magasyn_ôsz jav - Synergon Nyrt.

TartalomStratégia Új vezérigazgatók a Synergon élén 4Synergon és a jövô – kereskedelmi oldalról 5Kitekintô Budapesti Olimpia Mozgalom 6Horvát–magyar kormányülés 7Portfolio.hu Átrendezôdés a chipszektorban 8Stratégia Egyedülálló NATO-minôsítések 9Esettanulmány A SyLan projekt 11Technológia Huawei–Cisco-interworking: teljes kompatibilitás 12Kitekintô Ismét kiváló évet zárt a Huawei 12Esettanulmány Gondozói indulás Mátészalkán 13Új helyen, magasabb színvonalon 14Egy divatos rendszer 15Megfigyelés IP-n 16Iskolapélda 19Multi-Projekt Menedzsment Pakson 20Digitális Szabó család 21Hardvermelléklet Hardverinfrastruktúra- trendek: álom vagy valóság? 22Konszolidáció közepeseknek 23Hogyan lesz a kevesebb több? 24Tárolás szimplán, EMC módra 25Tanácsadás IDM egy kicsit bôvebben 27Az adat vagyon 28Kortárs Galéria A képzetes építészet varázslatai 30Szabadidô A mélység mámora 32HelySyn Összjáték és kreativitás 33Kórházkonferencia újra Synergonnal 34Kínai újévköszöntô est 35Synergon MagasynKiadja a Synergon Informatika Rt. • 1047 Budapest, Baross u. 91-95. • Telefon: 399-5830 • Fax: 399-5599www.synergon.hu • magasyn@synergon.hu • Felelôs kiadó: Varga Péter • Szerkesztô: Szentiványi Kinga• Mûvészeti elôkészítés: Absolut Reklám Kft. • Címlap, portré: Bozsó András, Fotó, portré: Zalka István, Kortárs Galéria: Markovics FerencISSN 1586-572X • Magasynunk ingyenesen megrendelhetô honlapunkon.BevezetôÚj vezetési struktúráról, a regionális és a tagvállalati vezetéskülönválasztásáról döntött legutóbbi ülésén a Synergon igazgatósága,s egyúttal mindkét posztra új vezérigazgatót nevezettki. Az új vezetôk, Radnóty Zoltán és dr. Tóth Zsolt bemutatásaegyike a MAGASYN tavaszi számában található kiemelt cikkeknek.Természetesen ez a szám sem nélkülözi a már megszokotttechnológiai és esettanulmány jellegû írásokat, amelyek az elmúltidôszak legfontosabb hazai és külföldi projektjeit, újdonságaitdolgozzák fel.Reményeink szerint a hardverszektorra kitekintô írásaink csakúgyhasznos olvasmányt jelentenek majd, mint szabadidô rovatunktémája, a búvárkodás. A MAGASYN tavaszi számának KortársGaléria rovatában pedig Kapitány András festômûvésszelismerkedhetnek meg kedves olvasóink.Varga Pétervarga.peter@synergon.huMAGASYN 2006/TAVASZ3

Synergon és a jövô – kereskedelmi oldalrólIdén a Synergon életében kulcsszerepe lesz a pénzügyi, ipari és telekommunikációs nagyvállalatiszektoroknak, a Huawei stratégiai partnerség kapcsán a regionális hálózati projekteknek, valamint aközépvállalati szférának – véli Hampl Viktor, a Synergon kereskedelmi és marketingvezérigazgató-helyettese, aki több jelentôs kereskedelmi változásról is beszámolt.– Melyik terület a fô célpontja a Synergonnak kereskedelmiszempontból?Hampl Viktor: A Synergon szervezeti hatékonyságából adódóanfô stratégiai célpontunk a nagyvállalati szektor. Dinamikájáttekintve ez rejti ugyan magában a legkisebb növekedési potenciáltebben az évben, méretébôl, illetve meglévô ügyfélkörünkbôlkifolyólag azonban kiemelten fontos számunkra, így ezen a területenis tovább kívánjuk növelni piaci részesedésünket. Ez természetesennem jelenti azt, hogy a kis- és középvállalati szektor feléne kívánnánk továbbra is nyitni, a KKV-k (ezen belül fôleg a középvállalatok)ugyanis szintén kiemelt célpontot jelentenek aSynergon életében.– Hogyan kívánja ezt elérni a Synergon?H. V.: Célunk, hogy nagyvállalati ügyfeleink számára termékeinkminél szélesebb portfólióját értékesítsük, s ne csak azinfrastruktúra területén mozogjunk. A Synergon jó referenciákkalrendelkezik, hogy a jövôben még több, a „core business”-hezkapcsolódó nagy projekteket nyerjen el, melyek egy magasabbegyüttmûködési szintet feltételeznek, és emelt szintû ügyféloldalilojalitást eredményeznek. Ennek elérésében egyre nagyobbfigyelmet kívánunk szentelni annak, hogy elôre lássuk az ügyfelekigényeit, s professzionális kielégítésükre így idôben fel tudjunkkészülni.Kereskedelmi tevékenységünk hatékonyságát mindenképpentovább kell növelnünk. Az elmúlt idôszakban stabilizáltuk akereskedelmi csapatot, s több ügyfélmenedzser dolgozik ezen aterületen. Egy új, proaktív, ügyféltervalapú mûködési modelltvezettünk be, melynek lényege, hogy kiemelt ügyfeleink üzletiigényeit, elképzeléseit, folyamatait igyekszünk egy-két évre elôrefeltérképezni, hogy lássuk, mely irányokba próbálnak meg ajövôben elmozdulni. Ennek megfelelôen ügyfélterveket készítünk,melyekben egy-egy ügyfél kapcsán megfogalmazzuk stratégiánkat,és felépítjük kapcsolati mátrixunkat, ami nemcsak a Synergonnak,hanem az ügyfeleknek is komoly segítséget jelent.Mindezeken kívül a kereskedelmi területeken szektorspecifikusChief Architect pozíciókat hoztunk létre, mellyel célunk az, hogy akorábbinál nagyobb hozzáadott értéket teremtsünk az üzletfejlesztésterületén is, azaz szektorspecifikusan támogatni tudjukügyfeleink üzleti folyamatait.– A marketing területén is lesznek változások?H. V.: Igen, a legfontosabb közülük a kereskedelem és amarketing korábbinál fokozottabb, összehangoltabb együttmûködése.Az elmúlt években felhalmozódott tudást az elkövetkezôidôszakban erôteljesebben kívánjuk „termékesíteni”, s aszakembereink által egy-egy korábbi projekt során megszerzettkompetenciákból a jövôben az ügyféligények alapján konkréttermékeket kívánunk létrehozni. Ez természetesen nemcsak aSynergon, hanem az ügyfelek számára is hatékonyságnövekedéstjelent majd. Ebben az üzletfejlesztési munkában kívánunkkulcsszerepet szánni mind a stratégiai, mind pedig a kommunikációsmarketingnek, valamint az említett Chief Architectpozícióban lévô munkatársaknak.Hampl Viktor– Az imént szóba került a KKV-szektor. Melyek a Synergonstratégiai céljai ezen a területen?H. V.: Míg az elmúlt évben elsôsorban az önkormányzatok és azegészségügy felé nyitottunk, 2006-ban ezek mellett az üzleti KKVlesz a fô fókuszterület. Ebben a szektorban kulcstényezônektekinthetôk az EU-támogatások, melyek e területen a Synergonstratégiájának alapját jelentik. A piackutatások szerint a KKVszektorképviselôi elsôsorban az üzleti folyamataikat támogatóERP-rendszerek felé orientálódnak majd, s várhatóan jelentôsEU-s pénzek érkeznek ide a jövôben is. Az ERP-rendszerektermészetesen egyéb addicionális beruházásokat is magukkalvonzanak, hiszen egy ilyen alkalmazás bevezetése példáulszerverek és hálózati eszközök beszerzésével jár együtt, anövekedési lehetôség tehát adott.– Mely üzleti divízióban lehet számítani a legnagyobbbôvülésre?H. V.: Megítélésem szerint a szoftvermegoldások, illetve ahozzájuk kapcsolódó infrastruktúra, üzleti tanácsadás, licencértékesítésterületén lehet a legnagyobb növekedésre számítani azidei esztendôben. Ez utóbbin belül az iratkezelési, dokumentummenedzsment,enterprise project menedzsment, az identitymenedzsment, az együttmûködést, kollaborációt támogatóportálmegoldások, a business intelligence megoldások, illetve aCRM és vezetôi információs rendszerek lehetnek a kulcstényezôk.MAGASYN 2006/TAVASZ5

vételkiesés mellett presztízsveszteségkéntis jelentkezik, skésôbb társadalmi feszültségekhezvezethet.A PriceWaterhouseCoopers(PWC) 2002-ben megvalósíthatóságitanulmányt készítettegy esetleges 2012. évi budapestiolimpiával kapcsolatban.A tanulmány megállapítja,hogy Magyarország mai állapotábannem tudna olimpiát rendezni.Mi kell, hogy az álom megvalósíthatólegyenCsupán egy központi olimpiai stadion, 4 labdarúgó-stadion, 11fedett csarnok, 16 speciális sportlétesítmény, egy 16 000 fôs olimpiaiés egy 17 000 fôs médiafalu felépítése. Mindezek mellettBudapest és az ország infrastrukturális állapota sem alkalmas azolimpiai rendezvények fogadására. Szükség volna több száz kilométernyiút megépítésére, vasútvonal rekonstrukciójára. Ezen túl7300 szállodai szoba hiányát kell áthidalni, önkénteseket kelltoborozni, valamint megoldásokat kell találni az átlagosnál nagyobbmértékû környezetszennyezés kezelésére. Az olimpia azonbannem volna egyéb gyorsított infrastruktúrafejlesztésnél, hiszenaz elôbb felsorolt hiányosságokat az ország a már ma meglévôközéptávú terveiben is szeretné pótolni.A PWC tanulmánya szerint átlagos évi 4 százalékos GDP-növekedésmellett az ország ki tudja termelni az olimpiára fordítandótôkeszükségletet a költségvetés számára. Az EU-támogatásokat ésa magántôke részvételét (20%) is figyelembe véve az állami szerepvállalásaz összesen 3500 milliárd forintra tervezett beruházásból2800 milliárd forintot tenne ki. Mivel az olimpiai elôkészületekkelkapcsolatos infrastrukturális beruházások mintegy 75százalékára az olimpiától függetlenül is szükség van, az államiköltségvetés olimpiai és nem olimpiai változata 700 milliárdforinttal tér el egymástól. Ezek tíz évre elosztva az éves központiköltségvetés 1 százalékát tennék ki. Ma, amikor még mindig azóriás mértékû államháztartási hiány lefaragásával küszködünk, ezaz 1 százalék is magasnak tûnhet, mindazonáltal reálisan feltételezhetô,hogy 2016-ra Magyarországon sor kerül az államháztartásrégóta esedékes reformjára, s így már nem okoz akkora megterhelésta költségvetésnek a beruházás.A Budapesti Olimpia Mozgalom megszervezését az olimpiaieszme iránt közismerten elkötelezett Szalay-Berzeviczy Attilavállalta magára, aki szerint az olimpia kérdésében nagyon fontos,hogy lakossági, szakmai, közigazgatási és politikai egyetértésjöjjön létre. Következô lépésként szükséges ezért a közös platformkialakítása és megjelenítése valamennyi parlamenti párt és azérintettek bevonásával még a 2006. évi parlamenti választásokelôtt. Ennek megteremtése a mozgalom egyik fô feladata.Takács Szabolcsmagasyn@synergon.huHorvát–magyar kormányülés2006. január 16-án, a közös magyar–horvát kormányülést követôen, melyen az informatikát érintôkérdések is napirendre kerültek, Gyurcsány Ferenc magyar és Ivo Sanader horvát miniszterelnökközös nyilatkozatot írt alá a két ország kormánya közötti együttmûködésrôl.A nyilatkozatban az aláírók megerôsítették meggyôzôdésüket,hogy folytatni kell az Európai Unió bôvítését a tartós stabilitásért,a békéért és Délkelet-Európa fejlôdéséért. Mindezek mellett akormányülésnek volt egy érdekes vetülete a Synergon és nemzetköziterjeszkedésben gondolkodó ügyfelei számára is: a két kormánytárgyalt az információs-kommunikációs technológia területénfolytatandó együttmûködésrôl is.Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter tárcaköziegyüttmûködési megállapodást írt alá horvát partnereivel. A megkötöttinformatikai együttmûködés három fô területre terjed ki:• a kétoldalú IT-kapcsolatok továbbfejlesztésére;• a nemzeti kisebbségek információs társadalomba való integrálásánakelôsegítésére;• valamint az üzleti kapcsolatok élénkítésére a két ország között.A tárcaközi együttmûködési megállapodás a nemzeti kisebbségekinformációs társadalmának fejlesztését célzó regionális programokelmélyítését és kiszélesítését, a határ menti IT-projektekkidolgozását és megvalósítását irányozza elô.A megállapodás a kétoldalú kapcsolatok kereteként többterületen is elôsegítheti a konkrét együttmûködés kialakítását, ígylökést adhat a szorosabb infokommunikációs ágazati együttmûködéskialakításának és a technológiai stratégiák összehangolásának.A magyar akadémiai hálózat Pécs–Eszék közötti száloptikaiösszeköttetése révén pedig továbbfejlôdhetnek a két országközötti gazdasági, kulturális, oktatási kapcsolatok, és fontos szerepetjátszhatnak a horvátországi magyar kisebbség és a magyarországihorvát kisebbség anyanyelvének, kultúrájának megôrzésében.A kétoldalú kormányzati kapcsolatok fejlesztése mellett kiemeltprioritás az infokommunikációs üzleti kapcsolatok fejlesztése.Jelentôs érdeklôdés tapasztalható a távközlési piacokon valóalternatív szolgáltatói megjelenésre, valamint az informatikai kisésközépvállalkozások üzleti együttmûködésére.Az informatikai szegmens jeles képviselôi szerint az új magyarkormánynak a választások kimenetelétôl függetlenül informatikaibefektetéseket tartalmazó reformokat kell végrehajtania.Sólyomi Dávidmagasyn@synergon.huMAGASYN 2006/TAVASZ7

