az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv

az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv

karrieriroda.mkk.szie.hu
from karrieriroda.mkk.szie.hu More from this publisher
13.07.2015 Views

• a monitoring látogatás kommunikációját konzultatívvá teszi (szemben aténymegállapítások min¢sít¢ hangulatával),• a látogatáskor a Kedvezményezett képvisel¢it beszélteti, amely kisebbkommunikációs terhet jelent a monitoring szakért¢ számára,• a Kedvezményezett megélheti, hogy képviselheti önmagát a folyamatban.A dokumentumelemzés és a kérdések megfogalmazása alapján könnyen felállítható amonitoring látogatás terve, amely tartalmazza a helyszíni látogatás során:• vizsgálandó területeket,• tisztázandó kérdéseket,• megtekintésre kért dokumentumokat.5.1.2. Dokumentumok tartalmi, formai ellen rzéseA monitoring során számos dokumentummal találkozhat a szakmai monitor. Ezeklehetnek:kötelez¢ • a Kedvezményezettek számára el¢írt dokumentumok,• a Kedvezményezettek számára biztosított nem kötelez¢dokumentumok,• a Kedvezményezettek intézményi/szervezeti tevékenységnek rendszeresenalkalmazott dokumentumai,• a Kedvezményezettek vagy a velük együttm£ködésben dolgozó alkalmazottak,szolgáltatók intézményi/szervezeti/munka tevékenységével kapcsolatban alkalmazott,dokumentumok.A szakmai monitor a monitoring cél érvényesítése érdekében a lehet¢ legtöbbdokumentum vizsgálatára törekedhet annak érdekében, hogy meggy¢z¢, stabilinformációkkal rendelkezzen a projekt megvalósulásáról. Ebben a vonatkozásbanlényeges, hogy a szakért¢ vizsgálati szándéka minden esetben indokolt, a monitoringcéljának megfelel¢ legyen. Nem célja sem a monitoring folyamatnak, sem azon belül adokumentumok elemzésének a Kedvezményezettek átfogó, minden tevékenységi pontraés részletre kiterjed¢ vizsgálata. Amennyiben a szervezet vizsgálata a meghatározottszempontok alapján történik, a projekt m£ködésével, m£ködtetésével kapcsolatos –lényeges, ellen¢rizhet¢ és beavatkozásra lehet¢séget biztosító – információk teljes kör£enrendelkezésére állnak a szakért¢nek.Jogosan vet¢dhet fel a kérdés, milyen túlkapások lehetségesek? Mi oka lehet amonitoring tevékenység – akár csak elvi – korlátozásának?Ezzel kapcsolatban nem a korlátozás az alapvet¢ cél, hanem a következ¢ szempontokérvényesítése:• a monitoring vizsgálat során biztosítani kell a lehet¢ legnagyobb objektivitást,• a vizsgálati rendszernek átláthatónak kell lennie mind a szakmai KSZ, mind amonitoring folyamatban közrem£köd¢ szakért¢k, mind pedig a Kedvezményezettekszámára,• a monitoring vizsgálatnak minden Kedvezményezett számára azonos elvek menténkell történnie, amely feltételezi, hogy az egyes szervezetek vizsgálata azonos, vagyhasonló vizsgálati módszerrel és tartalommal történik.Hol húzódjon meg a vizsgált dokumentumok köre, illetve mely dokumentumokvizsgálata várható el jogosan a szakmai monitoroktól?94

