Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten - MEK

KÖITVTÁBSzerkeszti Gyulai Pál.RÉGI UTAZÁSOKMAGYARORSZÁGON ÉS A BALKÁNFÉLSZIGETEN.1054-1717.* ÜSSZKGVÜJTÖTTE És JEGYZETEKKK1. KÍSÉRIKSZAMOTA ISTVÁN.Í290.SZ.

REGI UTAZÁSOKMAGYARORSZÁGON ÉS A BALKÁN-FÉLSZIGETEN.1054-1717.ÖSSZEGYŰJTÖTTE ÉS JEGYZETEKKEL KÍSÉRTESZAMOTA ISTVÁN.BUDAPEST.FRANKLIN-TÁRSULATMAOYAU IRODALMI INTKZET KS KÖNYVNYOMDA.1891.

ELŐSZÓ.FdUNKUN-TÍRSUUTA régi útleírások elsőrangú föld- és néprajziluitforrások, de nem csekélyebb fontossággal bírnakművelődéstörténeti szempontból is. A családi-,egyházi- és közéletre vonatkozólag számos olyadatot találhatunk bennök, melyek semmifélekrónikában vagy más ehhez hasonló művekbenföl nem lelhetők. A különféle népviseletekre, lakodalmiés temetkezési szokásokra, iparra, kereskedelemre,bányászatra, mezőgazdaságra, stb.-renczve pedig valóban kiapadhatatlan kincsesbányáknaknevezhetők. A történelmi és politikaivonatkozású részleteket mindenütt lehetőleg elmellőztem,mivel ezekre nézve számtalan munkaforog közkézen, de a magyarországi régi utazásokkala magyar földrajzi és történelmi irodalomeridigeié még egyáltalában nem foglalkozott.Az útleírások temérdek számából minden korszakra,sőt csaknem minden századra nézve válogattamki néhányat, még pedig azokat, melyek1*

uem csak felületesen emlékeznek meg az akkoriműveltségi állapotokról, hanem behatóbb és tüzetesebbmegfigyelés alá veszik azokat. Az egy századbavagy időszakba eső útleírásokból, az ismétléskikerülése végett, csak ama részleteket közlöm,melyek az előbbiben nem fordulnak elő, ípypl. Vratiszláv és Neitzschitz utazása közt 40 évr yiidőköz lévén, ez utóbbi útleirásból csak azokatszemeltem ki, melyek Vratiszláv figyelmét kikerülték.4Nemcsak minden időszakra, hanem lehetőlegminden vidékre is kiterjesztettem figyelmemet.Hiszen Magyarország egyes vidékeinek nemcsaktermészeti és műveltségi, hanem nemzetiségiviszonyai is mások és különfélék. Az itt közöliútleírások, a magyar sz. korona területén lévő71 megye közül 63 megyére vonatkoznak, tehátláthatjuk, hogy a Dunántúl, a Felvidék, az Alfölda< úgynevezett Temesi-Bánság, Erdély-, HorváténSz'avonor.-zág egyaránt tekintetbe jönnek éetárgyaltatnak. Ezt legkönnyebben az egyes utazókáltal követett útirány feltüntetése által bizonyíthatombe. így például vegyük a következő útleírásokat:Bertrundon de la Brocquiére útiránya következőNándorfehérvár, Pancsova, Nagybecskerek,O-Becse, Szeged, Pest, Buda, Tata, Győr, Bruck,Brocquiére 1433-ban utazott hazánkban. BrownEduárd (1669) útiránya: Zimony, Vukovár,Eszék, Mohács, Szekcső, D.-Földvár, Buda, Vácz,Esztergom, Komárom, Győr, Pozsony. Bongars J.(rT)85) útiránya: Köpcsény, M.-Ovár, Győr, Komárom,Gutta, Érsekújvár, Nyitra, N.-Tapolcsány,Privigye, T.-Próna, Szucsán, Kózsahegy,L.-Sz.-Miklós, Lucsivna, Poprád, Szepesváralja,Siroka, Kassa, Göncz, Szántó, Tokaj, N.-Kalló,Ny.-Bátor, Domahida, Szatmár, Nagybánya, Kővár,Dés, Szamosujvár, Torda, N.-Enyed, Gyulafehérvár,Szászsebes, Szeben, Fogaras, Brassó,Törcsvár. Strassburg Pál (1632) útiránya: Vereczke,Munkács, Huszt, Dés, Gyulafehérvár,Brassó. Pinxner And. útiránya: Kolozsvár, Zilah,Sz.-Somlyó, Székelyhid, Debreczen, Szoboezló,T.-Dob, Ónod, Eger, Hatvan, Buda, Zsámbék,Tata stb. Born I. útiránya: Szeged, T. Kanizsa,Temesvár, Resicza, Dognácska, Oravicza, Moldova;továbbá Lúgos, Dobra, Déva, Nagyág, Zalatna,Abrudbánya, Toroczkó stb. Welschen Jeromos1631-ben Fiumében, Nogarola (1532) pedigHorvátország délnyugati részében útazottBro wn E.

