Folyosóról-folyosóra - Az Interdiszciplináris Doktori Iskola ...

testes kötet kiugróan terjedelmes voltát jórészt a tárgyalt ballada sok-sok variánsánakköszönheti.Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ugyanerre a dallamra másik balladát is énekeltek, ésa dallam – Kodály vegyeskari feldolgozásának köszönhetően – a „Gyere velem, MolnárAnna” kezdetű szöveggel vált a zeneértő magyar nagyközönség számára közismertté. 76(Bartók talán legismertebb „Fehér László” feldolgozásának alapjául viszont egy másik,dallamszerkezete révén egészen máshová tartozó, dór hangsorú dallammal gyűjtött változatszolgált. 77 ) A XI. kötetben egyébként ‘saját’ dallamtípusán kívül másik háromban is –összesen öt változatban felbukkan a ballada. 78 A népszerű Kodály–Vargyas példatárban öt,dallamban, szövegben eltérő variánst lehet találni, mind Bartók gyűjtése, a teljes szövegetcsak a vésztői hozza, és egyik sem tartozik az itt tárgyalt dallamtípushoz. 79Amikor azt mondjuk: a szöveget „ugyanerre a dallamra” éneklik, azon természetesen adallamtípust, tehát egy elvonatkoztatott sémát (azonos zenei gondolat lényegében azonosmegformálású dallamainak összességét) értjük. Ugyanígy, a Fehér László balladát emlegetveis (amelynek Vargyas Lajos adta típusneve: Halálraítélt húga, és főszereplője valójábanFehér Anna) a történetet megéneklő változatok egész tömegére gondolunk.A vizsgálat tárgyaAz MTA Zenetudományi Intézet központi népzenei gyűjteményénekvariánstömegéből, amelyet számos-számtalan szöveg és dallam alkot – hiszen folytonosanváltozó összetevőkből fölépülő halmazról van szó, amelynek alkotórészei az élő valóságothajdan felvétellel vagy helyszíni lejegyzéssel rögzített, és ezzel megfogható, vizsgálható,elemezhető egyedekké, ‘tárgyakká’ 80 lett darabok, – kiválasztottam tehát egy olyandallamtípust, amelynek változataira sokan és szívesen énekelték a ‘Fehér László’ balladát. Ezta szóbeliségben élő (vagy élt) balladaváltozatok alkotta változattömeget tekintemdolgozatomban elsődleges szövegkorpusznak. Hogy a darabok legtöbbje meg is hallgatható,azért hangsúlyozandó, mert az írásbeliségben (szövegben és kottában, esetenként helyszínijegyzetekben) rögzített információnál sokkalta többhöz juttatja az érdeklődőt az előadásauditív megközelítése. Ugyanakkor azok a darabok is, amelyekről nem készült hangfelvétel,76 Kodály forráskatalógus: 322. 323.; Paksa Katalin 2005.77 Bartók Béla 1908–1909: II. 28. (Lampert 2 2005, 56.)78 Erről majd az V. fejezetben lesz szó.79 Fiatal zeneszerző, Andorka Péter baritonszólóra és kamarazenekarra komponált 2010-es „Fehér Lászlóballadája” c. műve a Kodály–Vargyas Pt. (Kodály 1973) 10. számot vette alapul.80 Ez magában foglalja mind a gyűjtések hangzóanyagát (a hangarchívumban), mind a lejegyzéseket (a népzeneitípusrendben).19