A fejezet elején ismertetett négyes csoport alapján vizsgálandó:• a kötelez¢en el¢írt dokumentumok köre,• a nem kötelez¢ dokumentumok alkalmazásának gyakorlata• a projekt indikátorait, mérföldköveit, tevékenységeit egyértelm£en igazoló egyébdokumentumok.A kötelez¢en el¢írt dokumentumoknál teljes kör£ tartalmi és formai vizsgálatravan szükség. Ezeket a dokumentumokat köteles a szervezet az el¢írt formában éstartalmilag minden részletre kiterjed¢en alkalmazni.A nem kötelez¢ dokumentumok alkalmazása nem kötelez¢! Ezek adokumentumok segítik a projekttevékenységek rögzítését, a szervezeti munkaátláthatóságát, de alkalmazásuk teljes vagy részleges hiánya nem jelent meg nem felelést.A nem kötelez¢ dokumentumok ajánlások, azok mind tartalmilag, mind formailagátszervezhet¢k, átszerkeszthet¢k.A projekt indikátorait, mérföldköveit, tevékenységeit egyértelm£en igazoló egyébdokumentumok gyakorlatilag bármik lehetnek. Szakért¢i szempontból fontos, hogyezeket nem tételesen kell keresni, hiszen a szervezet nem biztos, hogy a szakért¢ielképzelései, tapasztalatai alapján dokumentálja a tevékenységét (a kötelez¢dokumentumok alkalmazásán túlmen¢en). Az ilyen típusú dokumentumok mindenesetben a következ¢ mintakérdés alapján keresend¢k: Milyen dokumentummal tudjaigazolni, alátámasztani az adott tevékenységet?A tartalmi vizsgálat során küls¢ szintén el¢írások alapján történik az ellen¢rzés.kötelez¢Adokumentumok tartalmilag szabályozottak, a kötelez¢ nem dokumentumoktartalmi felépítése ajánlás. küls¢ További el¢írások lehetnek az egyes dokumentumokalkalmazására vonatkozó jogszabályi el¢írások (munkaszerz¢dés, képzési tevékenységsorán alkalmazandó dokumentumok köre stb.). Ezek jellemz¢en tartalmilag rögzítettdokumentumok. Az eljárásrendben vagy jogszabályban rögzített tartalmakon kívül azegyes dokumentumok tartalmára vonatkozóan egyéb vizsgálati szempontot csak akkorérvényesíthet a szakért¢, ha az korábban megállapodásban rögzítésre került.A vizsgált dokumentumok körével kapcsolatos általános szabály, hogy szakért¢ adirekt módon egyetlen kötelez¢ nem dokumentumot sem várhat el a Kedvezményezett¢l,hacsak valamely dokumentum alkalmazását megállapodásban nem rögzítették korábban.Ilyen esetben a megállapodásnak minimum a dokumentum elvárt tartalmát rögzítenie kell.5.1.3. Dokumentumok hitelességének megállapítása„A papírnak nagy a teherbírása”. Talán ez a szólás a legnagyobb ellensége a szakmaimonitornak. Emiatt kulcskérdés egy vizsgált dokumentum hitelessége.A hitelesség lényegében két tény, illetve forrás alapján állapítható meg:• szerepel-e a dokumentumon saját kez£, eredeti aláírás attól a személyt¢l, akinek azadott dokumentum aláírására, ellenjegyzésére, szignózására joga van,• a dokumentum tartalma objektív körülményekkel igazolt (ilyen lehet pl. egyelkészített tananyag, amelyen nincs semmilyen ellenjegyzés, de annak elkészítésérevonatkozóan létezik szerz¢dés).Természetesen pont az idézett szlogen miatta kétely minden esetben fenn állhat.Lehet, hogy az aláírás nem eredetei, vagy nem az aláírótól származik, vagy kétes ajogosultság. A második esetben pedig kérdéses lehet, hogy a valósóságban ki írta atananyagot, mi annak a forrása, stb.95

