az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv
az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv
2.2. Az EU intézményrendszerének jellegeAz EU döntéshozatali és m¢ködési mechanizmusait négy szerv biztosítja. A Tanács, aBizottság, a Parlament és a Bíróság együttm¢ködésére épül¡ rendszer hozza létre azt asajátos intézményi felépítést, melyben a kormányközi és szupranacionális jelleg sajátosanötvöz¡dik.f¡2.2.1.Európai Unió TanácsaSzékhelye: Brüsszel, azonban meghatározó id¡közönként Luxemburgban ül össze.Elnöke: hathavonta rotál a tagállamok közöttFeladatok és hatáskörA tagállamok képvisel¡ib¡l álló Tanács az egységes jogalkotó és végrehajtó hatalom. Eszerv els¡sorban abban tér el a demokratikus államokban megszokott jogalkotó vagyvégrehajtó szervekt¡l, hogy:• többnemzetiség¢,• nem parlamentszer¢en m¢ködik,• és nem rendelkezik saját végrehajtó apparátussal.A Tanács rugalmas szervezet. Ülésein mindig azok vesznek részt, akiknek a döntésiés informáltsági szintjére és hatáskörébe tartoznak a tárgyalt témák. A Tanácsot szokás aMiniszterek Tanácsaként is emlegetni. A Tanács a tagállamok vélemény-kifejezésénekközvetlen fóruma. A Tanács a jogszabályalkotás els¡dleges, de nem kizárólagos felel¡se,a tagállamok közötti magas szint¢ kapcsolatok színtere, a költségvetés meghatározója.A Tanács felel az Európai Unió tevékenységének általános összehangolásáért, melyekcélja az egységes bels¡ piac megteremtése. A testület felel¡s a kormányköziegyüttm¢ködésért is a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügyterén.f¡Szerkezet és m ködésA Tanács hatáskörét a külügyminiszterekb¡l álló Általános Ügyek Tanácsa, aszakminiszterekb¡l álló Szektoriális Tanácsok és a ritkán ülésez¡ összevont tanácsokgyakorolják. Az Általános Ügyek Tanácsa foglalkozik a politikailag érzékenyebbkérdésekkel, valamint a szektoriális tanácsok fellebbviteli fórumaként is m¢ködik. Ahatékonyabb koordináció létrehozására és a szektoralizáció megel¡zésére szolgálnak azösszevont tanácsok.A Tanács összetétele változó, a tárgyalt témák szerint változik. Például amikormez¡gazdasági ügyek vannak terítéken, akkor rendes körülmények között amez¡gazdasági miniszterek vesznek részt benne; ha viszont az általánosgazdaságpolitikáról folyik vita, feltehet¡en a pénzügyminiszterek vannak jelen; amikorpedig magas szint¢ politikai témákat vitatnak meg, olyankor a Tanács az államf¡kb¡l isállhat.A Tanácson belül a munka egy háromszintes szerkezet kereteiben zajlik. Akülönböz¡ szakterületen m¢köd¡ munkacsoportok felvázolják és egyeztetik azokat atechnikai aspektusokat, amelyeket a Bizottság által megfogalmazott javaslat felvet. Amásodik szinten elhelyezked¡ Állandó Képvisel k Bizottsága (COREPER) hatáskörébetartozik egyeztetni a különböz¡ tagországok álláspontjait egy-egy technikai problémakapcsán. Ezen a szinten születik meg a harmonizált, a tagországok által egyeztetettdöntésjavaslat, amelyet az Állandó Képvisel¡k Bizottsága megfogalmaz. Csak a harmadikszinten jelentkezik ténylegesen maga a Tanács, amelyet az egyes tagországok20
eszortminiszterei alkotnak (a Tanács az adott politikai szférától függ¡en, az illetékesreszortminisztereket csoportosítja). AZ EUT feladata az el¡re egyeztetett, az ÁllandóKépvisel¡k Bizottsága által megfogalmazott technikai vagy szakirányú javaslatot politikaidöntés formájában érvényesítse.Ezen a szinten történ¡ döntések igen jelent¡sek, az éppen aktuális EU-integrációstrend függvényében egyes szakterületen gyakoriabbak, vagy ritkábbak a Tanács ülései.