Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács
Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács
Gomez Izabella, ÁOK VIDE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Környezetanalitikai CsoportOSTEOPOROSIS KEZELÉSE IONTOFORETIKUS ELJÁRÁSSALOVARIECTOMIZÁLT PATKÁNYOKONA csontritkulás korunk egyik népbetegsége. Az anti-osteoporoticusterápiák elsődleges célja a pathológiás törések kockázatának csökkentése. Azalkalmazott kezelések nem mindig eredményesek, hatásuk lassan alakul ki,valamint a gyógyszerek mellékhatásaival is számolni kell. Munkánk során egyúj kezelési módszert dolgoztunk ki, mellyel a csontritkulásos területre lokálisanlehet a hiányzó komponenseket bejuttatni.A kalcium- és foszfátionok egyidejű csontba juttatásának lehetőségétvizsgáltuk in vitro és in vivo, mivel olyan eljárást igyekeztünk kifejleszteni,amellyel kalcium-hidroxi-apatit kialakítását tehetnénk lehetővé, azaz a bevittanyagok funkcionálisan vennének részt a csont szervetlen szerkezeténekfelépítésében. Módszerünk lényege, a kalcium- és foszfátionok bejuttatásaiontoforetikusan: Az adott testrészre felhelyezett elektródokra általunk előállítottfoszfát anyagrendszert, illetve kalcium-bentonitot kentünk fel. A pakolásokbólspeciális lüktető egyenáram hatására szimultán juttattuk be a komponenseket acélzott helyekre.Kísérleteink során e kezelés csontdenzitásra kifejtett hatását vizsgáltuk(n=50) Sprague-Dawley nőstény patkányokon in vivo. Az állatokat 5 egyenlőegyedszámú csoportra osztottuk. Az 1.csoportba a kontroll állatok tartoztak. A2.-5.csoport egyedeinél bilateralis ovariectomiával indukáltunk osteoporosist. A2.csoportba sorolt patkányok kezelést nem kaptak, a 3.csoport 17-beta-oestradiolmonoterápiában részesült, a 4.csoportba tartozó állatok femurját módszerünkkelkezeltük, az 5.csoport pedig egyidejűleg részesült 17-beta-oestradiol ésiontoforetikus terápiában. A csontsűrűséget DBM-Sonic1200 ultrahangoscsontdenzitométerrel vizsgáltuk.Mind az egészséges, mind az osteoporosisos állatoknál csontdenzitásnövekedést tapasztaltunk közvetlenül az iontoforetikus kezelés után, jelezveezzel a bejuttatás eredményességét. Már egyetlen, 30 perces iontoforézishatására megnőtt a csontsűrűség, s e magasabb érték 3 nap múlva is fennállt.Megvizsgáltuk továbbá, hogy 5 iontoforetikus kezelés önállóan alkalmazva,illetve 17-beta-oestradiol terápia mellett, hogyan változtatja meg a kezelt lábdenzitását.A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az egyidejű kalciumés foszfát osteoporoticus területre történő bejuttatása módszerünkkelmegvalósítható. A beépülés tartósságának hosszú-távú nyomon követésétjelenleg is folytatjuk.Témavezető: Prof.Dr. Pap Lajos
Gyöngyösi Adrienn , TTK VDE OEC ÁOK Humángenetika IntézetFEHÉRJÉK ADP-RIBOZILÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA STREPTOMYCESGRISEUS-BAN.Az ADP-riboziláció egy reverzibilis poszttranszlációs fehérje módosítás,ami lehetővé teszi a célfehérjék aktivitásának szabályozását. Fontossága ellenéremég mindig kevés ismeret áll rendelkezésünkre az így szabályozottfolyamatokról. Korábbi eredményeink arra utalnak, hogy a módosítást katalizálóADP-riboziltranszferáz (ADPRTáz) enzim aktivitása és az ADP-riboziláltfehérjék mintázata korrelációt mutat a sejtek differenciálódási folyamatával.Munkánk során az ADP-ribozilált fehérjék azonosításával akarjuk tisztázni ebiokémiai reakció fiziológiai