Folyosóról-folyosóra - Az Interdiszciplináris Doktori Iskola ...

folyosóról folyosóra’, és végül az elért helyszín), kivéve majd a 8-asbeli halálhír utánifélszakaszt (14. vsz.): „Erre Anna sírva fakad, / Mëgy a bíró ajtajára.”A 6-os egység a szokásos három strófa. A meghitt üdvözlet után (amely a férfi szájábólkülönösen hangzó ‘terólad álmodozom’ kitétellel a vonatkozó variációk közül iskiemelkedően erős érzelmi töltetű), Anna a beszámolójában a bírót ‘Fejérvári szolgabíróként’említi! Korábban nem volt szó a helységről, ahol a börtön van, csak Anna lakhelyéről: Fehérvárról. Ritka, de máshol is van, hogy így összecsúsznak a helységnevek. (Bár itt akárcsaládnévnek is értelmezhető a Fejérvári).László figyelmeztetése itt, kivételesen, a nyelvtan, a ragozás szempontjából teljesentermészetes (nincs eltávolító hatású nyelvtani személy csere): „Nékëd lëjányságod vëszi, /Nékëm pedig fejem vëszi.” A 7-es, éjszakai jelenet rövid párbeszéd. Első soráról nem lehetbiztosan eldönteni, hogy az már Anna szájából hangzik-e, vagy a ballada ‘közli’: „Éjfél utánëggy az óra”. Lehet, hogy az ígéretet kéri számon a lány a bírón, hogy bátyja szabad lesz egyórára. 191 Miután a börtönhöz jut és felvilágosítják a rabok, mit tettek Lászlóval (8), sírvafakad, visszamegy a bíróhoz, hogy megátkozza. A kezdő sort ‘Nem átkozlak, nem szokásom’azonnal cáfolják a következő átkok. 192 A sorozatból a mosdóvíz és törülköző szokványoselemein kívül külön figyelmet érdemel az ‘Isten soha mëg në áldjon!’ átok, 193 amelyet kéttovábbi, a tizenhármas számhoz kötött átok követ. (Az átkozódás tegeződő. 194 )Gyöngyöspata (Heves), Kiss Lászlóné Hevér Erzsébet (60). Németh I., 1983. AP 13.209l23. 195Szerkezeti váz: 1, 3, 4, 5, 6, 5, 7, 5, 8, 5, 9vsz.-egységek: 2 2 2 1 2 1 1 1 2 1 1Legfontosabb jellemzők1 Az ostorcsapás Gönc várára hallatszik be. Gönc városán kívül más helységnév nem szerepela balladában.A 3-as szerkezeti egységben hangsúlyt kap a vagyon: a sok ló és az aranyak. (4.vsz.):„Kocsis, fogd bë a hat lovat / Rakodjál mëg színarannyal!” (Ráadásul, minthogy a kocsirólvan szó, amit megraknak, a ‘színarannyal’ szó itt a ‘színűltig arannyal’ jelentést is asszociálja.191 ld. III.fej. III.7.192 A variánskör ismerete nélkül nehéz értelmezni ezt az ellentmondást. ld. III.fej. III.9. és IV. fej.193 Ezen kívül anyagunkban csak még egy variánsban: 38.194 Egyébként majdnem mindig, kivéve a ‘lúddá váljon’ kitételt, és van olyan is, hogy keveredik a tegezés ésmagázás (majd ld. III.fej. III.9.).195 MNT XI. 522.51