portfolio.huÁtrendezôdés a chipszektorbanEgy kiváló stratégiai lépésnek köszönhetôen a chipszektor kisebbik szereplôje,az AMD jelentôs elônyre tett szert a piacon. Ennek hatására az árbevétel, a profit és ezzelpárhuzamosan a cég részvényeinek árfolyama is jelentôsen növekedett.Mindez természetesen a szegmens nagyágyújának, az Intelnek a kárára történt.Néhány hete, nem sokkal az USA részvénypiacainak nyitása utána chipgyártó Intel újra csalódást keltô közleménnyel állt a befektetôkelé. A vállalat bejelentette, hogy a 2006-os év elsô negyedéviárbevétele az addig várt 9,1–9,7 milliárd dollár helyett mindössze8,7–9,1 milliárd dollár lehet. A két sáv középértékével számolva acsökkenés 5,4 százalék, ami igen jelentôsnek tekinthetô. Az okokközött a vállalat a gyenge keresletet és a további, AMD javáratörtént piacirészesedés-vesztést jelölte meg.A Mercury Research által negyedévente publikált chipszektorelemzéseketfigyelve látható, hogy az AMD megközelítôleg egy évefolyamatosan növeli piaci részesedését az Intel kárára. Ez afolyamat 2005 második felében felgyorsult, így a negyediknegyedévben a kisebbik szereplô részesedése már 21,4 százalékosvolt, ami rekordszintû, csaknem 4 százalékpontos növekedés azelôzô negyedévhez képest. Ezzel párhuzamosan a cég újra talpraállt, és a 2005 kezdeti hónapjaiban tapasztalt veszteség helyett aharmadik és a negyedik negyedévben magas ütemben emelkedôbevétel mellett újra nyereséget termelt üzemi szinten.Az üzletmenetben bekövetkezett fordulat és a piaci részesedésnövekedésével párhuzamosan az AMD árfolyama meredekenemelkedett, mivel azonban a profit-elôrejelzések még az árfolyam-emelkedésmértékét is meghaladó léptékben emelkedtek,a részvények P/E-(árfolyam/nyereség) alapú értékeltségi szintjeTovábbi AMD-térnyerésre van esély, mivel a cég stratégiája szerinthárom éven belül 30 százalékra növelik részesedésüket. Az elemzôkszerint a stratégia megvalósítására komoly esély van, ugyanisegyre többen váltanak a kisebbik gyártó által elôállított chipekre.Ennek megfelelôen a Google felsô vezetésébôl éppen néhánynappal az Intel bejelentése elôtt szivárgott ki az a hír, hogy azeddigi inteles szerverekrôl valószínûleg az AMD kisebb energiaigényûtechnológiájára váltanak át. Korábban pedig az egyetlen,termékeit csakis Intel-chipekkel szállító cég, a Dell vezérigazgatójais úgy nyilatkozott, hogy bármikor kész AMD-alapú gépek gyártásáraátállni, amennyiben erre igény mutatkozik. Az AMD számáraa lépés rendkívül pozitív lenne, mivel a Dell a legnagyobb piacirészesedéssel rendelkezô PC-gyártó a világon.Persze nem teljesen rózsaszín a helyzet, az elôretörés ugyanis mitsem változtat azon, hogy az Intel továbbra is megkérdôjelezhetetlenmértékben dominálja az egész chipszektort. Ez számos kockázatotrejt az AMD számára, így például az Intel esetleges árcsökkentéseesetén általában az AMD is kénytelen mérsékelni árait,ami bizonyos mértékig megfosztja az önálló árpolitika folytatásától.Fennáll továbbá a veszélye annak, hogy az AMD piaci részesedéséneknövekedése csak azért következett be, mert az Intelkapacitáshiányának köszönhetôen a gyártók kénytelenek voltaktöbb gépet AMD-chipekkel szállítani (az Intel ugyanis gyakranhozza fel ezt a verziót indokként a piacirészesedés-vesztésre).MAGASYN 2006/TAVASZ1,9001,8001,7001,6001,5001,4001,3001,2001,1001,0002003. IV. n. év2004. I. n. évAz AMD árbevételének ésüzemi eredményének alakulása (m USD)árbevétel2004. II. n. év2004. III. n. év2004. IV. n. évtulajdonképpen csökkent. Az AMD jelenlegi P/E szintje ígymegfelel a piaci átlagnak, s ha az Intel közleményében megnevezettpiacirészesedés-vesztés jelentôsebb mértékû, újra megindulhata profitvárakozások „felfelé húzása”, ami pedig az árfolyamújabb meredek emelkedését vonhatja maga után.De minek is köszönhette pontosan az AMD a feltámadást? A cégmenedzsmentje néhány évvel ezelôtt kiváló stratégiai döntést hozott.Ennek értelmében a kutatás-fejlesztési tevékenységet a legnagyobbintenzitással a szerverchipekre összpontosították, aminekaz Intel-chipeknél jóval kedvezôbb tulajdonságokkal rendelkezôtermékcsalád lett az eredménye. Az AMD a szerverek jóvalnagyobb szakértelmet és odafigyelést igénylô piacán nyújtottkiváló teljesítményével meggyôzte ügyfeleit, s a bevált szerverekután egyre nagyobb mértékben vásároltak AMD-„aggyal” felszereltasztali gépeket is.2005. I. n. évüzemi eredmény2005. II. n. év2005. III. n. év2005. IV. n. év200150100500-50-100Mindkét cég számára komoly fenyegetettséget jelent, hogy üzletmenetükalakulása erôteljesen függ a PC-piaci folyamatoktól.Az IDC piackutató szerint 2005-ben a PC-piac igen impresszív, 16százalék feletti mértékben növekedett ugyan, de jövôre jelentôsenkisebb, mindössze 10 százalék körüli növekedésre számítanak.A PC-szállítások dinamikájának csökkenése pedig visszavetheti achipkereslet növekedését is.Takács Szabolcsmagasyn@synergon.huAz Intel és az AMD piaci részesedésének alakulása% %892487228520831881167914771275 102000. II. n.évIntel2000. IV. n.év2001. II. n. évAMD2001. IV. n. év2002. II. n. év2002. IV. n. év2003. II. n. év2003. IV. n. év2004. II. n. év2004. IV. n. év2005. II. n. év2005. IV. n. év8

stratégiaEgyedülálló NATO-minôsítésekA Synergon Magyarországon jelenleg egyedülállóan egyidejûleg két NATO-minôsítéssel rendelkezik,az AQAP 2110-zel és AQAP 160-nal, melyek a világviszonylatban is a legszigorúbbak között számon tartottminôségirányítási rendszerkövetelmények teljesítését igazolják. A minôsítések hátterérôl, valamint azebben rejlô lehetôségekrôl Gönye Péterrel, a Honvédelmi Minisztérium Technológiai Hivatal vezetôauditorával beszélgettünk.– Mit takarnak a Synergon által megszerzett minôsítések, s mia céljuk?Gönye Péter: A Synergon által megszerzett minôsítéseket aHonvédelmi Minisztérium Technológiai Hivatala – mint aNemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált tanúsító szerv –adta ki. A Synergon Katonai Minôségirányítási Rendszere megfelelaz AQAP 2110 és az AQAP 160 normatív dokumentumok elvárásainak.A NATO AQAP 2110 katonai minôségirányítási dokumentumaa tervezés, fejlesztés, gyártás\szolgáltatás és ellenôrzéskövetelményeit foglalja össze, míg az AQAP 160 kifejezetten aszoftverfejlesztésre, annak teljes életciklusára vonatkozik. Ezutóbbit önmagában nem, csak az AQAP 2110-el együtt tanúsítjuk.– Milyen projekteket nyerhet el ezekkel a Synergon?G. P.: Mivel e katonai minôségirányítási rendszerek meglétét avédelmi iparban írják elô követelményként, ezek egyértelmûen azottani megrendelésekhez szükségesek. A Synergon tavaly elnyertegy, a HM által kiírt pályázatot, ami többek között azért volt fontos,hogy a társaság munkáját kiértékelhessük a megvalósítottprojekt keretein belül. A Synergon már a korábban megszerzett„Minôsített NATO Beszállításra Alkalmas” minôsítéssel és a NATObrüsszeli regisztrációjával beszállítási lehetôségekre tett szertezeken a speciális területeken. A jövôben az ehhez hasonló projektekelnyeréséhez a megszerzett minôsítések szükségesek lesznek,de nem feltétlenül lesznek elégségesek a sikeres pályázathoz.A Synergon 2002-ben szerezte meg a „Minôsített NATO BeszállításraAlkalmas” megfelelôséget igazoló okiratot és abrüsszeli regisztrációt. 2005 év végén megszerezte az AQAP2110, valamint a szoftverfejlesztésekre vonatkozó AQAP 160követelményeinek való megfelelést igazoló minôségirányításirendszertanúsítványt.– Milyen feltételeket vizsgáltak meg a rendszerek auditjasorán?G. P.: Lényegében az elôbb említett projekten keresztül vizsgáltukmeg, hogy a társaság megfelel-e a követelményeknek. Ezen belüla szerzôdés megkötésétôl teljesítésének végéig vizsgálódtunk, snagyító alá vettük a projektmenedzsment-tevékenységet, illetve aprojekt minôségellenôrzésének mikéntjét és az azt támogatófolyamatokat.– Miért fontosak ezek a minôsítések?G. P.: A minôsítéseknek való megfelelés alapján a társaságelmondhatja magáról, hogy hozzáállása, szervezettsége és szakértelmemegfelel a legszigorúbb követelményeknek is. Ezáltal egyjövôbeni megrendelô bizalma nagyobb mértékû, a minôsítetttársaságok elônyt szerezhetnek a piacon.Gönye Péter– A katonai beszállítások területén hány cég rendelkezikhasonló minôsítésekkel? Miért tekinthetô unikumnak ebbôl aszempontból a Synergon?G.P.: Az AQAP 2000-es sorozathoz tartozó rendszerek tanúsítását2005-ben kezdte meg a HM Technológiai Hivatala. Összességébenmintegy 80, az informatika területén egyelôre csak egy-két cégrendelkezik a korszerû 2110-es rendszer tanúsítványával.Az AQAP 150-es és 160-as rendszerkövetelmények tanúsítása mártöbb évre nyúlik vissza, azonban 160-asból összesen kettôtbocsátottunk ki, jelenleg pedig érvényesen csak a Synergonrendelkezik egyidejûleg 2110 és 160 tanúsítvánnyal. A 160-asszabvány jóval bonyolultabb, sokkal nehezebb megfelelni neki.Csak a szoftverfejlesztés területén nagy cégeknek tekinthetôtársaságoknak érdemes kiépíteniük, hiszen a minôsítés nagymunkát és sok adminisztrációt igényel. Mindent dokumentáltankell igazolni, még azt is, hogy például az egyes szoftverfejlesztésilépések hogyan vannak rögzítve, hogyan lehet nyomon követni ésváltozás esetén visszakövetni ôket.További minôsítések:ISO 9001-es minôségirányítási tanúsítvány – 1997 (elsôk között)Synergon tagvállalatai ISO 9001 – 2006MSZ EN ISO 14001:2005 szabványnak megfelelôKörnyezetközpontú Irányítási RendszerPaksi Atomerômû, ABOS-4T és ABOS 3 tanúsítványITIL-irányelvek – outsourcingIPMA-minôsítés – projektmenedzsment (projektvezetô)MAGASYN 2006/TAVASZ9

esettanulmányA SyLan projektA Synergon belsô informatikai rendszerének kialakítása idôszerûvé tette az adathálózat átfogókorszerûsítését, hiszen az évek óta használt és folyamatos bôvítésekkel fejlesztett hálózat nem mindenszempontból felelt meg a mai, korszerû helyi hálózattal szemben támasztott követelményeknek.Napjainkban egy vállalat informatikai hálózatának mind többelvárást kell teljesítenie: amellett, hogy biztosítania kell amegfelelô hozzáférési sebességet a felhasználók számára, aközponti szerverfarmnak is a lehetô legnagyobb sávszélességgelkell rendelkezésre állnia.A Huawei–Synergon partneri megállapodás megteremtette alehetôséget, hogy a Synergon két jelentôs hálózati eszközgyártótermékportfóliójából a mûszaki és kereskedelmi igényeineklegmegfelelôbb eszközöket válassza. Mindkét gyártó kínálatábanszerepelnek az elvárt mûszaki követelményeknek megfelelô hálózatiberendezések.A projekt elsô fázisában a 2. és 3. szintû hálózati eszközök,valamint az internetcsatlakozást biztosító tûzfal modernizációjatörtént meg, melynek során a választás a Huawei eszközeire esett.A hálózat fejlesztésében a rövid távú tervek között szerepelt ateljes lefedettség biztosítása a vezeték nélküli hálózati eszközökszámára, valamint a belsô hálózati elérés magas fokú biztonságotnyújtó hozzáféréssel való ellátása. Szükség volt ezenkívül arra is,hogy ugyanezen hálózati infrastruktúra segítségével lehesseninternet-hozzáférést biztosítani a Synergonba látogató üzletipartnerek számára. Az alábbiakban szedtük pontokba a kitûzöttfeladatokat és megoldásaikat.Távtáplálás széles sávon1. A belsô LAN-gerinchálózat a sávszélesség-bôvülés mellett biztosítsonnagyobb rendelkezésre állást, valamint 3. szintû forgalomtovábbítástopcionális ethernet távtáplálási képességgel.A kialakított hálózat több – egyenként 48 gigabit porttalrendelkezô – 3. szintû kapcsolásra képes Huawei S5648P-PWRtípusú hálózati eszközbôl épül fel, melyek egy 48 Gbps kapacitásústackkapcsolattal egy logikai egységgé alakíthatók. A "Link AggregationGroup" technológia alkalmazásával a Synergon két épületrészeközött rendelkezésre álló 3 független optikai kapcsolatonegy 3 Gbps sebességû összekötettés került kialakításra. Az egyeskapcsolatok a már említett stack más-más elemeihez kapcsolódnak,ami lehetôvé teszi a fizikai szintû redundancia biztosítását.A Huawei S5600P hálózati kapcsoló 3. szintû kapcsolásiképességekkel rendelkezik, ez lehetôvé teszi a VLAN-ok hatékonyhasználatát.Az IP-telefonok Synergononbelüli mind szélesebbkörû elterjedéseindokolja, hogy a LANhálózatképes legyen azethernet-interfészen arákapcsolt eszközök távtáplálására.A HuaweiS5648P-PWR típusú hálózatieszköz alkalmas aQuidway S5648P-PWR stack– Synergonban márévek óta használt –Cisco Callmanagerrelkialakított IP-telefonhálózat kiszolgálására. A Huawei-megoldáselônye, hogy az eszköz architektúrája lehetôvé teszi a távtáplálásifunkció késôbbi bevezetését az eszköz cseréje nélkül, ami az adotteszköz tápegységének cseréjével valósítható meg. A jelenleg* Session Initiation Protocolkialakított hálózat 50 százalékban tartalmaz Power-over-Ethernetszabványú interfészeket, melyek igény esetén könnyedén bôvíthetôk.A távtáplált ethernetkapcsolatok lehetôvé teszik a vezetéknélküli hálózati eszközök, illetve egyéb (pl. biztonsági kamerák)áramellátását is.Alhálózatok rendszerében2. A hálózat tegye lehetôvé, hogytávoli végpontokat különbözô csatlakozásimódokkal lehessen a hálózathozkapcsolni. Ilyenek például a bérelt Quidway S5648P-PWR Switchvonali, ISDN-, illetve ADSL-csatlakozások ésVPN-kapcsolatok.A WAN-hálózathoz történô kapcsolódást egy Huawei AR 46-40típusú router különbözô alacsonyabb sávszélességû interfészekenbiztosítja a belsô hálózat kiterjesztése érdekében. Az eszköz IP-VPN képessége lehetôvé teszi, hogy a Synergon fizikai hálózatábanegy attól logikailag teljesen független IP-hálózatot hozzunklétre, ezáltal biztonságosan elkülönítve egymástól ôket.Fôkapu a világhálóra3. Az internetelérést biztosítóeszközök megfelelô teljesítménytnyújtsanak az egyre növekvôsávszélességigényeknek.A Synergon internethálózaticsatlakozását a HuaweiEudemon 200 tûzfalabiztosítja. A tûzfal védelmialapfunkcionalitásán túl igényes alkalmazásszintû szolgáltatásokkal,valamint fejlett IP-forgalomirányítási funkciókkal rendelkezik.Intelligens átjáróként a mai hálózati kommunikációbanleggyakrabban használt alkalmazások számára nyújt biztonságoskapcsolatot, úgymint a VoIP-kommunikációhoz nélkülözhetetlenSIP* és H.323, vagy a felhasználók által elôszeretettel használt ICQalkalmazások. Az említett VoIP-rendszerek alkalmazásának továbbitámogatást nyújt a tûzfal QoS (Quality of Service) képessége.InterworkingQuidway AR 46-40Enterprise Core Router4. Végül, de nem utolsósorbanbiztosítsa a kompatibilitásta meglévô hálózati elemekkel.A Synergon jelenlegi belsôhálózati infrastruktúrájatöbb gyártó termékeibôlépül föl. A kialakítottkörnyezet bizo-Eudemon 200 Firewallnyítja, hogy hálózati szinten teljes együttmûködés legyen megvalósíthatóa különbözô gyártók berendezései között, különöstekintettel a Huawei és a Cisco hálózati megoldásaira, ami amindkét gyártó által széleskörûen támogatott hálózati szabványoknakköszönhetô.Szendrôi Józsefszendroi.jozsef@synergon.huMAGASYN 2006/TAVASZ11

