Hajléktalan Háló - Szociális Szakmai Szövetség

A Szociális Szakmai Szövetség hírleveleX. évfolyam 3. szám 2004. márciusFELHÍVÁSA HAJLÉKTALAN ELLÁTÁSTERÜLETÉN DOLGOZÓKHOZKedves Kolléganők és Kollégák!Amióta nem jelenik meg a „HAJSZOLT” Egyesület lapja,minden fórumon szóvá teszi valaki, hogy nincs sajtónk. Viszonta „HÁLÓ” immáron két esztendeje a mi rendelkezésünkre isáll. Számunkra különösen emlékezetes marad a hajléktalanságtémakörével foglalkozó, tavaly januári-februári tematikus duplaszám, melyet saját költségvetésünkből finanszírozva, minden e-gyesületi tagunknak eljuttattunk.A „HAJSZOLT” Egyesület megbízásából, magamra vállaltama lapkészítés szervezési részét. Ezért ezúton kérek ismét mindenmunkatársat, hogy alaposan nézzen szét maga körül: mi az,amit érdemes lenne leírni, megörökíteni. Minden olyan ügy,gondolat, szempont, ami valamennyiünket szakmailag megerősít,kerüljön be ebbe a lapba, hogy más is olvashassa. Az írásokműfaja nincs meghatározva. A legapróbb hírnek is örülünk, deszívesen fogadunk tudományos igényű tanulmányt, dolgozatot,levelet, szösszenetet, morgolódást, esettanulmányt, verset, javaslatot,fényképet. Nyithatunk vitát egy-egy témában, végezhetünkfelméréseket, bemutatkozhatunk, összefoghatunk másterületek dolgozóival …Fizessük elő a „HÁLÓ”-t! Ha minden „ház”-ban megjelenik a„HÁLÓ”, akkor ez is összeköt bennünket. Ehhez kérem segítségeteket,minden adathordozón keresztül, a Szerkesztőségbevagy közvetlen hozzám. Ez utóbbi esetre legalkalmasabb címem:ekhusz@refomix.huKöszönettel: VARGA SÁNDORE számunk képeit a BMSZKI hajléktalanjai készítették.A szerzők neveit saját kérésükre nem említjük, hiszen akadt közülükolyan, aki nem szeretné, ha kiderülne róla, hogy hajléktalan.A képekről bővebben írunk e számunk 4. oldalán.A TARTALOMBÓLMIRŐL ESETT SZÓ A 3 SZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN? 2-3.= A Gyorsjelentés a 3Sz eddigi legnagyobb sikere (!)= Megállapításaink felhasználása álláspontunkkal ellentétesPELLE JÓZSEF:AMI EGY BESZÁMOLÓ MÖGÖTT VAN… 6-10.= A Főv.Kgy.- az addig is végrehajthatatlan feladatot- minden metro-aluljáróra kiterjesztette.LEVÉLVÁLTÁS 11.= Tudatosítani kéne a mentősökben, hogyaz éjjeli menhely, nem éjjeli "ledobóhely".HAJLÉKTALANOK ÉJSZAKÁJA 12.= Virrasztásunk demonstráció a hajléktalanok mellettHAJLÉKTALAN VILÁGKUPA 13.= A hajléktalanok méltósága és büszkesége megerősödikSZOBOSZLAI KATALIN-PATTYÁN LÁSZLÓ: 12-13.A HAJLÉKTALANSÁG REGIONÁLIS JELLEMZŐI= Aki utcán kezdi a hajléktalan életet, az nagy valószínűséggelott is marad.= Az együttélési közösségek a közösen megszerzett bevételtközösen használják fel, tehát amit egy ember kap,azt egy - gyakran változó összetételű - csoport kapja.BÄCHER IVÁN: FELSZAB TÉR 22.– Miért rugdossa ezt a nőt, kérem?– Mert ennek el kell innen mennie.FELHÍVÁS A HAZAI SZEGÉNYSÉGELLENES HÁLÓZATMEGALAKÍTÁSÁRA 25.1

HAJLÉKTALAN - HÁLÓMIRŐL ESETT SZÓ A 3 SZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN?= Kivonat a 3SZ 2004. január 30-ielnökségi ülésének emlékeztetőjéből =(1.) Gyermekvédelmi Szakmai KollégiumRagó Betti: a Kollégium 2003. áprilisában alakult meg,azóta az arculat kialakításán, a célok kidolgozásán dolgoztak.A február 19-i szakmai nap programja lesz:• Az Ügyrend elfogadása• A Vezetőség megválasztása• A helyettes szülők és a gyermekbántalmazás témáinakfeldolgozása.A Kollégium célja, hogy fórumot teremtsen a gyermekvédelmiszakemberek számára, illetve jól működő modellkísérleteketmutasson be.Szabó János: Egy országos konferencián hangzott el,hogy a GySzK tervei között szerepel egy GyermekvédelmiKamara létrehozása. Ez ellenkezik a 3Sz céljaival,hiszen a 3Sz már beadta az egységes szakmai kamaramegalakításának jogszabály-tervezetét az IM-hez,és ezzel a 3Sz 9 tagszervezete egyetértett.Bényei Andrásné: a NHSZOSZ-nek is van gyermekvédelmitagozata.Takács Imre: a MACSGYOE-n belül is folyik gyermekvédelmimunka.Vass Péter: a 3Sz Kollégiumait a 3Sz hozza létre.Ferge Zsuzsa: a 3Sz elsődleges feladata a „HANG” szerep,a Kollégiumok ezt a funkciót erősítsék.(2.) A 3Sz Küldöttgyűlés előkészítéseAz Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzataz alábbi kérdésekben szorul frissítésre: (a) a tagszervezetekszáma; (b) az Elnökség tagjainak száma; (c) azElnökség határozatképességének kritériuma; (d) az A-lapszabály közhasznú feladatai közé be kell venni a„könyvkiadás és -terjesztés”-t illetve a „Háló megjelentetésés terjesztés”-t is.A Küldöttgyűlés időpontja: 2004. március 26.(3.) Szociális Munkások KamarájaA 2003. elejére elkészült kamarai koncepció szakmai vitájátkövetően 2003. októberére vált véglegessé a javaslatkodifikált változata, amelyet átadtunk az ESzCsMnek,ahonnan most kaptuk vissza az első véleményeketés kérdéseket.Kérdéses pontok: (1) Kamarai tagság, (2) Középfokúvégzettségűek kamarai tagsága, (3) Ágazaton kívüliszakemberek beengedése a Kamarába, (4) A „szociálismunka” meghatározása, (5) A szociális munkára vonatkozószakmai szabályok meghatározása, (6) A Kamarajogosítványai, (7) Összeférhetetlenség kérdése.A 3Sz javaslatai:• A pályára újonnan belépők számára azonnal legyenkötelező a Kamarai tagság.• A már pályán lévők 7 év haladékot kapjanak, ez idő a-latt Kamarai tagság nélkül is dolgozhassanak.• Azok, akik legalább 10 év - szociális munkás szakképesítéstelőíró munkakörben eltöltött - szakmai gyakorlattalrendelkeznek, mentesüljenek a kötelező Kamaraitagság alól.• A középfokú szociális végzettséggel szociális területendolgozók hozzanak létre önálló Kamarát. (Kidolgozásáhozszakmai segítséget nyújtunk.)• A más ágazatban (oktatás, egészségügy, igazságügy),szociális munkás munkakörben dolgozókat is fogadjabe a Kamara.• A Kamara neve ne „szociális munka”, hanem „SzociálisMunkás Kamara” legyen. Szociális munkás az, akinekszociális munkás diplomája van.• A Szociális Munkások Etikai Kódexét emelje jogszabályiszintre a Kamarai törvény (annak mellékleteként).• A Kamara jogosítványai legyenek:• Egyetértési jog - a szociális munkásként betölthetőmunkaköröket illetően• Regisztráció - a szociális diplomások és meghatározottmunkakörök vonatkozásában• Egyetértési jog - a szociális munkás munkakörökminőségbiztosítását illető kérdésekben• Egyetértési jog - a szociális munkás munkakörökszakmai standardjait illetően.• Etikai felügyelet gyakorlása• Az összeférhetetlenség kérdését az érvényben lévőjogszabályoknak megfelelően kell szabályozni.(4.) Lendvai Ildikó válaszlevele a 3Sz Szegénységgelkapcsolatos nyílt levelére (Lásd: előző HÁLÓ 8.old.)Takács Imre: találkozott Vidorné Szabó Gyöngyivel,akivel megállapodtak abban, hogy a 3Sz javaslatot dolgozki a finanszírozási kérdések megoldására.(5.) A 3Sz Képzési Bizottságának beszámolójaBudai István: a Bologna-Bizottságnak egyetlen egy tagjasincsen a szociális területről. A 3Sz állásfoglalását(Lásd: az előző HÁLÓ szám 4.oldalán) eljuttatták a Bizottságnak,amely el is fogadta azt. E szerint a képzésiterület: „társadalomtudományok”, ezen belül a képzésiág: „szociális terület”, ezen belül az alapszak: „szociálismunka” lenne.A Képzési Bizottság tagjai: Budai István, Darvas Ágnes,Goldmann Robert, Vass Péter, Pataki Éva; a Bizottságülésein megfigyelőként részt vesz: Mányai Judit.Kérdések:• milyen master szakokat ajánl az egyetemeknek a 3Sz?• ki fogja akkreditálni a szakokat?• meg kell nevezni a szakképesítéseket!• mi lesz a jelenlegi felsőfokú továbbképzési szakokkal:gyermek és ifjúságvédelmi tanácsadó, szociális menedzser,tereptanár?A felsőfokú szakképzés 2 éves lesz, mindenki jelentkezhetrá, akinek érettségije van.A tagszervezetek elnökei kérdezzék meg tagjaikat, hogymilyen felsőfokú szakképzettségeket tudnak elképzelni.2

HAJLÉKTALAN - HÁLÓ(6.) Gyorsjelentés a szegényedésrőlFerge Zsuzsa: a Gyorsjelentés hatalmas sajtó- és politikaivisszhangot váltott ki. Ez a 3Sz eddigi legnagyobbilyen jellegű sikere(!) Ugyanakkor a szándékunkkal ellentétesmódon a jobboldal a kormány támadására használjafel a Gyorsjelentést. Állásfoglalást teszünk közzéa Gyorsjelentés politikai felhasználása ellen. (Lásd: jelenHÁLÓ 4. oldalán)(7.) Egészségügyi és Szociális Érdekegyeztető TanácsVass Péter: a Népesedéspolitikai Koncepció kapcsán felmerültaz óvodák számára az a lehetőség, hogy másféléves kortól kezdve vehessenek fel gyerekeket, aminyilván a bölcsődék végét jelentené. A SZOLID projektszerint a változtatásokat két fázisban tervezikbevezetni – az első fázist még 2004-ben, a másodikatpedig 2005-ben; a projekt része egy országosszegénykutatás. Felmerült témaként az igazgatásszervezésátalakítása is (kistérségi, illetve regionálisalapon).(8.) TagdíjakA SZIME - anyagi helyzetére való tekintettel -kéri a tagdíj elengedését. Visszatérünk rá.(9.) Európai Szegénység-ellenes Hálózat (EAPN)magyar hálózatának létrehozásaMárton Iza: az EAPN Executive Committee-jének legutóbbiülésén magyar tagok delegálását kérték, az öszszesmunkacsoportjukba. A magyar hálózat előkészítésétDandé István és Bakos Péter koordinálja. Megbeszélések:febr.13-án a 3Sz tagszervezeteivel és febr.18-án az egyéb szervezetekkel.A következő Elnökségi Ülés: 2004. február 27. 10:00.SZABÓ JÁNOSMÁRTON IZASZÍNE ÉS VISSZÁJA ...Intézkedési tervek készülnek a szegénység enyhítésére(2004. január 21., szerda)A szerdai kormányülésen szociálpolitikai kérdések is napirendrekerültek: a miniszterelnök több tárcától konkrétintézkedési tervet vár a szegénység enyhítésére.A kormány szerdai ülésénmeghallgatta Kökény Mihályegészségügyi és szociális miniszterbeszámolóját a magyarországiszegénységről és a társadalomszociális helyzetéről. A jelentésalapja a 3SZ szociális szakmaiszervezet által készített tanulmány,mely a szegénység mélyülésérehívja fel a figyelmet. Az elemzéskapcsán Medgyessy Péter miniszterelnöka kormányülésen úgy fogalmazott,a kormány a pénzügyi szigorítások idejénsem adhatja fel a társadalmi igazságosságelvét.A kormány ezért hat területen (foglalkoztatottság,lakhatás, szociálisan hátrányos helyzetbenlévő gyermekek és fiatalok helyzete, idősek helyzete,mentálhigiénés szolgáltatások, tartósan egészségkárosodottakés fogyatékosok) két prioritást fogalmazott meg:rövid távon a legrosszabb helyzetben lévők helyzetének javítása,hosszabb távon pedig egy igazságos szociális ellátórendszerkiépítése.Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kormány eddigi szociálpolitikájávalkapcsolatban elmondta, jelenleg 100 költségvetésiforintból 28-at fordít társadalmi támogatásra a kormány,ebből 5 forint az, ami pénzügyi támogatásban jelentkezik.A makrogazdasági adatok javulása késéssel u-gyan, de az életszínvonalban is javulást eredményez; jelenlegegy háztartás egy főre jutó jövedelme évi 573.247,-forint, javult a nyugdíjas háztartások jövedelmi szintje, agyermeket nevelő háztartások jövedelme azonban csak 70százaléka a gyermektelenekének.A miniszterelnök kérésére a szegénység enyhítésére konkrétintézkedési tervet dolgoz ki az oktatási, a gyermek- ésifjúsági, a munkaügyi és a belügyi tárca.http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/kormanyules20040121.html?h=1Folytatása a következő oldalon...A „HÁLÓ” TÁMOGATÓI := Egészségügyi, Szociális ésCsaládügyi MinisztériumHáló ára: 250,- Ft / példányElőfizetés díj: 3.000,- Ft / évElőfizethető: lásd a 16.oldalon!3

HAJLÉKTALAN - HÁLÓA SZOCIÁLIS SZAKMAI SZÖVETSÉGELNÖKSÉGÉNEK NYÍLT LEVELE A SZEGÉNYEDÉSDOLGÁBAN KIALAKULT POLITIKAI VITÁHOZA szegénység túlságosan komoly és szomorú ügy ahhoz,hogy politikai konccá váljon. A Gyorsjelentés a szegényedésrőlkötetünkben igyekeztünk ehhez az elvhez tartanimagunkat. Folyamatokat kívántunk ismertetni, nem kormányzatisikereket vagy kudarcokat.A Gyorsjelentés megjelenését követő nyilvánosság egymástérő cikkeiben és nyilatkozataiban azonban a tanulmánymegállapításainak több olyan felhasználásával isszembesültünk, amelyek szándékainkkal és szakmai álláspontunkkalellentétesek.A Fidesz-MPP egyes politikusai január közepe óta e kötetetsaját politikájuk igazolására használják, azt állítván,hogy a szegények helyzete kormányzatuk ideje alatt az alkalmazottpolitikának köszönhetően javult, a kormányváltásóta azonban a szegénység szélesedik és mélyül. Általánosgyakorlatunktól eltérően ezekre az állításokra reagálnunkkell.Noha a szegények számának növekedése a kilencvenes évtizedvégére megállt, helyzetük 1989 és 2002 között szintefolyamatosan romlott, és a szegénység 1998 után is továbbmélyült. Két periódusban volt a romlás kormányzati akarathozköthető: a Bokros-csomagot követően 1996-97-ben,és az Orbán-kormány idején, 1998-2002-ben. A Bokroscsomag- a magasabb jövedelműek juttatásai korlátozásánakretorikájával és ennek valamennyire megfelelő gyakorlattal- többek között eltörölte az alacsony jövedelmekadómentességét, megszüntette a fogászati ellátás és mentőszállításingyenességét, csökkentette a táppénz mértékét. A3Sz állást foglalt ezzel a politikával szemben.Az Orbán-kormány - a középosztály erősítésének retorikájávalés ennek sok tekintetben megfelelő gyakorlattal -többek között négy éven át nem emelte a családi pótlékot,eltörölte a jövedelempótló támogatást, szigorította a munkanélküliellátásokat, a nyugdíjasok hátrányára változtatottnyugdíjszabályozást, a segélyküszöb relatív csökkentésévellegalább 200 ezer embert, felnőttet és gyereket kiszorította segély típusú ellátásokból, megkönnyítette a családokkilakoltatását. E lépéseket nem ellensúlyozták pozitívnakítélt kormányzati intézkedések sem, mint az adósságszanálás.Ezt a politikát is bírálta a 3Sz.Mindkét említett kormányzati periódusban több volt a szegényellenes,mint a szegényeket (is) segítő intézkedés. AFidesz-MPP-kormány a rendszerváltás utáni egyetlen kormány,amelynek retorikájában is előfordult szegényellenesség.A "segély helyett munkát" jelszó álságos. Mi magunk semtartjuk a segélyezést tartós megoldásnak, és elutasítjuk a"rászorultsági elvet", mint a szociálpolitika legfőbb eszközét.Nem igaz azonban, hogy "mindenki" találhat munkát,ha dolgozni akar. Nem igaz, hogy a nem dolgozó szegényekmaguk felelősek nyomorúságos helyzetükért. Meggyőződésünk,hogy amíg sokak számára egyszerűen nincsmunkalehetőség, addig szükség van segélyre. Meggyőződésünktovábbá, hogy ha a családnak csak egy kiskeresetűtagja van, akkor is szükség van kiegészítő segélyekre. Asegélyeknek pedig a társadalmilag még elfogadható megélhetéstbiztosítaniuk kell.A jelenlegi kormányzat eddigi lépései között több intézkedésszolgálja a gyermekek szegénységének enyhítése melletta foglalkoztatás ösztönzését (például a minimálbéradómentessége, az EHO szüneteltetése gyes-ről visszatérőanyák, vagy idősek esetében, kisvállalkozások adózásánakkönnyítése). E lépések hatása érzékelhető, a foglalkoztatáslassan bővülni kezdett. Ugyanakkor számos negatív gazdaságifolyamat miatt a jelenleginél átfogóbb, komplexebbés hatékonyabb politikát tartanánk szükségesnek.A szociális munkások - jelentésünkben összefoglalt - tapasztalatainaklegfőbb üzenete az, hogy gyors további lépésekkellenek a legszegényebbek végzetes helyzeténekenyhítésére. Épp ezért üdvözöljük, hogy 2004 eleje óta aszegénység és kirekesztés kérdése évtizedek óta előszörfontos közéleti és politikai témává vált. Úgy gondoljuk,hogy ehhez - sok más tényező mellett, amilyen például azEurópai Unióhoz csatlakozás - Gyorsjelentésünk is hozzájárult.Ennyiben elértük célunkat, amely nem kormányokdicsérete vagy bírálata, hanem a szegények ügyének szolgálatavolt.FERGE ZSUZSAfergesp@axelero.hu4

