Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

A terület talajaiSzékesfehérvár és környékeA város területének talajviszonyait érdemeskistájanként tárgyalnunk. A Közép-Mezőföld legnagyobb részét mészlepedékescsernozjom alkotja. A löszös alapkőzetenképződött, vályog mechanikai összetételű,kedvező termékenységű talajokon elsősorbanmezőgazdasági termelés folyik, defoltokban erdőkkel is találkozhatunk. Kiskiterjedésben, mozaikos megjelenésbena löszön előfordulnak még barnaföldek éscsernozjom barna erdőtalajok is (DÖVÉ-NYI szerk. 2010). A Velencei-tó partján, aVelencei-medencében, a korábban említetttalajok mellett, a felszín közeli talajvíz hatására,réti talajok keletkeztek. Székesfehérvárnyugati szélén, a Sárrét kistájban, elsősorbanréti csernozjom talajok fordulnakelő. Ezen talajok képződésében, a felszín közelitalajvíz és a lágyszárú vegetáció játszottaa legnagyobb szerepet. Ott, ahol a talajvízmég közelebb van a felszínhez, megjelenneka réti talajok is.A város kis része, az észak-nyugati csücsketartozik a Móri-árok, illetve az északi részea Sörédi-hát földrajzi kistájba. Ezen területektalajai nagyban hasonlítanak a délirészekhez, így a lerakódott löszön, elsősorbanmészlepedékes csernozjom talajokkaltalálkozhattunk. Az eddigiektől eltérőalapkőzettel, savanyú kémhatású gránittal,találkozhatunk Székesfehérvár keleti felérebenyúló Velencei-hegységben. A savanyúalapkőzeten álló erdők hatására, főleg sekélytermőrétegű agyagbemosódásos barnaerdőtalajok alakultak ki. Ott, ahol a domborzativiszonyok vagy az emberi hatás nemtette lehetővé vastag termőréteg kialakulásátköves-sziklás váztalajok is előfordulnak.A löszös hegylábfelszín valamikor erdőkkelborított részein, barnaföldek képződtek.Szombathely és környékeSzombathely város nagy része, a jégkorszakivályoggal, agyagos vályoggal, löszös üledékkelfedett, kavicstakarójú Gyöngyös-síkonhelyezkedik el (DÖVÉNYI szerk. 2010). Aterületet valamikor erdő boríthatta, amelyhatására barna erdőtalajok uralkodnak atájban. A kistáj északi részén agyagbemosódásosbarna erdőtalajok, míg a löszös üledékenbarnaföldek képződtek. Mindkét talajmechanikai összetétele vályog, agyagos-vályog,és vízgazdálkodásukra a nagy vízraktározóés a jó víztartó képesség jellemző. AGyöngyös és Perint völgyében mészmentesnyers öntés talajok találhatók.A Pinka-sík kavicstakaróval fedett hegylábfelszínén,amelyre felső-pannon agyagos éshomokos üledék települt, szintén a vályogosszövetű, kedvező vízgazdálkodású agyag bemosódásosbarna erdőtalajok jellemzőek.Sopron és környékeSopron város talajainak képződését alapvetőenaz alapkőzet és a klimatikus adottságokhatározták meg. A Soproni-hegységmetamorf kőzetein, így gneiszen és a csillámpalánálló erdők alatt, elsősorban barnaerdőtalajok, erősen savanyú nem podzolosbarna erdőtalaj, podzolos barna erdőtalajés agyagbemosódásos barna erdőtalaj képződött.Az utóbbi kialakulásában gyakranszerepet játszott az ágyazati kőzetre rakódónéhány deciméter vastag lösztakaróis. Ott, ahol az agyag nagyobb mennyiségbenfordul elő a szelvényben és a felszínennem tud elfolyni a csapadék, megjelenneka pszeudoglejes barna erdőtalajok is. Erodáltdomboldalakon találkozhatunk kövessziklásváztalajokkal és ranker talajokkal is.Hasonló talajok jellemzik Brennbergbányakörnyékét, ahol az alapkőzetet a különfélekavicsos hordalékok adják, amelyben nagymennyiségben fordulnak elő metamorf kőzetmaradványokis.134