technológiaHuawei–Cisco-interworking: teljes kompatibilitásCikksorozatunk második részében a Synergon által elvégzett tesztek alapján bemutatjuk a hang-adatintegrációs hálózatokban való együttmûködési lehetôségeket, a Huawei Technologiesés a Cisco Systems erre a területre fókuszáló termékeivel.A jelenlegi tendencia alapján mind inkább elképzelhetetlen egynagyvállalati hálózat hang-adat integráció, illetve erre épülô egyébszolgáltatások felhasználása nélkül. Éppen ezért a Synergon is rendkívülihangsúlyt fektet ezen szolgáltatások népszerûsítésére, fejlesztéséreés implementálására, ami találkozik az ügyfelek igényeivel is.Az IP-technológiaKezdetben a nagyvállalati hálózatokban a telefónia mint különállósziget létezett, saját infrastruktúrával, üzemeltetô személyzettel.A mai tendencia alapján ez az éles határvonal eltûnt a VoIP- (Vo-FrameRelay,VoATM) technológiáknak és az IP-telefóniának köszönhetôen.Tekintsük át, hogyan is néz ki egy mai hang-adat integrációs hálózat!A központi telephelyen nagyméretû LAN-hálózat található, atelefónia IP-alapon mûködik, s úgynevezett IP PBX-ek látják el a régitelefonközpontok feladatát. Ezek az IP-alapú központok vezérlik atelefonokat, biztosítják a redundanciát, és rengeteg értéknöveltszolgáltatást nyújtanak (pl. Active Directory-integráció, hangpostastb.). Az esetleges távoli telephelyeken akár VoIP, akár IP-telefóniamegoldással,de mindenképpen a WAN-hálózaton keresztül zajlik ahangkommunikáció az adatátvitellel együtt. Mind a LAN-, mind aWAN-hálózatokon szükséges a QoS (Quality of Service) biztosítása,hogy a késleltetésre érzékeny hangátvitel elsôbbséget élvezzen azegyéb forgalommal szemben.A Synergon tesztjei e hálózati struktúrára épültek, s a Cisco-alapúmegoldás különbözô elemeit Huawei-eszközökkel váltották ki.A Huawei adatkommunikációs portfóliójából az access-routerekés a desktopkategóriás LAN-switchek lettek kipróbálva, VoIP- ésIP-telefóniás környezetben.A routereken végzetttesztekA Synergon szakembereibérelt vonaliés Frame Relay kapcsolatotlétesítettekegy-egy Cisco ésHuawei router között,majd az eszközökbenlévô hangátvitelreképes interface-ekre telefonokat csatlakoztattak, éstesztelték a H.323 alapú hangátvitelt. Mindkét esetben ajellemzôen használt QoS beállítások lettek bekonfigurálva (marking,classifying, interleaving, fragmenting), s hatékonyságukat„nem priorizált” forgalmakkal igyekeztek a szakértôk munkára éshibázásra bírni. A tapasztalatok alapján QoS-t tekintve a kétgyártó eszközei 100 százalékosan együttmûködtek, a hangátviteltnem lehetett egyéb generált forgalmakkal „elrontani”.Ezek után a Cisco IP-telefonmegoldásához (Callmanager) egyHuawei routert illesztettek mint standard H.323 gatewayt, melyekCisco IP-telefonokról lettek tesztelve. A szokásos funkciók hibamentesenmûködtek, itt is teljes kompatibilitást sikerült megállapítani.A kodekválasztás, ezáltal a beszédcsatornák sávszélességigényénekbeállítása is automatikusan mûködött a CCM régióbeállításainakmegfelelôen.A LAN-switcheknél a tápellátást, az IP-telefonos infrastruktúra támogatását,valamint a szükséges QoS beállításokat is teszteltük.A Huawei távtáplálást biztosító (POE Capable) LAN-switchek úgynevezettlegacy módban képesek a régebbi Cisco-telefonok (7912,-40,-60-as széria) által támogatott „pre-standard POE” (Cisco Inline-Power) táppal ellátni problémamentesen. A QoS-beállítások itt isaz ethernetcsomagok Layer 2-es COS értékei alapján definiálhatók,lehetôség van súlyozott Round Robin (WRR) Scheduling ésQueueing konfigurálására. A voice VLAN használata kisebb nehézségekbeütközött a két gyártó különbözô voice VLAN definíciójánakköszönhetôen. Ahogy ez a probléma, úgy az úgynevezett „Ciscoproprietary” (Cisco által kifejlesztett és levédett, pl. SRST – SurvivableRemote Site Telephony, CDP – Cisco Discovery Protocol)szolgáltatások hiánya okozta problémák sem okoztak áthidalhatatlanproblémát.Összességében tehát elmondhatjuk, a két gyártó hang-adat integrációsmegoldásai, az iparági szabványoknak megfelelô megoldásoknakköszönhetôen jól használhatók és vegyíthetôk.A gyakorlati alkalmazásra referenciák:Synergon saját hálózata (cikk a 11. oldalon)Richter (Élésüzemben cikk a MAGASYN 2005. téli számban)Kádár Zsoltkadar.zsolt@synergon.hukitekintôMAGASYN 2006/TAVASZIsmét kiváló évet zárt a HuaweiA tavalyi évben 8,2 milliárd dollárra növekedett a kínai Huawei globális megrendelési állománya,így a Synergonnal is stratégiai kapcsolatban álló társaság ismét kiváló évet tudhat maga mögött.A shenzheni székhelyû, hálózati és telekommunikációs berendezéseketgyártó cég megrendelései mintegy 40 százalékkal növekedtek2005-ben a megelôzô évihez képest, ami elsôsorban a mobilhálózatok,a next generation network (NGN), az optikai hálózatok,valamint az adatkommunikációs piacok bôvülésének voltköszönhetô. A megrendelésállomány növekedése egy évvelkorábban 52 százalékot mutatott, látható tehát, hogy a vállalatévek óta jelentôs lendületet mutat.12

mrd USD9876543210A Huawei megrendelésállományánakalakulása2003 2004 2005A társaság az elmúlt évekbennemcsak a megrendelésállományát,hanem árbevételétilletôen is jelentôsnövekedést ért el:2004-ben mintegy 42 százalékkalbôvültek értékesítései,melyeknek már többmint a fele a nemzetközipiacokról érkezik.A Huawei a világ 50 legnagyobbmobilszolgáltatójaközül 28-nak – többek közötta Vodafone-nak, aBritish Telecomnak, a Telefonicának, valamint a KPN-nek – szállítkülönbözô megoldásokat, s 14 európai és észak-amerikaiországban van jelen. A cég nemrégiben a brit Vodafone-nal kötöttminimum ötéves idôtartamra szóló megállapodást, melynekkeretében a kínai társaság fogja gyártani a mobilcég saját márkás3G telefonjait, így a Huawei termékei 21 országban lesznek elérhetôk.Az elsô telefonok piacra dobása 2006 ôszén várható, segítségükkela Vodafone valószínûleg pénztárcabarát megoldásokattud kínálni ügyfelei részére. A megállapodás a Huawei elsôkomolyabb belépését jelenti az európai mobiltelefon-piacra.Sándor Dávidmagasyn@synergon.huesettanulmányGondozói indulás MátészalkánA Synergon által fejlesztett InfoRend kórházi integrált megoldás 2005 végére újabb klinikai területekkelbôvült, hiszen a Synergon különbözô gondozási funkcionalitásokat és újabb szakterületek szakmaitámogatását fejlesztette ki és helyezte üzembe.A Mátészalkai Kórház a 2003-ban bevezetett InfoRend megoldást2005-ben továbbfejlesztette új gondozói funkcionalitások bevezetésévelés kiterjesztette a tüdôgondozóra. A gondozói modul kifejlesztésévelegy kórház szinte teljes szakmai vertikumát lefedi azInfoRend megoldás. Az új modul homogénen kapcsolódik az eddigkifejlesztett és több kórházban üzembe helyezett modulokhoz.A régi modulokban megszokott mûködése (színek, nyomógombok,képernyô-felépítés) köszön vissza az új gondozói modulban is.Az új fejlesztés a Mátészalkai Kórház tüdôgondozó és tüdôszûrôszakterületén indult el. A legelsô körben a tüdôgondozó szakambulanciaés a kórház külön telephelyen található rendszereinekhálózati kapcsolatát kellett kialakítani. A fizikai távolság miatt vezetéknélküli (WLAN-) technológiát építettek ki a központi adatbázisszerverés a szakambulancián mûködô munkaállomások hatékonykommunikációja érdekében. A fizikai megbízhatóságot a Ciscohálózati berendezései biztosítják, míg az adatbiztonságot az ezeneszközök után elhelyezett Linux-alapú tûzfal, valamint VPN-kapcsolatvalósítja meg.Szoftverfejlesztési metódusok• helyzet- és igényfelmérés;• a finanszírozási és törvényi elôírások áttekintése;• rendszerterv készítése; programozás és tesztelés;• a felhasználók oktatása;• tesztelés a kórház által;• éles adatkonverzió;• éles indulásA kliensszerver-architektúrában és web browseres futtatásikörnyezetben is mûködô InfoRend (akár teljes funkcionalitásában)a WLAN-hálózati kommunikációnak köszönhetôen gyors mûködéstbiztosít a felhasználók munkavégzéséhez.– Mindenképpen szeretném megdicsérni a felhasználók munkáhozvaló viszonyát. Mindenki odaadóan és fáradságot nem sajnálva vettrészt az oktatáson és magán a felhasználói teszteken – nyilatkoztaSzabó Bertalan, a Mátészalkai Kórház informatikai osztályvezetôje.– Itt emelem ki az oktatás fontosságát a rendszer bevezetése során.A legfontosabb, hogy a felhasználók az oktatáson maximálisanelsajátítsák a rendszer használatával kapcsolatos teendôket, s így azéles induláskor már „napi rutin” szintjén legyenek képesekhasználni a rendszert. Ebben a kérdésben a Synergon maximálisantámogatott bennünket. A szoftvermodul indulása elôtt az egyik legkritikusabbfázis az adatkonverzió volt. Ezt egy többkörös ellenôrzésiprocedúra elôzte meg, amely mindkét féltôl nagyfokú figyelmetés egyetértést követelt meg, bármilyen kommunikációs problémahátráltatta volna a sikert. A migráció eredményét tekintve kimondhatjuk,hogy maximálisan sikerült megvalósítani a kórház elvárásait,s megfelelt Synergon a magas minôségügyi elvárásoknak is.A rendszerbevezetés, éles indulás során a legfontosabb afelhasználók nagyfokú elégedettségének elérése volt, aminek eszközeaz oktatás. Mindennapi munkavégzésük a betanítás eredményekéntkönnyebbé válik, s az adatmigráció révén a régi rendszerbenrögzített adataikat az új rendszerben is megtalálják.Tûzfal - BelsôHÁLÓZATI FELÉPÍTÉS A TERÜLETI KÓRHÁZMÁTÉSZALKA ÉS A TÜDÔGONDOZÓ KÖZÖTTCisco 350 - BelsôEgészségügyi hálózat -KÓRHÁZHardveres titkosításGillich Józsefgillich.jozsef@synergon.huCisco 350 - KülsôEgészségügyi hálózat -TÜDÔGONDOZÓTûzfal - KülsôMAGASYN 2006/TAVASZ13

Új helyen, magasabb színvonalonA SAO - Synergon Székesfehérváron belül átköltöztette székhelyét, valamint IT-szolgáltató központját(Service Center), amire a társaság növekedése, valamint az infrastruktúra modernizálása miatt került sor.belépési funkció. Ha egy ügyfelünknél informatikai problémamerül fel, a végfelhasználó nem az ottani szakértôtôl kér közvetlenülsegítséget, hanem felhívja a központi számmal rendelkezô(a nap 24 órájában elérhetô) Service Centerünket, ahol tapasztalattalrendelkezô munkatársak professzionális módon kezelik abejelentését. Ez teremti meg például pontos statisztikák készítését,ami a folyamatos szolgáltatásjavító programunk (SIP) alapja.– Hogyan nyújt hatékony megoldást a Service Center?Endrôdi BélaErrôl Endrôdi Bélával, a SAO Menedzselt Szolgáltatások Üzletágigazgatójával folytattunk rövid beszélgetést.– Mit takar az SLA szerinti mûködés?E. B.: A Service Center felkészült munkatársai biztonságosmódon, távolról elérik az ügyfelek szervereit és/vagy közvetlenül afelhasználók munkaállomásait, így hatékonyan, gyorsan tudjákkezelni a bejelentések egy részét. Például ha valaki elfelejtette ajelszavát, és betelefonál, a benti kolléga belép a megfelelô kiszolgálóra,beállít egy új jelszót (amit a belépéskor a felhasználónaktermészetesen módosítania kell), és a probléma néhány perc alattmár a múlté. Minden bejelentést (érkezzék telefonon, e-mailben,faxon stb.) regisztrálunk, a telefonos bejelentések hangfelvételeitarchiváljuk. Az elektronikus hibajegy tartalmazza az adott bejelentésselkapcsolatos valamennyi információt és a hibaelhárítás fontosabblépéseit. Cégünk az ügyféllel közösen maghatározottminôségi mutatószámok (KPI-ket – Key Performance Indicator)folyamatos javítására törekszik. A szolgáltatás minôségénekfolyamatos fejlesztése az egyik fô vezérlô elvünk, az idén az egyikfontos célunk, hogy minél nagyobb legyen a bejelentést követôpercekben megoldott problémák (Closed on First Callok) aránya.Endrôdi Béla: A Service Level Agreement (SLA) alapú mûködésazt jelenti, hogy az ügyféllel kötött szerzôdésben elôre rögzítjükazokat a szolgáltatási szinteket, amelyeket minôségi kritériumokkéntdefiniálunk. Az SLA Service Level Elementekbôl (SLE) áll,ami lehet például az adott bejelentésre való reagálási, megjelenésivagy megoldási idô. A megoldási idô vállalása például aztjelenti, hogy adott típusú problémát adott idôn belül elhárítunk(vagy megkerülô megoldást alkalmazunk). Az SLE vonatkozhatadott bejelentésre vagy a bejelentések adott százalékára (ezutóbbi esetben az ügyféllel közösen definiáljuk, hogy például abejelentések 90 százalékában 8 órán belül kell lennie a megoldásiidônek). Az SLA-megfelelésekrôl heti vagy havi rendszerességgelrészletes jelentést készítünk ügyfeleinknek.– Mibôl áll az informatikai szolgáltatásmenedzsment ITILmódszertana?MAGASYN 2006/TAVASZE. B.: Két nagy fejezetre osztható: a szolgáltatásirányításra, illetvea szolgáltatásbiztosításra. Ezen belül 11 témakörben fogalmazmeg ajánlásokat (best practices). Ezek közül az egyik éppen azügyfélszolgálat, a SAO általánosan használt terminológiája szerinta Service Center. Az ITIL-módszertan ajánlást ad például azincidensek és problémák kezelésére, az informatikai rendszerekbenelkerülhetetlen változások hatékony irányítására. A módszertanalapja a konfigurációkezelés, de foglalkozik olyan üzletifolyamatokkal, mint például az IT-szolgáltatásfolytonosságbiztosítása.– Mi a Service Center legfontosabb szerepe?E. B.: Kétségtelenül a folyamatos elérhetôség, illetve az egykapus14

A székhely áthelyezésével megvalósulhatott az a technológiaibôvülés, valamint az az infrastruktúra-korszerûsítés, amely aszolgáltatási szerzodésben meghatározott SLA (Service LevelAgreement) szerinti hatékony mûködéshez szükséges. A költözésa 7/24-es folyamatos rendelkezésre állás megtartása mellett,zökkenômentesen zajlott le 2006 elején.Az infrastruktúra fejlesztése során a cég bovítette a védetthálózatokat kiszolgáló szervereinek számát, valamint a központiterminál szerverhálózatát. Bevezették a legmodernebb IPCC-t,mely egy IP-alapú Call-Center alkalmazás, és egyik legfôbbelônye, hogy a beérkezô hívásokat kompetenciák szerint osztja lea Service Center szakemberei között. Ezenkívül az ellenôrzést,valamint az utólagos visszakeresést segíti, mivel a havonta beérkezôtöbb ezer hívás mindegyike rögzítésre és meghatározottideig archiválásra kerül.Az ügyfelek igényeinek maximális kielégítéséhez a Service Centeraz informatikai szolgáltatásmenedzsment ITIL-t (IT InfrastructureLibrary), egy brit kormányzati kezdeményezéssel létrehozottinfrastruktúraszolgáltatás-menedzsment módszertant használ,amely 2 fô csoportban 11 témakört ölel fel. A folyamatos képzéseknekköszönhetôen a SAO-Synergon szakembereinek túlnyomótöbbsége ITIL-képesítéssel rendelkezik.A SAO az új központból a csoport 150 ügyfelét szolgálja ki.Egy divatos rendszerKomplett kiskereskedelmi elszámolási rendszert valósított meg a Synergon a Jeans Clubmagyar, cseh és lengyel üzleteiben, s ennek köszönhetôen jelentôsen javult a társasághatékonysága. A projekt részleteirôl Knippl Antalt, a Jeans Club IT-igazgatóját kérdeztük.– Mekkora a jelentôsége a Synergon által végrehajtott projektnek?Knippl Antal: A Synergon 2004 elején a kiskereskedelmi elszámolásirendszer kiépítésére kiírt tenderünket nyerte el, melylényegében 70 kasszát érint, s azokon belül is a kasszákat irányítóhead-office programot. Jelenleg 29 magyarországi, 2 csehországiés 5 lengyel üzletben vezettük be az új rendszert, de természetesenaz újonnan nyíló Jeans Club üzletekben is ezt szeretnénk alkalmazni.A munkának tehát még nincs vége.– Hogyan javított a rendszer a boltok mûködésén?K. A.: Elsôsorban a kiszolgálás lett gyorsabb a boltjainkban, amitannak köszönhetünk, hogy a számítógép, amely a fejlesztésekelôtt kizárólag a statisztikákat készítette, illetve a régi dobozoskassza, most már egybe van építve. A kasszában dolgozó alkalmazottainknakígy fele annyi mûveletet kell elvégezniük az új fejlesztéseknekköszönhetôen, ami természetesen gyorsabb kiszolgálásteredményez. A számlakibocsátás mûvelete is felgyorsult,mivel a hôpapíros nyomtatók számlanyomtatása sokkal gyorsabbelôdeiknél.– Milyen új funkciókat köszönhetnek az új rendszernek?K. A.: Lényegében azt szerettük volna elérni, hogy az új rendszera korábbival megegyezô funkciókat lássa el, s ez sikerült is, hiszenaz egyes mûveletek ugyanazok maradtak. Új igényként jelentkezettazonban a törzsvásárlói adatbázis kezelése, melynek kialakításána Synergon szakemberei jelenleg is dolgoznak. Ennek segítségévela kiválasztott vevôk vonalkód azonosítású törzsvásárlói kártyátkapnak, amellyel azonosíthatóvá válnak, így megtudhatjuk azegyes nevekhez rendelt kedvezmények értékét is.– Mennyiben segíti a központi dolgozók munkáját az újrendszer?K. A.: A bolti értékesítés a rendszernek köszönhetôen már párperccel késôbb megjelenik a saleses kollégáknál, így naprakészadatokkal dolgozhatnak a készletek és az értékesítés nyilvántartásán.Régebben ezekhez az információkhoz csak a nap végéntudtak hozzájutni. A régi rendszer nem lett volna képes kiszolgálniaz egyre nagyobb ütemû bolthálózat-bôvülést sem, hiszen azestére összetornyosuló, a korábbinál lényegesen nagyobb adathalmazhirtelen feldolgozása lehetetlen lett volna. A fejlesztésekmegvalósulásával elhárultak a bôvülés elôtt álló ilyen jellegûakadályok, hiszen az online kapcsolat az adatok folyamatosáramlását teszi lehetôvé.– Milyen elônyei vannak a cég számára az új rendszernek?K. A.: Az eszköz és a szoftver cseréjével cégünk komoly infrastrukturálisfejlesztéseket vitt véghez. Ezeknek köszönhetôen azadatbiztonság javult, s az online ággal irodai funkciókat is megvalósíthattunk.A rendszer mûködtetését sikerült vállalaton kívülipartnerre bízni, amivel biztonságosabb mûködést tudtunk elérni.Azért is választottuk ezt a rendszert, mert a Synergon garanciátvállalt arra, hogy követi cégünk terjeszkedését, és elvégzi a kasszarendszeradaptálását, engedélyeztetését is, s ez igen komolysegítséget jelent számunkra.– Milyen kapcsolat alakult ki a Synergon szakértôivel?K. A.: Nagyon elégedettek vagyunk a Synergon munkájával. Az idôrövidsége és a boltonként eltérô környezet ellenére a kasszák telepítésea megfelelô ütemterv szerint zajlott. A jó együttmûködésbensegítségünkre volt a Synergon rugalmas hozzáállása is.– Milyen irányba folytatódhatnak a rendszer fejlesztései?K. A.: A jövôben a kiskereskedelmi rendszer központi részének, aVIP-adatbázis kezelésének, valamint a marketingesek által kitaláltkedvezménytípusok megvalósításának, levezénylésének és ellenôrizhetôségéneka megvalósítása lesz a legfontosabb feladat, amitaz ERP-vel párhuzamosan kell majd végrehajtani. Kifejezetten kiskereskedelmifejlesztési lehetôség a raktárkészlet és az eladótérkülön kezelése, aminek segítségével az eladótér készletkínálatátés értékesítését kívánjuk támogatni.MAGASYN 2006/TAVASZ15