HAJLÉKTALAN - HÁLÓ„ÍGY ÉLÜNK” -FOTOKIÁLLÍTÁSA Budapesti MódszertaniSzociális Központ és Intézményei(BMSZKI) és a Menhely Alapítvány2003. őszén pályázatot hirdetett a BMSZKIszolgáltatásait igénybevevő hajléktalan emberekrészére fotó, grafika, vers és egyéb írásműkategóriákban.Az egyéb írásmű kategória címe „Milyen ittlakni?” volt, a fotópályázaté: „Így élünk…”.A pályázóktól olyan alkotásokat vártunk, melyeka hajléktalan emberek mindenapjait mutatjákbe: hogyan élnek, kikkel, mivel töltikegy napjukat, milyennek látják a BMSZKIszállóit, szolgáltatásait.A beérkezett pályaművek mind számukban,mind színvonalukban várakozásunkon felülinekbizonyultak. A szociális szakemberekbőlálló zsűrit leginkább a beérkezett munkák ő-szintesége és nyíltsága fogta meg. A pályaművekbőljól érzékelhető a hajléktalan emberekkiszolgáltatottsága mind a társadalom,mind az őket segíteni szándékozó ellátórendszerfelé. Minden alkotás érzelmekkel, indulatokkalteli, nagyon emberi és küzdelmessorsokról árulkodik.Az összes kategóriában több mint 60 pályázótólközel 300 pályamű érkezett be. A zsűria három kategóriában összesen 29 pályázótrészesített pénzjutalomban, de minden indulómunkáját megköszöntük oklevéllel és egy kisajándékcsomaggal.A díjak átadására, illetve a legjobb munkákbólösszeállított kiállítás megnyitására 2003.december harmadikán, a BMSZKI fennállásánaktíz éves évfordulója alkalmából rendezettünnepségen került sor.TATÁR BABETTbmszki.modszertan@enternet.huA szemem szinte ég, gyűrött homlokomolykor megborzongok, szellő szalad belém;nyári eső neszez a halk lombokon,míg ócska flakonból kortyolom a szegényemberek túlédes, forró teáját.Zsíroskenyeremnek nincs íze, árátnem kérték el tőlem, mégis nagyon nehézs valahogy elnyugszik korgó beleimben.Vadgalamb raj köröz, a fűre ülnek,néha megrebbennek, odébb repülnek,újra megnyugszanak, aztán fejeikkel,széttárt szárnyaikkal felém fordulnakkaticabogárszín pisla szemeikkelkoldustarisznyámból morzsát koldulnak.SÁRKÖZI LÁSZLÓ5

HAJLÉKTALAN - HÁLÓPELLE JÓZSEF:EGY BESZÁMOLÓ ÉS AMI MÖGÖTTE VAN ...Előzmények: A legforgalmasabb aluljárókban 2001/2002telén kialakult állapotok hatására a Fővárosi Önkormányzat(vagy a hivatali apparátus?) részéről 2002. tavaszán kezdeményezéstörtént a „rend helyreállítására”. A kezdeményezőkkimondatlanul - sokszor kimondva is - a kialakult helyzeteta hajléktalan ellátás kudarcaként, az utcai szociálismunkások „nem kellően hatékony és határozott” fellépésénekkövetkezményeként értékelték. Láthatóan nem fogadtákel, hogy a „hajléktalanok eltávolítására” nincsenek semszociális munkás módszerek, sem eszközök, még kevésbéazt az álláspontunkat, hogy a szociális munkának nem ez azelsődleges célja, bár világosan kifejtettük, hogy a tartósközterületen élést, mi sem tekintjük megnyugtató állapotnak,az aluljáró, a telefonfülke lakásként történő elfoglalásátpedig nem tartjuk huzamos ideig fenntartható helyzetnek.Azokat a felvetéseinket, melyek szerint nincs „gyors és olcsó”megoldás, és a tényleges, a valóban „megoldásra irányuló”gondolkodásnak/cselekvésnek – a működési forrásokbiztosításán túl - hivatali döntéshozatali, beruházási, fővárosiés kerületi önkormányzatok együttműködést is érintővonatkozásai vannak - kompetens fórum hiányában - lényegébennem is tudtuk kifejteni.A fenti - lényegét tekintve alaposan soha meg nem vitatott -kérdés megoldásaként/lezárásaként egy alapvetően rendészeti,de részben köztisztasági, részben szociális indíttatásúnakfeltüntetett „akcióprogram” kidolgozására került sor aVédelmi és Rendészeti Ügyosztály szervezésében, a BRFK,a Fővárosi Közterület-felügyelet, az FKF Rt. a Polgárőrség,a Fővárosi Önkormányzat Szociálpolitikai Ügyosztálya és aBMSZKI különböző mértékű bevonásával. Sokatmondó afelsorolás. Az akció alapkoncepciója az volt, hogy a kiválasztottaluljárókban a mindenre kiterjedő alapos takarítás,felmosás, stb. következtében a hajléktalanoknak felszerelésükkelegyütt mindenképpen el kell hagyniuk fekhelyeiket,és a takarítás utáni „visszatelepedést” pedig a folyamatosrendőri, vagy közterület-felügyelői jelenléttel - a polgárőrségbevonásával - kell megakadályozni.Az utcai szociális munkások feladatát a részletes program ahajléktalanok nagytakarítás előtti tájékoztatásában, „elsőinterjú készítésében”, szállásnyújtó intézmény felé történő„orientálásukban”, valamint aktuális konfliktushelyzet esetén„szociális munkás járőr-pár” helyszínre küldésében határoztameg. Ehhez kapcsolódóan a szállást nyújtó intézményekfeladata az oda „orientált” hajléktalanok részére szállásbiztosítása, ruházattal és élelemmel történő ellátása.A kezdetben is nyilvánvaló szociális és rendészeti szakmaiellentétek feloldásaként az Egészségügyi és Szociális Főpolgármester-helyettesiIroda vezetője komplex „közterület-rehabilitációsprogramot” dolgozott ki, melynek koncepciójaszerint az aluljárókat „közlekedési alagút”-ból sajátrendjét automatikusan fenntartó „élő közterületté” kellenetenni, annak felújításával, (színvonalas utcabútorok, szökőkutakstb.) kereskedelmi és közcélú hasznosításával, (pl.tour-inform irodákhoz hasonló „információs pontokkal”)együtt. Az elképzelés olyannyira megelőzte a gyors, radikális,és olcsó megoldásra törekvő gondolkodást, hogy a hivataliapparátusból semmilyen cselekvést nem váltott ki, lényegébenteljesen reakció nélkül maradt, ezért készítője atovábbi tervezéstől elhatárolta magát.A program végrehajtását visszautasítani nem volt módunkban,de a hajléktalanok előzetes tájékoztatásán túl semmilyenszociális szempontból értékelhető tevékenységet nemtudtunk felmutatni. Ennek ellenére a szervezők az akciótolyan „sikeresnek” ítélték, hogy a Fővárosi Közgyűlés - azaddig is végrehajthatatlan feladatot - 2002 augusztusi ülésén,az előterjesztést is módosítva a „legforgalmasabb gyalogosaluljárók” helyett a „valamennyi metrómegálló általérintett aluljáró”-ra kiterjesztette. Ezt követően készült el azalábbi összegzés.ÖSSZEGZÉSA „FORGALMI SZEMPONTBÓL KIEMELT ALULJÁRÓKRENDJÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA”AKCIÓ 2002. ÉVI VÉGREHAJTÁSÁNAKSZOCIÁLIS ELLÁTÁSI TAPASZTALATAIRÓL(I.) A PROGRAM ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSENem feladatunk, és nem is vállalkozunk arra, hogy az akcióáltalános elvi, törvényességi, gazdaságossági kérdéseivel foglalkozzunk,a szociális ellátási vonatkozások kifejtése előtt a-zonban az alábbi megjegyzéseket szükségesnek tartjuk: E-gyetértünk a program elindítóival abban, hogy az aluljárókrendeltetés szerinti használhatóságának biztosítása, tisztaságiállapotának javítása, rendjének fenntartása közérdek. Egyetértünkabban is, hogy az aluljáró alapvetően közlekedési célokatszolgál és nem arra való, hogy ott hajléktalan és nemhajléktalan emberek „lakjanak”, de ugyanúgy nem való legálisbutikok elhelyezésére, illegális kereskedelemre, aláírásgyűjtésre,koldulásra, tüntetésre, zenélésre stb. sem.6

HAJLÉKTALAN - HÁLÓFeltétlenül el kell különíteni a forgalmat akadályozó tartósközterület használat, (árusítás, éjszakai alvás, „lakás” stb.)eseteit, az életvitelszerű közterületi tartózkodás formáitól,mely lényegében nem korlátozható. Nem lehet megfeledkezniarról, hogy a közterület az államigazgatás által is elfogadottlegális tartózkodási és lakóhely, oda utca és házszámmegjelölése nélkül, pusztán a kerület megjelölésévelbe is lehet jelentkezni.Az aluljárók általános állapotának csak egyik eleme, hogyhajléktalanok lakásként használják. Semmit nem javul ahelyzet, ha a hajléktalanok elküldése után tovább folyik azárusítás, folytatódik a butikok leválasztása, és nem leszrendszeresebb, alaposabb a takarítás.(II.) A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER BEVONÁSAA PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁBA(1.) AZ ÖNKÉNTESSÉGÉRVÉNYESÜLÉSEA szociális ellátórendszer igénybevétele szigorúan önkéntes.Ez vonatkozik az ellátórendszer minden elemére, az információnyújtásától a szállások igénybe vételéig, beleértveaz orvosi segítség, a mentőszállítás elutasításának jogát is.A személyi szabadság korlátozásával járó kényszerbeszállításnakpontosan meghatározott egészségügyi feltételei, alkalmazásánaknagyon komoly orvosi eljárási szabályai ésjogi garanciái vannak. Az önkéntesség elvének alkalmazásáttörvényi rendelkezések, szakmai és etikai megfontolásokegyaránt megkövetelik, alkalmazásukat munkáltatóiintézkedéssel sem lehet felfüggeszteni. Le kell tehát mondania hajléktalanok egészségügyi vagy szociális intézményekbe,szállásokra vagy nappali melegedőkbe történő küldéséről,illetve kényszerítéséről.(2.) A CIVIL SZERVEZETEKRÉSZVÉTELÉNEK SZÜKSÉGESSÉGEA fővárosi hajléktalan ellátás már kezdettől mintegy 50 %-ban a nem állami és önkormányzati szervezetek részvételéreépült. A több éves együttműködés eredményeként a hajléktalanokközterületi ellátása (utcai étkeztetés, utcai szociálismunka, helyszíni eü, ellátás, krízisautó, stb) is a szervezetekközötti terület- és feladatmegosztáson alapul, függetlenül attól,hogy a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint e feladata kerületi önkormányzatok alapellátási feladata. Az utcaiszociális munka - minden más területnél jobban – alapvetőenbizalmi kapcsolatra épül, mely a hajléktalan és az utcaiszociális munkások tartós, személyes, rendszeres kapcsolattartásávalvalósulhat meg, ezért az adott területen évek ótadolgozó civil szervezetek bevonása nélkülözhetetlen.(3.) A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAKTÁRGYI FELTÉTELEIAlapvető fontosságú kérdés, hogy van-e az ellátórendszerbenelegendő férőhely az éjjeli menedékhelyeken, illetve arendelkezésre álló férőhelyek szolgáltatásai alkalmasak-earra, hogy megfelelő alternatívát nyújtsanak az aluljáróbanéjszakázás mellett?A férőhelyek (fh) számának alakulását meghatározó körülmény- a rendeleti előírások teljesítése érekében - a működésiengedélyekben elrendelt fh-szám csökkentés, illetve azidőszakos fh-ek létesítése. Az utóbbi évek tendenciájánakmegfelelően 2002-ben tovább folytatódott az engedélyezettfh-ek számának csökkenése. A BMSZKI által fenntartottéjjeli menedékhelyeken 2003 júniusáig összesen 200 fhcsökkentését írta elő a Közigazgatási Hivatal. A 2003. január1-től április 30-ig a fent megszüntetésre ítélt fh-ekből i-dőszakos működési engedély alapján tovább üzemeltettünk127-et, tehát 73 fh-et, a Szociális és Lakásügyi Bizottságdöntése alapján, működési engedély nélkül tartottunk meg.Mindezek mellett - új telephelyként - két ingatlanban, éjjelimenedékhelyet hoztunk létre, összesen 160 férőhellyel. Eza kapacitás a férőhelyszámot tekintve 2002/2003 telén elegendőnekbizonyult, tehát átlagosan 80-90% körüli kihasználtságmellett folyamatosan fogadni tudtunk.Tehát annak oka, hogy a hajléktalanok ennek ellenére jelentősszámban mégis a kívül maradást, gyakran az aluljárótválasztották nem egyszerűen a rendelkezésre álló férőhelyekszáma, hanem jelentős részben a menedékhelyek nemmegfelelő elhelyezési feltételei, különösen zsúfoltságavolt. Egyáltalán nem megoldott a speciális igényekkel jelentkező,pl. állatot tartó, vagy mozgáskorlátozott, illetvecsak részben megoldott a gyermek nélkül párkapcsolatbanélő hajléktalanok elhelyezése.(4.) A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAKSZEMÉLYI FELTÉTELEIAz akcióba bevont aluljárók körének folyamatos kiterjesztésétegyáltalán nem követte az utcai szociális munkásokszámának növekedése. A BMSZKI Alapító Okiratábanmeghatározott feladatainak ellátásához 1 fő utcai szociálismunkást foglalkoztat egész évben, ezen túl a téli időszakbantovábbi 2 főt részmunkaidős illetve megbízásos jogviszonyban,különböző pályázati források segítségével. A jelenprogramban való részvételre részünkre 2002-ben biztosított3.083 eFt + járulékai segítségével további 2 fő egészéves foglalkoztatására nyílt lehetőség. Tekintettel arra,hogy alapfeladatainkat és a pályázati programok alapjáulszolgáló Együttműködési Megállapodásban foglalt feladatokatis folyamatosan el kell látnunk, az e programból adódófeladataink teljesítéséhez a jelenlegi személyi feltételeinksemmiképpen sem elegendőek. Egy utcai szociális7

HAJLÉKTALAN - HÁLÓmunkás-pár, a heti 40 órás munkaidőt figyelembe véve legfeljebb3-5 lakott aluljárót tud megfelelő módon ellátni. Az utcai szociálismunka tartalmán kívül eső tevékenységek elvégzése (pl. fenntartóiintézkedésre történő azonnali kivonulás, aktuális beavatkozásikészenlét, azonnali elszállítás, folyamatos pl. 2 óránkénti ellenőrzés) pedig jelen feltételek mellett nem biztosítható.(5.) A PROGRAM FINANSZÍROZÁSAA program végrehajtása a szociális ellátórendszer számára jelentőstöbbletfeladatot jelent. E feladatok forrása az intézmény költségvetésébennem áll rendelkezésre, az utcai szociális munka fejlesztésérebiztosított fenti előirányzat csupán részleges teljesítésttesz lehetővé. Ha a program végrehajtásának tágabb feltételeitvizsgáljuk, ismételten utalnunk kell a személyi és tárgyi feltételeknélfelsorolt hiányosságokra. A férőhelyszám megtartása alapkövetelmény,az ellátórendszer további csökkenést már nem bír el,ugyanakkor az időszakosan sem engedélyezett, 3. pontban felsorolt73 fh működtetésének 2004 évi finanszírozása teljesen hiányzik,a többletként megnyitott 160 férőhelyből további 80 fh sorsabizonytalan, 80 pedig biztosan nem használható tovább. A férőhelyszámfenntartására tehát sürgős - a bevonható ingatlanokat,a létesítési és működési költségek forrását is megjelölő - fenntartóidöntés szükséges. A menedékhelyek színvonalának emelése jelentősberuházást és felújítást feltételez, melynek forrásai a jelenlegelfogadott fővárosi programokban csak töredékesen szerepelnek.(III.) AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKÁSOKSZEREPVÁLLALÁSA(1.) AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA CÉLJAA programban való részvétel lehetőségének mérlegelésénél abbólkell kiindulni, hogy a szociális munkás alapvető feladata a hajléktalanoksegítése és - amennyiben azt igénylik és elfogadják - huzamosabbgondozása. A segítségnyújtás mindig a hajléktalan általelfogadott, közösen megfogalmazott célok elérése érdekében, aközöttük létrejövő megállapodás alapján történik.Az utcai szociális munkásnak tehát nem feladata a hajléktalantartózkodási helyének meghatározása, egyik helyről a másikra küldése,szokásainak akarata ellenére történő megváltoztatása, „rendreszoktatása”, a társadalmilag elfogadott konvencionális viselkedéskikényszerítése, stb.(2.) AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKAALAPVETŐ SAJÁTOSSÁGAAz utcai szociális munka sem tartalmilag, sem munkaszervezéséttekintve nem köthető akciókhoz, nagytakarításhoz.A segítő beszélgetés sokszor több napos körültekintőelőkészítést igénylő, hosszadalmas, gyakran több alkalmatigénylő, meghatározó fontosságú és meghatározotttartalmú szociális szakmai tevékenység, mely szinte sohasemvégezhető az első találkozás alkalmával. A hajléktalanéletvitelének befolyásolása, „orientálása” csak hosszasgondozás - személyes kapcsolat - útján lehetséges, nemérhető el „akció” keretében. Az utcai szociális munka elveivelés gyakorlatával is alapvetően ellenkezik, hogyhelyszínről helyszínre vonuló „szociális kommandót”hozzunk létre.(3.) EGYÜTTMŰKÖDÉSAZ AKCIÓ SZEREPLŐI KÖZÖTTAz utcai szociális munka bizalmi kapcsolatra épülésemiatt az akcióban résztvevő szervekkel (különösen a polgárőrség,a közterület-felügyelet, a rendőrség) történő e-gyüttes fellépés általában eleve lehetetlenné teszi a későbbieredményes szociális munkát. Akár csak az együttesmegjelenés is hitelvesztéssel járhat a szociális munkásokszámára, ezért szükséges és célszerű a tevékenységeket i-dőben és térben elhatárolni egymástól.(4.) A SZOCIÁLIS MUNKAEGYES SZABÁLYAINAK ELFOGADÁSAA szociális munka szerves része a hajléktalanok jogai érvényesülésénekelősegítése, a tapasztalt jogsértések orvoslásánaktámogatása. Éppen ezért, amennyiben az akciósorán jogsérelem gyanúja merül fel, az utcai szociálismunkásoknak munkaköri kötelessége ennek rögzítése és aszükséges lépések megtétele. A szociális munkásoknaktehát az is kötelességük, hogy akár jogi segítség igénybevételévelis tájékozódjanak és meggyőződjenek egy-egyintézkedés jogalapjáról, illetve az is, hogy felvilágosítástadjanak a jogorvoslati lehetőségekről és tevőleges segítségetnyújtsanak az eljárásban. Az együttműködés lehetőségénekfenntartása érdekében az akcióban résztvevő szervezeteknekezt tudomásul kell venni, és nem szabad hogyebben akadékoskodást lássanak.(IV.) A PROGRAM 2002/2003 ÉVI VÉGREHAJTÁSÁNAKSZOCIÁLIS SZAKMAI ÉRTÉKELÉSEA program indítását követően folyamatosan értékeltük aszociális tevékenység eredményességét, melyről az akcióoperatív irányítását végző bizottságot is tájékoztattuk.Sajnos észrevételeink az akció folytatására és kiterjesztéséresemmilyen befolyást nem gyakoroltak. Mindvégigazt tapasztaltuk, hogy szociális szakmai szempontokatsem a Szociálpolitikai Ügyosztály, sem a BMSZKI nemtudott érvényesíteni, ugyanakkor folyamatosan azt érzékeltük,hogy a probléma megoldását, - „a hajléktalanok a-luljárókból történő eltüntetését” - a szociális területtőlvárják.A téli ellátásra való felkészülés során áttekintettük az addigitevékenységünket, és a következő megállapításokrajutottunk:8