Általános szabály szerint az állam- és kormányf¡k legalább félévente, akülügyminiszterek legalább negyedévente, a szakminiszterek pedig ennél is gyakrabbanüléseznek.A döntéshozatalban igyekeznek az egyöntet¢ döntések meghozatalára, ezalapfeltételnek számít egyes kulcsfontosságú kérdésekben (új tagország csatlakozása,szerz¡dés-átalakítás). Más esetekben a döntések többségi szavazattal születnek, megamikor is a tagországok nem egyforma er¡viszonyokat képviselnek az Európai UnióTanácsában.2.2.2. Európai TanácsTulajdonképpen ez a szerv nem szerepel a közösségek eredeti intézményrendszerében,hanem utólag került beépítésre ebbe a struktúrába. Szervezett, intézményesített formábancsak 1974-t¡l, a párizsi csúcstalálkozó óta létezik. Az EU alapokmányokban el¡ször azEgységes Európai Okmányba foglalták, mint EU-s intézményt. Ez a szervezet az Uniócsúcsszerve, a tagállamok állam- és kormányf¡inek testülete.Kormányf¡i évente minimum kétszer üléseznek, júniusban és decemberben, annakaz országnak a területén, amelyik a hat hónapos soros elnökségét befejezi. Fontoskiemelni, hogy az Európai Tanács nem azonos az Európai Unió Tanácsával, melyen atagállamok miniszterei üléseznek és nem azonos az Európa Tanáccsal sem, amely azEurópai Unión kívüli nemzetközi szervezet.Feladatok és hatáskörFeladata stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumok elfogadása, általánospolitikai elvek elfogadása.Legfontosabb hatásköre az Európai Tanácsnak talán abban nyilvánul meg, hogy azEU-ban a legfels¡bb döntéshozatali szervként m¢ködik. Ez a szerv dönt az Európai Uniótérint¡ legfontosabb kérdésekben, meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát ésezzel együtt a b¡vítési politikát is.Az Európai Tanács meghatározza az EU-s politika f¡bb irányvonalait, agazdasági, társadalmi, külpolitikai kérdésekben ez a szerv dolgozza ki és próbáljaérvényesíteni a közös európai álláspontot. Az európai integrációval kapcsolatos mindenlényeges döntést a Tanács hoz. Dönt az Európai Unió b¡vítésér¡l, a szerz¡dések ésintézmények reformjáról, az európai költségvetés finanszírozásáról, az egységes valutáravaló áttérésr¡l, stb.SzerkezetAz Európai Tanács tagjai a tagországok legmagasabb politikai köreib¡l kerülnek ki. ATanács ülésein részt vesz az EU tagállamainak minden állam- és kormányf¡je, valamintaz Európai Bizottság elnöke.A Tanács elnökségének posztján, algoritmusos alapon, félévenként váltakoznak atagországok, amelynek kormányf¡jét illeti meg az Európai Tanács elnöki tisztje. Arendszer gördülékeny és hatékony m¢ködése érdekében, a leköszön¡, a funkcióban lév¡21
- Page 1: AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALNYÚJTOTT F
- Page 4 and 5: 3.2.4. A Közösség legújabb fogy
- Page 6: 7. A MEGVALÓSÍTÁS LEHETSÉGES KO
- Page 9 and 10: I. RÉSZPályázatok elmélete9
- Page 11 and 12: írt el¡, amelyben a tagországok
- Page 13 and 14: gazdaságilag fejletlenebb, iparila
- Page 15 and 16: vázolt fel a pénzügyi unió megv
- Page 17 and 18: maximalizálták az Európai Parlam
- Page 19: 2. AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYREN
- Page 23 and 24: hogy 2 megbízottat javasolhatnak,
- Page 25 and 26: Párt - Party of European Socialist
- Page 27 and 28: Információk az interneten: http:/
- Page 29 and 30: 3. INFORMÁCIÓK A KÖZÖSSÉGI AGR
- Page 31 and 32: A KAP legjelent¡sebb átalakítás
- Page 33 and 34: kvótán felüli termék el¡állí
- Page 35 and 36: • a fogyasztók gazdasági érdek
- Page 37 and 38: A közérdek keresetindítás jogaT
- Page 39 and 40: alakítanak ki. Gazdasági okok is
- Page 41 and 42: 3.4.4. A regionális politika célk
- Page 43 and 44: 4. MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA NYITVA
- Page 45 and 46: a megszerzett tapasztalatok alapjá
- Page 47 and 48: tagállamok közötti együttm¢kö
- Page 49 and 50: • az er¡szakra vonatkozó indik
- Page 51 and 52: 3. információs és kommunikáció
- Page 53 and 54: országának szakképzési rendszer
- Page 55 and 56: 4.1.6.1. A támogatások típusai:2
- Page 57 and 58: a lehet, kivéve azon projektek ese
- Page 59 and 60: Mindezeknek megfelel¡en az ERDF az
- Page 61 and 62: 4.2.2. Az NFT II. szerkezete a jegy
- Page 63 and 64: II. RÉSZA pályázatírás technik
- Page 65 and 66: 2. A PROJEKTEK EL KÉSZÍTÉSE2.1.