Megfigyelés IP-nMivel a hálózati rendszerek többnyire informatikai alapokra épülnek, rohamosan bôvülnek azoka szolgáltatási körök is, amelyekkel az analóg rendszerek már nem tudnak versenyezni.Ezt felismerve a Synergon a Démásznál sikeresen megvalósított egy IP-alaponmûködô videokamerás megfigyelô-rendszert.Az IP-technológia rohamos léptekkelrobbant be hétköznapi életünk különbözôszíntereire, és vált napjainkegyik legdinamikusabban fejlôdôtechnológiájává. A hálózati technológiák,az IP-alapú kamerák ésegyéb videotechnikai eszközök fejlôdésemára elérte azt a szintet, hogya hálózati videokamerás megfigyelôrendszerekreális alternatívát jelenteneka hagyományos úgynevezettCCTV- (zártláncú TV) rendszerekkelszemben.Az ábra szemlélteti a rendszer felépítését.MAGASYN 2006/TAVASZA Démász célja a projekttel az élôerôs állomány csökkentése, sezáltal bizonyos költségmegtakarítás volt. A cél érdekében aSynergon szakemberei a telephelyeken hangkapcsolattal (mikrofon-hangszóró)ellátott kameraállomásokat építettek ki, amelyeka távvezérelt sorompó nyitásait relé közbeiktatásávalvalósították meg. Ez az élôerôt is pótló intelligens megoldás isbizonyítja a rendszer sokszínûségét és költséghatékonyságát.Minden projektben a legfontosabb a tervezési fázisA Synergon a rendelkezésre álló sávszélesség szûk keresztmetszetemiatt osztott rendszer kialakítását javasolta. E rendszerlényege, hogy minden telephelyen létesült egy-egy videoközpont,mely a helyi kamerák kezelésétés a felhasználási igényeket szolgáljaki. Az alközpontok a DémászWAN-hálózatán keresztültartják a kapcsolatot a BizalmiKözpontban (24 órás biztonságifelügyelet) elhelyezett úgynevezettfelhasználói szerverrel, sigény szerint továbbítanak adatokat(képeket, hangot, eseményeket)a központba. A sávszélességterheltségétôl függôen„élénkebb” kommunikációrais van lehetôség: a Synergonáltal alkalmazott NetAVIS-szal,egy forradalmian új internet/intranet alapú hálózati videorendszerrel.Segítségével az analógés digitális kamerák egyarántegységes felületbe integrálhatók.A NetAVIS rendszer elônye a hálózat magas szintûmûködésében nyilvánul meg. Ez azt jelenti, hogy a rendszerbebejelentkezô felhasználó bármely, számára engedélyezettszolgáltatást igénybe veheti, függetlenül az adott szolgáltatás(video stream, riasztási esemény, képarchívum stb.) rendszerbelielhelyezésétôl.A rendszer adminisztrációja „egykapus” belépéssel megoldható:egyetlen belépéssel adminisztrálható egy kamera, felhasználó,eseménylista, PTZ-vezérlés, mozgásérzékelés-beállításfüggetlenülattól, hogy az adott paramétert melyik szerveren kell állítani.Sávszélesség-gazdálkodásA Synergon által szállított NetAVIS IP-kamerás rendszer kiválómegoldást nyújt a sávszélesség-gazdálkodásra is, ugyanis a „puffer”szerepét a helyi kameraszerverek veszik át. A telephelyen kiépítettanalóg vagy IP-kamerák jelei a szerverhez a belsô hálózatonkeresztül jutnak el, mely feldolgozza és rögzíti a kamerák jeleit,illetve elvégzi a mozgásérzékelést is. A kameraszerverek csakakkor fordulnak a Bizalmi Központhoz,ha olyan esemény történik,amelynek meghatározásábana rendszer használójánakszabad keze van. A megoldáselônye, hogy az átviteli utakmegszakadása nem okoz problémát,hiszen a riasztási képek/események tárolására nem a kamerákmeglehetôsen szûkösmemóriatartománya szolgál,hanem a szerverek lényegesennagyobb kapacitása. Ezenfelül arendszert úgy tervezték, hogy akameraszerverek tetszôlegesideig tudnak autonóm módonmûködni, és a kapcsolat helyreállásaután önállóan szinkronizáljákadatbázisaikat.LAN-hálózat, tápellátás, kiegészítôkA Démásznál minden kameraálláshoz és telepítendô videoszerverhezRJ45-ös csatlakozási felülettel LAN-végpont- és 230V-os,direkt csatlakozást épített ki a Synergon, melyek a helyi hálózatLAN-szekrényeiben lévô patch paneleken, illetve a kamerák éskameraházak tápellátását biztosító erôsáramú szekrényekbenvégzôdnek. A LAN-szekrények szünetmentes tápellátása biztosítjaa helyi informatikai hálózat folyamatos mûködését feszültségkimaradásesetén.16

A Synergon által megvalósított projektben (a korábban telepítettaktív eszközök paraméterei miatt) nem szerepel, de természetesenvannak kamerák, melyek Power Over Ethernettel (POE) támogatottak.A beépített POE lehetôvé teszi, hogy a kamera ugyanazonUTP-kábelen kapjon tápellátást, mint amelyen az adatok közlekednek.Ez egyszerûbb és költségkímélôbb installációt teszlehetôvé, és a kamera érzéketlenné válik az áramkimaradásokkalszemben. A Démász egyes telephelyein a rendszer minden egyeselemére kiterjedôen kiépült a villámvédelem is.Galambos Nándorgalambos.nandor@synergon.huA Synergon által a Démász Nyrt.-nél megvalósított IP-alapúvideokamerás rendszerrôl Bertényi Kornéllal, a Démászbiztonságtechnikai vezetôjével beszélgettünk.– Milyen elônyök származnak a rendszerbôl a Démászszámára?Bertényi Kornél: Az új IP-alapú videokamerás rendszerrel akorábbi élôerôs szolgálatokat szerettük volna rendszerbegyûjteni, illetve sok helyen, magas szintû ôrzést szerettünk volnabiztosítani minél kevesebb élômunka alkalmazásával. Fontosvolt, hogy olyan technikát alkalmazzunk, amely képes nagytávolságok áthidalására, mivel a központ és a telephelyek közöttitávolság miatt az összeköttetést a hagyományos analóg technikávalcsak nagy nehézségek árán lehetett volna megvalósítani.– Mennyire elégedettek a projekt eredményeivel?B. K.: A rendszer kezdi beváltani a hozzá fûzött reményeket, determészetesen még dolgozni kell rajta. A sikerekhez nagybanhozzájárult a jó partneri viszony is, amely a munka során a Synergonnalkialakult, hiszen a technológia annyira új, hogy nincsenekkialakult receptek a felmerülô problémákra, ezért minden ügyegyediként kezelendô. Ezeket eddig gördülékenyen sikerültlevezetni, annak köszönhetôen, hogy a partnerekkel jól lehetegyüttmûködni.– Mennyire tekinthetô jövôbe mutatónak a rendszer?B. K: Jövôbe mutató a rendszer, mivel a távmegfigyelés melletthasználni tudunk távirányítási, illetve hangkapcsolati lehetôségeketis. A vagyonôrök munkáját teljes mértékig ki tudjuk váltani,ami merôben új megoldás. Az IP-alapú videokamerás rendszerbevezetése óta nem kell vagyonôrt alkalmazni az átjárók,személybejárók kinyitására, ezt a központi kezelô ezentúl hangkapcsolatonkeresztül végezheti. Természetesen ehhez tartozikszükség esetén a vonuló szolgálat irányítása is.Bertényi KornélB. K.: További fejlesztésekre van szükség mind szoftver-, illetvehardveroldalon. A legkényszerítôbb dolog azonban a sávszélesség-kezelés,amitôl minden biztonsági és számítástechnikaiszakmában jártas felhasználó tart. A korábbi kamerás rendszereknagyon lefoglalják a sávszélességet, viszont ennek az új rendszernekadott sávszélességen belül kell maradnia. Mivel arendszer elônye, hogy a kezelônek nem kell az élôképeketállandóan szemmel tartania, hiszen beállítható, hogy példáulmozgás vagy egyéb eseménykor kezdeményezzen csak forgalmazásta hálózaton, így a rendszer a valós idejûség megtartásávalképes a sávszélességen belül maradni, illetve csökkenteni a kezelôleterheltségét. A fejlôdés arra mutat, hogy egyrészrôl nô asávszélesség, másrészrôl pedig javul a rendszer sávszélességgazdálkodása.– Megítélése szerint hogyan közelít egymáshoz az IT és abiztonságtechnika piaca?– Milyen továbbfejlesztéseket tud elképzelni ennek kapcsán?B. K.: Vannak átfedések közöttük, ahogy a jelen projekt ismutatja. Az IT szélesebb területet foglal le a számítástechnikánbelül, mint amennyit a biztonságtechnika jelenleg. Az IT akkorlehet hatékony, ha képesek vagyunk fizikai védelmet biztosítaniszámára. Vagyis, ha senki nem csatlakozik rá, senki nem lékelimeg az adathálózatot – például egy rátelepített wireless eszközzel–, akkor az IT innentôl nagyobb eséllyel tudja megvédeni a belsôhálózatot a külsô behatolástól. Az IT és a biztonságtechnikakölcsönös viszonyban van egymással, és egymással szimbiózisbanfejlôdnek.MAGASYN 2006/TAVASZ17

esettanulmányIskolapéldaTavaly a SAO–Synergon igen feszített ütemben létrehozta a CEU Business School új informatikairendszerét az iskola új központjában. A projekt nehézségeirôl Bácsi Zoltánt,a CEU Business School Special Projetcs Managerét kérdeztük.– Hogyan indult az üzleti együttmûködés a CEU és a SAOközött?Bácsi Zoltán: A CEU Business School 2005 tavaszán új épületbeköltözött. Mivel az új épületben a CEU-tól (Közép-Európa Egyetem),azaz az anyaegyetemtôl elkülönülô informatikai környezetetkészültünk kialakítani, célszerûnek láttuk ezt a feladatot egy újszolgáltatóra bízni. A projekt kiválasztási eljárását 2005 áprilisábankezdtük meg, a tenderre kilenc pályázó és hat ajánlattevôközül választottuk ki a SAO–Synergont.– Hogyan indult a projekt? Milyen problémák merültek fel aCEU Business School átköltöztetésekor?B. Z.: Az üzemeltetési projekt az elôbb említett költözésselkezdôdött, melyet megnehezített, hogy a költözést megelôzô napokbana CEU Business School folyamatosan mûködött, s afelhasználók minden szolgáltatást (levelezés, nyomtatás, internet)szinte az utolsó pillanatig használtak. A költözés végrehajtásáramindössze három nap állt rendelkezésre, ezen idô alattkellett átszállítani a bútorokat, könyveket, személyi használatúeszközöket, illetve a SAO-nak a teljes informatikai környezetet.Az átköltözéssel kapcsolatos legfôbb elvárásunk az volt, hogy azelsô munkanaptól az alapvetô informatikai szolgáltatások (levelezés,nyomtatás, internet) rendelkezésre álljanak. További nehézségvolt a SAO–Synergon számára az is, hogy a tervezési fázisrarendkívül rövid idô, alig négy-öt munkanap állt rendelkezésre, s azinformatikai szolgáltatást teljesen a nulláról kellett kialakítani.A SAO–Synergon munkatársai azonban az elvárásoknak megfelelôenteljesítették a feladatot, amivel maximálisan elégedetteklehettünk. Leszámítva a költözés okozta elsô kényelmetlenségeket,az elvárt informatikai szolgáltatások hiba nélkül mûködtek, éselérhetôk voltak.– Milyen fejlesztéseket végzett a SAO–Synergon az intézményszámára, s hogyan történt ezek megvalósítása?B. Z.: Bizonyos bôvítésekre, korszerûsítésekre szükség volt, mivela diáklétszám jelentôsen megemelkedett, s nemcsak az iskolátmûködtetô személyzet, hanem a kollégiumban elhelyezett diákokinformatikai kiszolgálását is meg kellett oldanunk. Legnagyobbberuházásaink között említhetô a közel 110 új desktop üzembeállítása a CEU Business School valamennyi számítógépére kiterjedôszoftver upgrade-del egy idôben, valamint a diákszállóban a40 felhasználós IT-környezet kiépítése és az ottani üzemeltetésbeindítása.Emellett különbözô korszerûsítési feladatok, eszközcserék történtekmég az IT-környezetben, elôsegítve a gyorsabb és biztonságosabbmunkavégzést. Fejlesztéseink célja, hogy informatikai rendszerünkmaximálisan illeszkedjék üzleti igényeinkhez. A folyamatosfejlesztésben, tanácsadásban a SAO–Synergon munkatársainagy segítséget nyújtanak számunkra.– Mennyire elégedettek a SAO szakembereivel és munkájukkal?B. Z.: A SAO–Synergonnak – a már említett elsô projekt során –péntekrôl hétfôre kellett üzembe állítania egy kb. 250 felhasználótkiszolgáló, komplex IT-környezetet, életet lehelni egy másBácsi Zoltánszállítók által kiépített LAN-hálózatba, korábbi IT-szolgáltató általüzemeltetett szerverekbe, mûködôképessé tenni a költözés elôttnéhány nappal (szintén más szállító által) kialakított internetkapcsolatot,és megkezdeni ezen rendszerek üzemeltetését, javarésztaz adott iskolai környezetben akkor még nem járatos on-siteadminisztrátorokkal. Ezt az akadályt a SAO–Synergon sikerrel vette,s ezért minden dicséretet megérdemel.Az elsô közös projekt során kiépült bizalom azóta is fémjelzi atovábbi projekteket, s számunkra ez a legfôbb érték. Professzionalizmusés rugalmasság az üzemeltetô cég oldaláról: ez az a kétdolog, ami a két cég kapcsolatát jellemzi. Véleményem szerintezzel a két legfontosabb alapkövetelményt elégíti ki együttmûködésünkbena SAO–Synergon.– Milyen elônyei származtak a CEU-nak a projektekbôl?B. Z.: Sok esetben tapasztaljuk, hogy a SAO–Synergon on-sitevagy akár központi Service Centerben dolgozó munkatársai úgyállnak az elvégzendô feladatokhoz, mintha nem szerzôdéses partnerek,hanem a cég saját dolgozói lennének. Rendkívül jó párosításnakbizonyul számunkra a gyakorlatban az is, hogy az ITüzemeltetésbennagy tapasztalatokkal rendelkezô SAO, valaminta hardver- és szoftverbeszerzésben jól bejáratott kapcsolatokkalrendelkezô, s ezáltal rövid szállítási határidôvel dolgozó Synergonegyaránt mozgósítható a feladatok megoldása során. További,nagyon komoly fegyvertény a két cég együttmûködésében az ITIL(IT Infrastructure Library) nemzetközileg elfogadott szabványegyüttesismerete és használata az incidens-, probléma- és változáskezelésben,az IT-szolgáltatásfolytonosság vagy akár a kapacitásmenedzsmentterületén.MAGASYN 2006/TAVASZ19

