az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv

felügyeli a közösségi jog betartását és független testületként biztosítja, hogy a közösségijogot egységesen alkalmazzák. A Bíróság ellen¡rzi és biztosítja, hogy a különböz¡intézmények a Szerz¡désekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el.Szerkezet és m ködésA tagok száma 15 független bíró, akiket a tagállamok választanak meg 6 évre(megújítható), és az elnököt maguk közül választják 3 éves id¡szakra. Munkájukat 9f¡ügyész segíti.Az elnök irányítja a Bíróság munkáját, vezeti a tárgyalásokat és a tanácskozásokat.A Bíróságot feladatainak ellátásában a f¡ügyészek segítik azzal, hogy teljesen pártatlan ésfüggetlen nyilvános véleményt mondanak a Bíróság elé terjesztett ügyekben.A Bíróság 3-5 f¡s tanácsokban és az ún. Els¡fokú Bíróság (Court of First Instance,megalakítása: 1989.) keretein belül m¢ködik. Plenáris ülést abban az esetben tart abíróság, ha a peres fél valamely tagállam vagy egyéb intézmény. Egyéb esetekben azügyeket a Bíróságon belül felállított 3-5 f¡s tanácsok tárgyalják.Az Els¡fokú Bíróság jogkörébe tartoznak a természetes vagy jogi személyek általbenyújtott mulasztási panaszok vagy jogorvoslati kérelmek, az Európai Bizottság ellenbenyújtott vállalati panaszok, valamint az Európai Unió és tisztvisel¡i, dolgozói közöttijogviták.Annak érdekében, hogy Bíróság munkája mindenki megelégedésére felgyorsuljon,a Nizzai Szerz¡dés sokkal hatékonyabban osztja fel a feladatokat a Bíróság és azEls¡fokú Bíróság között, továbbá engedélyezi speciális kamarák felállításátmeghatározott területeket érint¡ viták megoldására. A Szerz¡dés kimondja, hogy akib¡vített Európai Unióban is minden tagország egy-egy bírót delegálhat a Bíróságba.Az EU intézményrendszerét egy sor "kiegészít¡" intézmény teljesíti ki, amelyekbiztosítják az unió gazdasági, politikai és jogi akadálytalan m¢ködését:• Európai Számvev¡szék- felülvizsgálja a közös költségvetés tervét és kivitelezését,• Régiók Bizottsága- a regionális politika egyik tartópillére,• Európai Központi Bank- A Gazdasági és Pénzügyi Unió intézményesítettmegvalósítási eszköze.A 21. század EU-jának egyik legnagyobb kihívását az jelenti, hogy létez¡ aintézményrendszerét alapjaiban megreformálja, egy homogén rendszert kovácsoljonössze, amelyben az intézmények közötti viszonyok stabilitást, következetességetbiztosítsanak az Uniónak. Ez a hatékony rendszer a közös európai célkit¢zésekmegvalósítására kell ¡szpontosítson. Csak egy hatékony, megújult intézményrendszerképes alkalmazkodni a folytonos vertikális és horizontális integrációs jelenség általtámasztott kihívásoknak.Az EU reformtörekvései az intézményrendszer területén nagyon jól összehangoltkonkrét akciósorozatot feltételez. Az integrációs folyamat elmélyülésével, az uniósszerkezet egyre kihangsúlyozottabb föderális jelleget kap, s ezt a jöv¡beli fejl¡désivonalat csak egy megfelel¡, a szerkezethez nagyon jól ill¡ intézmény konstrukció tudjafolytatni. A mostani intézményrendszer túl sok sajátos felépítést és gyakorlatot foglalmagába. Szükségessé válik az intézmények közötti viszonyok tehermentesítése, akompetenciák világosabb behatárolása, a szerkezet leegyszer¢sítése(amely ezáltalközelebb kerüljön az EU állampolgáraihoz), de a szerkezet formai átszervezése is.Információs források26