Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács

Erdélyi Katalin, Ph.D. IIIDebreceni Egyetem OEC, Orvosi Vegytani IntézetA GALLOTANNIN HATÁSA A549 SEJTEK GYULLADÁSOS CITOKIN ÉSKEMOKIN EXPRESSZIÓJÁRAA poli(ADP-ribóz) polimerázok (PARP) és a poli-ADP-glikohidroláz(PARG) összehangolt működése révén megvalósuló reverzibilis fehérje poli-ADP-riboziláció sok más folyamat mellett a génexpressziót is szabályozza. APARP gátlószerek gyulladáscsökkentő hatásait a citokinek, gyulladásosmediátorok és adhéziós molekulák NF-kappaB révén megvalósulóexpressziójának gátlására vezetik vissza makrofágokban. Epitheliális sejtekrevonatkozó ilyen irányú ismereteink viszont hiányosak, valamint jórésztismeretlen a PARG szerepe ebben a folyamatban. Ezért megvizsgáltuk a PARPinhibitor PJ34 illetve a PARG gátló gallotannin (GT) hatását immunstimuláltA549 tüdőepithélsejtek gyulladásos citokin és kemokin expressziójára. Nylonalapú tematikus makroarray (Superarray) segítségével kimutattuk, hogyTNFalfa/IL1béta kezelés hatására A549 tüdő epitélsejtek kemokingénexpressziós mintázata jelentősen megváltozik, melyet a PJ34 csak 1-2esetben és kis mértékben, míg a gallotannin majd minden esetben és jelentősmértékben gátolt. Egyes kemokin gének (MIP-1béta, MCP-2, IL-1alfa, IL-1béta,RANTES, MCP-1, IL-8) expressziós változását RT-PCR technikával ismegerősítettünk. A TNFalfa/IL1béta jelátvitelében fontos szerepet játszó NFkappaBilletve AP-1 transzkripciós faktorok aktiválódását EMSA-val vizsgáltuk.A gallotannin mindkét esetben csökkentette a DNS-kötő aktivitást. Az NFkappaBesetében immuncitokémiával illetve Western blottal kimutattuk, hogy agallotannin gátolja az NF-kappaB inhibitorfehérje (I-kappaB) foszforilációját ésezáltal a sejtmagba történő transzlokációját. Az AP-1 esetében vizsgáltuk egyesMAP kinázok (p38MAPK, SAPK/JNK) illetve a c-Jun foszforilálódását, és azttapasztaltuk, hogy gallotannin jelenlétében a JNK és a c-Jun fokozott mértékbenfoszforilálódott. Feltételezésünk szerint ez a hiperfoszforilált állapot gátolhatjaaz AP-1 DNS-hez való kötődését. Az általunk használt modellrendszerben aTNF1alfa/IL1béta kezelés nem okozott PARP aktivációt és poli(ADP-ribóz)polimer akkumulációt. Mindezek alapján valószínű, hogy a GT a TNFalfa és azIL-1béta jelátviteli útvonalának egy proximális lépésénél hatva és nem a PARGgátlásával fejti ki a citokinek és kemokinek expressziójának gátlását.Témavezető: Dr. Virág László