12állapotára nézve rendkívül fontosak és érdekeseka velenczei, modenai, pápai Btb. követek jelentései,melyeket a szó szoros értelmében vett útleírásoknakis tekinthetünk, ugyanis a követeknemcsak általában írják le hazánkat, hanem anyugati határról Budáig vezető utat, a Budán ésmásutt látottakat is körülményesen ecsetelik.Mind az által jobbnak véltem a leírások közt közölni,mivel Magyarország általános leírásávalcsaknem mindnyájan foglalkoznak.A középkori, söt számos újkori útleírásnakegyszerű, mesterkéletlen, sőt mondhatni naivnyelvezetét és az írásmodorát lehetőleg hűenvisszatükrözni igyekeztem, azonban mindenüttszem előtt tartottam az iyazi magyarosságot.Végül azon reményemet bátorkodom kifejezésrejuttatni, hogy a régi útleírásoknak nyelvünkrevaló átültetése által, a szakembereknekhasznos szolgálatot teszek, a nagy közönségnekpedig tanúságos és érdekes olvasmányt nyújtok.Szamota István.I.Szent Lietbert carnbrai-i püspök ésháromezer zarándok utazása a Szentföldre1054-ben.(L.: Michaud, Hűtőire (les croüades I. köt.)A püspököt és a zarándokokat az egész városnépe nagy sírás- rívás közt, három mérföldnyireelkísérte, ezen helyre érkezvén, az atyák, fiuk.rokonok és barátok megölelték egymást és elbúcsúztak,a pásztor púdig megáldotta hátrahagyottnyáját. A jámbor csapat ezután ismételindulván, számtalan városon, falun, vidéken,,tartományon, hegyen, erdőn és folyón áthaladva,végre azon országba érkezett, melyet a szokásaikraés nyelvükre nézve barbár hunok laktak. 1Útukat megröviditendők a zarándokok átkelteka Dunán és a Szent-Márton születéséről neve-1Itt a magyarok érteudők, ezeu névcsere az ittközölt útleírásokban igen gyakran fordul elő.

18nevet viselnek, marczona kinézésűek és fegyverzetökijesztő jelleget kölcsönöz nekik. Mindazáltale testőrök fiai, bizonyos nevelésben részesülnekés e nevelés folytán, atyáik vadságábólveszteni fognak valamit.*Michaud, a jelen század egyik legnagyobbtörténetírója, a Bibliothéque dcs Croisades czímüművének II. kötetében, Ottó püspök leírásáraezen megjegyzést teszi: nBá'ran elbihetjük, hogy Jezen gyalázatos kép nem nélkülözi teljesen a ',;valóságot. Ilyenek voltak a magyarok az első ésmásodik keresztes háború idejében; erkölcseik,szokásaik, de különösen intézményeik igen sokatváltoztak, már a következő században is, midőnII. András királyuk hadat vezetett a Szentföldre.Freisingeni Ottó még csak nom is álmodhatta, ohogy ezen barbár és furcsa nép, három századmúlva a keresztyénség leghatalmasabb vedbástyájáváés legvitézebb előharczosává lesz, a veleegy hazából származó törökök ellen.»Ansbert osztrák lelkész átutazása Magyarországonés a Balkánfélszigeten, 1189-ben. 1A szerző Barbnrossa vagy első Frigyes császár! Aduval, Pozsonyba érkezett, hol a császár III. Bélakirály követségét fogadta. A magyar király Esztergomnálvárta be a császárt hadával együtt.Margit magyar királyné, a franczia király nővére,a császárt nagyszerű, művészileg készített sátorralajándékozta meg, melynek belseje négy szobátképezett és a legpompásabb bíbor szövettelvolt borítva. A király pedig a császárnak ésembereinek kenyérrel, borral és a lovak számáraszánt zabbal megterhelt hajókat és kocsikatajándékozott. Ezenldvül a kereszteseknek mégc "uket, juhokat és három tevét is ajándékozott,üela es Frigyes ezután a Duna által képezettL- Michaud, Bibliothéque des croimdes III. köt.

