az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv
az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv
átértékelte álláspontját és 1961-ben jelezte csatlakozási szándékát. (A csatlakozásazonban Franciaország, ezen belül de Gaulle ellenállása miatt nem történt meg.)1967-68 folyamán jelent¡s változtatásokra került sor: összevonták a hárommeglév¡ integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addigpárhuzamosan m¢köd¡ szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés.1970. júliusában megkezd¡dtek a csatlakozási tárgyalások az EgyesültKirálysággal, valamint három északi országgal: Írországgal, Dániával és Norvégiával. Abrit Alsóház 1971. október 20-án döntött a csatlakozás mellett, és az írországi és dániainépszavazások is meger¡sítették politikusaik szándékát. A csatlakozási szerz¡déseket1972. január 22-én írták alá és a tagság 1973. január 1-jén lépett életbe. A kib¡vüléssel azEK lakosságának lélekszáma elérte a 250 milliót. A kib¡vült közösség mondhattamagáénak a világkereskedelem egyötödét, s ez megváltoztatta Európa gazdaságpolitikaisúlyát a világban.1.2. Az európai integráció második szakasza: 1973-1985.Az Európai Közösségek fejl¡désének mélypontját jelenti az 1973. és 1985. közöttiszakasz. Az olajválság hatására a Közösségen belüli kereskedelem visszazuhant, és azegyes tagállamok protekcionista intézkedéseket hoztak a gazdaság talpra állítására, amelyintézkedéseikkel a közös piac megvalósulását akadályozták. A válságot fokozta aKözösségen belüli vita a nettó befizet¡ és a haszonélvez¡ államok között.1.2.1. Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS)Az 1971-ben, Hágában tartott csúcstalálkozó és az 1972-es Európa Tanács általi döntésegyre nyilvánvalóbbá tette azt az igényt, hogy a közös piacot egységesgazdaságpolitikával és pénzpolitikával egészítsék ki.A monetáris politikára vonatkozó elképzelések konkrét formát is öltöttek, és azEK országok nyílt céljává vált az Európai Monetáris Unió (EMU) történ¡1980-rakialakítása is. A terv megvalósítását azonban kizárta a tagországok meglév¡ között nagygazdasági különbség és az, hogy legtöbbjük a 70-es évek során komoly inflációvalküszködött.Az Európai Tanács 1978. decemberében hozott elhatározása alapján 1979. március13-án alakult meg az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System –„EMS”), amely egy árfolyam-stabilizáló mechanizmust is magában foglal (ExchangeRate Mechanism – „ERM”) a tagállamok nemzeti valutáiból alakított „kosár”figyelembevételével.A rendszer lényege és újdonsága a közösség nemzeti pénzeib¡l összeállítottvalutakosár volt, amelynek „pénzegysége” az ECU. Az ECU nemcsak technikaielszámolási egységként funkcionált, hanem tényleges fizet¡eszközként is a központibankok egymás közti átutalásaiban, ugyanakkor viszonyítási alapot adott az egymáshoz ésa dollárhoz viszonyított árfolyammozgások összehangolásához.Az EMS révén sikerült viszonylag stabilizálni az EK-en belül az árfolyamokat, amásodik olajárrobbanás dacára is.1.2.2. A déli kib vülésAz EK intézményi reformját folyamatosan sok bels¡ és küls¡ tényez¡ inspirálta. Közöttükaz egyik fontos elem volt a déli kib¡vülés Görögországgal, Spanyolországgal ésPortugáliával. Ez a három gazdaság az EK-tagállamokhoz képest szegényebb,12
gazdaságilag fejletlenebb, iparilag gyengébb, politikai struktúrájuk tekintetében pedigtörékenyebb volt.Görögországgal az EK már 1962-ben társulási egyezményt kötött, melyben márszerepeltek el¡írások a harmonizációra vonatkozóan. A kapcsolatokat a görög katonaijunta 1967-1974. közötti uralma lerombolta, így az 1979-ben aláírt csatlakozásiszerz¡désnek jelent¡s stabilizásiós funkciója is volt. Görögország 1981-ben lett az EKtagja.A diktatúrák alól a hetvenes években felszabadult Spanyolország és Portugáliacsatlakozása sokkal lassabban ment. A tárgyalások 1978 végén kezd¡dtek, s ez a kétország 1986-ban vált taggá.A déli kib¡vülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése, a frissdemokráciák politikai stabilizálása szempontjából.1.3. Az európai integráció harmadik szakasza 1985-1992Az olajválság