– Milyen irányban folytatódhat a fejlesztés?B. Z.: Fel kell készülnünk a 2006 szeptemberére várható, az eddigmegszokottnál nagyobb – akár két-háromszoros mértékû –diáklétszám-emelkedésre. A felkészülés egyaránt jelenti az iskolaépületében lévô szolgáltatások fejlesztését (pl. WIFI-hálózat kialakítása),illetve a diákszálló számítógépes hálózatának korszerûsítését,biztonságtechnikai fejlesztését. A növekvô diáklétszámugyanakkor a tanári gárda bôvülését is jelenti. Tanáraink jelentôsrésze a tengerentúlról, a magyarországinál jóval fejlettebb informatikaikörnyezetbôl érkezik, magukkal hozva az ott megszokottrendszerek iránti igényeket. Ez egyfelôl pozitív hajtóerô, aminekkiaknázásával a CEU Business School akár további lépéselônyretehet szert más iskolákkal szemben, ugyanakkor rendkívül nehézfeladat is, amelynek megoldásához jó tervezésre és anyagiáldozatokra egyaránt szükség lesz.Multi-Projekt Menedzsment PaksonTöbbfázisú projekt keretében valósítja meg a Synergon a Multi-Projekt Menedzsmentet (MPM) a PaksiAtomerômûben, mely nemcsak informatikai eszközként, hanem vállalati és projektkultúra-fejlesztéskéntis definiálható. A pilot fázis lezárása után beszélgettünk a tapasztalatokról és további tervekrôl MüllerJózseffel, a MPM-projekt témavezetôjével és Pásztory Zoltánnal, a Szervezet és Mûködés FejlesztésiProgram vezetôjével a Paksi Atomerômûtôl.– Mi a rendszer célja mûködési-fejlesztési szempontból?Pásztory Zoltán: A Multi-ProjektMenedzsment megvalósításának legfontosabbcélja, hogy vállalati szintûprojektjeinket egységes szemléletben,egységes módszertannal és azehhez szükséges informatikai támogatássalvalósítsuk meg.– Hogyan fogadták és vették birtokba a rendszert a különbözôterületek?P. Z.: Az elsô idôkben néhányan attól féltek, hogy az MPMbevezetése pluszfeladatokkal terheli majd meg ôket, de szerencsérea rendszer elônyei (az integrált erôforrás-kezelés, a hatékonycsoportmunka-támogatás és a vezetôi szintû megjelenítések)végül meggyôzték ôket, hogy feladataikat a program sokkal inkábbegyszerûsíti, mintsem terhelné.MAGASYN 2006/TAVASZ– Mi volt a projekt koncepciója?P. Z.: Itt nemcsak egy informatikaieszköz bevezetésérôl van szó, hanema vállalati és projektkultúra fejlesztésérôlis. Jelenleg ezt egy lépcsôbennem lehet megvalósítani, így fokozatosan,mintegy két év alatt vezetjükbe a rendszert. Az elsô fázisban indítottpilot-projekt néhány, többek köztmûszaki, mûködésfejlesztési és informatikaiprojektet érintett. A követke-Pásztory Zoltánzô fázis a rendszer kiterjesztése lesz –a cég szempontjából legfontosabb – beruházási projektekre, amit2006-ban fogunk végezni. A program teljes funkcionalitással 2007-tôl mûködik majd.– Mit jelent a Multi-Projekt Menedzsment a felhasználókszámára, és hogyan támogatja a szervezet mûködését?Müller József: A többfázisú projekt eredményeként a különbözôszakmai területek mûködésének eszköztámogatását biztosítjuk azegyes területek projektszerû mûködéséhez.Alapvetôen négy fô területet lehet kiemelni – a visszajelzésekalapján –, melyek a terveink szerint alakulnak:• információszolgáltatást nyújt az összes felhasználó számára;• támogatja a különbözô jelentések készítését, ami elsôsorban aprojektvezetôknek nyújt segítséget;• biztosít egyfajta központi menedzselést, amit a portfóliómenedzserekvégeznek;• monitoringlehetôséget ad a felsô vezetés kezébe.A birtokbavételt még korai teljes mélységében megvizsgálni, apilot szereplôi azonban gyakorlatilag elsô pillanattól kezdve aktívanrészt vettek a munkában, és a dolgozók többsége majdnem100 százalékosan birtokba is vette a rendszert.– Milyen visszajelzések érkeztek eddig?P. Z.: Az elsô fázisba bevontuk azokat a területeket, amelyekjelezték, hogy részt kívánnak venni a rendszer bevezetésében, debevontunk olyanokat is, amelyeknél gyakorlatilag rutinszerû tevékenységekfolynak, és csak a teljes kiterjesztés érinti majd ôket.Ezek az osztályok, illetve ez egyes területek vezetôi – az apróbbkritikai észrevételek mellett – eddig abszolút pozitív visszajelzéseketadtak.– Milyen szoftverkörnyezetet használnaka projekt felépítéséhez?M. J.: A rendszernek alapvetôen kételérése van. A belsô felhasználók számáraegy belsô (intranetes) hálózatmûködik, ahol a Microsoft Project családtermékeivel dolgozunk, kliensoldalona projektvezetôk és portfóliómenedzsereka Project Professional használatávalkezelik a határidôket, erôforrásokatés költségeket, melyeket a központiszerveren tárolnak. A külsô, webeselérésen keresztül csatlakozhatnakazok, akik csak tájékozódni szeretnének,és jogosultság függvényében érhetikel a publikált adatokat.Müller József20

– Miket fednek le ezek a jogosultságok?M. J.: Különbözô szerepköröket alakítottunk ki annak érdekében,hogy mindenki elérhesse azokat az információkat, amelyekre szükségevan. A projekt tagjai csak információszerzésre használhatjáka rendszert, a projekt vezetôje szerkesztheti is a saját projektjeit,egy portfóliómenedzsernek pedig jogosultsága van több projektkezelésére is. A hierarchia csúcsán lévô felsô vezetôk ráláthatnaka teljes projektstruktúrára.Digitális Szabó családA Magyar Rádió négy évre szóló informatikai stratégiájában azt a célt tûzte ki, hogy 2005. március 31-tôlkezdôdôen hangvagyona kizárólag digitális formában gyarapodjon, valamint hangarchívumának pótolhatatlanértékei már a modern tárolóegységeken kerüljenek biztonságos megôrzésre az utókor számára.Ezen cél elérése érdekében Magyar Rádió Informatikai Osztályalétrehozta a Digitális Archívumot, az úgynevezett „D-nap” projektet.A „D-nap” – mint mérföldkô a Magyar Rádió digitális történetében– azt jelenti, hogy olyan technológia jött létre, amelyhosszú távon biztosítja a hatékony mûsorkészítést, a hanganyagoktöbbcélú, gyors hozzáférhetôségét, valamint az értékek védelmét.A projekt eredményeképpen a régi (még nem digitalizált)hanganyagok igénylése és feldolgozása lényegesen nem változott,azonban a folyamatosan gyarapodó új anyagok hozzáférhetôségeés kereshetôsége alapvetôen javult, például az egyes hanganyagokattöbb tartalmi információval (metaadatokkal) látják el.A feladat kiterjedésébôl adódóan a projekt több kisebb, egyenkéntjobban kezelhetô alprojektre bontva valósult meg. A projektfôvállalkozójaként a HP Magyarország vállalta a digitális hangarchívumlétrehozását, valamint olyan intelligens megoldásokbevezetését, amelyek lehetôvé teszik az archívumszerverek folyamatos,megbízható mûködésének fenntartását (HP Open View),valamint a mûsorszerkesztési folyamatok hatékonyabbá tételét(DALETô). Ez változást hoz elsôsorban a mûsorkészítés és azarchívum mûködési folyamataiban, de még nagyobb változástjelent a – felhasználó számára nem is érzékelhetô – rendszerbenés mûködtetésében.A biztonságA „háttérben” alkalmazott új technológiáknak és a kialakítottinformatikai rendszernek olyan követelményeknek is meg kellettfelelnie, mint a megbízható és elvárható szintû mûködés, valamintaz üzemeltetés biztonsága. Mindemellett a digitális tárolásés az internet használata is számos olyan új kockázatot jelentett,amelyeket teljes mértékben ki kellett védenie a projektnek.A fentiek érdekében a „D-nap” projekten belül, az archívum fejlesztésévelpárhuzamosan több háttérszolgáltatás korszerûsítéséreis szükség volt, amelyek megvalósítását a HP MagyarországKft. alvállalkozójaként a Synergon hajtotta végre.A Synergon feladata volt többek között a számítógépes rendszerés a hálózat mint eszköz fejlesztése és bôvítése. Ebbe beletartozika teljes projekt során bevezetett összes rendszer szerverparkjánakszállítása (15 db szerver, 100 db PC monitorral, egyéb hardverbôvítésekés installációs tevékenységek), hálózati aktív eszközök(Cisco) és optikai hálózat kiépítése (strukturált CAT6 300 végpontoskábelezés a rádió több épületében), valamint a tûzfalszoftvereszközökszállítása a Magyar Rádió archíváló rendszerénekkialakításához.Az infrastruktúra ilyen méretû korszerûsítése mellett továbbifeladatot rótt a Synergonra a szoftverinfrastruktúra fejlesztése is,amelynek célja egy hosszabb távra szóló, egységes MicrosoftWindows 2003-alapú szoftverrendszer kialakítása volt. Ennek részekéntúgynevezett „zöldmezôs migrációval” hozta létre a Synergonaz Exchange 2003-alapú levelezési környezetet, valamint az újfájl- és nyomtatószolgáltatást. A Windows 2003-ra történôoperációsrendszer-frissítést követôen a címtárszolgáltatás esetébenis migrációra került sor.A háttérszolgáltatások korszerûsítése azonban nem kizárólagtechnikai fejlesztéseket jelentett ebben az esetben. A MagyarRádió vezetôi felismerték, hogy az üzemeltetôknek és egyéb ITfelhasználóknakszükségük van olyan átfogó szabályozásokra,amelyek az informatikai tevékenységek egyes szintjeinek eljárásrendjétmindenki számára elérhetôen, érthetôen és betarthatóantartalmazzák. A Synergon ezt két szinten, az Informatikai BiztonságiPolitika (IBP), valamint az Informatikai Biztonsági Szabályzat(IBSZ) által valósította meg. Az Informatikai Biztonsági Szabályzathozkapcsolódóan elkészítette az informatikai infrastruktúraüzemeltetésének öt legfontosabb szabályzatát is. Az InformatikaiBiztonsági Szabályzatot az MSZ ISO/IEC 17799:2002 szabványelôírásait figyelembe véve alakították ki és oktatták.A felsorolt projektfeladatok a szoftverinfrastruktúra korszerûsítésénkívül – a Magyar Rádió munkatársai, a HP MagyarországKft. és a Synergon tanácsadói alkotta projektszervezet munkájánakeredményeként – 2004. december végéig az elvárt szakmaiszínvonalon teljesültek. Ekkora már a Microsoft infrastruktúraterveiis elkészültek, a megvalósítás 2005. év márciusában fejezôdöttbe. Az archívum új rendszerének, illetve mûködésének üzemitesztjére 2005 januárjában került sor, majd novemberig a fokozatosátállás is megtörtént.Apor Attilaapor.attila@synergon.huMAGASYN 2006/TAVASZ21

hardvermellékletHardverinfrastruktúratrendek:álom vagy valóság?Miközben az általános elvárás az informatikai rendszerekkel szemben a hatékonyságnövelése, valamint a teljes élettartamköltség (TCO) csökkentése, és a legtöbb vállalat aktuálisberuházásai a konszolidációra és az infrastruktúra menedzsmentjére irányulnak, a hardver- ésszoftvergyártók további olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek jelentôsen növelhetik arendszerek hatékonyságát és rugalmasságát.MAGASYN 2006/TAVASZMinden cég- és informatikai vezetô olyan informatikai infrastruktúrárólálmodik, amely homogén, egységes erôforráshátteretbiztosít az alkalmazások futtatására, amelynél nem kelltörôdni az egyes szerverek és egyéb eszközök egyedi helyzetével,menedzsmentjével, egyszerûen csak az adott alkalmazás számáraszükséges erôforrásigényt kell allokálni a rendelkezésre álló készletbôl,amely aztán igény szerint átcsoportosítható, bôvíthetô,vagy éppen vissza is szervezhetô a központi készletbe. A jelenlegiinfrastruktúrák ismeretében ez a helyzet túlzottan is idealisztikusnaktûnik, ám az infrastruktúragyártók azon dolgoznak, hogy avalóságot közelebb vigyék ehhez az álomhoz.Természetes, hogy a rendszerek homogenitását és egységes kezelésétminél kisebb számú és típusú eszköz esetén lehet megvalósítani.Ez a mai technológia szintjén a hardverelemek konszolidációjávalvalósítható meg, melynek során az erôforrásokat lehetôségszerint kis számú eszközbe sûrítjük, amelyek azonban ezáltaltetszôlegesen feloszthatók az alkalmazások között. A konszolidáltmegoldások széles köre elérhetô már ma is, azonban a legtöbbesetben kisebb-nagyobb kompromisszumokat kell kötni az erôforrásokelosztásában, illetve átcsoportosításában. Ezek a kompromisszumokbizonyos esetekben az erôforrás-elosztás egységeire,más esetekben az erôforrás-átcsoportosítás ütemezésére(online/offline) vonatkoznak. A jelenlegi fejlesztésiirány azt célozza meg, hogy az erôforrások szinte tetszôlegesmértékben, teljesen online módon, akár automatizáltan isátszervezhetôk legyenek az egyes alkalmazások között.További jelentôs korlát, hogy egy-egy szerverkonszolidációsmegoldás általában csak az operációs rendszerekegy szûk csoportját képes kiszolgálni, így alegtöbb esetben nem lehetséges az összes rendszeregyetlen egységre történô konszolidációja.A szerverek közötti konszolidáció téren azIBM Power processzoros szerverei járnakaz élen, ahol például a processzor-erôforrásokatakár 1/10processzoregységenként, onlinemódon lehet átcsoportosítania szerverpartíciókközött.A konszolidáció hatékony kihasználásához természetesen azoperációs rendszerek területén is szükség van fejlesztésre, hiszenaz erôforrások dinamikus változását az operációs rendszerek szintjénis le kell tudni kezelni.A konszolidáció természetesen nem sokat ér a különbözô virtualizációsmegoldások nélkül. A virtualizáció lényege, hogy a rendelkezésreálló erôforrások és az egyes operációsrendszer-instanciák,illetve -alkalmazások közé olyan virtualizációs réteget húzunk,hogy azok szemszögébôl úgy tûnik, mintha teljesen függetlenhardverinfrastruktúrával és saját erôforrásokkal rendelkeznének.Ebben az esetben lényegében mindegy, hogy egy nagy fizikai erôforrástosztunk több részre, illetve több kisebb erôforrást vonunkössze egy erôforrás-készletbe, hiszen a virtualizációs réteg ezeketteljes egészében elrejti a felsô szintek elôl. A virtualizáció jelentôsenképes javítani a rendelkezésre álló erôforrások kihasználásánakhatékonyságát, emellett nagymértékben megkönnyíti abôvítéseket, valamint jelentôsen hozzájárul az üzembiztonságjavításához is.A virtualizáción alapulnak az elosztott feldolgozást végzô rendszerekis. Az úgynevezett Grid infrastruktúra lényege, hogy az alkalmazásokegy teljesen elosztott infrastruktúrán futnak, amely különbözôhardver- és operációsrendszer-platformok számítási kapacitásátfogja össze. A Grid rendszerekben lehetôség szerint azinformatikai rendszerben elérhetô összes számítási kapacitást egyrendszerbe vonják össze, amelyeket „lefed” a Grid infrastruktúra.Az alkalmazások már a Gridben futnak, amely automatikusanelvégzi a számítási feladatok disztributálását a rendelkezésre állószabad kapacitások maximális kihasználásának szem elôtt tartásával.Ennek a megoldásnak a legnagyobb elônye, hogy a meglévôinfrastruktúra lényegében teljes egészében integrálható, s a meglévôkapacitások maximálisan kihasználhatóvá válnak. A Gridtehát rendkívül nagy elôrelépést jelenthet az informatikában, dejelenleg még nagyon komoly kompatibilitási kérdéseket kell leküzdenia tényleges operatív alkalmazáshoz. A Grid esetébentovábbi probléma az alkalmazások általi támogatottság, a lehetôségekmaximális kihasználásához ugyanis szükség van néhányspeciális funkció beágyazására az alkalmazásokba, ami aszoftverek fejlesztôire ró további feladatokat.Az informatika rohanó világában természetesen soha nem lehetelôre tudni, hogy pontosan milyen megoldások jelennek meg akövetkezô években, de a fenti trendek nyomon követése már a maifejlesztések tervezésekor is ajánlott, hiszen a befektetések hosszútávú kihasználása és védelme a ROI-maximalizáláshoz vezetô legfontosabblépcsô.Bárány Zsoltbarany.zsolt@synergon.hu22

