 1994):Pedological mapping manual. 4.– Verbesserte und erweiterte Auflage. Hannover,392.FÜLÖP, J. (1990):Magyarország geológiája, Paleozoikum I.– Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest,326 p.GÉCZI, R. (1999):Város<strong>öko</strong>lógiai kutatások néhány időszerűkérdése Kolozsváron.– Doktori Disszertáció, Szegedi Tudományegyetem,Természeti Földrajzi és GeoinformatikaiTanszék, Szeged, 128. p.HAAS, J. (2004):Magyarország geológiája.Triász. Eötvös Kiadó, Budapest, 384 p.HAAS J. – BUDAI T. – CSONTOS L. –FODOR L. – KONRÁD GY. (2010):Magyarország pre-kainozoos földtani térképe1:500 000.MÁFI, Budapest.JUHÁSZ, I. (szerk., 2006):Magyarország talajainak állapota[Condition of Hungarian Soils].NTKSZ–MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet,Budapest. 91+17. p.KOVÁCS, M. – NYÁRI, I. (1984):Budapesti közterületek talajainak nehézfém-tartalma.[Heavy metal contents of thesoils in public places in Budapest].Agrokémia és Talajtan 33: 501–510.LEHMANN, A. – STAHR, K. (2007):Nature and significance of anthropogenicurban soils.Journal of Soils and Sediments 7(4): 247–260.MAECHLING, P., – COOK, H., –BOCKHEIM, J.G. (1974):Nature and properties of highly disturbedurban soils. 161 In: Agronomy AbstractsASA.Madison, Wisconsin.MEUSER, H. (2010):Contaminated Urban Soils.Springer Science+ Business Media B.V., 318. p.PUSKÁS, I. – FARSANG, A. (2007):A városi talajok osztályozása és antropogénbélyegeinek meghatározása Szegedpéldáján [Classification of urban soils,differentiation of their antropogenicdiagnostic properties of the example of167
- Page 1:
Nyugat-magyarországi Egyetem | Erd
- Page 4:
Szerkesztők:dr. Albert Leventedr.
- Page 8 and 9:
földrajzi, ökológiai, szociológ
- Page 10 and 11:
a fedett területek, háztetők meg
- Page 12 and 13:
kapcsolatokról, a megfigyelt objek
- Page 14 and 15:
alapján az erdőfoltot zárt polig
- Page 16:
hogy az egyed hol helyezkedik el a
- Page 19 and 20:
• raszter adatok a képek, raszte
- Page 21 and 22:
ábrázolásmódot, hogy még szeml
- Page 23 and 24:
lít-e adatot vagy csak használja
- Page 25 and 26:
van a csoportban egy szakértőre,
- Page 27 and 28:
gukénak érzik a rendszert és a t
- Page 29 and 30:
A mintavételi pontokA mintavételi
- Page 31 and 32:
Jelmagyarázat25-30% homok31-37% ho
- Page 33 and 34:
Megjelenítési modellDDM + tematik
- Page 35 and 36:
nagyban segíthetik a helyi önkorm
- Page 37 and 38:
Városoköko-környezeténekvizsgá
- Page 39 and 40:
ti értékek védelme és fejleszt
- Page 41 and 42:
folytonosságát, s ezáltal csökk
- Page 43 and 44:
zött. Természe-tesen ezek a térk
- Page 45 and 46:
Zichy-ligetHalesz parkSóstó TVTF
- Page 47 and 48:
súlyozássúlypontobjektumok, tula
- Page 49 and 50:
TérszerkezetikategóriaTerülethas
- Page 51 and 52:
16. ábra: Szombathely - népesség
- Page 53 and 54:
17. ábra: Fehér gólya nyilvánta
- Page 55 and 56:
kapcsolatos kérdéseket, kivéve a
- Page 57:
NAGY, I. (2008):Városökológia. D
- Page 60 and 61:
1. ábra: NIR ortofotóElőfeldolgo
- Page 62 and 63:
A légiháromszögelés folyamata a
- Page 64 and 65:
8. ábra: Ortofotó képrészletek
- Page 66 and 67:
11. ábra: Hiányzó magassági ér
- Page 68 and 69:
Hiperspektrális felvételekA felv
- Page 70 and 71:
Ebben a részben a következő ered
- Page 72 and 73:
ZajtérképSzékesfehérvár belter
- Page 74 and 75:
Felhasznált irodalomALBERT, L. - J
- Page 76 and 77:
latban jól működő módszerek al
- Page 78 and 79:
2. ábra: Székesfehérvár XIII. s
- Page 80 and 81:
Fent leírtak alapján látható, h
- Page 82 and 83:
Szegmensalapú osztályozásA szegm
- Page 84 and 85:
Objektum orientált képosztályoz
- Page 86 and 87:
Objektum orientált osztályozásA
- Page 88 and 89:
15. ábra: Székesfehérvár felsz
- Page 90 and 91:
táció kategóriába tartoztak. A
- Page 93 and 94:
Domborzat- ésfelszínmodellek alka
- Page 95 and 96:
Domborzatmodell, felszínmodellMind
- Page 97 and 98:
6. ábra: Lidar last echo és first
- Page 99:
A mért pontok jellemzői technoló
- Page 102 and 103:
A projekt keretében a felszínmode
- Page 104 and 105:
ÖsszegzésKihasználva az ortofot
- Page 106 and 107:
106
- Page 108 and 109:
• Az adatbázis teljes körű ker
- Page 110 and 111:
3. ábra: Témák listájaMetaadato
- Page 112 and 113:
vagy fontos időintervallumként ke
- Page 114 and 115:
114
- Page 116 and 117: Az alkalmazható mérésitechnológ
- Page 118 and 119: A mérés elvégzése során ügyel
- Page 120 and 121: 3. ábra: Akna fedlapok, mint utól
- Page 122 and 123: 6. ábra: GPS-szel bemért talajmin
- Page 124 and 125: sáról viszonylag kevés vizsgála
- Page 126 and 127: ságát, ezért lényeges, hogy kü
- Page 128 and 129: szárazföldi törmelékes üledék
- Page 130 and 131: zöldpalafáciesű (bázisos magmá
- Page 132 and 133: A területet jellemző paleozoos k
- Page 134 and 135: A terület talajaiSzékesfehérvár
- Page 136 and 137: 6. ábra: Talajmintavételi fotódo
- Page 138 and 139: Gyűjtőnév Szemcsefrakció neve A
- Page 140 and 141: ammónium-laktát (AL) oldott talaj
- Page 142 and 143: 8. ábra: A talajminták kémhatás
- Page 144 and 145: 17. ábra: Humusztartalom térbeli
- Page 146 and 147: 26. ábra: A káliumtartalom átlag
- Page 148 and 149: vő Csalai-erdőben mértük (35.