21uagy szigeten két napig 1vadászatot tartottak.A magyar király meghagyj népének, hogy anémet császárt mindenütt ünnepélyesen és tiszteletteljesenfogadja. A s^tjjrzö , azonban megjegyzi:Nem tudhatni, vajorfelpn i^yilvánls ünnepeltetésőszinte volt-e vagywiein, fe,zaz aAiszteletés szeretet vagy pedig a félelem voltak-e a királyeljárásának indító okai; ugyanis a fejedelemkésőbb igen gyanús magaviseletet tanúsított akeresztesekkel szemben, midőn ezek a görögökkelviszályba elegyedtek.Ansbert állítása szerint a magyarok a pénzbeváltáenálgyakran rászedték a kereszteseket,ugyanis 2 kölni dénárért csak 5 magyar dénártadtak a kereszteseknek, két fríz dénárért csaknégyet, egy regensburgi dénárért csak egy magyardénárt adtak, mely alig ér föl a veronaival.Á kereszteseket Magyarországon átvonulásukalatt, nem gyötörték araitz állatok, melyek az evidéken utazókat kínozni szokták, ú. m.: kigyók,bőgölyök, legyek és szúnyogok.A Száván szerencsésen átkelve, Péter és Pálapostolok ünnepét a félig rombadölt Belgrádban(Wizzenburch) ülték meg; Pozsonytól odáig5 hétig utaztak. Engelbert gróf a Belgráddalátellenben levő Kéve mellett 1 elhalálozcU. Ezután1Kéve (Ausbertnél Gowin) hajdan fontos hat • "árvolt, ennek helyén jelenleg Kubin temeamegyei naközség áll. Kévétől vette novét a hasonnevű eltűnt n.vármegye, (l'eaty.)az erdőkön keresztül Branicsevóba 1 érkeztek, hola hajókról mindent kocsikra és szekerekre raktak,a nagy ügyességgel és gonddal készült hajókata császár nagylelkűen a magyar királynakajándékozta, mivel a királynak jótéteményeit mégnagyobb jótéteményeikkel akarta megjutalmazni.A keresztesek ezután a rengeteg bolgárországierdőkön keresztül haladtak, azonban igen sokatkellett szenvedniök a bolgárok, szerbek és oláhok(flacci, blacci) támadásai miatt. Rabnel 2városkőzetében Ráczország (Crassia) és Szerbia (Sarvia)nagygrófjának követeit fogadta, kik uraiknakmegérkezéséről értesítették Frigyes császárt. Ansberte két fejedelmet Neamannak 8és Crazj-,.mernek 1nevezi, kik nagy pompával jöttek acsászár eló Nisbe, hol a keresztesek élelmi szerek1Hianicsevo (Ansbertnól Bramlis, más íróknálBrandeis, Briindusium, Brandisium stb.) a Mlava folyótorkolatánál a római Viminacium és a mai Kosztoláczhelyén állott. Kimerítő leírása föllelhető: Milicsevics•Knyezsevina Szrbijan ezírnű művében 1029. lapon.51Rabnel, Ravna, Ravanella, Ravanicza a középkoriszerb okmányokban igen gyakran említtetik, legtöbb iróállítása szerint a mai Tyuprija helyén állott.8Ez Nemanja István Szerbia nagyzsupánja volt(1159—95), fiai istván, az első koronás szerb király(IJ95—1221) és sz. Száva érsek fmegh. 1237) a szerbbirodalom hatalmának megalapítói voltak. Az egészn^i'iietség leghíresebb tagja Dusán czár (1336—56) volt,•^Wk fiával, Uros Istvánnal 1367-ben kihalt a NemaníÖW-ház.Bővebbet: Majkov, Isztorrja szrbszkog naroda.1Szraczimir.