szerepét. Kísérleteinkben kidolgoztunk egy újeljárást ADP-ribozilált fehérjék tisztítására. Az ADPRTáz NAD-ot használszubsztrátként és annak ADP-ribóz részét kapcsolja a célfehérjékhez. Eddigáltalában radioaktív NAD-ot használtak a folyamat vizsgálatára, ez azonbanrendkívül drága, nehézkes és radioaktív hulladékot is termelő eljárás.Kísérleteinkben biotinilált NAD-ot alkalmaztunk a radioaktív termék helyett ésegy kétlépéses, specifikus, affinitás kromatográfiás módszert dolgoztunk ki azADP-ribozilált fehérjék tisztítására. Első lépésben kidolgoztuk az optimálisreakció körülményeket a biotinilált szubsztrát mono-ADP-ribozilációsreakcióban történő felhasználására. A reakció során keletkező biotin-ADP-ribózmódosító csoportot tartalmazó fehérjéket SDS-PAGE eljárással történőelválasztás és elektroblottolás után avidin-peroxidáz konjugátummalazonosítottuk a blotton. A következő lépésben kidolgoztuk a tisztítás lépéseit,először egy – glükozilált fehérjék tisztítására alkalmas – aminofenilboronsavagaróztöltetet használó affinitás kromatográfiás oszlopon tisztítottuk az ADPriboziláltfehérjéket, majd a második, specifikus lépésben egy SoftLink-SoftRelease Avidin Resin kromatográfiás oszlopon tisztítottuk tovább a biotin-ADP-ribóz módosító csoportot tartalmazó fehérjéket. Ez a lépés alkalmas azADP-ribozilált fehérjéknek az egyéb, glükozilált fehérjéktől való elválasztásra.Az így összegyűjtött fehérjéket két dimenziós gélben választottuk szétizoelektromos pont és molekulaméret szerint, majd a fehérjéket a gélből kivágvatripszines emésztésnek vetettük alá ás az így nyert fragmenteket MALDI-TOFanalízissel azonosítottuk. A fehérjék azonosítását azonban nehezíti, hogy a S.griseus genom még nem ismert, ezért a fragmentek aminosav szekvenciájánakmeghatározását is el kell végeznünk a fehérjék felismeréséhez.Témavezető: Dr. Penyige András
- Page 119 and 120: Tóth Beáta, Ph.D. III, Sarang Zso
- Page 121 and 122: Tóth István Balázs, Ph.D. IIDE O
- Page 123 and 124: Törőcsik Dániel Dr., Ph.D. IIDE
- Page 125 and 126: Ujlaky-Nagy László Dr., Ph.D. III
- Page 127 and 128: Varga Orsolya Dr., Ph.D. IIMagatart
- Page 129 and 130: Végh Judit Dr., Ph.D. IIDE OEC III
- Page 131 and 132: Andrási Mónika, ÁOK VI.számú S
- Page 133 and 134: Barati Edina, ÁOK V, Váradi Zita,
- Page 135 and 136: Battyányi Veronika, ÁOK VDEOEC T
- Page 137 and 138: Bende Marianna, ÁOK V, Bodó Tíme
- Page 139 and 140: Benyó Mátyás, ÁOK VDEOEC, Urol
- Page 141 and 142: Bódi Tibor, TTK V, Feiszt Péter,
- Page 143 and 144: Bogárdi Zsuzsa, ÁOK VDE-OEC Anesz
- Page 145 and 146: Borbíró István, Mol.Biol. VOrvos
- Page 147 and 148: Brázda Péter, TTK VDE OEC, Bioké
- Page 149 and 150: Buzder Tímea, Mol.Biol. V, Gregus
- Page 151 and 152: Csavajda István, ÁOK VIDEOEC III.
- Page 153 and 154: Dajnoki Angéla, Mol.Biol. V, Nyest
- Page 155 and 156: Dezső Flóra, ÁOK VSzemklinika é
- Page 157 and 158: Docsa Marianna, GyTK VGyógyszerhat
- Page 159 and 160: Elek Attila, ÁOK VIMagatartástudo
- Page 161 and 162: Fábián Ákos, ÁOK VDEOEC, Biofiz
- Page 163 and 164: Feiszt Péter, TTK V, Bódi Tibor,
- Page 165 and 166: Frank Máté, Mol.Biol. IV, Jenes
- Page 167 and 168: G. Kiss Orsolya, ÁOK VI, Kromplák
- Page 169: Girus Ivett, ÁOK VIPszichiátriai
- Page 173 and 174: Hegedűs Julianna, TTK V, Feiszt P
- Page 175 and 176: Herr György, ÁOK VIDEOEC Urológi
- Page 177 and 178: Illés Krisztina, ÁOK IVDEOEC III.