- Page 150 and 151: SzombathelyA talajminták tájhaszn
- Page 152 and 153: HumusztartalomA város talajainak j
- Page 154 and 155: ugró értékek nincsenek, az elosz
- Page 156 and 157: területről származó mintánál
- Page 158 and 159: A belváros területén a legmeszes
- Page 160 and 161: KáliumtartalomAz oldható káliumt
- Page 162 and 163: 99. ábra: A magnéziumtartalom té
- Page 164 and 165: CinktartalomA legmagasabb oldható
- Page 168 and 169: soils in Szeged]Tájökológiai Lap
- Page 170 and 171: KöszönetnyilvánításA kutatás
- Page 172 and 173: adatok közül három a mért ért
- Page 174 and 175: TÓTH, I. (2005):Vízbiológiai viz
- Page 176 and 177: gyakoriságra beállított öt dara
- Page 178 and 179: ÖsszefoglalásA városok és a ví
- Page 180 and 181: A vizsgálati terület és a kutat
- Page 182 and 183: A SEH-1. ábra a potenciális eróz
- Page 184 and 185: A modellezett eróziós térképek
- Page 186 and 187: szintén széles terjedelmet mutatn
- Page 188 and 189: A felszíni erózió jelentősége
- Page 190 and 191: LIM, K.J. - SAGONG, M. - ENGEL, B.A
- Page 192 and 193: EredményekA felméréskori lehatá
- Page 194 and 195: KövetkeztetésekÖsszességében e
- Page 196 and 197: szokhoz képest sokkal kisebb mért
- Page 198 and 199: A Rák-patak biológiaivízminősí
- Page 200 and 201: MódszertanA biológiai vízminős
- Page 202 and 203: astacus, SHB 4-ábra) is fogtunk a
- Page 204 and 205: AdatelemzésA mintavételi pontokon
- Page 206 and 207: TESCO GYŐRI FASOR HAJNAL BAN HÁZT
- Page 208 and 209: Szombathely város felszínivizeine
- Page 210 and 211: (KCl-es Ca), magnézium-tartalom (K
- Page 212 and 213: Helyszín név A B EKOI psNH 4+NO 3
- Page 214 and 215: 3. ábra: Vízfolyások hierarchiku
- Page 216 and 217:
Székesfehérvár felszíni vizeine
- Page 218 and 219:
Ssz. Helyszín EOV T pH Cl -y x [
- Page 220 and 221:
A legnagyobb értéket, 3690 μS/cm
- Page 222 and 223:
könnyen okozhatják (szennyvizek,
- Page 224 and 225:
8. ábra: Az Aszalvölgyi-árok a K
- Page 226 and 227:
3.) KöM rendelet 4. sz. melléklet
- Page 228 and 229:
A járműsűrűség heti változás
- Page 230 and 231:
230
- Page 232 and 233:
ezért mérésük során ezt a tula
- Page 234 and 235:
Spektroradiométeres meghatározás
- Page 236 and 237:
Felhasznált irodalomBLACKBURN, G.
- Page 238 and 239:
tényezőinek (gén ki-be kapcsolá
- Page 240 and 241:
távozási) és dx/dt a mennyiségv
- Page 242 and 243:
iboszómáknál végbemenő fehérj
- Page 244 and 245:
C I + sz 1C Ateljes enzimmennyiség
- Page 246 and 247:
produkálhat. A biológiai rendszer
- Page 248 and 249:
növekedésig csíráztatott csert
- Page 250 and 251:
(9.3.1)ahol σ iés μ iaz y ivált
- Page 252 and 253:
változók (y 1, y 2) szóródási
- Page 254 and 255:
Az állapotfüggő és súlyponti k
- Page 256 and 257:
Spearman ρ koefficiensekM GSD GM F
- Page 258 and 259:
during the vegetative development o
- Page 260 and 261:
POURTAGHI, A. - DARVISH, F. - HABIB
- Page 264:
264