evásárlása végett néhány napig megállapodtak.A fejedelmek lisztet, árpát, juhokat és ökröketajándékoztak a császárnak. A többi ajándékokközül kiemelendők: három tengeri ökör vagyisfóka, egy szeliditett vaddisznó és három szelidítettszarvas. 1Ezenkívül a német fejedelmeknekmég külön-külön bort, ökröket és bárányokat isadtak. Nemanja még harczosokat is ajánlott föl akeresztesek vezérének, akár a hitetlenek, akár agörögök ellen.Ezután a hegyeken keresztül, örökös harczokközepett Sredeczbe 2(Straliz) érkeztek, a városazonban teljesen üres és kihalt volt. Innen aCircuiz vagy Cirknwicz nevű, szerfelett termékenysíkságra érkeztek. 3A még gazdagabb vidékenelterülő Filippopol várost szintén egészen üresentalálták. Innen Drinápolyon, Dimotikán keresztül,Giillipoliba mentek, hol a tengeren átkeltek.1A délszláv fejedebnek mindenkor nagy becsbentartották a ritkán előforduló vagy szelídített állatokat.Többek közt nevezetes a következő példa: II. Endremagyar király Istvánnal, Nemanja fiával találkozván,serlegeken, ruhákon és lovakon kívül, bölényeket ésBzaraczén bivalyokat ajándékozott az utóbbinak.2Szredecz = Szófia.3Czirkuvicz a Maricza felső folyásánál, a mai Tatarpazanlzsikkörnyékén terült el.IV.Szemelvények az első és másodikkeresztes hadjáratok korabeli útleírásokból.1096—1147.(L.:Eectudl ífes historienx dex rroinades.)A magyar-horvát-dalmát tengerparton vezetőfáradságos utat, csak a toulousei Kaimund általvezetett csapat választotta, mely 10%-l.an keltútra Langutdocból és Italian, Isztrián, Daliuáczián,Albánián stb. keresztül ment Konstantinápolyba.Raimond d'Agiles ezt írja az adriai tengerkeleti partjának lakóiról: «Szlavónia 1(Sclavonia)hegyes, járhatlan és sivár ország, három hétigsemmiféle állatot sem láttunk. A bennszülöttek afalvakból és városokból a hegyek közé menekültek,honnan többször ránk rohantak. Majdnem40 napig voltunk Szlavóniában.))A középkorban mnjdnem minden szláv országot9Szlavóniának neveztek.