HAJLÉKTALAN - HÁLÓ• Az intézkedésbe vont aluljárókban található hajléktalanokatelláttuk az éjjeli menedékhelyek igénybevételétmegkönnyítő információkkal, ám közülük az BMSZKIéjjeli menedékhelyein - a korábbi tapasztaltakkal azonosan- senki sem jelentkezett. A civil szervezetek általfenntartott menedékhelyek igénybevételéről nem rendelkezünkadatokkal.• Megfigyeléseink szerint az aluljárókból elküldött hajléktalanokmásik aluljáróba, illetve a közeli parkokbatették át tartózkodási helyüket és az éjszakát is ott töltik.A szállásokra történő irányítás gyakorlatilag eredménytelenvolt.• Mind a beszélgetések, mind pedig a gyakorlati tapasztalatokalapján az látható, hogy nem reális az a várakozás,hogy az őszi-téli időszakot is a szabadban töltőhajléktalanok a nyár közepén éjjeli menedékhelyekreköltözzenek. Az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága -férfiak esetében 50-65 %, míg nők esetében 75-85% -azt mutatja, hogy még azok is elhagyják ilyenkor aszállásokat, akik a telet ott töltötték.• Az akcióba bevont aluljárók rendje az egyszeri alaposabbtakarítástól eltekintve érdemben nem javult. Véleményünkszerint a hajléktalanok elküldése rendszerestakarítás nélkül kevés az aluljárók rendezett állapotánakhelyreállításához.• Rendkívül aggályosnak tartjuk a polgárőrség részvételétaz akcióban. Ha a rendőrség jelen van az aluljáróbanakkor tulajdonképpen felesleges a polgárőrség, ha pedigrendőr nincs a helyszínen, akkor a polgárőrneksemmilyen intézkedési jogosítványa nincs. Amennyibenerre mégis sor kerül és a jogvédő szervezetek eljárástkezdeményeznek, a Fővárosi Önkormányzat elmarasztalásárais sor kerülhet.Mindezen tapasztalatokat a Fővárosi HajléktalanügyiKonzultatív 2002. szeptember 12-i ülésén előterjesztettük,ahol a következő javaslat született:A Szolgáltatói oldal egyeztetett álláspontja: Követeljük,hogy 2002. novemberétől a program végrehajtását fel kellfüggeszteni, a férőhelycsökkenések miatt nem lesz hováirányítani a hajléktalanokat. Ameddig a Fővárosi Önkormányzatnem dolgozza ki, hogy hová lehet ezeket az embereketelhelyezni, a program nem folytatható. A Szolgáltatóioldal a kérdésben a Tanács formális szavazását nemkéri.A javaslat az akció szervezői részéről semmilyen intézkedéstnem eredményezett.A téli időszak közeledtével az akció tényleges gyakorlativégrehajtása lelassult majd teljesen megállt. Annak, hogya téli ellátás idején komolyabb ellátási probléma nem keletkezett,lényegében az az oka, hogy láthatóan egyetlenszereplő sem gondolta komolyan az akció fenntartását, atélen nem is történt érdemi kísérlet a hajléktalanok aluljárókbóltörténő eltávolítására.Összegzésképpen azt állapítottuk meg, hogy az akcióalapvetően leginkább „közbiztonságinak” tekinthető, annaksem tartós köztisztasági, sem értékelhető szociális ellátásieredménye nincs.(V.) JAVASLATOK A „FORGALMI SZEMPONTBÓLKIEMELT ALULJÁRÓK RENDJÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA”AKCIÓ FOLYTATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN(A.) Az akció sem célkitűzéseit, sem az alkalmazott eszközöket,sem hatásait tekintve nem szociális jellegű, ezért abban a hajléktalanellátó szervezetek csak háttérintézményként kapjanakszerepet. Előtérbe kerülésük - sem mint az akció hivatkozásialapja, sem mint felelőse, sem mint a kezdeményezők lelkiismereténekmegnyugtatására szolgáló eszköz - nem indokolt.Szükségesnek tartjuk az utcai szociális munka elhatárolásátmás szervek helyszíni intézkedéseitől. Az akció keretében isugyanazt tevékenységet tudjuk biztosítani, ugyanazt az ellátásttudjuk felajánlani mint korábban, a szociális munkásokbevonása az akcióba semmilyen ellátási többlettel nem jár. Ahajléktalanok fizikai eltávolítását az akcióból részt vállalószervezetek önállóan is végre tudják hajtani, az utcai szociálismunka szabályainak megfelelő gondozás ettől függetlenül továbbrais biztosítható.(B.) Az akció elrendelése és végrehajtása nem választható el az ellátórendszermás elemeinek helyzetétől, különösen az éjjelimenedékhelyek férőhelyszám-csökkenésétől. A kieső kapacitásvisszapótlására, a működési költségek időben történő biztosítására,a szükséges beruházási és felújítási programokindítására vonatkozó összehangolt fenntartói döntések nélkülaz aluljárók rendjének helyreállítása nem valósítható meg,az akció továbbra is eredménytelen és lényegében végrehajthatatlanmarad.(C.) Pontosítani kell és nyilvánossá kell tenni az akció lényegi elemeit,a hatályos jogszabályokkal összhangban meg kell határoznihogy mit, mikor és miért tilos az aluljáróban. Meg kellhatározni pontosan az akció helyszíneit, azok határát, az intézkedéstmár kiváltó peremfeltételeket stb.(D.) Szükségesnek tartjuk, hogy tisztázzuk és írásban is rögzítsükaz egyes szereplők feladatait, jelen akciót érintő intézkedésijogosítványait és kötelezettségeit annak érdekében hogy kölcsönösenmeg- és elismerhessük egymás tevékenységénekszakmai szabályait. Javasoljuk a polgárőrség további részvételénekfelülvizsgálatát, szükségességének mérlegelését.(E.) Elkerülhetetlennek tartjuk az egyes helyszíneken az utcai szociálismunkát jelenleg is biztosító civil szervezetek bevonását9

HAJLÉKTALAN - HÁLÓa program szociális ellátási hátterének megteremtésébe.Ennek érdekében - az eddigi gyakorlattól eltérően -érdemi párbeszéd kialakítása szükséges az akció operatívirányítói, a Fővárosi Önkormányzat és a civil ellátókközött.Bízunk benne, hogy észrevételeink és javaslataink hozzájárulnaka program mielőbbi sikeres befejezéséhez.Budapest, 2003. 05. 04.PELLE JÓZSEFfszki@mail.inext.huA felszínen megjelenő probléma (azaz: láthatóvá válik anyomor), valós részét (vagyis: a hajléktalanok „laknak” azaluljáróban) természetesen mi is érzékeltük és megpróbáltunkszociális gondozás keretébe tartozó megoldást keresni.(Az aluljárókban kialakult helyzet okainak feltárása, a hajléktalanok,a szociális ellátás, a rendészeti szervek motivációinakfeltárása és elemzése önálló tanulmányt igényelne.)(a.) Új ellátási elemként először megteremtettük egy felújításraváró épületben az utcán élő párok alkalmi jellegű,külön szobában történő éjjeli menedékhelyes elhelyezését.Az alkalmazott szabályokkal megpróbáltuk kezdetben(a megszelídítés szakaszában) az utcán élés szinteszabályozatlan körülményeit közelíteni, bekerülési feltételkéntelegendő volt, ha együtt jelentkeztek és kijelentették,hogy együtt szeretnék tölteni az éjszakát. Azelhelyezési idő előrehaladtával az esetfelelős szociálismunkások egyre fokozódó együttműködési követelményekettámasztva vezették a közben szintén megteremtett„előtakarékosságot” elváró páros átmeneti szállás,illetve egyes esetekben a támogatott albérlet felé.(b.) Minisztériumi pályázat keretében az aluljáróban élőteljes bandák számára kidolgoztunk egy programot,melynek során a Nyugati pu. közvetlen közelében egyromos, bontásra ítélt épületet akartunk bérelni, ahovászolgáltatásokkal csalogattuk volna be a bandákat úgy,hogy közben megtarthatták volna belső hierarchikus viszonyaikat,bekerülési és együttélési szabályaikat. Lényegében- az aluljáróhoz hasonlóan - csak egy rendszeresen„látogató” utcai szociális munkás tartotta volnavelük a kapcsolatot, kívülről figyelve (később esetlegterelgetve) a csoport belső folyamatait. E pályázatonsajnos nem nyertünk, így a bandák számára mostsem tudunk alternatívát kínálni.(c.) A páros elhelyezésre alkalmas ingatlanok korlátozottszáma miatt - kalandvágyból - elkezdtünk utcán, parkban,élő párokat közvetlenül BMSZKI által bérelt lakásokbaköltöztetni. A kitűzött cél ezekben az esetekben -sok szolgáltatással, szociális munkával, intenzíven fokozódóegyüttműködési követelményekkel nehezített e-gyüttműködési megállapodással - egy viszonylag rövid- 6 hónapos - az időszak alatt a bérleti jog átvételénekés az önálló lakhatás legalább átmeneti fenntartásánakelérése.(d.) A Nyugati pu. környékén a hajléktalanok nappali tartózkodásaés ellátása/ellátatlansága terén kialakult helyzetegyik lehetséges rendezési kísérleteként tárgyalásokatkezdtünk az Állomásfőnökséggel egy kellően nagybefogadó képességű helyiségcsoport használatba vételéről, melyben az utcai szociális munkásokra alapozvakomplex szolgáltatásokat nyújtó egységet szerveznénk.(fanázianevén: „szociális” váróterem információs ésügyintézési, higiénés szolgáltatásokkal, teával-szendviccsel.stb.) figyelemre méltó, hogy a MÁV nem zárkózottel ettől a kezdeményezéstől.(e.) Rendszerezett tapasztalatok közreadása még talán korailenne, de a kísérleti szakasz mind az (a.) mind a (b.)pontban jelzett program esetében lezárult, jelenleg aprogramok extenzív kiterjesztésének szakaszában vagyunk.Most tehát itt tartunk .Az előkészületekből tudjuk, hogy az „aluljáró kérdés” - atéli hallgatólagos végrehajtási moratóriummal párhuzamosan- a felszín alatt továbbra is napirenden van.Vélhetően ebből a rendészeti tervező műhelyből hallatszottki a Magyar Hírlapban megjelent elgondolás, mely szerint„a hajléktalanok életének megóvása érdekében” akár akaratukellenére is be lehetne vinni őket kórházba vagy melegedőhelyre.PELLE JÓZSEFfszki@mail.inext.hu10

HAJLÉKTALAN - HÁLÓEZ CSAK EGY PÉLDA...Ez csak egy példa. Csak egy, a számtalan többi, hasonlóközül. E rendhagyónak nem mondható esemény a budapesti,„Kálvária utcai éjjeli menedékhelyen” történt meg.A fent említett intézmény második éve (a téli időszakban)a BMSZKI Dózsa éjjeli menedékhely férőhelybővítése.* * * * *Reggel nyolcra mentem. Elolvastam éjszakás kollegámbejegyzését az elmúlt éjszakáról. Szeretnék ebből szószerint idézni:"…B.B.-né „beteg” (szül.1925) a "beteg"-et azért tettemidézőjelbe, mert az orvos azt mondta az asszonyra, hogynem beteg. Meglepődött, amikor kértem, hogy ezt írja isalá. Közöltem vele, hogy az ő felelőssége, ha tüdőszűrő ésÁNTSZ papír nélkül közösségbe helyezi a hölgyet. Azügyfélnek hallhatóan nehéz légzése van, a szagáról ítélvehetek óta nem tisztálkodott, nyakán vakaródzási nyomokláthatók. A mentő sofőrjének magatartása minősíthetetlenvolt. Tudatosítani kéne a mentősökben, hogy ez éjjelimenhely, nem éjjeli "ledobóhely". Az ember ha ilyenhelyzetbe kerül, akkor már csak megvetés jár neki és nemkerülhet kórházba? Hálótársai szóltak, hogy elviselhetetlenülbüdös. Igazuk volt. Áthelyeztünk az előtérbőlegy asztalt a hálóba és a hálóból egy matracot azelőtérbe. Kértem, hogy holnap menjen az ÁNTSZ-be és amosodába. Tüdőszűrő is szükséges, ha itt akarja tölteniaz éjszakáit. Tudta ő is, hogy büdös és meglepő volt az,ahogy elfogadta, hogy az előtérbe teszem. Ő segített azasztalt kivinni és a matracot átvinni. Régen bánhattakvele emberhez méltó módon. Hajnalban hozott még kétbeteget a mentő, akiket más helyen nem fogadtak. Itt mármérges volt az orvos. Mellesleg az intézmény udvara balesetveszélyes,csak jégtörővel lehet feltörni, a DózsaGyörgy úti központból küldjenek jégtörőt, amíg balesetnem lesz"Idézet vége (a mentőautók rendszáma fel van tüntetveminden esetben). Másnap reggel én voltam a „Váltás".Elolvastam a füzetet, és megnéztem az előtérben elhelyezettasszonyt. A helyzet rosszabb volt, mint gondoltam. Aradiátorba kapaszkodva, sípolva, hörögve kapkodta alevegőt egy pici, törékeny néni. A helyiségben valóbannagyon büdös volt. Szólni hozzá, kérdezni valamit, ebbenaz állapotában nem lehetett. Minden energiáját az állvamaradásra fordította. Mentem gyorsan, hogy hívjam amentőket, azonban ez nem volt egyszerű. Az első próbálkozásomnálelmondtam, miről van szó. Végighallgattak,aztán letették. Másodszorra sikerült gyorsan mondanom adoktor úr nevét, aki aláírta, hogy semmi baja a néninek.Szó nélkül átkapcsoltak valahova, ahol újra elmondtam,miről van szó. Újabb átkapcsolás. Itt már szóltak hozzám,sőt ellenkeztek. Felemeltem a hangom: az idős asszonybeteg, orvosnak kell látnia. Újabb kapcsolás: „na jó”, hallatszotta telefonból.A mentő viszont hamar megérkezett. Testületileg megnéztéka nénit, aki ha lehet, addigra még rosszabbul volt.Segítettem összepakolni. Szatyrába tettem néhány májkonzervet- mintha ez jelentene valamit! Besegítettük amentőbe, kérdeztem hová viszik. Először lefertőtlenítik -hangzott a válasz, azután valamelyik kórházba. Nem lehetettmegtudni, melyikbe. Közben azért a hideg udvaronrám ömlesztettek egy csomó jótanácsot, s a lelkemre kötötték,hogy ilyenkor a Delta mentősöket kell hívni. Elmentek.Tudakozón keresztül hívtam a Delta mentősöket, hiszeneddig szégyen ide, szégyen oda, nem hallottam róluk. Reméltem,hogy végre megtaláltam a megoldást az ilyen éshasonló esetekre. Mint kiderült az Országos KatasztrófaElhárító Delta Mentőszolgálatot hívtam. Egy szigorúhangú nő vette fel a telefont. Tudakozódó kérdést tettemfel, amire a válasz az volt, ők nem foglalkoznak „hajléktalanokkal”- a szóba még a hangja is beleremegett, nyilvána hideg futott végig a hátán – mert nincs ÁNTSZ papírjuk.És akinek van? – kérdeztem. Azokkal sem.Megköszöntem a tájékoztatást.Leültem. Futó ”talajtalanság” érzése vett rajtam erőt.Hol is vagyunk? Ahol egy 78 éves asszony az utcán, egyéjjeli menedékhelyen, kórházban tölti – talán utolsó heteit,napjait. Hogy került ilyen helyzetbe? Talán már nem isemlékszik rá, de hisz ez most mindegy is. Két nehéz levegővételközött, vajon hányszor jut eszébe az emberi méltósága?És hol van az én emberi méltóságom falak és kiskapukközött?Ezt követően hívtam a Dózsát a "jégtörő ügyben". A műszakidolgokkal foglalkozó kolléga mondta, hogy mostnincs „jégtörőjük”. De kaptam jó tanácsokat. Szórjuk felaz udvart homokkal, ha nincs homok, öntözgessük forróvízzel. Ezt is megköszöntem. Az órát néztem, fél 11 volt.Egy sima, szikrázóan napsütéses szerda.HORVÁTH ÁGNESszociális munkásVAJON OLVASÓINKNAK IS ILYEN SZÖRNYŰ TAPASZ-TALATAI VANNAK?ÖRÖMMEL KÖZÖLNÉNK MÁSOK (AKÁRCSAK PÁRSOROS) ÉSZREVÉTELEIT IS E TÉMAKÖRBEN.A SZERK.Ez az írás a „Révészek” c. lap 20003./2.számában megjelent írás újraközlése.11