A fejezet elején ismertetett négyes csoport alapján vizsgálandó:• a kötelez¢en el¢írt dokumentumok köre,• a nem kötelez¢ dokumentumok alkalm<strong>az</strong>ásának gyakorlata• a projekt indikátorait, mérföldköveit, tevékenységeit egyértelm£en ig<strong>az</strong>oló egyébdokumentumok.A kötelez¢en el¢írt dokumentumoknál teljes kör£ tartalmi <strong>és</strong> formai vizsgálatravan szükség. Ezeket a dokumentumokat köteles a szervezet <strong>az</strong> el¢írt formában <strong>és</strong>tartalmilag minden r<strong>és</strong>zletre kiterjed¢en alkalm<strong>az</strong>ni.A nem kötelez¢ dokumentumok alkalm<strong>az</strong>ása nem kötelez¢! Ezek adokumentumok segítik a projekttevékenységek rögzít<strong>és</strong>ét, a szervezeti munkaátláthatóságát, de alkalm<strong>az</strong>ásuk teljes vagy r<strong>és</strong>zleges hiánya nem jelent meg nem felel<strong>és</strong>t.A nem kötelez¢ dokumentumok ajánlások, <strong>az</strong>ok mind tartalmilag, mind formailagátszervezhet¢k, átszerkeszthet¢k.A projekt indikátorait, mérföldköveit, tevékenységeit egyértelm£en ig<strong>az</strong>oló egyébdokumentumok gyakorlatilag bármik lehetnek. Szakért¢i szempontból fontos, hogyezeket nem tételesen kell keresni, hiszen a szervezet nem biztos, hogy a szakért¢ielképzel<strong>és</strong>ei, tapasztalatai alapján dokumentálja a tevékenységét (a kötelez¢dokumentumok alkalm<strong>az</strong>ásán túlmen¢en). Az ilyen típusú dokumentumok mindenesetben a következ¢ mintakérd<strong>és</strong> alapján keresend¢k: Milyen dokumentummal tudjaig<strong>az</strong>olni, alátámasztani <strong>az</strong> adott tevékenységet?A tartalmi vizsgálat során küls¢ szintén el¢írások alapján történik <strong>az</strong> ellen¢rz<strong>és</strong>.kötelez¢Adokumentumok tartalmilag szabályozottak, a kötelez¢ nem dokumentumoktartalmi felépít<strong>és</strong>e ajánlás. küls¢ További el¢írások lehetnek <strong>az</strong> egyes dokumentumokalkalm<strong>az</strong>ására vonatkozó jogszabályi el¢írások (munkaszerz¢d<strong>és</strong>, képz<strong>és</strong>i tevékenységsorán alkalm<strong>az</strong>andó dokumentumok köre stb.). Ezek jellemz¢en tartalmilag rögzítettdokumentumok. Az eljárásrendben vagy jogszabályban rögzített tartalmakon kívül <strong>az</strong>egyes dokumentumok tartalmára vonatkozóan egyéb vizsgálati szempontot csak akkorérvényesíthet a szakért¢, ha <strong>az</strong> korábban megállapodásban rögzít<strong>és</strong>re került.A vizsgált dokumentumok körével kapcsolatos <strong>által</strong>ános szabály, hogy szakért¢ adirekt módon egyetlen kötelez¢ nem dokumentumot sem várhat el a Kedvezményezett¢l,hacsak valamely dokumentum alkalm<strong>az</strong>ását megállapodásban nem rögzítették korábban.Ilyen esetben a megállapodásnak minimum a dokumentum elvárt tartalmát rögzítenie kell.5.1.3. Dokumentumok hitelességének megállapítása„A papírnak nagy a teherbírása”. Talán ez a szólás a legnagyobb ellensége a szakmaimonitornak. Emiatt kulcskérd<strong>és</strong> egy vizsgált dokumentum hitelessége.A hitelesség lényegében két tény, illetve forrás alapján állapítható meg:• szerepel-e a dokumentumon saját kez£, eredeti aláírás attól a személyt¢l, akinek <strong>az</strong>adott dokumentum aláírására, ellenjegyz<strong>és</strong>ére, szignózására joga van,• a dokumentum tartalma objektív körülményekkel ig<strong>az</strong>olt (ilyen lehet pl. egyelk<strong>és</strong>zített tananyag, amelyen nincs semmilyen ellenjegyz<strong>és</strong>, de annak elk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>érevonatkozóan létezik szerz¢d<strong>és</strong>).Term<strong>és</strong>zetesen pont <strong>az</strong> idézett szlogen miatta kétely minden esetben fenn állhat.Lehet, hogy <strong>az</strong> aláírás nem eredetei, vagy nem <strong>az</strong> aláírótól szárm<strong>az</strong>ik, vagy kétes ajogosultság. A második esetben pedig kérd<strong>és</strong>es lehet, hogy a valósóságban ki írta atananyagot, mi annak a forrása, stb.95

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!