25Tyri Vilmosnál ezt olvashatjuk Dalmácziáról:«Dalmáczia Magyarország és az Adriai tengerközt elterülő ország, főbb városai: Zára (.Tarara),Salona vagy Spalató, Ragusa és Antivari (Antibari),mindenütt hegyek, folyók és terjedelmeslegelők váltakoznak, szántóföld alig létezik.A lakosok műveletlenek, vadak, tolvajok és gyilkosok,főképen állattenyésztéssel foglalkoznak;a parti lakosok a többiektől nyelvre és szokásokranézve nagyon különböznek, ugyanis latinulbeszélnek, holott a többiek szlávul beszélnek és avadakhoz hasonlóan öltözködnek.Az egész utazás alatt oly sűrű volt a köd,hogy harapni és markolni lehetett. Az egész országotfolyók és patakok szeldelik és mocsarakborítják, ennyi nedvességtől tehát folytonosanfojtó levegő uralkodott.Ennyi fáradság és veszély után — a szlávokugyanis szüntelenül előtörtek, — végre Szkutariba(Skodra) érkeztünk, innen pedig Durazzóba mentünk.»Odo de Diogilo, ki VII. Lajos franczia királykeresztes hadával 1147-ben vonult keresztülhazánkon, következőleg írja le Magyarországot:((Magyarországot Németországtól mocsár, 1Bolgárországtól pedig egy tiszta vizű folyó 2választjael. Közepén folyik a Dráva, melynek part-IIIA Fertőtó és a Hnnsá".Száva.jai meredekek, ennélfogva ritkán önt ki, mindaz által a közeli mocsarak a távolabbi vidékeketis elárasztják. A Drávánál kevés hajót találtunk,tehát lovakon kellett átkelnünk, a mi a sebes árfolytán igen nehezen ment. Magyarország vizei,az egyetlen Duna kivételével, mind tavak, mocsarakés források ; a Duna számos ország kincsétés gazdagságát hordja össze a híres Esztergomba.))A Szentföldre vezető út leírása, ismeretlenszerzőtől, körülbelől a második és harmadik kereszteshadjárat közti időszakból (1148—1189).L.:EccardIL 1346.«A Pisoha (Fisgaga) nevű folyócskánál kezdődikMagyarország, a Fischától egy mérföldnyirefekszik Hainburg 1(Heimenburch), ettőlkét napnyira van Győr (Rava), három napnyiraSzékesfehérvár (Wzzenburch), három D.-Földvár2(Hanenbuch), négy Tolna (Duldumast).Innen egy erdőn, nagy tavakon és egy folyón átama faluig, hol nagyon sok kenyér található, afolyótól nem nussze fekvő Dárda (Dordomest)városig. 8Ezután három napig keresztül kell1Hamburgot a magyarok már I. Endre alatt elvesztették,itt tehát az egy századdal előbb létezett hatareinlíttetik.8Ez, valamint a következő helynevek csak föltételesenfogadandók el.8Dárda Hgran a Dráván innen fekszik,

•27menni egy száraz, kopár pusztaságon 1a Száva(Suoutna) folyóig, melynek túlsó partján a dor>-kés gazdag Belgrád emelkedik, hol Bolgárországkezdődik.Belgrádtól hét napig folytonosan pusztaságon,rengeteg erdőkön és hegyeken keresztülhaladva,következik Nis. Ezután négy napig egypusztaságon át Szredeczig (Stmliz), 2 innen ismétnégy nap alatt számos apró és egy nsigy folyónát sFilippopolig, az első maczedóuiai városig.E folyónál végződik Bolgárország és kezdődikMaczedónia. 4Filippopolból öt napnyi ut Drinápoly, a borban,halban és mindennemű kincsekben bövölködőRomániában, Driná] olytól Konstantinápolyigismét öt nap. Ezen ket utóbbi város köpöttöt kis városka létezik, inelvek mindegyike < j gy-egynapnyira fekszik egymástól. Az első városka :Bulgarophygum (Bargaropolis), a második Arcadiopolis(Erkanropolis), a harmadik Burgas (Burgara),a negyedik Selymbria (Solumbrea) és azötödik Thyras (Ziur).A már említett Tyri Vilmos így nyilatkozikSzerbiáról és a szerbekről: «Szerbia, Magyarordornesthezhasonlítana, hacsak Tarkóvárát (ma Tovarnik)nem vpszszük figyelembe.1Szerémség.2Szófia középkori neve.:iMiItt Kuniili értendő.szag, Dalmácziu, és Illyria közt elterülő hegyes,erdős és nehezen hozzáférhető ország. A hagyományszerint az egész nép számüzöttekből áll,kiket ezen onzágba hurezoltük, hogy ott márványtes érczeket ássanak, ezen rabszolgaságtólveszik nevöket is. 1Egyébiránt az egész rifinzetműveletlen, tudatlan, erdőkben és hegyekben él,a földmívelóst nem ismeri, a nagyban űzött baromtenyésztéslegfőbb gazdasága. Tej, sajt vaj,hus és méz bővében vannak. A szerbek főembereiketzsupánoknak nevezik (suppunos) és agörög császárnak vnnnnk alávetve. Hegyeikből éserdeikből gyakran előtörnek és az egész környéketelpusztítják, mivel igen harcziasak.»Ha már Szerbiáról szólunk, azt hiszem helyénlesz. Brocard vagy Burcbard franczia útleírásábóla Szerbiára vonatkozó nszleiet itt közölni, habárezen leírás 1332-ből való. «Szerbia szerfelelt bő-1A nyugateurópai nyelvekben a «rabszolga» szó aszlávoktól vette eredetét, így pl.: rabszolga angolul =slave, németül = Sklítve, f'rancziául = eselave, olaszul= Bchiavo, spanyolul = osclavo, portugálul = eseravo;éhez hasonló példák: hongre (magyar) és Wallacb (oláh),mindkettő paripát jelent, továbbá suisse (svájezi) francziáulegyáltalában kapust és ajtónállót jelent; épagneul(spanyol), l'rancziául hoss/úszőrü vadászkutya; dntch(uollandi) angolul még otrombát is jelent; french-nek(franczia) különös értelme van e szólásmódban : «to takeafrench leaven = búcsúzás nélkül eltávozni, azaz elillanni.A zárjelben levő nemzetek neveit tehát az idegenenemzetek teljesen eltérő értelemben más főnevekres egyéb beszédrészekre is alkalmazták.