HAJLÉKTALAN - HÁLÓ„HAJLÉKTALANOK ÉJSZAKÁJA”DEBRECENBEN - - - - ÉS - - - - BUDAPESTENA debreceni ReFoMix Kht. Gondozási Központaz országos programhoz kapcsolódva hirdettemeg hajléktalan akcióját. Egész éjszakás virrasztásunk,csendes, szolidaritást erősítő demonstrációvolt a hajléktalanok mellett.A Nappali Melegedő és az Átme n e t i Szálló közös kerthelységét„ünneplőbe öltöztettük”. Az estlátványostűz és fáklyagyújtással kezdődö t t ,mellyel a program komolyságáta k a r t u kjelképezni. A házigazdák részérőlVargaSándor mondott megnyitó beszédet,majd a 20 fő elhe-lyezésére szolgálótéli krízisszállót avatta fel Debrecen VárosAlpolgármestere. Kama-rakórus kíséretébentartott csendes, refor-mátus istentiszteletután koszorúztuk mega kerthelyiségbenlévő és az elhunythajléktalanokemlékére felállított Vasúti Szociális Szolgálat K o p j a f á t .(Lásd: a lap jobb alsó sarkában!) Az eseményenmegjelent szociális szakemberekés ügyfelek este hét órától kezdve, a kertbennézték meg az „Utcaképes” című filmet.A filmvetítéssel párhuzamosan „teajárat”indult, melynek keretében egy tál melegételt és forró teát kaptak a rászorulók.A teajárat végeztével a hajnalig tartó virrasztás vettekezdetét.A debreceni programban résztvevők száma kb. 250-300fő volt. A szociális szakmát főként a területen dolgozószociális szakemberek képviselték, de szép számmalvoltak jelen középiskolai hallgatók és „civilek” is. Avirrasztáson kb. 100 hajléktalan ügyfél vett részt.Az est érdekessége a hajléktalanok által elmondott spontánhozzászólás volt, melyben kifejtették,hogy az ilyen és az ehhezhasonló programok milyen fontosakszámukra, és miközbenérzik ugyan a gondoskodást, denap mint nap legalább annyirameg kell tapasztalniuk azt a szakadékotis, mely közöttük és az„átlag állampolgár” között tátong.A visszajelzések megyeszerteegyértelműen pozitívak voltak,ezért bizton állíthatjuk: egy kissémi is hozzá tudtunk járulni azadományozó kedv erősödéséhez,a figyelem felkeltéséhez, ahajléktalanok negatív megítélésénekcsökkentéséhez.A sajtó érdeklődése erős - talántúlságosan is erős (!?) - volt. U-gyanakkor a program sikeréhezkétségtelenül hozzájárult, hiszen az általuknyújtott propaganda segítette az adományokérkezését és a magas részvételiszámot.Egyértelmű sikernek könyveljük el,hogy az estet megszervező szociálisszakember-csapat kohéziója erősödött,a megszerzett tapasztalatok birtokábanpedig még nagyobb lelkesedéssel fogjukmegszervezni a következő, hasonlóprogramot, 2004-ben. (Debrecen, 2003. november)FARKAS ANIKÓ(Átmeneti Szálló Intézetvezető)ekhusz@refomix.huA „Hajléktalanok éjszakája” budapesti rendezvényére felkértüka téli krízis-ellátást végző szervezeteket, hogy az érdeklődőknek(politikusoknak és civileknek) mutassák meg utcaiszolgáltatásaikat. Bemutatkoztak a mozgó orvosi járatok,teajáratok, meleg ételt osztó buszok; össze lehetett hasonlítania teákat és a babgulyásokat. Az utcai gondozó szolgálatokmeleg ruhát, takarót osztottak a rászorulóknak.Bár országgyűlési képviselők, a budapesti kerületek polgármestereiés a sajtó képviselői kaptak „VIP-meghívót”, mégiselhatároztuk, hogy mindenkit (hajléktalan embert és polgármestertegyaránt) ugyanabban a a bánásmódban, fogadtatásbanrészesítünk. Nálunk a „VIP-pohár” is műanyagbólvolt. A résztvevő szervezetek munkatársaival,önkénteseivel és az érdeklődőkkel együtt összesen 300-350-en lehettünk. A szervezők a “Hajléktalanok éjszakája”feliratú kitűző mellett névtáblát is viseltek,“rendező” felirattal, s minden érdeklődőnekkészségesen a rendelkezésére álltak -ismertették programjaikat, megmutattáktevékenységi területeiket és feleltek a hajléktalan-ellátássalkapcsolatos kérdésekre.Minden érdeklődő végigkóstolhattaa teljes ételválasztékot,és a mele-gedő sátorrészben egyarántlepihenhetett ahajléktalan és a civil vendég.Mókás helyze-tek is adódtak, mint amikorpéldául az e-gyik szociális munkás felfedezettegy sí-ruhába öltözöttpárt, egy 10 éves formagyerekkel. A melegöltözékből arra gon-dolt, hogy biztosana szabadban éjszakáz-nak, ezért odamenthozzájuk, szóba ele-gyedtek és megkérdezte,tud-e valamibensegíteni. A párkedvesen megköszönte a felajánlást, de -mint mondták - a környéken laknak éscsak leugrottak körülnézni, semmilyen segítségetnem igényeltek.FEHÉR BORÓKAborszeki@mmszbp.hu"RÉS" Szociális és Kulturális Alapítvány12

HAJLÉKTALAN - HÁLÓHAJLÉKTALAN VILÁGKUPA !A „Graz-Európa Kulturális Fővárosa 2003”fesztivál keretein belül került sor a HajléktalanokVilágkupájára, 2003. július 7-13. között. Arendezvényt a média kitüntetett figyelme kísérte:25 TV állomás (köztük a Duna TV), és a sajtó„nagyjai” tudósítottak róla. Az eseményt azUEFA 15.000 euróval támogatta. A kupán 18ország focicsapata vett részt, melyek hajléktalanokból,illetve olyan személyekből álltak, akikhajléktalan kiadványokat terjesztenek.A kupát a Caritas/Austria, a Hajléktalan KiadványokNemzetközi Hálózata (INSP), a Megaphon(grazi utcai lap) szervezte.A meccsek Graz központjában két pályán zajlottak,20.000 érdeklődő előtt. Kísérő programkéntutcazenészek adtak koncerteket. Az eseményrőlMirek Dembinski, lengyel filmes forgatott dokumentumfilmet„Vesztesek és Győztesek” címmel,és Robert Haidinger, osztrák fotóművész készítettképeket.Íme a vélemények egy csokra:„Ezeken az estéken focistákat láttunk, nem hajléktalanokat.Grazban láthattuk, hogy a futballvisszatér az eredeti gyökereihez, az utcára, szenvedélyesjáték, felejthetetlen emberi érzésekkel,pillanatokkal.” (A verseny website-ja)„A fociban hatalmas lehetőség van, hogy egyesítseaz embereket, örömet szerezzen, és ledöntsea korlátokat. A sport új lehetőséget nyújthat akrízisbe került embereknek.” (Mirek Dembinski,filmes)„A Világkupa kísérlet arra, hogy a futball pozitívenergiáit felvonultassa a hajléktalanság és aszegénység elleni harcban.” (Graz polgármestere)„Remélem, hogy ez az úttörő vállalkozás, melytalálkozási pont futball, kultúra, és szociális integrációközött, segít a tudatosság növelésében,a hajléktalanok helyzetét javítja”. (Gerhard Aigner,az UEFA elnöke)„E nagyszerű sport-tevékenység segítségével ahajléktalanok méltósága és büszkesége megerősödik.Az ilyen események arra késztetik az embereket,hogy szembenézzenek olyan komoly szociáliskérdésekkel is, mint a hajléktalanság és kirekesztettség- és új nézőpontból gondolják végigazt.” (Lena Patterson-házigazda)Folytatása következik: INSP Hajléktalan Világkupa,Gothenburg, Svédország, 2004.július25-31.13

HAJLÉKTALAN - HÁLÓTAPASZTALATCSERE A HAJLÉKTALAN-ELLÁTÁSBANA MAGYAR-OSZTRÁK HATÁRSZAKASZONAz osztrák oldalon kiírt PHARE INTERREG IIIA pályázatkeretében tapasztalatcsere kezdődött a „HAJSZOLT” Egyesületés a BAWO, osztrák ernyőszervezet között. A két szervezetmég a 2002. év végén kötött együttműködési megállapodástazzal a céllal, hogy a szakmai tapasztalatok cseréjét, ajövőben erre lehetőséget kínáló pályázatok keretében tegyelehetővé. Az osztrák-magyar határterület Ausztriában Burgenlandot,Bécset, a Bécs környéki területek déli részét, ésAlsó-Ausztria határos déli területeit foglalja magába.Magyarországon Győr-Moson-Sopron, Vas és Zalamegyék tartoznak a program területeihez. Az IN-TERREG IIIA pályázat az osztrák régiókkal határoscseh és szlovák területek bevonását is lehetővé teszi.Az első találkozóra 2003. júniusában Brno-ban, azÜdvhadsereg egyik szálláshelyén került sor. Az ottaniintézménylátogatáson túl felvetettük még azokat aközös kérdéseket, témákat is, amelyeket aztán a2004. január végi bécsi szemináriumon, rövid beszámolókformájában ki is fejtettek a résztvevők. Ennekmegfelelően 3 szakmai műhelybeszélgetés zajlott:(A.) Az otthon elvesztése – A kilakoltatás, mint ahajléktalansághoz vezető utak egyikeHogyan veszítik el az emberek az otthonukat és válnakhajléktalanná? Hogyan kezelik a közintézményekés a civil szervezetek a lakbérhátralékot és akilakoltatás egyéb okait? Hogyan zajlik a kilakoltatás a különbözőországokban? Milyen adataink vannak a kilakoltatásokról?Hogyan tud a szociális munka sikeresen beavatkoznia kilakoltatás megelőzésébe? Milyen források (jogi keretek,finanszírozás, stb.) szükségesek ehhez?(B.) Fiatal hajléktalanokA fiatalok mely csoportjai vannak veszélyeztetve a hajléktalannáválással? Milyen típusú szolgáltatások szükségesek?Milyen szolgáltatásokat nyújtanak a fiatal hajléktalanok segítéseérdekében? A legjobb gyakorlatoknak milyen példáivannak a különböző országokban?(C.) Lobbizás … Hálózati munka … EgyüttműködésMit tanulhatunk a különböző régiók és városok legjobbgyakorlatainak példáiból? Hogyan befolyásolja a 3 ország eltérőjogi, társadalmi és gazdasági háttere az intézményközi e-gyüttműködést? Segített-e az EU „Nemzeti Akcióterv a szegénységés társadalmi kirekesztés ellen” (“NAPsIncl”) címűprogramja a hajléktalanokért - mint a társadalmi kirekesztésáltal különösen érintett csoportért - folytatott lobbi-tevékenységben?Brno-ban, Győrben és Bécsben az együttműködésnek különbözőformái léteznek az önkormányzatok, a közintézményekszociális munkát nyújtó intézményei (ifjúsági irodák, szociálisirodák) és a civil szervezetek között. E rövid áttekintésben,a Bécs városában már jelentős sikereket elért, és a rendkívülihatékonysága miatt igen jónevű szervezet, a FAWOSáltal végzett munka néhány részletét szeretném megosztaniaz olvasókkal.Háttér információkBécs városa 315 km 2 területű, 1,65 millió lakosú. A város750.000 lakásából magán vagy céges tulajdonban áll 530.000(70%), a fennmaradó 220.000 lakás (30%) a bécsi önkormányzattulajdonában van. Ezzel Bécs önkormányzata jelenlega világ egyik legnagyobb ingatlan-tulajdonosa. Különösena régi önkormányzati lakások olcsók, megfizethetők és határozatlanidőre bérelhetők.A magán lakáspiac mind főbérlős, mind főbérlő nélküli lakásokatkínál határozott, vagy határozatlan idejű szerződésekkel.A bérleti díj összege a helytől, a bútorzattól, a bérleti viszonyfeltételitől és a lakás életkorától függ.A város főleg télidőben nyújtott nagy befogadóképességűszállókat a hajléktalanoknak.Az 1980-as évek folyamán ahajléktalanok száma hirtelenmegemelkedett, melynek legfőbboka a magán lakáspiacbérleti díjainak drasztikus növekedésevolt, valamint amunkaerőpiacon tapasztalhatónövekvő bizonytalanság.Ráadásul egyre több nő ésgyermekeik, valamint rendszeresmunkahellyel rendelkezőszemély vált hajléktalanná,olyan problémák kíséretében,mint az alkohol- ésdrogfogyasztás. A város megpróbálttovábbi ideiglenesmenhelyeket nyújtva megbirkózni a problémával.Mielőtt a FAWOS 1996-ban megkezdte volna munkáját, a kitűzöttkilakoltatások 2/3-át hajtották végre. Minden évben kb.4.000 család veszítette el a lakását és kellett új otthont, vagymenedéket keresnie valamelyik menhelyen. A bécsi bíróságokévente 20.000, lakóhellyel kapcsolatos ügyet tárgyalnak.Az ügyeknek majdnem a fele végződik olyan ítélettel, amelylehetővé teszi a tulajdonosnak, hogy kilakoltatást kérjen és eltávolítsaa bérlőt a házból.A hajléktalanok 5.000 főre becsült (akikből mindössze 500 főa szabad ég alatt alvó!) emelkedő számának csökkentése céljábóla szociális és lakásügyekért felelős képviselőtestületi tagok1996-ban megbízták a Wolkshilfe Wien-t a kilakoltatásokainak tanulmányozásával.Hogyan működik a FAWOS?Az osztrák bérleti viszonyt szabályozó törvény két cikkelyttartalmaz, amelyek arra kötelezik a bíróságot, hogy tájékoztassáka bécsi önkormányzatot a lakóhellyel kapcsolatos bíróságieljárás beindításáról és a kilakoltatás időpontjáról. AFAWOS hozzájut ehhez az információhoz, így kapcsolatbatud lépni a kilakoltatással fenyegetett emberekkel. Ezzel a lépésselértékes időt tudnak nyerni az eladósodott háztartáshelyzetének rendezésére. A FAWOS tanácsadó szolgálata azalábbi kérdésekre fókuszál:• Akar-e a bérlő a lakásban maradni? (A FAWOS csak azoknaka bérlőknek nyújt tanácsot, akiknek nincs máshovámenniük, és a lakásukban akarnak maradni.)• Melyek a jelenleg fennálló fenyegetettség okai? (Mivel ezegy senki által nem önként vállalt helyzet, mindig van egy14

HAJLÉKTALAN - HÁLÓszemélyes történet is a háttérben.)• Milyen a támogatást kérő személyi helyzete? (Hányan élneka háztartásban, a lakók kora, stb.)• Milyen jogi státusban bérli a lakást? (A bírósági eljárás szakasza,a bérleti megállapodás típusa, stb.)• Milyen a segítséget kérő anyagi helyzete? (Foglalkoztatásihelyzete, jövedelme, kiadásai, adósságai, stb.)• Milyen egyéni megoldási stratégiát választ? (Mi az, amitmár megtett a bérlő azért, hogy a helyzeten úrrá legyen?)A lehetséges perspektívák meghatározásaSzolgáltatások:• A szociális munkások tanácsokat adnak a lakhatási igényeksaját forrásból történő fedezésével kapcsolatban.• Információt adnak a bérleti jogviszonyt szabályozó törvényről,és arról, hogy miként kerülhető el az otthon elvesztése.• Információt adnak a bérlői jogokról, a támogatások és segélyekhozzáférhetőségéről.• Segítenek egyéni pénzügyi terv megszerkesztésében, ami különösenfontos, hiszen a költségek gyakran messze meghaladjáka jövedelmeket, és a prioritásokat. Ezért szükséges aszemélyi kiadásokat átvizsgálni. A tanácsadás és a szociálistámogatás segíthet az emberek jövedelmének növelésében.• Segítséget nyújtanak a tulajdonosokkal folytatott tárgyalásokban.A kilakoltatások általában költségesek és időrablóak.• Kivételes esetekben a lakbérhátralék fedezésére a FAWOSpénzügyi támogatást is tud adni, azzal az alapelvével összhangban,hogy „segítséget kínál az önsegítésre”. Céljuk: minélelőbb helyreállítani az egyénnek azon képességét, hogyéletéről önálló döntéseket tudjon hozni, és ne kerüljön újrahasonló helyzetbe. Egyszeri pénzügyi támogatást abban azesetben adnak, ha meg vannak győződve arról, hogy a kilakoltatásnem fog megismétlődni.Eredmények, megállapításokA FAWOS munkájának eredményeképpen a 63%-os végrehajtottkilakoltatási arányszám 25%-ra csökkent!Az általuk regisztrált háztartásoknak közel felében van kiskorúgyermek. A legveszélyeztetettebbek az egyszülős háztartások.Ilyen esetekben a kilakoltatás négyszer inkább jelent fenyegetőrealitást.A törvények bonyolultak és gyakran változnak, ami az érintettekszámára megnehezíti az értelmezést. A FAWOS munkatársaiügyvédek. Sok kliensük hírből értesült a szervezet munkájárólés így időben tudott tanácsot kérni a kilakoltatási eljárás beindításánakelkerülése érdekében. Az időzítés nagyon fontoskérdés, ugyanis ha egyszer már megtörtént a kilakoltatás, akkornem tudnak mást tenni, mint valamelyik menhelyre irányítjákaz érintetteket. Sok múlik a prioritások helyes megítélésén.Sokkal fontosabb a lakást megtartani, mint autót fenntartani,hitelt törleszteni, vagy biztosítást fizetni.Végezetül - a szervezet kimutatásai szerint - munkájuk jelentősmegtakarításokat eredményez a város számára: A prevenciósmunkára fordított 1 EURO 15 EURO-s megtakarítást eredményez!A bécsi szemináriumot követő utolsó „állomása” a „HAJ-SZOLT” Egyesület részéről hamarosan megszervezendő győritalálkozó lesz, ahol terveink szerint a következő közös pályázatrészleteiről is szó esik, és további részleteket kívánunk megtudnia bécsi prevenciós munkát támogató jogi keretekről.BAKOS PÉTERpeter_bakos@refomix.huKÖNYVAJÁNLÓMEGJELENT a KAPOCS digitális évkönyv 2003.A CD tartalmazza a szociális és gyermekvédelmi ágazat adatait,válogatást a KAPOCS c. folyóirat első öt számában megjelentcikkeiből, valamint hasznos, rendszerezett adatbázisokat aszociális és gyermekvédelmi intézményekről. Tartalmaz a képzésekkel,szakképzésekkel, továbbképzésekkel és szakvizsgávalkapcsolatosan információkat, adatlapokat is, de egy helyenelérhetővé teszi a szociális és gyermekvédelmi ellátásban tevékenykedőszakemberek számára nélkülözhetetlen jogszabályoklegfrissebb változatait. A kiadvány ára: 800,- Ft.Megrendelhető a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai IntézetKépzési Központjától:3100 Salgótarján, Kossuth L. u. 2.Terjesztő: Somoskői AndreaTel.:32/416-833, fax: 32/317-420e-mail: andrea.somoskoi@ncsszi.huCigányok a szociális földprogrambanSzerk.: Szoboszlai Zsolt, Gondolat Kiadó, Bp., 2003.A könyv nyolc önálló tanulmányban elemzi a szociálisföldprogramokban dolgozó roma és nem roma kedvezményezettektársadalmi jellemzőit, a program eredményeit,valamint a társadalmi kirekesztettség és a digitálisszakadék fontosabb dimenzióit. Bemutatja a vállalkozóikedv alakulását, valamint egy kistelepülés-fejlesztésimodellt, s értékeli a több településen zajló szociális földprogramoklehetőségeit, eredményeit.Megrendelhető: Gondolat Kiadó, Bácskai IstvánTel.: 1/338-3544. Ára: 2.350,-FtMÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A PSZICHIÁTRIAISZOCIÁLIS OTTHONOK MEGÚJULÁSÁÉRTSzerk.: dr. Harangozó JuditA folytonosan változó jogi környezet, az EU normák, a kliensekés hozzátartozóik bővülő szükségletei újfajta szakmaimódszerek és szervezeti feltételeket támasztanak. A kiadványa pszichiátriai betegekkel foglalkozó szolgáltatók számárakíván gyakorlati segítséget nyújtani e módszertanimegújuláshoz. Az első fejezet a jogszabályok gyakorlatiszempontú értelmezésével foglalkozik, míg a másodikbanaz állapotfelmérésről, a gondozási terv készítéséről, valaminta gondozás és a rehabilitáció során alkalmazható eljárásokrólkap tanácsokat az olvasó. A harmadik fejezet az intézményhatékony és rugalmas működéséhez kíván segítségetnyújtani.A módszertani füzet team munka eredménye, ezzel is utalvaa komplex gondozási szemlélet fejlődése, valamint a multidiszciplinárisegyüttműködés szükségességére.A kiadvány megrendelhető a Fővárosi Önkormányzat IdősekOtthonától:pestiotthon@axelero.hufax: 1-254-004115

