Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

A Soproni-medencét elsősorban harmadidőszakiüledékek (bádeni agyag) borítják,amelyre az Ős-Ikva vastag kavicstakaróthordott, majd a jégkorszakok alatt löszös,vályogos üledék települt (DÖVÉNYI szerk.2010). A folyó mentén, a víz hatására, nyersöntés talajok és réti talajok alakultak ki,amelyek kedvező vízgazdálkodásúak, agyagos-vályogfizikai féleségűek és általábanmeszesek. A magasabb részeken, ahol a felszíntáltalában löszös üledék borítja, megjelenneka barna erdőtalajok, elsősorban azagyagbemosódásos barna erdőtalaj, amelyekvályog fizikai féleségű, jó vízgazdálkodásúés gyengén savanyú kémhatású.A Fertőmelléki-dombsoron a felszínen elsősorbanfiatal harmadidőszaki üledékekkel(lajta és szarmata mészkővel, homokkal,konglomerátummal és homokkővel)találkozhatunk, de több helyen megjelenikkisebb-nagyobb (gyakran csak néhány deciméter)vastagságban a lösz is. A terület nagyrészét egykor erdők borították és ezen erdőkalatt elsősorban kőzet-hatású talajok ésbarna erdőtalajok alakulhattak ki. A kőzethatásútalajok közül a tömör mészkövön kialakultrendzina talajokat kell megemlíteni,amelyek területi aránya 15-20%-os. A barnaerdőtalajokhoz tartozó agyagbemosódásosbarna erdőtalaj, illetve barnaföld területaránya80% körüli.Anyag és módszerVizsgálatainkat 2011 márciusában kezdtükmeg a talajminták begyűjtésével, elsőkéntSopronban, majd Szombathelyen, végülSzékesfehérváron. A terepi mintavétellelpárhuzamosan végeztük a laboratóriumbabeérkező minták előkészítését és elemzését.Terepi vizsgálatokA három városban ugyanazon eljárássalvégeztük a talajmintavételt. Egy ponthálózattalfedtük le a városok területét és enneksegítségével random bolyongásos mintavétellelkijelöltük a mintavételi pontok helyét.Az egyes gyűjtési pontokon két mélységből,a 0-10 cm-es feltalajból és az alatta fekvő10-20 cm-es mélységből vettünk talajmintát,mivel a városi környezeti tényezők talajragyakorolt hatása elsősorban ebben aviszonylag vékony rétegben figyelhető meg.Sopronban 104, Szombathelyen 88, Székesfehérváron144 pontról összesen, rendre208, 176, 288 db minta került begyűjtésre,így mindösszesen 672 talajminta laboratóriumivizsgálataiból származnak eredményeink.Minden mintavételi pontnál helyszíni leírástvégeztünk (6. ábra). Feljegyeztük agyűjtés idejét, a pont GPS-koordinátáit,tengerszint feletti magasságát, a lakókörzettípusát (külváros, belváros), a tájhasználatot(erdő, kiskert, szántó, mezőgazdaságiterület, szőlő, lakóövezet, közlekedési zóna,ipari övezet, patak-és vízpart, park, egyéb) ajellemző vegetációt, a gyepborítást (%-bankifejezve), a fedés típusát (gyep, avar, talajfelszín),a talaj eredetét (eredeti, terített).Az egyes talajminták esetén a helyszíni talajvizsgálatnakmegfelelő (BELLÉR 1997)paramétereket írtuk le: átmenet a két rétegközött (fokozatos, határozott, éles, nincs),Munsell-szín, humuszmennyiség (humuszmentes,gyengén-, közepesen-, erősenhumuszos), szerkezet (szemcsés, morzsás,rögös), tömődöttség (gyengén-, közepesen-,erősen tömődött, laza), gyökérzet menynyisége,fizikai féleség (homokos vályog,vályog, agyagos vályog, agyag, nehéz agyag),kiválás, vázszázalék, talajhiba.135