velkedik gabonában, borban és házi állatokban;egymást éri a sok patak, forrás és folyó, hegyekés termékeny síkságok váltakoznak, legszebb részeazonban a tengerpart. 1 Az országnak 5 arany- és5 ezüsíibányája van, melyekből folytonosan sokkincset hoznak napfényre. Szerbiát nem volnanehéz elfoglalni, ugyanis városai nincsenek sánczokkalés kőfalakkal körülvéve. A házak és palotákúgy a királyéi, mint a többi nemesekéi fábólvannak és a tengerparti latin házakon kívülegyetlen kőház sincs az országban. Ezen királyságmeghódításához ezer lovas és 6000 gyalogoselegendő volna. Az ország meghódítása által,bárki becses és kedves ékszer birtokába jutna.» aNügy Uros szerb király (1237—72) fia, Milutin,12G9-ben eljegyeztetett PaleoloK Mihály bizanczicsászár leányával, Annával, 8kit a császárnépompás kelengyével és a pátriárkával Berrhöába 4küldött. Innen Veccus főlevéltárnok (Churtophylax)és Eudumcmea trajánopoli püspök a szerbudvarhoz küldettek, 5 hogy az ottani szokásokról,1A szerb királyság már Dusán czár trónralépte(1336) előtt az Adriai tengerig terjedt, főbb kikötői voltak:Cattaro, Budua, Antivari, Dulcigno stb.2Ce seroit un joyel gracieux et plaisant a acquerir.8Milutin 1281-ben királyivá lett és 1321 -ben halt meg.4Bolgárul: Ber, új görögül: Veria, törökül: Karaferia.* A szerb fejedelmi és királyi székhely folytonosanváltozott, legnevezetesebbek voltak : Prizren, Krnsevácz,Belgrád, íázendrő, Narodimlji stb.és állapotokról tudósítást hozzanak. A követekszerint minden oly egyszerű és közönséges volt,mint bármely kisebb rangú bizanczi hivatalnoknál.Uros, a követek udvarias és ildomos modora,valamint a kelengye, a különféle utikészletek ésa szép kiséret fölött, nem győzött eleget csodálkozni.Midőn azonban megmondották neki, hogyaherczegnő nagyszerű kelengyéjének csak csekélyrészét hozták magokkal, így válaszolt: "Nekünknincs szükségünk ily elpuhító dolgokra, nézzétekmenyemet, 1ki egyszerű othoni ruhában, a rokkamellett ül és oly háziasán tölti idejét.»Az egész királyi udvarban semmi fényűzés,semmi drágaság sem volt látható; a vadászatrateljesen rendetlen csoportokban lovagoltak, mohóétvásygyal ültek az egyszerű ételekkel terítettasztal mollé, az ételeket minden rend nélkül,egymás után nyelték le, a szolgaszemélyzet pedigugyancsak csekély számot képviselt.A követek jelentése nem igen tetszett apátriárkának, mind az által tovább utazott ésOhridába 2ment, honnan tudtára adta Urosnak,hogy a szerb határon levő Boglugban 3(Nemus,pratum Dei; Polog) való fogadtatása iránt intéz-1Katalin magyar herczegnő, Dragutin felesége.2Ohridát (bolgárul: Ohrid, az ó-korban: Lihnidusz)Sámuel bolgár czár (976—1014) székhelyóvó tette, a középkorbanérseki székhely volt, a fenséges ohridai tavonmóg^mai napig látható két várrom.3Polog a Vardar felső folyásának völgye, ma Tetovo.

