Folyosóról-folyosóra - Az Interdiszciplináris Doktori Iskola ...

népballadán – keresztül. 3 Voigt említett cikkében (1966) kitér a balladára: „éppen ennek aműfajnak a keretén belül a leginkább homályos a hagyományos folklorisztika típus-fogalma”,és ajánlja helyette az ’affinitásos rokonságok’ kategóriát. 4 A Magyar Néprajzi Lexikon (’70-es évek végétől megjelent) kötetek a témához szorosan tartozó jónéhány címszavánakkidolgozása is nevéhez fűződik. 5 Az 1982-es lexikonkötet ’típus’ címszavában a magyarfolklorisztikai kutatásokról szólván a balladakutatással kapcsolatban Voigt a Vargyas-félemagyar balladatípus-rendszert 6 Kríza Ildikó balladakatalógusa mellett említi meg, azzal amegjegyzéssel, hogy teljes egészükben ezeket nem publikálták, viszont „a hagyományosballadakincs típusai nagyjából megtalálhatók” Ortutay 1935-ös székely népballadaantológiájában,és Kallós Zoltán recens erdélyi balladakötetében. A megjelenése (1976) utániélénk viták ellenére is a Vargyas Lajos-féle műfajmonográfia – mint a témát átfogó,teljességre törő, egyedüli magyar összefoglalás – típusrendszere vált a hazai balladakutatáselsődleges igazodási pontjává. Az abban meghatározott típus-elnevezések a balladákbanmegjelenő, cselekményt mozgató főkonfliktusra utalnak, amivel jóval többet mondanak, mintha egyszerű címek volnának. Talán az e dolgozat alapját képező, általam ’Fehér László’balladaként aposztrofált típusnév példája alkalmas éppen arra is, hogy megvilágítsa ez állítást.A különféle balladakiadványokban hol ’Fehér László’, hol ’Fehér Anna’, hol a Vargyas általadott ’A halálraítélt húga’ megnevezés alatt jelennek meg a típushoz tartozó balladák. Azelsőnek említett típusnév a balladakezdetre utal („Fehér László lovat lopott”), a második atulajdonképpeni főszereplőt (a bátyjáért önmagát feláldozó húgot) nevezi meg, a harmadikviszont komplex módon azonosít (egyszerre idézi fel az alapszituációval a két testvért, ésemeli ki a főszereplőt). 7A tudományos rendszerezéssel a variánsok típusokba tömörülnek, illetve tömöríthetők,– kisebb-nagyobb tömbökbe: kisebb altípusokba és nagyobb típuscsaládokbacsoportosíthatók. 8 Így folyik ez általánosan a folklórkutatás különféle ágaiban: akár zenei,akár szöveges vagy más kutatásokban, irányuljon az a népmesére, a ballada szövegére vagymelódiájára, vagy éppenséggel a táncra, díszítőművészetre, hiszen a tudományosmegismeréshez nélkülözhetetlen a rendszerezés és összehasonlítás. Az egyedi és általánosjegyek pedig csakis egymás fényében, a különbségek, kontrasztok révén mutatkoznak meg.3 Kríza Ildikó 1965.4 Voigt Vilmos 1966: 138.5 mint pl.: affinitás, változat, verzió, közösségi jelleg, szóbeliség, tudatosság és ösztönösség; típus, típuscsalád,altípus, motívum; archetípus, ősforma; narratív líra, cselekmény, strukturális modell, struktúra, szüzsé.6 Vargyas Lajos 1976.-ban megjelent a rendszer7 Magam a népzenei típus-elnevezés egyik hagyományos eljárását (a szövegkezdettel való felidézést) követemdolgozatomban.8 Szakáganként, valamint az aktuális vizsgálat érdekében, természetesen változnak a csoportosítás szempontjai.2