hardvermellékletKonszolidációközepeseknek2005 elején a Grundfos Magyar Gyártó Kft. még tipikus példájavolt – a következô cikkben is részletezett – szigetszerûeszközparkra. A több lépésben elvégzett infrastruktúramodernizáció,illetve -konszolidáció során azonban olyan modern infrastruktúrát alakítottki, amellyel sikerült a fenti problémákat kiküszöbölnie.2005. év elejére a Grundfos Magyar Gyártó Kft. szerverparkja márzömében elavult, a garanciális idôszakot túllépett eszközökbôlállt. Az IBM által gyártott Intel-alapú Netfinity és xSeries eszközökelöregedése miatt azok várhatóan növekvô, nem garanciális javításiköltsége, effektív alacsony teljesítménye, növekvô üzembiztonságikockázata szükségessé tette cseréjüket. A szerveroldalihardverinfrastruktúrát 3-5 éves eszközök alkották, célszerû voltegyüttes cseréjük, így lehetôség nyílt arra, hogy az új hardverkörnyezetkialakításakor figyelembe vegyék a maximális megtérülésiköltség (TCO) vizsgálata mellett a magas mûszaki színvonalúoptimális rendszer bevezetését.Egy penge szerverA központi menedzselhetôség, nagyfokú rugalmasság és bôvíthetôség,illetve hibatûrô kialakítása miatt esett a választás azIBM Blade-technológián alapuló szervereire, melyek egyik nagyelônye a nagy teljesítménysûrûség, hiszen 7 rack egységben (Unit)akár 14 darab 2 processzoros szerver is elhelyezhetô. Így azonbana lokális merevlemezek számára csak korlátozott hely áll rendelkezésre,ezért a Blade-technológián alapuló szerverkonszolidációáltalában a tárolókapacitások konszolidációjával, azaz SAN-hálózatalapúadattárolással jár, mely további számos elônyt biztosít.A fenti megoldás elônye, hogy egy tartalék Blade-szervert azonosvagy hasonló felépítésû Blade-szerver meghibásodása esetén abeállítások minimális módosítása mellett könnyedén le lehetcserélni, valamint az a tény, hogy fizikailag nem kell jelen lenni ameghibásodott szerver helyettesítésénél.MegvalósításA Blade-szerver koncepciójának elfogadásaután elkezdôdhetett a hardverrendszer kialakítása.Az alkalmazások migrációit a helyiszakemberek a Synergon SzoftverinfrastruktúraÜzletágának támogatásával végezték el. A hardverkörnyezetbiztonságos mûködésének megteremtése isa szükséges feltételek közé tartozott, így a megoldásrésze volt az eszközök szünetmentes áramellátásánakkialakítása és egy új mentési rendszer bevezetése is.A rendszereket egy APC Smart 7500 VA szünetmentes áramforrásvédi a rövid idejû áramkimaradásoktól, túlfeszültségektôlés a nagy áramingadozásoktól, továbbá tartós áramszünetesetén gondoskodik a szerverek szabályos leállításáról.A Synergon a Tivoli Storage Manager (TSM) segítségével oldottameg, hogy a folyamatosan üzemelô rendszerekben a mentéslehetséges legyen a szolgáltatások megszakítása nélkül. A TSM ahatékony szalagkihasználást is lehetôvé teszi. A mentô szerver ésaz LTO-szalagos mentôegység külön épületben van, nagyobbvédelmet garantálva az adatok tárolására.MAGASYN 2006/TAVASZ23

hardvermellékletAz IBM Blade-rendszer kétjól megkülönböztethetôrészbôl áll. Az elsô maga a Bladekeret,amely redundáns tápellátást éshûtést biztosít a szerverek számára,továbbá az összes szerver központimenedzselését is lehetôvé teszi, illetvemegfelelô I/O modulok használata eseténredundáns LAN- és SAN-elérést is biztosít.A konszolidáció folyamán kialakított Blade-keret 2-2LAN- és SAN-kapcsolót (SWITCH) tartalmaz, amelylehetôvé teszi mindkét esetben a hibatûrô- és terheléselosztásmegvalósítását.A második fô rész maga a Blade-szerver, amely helytakarékoskivitele miatt csak korlátosan bôvíthetô, de 14 darab is elhelyezhetôegyetlen Blade-keretben. A Blade-szerver magábanszinte semmilyen hibatûrô megoldást nem tartalmaz, mivel magasabbrendszerszinten, tartalék Blade-szerver alkalmazásávalválik a megoldás nagy megbízhatóságúvá. A Blade-szerverek elônye,hogy azonos lapkakészletet használnak, fizikailag másodpercekalatt kicserélhetôk, és csak a processzor számában, sebességében,illetve a memória nagyságában térnek el egymástól.Az adattárolásAz IBM Blade rendszerAz egységes, rugalmas és megbízható rendszer kialakításához – aszerveroldalon túl – legalább olyan fontos a központi lemezesadattárolás. A középkategóriás IBM DS4300 lemezes tárolóegységmind megbízhatóságban, mind teljesítményben és bôvíthetôségbenmegfelelô megoldást biztosít. Felépítése redundáns, menetközben az összes fontos alkatrész cserélhetô, így a rendszer folyamatosmûködése biztosított. A kapacitás a jelenlegi 28 darabdiszkrôl akár 48 darabra növelhetô, illetve vezérlôjének cseréjévelmind a teljesítmény, mind a kapacitás a jelenlegi maximáliskiépítésnek a duplájára is növelhetô, ami megfelelô befektetésvédelmetbiztosít az ügyfél számára.A DS4300 lemezes tárolón található a Blade-szerverek operációsrendszerein túl az összes szerver által tárolt adat is. Mivel ezek aterületek menet közben bôvíthetôk, a szerverek lokális diszkjeinéllényegesen hatékonyabb tárterület-kihasználást tesznek lehetôvé,s lehetôségünk van a szabad területek tetszôleges allokálására isa szerverek között.Esetünkben a tárolórendszer és a Blade-szerverek összekötéseteljes hibatûrô kialakításban került megvalósításra (1. ábra).A kialakított megoldásnak köszönhetôen a Grundfos Kft. informatikaiinfrastruktúrájának komplexitása és inhomogenitása jelentôsencsökkent, miközben az üzembiztonság, a teljesítmény, a rugalmasságés a jövôbeni bôvítési lehetôségek jelentôsen megnövekedtek.A konszolidált rendszer menedzsmentje jelentôsen egyszerûsödött,ami lehetôvé tette az üzemeltetô csapat számára,hogy értékes és szûkösen rendelkezésre álló erôforrásaikat más területekrekoncentrálhassák. Összességében tehát a konszolidációjelentôsen növelte az informatikai infrastruktúra hatékonyságát(gyorsaságát, rugalmasságát), amely az üzemeltetés elkövetkezôévei alatt konkrét pénzügyi megtakarítást is jelent a cég számára.Naszádos Lászlónaszados.laszlo@synergon.huHogyan lesz a kevesebb több?A modern vállalatok szinte kivétel nélkül használnak valamilyen informatikai megoldástüzletmenetük kisebb-nagyobb mértékû támogatására, azonban az évek során kialakítottinfrastruktúra számos különbözô gyártmányú, típusú és architektúrájú rendszert használ.MAGASYN 2006/TAVASZAz ilyen infrastruktúra jelentôs terheket éstermészetesen költségeket ró a rendszerüzemeltetôire. Tipikus problémák afizikai helypazarlás, a rendszertelenés bizonytalan kábelezési megoldások,a magas áramfelvétel,a jelentôs hôtermelés, valamintmindezek elôtta rendkívül bonyolultkonfiguráció és rendszermenedzsment. Ezeken kívül alegnagyobb fejtörést talán a rendelkezésre álló számítástechnikaikapacitás hatékony kihasználása jelenti. A különbözôtípusú, egymástól teljesen független rendszerek közöttugyanis nem lehetséges a kapacitások átcsoportosítása, ígyhiába van egy eszközben szabad kapacitás, ha azt nem lehetátcsoportosítani a másik – jelentôsen túlterhelt – rendszerbôl.Megoldás: a konszolidációA fent említetteken túl számos más problémára nyújtmegoldást az infrastruktúra konszolidációja. A konszolidációlényegében az erôforrások csoportosítása egy olyan központierôforráskészletbe, amelybôl aztán szükség szerint allokálhatókaz alkalmazások kiszolgálására. A konszolidáció24

hardvermelléklettermészetesen az informatikai infrastruktúra többterületét érintheti, a legfontosabbak azonban aszámítási (szerver-), az adattároló, valamint a mentésikapacitások.Szerverek esetében a konszolidációval jelentôsen csökkenthetjüka fizikai szerverek számát. Amennyiben a konszolidáció alkalmazásszintennem kivitelezhetô, úgy a kisebb számú fizikai szervertvirtuális gépekre oszthatjuk, így az alkalmazásstruktúra változatlanformában megmarad, a változás csak az infrastruktúra szintjétérinti. Másik megközelítés a Blade- (penge) technológia, melynekesetében a korábbi hagyományos szervereket olyan leegyszerûsítettszerveregységekre cseréljük, melyek megosztva használnakszámos funkciót, így például a perifériák többségét. Ilyenkoregy-egy pengeszerver önállóan is képes egy-egy alkalmazás futtatására,illetve egy alkalmazás alá több pengeszerver is konfigurálható,amennyiben nagyobb az erôforrásigény.Mindkét esetben lehetôség van a számítási kapacitások átcsoportosításáraaz alkalmazások igényeinek megfelelôen. A bôvítésis jól tervezhetôen és egységesen kivitelezhetô, így az alkalmazásokterhelésének növekedésével a rendszer is dinamikusan bôvíthetô.Az adattárolás konszolidációjaAz adattárolók esetében a konszolidáció az adattárolás szerverenkívülre helyezését és egy központi adattárolóba történô összevonásátjelenti. A központi adattárolóegység által biztosított kapacitásezt követôen egyszerûen szétosztható a szerverek között.A rendszer lehetôséget ad tartalékkapacitás képzésére, amelyetaztán szükség esetén hozzá lehet adni a megfelelô szerverhez.A bôvítések ebben az esetben is egységesen tehetôk meg, ésigény szerint oszthatók szét a rendszerek között. A szerverek és aközponti tárolórendszerek között az adatelérést nagy sebességûhálózat biztosítja, melynek teljesítménye sok esetben meghaladjaa belsô adattároló-eszközök esetében megszokott szintet.A konszolidált adattároló-hálózathoz kapcsolódhat a konszolidáltmentési rendszer is. A mentés központi megoldása a menedzselhetôségszempontjábóljelenti a legnagyobbelôrelépést. A központimentôrendszerek általábanmagas fokú automatizációtvonnak maguk után, fejlett médiamenedzsmenttelés gazdaságos médiakihasználással.A konszolidált rendszerek esetében az eszközökkis darabszámból fakadó elônye az egyszerûbbmenedzselhetôség, a kisebb helyigény, azalacsonyabb hôtermelés mellett az, hogy relatívealacsonyabb befektetéssel alakíthatunk kiredundáns, illetve akár katasztrófatûrô rendszereket.Az ilyen konszolidált struktúrába szánt megoldásokáltalában már magukban teljesen redundáns kialakításúak,azaz egyetlen alkatrész meghibásodása sem okozhatjaa rendszer teljes leállását, illetve az adatok elvesztését.Másrészrôl a kis eszközszám miatt az eszközökduplikációja is alacsonyabb költséggel jár együtt.A konszolidált hardverinfrastruktúra tehát jelentôsen kevesebbeszköz alkalmazásával sokkal hatékonyabb kihasználtságot,magasabb üzembiztonságot, egyszerûbb és tervezhetô bôvíthetôségeteredményez, így alacsonyabb összköltség (TCO) mellettjelentôsen több hasznot hoz a vállalatok számára.Bárány Zsoltbarany.zsolt@synergon.huTárolás szimplán, EMC módraA rendkívül dinamikusan növekvô számú és méretû elektronikus adatállományoknakköszönhetôen Magyarországon a legtöbb vállalat ugyanazokkal az adatkezelésiproblémákkal küzd: tárolás, mentés, archiválás és az információk védelme.Ugyanakkor a nagyvállalatokkal szemben, a közepes méretû cégek,illetve kis- és középvállalkozások kihívásai közé tartozik a szûkösköltségvetés, illetve a szükséges IT-erôforrások hiánya. A Synergonaz EMC és az Avnet partnereként jól ismeri ezeket a korlátokat.Tudja, hogy komoly gondot okoz a korszerû tárolási megoldásokbevezetésének és üzemeltetésének költsége és bonyolultsága.MAGASYN 2006/TAVASZ25

Az EMCaz Avnettel közösenolyan – kimondottankis- és középvállalatoknakszóló – megoldáscsomagokatalakított ki, amelyek a legmagasabbtechnológiai színvonalat képviselôelemekbôl állnak, mégis komplett ésrendkívül költséghatékony megoldást nyújtanaka fenti problémák egyikének vagy – kombinálva– mindegyikének kezelésére.A Synergon – mint jelentôs adattárolási szakértelemmel,valamint számos tapasztalattal és referenciávalrendelkezô EMC-partner – segítséget nyújt ügyfeleiszámára a megfelelô megoldás kiválasztásában, valamint ateljes rendszer kiépítésének megvalósításában is. A megoldások4 fô területre és ezeken belül összesen 12 alterületrekoncentrálnak.NAS vagy SAN?Az adattároláson belül létezik ugyan megoldás a közvetlenszerverhez csatlakoztatott adattárolásra is, ám a modern technológiaiirányvonalaknak megfelelôen a hangsúly a konszolidáltadattárolási megoldásokon van. A hagyományos IP-alapú hálózatothasználó NAS- (Network Attached Storage) megoldás nem támaszta hálózattal szemben speciális igényeket, és tökéletesenalkalmas fájlalapú tárolómegosztásra. Ennél azonban komplexebbés nagyságrendekkel jobban fejleszthetô, bôvíthetômegoldást nyújtanak a SAN-alapú tárolóeszközök, amelyek egydedikált optikai hálózat kialakítását igénylik ugyan, amiértcserébe kimagasló teljesítményt, bôvíthetôséget, valamint sokszorosskálázhatóságot biztosítanak.Az EMC mind NAS-, mind SAN-alapú technológiát alkalmazó,belépô szintû tárolóberendezéseket kínál, amelyek a megfelelôkiegészítôkkel, illetve EMC-szoftverekkel kombinálva komplettmegoldást nyújtanak az ügyfelek számára.Adminisztrált mentésAz adatmentés napjainkban talán még az adatokelsôdleges tárolásánál is nagyobb kihívás elé állítja azinformatikai rendszerek üzemeltetôit. Az adatmentésrehasznált eszközök sokszínûsége, a médiumokkapacitásának korlátozottsága, valamint a mentéseknyilvántartásával kapcsolatos adminisztrációskötelezettségek sok cég számára komoly terhetjelentenek, és jelentôs erôforrást és költségetkötnek le. A megoldást a magas fokon automatizáltmentési megoldások jelentik,melyek a mentési és adminisztrációsfeladatokat nagymértékben automatizálják,így javul a késôbbisikeres visszatöltés esélye is.Az EMC hardver- és szoftverkínálatának megfelelô ötvözésévelakár szalagos, akár diszkalapú mentési megoldás is kialakítható.A visszatöltés sebessége és komplexitása az alkalmazott technológiátólés szoftveres megoldástól függ. A különbözô szoftvermodulokkombinálásával pedig olyan speciális területek hatékonyvédelme is megoldható, mint a levelezô szerverek, illetve az adatbázisrendszerek.Korlátlan kapacitás…Az adatállományok mennyiségének és méretének folyamatosnövekedése ellen nem minden esetben az elsôdleges adattárolókbôvítése a megfelelô ellenszer. Sok esetben az adattárolók olyanrégi adatokat tartalmaznak, amelyek már nincsenek aktív használatban,törlésük azonban belsô vagy törvényi szabályozási okokbólnem lehetséges. Ilyen esetekben rendkívül hatékony megoldástjelentenek az archiváló megoldások, amelyek az inaktívadatokat automatikusan másodlagos tárolóegységekre helyezikúgy, hogy a felhasználók számára továbbra is elérhetôk legyenek.Ki ne szeretne korlát nélküli levelesládát? A jó hír, hogy az EMCmegoldásaival ez is lehetséges!A kínálatban szereplô megoldások mind egyszerû adatállományok,mind alkalmazások, mind pedig teljes cég szintû archiválásiszabályrendszerek kialakítására alkalmasak.Katasztrófa esetéreAz adatok gyors és hatékony elérhetôségének biztosításánál taláncsak az elvesztésük elleni védekezés lehet fontosabb. Egy olyan –napjainkban már egyre általánosabb – vállalati mûködési modellesetében, amikor az informatikai adatok elengedhetetlenek avállalat napi mûködése szempontjából, kiemelt terület az adatvédelem.Az EMC-berendezések kifinomult szoftvermegoldásainakköszönhetôen az adattárolókon mind meghibásodás elleni, minda rendszerek fizikai megsemmisülése (katasztrófa) elleni védelemkialakítható.Természetesen a védekezés költségének összhangban kell lenni azelkerült kár mértékével, ennek érdekében a Making StorageSimple program keretében a Synergon több alternatívát is ajánlügyfelei számára, melyek közül – akár szakértôi tanácsok alapján– kiválasztható a legmegfelelôbb megoldás.További információ:http://www.emcmss.huhttp://www.synergon.huSzerver-alapúreplikációMegnövelt technikai funkcionalitásVÉDELEMDiszkalrendszeralapúreplikációBárány Zsoltbarany.zsolt@synergon.hutovábbValós idejûreplikációMAGASYN 2006/TAVASZARCHIVÁLÁSAdatok Alkalmazások Regulációnak valómegfelelésAlapszintû mentésKözvetlen csatolásútárolóeszköz (DAS)MENTÉSDiszkrevaló mentésTÁROLÁSHálózati csatolásútárolóeszköz (NAS)továbbtovábbFejlett szintûmentéstovábbTároló hálózat(SAN)26

