Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

és út menti legelőkről származó talajmintákvizsgálatára került sor, a szerző főleg a közlekedésieredetű nehézfémtartalom menynyiségiösszefüggéseit vizsgálta, mely soránszintén kimutatható volt a magas ólomtartalomaz utak melletti legelők talajaiban(SZEGEDI 1999). Szegedről születtek mégírások a Lehmann-féle talajosztályozás szerint(PUSKÁS – FARSANG 2007, PUSKÁSet al. 2008), a vizsgálatok az emberi jelenléthatása miatt magas karbonát, de alacsonyszervesanyag-tartalmat, valamint növekvőpH értékeket és műtermék arányt mutattakki. A legtöbb kutatás során egyértelműenkiderült, hogy az ipari tevékenység és aközlekedés hatására nagy mennyiségbenfelhalmozódott elemek akadályozzák a természetesöntisztulási folyamatokat (SZE-GEDI 1999, FARSANG – PUSKÁS 2007).Természetföldrajzi jellemzésA városok elhelyezkedéseA vizsgált három város a Dunántúlonhelyezkedik el. Székesfehérvár a Nagyalföldhöztartozó Mezőföld, illetve a Dunántúli-középhegységheztartozó Vértes-Velencei-hegyvidék és Bakony-vidékföldrajzi középtáj határán fekszik (DÖ-VÉNYI szerk. 2010). A város nagy része aMezőföldhöz tartozó Közép-Mezőföld, aVelencei-medence és a Sárrét földrajzi kistájbanyúlik bele úgy, hogy mindegyiknekcsak kis részét érinti. Székesfehérvár északi-nyugati,a Bakony-vidékhez sorolhatórésze, a Keleti-Bakony földrajzi kistájbanyúlik be, a Vértes-Velencei-hegyvidékhezsorolandó része a Sörédi-hát és a Mór-árokdéli csücskéhez tartozik. A város határhelyzetemegmutatkozott az elvégzett vizsgálatainkeredményében is.Szombathely és Sopron város a Nyugat-magyarországiperemvidék földrajzi nagytájonhelyezkedik el (DÖVÉNYI szerk. 2010).Szombathely város nagyobb, keleti része aSopron-Vasi-síksághoz tartozó Gyöngyössíkföldrajzi kistájon található, míg a városnyugati része már az Alpokaljához sorolandóPinka-sík része. Sopron város egésze azAlpokaljához tartozik, ezen belül a Sopronihegység,a Fertőmelléki-dombsor és a Soproni-medenceföldrajzi kistájakhoz.Földtani jellemzésMagyarország területe az Alpok, a Kárpátokés a Dinaridák hegyláncai által körülvettKárpát-medencében helyezkedik el, amelyaz alpi hegységrendszernek egy viszonylagfiatal, de annál bonyolultabb földtani felépítésűhegyközi medencéje. A medencealjzatát alkotó idősebb kőzetek középhegységeinkterületén, valamint az Alpokaljánbukkannak felszínre. A medencét pedig fiatalabbüledékek töltik ki (BUDAI – KON-RÁD 2011).A vizsgált városok környékének geológiaifelépítése a magyarországi késő-paleozoos(350-250 millió év), mezozoos (251-65.5millió év) és kainozoos (65.5 millió év-ma)fejlődéstörténetbe illeszkedik bele. Az Alpokkiemelkedése és takarórendszereinekkialakulása nagyban hozzájárult a városokgeológiai felépítésének kialakulásában. Akiemelkedés a Neotethys-óceán fejlődéseés kréta végi (65.5 millió év) összezáródásasorán kezdődött meg és tart ma is. 34 millióévvel ezelőtt, az oligocénre létrejött azALCAPA-főegység (= afrikai eredetű, öszszetettfelépítésű litoszférablokk; az Alpok,a Kárpátok és a Pannon-medence kezdőbetűibőlképzett mozaikszó) (CSÁSZÁR2005). Az ALCAPA az Alpok takarórendszerénekkülönböző takaróegységeiből áll;ide tartozik a Kőszegi-hegységet alkotóPenninikum, valamint az ausztroalpi takarórendszerheztartozó metamorf aljzatúSoproni-hegység, a Kisalföld (1. ábra), valaminta Dunántúli-középhegység. Utóbbijellemzője, hogy a perm (300-251 millió év)127