HAJLÉKTALAN - HÁLÓ10 ÉVES A BMSZKI ?!Az Ország-Világ 1931. március 8-án ezt írja a „Szegények szállója- a Népszálló” című cikkében:„Az a bizonyos pesti jassz-humor, amely néha cinikus kíméletlenséggelmég a könnyeken és a szomorúságon át is utat törmagának, a székesfőváros egyik nagyszerű karitatív intézményét,a Népszállót, amely ott terül el az Aréna út 150-152. számaalatt, a Váci-út közelében, elnevezte Grand Hotel Nimolénak.’Nimolé’ jassz-nyelven azt jelenti, hogy „nincsen dohány”,pardon, hogy nincsen pénz, aminthogy a Népszálló lakói köztalkalmasint csak elvétve akad egy-egy többszörös milliomos.”„… az erős kifogás alá eső tömeges szállóhelyeken 10-40 fillértis elkérnek a vendégtől egy éjjelért, holott gyakran a földreszórt rongyok helyettesítik az ágyat.”„A Rowton-szálló technikai vezérelve abban van, hogy mindenvendégnek egy elkülönített hálófülkét biztosít éjjelre az emeleteken,de minden egyéb szükségletéről a földszinti közös helyiségekbengondoskodik. … A Rowton-szállók önfenntartó üzletivállalatok, melyek Londonban 4%-ot jövedelmeznek.”„A Népszállóban rendes hálófülkéket és külön hálófülkéket ajegyutalvány előzetes megváltása mellett lehet bérelni. Egy éjjelre60f, egy hónapra15K 60f.”Ezek az elképesztőenérdekes sorok aBMSZKI és a MenhelyAlapítvány közöskiadványában olvashatók.Az „Otthontalanul…Tégy azemberért!” című kiadványsorozataBMSZKI-ben TatárBabettnél rendelhetőmeg ( Tel: 320 - 3095 ).A sorozat első kötete:• Győri Péter: „Hajléktalanok Menhelye Egylet” - az első fővárosihajléktalanügyi kezdeményezés• Győri Péter - Sass Lajos: A Népszálló története I: 1912-1990No és a második:• Bényei Zoltán - Gurály Zoltán - Győri Péter - MezeiGyörgy: Tíz év után - gyorsjelentés a fővárosi hajléktalanokról- 1999• Gurály Zoltán - Győri Péter - Mezei György - Pelle József:A margó szélén, Hajléktalan emberek Budapesten a századfordulóéveiben (1999-2000-2001)A BMSZKI vaskos évkönyvében (1993-2003) pedig ezekkel aszavakkal kezdődik az évfordulós megemlékezés:„Valójában még nem érett meg a helyzet arra, hogy összefoglaljukés értékeljük a BMSZKI (korábban FSZKI) megalapításánakés eddigi működésének történetét. Az időbeli áttekintéskedvéért azonban összeállítottunk egy vázlatos intézménykronológiát,s CD-mellékletként közreadjuk az intézménymegalapításához, eddigi történetéhez kapcsolódó dokumentumokválogatott gyűjteményét. Ezek talán segítségül szolgálhatnakazoknak, akik elmélyültebb értékelő, elemző módon szeretnénekfoglalkozni a Budapesti Módszertani Központ és Intézményeineka kialakulásával, működésével, változásaival. -Győri Péter”A BMSZKI 10. születésnapján tartott ünnepségen Vecsey Miklóshajléktalanügyi miniszteri biztos egy kosárra való szimbolikusajándékot adott át az ünnepeltnek. Szerkesztőségünk iscsatlakozik a gratulálókhoz. Legyen a mi stílszerű, szimbolikusajándékunk ez a válogatás e remek kiadványokból!1988. január 1-jén a Fővárosi Tanács Átmeneti Munkásszállóita tanács Egészségügyi Főosztálya közvetlen irányítása alól aDózsa György út 82. sz. alatti Fővárosi Szociális Otthonhozcsatolják.1988. június 4-én megjelenik – több évtized után először – egyírás arról, hogy 1987. volt a hajléktalanok éve és Magyarországonis vannak hajléktalan emberek. Ezt követően elkezdenekfolyamatosan és gyakran foglalkozni a hajléktalanság kérdésévelis a hazai elektronikus és nyomtatott sajtóorgánumok.1988. szeptember 22-én felemelik a Fővárosi Tanács ÁtmenetiMunkásszállóin fizetendő lakbéreket.1988. október 17-én Ungi Tibor (a Könyves Kálmán krt-imunkásszálló – „görög kolónia” – lakója, később a Fedél Nélkülújság alapító szerkesztője) tiltakozó panaszlevelet küld alakbéremelésről, a szállókon uralkodó állapotokról különbözőszerkesztőségeknek és Győri Péternek, a Tudományos DolgozókDemokratikusSzakszervezete(TDDSz)képviselőjének.Ezt számos levélváltásköveti(TDDSz –VIII.ker.MSzMP, FővárosiTanács,Szociális és E-gészségügyi Minisztérium).Ungi Tibort rendőri és intézményi zaklatások érik, a sajtó folyamatosanfoglalkozik a kérdéssel, újra felfedezi a Dobozi utcaiszállást („Lordok Háza”). A kérdés a Fővárosi Tanács napirendjérekerül, a TDDSz képviselője – a Terézvárosi CsaládsegítőKözpont szakemberei (Bognár Szabolcs és Gosztonyi Géza)bevonásával – az érintettek és a Fővárosi Tanács illetékeseijelenlétében tárgyalást kezd a terület országgyűlési képviselőjével.A tárgyalások közvetlen eredménnyel alig járnak.1989. február 28-án a kezdeményezők megalapítják a„Hajléktalanokért” Társadalmi Bizottságot (HTB), mely16

HAJLÉKTALAN - HÁLÓnem-jogi személyiségű állampolgári kezdeményezésként„Helyzetjelentés” címmel folyamatos tájékoztatókat juttat el asajtó és a döntéshozó szervezetek részére. Ezekben felhívják afigyelmet a hajléktalanság múltbeli és éppen kialakuló formáira,a probléma lehetséges kezelésének formáira. Többek közöttnyilvánosságra hozzák az átmeneti munkásszállókon zajló fegyelmieljárások jegyzőkönyveit, illetve állásfoglalásukat, javaslataikate szállók jövőbeli működtetésére vonatkozóan. („Azérintett intézményeknek az aktuálisan más lakhatási lehetőségekkelnem rendelkező, hajléktalan személyek – fővárosi – átmenetiszállóiként (hajléktalanok menhelyeiként) kellene funkcionálniuk.”)1989. során folyamatosan szerepel a sajtó fórumaina hajléktalan kérdés.1989. november 6-án a Fővárosi Tanács VB. dönt arról, hogy23 millió Ft-ért felújítják a Dobozi utcai menedékhelyet. Eztmegelőzően, s ezt követően is folynak a „szakértői tárgyalások”a HTB képviselője és a fővárosi ügyosztály vezetése között arról,hogyan lehetne a hajléktalanok lakhatási problémáit megoldani.1989. november 29-én az addig a Keleti pályaudvaron csövezőkegy – magukat hajléktalanoknak nevező – csoportja, miutánsikertelen tiltakozások közepette (HTB, sajtó, SzDSz helyiaktivistái) a MÁV kirakja őket a pályaudvarokról, ülődemonstrációbakezd a Blaha Lujza téri aluljáróban.1989. december 2-án a Minisztertanács foglalkozik a helyzetmegoldáskérdésével, döntés születik arról, hogy a „Zárolt ÁllamiVagyont Kezelő és Hasznosító Intézmény” (a későbbiKincstári Vagyonkezelő Igazgatóság) biztosítson ingatlant avolt Munkásőrség, illetve a felesleges MSzMP-ingatlanok közülaz elhelyezéshez.1989. december 4-én a majdani elhelyezés reményében befejeződikaz ülődemonstráció, a résztvevők, majd a hozzájuk csatlakozókátmenetileg egy csepeli szakmunkásképző tornatermébenkapnak helyet.… Folytatás: a BMSZKI évkönyvben ...MEGNYÍLT!A Nógrád Megyei Alkohol Ellenes KlubokTagjai Egyesületének fenntartásában2001.április 1-től Védett Szálló nyílt Balassagyarmaton,a Rákóczi út 125-127-ben.Átmeneti elhelyezést biztosító pszichiátriai ésszenvedélybetegek otthona 10 fő elhelyezésére.Az intézményi térítési díj az önköltséggel azonos78.400,- Ft/hó, ami napi 2.613,- Ft.Az ellátást igénybe vevők jövedelmük 60%-áigszemélyi térítési díjat fizetnek.Kovács BélánéFax: 06-35-5050921% 1%Kedves Olvasónk!Kérjük, támogassa adója 1%-ával aSZOCIÁLIS SZAKMAI SZÖ-VETSÉGET és a szociális munkát!A támogatás összegét közhasznú feladatainkmegvalósítására fordítjuk.Adószámunk:18153268-1-43Bankszámlaszámunk:10402283-22801933-00000000A szaggatott vonal mentén vágjaki a mellékelt nyilatkozatot.(Fénymásolható, továbbadható.)Segítségét köszönjük!Márton Izabella, titkárFONTOS!A nyilatkozatot tartalmazó borítékhátoldalát a leragasztásonátlósan alá kell írni!1% 1%RENDELKEZŐ NYILATKOZATA BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓLA kedvezményezett adószáma:A kedvezményezett neve: SZOCIÁLIS SZAKMAI SZÖVETSÉGEnnek kitöltése nem kötelező1 8 1 5 3 2 6 8 - 1 - 4 3TudnivalókEzt a nyilatkozatot csak akkor töltse ki, ha valamely társadalmi szervezet, alapítványvagy külön nevesített intézmény, elkülönített alap javára kíván rendelkezni.Ezt a nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabvány méretű borítékba („kis boríték”), amelye lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abban a nyilatkozat elhelyezhető legyen.FONTOS!A rendelkezése csak akkor érvényes és teljesíthető, ha a nyilatkozaton a kedvezményezettadószámát, a borítékon pedig az ÖN NEVÉT, LAKCÍMÉT ÉS AZ ADÓAZONOSÍTÓJELÉT pontosan tünteti fel!17

HAJLÉKTALAN - HÁLÓSzoboszlai Katalin – Pattyán László:A HAJLÉKTALANSÁG REGIONÁLIS JELLEMZŐI2003. júliusban került sor arra az adatfelvételre, melynekeredményeiből állítottuk össze a most következő írást aHÁLÓ olvasói számára. A kutatás elindításához óriásilökést adott az, hogy a hajléktalanság fővárosi jellemzőitfelmérő vizsgálatok mellett 1 , hiányoznak a megyei vagyéppen regionális mintavételen alapuló kutatások. Éppenezért tartottuk fontosnak, hogy az ország más területeinekjellemzőit is megismerjük. Többek között ezértvállaltuk fel a hozzánk „közel eső” négy megyeszékhelyentartózkodó hajléktalanok megkérdezését. A kérdőíveketa nyíregyházi képzésbe járó szociális munkás szakoshallgatók vették fel, akiknek köszönetet mondunkmunkájukért.Kutatásunk 4 megyére (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg,)terjedt ki. Kérdőíves vizsgálatot végeztünk, azadatfelvételre a megyeszékhelyeken került sor. A kutatásbabevont megyeszékhelyeken a válaszadók (N=375)aránya a következőképpen alakult: Nyíregyháza 126 fő(34%), Miskolc 125 fő (33 %), Debrecen 74 fő (20%) ésSzolnok 50 fő (13%).A kutatás indításakor nem törekedtünkarra, hogy a jelzett városokban élő teljes hajléktalanpopulációt felmérjük. Akadályként merült volna fel,hogy nincsenek pontos adatok a településeken élő hajléktalanokszámára vonatkozóan. Ez alól kivétel Debrecen,ahol néhány évvel ezelőtt regisztrálták a hajléktalan-ellátórendszerbensegítséget kérő hajléktalanokat,ami alapján kb. ezer főben állapították meg a Debrecenbentartózkodó hajléktalanok számát. A többi városbantudomásunk szerint hasonló regisztráció nem történt,ezért csupán becsült adatok vannak a hajléktalanok számáról.Országos és fővárosihelyzetet tekintve sem lehetpontos számadatokkaltalálkozni 2 . A becsült adatokmellett, az egyes ellátásokatigénybe vevők számaadhat támpontot erre vonatkozóan,valamint a szállástnyújtó ellátások esetében, aférőhely-számok, és azokkihasználtsága jelenthet kiindulópontota hajléktalanokszámának meghatározásakor.- FEDÉL NÉLKÜLI --EFFEKTÍV HAJLÉKTALAN-- LAKÁSTALAN -- OTTHONTALAN -A hajléktalanokról készülőEllátásiformaÉjjelimenhelyÁtmenetizállóNappalimelegedőBentlakásos +kiléptetőCsaládokátmeneti otthonaEgyéb (pl.albérlők háza 6 )Hajdú-Biharmegyekutatások módszertani kérdése, hogy a „hajléktalan”gyűjtőfogalom mely részcsoportját vizsgáljuk. A lakhatáshozvaló viszony alapján egy fővárosban készültkutatás 3 módszertanát követtük:Fedél nélküliek: akik éjszakáikat életvitelszerűen közterületentöltik.Effektív hajléktalanok: a fedél nélküliek, valamint azok,akiknek semmiféle tartós lakhatási lehetőségük nincsen,átmeneti intézményekben, vagy megtűrtként tartózkodnakvalahol.Lakástalanok: fedél nélküliek, effektív hajléktalanok,vagy akik átmenetileg lakásban töltik éjszakáikat, de alakás folyamatos használata fölött nem rendelkeznek.Otthontalanok (hajléktalanok): fedél nélküliek, effektívhajléktalanok,lakástalanok, vagy lakással rendelkeznekugyan, de az alkalmatlan arra, hogy benne otthont rendezzenekbe, családot alapítsanak.A fenti csoportosítást követve a teljes minta 34%-a fedélnélkülinek, 66%-a effektív hajléktalannak tekinthető. Ezutóbbi csoportból a teljes minta 45%-a hajléktalanok átmenetiintézményeiben, 21% más lakhatási formában élta kérdezés idején.ELLÁTÁSI FORMÁK MEGOSZLÁSAA VIZSGÁLT TERÜLETEKENAz országos adatokat megvizsgálva megállapítható,hogy a hajléktalanok ellátására (átmeneti, vagy tartósbentlakására) szolgáló intézmények férőhelyszámai1998-tól csökkentek. A mintegy nyolcezer férőhely 14-16%-os csökkenésének oka, hogy az intézmények zsúfoltak,nem felelnek meg a minimum elhelyezésiirányelveknek 4 . A mintegy 7.000 rendelkezésre álló férőhelyis egyenlőtlenül oszlik meg hazánk területén. Afővárosban működik a férőhelyek fele, és az ellátás megyénkéntis megdöbbentő eltéréseket mutat. (Lásd az 1.sz. táblázatban a vizsgált területen működő egyes intézményekmegoszlását férőhely-típus szerint, zárójelben amegyeszékhely ellátottsági adatait.) Az érintett négy megyeszékhelyellátottsági mutatói 7 : Debrecen 23,6; Nyíregyháza15,4; Szolnok 6, Miskolc 14.Szabolcs-Szatmár-BeregJász-Nagykun-SzolnokBorsod–Abaúj–ZemplénOrszágos1998. 554 (50) 50 (50) 34 (34) 174 (80) 2.32433 (25) 103 (14) 23 (23) 211 (161) 3.616185 (185) 50 (50) 60 (40) 180 (150) 2.00037 (37) - 10 (10) 65 (53) 435146 (146) 177 (106) 80 (40) 187 (98) 1.452Nincsadat31 (31)NincsadatNincsadatNincsadatA régió megyéit figyelembe véve látható, hogy Szabolcsbana legjobb a megyeszékhelyen kívül működtetettellátások száma (5 település), míg Hajdú-Bihar me-18