következtében a Közösségen belüli nemzeti piacok védelme és a gazdaságiválság leküzdése érdekében megsokszorozódtak az ún. nem vámjelleg¢ korlátozások. Akorlátozások lehetetlenné tették a Római Szerz¡désben lefektetett közös piac teljesmegvalósítását és veszélyeztették az addig elért eredményeket. A második olajárrobbanásutáni elhúzódó válság rávilágított, hogy a kiút nem a nemzeti piacok meger¡sítése, hanema közösségi szint¢ dereguláció. Ennek megfelel¡en igény fogalmazódott meg a nemzetijelleg¢ adminisztratív rendelkezések felszámolására, amely azonban a közösségidöntéshozatal átalakítását is szükségessé tette, amihez módosítani kellett a RómaiSzerz¡dést. Küls¡ nyomásként nehezedett a tagállamokra USA és Japán hihetetlen gyorsfejl¡dése, amely létfontosságú érdekké tette a piacok rugalmasabbá tételét és a valódiközös piac kialakítását.1.3.1. A Fehér KönyvA megoldásra elméleti m¢vek születtek, amelyek közül az Európai Bizottság bels¡ piacértfelel¡s biztosa Lord Cockfield által jegyzett Fehér Könyvet 3 emeljük ki. Az 1985-ösFehér Könyv az EK egységes piacának 4 1992-re megvalósítandó tervét tartalmazza. AFehér Könyv szerz¡i szerint a négy szabadság szabad áramlását akadályozzák és ezért lekell bontani a fizikai (határállomások, nem vámjelleg¢ szabályok), a technikai (eltér¡szabványok, diplomák és szakképesítések elfogadásának problémája) és fiskális, adózásiakadályokat (pl. ÁFA eltérése).1.3.2. Az Egységes Európai Okmány1985-ben mind a Bizottság, mind pedig az Európa Parlament kezdeményez¡ lépésekettett. Ezek közül a legfontosabb az ír szenátor, James Doodge által vezetett bizottságlétrehozása volt, melynek az EK intézményi vizsgálata volt a feladata. Az angol, dán ésgörög ellenkezés dacára az Európai Tanács az 1985. júniusában Milánóban tartottértekezleten akként határozott, hogy konferenciát hív össze a Dooge Bizottságajánlásainak és a Cockfield-féle Fehér Könyvnek a bevezetésére. A konferencia 1985.¡szén Luxemburgban és Brüsszelben ült össze.3 Mi az a Fehér Könyv (White Paper)? A közösségi szakzsargonban egy nagyobb jogalkotási program csomagravonatkozó tervet jelent.4 Egységes piac (Single Market): A közös piac továbbfejlesztett változata, ahol a vámokon és a mennyiségikorlátozásokon túl, az áruk, a szolgáltatások, a tıke és a munkaerı szabad áramlását akadályozó egyéb korlátokat isfelszámolják.13
- Page 1: AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALNYÚJTOTT F
- Page 4 and 5: 3.2.4. A Közösség legújabb fogy
- Page 6: 7. A MEGVALÓSÍTÁS LEHETSÉGES KO
- Page 9 and 10: I. RÉSZPályázatok elmélete9
- Page 11: írt el¡, amelyben a tagországok
- Page 15 and 16: vázolt fel a pénzügyi unió megv
- Page 17 and 18: maximalizálták az Európai Parlam
- Page 19 and 20: 2. AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYREN
- Page 21 and 22: eszortminiszterei alkotnak (a Taná
- Page 23 and 24: hogy 2 megbízottat javasolhatnak,
- Page 25 and 26: Párt - Party of European Socialist
- Page 27 and 28: Információk az interneten: http:/
- Page 29 and 30: 3. INFORMÁCIÓK A KÖZÖSSÉGI AGR
- Page 31 and 32: A KAP legjelent¡sebb átalakítás
- Page 33 and 34: kvótán felüli termék el¡állí
- Page 35 and 36: • a fogyasztók gazdasági érdek
- Page 37 and 38: A közérdek keresetindítás jogaT
- Page 39 and 40: alakítanak ki. Gazdasági okok is
- Page 41 and 42: 3.4.4. A regionális politika célk
- Page 43 and 44: 4. MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA NYITVA
- Page 45 and 46: a megszerzett tapasztalatok alapjá
- Page 47 and 48: tagállamok közötti együttm¢kö
- Page 49 and 50: • az er¡szakra vonatkozó indik
- Page 51 and 52: 3. információs és kommunikáció
- Page 53 and 54: országának szakképzési rendszer
- Page 55 and 56: 4.1.6.1. A támogatások típusai:2
- Page 57 and 58: a lehet, kivéve azon projektek ese
- Page 59 and 60: Mindezeknek megfelel¡en az ERDF az
- Page 61 and 62: 4.2.2. Az NFT II. szerkezete a jegy
