VASÚTTERVEZÉS - BME Út és Vasútépítési Tanszék

BME Út és Vasútépítési TanszékVasúttervezésMegemlítjük, hogy egyes külföldi vasutaknál közlekedő különleges, ún. kocsiszekrényvezérlésű jármű padlószintje íves pályán az m túlemelésen felül további ß szöggel hajlik avízszinteshez képest (6. ábra). ilyen járművek íves mozgásánál ébredő szabad oldalgyorsulásnagysága a padlósík α + ß hajlásának figyelembevéte1éve1:a0 = an− g ⋅tg( α + β ) (m/s 2 )ahol ß max = 10° a jelenlegi kocsiszekrény vezérlésű járműveknél.A szabad oldalgyorsulás (a 0 , m/s 2 ) megengedhető nagyságának megállapításánál figyelembekell venni azt a hatást is, hogy a vágánygeometriailag számított oldalgyorsulási értékné1 ajárműben nagyobb oldalgyorsulás ébred. Ennek oka, hogy az íves pályán haladójárműszekrény, a rugók egyenlőtlen összenyomódása miatt a körív külső oldala fe1é tér ki.A szabad oldalgyorsulás képletébe a 0 = 0,65 m/s 2 értéket behelyettesítve, köríves vágánytúleme1ésének számítására az alábbi összefüggést kapjuk22VVm = 11,8 −153a0≈ 11,8 −100(mm)RRMinthogy a képlet jobb oldalának első tagja az ún. elméleti túlemelés (elméleti túlemelésesetén ugyanis szabad oldalgyorsulás nem hat, a 0 = 0), az íves vasúti pálya túlemelését azelméleti túlemelésnek a megengedett szabad oldalgyorsulással arányos csökkentéséve1határozzuk meg, ahol a 153·a 0 (mm) csökkentő tagot túlemelés hiánynak nevezzük.Az íves vasúti pályában megengedhető legnagyobb túlemelést az á11ó járműre, a körívközéppontja fe1é ható negatív előjelű oldalgyorsulás alapján határozhatjuk meg. Az elmaradódinamikus hatásokra tekintettel álló járműben a0≈1m/s 2 nagyságú negatív oldalgyorsulásmegengedhető, így a legnagyobb túlemelésrem max = 150 mmszámérték adódik.2.5.2 Az optimális túlemelés meghatározása adott forgalom-összetétel figyelembevételévelEltérő sebességgel közlekedő vonatok esetén az ún. vegyes forgalomnál felvetődik a kérdés,milyen sebesség alapján határozzuk meg a köríves pálya túleme1ését. Amennyiben aleggyorsabban közlekedő vonat sebességét vesszük alapul, akkor ugyanazon ívben a sebesenközlekedő vonatoknál túlemeléshiány, míg a lassúbb vonatok esetében túlemelés-fölöslegállelő.Túlemeléshiánynál, azaz a görbületi középpontból kifelé mutató, pozitív a0m/s 2 szabadoldalgyorsulás esetén az ív külső sínszálának igénybevétele növekszik, és annak fokozottelhasználódása mellett nagyobb túlemeléshiánynál az utazáskényelem is romlik.Túlemelés-fölösleg vagy túlemeléstöbblet esetén a görbületi középpont fe1é mutató, negatív( −)irányú a0m/s 2 szabad oldalgyorsulás ébred. A járművet ekkor az irányszabályozásszempontjából meghatározó külső sínszál helyett a belső sín vezeti. Minthogy a belsősínszálnál jelentkeznek a vágány helytelen lekötéséből és a vágány alkatrészeinekmérettűréseiből keletkező nyomtávolság-eltérések is, a kerekek vezetése nem lesz folyamatos,azok rángató hatása tönkreteheti az irányra jól szabályozott külső sínszál fekvését is. További( + )- 10 -