HAJLÉKTALAN - HÁLÓgyében csak egy, Szolnok megyében két településen találhatóvalamilyen hajléktalan ellátási forma. Szolnokmegyében a megyeszékhelyen kívül csak nappali ellátás,Hajdú-Bihar megyében és Szabolcsban csak átmenetiszálló működik. Kiemelkedő Szabolcs megye, ahol amegyeszékhelyen kívül 90 átmeneti férőhely üzemel.Borsod megyében a legmagasabb a rendelkezésre állóférőhelyek száma, míg Szolnok megyében szállást csaka megyeszékhelyen kaphatnak a hajléktalanok.Szomorú, hogy megyénkben nincsen bentlakásos ellátás,rehabilitációs ellátás, valamint a hajléktalanok kilépésétsegítő férőhelyek sem működnek, így gyakorlatilag ahajléktalanságból kilábalást segítő intézmények nemfunkcionálnak, erősítve ezzel a rendszerben való bennragadást,az átmeneti intézmények diszfunkcióját, bedugulását.A NEMEK ARÁNYAA mintába került 375 főből 280 fő (75%) férfi és 95 fő(25%) nő. A nemek arányát összehasonlítva, a 2001-benfelvett budapesti adatokkal azt látjuk, hogy vizsgálatunkföldrajzi területén magasabb a hajléktalan nők száma,mint a fővárosban 8 . Ismereteink alapján elmondhatjuk,hogy a hajléktalanná váló nők viszonylag gyorsan tudnakolyan lehetőséggel élni, ami eltávolítja őket az utcánlévő vagy átmeneti szálláshelyet igénybevevő hajléktalanokköréből. Ilyen például, új ismeretségből származószívességi lakhatás, vagy lakhatásért cserébe munkavállalás,vagy a gyermekével együtt lakhatását elveszítettnő esetében a családok átmeneti otthonában valóellátás. Ez utóbbi, a hatályos jogszabályok alapján agyermekvédelem körébe tartozik, ezért az ellátást igénybevevőnők nem jelennek meg a hajléktalanok számáraszociális ellátásokat nyújtó intézményekben. Valószínűlega fővárosban több lehetőség van a hajléktalanná váltnőknek arra, hogy szívességi szálláshoz jussanak, illetvehajléktalanná válásuk esetén, a fővároson kívül keresseneklakhatási megoldást.KORMEGOSZLÁSA mintába került hajléktalanok átlagéletkora 45 év. Egy1999-ben, a magyarországi hajléktalan-ellátásról készítettértékelésben a szerzők 38-44 év közé teszik a hajléktalanok„átlagos életkorát” 9 . A regionális kutatás adataivalösszevetve látható, hogy a felső határt tekintve a keletirégió megyéiben lévő hajléktalanok esetében magasabbaz átlagéletkor. A hajléktalanok összetételét tekintveez azt jelenti, hogy többségében a középkorosztályhoztartozók válnak hajléktalanná. A mintában szereplőhajléktalanok korcsoport megoszlása a következőképpenalakul: 20-29 év közötti a hajléktalanok 14%-a, 30-60 évközötti 75%-a és 60 év felett 10%-a. Kutatásunk adataittekintve a 30-60 év közöttiek aránya hasonló a Gyuris-Oross által 1999-ben közétett adatokhoz, vagyis a hajléktalanokháromnegyede tartozik a középkorosztályhoz.Kutatásunk adatai alapján a legidősebb életkor 75 évvolt, három fő esetében. A 10%-ot kitevő 60 év feletticsoport aránya magas. A felvétel helyszíneit tekintve acsoporthoz tartozó személyek utcán, nappali ellátásbanvagy átmeneti szállást nyújtó intézményben kapnak ellátást,és nem időskorú hajléktalanok otthonában. Az okegyszerű. Országosan nagyon kevés férőhely áll rendelkezésreaz időskorú hajléktalanok ellátására. Az ún.bentlakásos intézményi férőhelyek száma 10 országosannem haladja meg az összes férőhely 10%-át.Az életkorra vonatkozó adatoknál fontos még kiemelni,hogy az utcán és az éjjeli menedékhelyen tartózkodóhajléktalanok átlagéletkora 45-46 év. Ők azok a hajléktalanok,akiknek naponta meg kell küzdeniük az életbenmaradásért, intézményi vagy intézményen kívüli szállásért.Ez az életkor, figyelembe véve a hajléktalanok kedvezőtlenegészségi állapotát és a szállást nyújtó intézményekférőhelyeinek szűkösségét 11 , évről évre csökkenti ahajléktalanok életesélyeit.CSALÁDI ÁLLAPOTA hajléktalanok családi állapot szerinti összetételét vizsgálvalegmagasabb arányban az elváltak (43%) szerepelnek,őket a nőtlenek és hajadonok követik, arányuk e-gyüttesen 26 %. Az élettársi kapcsolatban élők és a házasokaránya a mintában közel hasonló, mindkettő 10 %körüli értéket mutat. Az özvegyek aránya 7%, míg a különélőké4%. Az elváltak magas aránya igazolja azoknaka kutatásoknak az adatait, amelyek a hajléktalanság okaiközött említik a megromlott családi kapcsolatokat, házastársikonfliktusokat és a válást 12 . A Bényei-Gurály-Győri-Mezei vizsgálat 1999-ben felvett adatai szerint afővárosban lévő hajléktalanok, a hajléktalanná válásokai között első helyen a személyes okokat, konfliktusokatemlítették (64%) 13 .A regionális kutatás városaiban külön-külön is jellemző,hogy az elvált hajléktalanok száma a legmagasabb. Amagányos, társ nélküli hajléktalanok száma ebben amintában is kiugróan magas, közel 80%, ami kedvezőtlenülhat a hajléktalanok esetében a társas kapcsolatokkialakítására és társadalmi integrációjukra. Nőknél figyelhetőmeg, hogy hajléktalanként viszonylag hamaralakítanak ki élettársi kapcsolatot, mivel biztonságotnyújt nekik, ha valakihez tartozhatnak. Az élettársi kapcsolatbanélőket városonként tekintve, Nyíregyházán jellemzőleginkább az élettársi kapcsolat.ISKOLAI VÉGZETTSÉGA mintába került hajléktalanok iskolai végzettségét tekintvetöbbségben a 8 általános, illetve szakmunkás végzettséggelrendelkezők teszik ki a hajléktalanok közelháromnegyedét (74%). Ez az eredmény megegyezik aGyuriss-Oross (1999) által közölt adatokkal 14 . Az érettségivelrendelkezők aránya 12%, míg a diplomásoké4%. Érdekes adat azoknak a jelenléte, akik nem fejeztékbe a 8 általános iskolát, akik a minta közel 10%-át (36fő) jelentik. A vizsgált városok adatai alapján 8 általánosiskolát be nem fejezők száma Miskolcon a legmagasabb(16 fő). Összevetve a nemre jellemző adatokkal azt látjuk,hogy többségében a férfiak nem fejezték be az alapfokúoktatási intézményt.ELŐZŐ ÉJSZAKAKutatásunk során választ kerestünk azokra a kérdésekre,19

HAJLÉKTALAN - HÁLÓmelyek az éjszaki szálláshelyek formáiról adnak információt,illetve arról, hogy esetenként mennyi időt töltenekel ott a hajléktalanok. Feltételeztük, hogy a szállástnyújtó intézményi férőhelyek a jelentkező szükségleteketképtelenek kielégíteni, ezért többen kirekesztődnekaz ellátásból. Mivel az adatfelvételre nyáron került sor, aszállást nyújtó intézmények annyi férőhelyet működtetnek,amennyiről a működési engedélyük szól. Az átmenetiférőhelyek országos adatát tekintve összesen 5.011férőhely van (2002-ben), míg a vizsgált területen, a megyékösszesített adatai alapján, az átmeneti szállást nyújtóférőhelyek száma 682, aminek 46%-a éjjeli menedékhelyés 54 %-a átmeneti szállás 15 .A mintában szereplő hajléktalanok 1/4-e éjjeli menedékhelyentöltötte az előző éjszakát, 1/5-e átmeneti szállásonaludt. Ennek alapján megállapítható, hogy a hajléktalanokközel fele (45 %) intézményi férőhelyen töltötteaz előző éjszakát. Jelentős azok száma, akik az utcát jelöltékmeg az előző éjszaka helyszíneként. Ők a minta34%-át jelentik. A városokat tekintve, Nyíregyházán alegmagasabb az utcát megnevezők száma, a 126 főből53 fő (42%). Számunkra ez az adat azért nem meglepő,mivel a férőhely adatokat tekintve, a vizsgált időszakban,Nyíregyházán a legkevesebb az átmeneti elhelyezéstnyújtó szálláshelyek száma.A kutatásban összevetettük az előző éjszaka helyszínétés az ott-tartózkodás idejét. Az éjjeli menedékhelyre vonatkozóadatok azt mutatják, hogy az 1 éjszakára szólószállást, az előző éjszaka éjjeli menedékhelyen alvók50%-a legalább egy éve naponta igénybe veszi, és közülükminden második személy több mint két éve rendszereslakója az éjjeli menedékhelynek. Az 1999-ben felvettfővárosi kutatásból egyértelműen megfogalmazódik,hogy a hajléktalanok - hasonlóan más emberekhez - lakni,szeretni és élni szeretnének. Mindehhez szükség vanegy lakhatást biztosító helyre, ahol egyedül vagy társsalegyütt lehet élni. Az intézményi férőhelyeket állandó jelleggelhasználó hajléktalanok ezt az igényüket elégítikki akkor, amikor naponta, több hónapon keresztül, sokszorugyanazt az ágyat veszik igénybe éjszakai szállásra.A társsal való együttélést az intézmények házirendjenem engedélyezi. Külön férfi és női szálláshelyek működnek,ezért az élettársi vagy házastársi kapcsolatbanlévők inkább választják az utcai életet a közös élet érdekében.Az utcán alvók közel 1/3-a legalább egy éve naponta azutcán, közterületen tölti éjszakáit, és az utcán alvók 1/5-e több mint két éve teszi ezt. Véleményünk szerint ez azadat is jól mutatja a szükségleteket ki nem elégítő férőhelyszámokat,az intézményi ellátás bedugulását.LAKHATÁS - HAJLÉKTALANSÁGKutatásunkban kitértünk annak vizsgálatára, hogy a hajléktalanszemély mikor lakott utoljára lakásban, és milyenutat járt be a lakás elveszítése óta. A lakásban élésóta eltelt idő hossza véleményünk szerint csökkenti alakhatásba való visszakerülés esélyét, mivel a hajléktalanlét és a környezeti ártalmak következményei úgymintegészségügyi, jövedelmi, társas kapcsolati és a kirekesztődésproblémái növelik a hajléktalanok deprivációját.Az eredmények alapján a hajléktalanok közel 2/3-a legalábbegy éve nem lakik lakásban, 1/4-e több mint öt évelakott utoljára lakásban. A hajléktalanok 18%-a fél évenbelül veszítette el lakhatását. Erre az adatra azért érdemesodafigyelni, mert a hajléktalanságból leginkábbazoknak van kitörési esélye, akik relatíve kevés időt (0-6hónapot) élnek hajléktalanként. Érdekes adat, hogy amintában 5% azoknak az aránya, akik soha nem laktaklakásban. Közöttük találjuk azokat, akiknek megszűnt amunkásszállón való lakhatása, vagy szociális, illetvegyermekvédelmi intézményi ellátásból kikerülve váltakhajléktalanná.A hajléktalanná válásuk előtt lakásban élők több mint1/3-a házastárs vagy élettárs lakásában élt, és a megromlottkapcsolat miatt kellett elhagynia a lakást. A hajléktalanokközel 1/4-e - hajléktalanná válása előtt - albérletbenélt. Saját tulajdonú lakással a 18%-uk rendelkezett.Tapasztalataink alapján mondhatjuk, hogy ezeket a lakásokata volt feleségnek, élettársnak és gyermeknek hagytákhátra a lakásból távozók. Az esetek egy részében aválást kísérő vagyonmegosztás - a további lakhatást illetően- kedvezőtlen a férfiak számára, mivel a bíróság agyermeket nevelő szülő számára biztosítja a lakáshasználatot.HAJLÉKTALAN-ÚT A LAKHATÁS ELVESZÍTÉSE UTÁNA hajléktalanság fontos összetevőjének gondoljuk aztaz utat, amit a hajléktalan ember a lakása, lakhatása elveszítéseután bejár. Ez az út jelzés értékű arra vonatkozóan,hogy hová került közvetlenül a lakhatás elveszítéseután, és információkat nyújt a természetes és a mesterséges(intézményi) támogatórendszer elérésének lehetőségérőlés igénybevételéről.Az összesített adatokat tekintve a hajléktalanok 21%-a alakhatás elveszítését követően közvetlenül az utcára került,és a felvétel időpontjában is ott tartózkodott. A következőút a lakásból az utcára és onnan a szállóra vezeta hajléktalanok 17%-ánál. A hajléktalanok 12%-alakhatása elveszítése után hajléktalan szállón kapott elhelyezést.A természetes támogatórendszer tagjainak segítségekezdetben jellemző, mivel a hajléktalanok 25%-a, a lakhatás elveszítése után ismerősénél (testvér, szülő,rokon, barát) lakott, csak később lett az utca vagy a szállóaz „otthona”. A hajléktalanok 4%-a a lakhatás utánhajléktalan szálláshelyen aludt és később került utcára.Az esetek 5%-ában a lakhatásból utcára, majd szállóraés onnan ismét utcára vezetett az út. Ez utóbbi két útesetében a szállóról az utcára kerülést a szálláshelyekentapasztalható személyes konfliktusok és a normák megszegésébőleredő okok váltják ki. Ilyenkor az intézménykizárással bünteti a normasértő módon viselkedő személyt,vagy a hajléktalan ember az őt ért atrocitások és akialakuló problémák elkerülése érdekében nem vesziigénybe a szálláshelyet. Összességében az látszik, hogyaki utcán kezdi a hajléktalan életet, az nagy valószínű-20

HAJLÉKTALAN - HÁLÓséggel ott is marad, és minimális esélye van annak,hogy intézményi ellátást vegyen igénybe. Az ebbe a csoportbatartozók egyedül, társsal vagy kiscsoportban (3-4fő) küzdenek meg naponta a túlélésért, és ők azok - figyelembevéve a környezeti ártalmakat -, akiknek eléréséreés az ellátásokba történő bevonására fokozottan odakell figyelni. A szállóra kerülés számait értékelve elmondhatjuk,hogy azok a hajléktalanok, akiknek lehetőségükadódott több éjszakán keresztül is szállón aludni,igyekeznek megtartani ezt a lehetőséget.Külön említést kell tennünk azokról a hajléktalanokról,akik intézményi lakhatásból váltak fedél nélkülivé. Az őesetükben kevesebb azok száma, akik az intézménybőlutcára kerültek, a minta 4%-a. A vizsgált hajléktalanok12%-a intézményből hajléktalanok átmeneti elhelyezésétszolgáló szálláshelyre került, és ott tölti éjszakáit. Az intézményilakhatásból kikerülő emberek hajléktalannáválása több tipikus esetet hordoz magában. Az egyikilyen, a bentlakásos szociális intézményekből, az intézményijogviszony megszüntetését követően hajléktalannávált emberek csoportja. Sajnos előfordul, hogy időskorúakotthonából, pszichiátriai betegek vagy szenvedélybetegekotthonából kikerülve válnak hajléktalannáemberek. Ezekben a bentlakást nyújtó intézményekben,ahol az ellátottak számára sokszor teljes körű ápolástgondozástnyújtanak, az ellátottal kapcsolatos problémákataz intézményi jogviszony megszüntetésével oldjákmeg. Amennyiben erre sor kerül, és az ellátott személyneknincs lakása, vagy ismerőse, aki befogadja, akkor e-gyenesen az utcára kerül. A vizsgálat során 21 fő számoltbe arról, hogy korábban valamilyen ápolást-gondozástnyújtó intézmény lakója volt. A csekély elemszámellenére ez az információ mindenképpen fontos, a hajléktalanokszociális kirekesztésének intézményes módszerétjelenti. A következő csoportba tartoznak a gyermekotthonokbólkikerülő fiatalok közül azok, akik 1997előtt 16 váltak felnőtt korúvá, és akiknek más alternatívahiányában, a hajléktalan-ellátás intézményeiben elfoglaltférőhely jelenti a lakhatást. A „fiatalok” jelenléte (25-30év közötti) együttélési és generációs problémákat vet fela szálláshelyeken tartózkodók között. Sok esetben azidős hajléktalanok a fiatalok negatív viselkedése miattutasítják el a szálláshely igénybevételét. Nyilvánvaló,hogy a hajléktalan-ellátás alkalmatlan a gyermekvédelemanomáliájának kezelésére, ezért erre a problémára aszakembereknek együttesen kellene megoldást találniukA városok adatait vizsgálva azt találtuk, hogy a Nyíregyházánlévő hajléktalanok esetében jellemző leginkább,hogy lakhatásból közvetlenül utcára kerülnek (53%),míg a többi városban 10-20% közötti értékeket találunk.A nyíregyházi adatokat tekintve magas értéket képviselaz ismerős szívességi befogadása után az utcára kerülés,ami Nyíregyházán 40%, míg a többi városban ennél alacsonyabb.Az okokat keresve azt gondoljuk, hogy ezekbenaz esetekben a természetes támogatórendszer nemképes megtartani a lakhatásukat elveszítő embereket, ésők azok, akik férőhely hiány miatt nem kerülnek be szállástnyújtó helyre, illetve előfordul, hogy maguk a hajléktalanokutasítják el az intézményi ellátást. Az is jellemző,hogy a vizsgált városok közül éppen Nyíregyházánkerülnek legtöbben utcáról, szállást nyújtó intézménybe(48%). Ez csak látszólagos ellentmondás az előzőhözképest, ugyanis a többi városban más utak erősebbek,úgymint ismerőstől szállóra vagy éppen utcára kerülés(Miskolc és Debrecen vonatkozásában). Kiemeljükmég a lakhatásból szállóra kerülés útját, ami Miskolc41%, Debrecen 26% és Szolnok 18% és ez Nyíregyházán15%. Az értékek jól igazolják, hogy jelentős különbségekvannak a városok között a szállást nyújtó intézményekférőhelyszámait tekintve. A felvétel időpontjában aszállást nyújtó intézményekben a férőhelyszámok a következőképpenalakultak 18 . Miskolcon 110, Debrecenben50, Szolnokon 34 és Nyíregyházán 50 férőhely.Mint látható, hiába kedvezőbb a férőhelyek száma Nyíregyházán,mint Debrecenben, mégis a szabolcsi megyeszékhelyennagyobb a lakásból az utcára kerülés esélye,és csak később válik alternatívává az éjszakai szálláshelyigénybevétele.Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyi idő telik el alakhatás elveszítésétől a szállóra kerülés időpontjáig. Azelőző gondolatra visszautalva már nem meglepő, hogy ahajléktalanok 28%-a egyáltalán nem aludt még átmenetielhelyezést nyújtó szálláshelyen. Figyelemre méltó,hogy a válaszadók közül majdnem minden ötödik személy(19%), a lakhatás elveszítésétől számított egy hónaponbelül járt szállást nyújtó intézményben. További25%-nak 1-6 hónapon belül sikerült férőhelyhez jutni.Jelzés értéke van annak a 10%-nak, ahol több mint kétév telt el az első szállóra kerülés időpontjáig. Valószínűlegők azok, akik elutasítják az intézményi szálláshelyeket,és kívül rekednek.FOGLALKOZTATÁSI ÉSJÖVEDELMI VISZONYOKA társadalmi integráció egyik leghathatósabb eszköze atársas kapcsolatok mellett a munka. Vajon miből élnek akeleti régióban a hajléktalanok?Kutatásunkban sorra vettük a munkából és a szociálistranszferekből származó jövedelmeket, bevételi lehetőségeket.Jövedelemmel és szociális ellátásból származójuttatással olyan kevesen rendelkeznek, hogy abból százalékosadatokat bontani nehéz lenne, mégis érdemesmegtekinteni a településenkénti és az ellátásonkénti e-lemszámot a következő táblázatokon.A 2. sz. táblázatban a jövedelem típusait adtuk meg, amegyeszékhelyek megoszlásában (esetszám).A mintába került hajléktalanok közül Nyíregyházán alegmagasabb a munkát végzők aránya. Sajnos ez a munkaleginkább alkalmi, vagy fekete munka. Az alkalmimunka igazodik a hajléktalanok szociális körülményeihez,hiszen a nap végén jövedelemhez juthat a munkavállaló.A hajléktanok által végzett alkalmi munkák leginkábbolyan feladatok, melyet a munkaerőpiacon másnem végezne el alulfizetettsége, vagy alantassága miatt.A jobban fizető munkák pedig alkalmi, idényjellegű fel-21