- Page 179 and 180: Jenes Ágnes, ÁOK VIDEOEC Onkológ
- Page 181 and 182: Juhász Tamás, TTK VDE OEC Anatóm
- Page 183 and 184: Kis Andrea, Mol.Biol. VOrvosi Mikro
- Page 185 and 186: Kiss Ferenc, ÁOK IVII. Sebészeti
- Page 187 and 188: Kollár Sándor, ÁOK VI, Popity No
- Page 189 and 190: Koncsos Péter, ÁOK IV, Varga Éva
- Page 191 and 192: Kovács Dávid, ÁOK IV, Kiss Edina
- Page 193 and 194: Kozma Bence, ÁOK VDE OEC Szülész
- Page 195 and 196: Kulcsár István, ÁOK IVDE-OEC, Be
- Page 197 and 198: Lakatos Andrea, Mol.Biol. IIIDE OEC
- Page 199 and 200: Lengyel Edit, ÁOK VGyermekklinikaA
- Page 201 and 202: Markó Zoltán Lóránt, ÁOK VIDEO
- Page 203 and 204: Nagy Bence, ÁOK IVPathologiai Int
- Page 205 and 206: Nagy Éva , TTK IVDE OEC III. sz. B
- Page 207 and 208: Nagy Nikolett, ÁOK VDE OEC Népeg
- Page 209 and 210: Nyeste Katalin, ÁOK IV, Dajnoki An
- Page 211 and 212: Pálóczi Balázs, ÁOK VDE OEC, Kl
- Page 213 and 214: Pap Pál, Mol.Biol. IVÉlettani Int
- Page 215 and 216: Péterfai Dávid, ÁOK VIDEOEC Szü
- Page 217 and 218: Petrovszki Enikő, TTK VDEOEC Immun
- Page 219 and 220: Pucsok Klára, ÁOK VIRuprecht-Karl
Gomez Izabella, ÁOK VI<strong>DE</strong> Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Környezetanalitikai CsoportOSTEOPOROSIS KEZELÉSE IONTOFORETIKUS ELJÁRÁSSALOVARIECTOMIZÁLT PATKÁNYOKONA csontritkulás korunk egyik népbetegsége. Az anti-osteoporoticusterápiák elsődleges célja a pathológiás törések kockázatának csökkentése. Azalkalmazott kezelések nem mindig eredményesek, hatásuk lassan alakul ki,valamint a gyógyszerek mellékhatásaival is számolni kell. Munkánk során egyúj kezelési módszert dolgoztunk ki, mellyel a csontritkulásos területre lokálisanlehet a hiányzó komponenseket bejuttatni.A kalcium- és foszfátionok egyidejű csontba juttatásának lehetőségétvizsgáltuk in vitro és in vivo, mivel olyan eljárást igyekeztünk kifejleszteni,amellyel kalcium-hidroxi-apatit kialakítását tehetnénk lehetővé, azaz a bevittanyagok funkcionálisan vennének részt a csont szervetlen szerkezeténekfelépítésében. Módszerünk lényege, a kalcium- és foszfátionok bejuttatásaiontoforetikusan: Az adott testrészre felhelyezett elektródokra általunk előállítottfoszfát anyagrendszert, illetve kalcium-bentonitot kentünk fel. A pakolásokbólspeciális lüktető egyenáram hatására szimultán juttattuk be a komponenseket acélzott helyekre.Kísérleteink során e kezelés csontdenzitásra kifejtett hatását vizsgáltuk(n=50) Sprague-Dawley nőstény patkányokon in vivo. Az állatokat 5 egyenlőegyedszámú csoportra osztottuk. Az 1.csoportba a kontroll állatok tartoztak. A2.-5.csoport egyedeinél bilateralis ovariectomiával indukáltunk osteoporosist. A2.csoportba sorolt patkányok kezelést nem kaptak, a 3.csoport 17-beta-oestradiolmonoterápiában részesült, a 4.csoportba tartozó állatok femurját módszerünkkelkezeltük, az 5.csoport pedig egyidejűleg részesült 17-beta-oestradiol ésiontoforetikus terápiában. A csontsűrűséget DBM-Sonic1200 ultrahangoscsontdenzitométerrel vizsgáltuk.Mind az egészséges, mind az osteoporosisos állatoknál csontdenzitásnövekedést tapasztaltunk közvetlenül az iontoforetikus kezelés után, jelezveezzel a bejuttatás eredményességét. Már egyetlen, 30 perces iontoforézishatására megnőtt a csontsűrűség, s e magasabb érték 3 nap múlva is fennállt.Megvizsgáltuk továbbá, hogy 5 iontoforetikus kezelés önállóan alkalmazva,illetve 17-beta-oestradiol terápia mellett, hogyan változtatja meg a kezelt lábdenzitását.A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az egyidejű kalciumés foszfát osteoporoticus területre történő bejuttatása módszerünkkelmegvalósítható. A beépülés tartósságának hosszú-távú nyomon követésétjelenleg is folytatjuk.Témavezető: Prof.Dr. Pap Lajos