tanácsadásIDM egy kicsit bôvebbenA hozzáférések és jogosultságok kezelése a vállalatok életét mindjobban átszövôIT-rendszerek és -alkalmazások, a felhasználók számának növekedése következtében kerül elôtérbe.Egy IDM-alkalmazás azonban hatékony megoldást jelenthet erre a komoly problémára,mivel mindig pontos információval rendelkezik minden rendszerrôl.Új alkalmazott belépése esetén hosszadalmas folyamat a vállalatirendszerekhez való hozzáférés biztosítása, kilépéskor pedig szintelehetetlen a megfelelô nyilvántartás nélkül minden jogosultságottörölni, ami biztonsági kockázatot jelent a társaságok számára.Federation ManagementAmikor identitáskezelô rendszer bevezetésén kezdünk el gondolkozni,fontos tisztázni, pontosan milyen funkcionalitást isvárunk el tôle, ugyanis nagyon gyakran összemossák a határokataz identitáskezelô (Identity Management), a hozzáféréskezelô(Access Management), az egypontos belépést biztosító(Single Sign-On) és az összekapcsolt azonosságkezelô (FederationManagement) rendszerek között.Viszonylag új fogalomnak számít a Federation Management,melynek feladata, hogy egy szabványos – általában webes –felületen keresztül akár a különbözô telephelyeken találhatóvagy a partnercégnél meglévô IDM-rendszerekkel is képeslegyen együttmûködni. A teljes együttmûködéshez azonbanszabványok kialakítása szükséges, amire vannak már törekvések(SAML, Security Assertion Markup Language, Libertyszabvány). Ezekhez hasonló szabványt valósít meg a .NETPassport, melyet már nemcsak a Microsoft MSN vagy Hotmailhasznál, hanem több internetes weboldal is.Az IDMHa pár szóval kellene az Identity Menedzsment mûködését vázolnom,akkor azzal kezdeném, hogy mit is jelent a reconciliation ésprovisioning egy IDM -rendszeren belülReconciliationProvisioningA másik, jóval nagyobb területet lefedô fogalom a provisioning,amely az erôforrások kezelését, felhasználók felvételét, törlését,illetve jogosultságaik beállítását takarja. A pontosabb megértéshezszükséges néhány pontos ismerete. A rule (szabály), amelymeghatározza a rendszer automatizmusainak mûködését. Szabályokhatározzák meg például a személy e-mail-címét a vezeték éskeresztnévbôl, illetve az irodaszáma alapján eldönti, melyikszerveren kell létrehozni az e-mailfiókot a felhasználónak, és kivelkell a folyamatot jóváhagyatni. A role (szerepkör) lényege pedigaz, hogy úgy csoportosíthatók az erôforrások és a jogosultságok,hogy az megfeleljen a vállalat alkalmazotti feladatköreinek. Ilyenszerep lehet például az irodavezetô, akinek korlátlan internethozzáférést,VPN-kapcsolatot és teljes olvasási jogot kellbiztosítani a fájlszerveren, vagy a titkár, aki csak munkaidôbeninternetezhet, és csak a saját könyvtárát éri el a fájlszerveren.A workflow (munkafolyamat) lépésrôl lépésre leírja a vállalat ITrendszeréneküzemeltetésével és felügyeletével kapcsolatosfeladatokat. A munkafolyamat leírása részletesen tartalmazza avállalatnál már kialakult tevékenységeket. Például ha egy új alkalmazottbekerül az HR-rendszerbe, ez elindít egy munkafolyamatot,ahol elsô lépésben egy szabály meghatároz egy azonosítót,majd a következô lépésben létrehoz egy entitást a IDM-rendszerben.Egy újabb szabály ezután kiolvassa az alkalmazottiazonosítót, meghatározza belôle a szerepkört és a telephelyet, s aszerepkör alapján a rendszer eldönti, milyen hozzáféréseket kellbiztosítani az új alkalmazott számára. Ismét egy új szabály generáljaaz e-mail-címet, és a telephely szerinti levelezô szerveren létrehozzaa postaládát. Ezzel párhuzamosan e-mailt küld a telephelyvezetôjének, hogy jóváhagyassa a hozzáférést a Windowstartományhoz A jóváhagyást követôen létrehozza a felhasználót aWindows rendszerben, és beállítja a szerepkörnek megfelelô jogosultságokat.A rendszernek tartalmaznia kell minden személy identitását, ezértezt fel kell venni, és mindig naprakészen tartani a rendszerben.Ehhez olyan megbízható forrást kell választani, amely mindignaprakész információval rendelkezik az alkalmazottakról. Ez többnyirea HR-rendszer, melyben minden alkalmazott szerepel.Amennyiben a HR-rendszer nem fedné le azon személyek körét,akiket szeretnénk felügyelni, más partner- és ügyfélkezelô rendszerekis bevonhatók a körbe. A felderítés folyamatának feladata,hogy minden személyhez létrehozzon egy identitást az IDM-rendszerben.A másik fontos feladat a változáskövetés, hiszen az IDM-rendszertmindig szinkronban kell tartani a forrásrendszerekkel. Az összeegyezetésneka rendszer bevezetésekor van fontos szerepe, ami akésôbbiekben biztonsági szempontból is lényeges. A bevezetéstkövetôen az összeegyeztetés során az IDM az általunk meghatározottszabályok alapján próbál egyezôséget találni az egyesrendszerekben már meglévô felhasználói fiókok és az IDM-bentalálható identitások között. Az így felderített egyezôségek alapjánkapcsolja össze a rendszer az identitást az erôforrásban találhatófiókkal, ez biztonsági kockázatcsökkentô tényezô is, mivel kiszûri aberagadt vagy ismeretlen fiókokat, amelyek senkihez nem köthetôk,és biztonsági kockázatot jelentenek.A vegyes vállalati rendszerekhez és a heterogén környezethezleginkább alkalmazkodó felépítésének köszönhetôen az IDMrendszerszámos operációs rendszeren és adatbázissal képes mûködni.A saját fejlesztésû és a third-party adaptereken keresztül alegtöbb rendszert képes felügyelni és adminisztrálni.A rendszereken elvégezhetô feladatok köre elég vegyes: az egyszerûfiókkezeléstôl kezdve a jogosultság- és az LDAP-struktúrakezelésenát a könyvtár jogosultságainak kezeléséig sok feladatelvégeztethetô. A számos támogatott rendszer interfészadaptereinekfüggvényeit felhasználva az egyéni elvárásoknak megfelelôtevékenységek (taszkok) hozhatók létre, amelyek csak egy feladatotelvégzô elemi folyamatokat képeznek le. Ilyen például az e-mail-küldés, a felhasználó letiltása, engedélyezése, a jelszó megváltoztatása,a jogosultság beállítása stb. Ezek azok az építôelemek,amelyek logikai összekapcsolásával alakul ki a munkafolyamat.Az IDM-rendszer mindig az aktuális adatokkal rendelkezik afelügyelt rendszerekrôl, alkalmazottakról, partnerekrôl és akár azügyfelekrôl. A beépített riportfunkciók segítségével perceken belülkinyerhetjük a számunkra szükséges információt. A rendszer naplózminden tevékenységet, amibôl visszakövethetô, hogy ki, mikorés milyen változtatást hajtott végre a rendszerben. Ezeket a ripor-MAGASYN 2006/TAVASZ27

tokat a különbözô vállalati auditok elvárásaihoz lehet igazítani, ésnagymértékben könnyíti a rendszeres ellenôrzést.A felhasználók számára nagy elônyt jelenthet az úgynevezett Selfserviceszolgáltatás, ahol saját maguk felügyelhetik a hozzáféréseiket.Megszûnhet a probléma az elfelejtett jelszavak miatt,mivel már saját maguk módosíthatják elfelejtett jelszavukat awebes felületen keresztül. Ugyanitt kérhetnek hozzáférést avállalat erôforrásaihoz, és a jóváhagyók egy kattintással engedélyezhetikaz ilyen jellegû kéréseket.Hordós Lászlóhordos.laszlo@synergon.huAz adat vagyonHasználható, összefüggô üzleti információkat keres? Mindig arra kényszerül,hogy szétszórt rendszereibôl manuális úton keresgélje össze a töredezett adatokat, melyeketÖnnek kell aztán egyetlen értelmes jelentéssé dolgoznia? Hatalmas adatvagyonnalrendelkezik, és mégsem tud mindent, amit szeretne? Mi volna, ha tudná, mely ügyfelei vagy termékeihozzák a legtöbb nyereséget cégének, vagy mely összetevôk okozzák a terv-tény adatok eltérését?Nagy vállalatok, bankok vezetôi felismerték, hogy a siker kulcsaabban rejlik, mennyire képes a cég jól kinyerni a rendelkezésreálló adatokból az információt. Manapság egyre inkább elôtérbehelyezik azt a törekvést, hogy a felhasználók kezébe egy rendszeresenaktualizált, pontos és teljes vállalatra vonatkozó adathalmaztkell adni az ügyfelekrôl, a termékekrôl, a piaci trendekrôl, hiszena jobb adatellátottsággal dolgozó kollégák jobb döntésekethozhatnak, ami hosszú távon javíthatja a vállalat, a bankeredményeit.Manapság tehát sok vállalat fordul egy új információs technológiafelé, amely az adatvagyon-kezelés feladatköreire kínál megoldásttermékeivel. A Synergon megoldáscsomagja felöleli az adatkezelésselkapcsolatos összes alábbi területet:Egységes adatokÁm nem mindig elegendô a kitûnô adatminôség. Ha a különbözôrendszereink adataiból például látni szeretnénk a teljes ügyféltörténetet,mennyi pénzt tart az ügyfél a bankban a különbözô termékeken(értékpapír, hitel, folyószámlák), vagy éppen akciós termékünkértékesítéseit akarnánk összefésülni a különbözô rendszerekethasználó bolttípusokból, problémába ütközünk. Hiszen hiábaállnánk neki az adatbázisok összekötésének, a különbözô ügyfél-,termékkódtáblák egységesítése nélkül nem tudnánk összekapcsolnia begyûjtött adatokban hordozott információt. A feladatmegoldására a Synergon az Oracle Data Hub termékeit választotta.Egységes riportfelületMAGASYN 2006/TAVASZ• adatvagyon-felmérés, -elemzés;• adattisztítás, adatminôség-biztosítás;• egységes kódszótár létrehozása;• egységes riportfelület kialakítása;• adattárházi megoldás kialakítása;• adatáttöltés sok forrásból, transzformáció, konszolidáció.Adatvagyon-felmérés, adattisztításA heterogén adatbázisokban rejlô adatokat akkor tudjuk megfelelôenkezelni, ha tisztában vagyunk az aktuális helyzettel. Ezértaz adatok rendbetételének elsô lépése mindig az adatvagyon felmérése,illetve az építendô rendszerrel szembeni elvárások rögzítése,a követelményelemzés.Az adatminôség javításának eszköze az adattisztítás és azadathibák megelôzését szolgáló egyéb megoldások. Az adattisztításképes ugyan akciószerûen javítani az adatállományokon, azigazi megoldás azonban az adathibák keletkezésének megakadályozása.Sokszor csak az a cél, hogy a kényelmetlenül nehézkes, lekérdezôeszközök helyett legyen végre egy egységes grafikus felületûlekérdezô felület, amely az alatta lévô bonyolult adatbázis-szerkezeteteltakarva néhány rendszer összekötésére is alkalmas.A vezetô naponta elôálló konszolidált jelentést szeretne látni,amelyet maga alakíthat, ha éppen valamelyik kérdés mélyebbenérdekli. A Synergon e feladatra az Üzleti Intelligencia területéniparágvezetô, új technológiájú Business Objects vagy Cognoslekérdezô eszközök bevezetését ajánlja, melyek beépített csatolóikonkeresztül képesek közvetlenül a rendszerekre kapcsolódvagrafikus, könnyen szerkeszthetô felületen összekötni az adatokat.Egy lapra mindentA Vezetôi Információs Rendszer (VIR) gyorsan áttekinthetô eredményenéhány számítógép-képernyônyi helyre, avagy egy A4-eslapra elférô adatsor, amelyet a vállalati vezetôk standard jelentéscsomagbanmindennap kézhez kapnak. Ezekben az adottvállalat szempontjából legfontosabb, az operatív döntésekhezszükséges kritikus adatok szerepelnek (pl. a napi bevételek, cashflowállása).28

Ha az adatvagyon nagysága, összetettsége (sok adat, sok forrás)ezt megkívánja, egy több rendszert átfogó, jól felépített vállalatiVIR kiépítéséhez a független adatbázisú adattárház kialakításaindokolt.A döntéshozók az üzleti információkat belsô hálózaton vagyinterneten keresztül érhetik el – a lekérdezô vagy elemzô eszközökkel(OLAP-technológia) az adattárházból. Az elemzô eszközökkelintegrált üzleti adathalmazokból ad hoc jelentéseket, különbözônézetek szerinti elemzéseket, „Mi lenne ha?” típusúlekérdezéseket, elôrejelzéseket készíthetnek. A Synergon általhasznált eszközök: a Business Objects és a Cognos elemzô eszközkészletei.Az adattárház olyan új, céltudatosan tervezett adatbázis, amelya vállalat sokféle tranzakciós rendszerbôl származó adathalmazátegyetlen nagy üzleti információs adatbázissá integrálja,amelyen több szempontú elemzések végezhetôk. A központiadattárházon kívül további kisebb adatpiac-adatbázisok hozhatóklétre a funkcionálisan különálló területekre vagy a különállógazdálkodó egységek számára.Testre szabott eredményekA fenti eszközkészletekbôl az ügyfél számára a Synergon mindigtestre szabott megoldáscsomagot állít össze, és az adatvagyonmenedzsmentfeladatok lépcsôzetes ütemezését javasolja.A Synergon arra törekszik, hogy• a kialakítandó új informatikai megoldás fejlett reagálásiképesség birtokába juttassa a cégvezetést, a korai figyelmeztetôjelzések gyorsabban és hamarabb érkezzenek, így a visszacsatoláshatékonyabb legyen;• rendelkezésre álljanak a konszolidált, nézetenként összegezhetô,pontos adatok;• a kulcsteljesítmény-jelzôk folyamatosan elérhetôk legyenek, és• megvalósuljon a jobb belsô kommunikáció, amely az újegységes fogalomszótáron alapul.Várszegi Mónikavarszegi.monika@synergon.huTurcsik Árpádturcsik.arpad@synergon.huA Synergon adattárház-megoldásainak kialakításában RalphKimball módszertanát használja. Az adattárházrendszer kiépítéséhezszükséges adatmodellezô, metaadat-kezelô, adattranszformáló(ETL), lekérdezô, OLAP-elemzô és rendszermenedzsment-eszközkénta Business Objects adattárház eszközkészletét,a Cognos OLAP elemzô eszközeit, illetve az OracleWarehouse Builder és az SQL Server Data TransformationServices (DTS) eszközöket alkalmazzuk.A Synergon adattárház-megoldásának vázlataETLeszközTranszformáció/BetöltésÖsszegzésekInformációhozzáférésJelentésekRiportolásKülsôadatokData WarenhouseOLAPanalizálásAd hoclekérdezésekAdatbányászatForrásrendszerekAdatpiacBackup/ArchivRendszermenedzsmentMAGASYN 2006/TAVASZ29

kortárs galériaÉLETRAJZ1964-ben született a romániai Bagoson.1989 óta él Budapesten.1990–95 között végezte el a Magyar Képzômûvészeti Fôiskola festô és tanár szakát.1992–96-ban szerezte meg ugyanott intermédia szakon is diplomáját.1996–97 között szintén a fôiskola posztgraduális képzésén vett részt.Mesterei közül Maurer Dórát tekinti meghatározónak.Ösztöndíjasként fordult meg Rouenban, Salzburgban, Berlinben és Romában is – kiegészítendô szakmai ismereteit.1991-tôl vesz részt csoportos és egyéni kiállításokon Magyarországon és külföldön egyaránt.Számos képzômûvészeti és intermediális akció fûzôdik nevéhez.A képzetesépítészet varázslataiKapitány András esete amûvészettelVan Kapitány Andrásnak egy „önarcképe”, amely egy videoinstallációeredménye: ô látható rajta öt eltérô pózban. Azötlet – persze – nem új, az olasz futurista, Umberto Boccionicsaknem száz évvel ezelôtt készített egy ugyancsak „ötalakos”fotóönarcképet Io – noi – Boccioni (Én – mi) címmel, de másoknális találnánk rá példát. Kapitány portréján azonbanszembeszökô a dinamizmus, az álló alakos figura pedig méginkább az állandó készenléti állapotot sugallja. Mármost úgyvélem, ez a bonyolult önportré egyfelôl kétségtelenül azalany sokszínûségére, változatosságára utal, másfelôl arra avonására, hogy minden alkotása „önmagával megvitatott”,több szempontból is átgondolt munka, amely – bizonyosértelemben – minden esetben önreflexió is. Ha másban nem,már ebben a mozzanatban utolérhetô a posztmodernalapozottság. De ez tovább bôvül idézetei által: kedveltkortársak (Bak Imre, Maurer Dóra) vagy mûvészettörténetinagyságok (Pierro della Francesca, Escher) jellegzetes mûveikerülnek szövevényes kapcsolatba – és már ezen a pontonhangsúlyozandó a számítógépes többértelmûség –, válnakalkalmasint kiindulássá, máskor tapintható szerkezetté egyegyKapitány-képen, netán képsorozaton.MAGASYN 2006/TAVASZA mûvész kiállítása ingyenesen megtekinthetô2006. május 19-ig, hétköznapokon 9-16 óráigés a www.virtuartnet.hu virtuális galériájában.Megnyitó: 2006. április 6. 16 óraHelyszíne: Synergon irodaház aulájaPartnerek:www.virtuartnet.hu30

