az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv

A milánói csúcsértekezlet hatására összehívott konferencia eredménye lett végül isaz Egységes Európai Okmány (EEO) („Single European Act”), amely a tagállamokratifikációit követ¡en, 1987. július 1-jén lépett hatályba. Ez az Okmány hozta az els¡átfogó módosítást az EGK-t létrehozó Római Szerz¡dés szövegébe.Az összetett, jól kidolgozott okmány egy sor politikai és gazdasági kiegészítést ésváltoztatást vezetett be az EK alapszerz¡déseibe, számos ponton módosította a RómaiSzerz¡dést, rögzítve az elmúlt 30 év változásait. Intézményesítette az 1974. ótarendszeresen m¢köd¡ Európai Tanácsot, kiterjesztette a Közgy¢lésb¡l 1962. óta EurópaiParlamentnek (EP) átnevezett és 1979. óta közvetlenül választott testület befolyását,intézményesíti az „European Political Cooperation”-t, amely fórumon a tagállamokkülügyi kérdésekben egyeztetnek, valamint bevezette az Európai Els¡fokú Bíróságot.Létrehozta az együttdöntési eljárást, a hozzájárulási eljárást és a Tanácsban b¡vítette amin¡sített többségi szavazással eldönthet¡ kérdések körét. Az Egységes Okmány akövetkez¡ igen fontos rendelkezéseket fogalmazta meg: kit¢zte 1992. december 31-re aközös piac kiteljesedésének végs¡ id¡pontját, amelyet a tagállami szabályokösszehangolásával, a nemzeti protekcionizmus megszüntetésével és lendületes jogalkotáselindításával kívánt elérni. Megszabta új területek uniós keretekbe való iktatását, így azEK hatáskerületébe került a kutatás és technológiafejlesztés, a környezetvédelem és aszociális politika.1.3.3. Az Egységes Európai Okmány hatásaAz Európai Tanács 1988. februárjában megtartott rendkívüli csúcsértekezlete fogadta elaz úgynevezett Delors-tervet. Ennek a tervnek alapvet¡ feladata abban állt, hogymegteremtette azokat a gazdasági, költségvetési és járulékos intézményi feltételeket,amelyek materiálisan lehet¡vé teszik az Egységes Közösségi Bels¡ Piac kialakítását.1988. tavaszán közzétették az úgynevezett Cecchini-jelentést, azaz azonszámításokat, amelyekkel megpróbálták felmérni az 1992-re megvalósuló bels¡egységespiac várható hatásait. Ez a dokumentum vizsgálta meg azt, hogy milyen hátrányok érték aKözösség gazdaságát az integráció hiányából. A jelentés szerint az bels¡ egységes piachiánya a Tizenkettek összesített GDP-jének 5,3 százalékára rúgó 216 milliárd ECUtöbbletköltséget okoz. Ezekb¡l az adatokból következtethetünk a Fehér Könyv és az aztjogilag megvalósító Egységes Európai Okmány, illetve az 1988-as Delors-tervközgazdasági fontosságára.következtetése,A Cecchini-jelentés hogy a határformalitások eltörlése, aközületi megrendelések szint¢ közösségi terítése, a pénzügyi szolgáltatásokkötöttségeinek oldása, a méretgazdaságossági el¡nyök kihasználása és élez¡d¡ az versenynyomán kibontakozó újfajta munkamegosztás és ésszer¢bb vállalat- és termékstruktúraösszhatásaként a régió valamennyi gazdasági mutatója kedvez¡en alakulna. 4,5százalékkal b¡vülne a bruttó hazai termék, 1,8 millió új munkahely keletkezne, 6,1százalékkal csökkennének a fogyasztói árak, javulna a Tizenkettek külkereskedelmimérlege, és enyhülhetnének az államháztartási terhek is.f¡alapvet¡Az EEO-val összefüggésben 1988-ban egy újabb intézkedéssorozatot vezettek be,a Delors-csomagot, amely szintén az EK közös piac tervszer¢programjánakbeteljesülését hivatott szorgalmazni. A Delors-csomag öt évre szóló (1988-1992.), amez¡gazdasági és regionális politikát együtt kezel¡, strukturális átalakítást célzóösszehangolt költségvetési intézkedéseket tartalmazott.1988-ban az Európa Tanács Hannoverben tartott ülése megbízást adott az EurópaiBizottságnak a pénzügyi unió tervének kidolgozására. A Delors-jelentés három szakaszt14