Folyosóról-folyosóra - Az Interdiszciplináris Doktori Iskola ...

történt: ‘Átkozott légy, bíró uram’). Itt tehát hiányzik a balladából a morális elégtétel,mondhatnánk azt is, hogy befejezetlen, tehát töredék.Kecskemét-Monostor (Pest–Pilis–Solt–Kiskun) [ma Bugacmonostor], Nyers Ferencné (29).Vásárhelyi Z., 1933. XI. Lsz 29.591.14-15 versszakos balladák29. 215Szerkezeti váz: 1, 3, 4, 5, 6, 5, 7, 9vsz.-egységek: 4 2 2 1 2 1 3 2Legfontosabb jellemzőkA ballada ‘nyitánya’, az 1-es szerkezeti egység rendkívül részletező. A vizsgált szövegkészletáttekintése 216 azt mutatja, hogy e részlet kifejtése ebben a változatban a legbővebb. A lopás,az ostor keltette zaj, az üldözés, elfogás, börtönbe vetés mozzanatai közül kiemelésre érdemesa 3. vsz.: „Fogjátok meg a huncutot, / Az akasztófáravalót! / Kezét-lábát vasra verni, /Mindent véle kivallatni,” – különösen a Lászlóra alkalmazott, megbélyegző kifejezések miatt.A ‘huncut’ és ‘akasztófáravaló’ jelzők ugyanis gyakran felhangzanak a változatokban, deáltalábban később, a 6-os egységben. Ott pedig nem Fehér Lászlóra vonatkoznak, hanem őilleti velük a bírót. Ebben az előadásban is megjelenik (11. vsz.): „Ne hálj véle, a huncuttal,/Az akasztanivalóval!...”. A vallatásról csak éppen szó esik, a 2-es jelenet nem szerepel aváltozatban. A 3-as egységben, a kocsisnak mondott utolsó két mondat később, a bíróval valópárbeszédben 4 megismétlődik: „Kivátom én a bátyámat / Tál ezüsttel, tál arannyal.” A bíróAnna köszöntését különös ’gráciával’ fogadja: „Isten hozott, gyöngy madaram!”Az 5-ös átvezetés szövegét kétszer halljuk, a IV. sorig pontosan azonosan, de először a III.sorban téveszt az énekes, mert amikor Anna a bírótól bátyjához megy, nem ez illik ide:‘Folosórul palotára’. A következő sor viszont korrigál: ’Hogy akanna a bátyjára’, és ígymégsem billen ki a történet. A 12. vsz.-ban ugyanez majd így hangzik: ‘Folosórul palotára, /Lefekszik gyöngy nyoszolára.’ (Figyelemre méltó a ’gyöngy’ jelző, már másodszorra.)6-ban a testvérek egymást üdvözlése hétköznapi, itt semmi jele nincs különösebben meghittkapcsolatnak. (10. vsz.): „– Isten jó nap, ildes bátyám! /– Isten hozott, ildes hugám!”215 MNT XI. 486.216 ld. III.fej. III.1.58