Talán nem egészen világos az igék súlya az elmondott jellemzésben.Talán nem egyértelmû, hogy az önportré voltaképpen történés.Holott jószerivel egész eddigi munkásságát, minden egyesmunkáját történés jellemzi: a kép nem egyszerûen csak van, hanemmegtörténik. Általában a szerkezettel esik meg egy és más, akompozíció modulálódik folytonosan – akárha valami stabil építettségfelé törne, a következô pillanatban viszont már látható,hogy a rendre változó látószög (lett légyen bár a számítógépé)semmilyen megállapodást nem tesz lehetôvé, hiába a kimerevítônyomat, a festménnyé nagyított téma hagyományos állóképjellege,a kép múltjában (mélyén), a kép jövôjében (folytatandóságában)zajlik az esemény; a jelen stabilitása fölöttébb ingatag.Pedig, pedig. Nos, egy Kapitány-kép úgyszólván egyetlen esetbensem pusztán építmény, de képzetes (virtuális) épület a maga térbeli,sok esetben idôbeli dimenzióival, amikor meg ezek a dimenziókberogynak, megtöredeznek, úgyszólván újabb és újabb dimenziókgubancolják tovább a teret (az idôt nemkülönben) – akára fizikusok Minkowski-terének bonyodalmai szerint. Ha csupán azélek szerkezetét kívánja hangsúlyozni, látványos „dróthálót” vetítelénk, amely – úgy tetszik – titokzatos világunk architekturálisanalogonja, ha térhatároló síkokat, akkor meg különleges, az érettCézanne térkonstruálására emlékeztetô tektonika az eredmény.Ezek nem is mindig a számítógépes program szilárd diktatúrájánakmegfelelôen, olykor-olykor annak ellenére, mintha valamilyenmódon ebben az elidegenedettségben is a kézjegyet ôrizgetné.Igen, a kézjegy. A modern mûvészetben, de legalább MarcelDuchamp óta a kézjegy elveszteni látszott jelentôségét. A posztmoderntovább szûkítette az eredetiséget azáltal, hogy – láttuk –tág teret engedett az idézeteknek. Korántsem csak a képzômûvészetben;az építészetben kezdôdött úgy a hetvenes évek elsô felében,folytatódott az irodalomban, a modern utáni zenében ésegyéb mûvészeti ágakban. Kapitány egyik nagy jelentôségûmunkája látni engedi az idézés történését szintúgy. ô maga így írróla: „Szemtanúk címû fotósorozatom Piero della FrancescaKrisztus ostorozása címû képével foglalkozik. A festmény építészetidíszletének perspektívája olyan logikus és pontos, hogy rekonstruálnilehet az ostorozás színhelyét, mintha valóságosépület volna. A fénykezelése is hasonlóan pontos. A kutatók felfedeztekegy rejtélyes fényforrást, mely onnan ered, amerre Krisztustekint, és az Atya jelenlétére utal. Jézus glóriája a forrása aharmadik fénynek, amire a mûvészettörténészek tudtommal nemtértek ki.” Az elmondottakból mindenképpen világos, hogy nemegyszerûen csak elemez egy mûvészettörténeti tényt (jóllehet, azelemzés során izgalmas fölfedezésre jut), de a hagyományosperspektíva megváltoztatásával (ugyanis a számítógép nagylátószögû objektívja látványosan deformálja a kép virtuális terétrészint a valóság, részint már-már a szürreális képtelenségirányába, miáltal a létrejött sorozat eredeti, aláírható Kapitánymûnektekintendô.A két perspektíva eltérése az umbriai quattrocento és a mi korunkszemléleti különbségébôl fakad.Az sem akármilyen változás azonban, hogy az eredeti mû egyesemény jellegzetes pillanatát mutatja be, míg az „átírás” mindeztvirtuális történéssé varázsolja. Mi a „mozgásban való látás” megszállottjailettünk; olybá tûnik, nincs egyetlen markáns aspektusunk.A kubisták óta ez nyilvánvaló. A számítógép nem pusztánkövetheti ezt a nézôpontváltást, de modellálhatja is. A lehetséges,a képzetes terek mind nagyobb és nagyobb szerephez jutnakkorunk emberének életében, egyáltalán nem kell a sci-fivilágába utalni, hogy egyre gyakrabban váltják föl a valós tereket.Ezekben a képzetes terekben egyáltalán nem meglepô, hogy asíkba redukált valóság visszakapja elvesztett dimenzióit, miáltal –persze – újabb síkredukciók létesülhetnek, de épületek belsôiválhatnak közvetlen élménnyé, netán architektonikus formákalakulhatnak szobrokká, plasztikai projektekké. Valahogy az azember határozott benyomása, hogy a wagneri összmûvészet(Gesamtkunstwerk) itt alapozódik meg leghitelesebben, a csatlakoztathatóhang és egyéb effektusokkal kiegészülve itt kínál igazilehetôséget. Természetesen, minderrôl Kapitány András tud, alaposfölkészültsége, mesterségbeli ismeretei, fantáziája és tehetségeegyenesen predesztinálják a föladatra, amely gazdag kínálatának– leolvasható munkáiról – úgysem bírna ellenállni. „Avirtuális valóságban az ember képes fölcserélni saját képét, ésezzel elrejteni kilétét. Már nem szükséges a saját képünknek megjelenniahhoz, hogy jelen legyünk. A kép többé már nem azonosaz ábrázolttal. Bárki bármilyen alakot ölthet, és így a legközelebbibarátról sem lehetünk meggyôzôdve, hogy ô az, hiszen a kép és ahang kölcsönözhetô, hamisítható” – írja már 1993-ban, minthanem is tôle származnék az a bizonyos „ötalakos” önarckép. Vagyéppen már az is ezt a bizonytalanságot hordozta titkon?Fábián LászlóMAGASYN 2006/TAVASZ31

szabadidôA mélység mámoraJómagam is búvárkodom, most mégis egy tapasztalt búvár, BrankovitsIstván gondolatait, érzéseit próbáltam mondatokba foglalni.Mesterem világ életében ezt akarta csinálni,és a sors úgy hozta, hogy hobbija lett az élete.Beülsz a hajóba, szeled a habokat, becsobbansz a kék vízbe, mely körülölel óriási végtelenségével,nyugalmával és minden izgalmával, titkával.A csönd és a nyugalom világaA csobbanás után csönd vesz körül, a buborékok hangját hallod, és beleolvadsz a körülöttedlassan továbbáramló világba.Semmihez sem fogható, amikor beleúszol egy halrajba, vagy az aljzat felett lebegve lassankirajzolódnak elôtted a homokba fészkelôdött, s vele csaknem eggyé vált állatok. A sziklafelszínébôl kiválik egy polip, odébb mászik, és környezete szerint változtatja a színét.Csodálva figyeled a melletted méltóságteljesen ellebegô ráját, az ujjpercednél nemnagyobb csikóhalat, a sziklák közül kikandikáló rákot vagy a muréna harapós arcát.És ott van a súlytalan lebegés érzése. Rajzfilmbe illô: „kisétálsz” a sziklák szélére, a mélységfölé lebegsz, és süllyedni kezdesz a semmibe, a tengernyi élôlénynek lakhelyet biztosítósziklafal mellett. Hasonló élmény, amikor „beülsz az áramlatba”, hagyod, hadd sodorjon, skényelmesen bámulod a melletted elmozgó sziklafalat, mint filmet a moziban.A „Titanic-mánia” és a barlangászA búvárkodás egyik legizgalmasabb és egyben veszélyes fajtája a roncsok felfedezése.A tenger közepén, egy rövid oké jel után zuhanni kezdesz a mélybe, jó esetben csak afüggôlegesen futó kötél utal a fel és le viszonyára. A nap rézsútosan beszûrôdik a kék vízbe,káprázik a szemed, s elveszíted tér- és távolságérzékelésedet. Idônkét érdeklôdô halrajokúsznak körbe, majd magadra hagynak a mélység magányában. Aztán odalenn nagy,homályos tömegként fokozatosan kirajzolódik egy óriási hajótest, egy másodikvilágháborús repülô vagy valami más…Végre ott vagy, hogy szûk nyílásokon kússzál be egy hajó testébe, és felfedezd kincseit.A védettebb roncsokon teljes hadi felszerelést, autókat, tehergépkocsikat, motorhadakattalálsz. De lehet, hogy a következô nagyobb helyiségbôl egy pihenô cápa vagy muréna nézveled farkasszemet… És ott van az élôvilág kevésbé veszélyes része, mely birtokba veszi ésbelakja ezeket a telepeket, színpompás és izgalmas „korallszigetekké” alakítva.Hasonlóan izgalmas és nem éppen klausztrofóbiásoknak való kedvtelés a barlangi vagy ajég alatti vizek felfedezése. A normál merüléstôl eltérôen ilyenkor dupla felszereléssel ahátadon és a zsebeidben, s kötél vezette úton indulsz neki, hogy bizton ki is juss.Az izgalmas mélységA búvárkodás másik arca az ismeretlen mélység felfedezésében rejlik. Az embert hajtja a„mi van a mélyben” kíváncsisága. A legek utáni hajsza a búvárokat sem kiméli: törekszeneksaját és az emberiség határainak megismerésére, ezzel együtt mélységi csúcsok felállítására.A mélységkutatás e fajtája már megoldhatatlan a technika hathatós segítsége nélkül,a sûrített levegô már nem szolgálja ki ôket. ...Számos, különbözô keverékû gázokattartalmazó palackkal a hátukon, oldalukon és hasukon indulnak el a mélybe: a palackokkülönbözô keverékû gázokat tartalmaznak a különbözô mélységekhez.MAGASYN 2006/TAVASZFotók: Dombovári Tibor fotómûvészA vízi komputerek világaA búvárok macsó világát jelképezô tôr mellett – melyet valójában nem a cápatámadáskivédése miatt visznek magukkal – a technika ma már a víz alá is betört. A búvárokbiztonságát a legegyszerûbbektôl kezdve a bonyolult, számítógéphez csatlakoztatható,árukat tekintve több százezer forintos mûszerek szolgálják. Nyilvántartható a merülésekminden paramétere, pontos segítséget nyújtva a búvárkodás egyik legjellemzôbb veszélye,a dekobetegség elkerüléséhez.E veszélyesnek tûnô sport titka az ésszerûség. A megfontolt és megtervezett merülésélvezetes, és kikapcsol, megnyugtat, még ha a tengerek nagy vadászával, a cápával találkozikis össze az ember. Olyan élményeket nyújt, amelyek örök rabszolgájukká tehetika búvárt.Szentiványi Kingamagasyn@synergon.hu32

helySynÖsszjáték és kreativitásA Synergon Informatika Rt. története 15 évre nyúlik vissza.Ezt az évfordulót ünnepelte meg a Synergon ügyfelei és partnereikörében 2006. január 12-én az Aranytíz Kulturális Központban.A kulturális elôadásokkal tarkított és vacsorával záruló este jó hangulatban telt.A vendégek érkezését Gulyás Csilla hárfamûvész játéka kísérte. Az este egyik fômûsorszámát Horgas Eszter fuvola- és Vukán György zongoramûvész Hommage à Bachcímû elôadása adta, majd a két mûvész és a Budapest Táncszínház közös feldolgozásábana Kék rapszódiát láthatták és hallhatták vendégeink.A programot egy unikális elôadómûvész, Sárközi József folytatta, aki magas zeneiképzettségét utcazenészként kamatoztatja, befôttes üvegeken játszik ütôivel. A fogadásjó hangulatát a Freemen Jazz Band kellemes dzsessz- és szvingzenével teremtette meg.A program hivatalos részében Czakó Ferenc elnök rövid beszédben idézte fel az elmúlt15 év legfontosabb történéseit és érdekességeit. A Synergont ezután egyik legrégebbiügyfele, a Magyar Telekom nevében Straub Elek elnök-vezérigazgató köszöntötte, majda Synergon tôzsdei IT-s elsôségérôl Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktôzsdeelnöke beszélt. A program hivatalos részét Száray Loránt, a Synergon vezérigazgatójazárta. Az este nem maradt meglepetés nélkül, ugyanis a Synergon egyik legnagyobb partnere,a Hewlett Packard nevében köszöntötte Beck György a cég két alapítóját, CzakóFerencet és Szalóczy Zsoltot.MAGASYN 2006/TAVASZ33

helySynA konferencia fókusztémáját az ágazat gondjai, a finanszírozásés munkaerôgondok adták, melyet kiegészítettek azonszakmai területekkel, amelyek tevékenysége számos vonatkozásbansegítheti az egészségügyi terület eredményességét,színvonalát, köztük természetesen az informatika is. Arendezvény iránt egyre nagyobb az érdeklôdés. Idénösszesen 850 résztvevôt regisztráltak, köztük egészségügyiintézmények felsô vezetôit, minisztériumok és beszállítókképviselôit.Kórházkonferenciaújra SynergonnalA Magyar Kórházszövetség idén 18.alkalommal rendezte meg az országlegnagyobb egészségügyi konferenciájátés kiállítással egybekötött kongresszusát,március 8–10. között Siófokon a HotelAzúrban és a Hotel Vértesben. Az elmúltévek hagyományainak megfelelôenaz esemény egyik fôtámogatójaidén is a Synergon volt.A szakmai program részeként Somogyi Tamás, a SynergonEgészségügyi és Önkormányzati üzletágának vezetôje tartottelôadást az InfoRend mint kórházon belüli komplex megoldáscímmel.A prezentáció keretében az informatikai rendszerek bevezetésénekelônyeire, árbevétel-generáló hatására, valamint azInfoRend kórház-informatikai megoldásra és a hozzá kapcsolódókomplex infrastruktúrára hívta fel a figyelmet.A két szálloda közti kapcsolatot a Synergon oldotta megvideokonferencia-rendszerével, így a résztvevôk bármelyhelyszínrôl bepillantást nyerhettek bármely témába anélkül,hogy el kellett volna hagyniuk a szállodát.A konferenciával párhuzamosan futó kiállítás keretében aSynergon standján egy demorendszeren volt megismerhetôaz InfoRend mûködése és a hozzá kapcsolható vonalkódosbetegazonosító rendszer is. A kérdôíves nyereményjátékunk,melynek fôdíja egy digitális fényképezôgép volt, idén is nagynépszerûségnek örvendett.A konferencia szakmai programja• A betegforgalom, a finanszírozás és a mûködtetés összefüggéseia fekvôbetegeket ellátó intézményrendszerben• Betegjogok, betegbiztonság, betegtájékoztatás• Egészségügyi fejlesztések, innovációk lehetôségei ésmegvalósítása forráshiányos helyzetben• Alternatív gyógymódok itthon és külföldönNyári Szilvianyari.szilvia@synergon.huMAGASYN 2006/TAVASZ34

helySynKínaiújévköszöntô estA Huawei Technologies magyarországi képviseleténekmeghívására holdújévköszöntô díszvacsorán vettünkrészt február végén a Marriott Hotelben. Az eseményena Huawei partnerei, az illetékes minisztériumok és akínai–magyar gazdasági kapcsolatok elôsegítésébentevékeny szerepet játszó politikusok is megjelentek. Aházigazda Sun Ming úr, a Huawei európai alelnöke volt,míg a díszvendégek Kína magyarországi nagykövete,Zhu Zushou úr és Magyarország volt miniszterelnöke, aMagyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazottnagykövete, dr. Medgyessy Péter volt.A holdújév, amelyet tavaszünnepként is ismernek,hagyományos kínai ünnep. Jelentôsége csaknemazonos a mi karácsonyunkéval. Ilyenkor különöshangsúlyt kap a család egysége, a hagyományok ôrzése.Nem véletlen, hogy erre az eseményre nem egyhónappal korábban – az igazi ünnepkor – került sor:vendéglátóink is otthon jártak, hogy szeretteik körébentölthessék az ünnepeket.A Kutya jegyében, ahogy a kínai mondja:Sok szerencsét és gazdagságot kívánok!MAGASYN 2006/TAVASZ35