Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács

Sas Attila, ÁOK VDE OEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai TanszékSZISZTÉMÁS LUPUS ERYTHEMATOSUSSZAL TÁRSULT SJÖGREN-SZINDRÓMA JELLEGZETESSÉGEIA Sjögren-szindróma poliszisztémás autoimmun betegség, mely gyakrantársul egyéb autoimmun betegségekkel, leggyakrabban rheumatoid arthritisszel,Raynaud-szindrómával, thyreoiditisszel, illetve szisztémás lupuserythematosusszal (a továbbiakban SLE). Klinikánk gondozott SLE-sbeteganyagában 56 betegnél igazoltuk Sjögren-szindróma társulását (SS-SLEcsoport), ezen betegek adatait vetettük össze 50 primer Sjögren-szindrómásbetegünk (SS csoport) klinikai és laboratóriumi illetve szerológiai jellemzőivel.Az SLE az elemezhető adatok alapján leggyakrabban megelőzte a siccástünetek kialakulását, átlagosan 3,11 évvel.A SS-SLE csoport szignifikánsan fiatalabbnak bizonyult a SS csoportnál.Szignifikánsan gyakrabban fordult elő az előbbi betegcsoportban antifoszfolipidszindróma, serositis, központi idegrendszeri érintettség, vese- illetvetüdőérintettség; Raynaud-szindróma, perifériás idegrendszeri érintettség,myositis illetve thyreoiditis tekintetében azonban nem találtunk jelentőskülönbséget. Szerológiai eltérés rheumatoid faktor, anti-DNA, kardiolipin, elleniautoantitestek és ANF pozitivitás esetében mutatkozott szignifikánsangyakoribbnak a primer Sjögren-szindrómás csoporthoz képest. Az SS-A és SS-Belleni autoantitestek előfordulásában azonban nem volt jelentős különbség a kétcsoport között. Haematologiai eltérések közül csupán a leukopenia és alymphopenia mutatkozott szignifikánsan gyakoribbnak az SLE-vel társultSjögren-szindrómás csoportban, a Sjögren-szindrómában is gyakorithombocytopenia esetében nem észleltünk statisztikailag jelentős különbséget.Összességében a két betegség társulását gyakoribb és súlyosabb szerviszövődmények jellemzik.Témavezető: Prof.Dr. Zeher Margit