átértékelte álláspontját <strong>és</strong> 1961-ben jelezte csatlakozási szándékát. (A csatlakozás<strong>az</strong>onban Franciaország, ezen belül de Gaulle ellenállása miatt nem történt meg.)1967-68 folyamán jelent¡s változtatásokra került sor: összevonták a hárommeglév¡ integrációs intézmény, <strong>az</strong> EGK, <strong>az</strong> Euratom <strong>és</strong> a Montán<strong>unió</strong> addigpárhuzamosan m¢köd¡ szerveit, s ekkortól használatos <strong>az</strong> Európai Közösségek elnevez<strong>és</strong>.1970. júliusában megkezd¡dtek a csatlakozási tárgyalások <strong>az</strong> EgyesültKirálysággal, valamint három <strong>és</strong>zaki országgal: Írországgal, Dániával <strong>és</strong> Norvégiával. Abrit Alsóház 1971. október 20-án döntött a csatlakozás mellett, <strong>és</strong> <strong>az</strong> írországi <strong>és</strong> dániainépszav<strong>az</strong>ások is meger¡sítették politikusaik szándékát. A csatlakozási szerz¡d<strong>és</strong>eket1972. január 22-én írták alá <strong>és</strong> a tagság 1973. január 1-jén lépett életbe. A kib¡vül<strong>és</strong>sel <strong>az</strong>EK lakosságának lélekszáma elérte a 250 milliót. A kib¡vült közösség mondhattamagáénak a világkereskedelem egyötödét, s ez megváltoztatta Európa g<strong>az</strong>daságpolitikaisúlyát a világban.1.2. Az <strong>európai</strong> integráció második szakasza: 1973-1985.Az Európai Közösségek fejl¡d<strong>és</strong>ének mélypontját jelenti <strong>az</strong> 1973. <strong>és</strong> 1985. közöttiszakasz. Az olajválság hatására a Közösségen belüli kereskedelem vissz<strong>az</strong>uhant, <strong>és</strong> <strong>az</strong>egyes tagállamok protekcionista intézked<strong>és</strong>eket hoztak a g<strong>az</strong>daság talpra állítására, amelyintézked<strong>és</strong>eikkel a közös piac megvalósulását akadályozták. A válságot fokozta aKözösségen belüli vita a nettó befizet¡ <strong>és</strong> a haszonélvez¡ államok között.1.2.1. Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS)Az 1971-ben, Hágában tartott csúcstalálkozó <strong>és</strong> <strong>az</strong> 1972-es Európa Tanács <strong>által</strong>i dönt<strong>és</strong>egyre nyilvánvalóbbá tette <strong>az</strong>t <strong>az</strong> igényt, hogy a közös piacot egységesg<strong>az</strong>daságpolitikával <strong>és</strong> pénzpolitikával eg<strong>és</strong>zítsék ki.A monetáris politikára vonatkozó elképzel<strong>és</strong>ek konkrét formát is öltöttek, <strong>és</strong> <strong>az</strong>EK országok nyílt céljává vált <strong>az</strong> Európai Monetáris Unió (EMU) történ¡1980-rakialakítása is. A <strong>terv</strong> megvalósítását <strong>az</strong>onban kizárta a tagországok meglév¡ között nagyg<strong>az</strong>dasági különbség <strong>és</strong> <strong>az</strong>, hogy legtöbbjük a 70-es évek során komoly inflációvalküszködött.Az Európai Tanács 1978. decemberében hozott elhatározása alapján 1979. március13-án alakult meg <strong>az</strong> Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System –„EMS”), amely egy árfolyam-stabilizáló mechanizmust is magában foglal (ExchangeRate Mechanism – „ERM”) a tagállamok <strong>nemzeti</strong> valutáiból alakított „kosár”figyelembevételével.A rendszer lényege <strong>és</strong> újdonsága a közösség <strong>nemzeti</strong> pénzeib¡l összeállítottvalutakosár volt, amelynek „pénzegysége” <strong>az</strong> ECU. Az ECU nemcsak technikaielszámolási egységként funkcionált, hanem tényleges fizet¡eszközként is a központibankok egymás közti átutalásaiban, ugyanakkor viszonyítási alapot adott <strong>az</strong> egymáshoz <strong>és</strong>a dollárhoz viszonyított árfolyammozgások összehangolásához.Az EMS révén sikerült viszonylag stabilizálni <strong>az</strong> EK-en belül <strong>az</strong> árfolyamokat, amásodik olajárrobbanás dacára is.1.2.2. A déli kib vül<strong>és</strong>Az EK intézményi reformját folyamatosan sok bels¡ <strong>és</strong> küls¡ tényez¡ inspirálta. Közöttük<strong>az</strong> egyik fontos elem volt a déli kib¡vül<strong>és</strong> Görögországgal, Spanyolországgal <strong>és</strong>Portugáliával. Ez a három g<strong>az</strong>daság <strong>az</strong> EK-tagállamokhoz képest szegényebb,12
Change language