HAJLÉKTALAN - HÁLÓTelepülésadatok, amelyek nem biztosítják a kiszámítható jövedelmet,így a gazdasági stabilitást. A fentiek következtébenalig lehet olyan hajléktalant találni, aki munkanélküli járadékotkapna. A szociális ellátáshoz való hozzáférésadatai meglepőek. Átmeneti és rendszeres szociális ellátástNyíregyházán kaptak legnagyobb számban a hajléktalanok,míg társadalombiztosítási juttatásokban a Miskolcontartózkodók részesülnek magasabb számban.3. sz. táblázat Jövedelemtípusok a tartózkodási hely(hol aludt tegnap) szerint (esetszám)Hol aludttegnap este?RendszeresmunkaRendszeresenvégzettalkalmimunkaFeketemunkaAlkalmimunkaA táblázat adatai alapján figyelemreméltó, hogy az utcánélő és az intézményes ellátást igénylő ügyfelek ellátáshoz,illetve jövedelemhez jutása között nagyon kicsiaz eltérés. Ezeket az elemszámokat a kutatás teljes mintájáhozviszonyítva azonban megállapítható, hogy amunka világában, és a szociális ellátásokban kevesentudnak részt venni. További kérdés lehet, hogy ilyen jövedelemszerzésimutatók mellett mennyi jövedelembőlélnek meg a hajléktalanok?Erre a válaszadók egy része csak nehezen tud válaszolni.Ennek egyszerű oka, hogy a jövedelem-beosztás nemhónapra történik, gondoljunk például az alkalmi munkára.További jövedelem-beosztásra vonatkozó sajátossága hajléktalanok körében gyakran tapasztalt vagyonközösség.Az együttélési közösségek a közösen megszerzettbevételt közösen használják fel, tehát amit egy emberkap, azt egy - gyakran változó összetételű - csoportkapja. Kutatásunkban a havi bevételre koncentráltunk,TB ellátásMunkanélkülijáradékRendszeres segélyÁtmenetitámogatásMenhely 17 6 7 17 22 3 20 26 8Átmenetiszálló9 3 5 22 24 0 16 15 12Ismerős 6 1 3 7 4 0 11 15 7Utca 5 10 5 26 36 1 27 28 20Összes: 37 20 20 72 86 4 74 84 47Teljes minta(N=375)%- ábanRendszeresmunkaRendszeresenvégzettalkalmimunkaFeketemunkaAlkalmimunkaMunkanélkülijáradékRendszeressegélyTBellátásÁtmenetitámogatásNyíregyháza 25 2 14 20 12 2 32 54 17Miskolc 11 6 4 15 52 0 34 9 15Debrecen 4 8 0 24 17 3 9 16 23Szolnok 5 5 9 16 13 1 11 9 0Összes: 45 21 27 75 94 6 86 88 55A teljes minta(N=375)%- ában12% 6%7,2%Egyéb20% 25% 1,6% 23% 23,4% 15%Egyéb10% 5,3% 5,3% 19% 23% 1% 20% 22% 13%mert a napi bevétel olykor nem adpontos információkat. Pl. ha vanmunka, akkor 5.000 forintot keresa megkérdezett, ha nincsen, akkorpedig csak 500 forintot szerez guberálással.Egy fővárosi kutatásban MezeiGyörgy 18 azt találta, hogy a kérdezésidőpontjában, a megkérdezetthajléktalanok jelentős részénekjövedelme elérte az akkori minimálbérmértékét.Adataink alapján a válaszadók 15%-a havi 10 ezer forint alatti jövedelembőlél (7%-nak nincsen semmiféle jövedelme).33%-uk havi 25 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezik,míg 35%-uk havi 25-50 ezer forint közötti bevétellelrendelkezhet. További 10% ennél magasabb jövedelemrőlszámolt be.A havi bevételt a városokkal összevetve, szignifikánsannincsen eltérés egyik település irányában sem. Sokkalérdekesebb a kép, ha a tartózkodási hellyel vetjük összea havi bevételt. Egyértelműen magasabb a jövedelme azátmeneti szállón élőknek, míg alacsonyabb a menhelyenés az utcán alvóknak, valamint azoknak, akik ismerősöknéltöltik éjszakáikat.Az utcán élés, vagy menhelyentartózkodás, de nyugodtanmondhatjuk, hogy a hajléktalanéletvitel nem kedveza jövedelem időbeli átrendezésének,vagyis a felhalmozásnak,spórolásnak. A hajléktalanokközötti vagyonközösségrőlmár szóltunk, a hajléktalanoknem tudják vagyonukatmegőrizni, sajnos gyakoriaz idősebb ügyfelek kifosztása,mely leggyakrabban a látenciahomályában marad.Egy hajléktalan ember példáján keresztül szeretnénkérzékeltetni, hogy a társadalmi kirekesztődés hogyan teremtegyfajta sajátos gazdálkodási módot. A hajléktalanember 56 éves, rossz egészségi állapotú, gyenge fizikumú.Amikor havi rokkant-nyugdíját megkapta, taxivalérkezett a hajléktalan szállóra, amit egy gondozó szóváis tett neki. Az ügyfél elmondta, hogy reggel kapottnyugdíjat, és az utolsó forintokból kérte a szállítást. Napirendjea következő volt: a pénz felvétele után mindenkinekszívességből fizetett ételt, italt, napi fogyasztásicikkeket, majd maga is bevásárolt, evett egy jó meleggulyást és taxit hívott. Holnap már nem lesz nála készpénz.Elmondása szerint, ha a szálló közelébe megy anyugdíjával, akkor mindezt más tette volna meg a pénzéből.Másnap aztán felkerekedik, hogy ismerőseit végigjárvavisszakapja a tegnapi szívességi meghívásokat.EZ A JÖVEDELEM IDŐBELI ÁTRENDEZÉSE.22

HAJLÉKTALAN - HÁLÓA példa természetesen egyedi, csak azért választottuk ki,hogy láthatóvá váljon, az otthontalan ember máskéntgazdálkodhat, mint ahogyan mi azt elképzeljük.Mindazonáltal megfontolandó, hogy a kérdezettek elmondásaalapján a minta 40%-ának magasabb a havi bevétele50 ezer forintnál. Ha a hajléktalanok lakástól valómegfosztottságát, mint egyik alapproblémát tekintjük,akkor úgy tűnik, hogy ügyfeleink egy része képes lennealacsonyabb fokozatú lakhatásban élni és azt fenntartani.A szükséglakás nem új fogalom a hajléktalan ellátásban,a két világháború között elsősorban családosokelhelyezésére használták. A kérdés szociálpolitikai ésegyben humanitárius értékek között dől el: mi az emberhezméltóbb? Alacsony fokozatú, de önállóan használható,támogatott lakásokban élni, vagy hodályokban aludni,utcán kóborolni, utcán, közterületeken élni életvitelszerűen?HELY - IDŐKutatásunkban kíváncsiak voltunk arra, hogy a hajléktalanok2003. január és június között mennyi időt töltöttekel különböző intézményi helyeken és szálláshelyeken. Ahelyek kiválasztásában szakmai tapasztalataink mellettszerepe volt annak, hogy eloszlassuk azt a tévhitet, miszerinta hajléktalanok állandó ügyfelei az egészségügyi,szociális és egyéb ellátásoknak, intézményeknek.4. sz. táblázat:Mennyi időt töltött 2003. január-június között?Hely /Hónap(%)ÉjjelimenedékhelyÁtmenetiszállóKórházSzociálisintézményUtca*A hiányzó %-ot a nem válaszolók teszik ki.Az összesített adatokból kitűnik, hogy a hajléktalanokkevesebb, mint 50%-a járt szociális és egészségügyi intézményben.A hajléktalan szállások esetében ez 30-40%, míg az egyéb szociális intézményekben (pl. idősekotthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona) a hajléktalanok14%-a járt a vizsgált időszakban. A vizsgált félévadatait tekintve a hajléktalanok alig több mint 10%-a feküdtkórházban. Tapasztalataink alapján többször volnaszükség a szakorvosi ellátásra, mint ahányszor ténylegesensor kerül rá. Az egészségi állapot jellemzőivel és azellátások kérdéseivel a tanulmányban még foglalkozunk.A társadalmi normák megsértésével együtt járó felelősségrevonásra, szabadságvesztésre az esetek 10%-ábankerült sor. Korábban már foglalkoztunk a természetes támogatórendszerhiányosságaival, amivel kapcsolatban ahely-idő adatai is megerősítik megállapításainkat, u-gyanis többségében (67%) nem kerestek fel ismerőst (idetartozik a rokon, barát is) a hajléktalanok, az elmúltfél évben. Lakhatási alternatívaként albérlet az esetek85%-ában nem jön számításba. Az utca adatait elemezvelátjuk, hogy minden második hajléktalan nem az utcántöltötte éjszakáit. Ez kedvező, viszont 23%-ban 4-6 hónapközötti időt töltött el a hajléktalan ember az utcán.Ez az adat mindenképpen megerősíti azt a megállapításunkat,hogy a hajléktalanok egy része még a téli időszakbansem választja a szállást nyújtó intézményekbenvaló pihenést. A városokat tekintve Nyíregyházán a legmagasabba 4-6 hónapot utcán töltő hajléktalanok száma,ami egyértelműen összefüggésbe hozható a férőhelyekhiányával.HAJLÉKTALANNÁ VÁLÁS IDEJE ÉS HELYEIzgalmas kérdésnek találtuk annak megismerését, hogymikor és hol váltak hajléktalanná az emberek, és miértéppen abban a városban tartózkodnak, ahol a kérdőívfelvételekor voltak. A hajléktalanná válás időpontját tekintvea minta a következőképpen alakult: 0-6 hónappalkorábban vált hajléktalanná 16%, 6 hónap-1 év között11%, 1-3 éve 21%, 3-5 éve 18% és több mint öt éve hajléktalan37%. Az utóbbi adat súlyos problémaként mutatjaa hajléktalanságot, hiszen a hajléktalanok közelnegyven százaléka öt év elteltével is effektív hajléktalan.Továbbmenve, ha ehhez hozzáadjuk a legalább hároméve hajléktalanok arányát, akkor azt látjuk, hogyminden második hajléktalan (55%) bennragad ebben ahelyzetben. A hajléktalanságban eltöltött időBüntetésvégrehajtásiIntézetIsmerősAlbérletnemment60 68 83 86 90 50 67 850-1 9 6 12 9 7 9 13 51-3 13 10 4 1 2 15 12 44-6 18 13 1 4 1 23 8 4Össz. 100 97 * 100 100 100 97 * 100 98 *kitolódásának oka a hajléktalanság társadalmikezelésének problémájaként definiálható,úgymint a tartós lakhatás hiányát fenntartóhajléktalan-ellátórendszer, a reintegrációsprogramok (pl. rehabilitációs intézményi férőhelyek,foglalkoztatási, képzési lehetőségek),a kilépést jelentő lakhatási formák hiánya(pl. támogatott albérlet, bérlakás).A hajléktalanná válás helyét tekintve a hajléktalanok61%-a abban a városban vált hajléktalanná,ahol a kérdezés időpontjában tartózkodott,további 15% korábban a megye valamelyiktelepülésének volt állandó lakosa. Korábbi 1999-benvégzett kutatásunk a Nyíregyházán található hajléktalanokravonatkozóan már igazolta ezt a tényt 19 . Arra is választkaptunk, hogy miért maradnak abban a városban ahajléktalanok. A válaszok 43%-ában a településhez kötődésaz ottmaradás oka (itt született, itt élt), és csak ezutánmerül fel a nagyváros kínálta több lehetőség és aszemélyes kapcsolatok (ismerős, élettárs) miatti helybenmaradás (22-22%).Kutatásunk eredményei egyrészt megerősítették korábbimegállapításunkat, másrészt ismételten felhívjuk a figyelmetarra, hogy a hajléktalanná vált emberek abban aközösségben veszítették el lakhatásukat, ahol jelenleghajléktalanként élnek. A hajléktalanok ellátásáért felelősönkormányzatnak elsősorban helyi szinten kell megoldaniaa lakhatás nélkül maradt emberek problémáit. Ehhezcsak egyetlen elem lehet a hajléktalan ellátások működ-23

HAJLÉKTALAN - HÁLÓtetése, s emellett még más, produktív eszközök alkalmazásais szükséges, úgymint a lakhatáshoz jutás helybentörténő megoldásának segítése, a rendelkezésre álló intézményekés támogatási formák felhasználásával.A KUTATÁS EREDMÉNYEI, ÖSSZEGZÉSA hajléktalanok szociális és demográfiai mutatói nemtérnek el lényegesen az országos mutatóktól, és a regionáliskutatásban vizsgált megyeszékhelyek között semtapasztalható számottevő eltérés. A hajléktalan emberekhelyzetét és az ellátórendszer működését tekintve a következőproblémákra hívjuk fel a figyelmet:Megállapítható, hogy a vizsgált megyékben a fővárosinálerőteljesebb az a tendencia, miszerint ha a hajléktalanember szállóra kerül, akkor tartósan ott marad, ami aszállást nyújtó intézmények bedugulását okozza.Azok a hajléktalanok, akik a lakhatás elveszítése után azutcán élnek, tartósan ott is maradnak. Az átmeneti szállásokelégtelen férőhelyszáma miatt az intézményesszálláshelyek képtelenek kielégíteni a szükségleteket,valamint hiányoznak az effektív hajléktalanságot megszüntetőrehabilitációs és kiléptető megoldások. Figyelemfelhívótapasztalat, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregmegyében nem találunk kiléptető, rehabilitációs célú ellátást,illetve nem működik időskorú hajléktalanok ápolását,gondozását végző intézmény sem, ami azt jelenti,hogy a hajléktalanok a jog által biztosított lehetőségeket,ellátásokat sem tudják megkapni. Az ellátások hiányosságaiinadekvát ellátást eredményeznek, mivel azutcán maradnak, átmeneti szálláson élnek, illetve idősekvagy szenvedélybetegek otthonaiba kerülnek, ahonnanhamar kiszorulnak.Az átmeneti szálló tartós használata arra enged következtetni,hogy az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekbenlévő hajléktalanok egy része lakhatási alternatívakénthasználja az ellátást, mivel számukra a lakás hiányaa legnagyobb probléma. Összevetve a jövedelmihelyzettel, azt látjuk, hogy van egy csoportja a hajléktalanoknak,akik képesek arra, hogy nem piaci alapon működőlakbért fizessenek. Számukra a hajléktalanságbólvaló kilépést jelentheti az alacsony komfortfokozatú éstámogatott lakásokban való lakhatás.Végül megállapítjuk, hogy más régiókban is nagy szükséglenne a hajléktalanság összetevőinek és területi jellemzőinekfelmérésére. Véleményünk szerint ezek a kutatásokáttekintést adnak, és az eredmények összevetésévelsegíteni lehet a hajléktalanság specialitásainak megismerését,valamint a helyben szükséges ellátások célzottabbkialakítását.SZOBOSZLAI KATALIN és PATTYÁN LÁSZLÓszkati@de-efk.hu és plaszlo@de-efk.huJegyzetek:(1) Bényei-Gurály-Győri-Mezei (1999) és Gurály-Győri-Mezei-Pelle(2001)(2) A hajléktalanok számának meghatározásakor éles különbséget mutatnakaz ellátók és a finanszírozók által közölt adatok. Az ellátásokatműködtető szakemberek által megnevezett adatok - az ellátásokatigénybe nem vevő fedél nélkülieket is figyelembe véve - jóval magasabb,mint a finanszírozók által, leginkább a férőhely számok és azokkihasználtsága alapján közzétett adatok.(3) Bényei-Gurály-Győri-Mezei: Tíz év után. Gyorsjelentés a fővárosihajléktalanokról. Esély 2000/1. 67-69.(4) A leggyakoribb problémák: (1.) zsúfoltság (egy lakószobában 4 m 2alapterületnek kell egy ellátottra jutnia), (2.) az intézmények igen rosszfizikai állaga, (3.) a területen dolgozó szakemberek szakképzetlensége.Lásd részletesebben: Gyuris T.: Hajléktalanság 2001-2002. Kutatásibeszámoló.(5) Forrás: Oross-Gyuris 1999.6) Megjegyzés: A jelzett intézmény nem szociális szolgáltatás, de ahajléktalansággal veszélyeztetettek átmeneti lakhatását biztosítja.(7) Gyuris Tamás: Hajléktalanság 2001-2002. Kutatási beszámoló,Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Kézirat p. 21-22. Ellátottságimutató: egy éjjeli menhely férőhelyre jutó hajléktalanok becsültszáma.(8) Gurály-Győri-Mezei-Pelle fővárosi kutatása, ahol a 2001-ben történtadatfelvételkor a férfiak 84%-ban, míg a nők 14%-ban kerültek bea mintába. Ebben a kutatásban a nemek aránya megegyező a közterületenfelvett adatok és a nem közterületen felvett adatok vonatkozásában.(9) Gyuris Tamás-Oross Jolán: Tények és hátterük. Rövid áttekintés amagyarországi hajléktalan-ellátásról. Konferencia anyag. 1999.10.(10) A bentlakást nyújtó intézmények körébe sorolja a Szociális törvénya rehabilitációs intézményt és az időskorú hajléktalanok otthonát.(11) A Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet 2001-2002 kutatásibeszámoló adatai alapján összesen 5.011 átmeneti elhelyezést nyújtóférőhely van az országban. A hajléktalanok számáról szóló óvatosbecslések is legalább 30.000 fedél nélküli emberről tesznek említést.Ezt alapul véve, a hajléktalanok kevesebb, mint 20%-a jut intézményiszálláshelyhez. Kivéve a téli időszakot (novembertől áprilisig), amikora krízisférőhelyek kialakításával legalább duplájára emelkedik az éjszakaiférőhelyek száma.(12) Vö. Pattyán László-Szoboszlai Katalin: Hajléktalanok Nyíregyházán.A hajléktalan-ellátás rendszerének és a hajléktalanok helyzeténekvizsgálata alapján „Peremvidék”. Szociális kutatások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Szerk.: Lukácskó Zsolt-Fónai Mihály-Fábián Gergely, DOTE EFK-NKK Salgótarján 1999. 172.(13) Vö. Bényei-Gurály-Győri-Mezei: Tíz év után. Gyorsjelentés a fővárosihajléktalanokról, 1999. Esély 2000/1. 81.(14) Gyuris Tamás-Oross Jolán: Tények és hátterük. Rövid áttekintés amagyarországi hajléktalan ellátásról. Konferencia anyag. 1999.10.(15) Az észak-alföldi és az észak-magyarországi Regionális DiszpécserSzolgálatok adatai alapján (2004. január)(16) Az 1997. november 1. óta hatályos gyermekvédelmi törvény(lásd: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyiigazgatásról) bevezetett több olyan ellátási formát, melyekkel a gyermekvédelmigondoskodásban felnőtt korúvá váltak életkezdéséről kívánnakgondoskodni. Ilyen ellátás az otthonteremtési támogatás és azutógondozói ellátás.(17) Az Észak-Alföldi és az Észak-Keleti Regionális Diszpécser Szolgálatokadatai alapján (2004. január)(18.) Mezei György: Vendégségben a polgári világban. Hajszolt Hírlap1998. Konferencia szám. 4-9.(19.) Vö. Pattyán László-Szoboszlai Katalin: Hajléktalanok Nyíregyházán.A hajléktalan-ellátás rendszerének és a hajléktalanok helyzeté-24

