Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács

Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács

13.07.2015 Views

Osikóczky Orsolya, ÁOK IVDEOEC, Orvosi Mikrobiológiai IntézetSZÉLES SPEKTRUMÚ BÉTA-LAKTAMÁZ (ESBL) TERMELŐ TÖRZSEKELŐFORDULÁSA A DEOEC KLINIKÁINA Debreceni Egyetemen is egyre gyakrabban lehet kiterjedt b-laktamáztermelő (Extended Spectrum Beta-Lactamase, ESBL) baktériumtörzseketizolálni, melyeknek a jelentőségével sajnos a klinikusok nincsenek tisztában.Számos klinikai vizsgálat bizonyította, hogy az ESBL termelő patogének okoztanosocomiális fertőzések mortalitása sokkal nagyobb, ha nem ismerik fel ahordozást, és emiatt cephalosporinnal kezelik a beteget. A különböző ESBLtermelő törzsek in vitro rezisztenciaképe változatos. Ennek egyik oka, hogy ezeka b-laktamázok gyakran más b-laktamázokkal, vagy egyéb rezisztenciamechanizmussal együtt jelennek meg. Hagyományos korongdiffúziósmódszerrel az ESBL termelő törzsek nem ismerhetők fel, ezért a gyanús törzsekesetében el kell végezni a National Comittee for Clinical Laboratory Standards(NCCLS) által javasolt vizsgálatot. Az NCCLS ajánlása szerint 0.5 McFarlandbaktérium szuszpenzióból 100 ml-t Mueller-Hinton táptalajra szélesztünk, majdESBL E-teszt csíkot helyezünk fel a lemezre, inkubáljuk 37 0C-on 24 órán át,ezt követően leolvassuk az eredményt.A DEOEC klinikáiról 2004-ben érkezett közel 30 000 mintából 3497esetben tenyészett ki Gram-negatív bélbaktérium. Az in vitro korongdiffúziósrezisztencia kép alapján 157 (4.5 %) esetben történt ESBL vizsgálat. Az E-tesztsegítségével 89 bizonyult ESBL termelőnek (2.5 %).A baktériumok 61.8 %-a E.coli, 22.5 %-a Klebsiella , 13.5 %-aEnterobacter 2.2 %-a pedig Acinetobacter speciesnek bizonyult.Az ESBL pozitív minták többsége intenzív osztályokról származott. Asúlyos, hospitalizált betegek esetében fokozottabb a veszélye az ESBL pozitívtörzsek okozta nosocomiális infekció kialakulásának, ezért fontos a koraidiagnózis, az adekvát terápia és a körültekintő ápolás a törzsek terjedésénekmegakadályozása céljából.Témavezető: Dr. Szabó Judit

Pálóczi Balázs, ÁOK VDE OEC, Klinikai Kutató KözpontIN VITRO MÓDSZER ÁRAMLÓ VÉRBEN AKTIVÁLÓDÓTHROMBOCYTÁK VIZSGÁLATÁRAThrombus képződése során az első lépés a thrombocyták thrombogenfelszínhez való kötődése, adhéziója, majd a második lépés a thrombocytákegymáshoz kapcsolódása, aggregációja. Fontos szerepet játszik ebben afolyamatban az intravasculáris nyírófeszültség, mely a folyadék rétegek közöttható mechanikai erőt jelenti, ha az áramló vért egymáson elmozduló rétegekkéntképzeljük el. A nyírófeszültség és a thrombocyta aktiváció összefüggésénekvizsgálatára többféle áramlási kamrát használnak a kutató laboratóriumok, mintpl. a párhuzamos lemezű, a körátmetszetű és a síkon forgó kúp kamrákat.Kísérletem célja, hogy összeszereljek és kipróbáljak egy körátmetszetűkapilláris kamrát, mely lehetővé tenné jól jellemezhető áramlási körülményekközött a thrombocyta aktiváció vizsgálatát rutin laboratóriumban is.Vizsgálataim során nátrium-citráttal alvadásgátolt vért áramoltattam körátmetszetű kapillárisban. Az áramlást egy tápegységről 3-6 V-os feszültségtartományban működtetett villanymotorral hoztam létre úgy, hogy az egyfecskendőből nyomta a vért a kapillárison át. Különböző feszültségértéknélkülönböző nagyságú áramlási sebességet tudtam létrehozni. Az adhezív felszínlétrehozására I-es és III-as típusú kollagén keverékével töltöttem meg akapillárisokat és minimum egy órahosszáig hagytam a kollagén rostokat afelszínhez kötődni. Pufferes mosása után 1 ml vért áramoltattam át rajtuk, majdazonnali mosás után metanollal dehidráltam a kollagén felszínhez és egymáshozkötődött sejteket és May-Grünwald és Giemsa oldattal festettem. Azátáramoltatott vért EDTA tartalmú pufferbe engedtem és meghatároztam athrombocyta számát.1137/s nyíróaránynál áramoltatott vér thrombocyta száma 0-29 %-kalcsökkent (n=19). A csökkenés mértéke nem mutatott összefüggést a kiindulásithrombocyta számmal, mely 74 és 335 G/L között volt. Kihagyva a szélsőértékeket az átlag csökkenés 6±2,5 % (n=15). Fénymikroszkóppal a kollagénnelfedett kapillárisokban kitapadt thrombocytákat és thrombust sikerültmegfigyelnem, más sejteket nem. A kitapadt thrombocyták és a vérből eltűntthrombocyták száma közötti összefüggés elemzése folyamatban van. Athrombocyta aktivációban nem tapasztaltam eltérést 475/s, 605/s és 1137/snyíróarányt alkalmazva.Eredményeim azt mutatják, hogy az általunk összeállított kapilláris kamrateljes vér áramoltatására és dinamikus thrombusképződés vizsgálatára alkalmas.Témavezető: Dr. Hársfalvi Jolán

