Folyosóról-folyosóra - Az Interdiszciplináris Doktori Iskola ...

A IV. sorok mozgást kifejező igével indulnak, vagy rá-, le-, föl-szócskával, és mindighelymeghatározó főnévvel végződnek. A szövegváltozatokhoz rendelt számcsoportok jelzik,mely megfogalmazások a leggyakoribbak a vizsgált körben. Az utána következő bemutatásszemlélteti a szerkezeti elem funkciójának megfelelően sokoldalú megjelenési módokat.Különféle kontextusban, igen változatos formákban bukkan föl az átvezető egység: 5.6.a)–e).Az egyes változatokon belül való ismétlődés (a közel egységesnek mondhatómegfogalmazásból eredően) a tévesztés veszélyét is magában hordozza. A legtöbb esetbengyakorlatilag változatlanul maradó első három szövegsor miatt könnyen előfordul, hogy ahelyszín megnevezését elvéti az énekes, amitől a történet zavarossá válik („elszakad afonal”). 380Vizsgált dallamtípusbeli balladánkban eltérő mennyiségben szerepel az átvezetőepizód. Találunk olyat, ahonnan hiányzik, ilyenkor mintha az a bizonyos, ún. klasszikus„balladai homály” lengené be a cselekményt, de teljesen azért rá nem telepszik, ha apárbeszédek a megfelelő sorrendben követik egymást. A másik véglet az, amikor az epizód azösszes színváltozásról számot ad. Anna a bátyját fogva tartó várban rendszerint először a bírót(tömlöctartót…) keresi meg, aki a felajánlott váltságdíj helyett másféle alkut akar Annávalkötni (4). Anna válasz nélkül otthagyja, és bátyjához siet (5), akinek beszámol a helyzetről.László átlát a szitán, figyelmezteti húgát, hogy ne higgyen a bírónak (egyben előrevetíti avégzetet) (6). Anna nem hallgat rá, visszatér a bíróhoz (5), és vele hál (7), az éjszakaijelenetben felriad a zajra, rosszat sejtve bátyjához siet (5), ahol a többi rabtól értesül Lászlókivégzéséről (8). Újból a bíróhoz megy (5), hogy átkaival elárassza (9). Előfordul, hogy minda négy várbeli színváltásról külön tudósít a ballada. 381Hogy több vagy kevesebb 5-ös „betétet” tartalmaz a ballada, eleve megszabja a terjedelmet.Arra, hogy egy hosszabb, 19 strófás és egy lényegesen rövidebb, 12 strófába foglalt ballada380 ld például a 11. elemzését (II. fej.: II.b.1.)381 Ilyen pl. a ∗. sz. ( és a terjedelmesebb változatok közül még 5., 6., 7., 8., 9., 10., 12., 13., 14., 15.) Az azeljárás, hogy a párbeszédeket elbeszélő funkciójú, eligazító szerepű egységek kötik össze, a középkorivásárokban nagy népszerűségnek örvendett, ún. „képmutogató” produkciókban a leírások szerint alkalmazottazon gyakorlattal vonható párhuzamba, ahogy a táblákra festett illusztratív jeleneteket megéneklő mutatványos apálcájával a hallgatóság figyelmét újból és újból a következő jelenetre irányítja. (Vö. Olosz 2011: 144–145.,akiben szintén felmerült ezzel az ’állandósult szövegszerkezettel” kapcsolatban, hogy „a balladai történéseketnemcsak énekkel, nemcsak ponyvanyomtatványon népszerűsítették, de képekben is megmutatták.”) – (Aportugál főváros múlt századi nagy ’fado’-divatáról és annak mai felélesztett népszerűségéről, ’revival’jelenségéről számot adó, kitűnő, Carlos Saura rendezte film („Fados”, 2007) egyik részlete bemutat egy ilyenarchaizáló, kosztümös vásári képmutogatós jelenetet.)154