HAJLÉKTALAN - HÁLÓA SAJTÓ „TÖRŐDIK” A HAJLÉKTALANOKKAL„HAJLÉKTALANKÉNT MÁR OTTHON LENNE”FELHÍVÁSA Szociális Szakmai Szövetség (3Sz) 2002 tavasza ótakapcsolatban áll a European Anti Poverty Network-kel(EAPN, Európai Szegénységellenes Hálózat). A brüszszeliszékhelyű szervezetet 1990-ben hozták létre szegénységbenés társadalmi kirekesztésben élőkkel, élőkértdolgozó szervezetek annak elérése érdekében, hogy aszegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem azEurópai Uniós döntéshozás legmagasabb szintjén ismegjelenjen; elősegítsék és fokozzák a szegénység éstársadalmi kirekesztés elleni tevékenységek hatékonyságát;érdekérvényesítő tevékenységet folytassanak a szegénységbenélő emberekért és csoportokért.Az EAPN az Európai Unió valamennyi tagállamában,valamint 2003. novembere óta - a kelet-európai országokközül elsőként - Bulgáriában létrehozott országos szegénység-elleneshálózatokat összefogó érdekképviseleti,"lobby" szervezet. Rendszeres konzultációt folytatnak azEurópai Bizottság, valamint működése idején az AlkotmányozóKonvent tagjaival, folyamatosan figyelemmelkísérik és véleményezik a szegények helyzetét érintőUniós jogszabályok megalkotását, a tagállami szegénység-ellenesprogramok végrehajtását. E szervezet tevékenységénekköszönhető, hogy a "szociális téma" - ha u-tolsó fejezetként is - bekerült a készülő Alkotmányba.Az EAPN nemzeti hálózatai a szegénységség megszüntetéseérdekében tevékenykedő civil szervezetek összefogásánakeredményeként jöttek, jönnek létre.Magyarországon a hálózat létrehozásának előkészítését,a hálózat-építés és a hálózat működésének koordinálásáta 3Sz vállalta fel. Úgy gondoljuk, hogy országos szintenis szükség van egy olyan - jól szervezett és jól működő -hálózatra, amely a szegénység és társadalmi kirekesztéselleni harcban résztvevő civil szervezetek közös - felerősített- HANGJA képes lenni. Tudjuk, hogy Magyarországona gazdaság növekedése ellenére a szegények helyzetefolyamatosan romlik, a szegények szegénysége mélyül.A szegénység és szegényedés témájának különösaktualitását az egyre közeledő Európai Uniós csatlakozásunkadja. A politika különös felelőssége azon társadalmicsoportok biztonságának védelme, amelyek várható-an kevésbé vagy egyáltalán nem képesek majd az európaiintegrációból, az egységes piac adta lehetőségekbőlprofitálni, sőt majdnem biztosan esélyeik, lehetőségeikromlásával kell majd szembenézniük.Az eredményes érdekérvényesítés, a döntéshozás befolyásolásaa mostaninál hatékonyabb lehetne, ha a véleményüknekmindeddig külön-külön hangot adó szervezetekközösen lépnének fel a szegényeket hátrányosan é-rintő döntések ellen, illetve a helyzetük javulását elősegítőváltoztatások érdekében. Természetes, hogy valamennyiszervezet részint a saját működése, részint pediga tevékenysége által érintett speciális csoportok érdekébenönálló lobby-tevékenységet folytat. Úgy gondoljukazonban, hogy léteznek olyan - közösen meghatározható- alapvető célok és értékek, amelyeket számos szervezetmagáénak vall, s mint ilyenek, érdemesek és alkalmasakarra, hogy érdekükben e szervezetek összefogjanak. Azegyüttműködés, illetve a hálózat a civil hangok legitimitásátis erősítené.A csatlakozást követően nyilvánvalóan a jelenleginél ishangsúlyosabb szerepet kap az Uniós szintű tevékenység,erősödik a nemzetközi kapcsolatok és érdekképviseletjelentősége. Az EAPN olyan információs csatorna,amelyen keresztül mind az EU-ra, mind egyéb tagállamokra,mind pedig Magyarországra vonatkozó információkmegoszthatóak. Lehetőséget nyújt arra, hogy a helyiés országos szintű lobby mellett sikerrel képviseltethessükérdekeinket az Unió intézményeinek szintjén is. E-mellett olyan közös tanulási tér, amelyben "régi" és "új"tagállamok civil képviselői megoszthatják a gondolataikat,tapasztalataikat.A magyar hálózat létrehozásának első előkészítő megbeszéléseit2004. február 13-án és 18-án tartjuk a 3Sz irodájában.Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legszélesebbkörben történjen egyeztetés a létrehozandó hálózat céljairól,működéséről, valamint, hogy sikerüljön mindazokata szakembereket elérni, akik részvételére - a hálózat céljainakmegvalósításában - a jövőben is számíthatunk.A hazai szegénységellenes hálózat kialakításának munkájábaezúton tisztelettel meghívom.A jövőbeni együttműködés reményében, üdvözlettel:FERGE ZSUZSA (3Sz elnök)MÁRTON IZABELLA (3Sz titkár)Tel: (1) 216-286625

HAJLÉKTALAN - HÁLÓBCHER IVÁN: FELSZAB TÉR ( • NSZ • 2004. január 10. • )Nem vagyok egyedül – három és fél német nővel vonulok a szobor tövében(Budapest belvárosában - a szerk.).Susa tíz éve él itt, abból vagy nyolc éve a tér közelében. Történész, a Közép-európaiEgyetem professzora. Görkorcsolyával bukdácsoló lánya, Rosahatéves, elegyes gyerek, akcentus nélkül beszél két nyelven. A harmadik,Irene, aki elébb Susának, majd Rosának volt dajkája, most segíteni jött,mint mindig, ha kell. Ő csak a németet érti, azt viszont kiválón.Spekulálok, milyen lehet nekik menni itt. Mit éreznek, mit látnak, mit sejteneke térről. A város szívéről. Lehet, hogy én többet tudok, mint ők. Delehet, hogy ők többet látnak. Leereszkedünk az aluljáróba.Ahová a tekintet téved, ott koszos dunnákba bugyolálva hevernek a hajléktalanok.Legalább két tucat ember él itt, elképesztő a látvány, Dickens ismeghökkenne tán.Hát ez az, ami nem volt itt soha. Sem száz, sem húsz évvel ezelőtt. Ez az u-nikum a téren. Vagyis egy kéregető hölgyre emlékezem. Világtalan volt, aJégbüfé falánál ücsörgött egy hokedlin csöndesen.Rásandítok Irenére, látom, hogy döbbenten tekintget szerteszét.Pár száz méterre innen, a Mátyás pince előtt tucatjával sorakoznak a turistabuszok.Itt van az IBUSZ, pénzváltó, itt kell a Váci utca felé elhaladni. Eztaz arcát nyújtja Budapest vendégei felé legelébb. Ország- és városimázs.Berlinben, Bécsben nemigen képzelhető ilyes állapot, gondolom, és valamitmotyogok is erről, mire Susa rám pirít. Azt mondja, ott is van ilyen, ott isvan nyomor, csak nincsen szem előtt. Mert azt kitakarítják a város szívéből,azért. Hát akkor ez már inkább emberi. De nem is tart sokáig, mondja. Mertha elmúlik a nagy hideg, kiverik innen őket, mint a kutyákat. És Susa elmeséli,hogy ősszel tanúja volt egy ilyen takarításnak. Mikor lement, egy, aföldön fekvő nőt rugdosott két rendőr teljes erőből. Susa odament.– Miért rugdossa ezt a nőt, kérem?– Mert ennek el kell innen mennie.– De miért kell rugdosni? Miért nem lehet hívni orvost? Miért nem lehetsegíteni neki?– Mert nem lehet hozzányúlni. Látszik rajta, hogy beteg. Nem látja? Maga?– És akkor már rugdosni kell?– Honnan tudjam, hogy nem ragályos?– Úgy látom, önöknek van elég jó, sok célra használható felszerelése. Pisztoly,spray, gumibot. Miért nincsen tartozik ehhez, például egy gumiskesztyű?– Mert arra nincsen már pénz.– Nézzék, uraim. Én olyasmiról is hallottam már, hogy ha valaki az ő dolgátakarja ellátni jól, akkor arra néha még a saját pénzéből is áldoz egy kicsit.De jó. Itt az Ápisz, én veszek önöknek tíz vagy húsz gumiskesztyűt, ésazzal meg tudja fogni…– Nem!– De miért nem?És erre elhangzott a mai magyarrendőr legtermészetesebbválasza:– Na, mi az állampolgárságamagának?A történet végét már odabent apapírboltban hallgattam. Régencsak a fele volt papírbolt, vitézSzénásy Béláé. A másik felébenragyogó Meinl-csemegeműködött.SZOCIOBLOGOsztrák sógoraink azt találták ki, hogy az aluljáróikbankomolyzenét bömböltetnek - de olyaniszonyú hangosan, hogy a hajléktalanok ne tudjanakelaludni. Szerintük ezzel elérhető, hogy ahajléktalanok ne rontsák a városképet és elhúzzanaka turista-sújtotta övezetekből. Na ja, demit is oldanak meg ezzel?Eszembe jut egy szociológiai esettanulmányomarról a mozdonyvezetőről, akinek percenkéntkellett a holtakat is felébresztő hangorkánnal sivító,éjszakai éberségjelzőt lenyomogatnia. E-helyett tehervonatunk hatvannal robogott a a feketeéjszakában, a masiniszta állva aludt (!) éspercenként ösztönösen nyomogatta a gombot.Amikor felkapaszkodtam a mellé, még azt hittem,hogy AZT a hangot sosem lehet megszokni.Nem telt bele egy fél óra, és már jóformánfel se tűnt. Lehet, hogy az osztrák sógoroknakis meg kellene szervezni egy ilyen tanulmányutat?(( zenei.rendőr.blog ))* * *József Attila is hajléktalan volt amikor azt írta,hogy: „Ahol én fekszem, az az ágyam”(( J.A.blog ))* * *Ha szeretik a labdát, akkor miért rugdalják?Ha meg utálják, akkor miért rohangálnak utána?Ha szereti a nőjét, akkor miért rugdalja? Hameg utálja, akkor miért rohangál utána?(( women.abuse.blog ))26

HAJLÉKTALAN - HÁLÓ! ! ! FELHÍVÁS ! ! !Szerkesztőségünk – az Európai Uniós kívánalmakhozigazodva – szükségletfelmérést végzetta szociális munkások körében. A gyorsfelmérés eredményeképpenegyrészt megállapítottuk, hogy a megkérdezettszociális munkások elsöprő többsége nő. (Nem mintha ezt eddignem tudtuk volna…) Másrészt az is egyértelművé vált, hogy a szociálismunkások is rohamosan növekvő arányban használnak számítógépet. (Ezzelaz aránnyal azonban még messze nem lehetünk elégedettek …) Harmadrésztazt is felmértük, hogy a női szociális munkások buknak a „NAGY Ő”-re. Ezért Szerkesztőségünk pályázatot adott be az Informatikai és HírközlésiMinisztériumhoz „A számítógép-használat megkedveltetése és elterjesztése aszociális munkában a below the line (érzékelési küszöb alatti) reklámtechnikaalkalmazása segítségével” címmel. Kérjük ezért minden (!) olvasónkat,hogy postafordultával küldjön be Szerkesztőségünk címére egy-egy felbélyegzettválaszborítékot, amelyben visszaküldhetjük részére a számítógépesbillentyűzetre ragasztható billentyű-méretű, öntapadós, „Nagy Ő”-matricát.(A „Nagy Ő”-matrica ajándéknak is kiváló … amíg a készlet tart.)EURÓPAI UNIÓS, MODELLÉRTÉKŰFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKMegjelent a Nonprofit Humán SzolgáltatókOrszágos Szövetségének legújabb kiadványa,„Foglalkoztatási célú nonprofit szervezetekmodell értékű programjai” címmel.A tanulmánykötet tartalmazza 150 szervezet 9 tanulmányútjasorán összegyűjtött tapasztalatainak leírását, továbbá elemzéseket,számszerűsíthető eredményeket, a résztvevők véleményéta programról, és saját elvárásaik teljesüléséről.A kötetben az alábbi célcsoportok munkaerő-piaci esélyeitjavító nonprofit programok bemutatása olvasható(zárójelben a meglátogatott projektek darabszáma):• Tartós munkanélkülieket célzó programok (15db)• Megváltozott munkaképességűeket ésfogyatékossággal élőket segítő programok(14 db)• Roma identitású személyeket segítőprogramok (7db)• Pályakezdő fiatalokat segítőprogramok (9 db)• A kötetben három tanulmány elemzihárom EU-s ország foglalkoztatási helyzetét.(17db)• A kiadványban megtalálható még a résztvevő szervezetekcímlistája, illetve programjaik és szervezeteikbemutatása.A programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatta.Megrendelhető: Nonprofit Humán SzolgáltatókOrszágos SzövetségeMANEK TÍMEA 1/270-04-14e-mail: nonprofit@chello.hu1132 Budapest, Alig utca 12.A fenti kiadvány alapjául szolgáló projektet aNonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetségeirányította és az Országos FoglalkoztatásiKözalapítvány támogatta. A szervezők alapvetőcélja a hazai nonprofit szervezetek partneri hálójának szorosabbrafonása, a köztük kialakuló kohéziós erő növelése, aszervezetek szakmai munkájának fejlesztése, látószögénekkiszélesítése, a már bevált kezdeményezések, jó modellek –és akár kudarcok – kölcsönös és személyes megismerésevolt. A látogatások alkalmat adtak a helyi önkormányzatokés a Munkaügyi Központok vezetőivel, munkatársaivalvaló partneri kapcsolat felpezsdítéséreés a szervezetek presztízsének erősítésére.Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén(Ausztriában, Írországban ésSpanyolországban) bemutatott 17 EUtámogatású programnak, összesen többmint száz látogatója volt, 75 különbözőnonprofit szervezetből.A kilenc - többnyire három napos - tanulmányút2002. júniusa és 2003. júniusa közöttzajlott le, melyek során a résztvevők 52 hazai és17 külföldi, modell értékű, nonprofit szervezésűprogramot ismerhettek meg.A projektet záró konferencián (2003. november 18-án)86 fő regisztrálta magát. A résztvevők ajánlásokat fogalmaztakmeg a foglalkoztatáspolitika tervezői és alkalmazóifelé, a szervezetek általánosan is alkalmazható gyakorlatairól,a gyakran felmerülő, korlátozó tényezőkről és ajavasolt kitörési pontokról.Reméljük, munkánkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy a nonprofitszervezetek nagyobb eséllyel találjanak egymásra, támogatókra,és nem utolsó sorban Európai Uniós forrásokra.BÉNYEI ANDRÁSNÉbenyei.andrasne@chello.hunonprofit@chello.hu27

HAJLÉKTALAN - HÁLÓHajléktalan foci - cikkünk a 13. oldalonKIADJA: Szociális Szakmai Szövetség1094 Budapest, Liliom u. 8. Tel.: (1) 216-2866 E-mail: 3sz@interware.hu Web: www.3sz.hu; www.halo.szochalo.huE SZÁM SZERKESZTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT:Eszik Zoltán, Farkas W. Attila, Juhász Mihályné, Márkus Krisztina,Márton Izabella, Dr. Sziszik Erika, Szoboszlai KatalinE szám felelős szerkesztője: VARGA SÁNDORFőszerkesztő: GOSZTONYI GÉZANYOMDAI KIVITELEZÉS:Grafit Public Kiadó Web: www.grafitpublic.hu; e-mail: info@grafitpublic.huELŐFIZETHETŐ: a Magyar Posta Rt.Hírlapüzemági Üzemigazgatóságnál (1848 Budapest), az ügyfélszolgálati irodákban, a hírlapkézbesítőknél,a Hírlapelőfizetési Irodában (HELIR, 1900 Budapest, VIII. Orczy tér 1.) és a vidéki postahivatalokban.TÁMOGATÓINK:Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium + Fővárosi Szociális Közalapítvány28