Pálóczi Balázs, ÁOK V<strong>DE</strong> <strong>OEC</strong>, Klinikai Kutató KözpontIN VITRO MÓDSZER ÁRAMLÓ VÉRBEN AKTIVÁLÓDÓTHROMBOCYTÁK VIZSGÁLATÁRAThrombus képződése során az első lépés a thrombocyták thrombogenfelszínhez való kötődése, adhéziója, majd a második lépés a thrombocytákegymáshoz kapcsolódása, aggregációja. Fontos szerepet játszik ebben afolyamatban az intravasculáris nyírófeszültség, mely a folyadék rétegek közöttható mechanikai erőt jelenti, ha az áramló vért egymáson elmozduló rétegekkéntképzeljük el. A nyírófeszültség és a thrombocyta aktiváció összefüggésénekvizsgálatára többféle áramlási kamrát használnak a kutató laboratóriumok, mintpl. a párhuzamos lemezű, a körátmetszetű és a síkon forgó kúp kamrákat.Kísérletem célja, hogy összeszereljek és kipróbáljak egy körátmetszetűkapilláris kamrát, mely lehetővé tenné jól jellemezhető áramlási körülményekközött a thrombocyta aktiváció vizsgálatát rutin laboratóriumban is.Vizsgálataim során nátrium-citráttal alvadásgátolt vért áramoltattam körátmetszetű kapillárisban. Az áramlást egy tápegységről 3-6 V-os feszültségtartományban működtetett villanymotorral hoztam létre úgy, hogy az egyfecskendőből nyomta a vért a kapillárison át. Különböző feszültségértéknélkülönböző nagyságú áramlási sebességet tudtam létrehozni. Az adhezív felszínlétrehozására I-es és III-as típusú kollagén keverékével töltöttem meg akapillárisokat és minimum egy órahosszáig hagytam a kollagén rostokat afelszínhez kötődni. Pufferes mosása után 1 ml vért áramoltattam át rajtuk, majdazonnali mosás után metanollal dehidráltam a kollagén felszínhez és egymáshozkötődött sejteket és May-Grünwald és Giemsa oldattal festettem. Azátáramoltatott vért EDTA tartalmú pufferbe engedtem és meghatároztam athrombocyta számát.1137/s nyíróaránynál áramoltatott vér thrombocyta száma 0-29 %-kalcsökkent (n=19). A csökkenés mértéke nem mutatott összefüggést a kiindulásithrombocyta számmal, mely 74 és 335 G/L között volt. Kihagyva a szélsőértékeket az átlag csökkenés 6±2,5 % (n=15). Fénymikroszkóppal a kollagénnelfedett kapillárisokban kitapadt thrombocytákat és thrombust sikerültmegfigyelnem, más sejteket nem. A kitapadt thrombocyták és a vérből eltűntthrombocyták száma közötti összefüggés elemzése folyamatban van. Athrombocyta aktivációban nem tapasztaltam eltérést 475/s, 605/s és 1137/snyíróarányt alkalmazva.Eredményeim azt mutatják, hogy az általunk összeállított kapilláris kamrateljes vér áramoltatására és dinamikus thrombusképződés vizsgálatára alkalmas.Témavezető: Dr. Hársfalvi Jolán

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!