Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács

Ládi Renáta, FOK VDEOEC Fogorvostudományi Kar Fogszabályozási OsztályA TELERÖNTGEN-, ÉS FOTÓANALÍZIS VIZSGÁLATOKEREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSEBevezetés: Az orthodonciai diagnózis felállítása során a teleröntgenelemzésével nyerünk adatokat az arc csontszerkezetéről, a lágyrész profilról.Standardizált fotók elemzésével a lágyrész profil jellemezhető, de irodalmiadatok nincsenek arra nézve, hogy az arc csontszerkezetére vonhatók-e lekövetkeztetések. Munkánk során a páciensteleröntgen elemzése és gipszmintája alapján állítottunk fel diagnózist,majdfotóanalízis végeztünk és gipszminta segítségével egy újabbdiagnózist állapítottunk meg. Célunk a kapott eredmények egyezésénekstatisztikai összehasonlítása volt.Anyag és módszer: A DEOEC Fogorvostudományi Karán 2003.-tólgondozásba vett 99 gyermek gipszmintáját, teleröntgenét és profil képéttekintettük át. A mintákon mértük az overjet, overbite mértékét, az alsó és felsőfogsor helyviszonyait, Angle szerinti osztályokba soroltuk az eltéréseket,valamint a frontfogak pozícióját határoztuk meg. A teleröntgen-, és aprofilanalíziseket számítógépes programok segítségével végeztük el.Eredmények: A teleröntgen elemzéssel kapott szagittalis diagnózisszignifikáns összefüggést mutat a fotón mért ANB, profil konvexitás és profilelhajlás értékektől. A vertikális diagnózis szignifikánsan összefügg a fotóarcindex értékével, de az állcsontok közötti megnőtt inklinációs értékekkelszignifikánsan összefüggő adatot nem találtunk.Következtetés: A fotó mérhető távolságok / szögek a fogazati eltéréstszagittalis síkban jól jellemzi, míg a vertikális eltérés diagnosztizálható az oknem fedezhető fel.Témavezető: Dr. Török Judit