- Page 67 and 68: a módszer hatékonyabb eredményt
- Page 69 and 70: 2.1.3.1. Elemzési szakaszMivel a p
eszortminiszterei alkotnak (a Tanács <strong>az</strong> adott politikai szférától függ¡en, <strong>az</strong> illetékesreszortminisztereket csoportosítja). AZ EUT feladata <strong>az</strong> el¡re egyeztetett, <strong>az</strong> ÁllandóKépvisel¡k Bizottsága <strong>által</strong> megfogalm<strong>az</strong>ott technikai vagy szakirányú javaslatot politikaidönt<strong>és</strong> formájában érvényesítse.Ezen a szinten történ¡ dönt<strong>és</strong>ek igen jelent¡sek, <strong>az</strong> éppen aktuális EU-integrációstrend függvényében egyes szakterületen gyakoriabbak, vagy ritkábbak a Tanács ül<strong>és</strong>ei.Általános szabály szerint <strong>az</strong> állam- <strong>és</strong> kormányf¡k legalább félévente, akülügyminiszterek legalább negyedévente, a szakminiszterek pedig ennél is gyakrabbanül<strong>és</strong>eznek.A dönt<strong>és</strong>hozatalban igyekeznek <strong>az</strong> egyöntet¢ dönt<strong>és</strong>ek meghozatalára, ezalapfeltételnek számít egyes kulcsfontosságú kérd<strong>és</strong>ekben (új tagország csatlakozása,szerz¡d<strong>és</strong>-átalakítás). Más esetekben a dönt<strong>és</strong>ek többségi szav<strong>az</strong>attal születnek, megamikor is a tagországok nem egyforma er¡viszonyokat képviselnek <strong>az</strong> Európai UnióTanácsában.2.2.2. Európai TanácsTulajdonképpen ez a szerv nem szerepel a közösségek eredeti intézményrendszerében,hanem utólag került beépít<strong>és</strong>re ebbe a struktúrába. Szervezett, intézményesített formábancsak 1974-t¡l, a párizsi csúcstalálkozó óta létezik. Az EU alapokmányokban el¡ször <strong>az</strong>Egységes Európai Okmányba foglalták, mint EU-s intézményt. Ez a szervezet <strong>az</strong> Uniócsúcsszerve, a tagállamok állam- <strong>és</strong> kormányf¡inek testülete.Kormányf¡i évente minimum kétszer ül<strong>és</strong>eznek, júniusban <strong>és</strong> decemberben, annak<strong>az</strong> országnak a területén, amelyik a hat hónapos soros elnökségét befejezi. Fontoskiemelni, hogy <strong>az</strong> Európai Tanács nem <strong>az</strong>onos <strong>az</strong> Európai Unió Tanácsával, melyen atagállamok miniszterei ül<strong>és</strong>eznek <strong>és</strong> nem <strong>az</strong>onos <strong>az</strong> Európa Tanáccsal sem, amely <strong>az</strong>Európai Unión kívüli nemzetközi szervezet.Feladatok <strong>és</strong> hatáskörFeladata stratégiai dönt<strong>és</strong>ek meghozatala, kompromisszumok elfogadása, <strong>által</strong>ánospolitikai elvek elfogadása.Legfontosabb hatásköre <strong>az</strong> Európai Tanácsnak talán abban nyilvánul meg, hogy <strong>az</strong>EU-ban a legfels¡bb dönt<strong>és</strong>hozatali szervként m¢ködik. Ez a szerv dönt <strong>az</strong> Európai Uniótérint¡ legfontosabb kérd<strong>és</strong>ekben, meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát <strong>és</strong>ezzel együtt a b¡vít<strong>és</strong>i politikát is.Az Európai Tanács meghatározza <strong>az</strong> EU-s politika f¡bb irányvonalait, ag<strong>az</strong>dasági, társadalmi, külpolitikai kérd<strong>és</strong>ekben ez a szerv dolgozza ki <strong>és</strong> próbáljaérvényesíteni a közös <strong>európai</strong> álláspontot. Az <strong>európai</strong> integrációval kapcsolatos mindenlényeges dönt<strong>és</strong>t a Tanács hoz. Dönt <strong>az</strong> Európai Unió b¡vít<strong>és</strong>ér¡l, a szerz¡d<strong>és</strong>ek <strong>és</strong>intézmények reformjáról, <strong>az</strong> <strong>európai</strong> költségvet<strong>és</strong> finanszírozásáról, <strong>az</strong> egységes valutáravaló áttér<strong>és</strong>r¡l, stb.SzerkezetAz Európai Tanács tagjai a tagországok legmagasabb politikai köreib¡l kerülnek ki. ATanács ül<strong>és</strong>ein r<strong>és</strong>zt vesz <strong>az</strong> EU tagállamainak minden állam- <strong>és</strong> kormányf¡je, valamint<strong>az</strong> Európai Bizottság elnöke.A Tanács elnökségének posztján, algoritmusos alapon, félévenként váltakoznak atagországok, amelynek kormányf¡jét illeti meg <strong>az</strong> Európai Tanács elnöki tisztje. Arendszer gördülékeny <strong>és</strong> hatékony m¢köd<strong>és</strong>e érdekében, a leköszön¡, a funkcióban lév¡21
Change language