kedjók. A szerb király követei György békebiróval(meszazon) együtt megérkeztek Lipániumba, 1útközben azonban rablók kifosztották őket; a görögökbizalmát ez igen megrendítette, mit fognakaz idegenekkel tenni, hol a belföldi hivatalnokokkalígy bánnak el.E műveletlen és durva hegyi lakosok alattombansóvár pillantásokat vetettek a görögökreés azok podgyászaira, mintha lesbe állottak esa r.iblásra, mindent előkészítettek volna. Néhánygörög lovat az éj leple alatt csakugyan elloptak,a görögök följelentették a helyi hatóságnak,azonban a tetteseket nem puhatolhatták ki, teháta görögök nyomorult szerb lovakat kaptak.Mindez visszautazásra indította a görögöket, aházassági terv pedig végkép dugába dőlt. L.: ÉngelIII. köt. 230. lap.1Lipljan Pristinától délre.V.Tudelai Benjámin utazása a Balkánfélszigeten.1178.(L.: Bergeron, Yoyages I. köt.)"Zeituninál (Sinon Potamoa) kezdődik Oláhország,1melynek fél vad lakosai hegyek közt tar-1Tesszáliát, hol a lakosok zömét oláhok képezték,» XII— XV. században Nagyoláhországnak hívták. Ktoliaugyanekkor Kisoláhország volt. Az oláhokat a Balkánfélszigetencsak í)7G-ban említik először Kasztoria ésPreszpa közt. A inai Oláhországban eaak a XIII. századbantűnnek föl először az oláhok, Erdélyben pedig1222 előtt nyomuk sern volt. A XIV. században márKrassó, Szörény ós Temes megyékben, a XV.-ben pedigAradmegyébon is elszéletltek. Biharban csak a XV.században tűntek föl. Havasalföldön a XIII. századközepén még nyoma sincs valamely független államfuakulásnak,csak lióbert Károly idejében alakúi meg afavaselvi vajdaság. A moldvai vajdaság az Anjouk idejébenmég litván-rnthén ország volt ós szláv jellegét?} é g századokon át fönntartotta. A moldvai oláhiságHavasalföldről, nem pedig Mármarosból vándorolt be.

tózkodnak. Az oláhok, kik gyorsaságra és fürgeségrenézve u szarvasokkal csaknem egyenlőkjleereszkednek hegyeikről és a görögöket kifosztják. Eddigelé még nem voltak megfékezhetők,lakhelyeikül szolgáló hozzáférhetetlen rejtekei!miatt, mivel az azokhoz vezető utakat csupán őkismerik. Sem nem keresztyének, sem nem zsidók,jóllehet vannak köztök olyanok, kik azzal dicsekszenek,hogy hajdan zsidók voltak, kiket testvéreiknekneveznek. Ha zsidókkal találkoznak,ezeket egyszerűen kirabolják, de nem gyilkoljákmeg mint a görögöket. Semmiféle vallásnak méglcsak a nyomat sem vettem észre. — E tartó-Imányt elhagyva két nap alatt a rombadőlt Gar-Jdikian (Gardegin) városba értem, hol kevés görögés néhány zsidó lakik Ugyancsak ily távolságravan Armyro (Armilon) város, melynek kikötőjetvelenczei, genuai és pisai kereskedő hajólisűrűn látogatják. Itt 500 zsidót találtam. E várostól Bisszináig egész napi utat kell megtenniitt körülbelől 100 zsidó lakik. Két napi hajózáfután Seleuciába. 1Seleucns király által épitetvárosba jutottam. E nagy városban 500 zsidótaláltam, kik mindnyájan iparral foglalkoznak.A makedorumunokat, a szlávok czinczároknak, azgörögök kuezovlahokuak nevezik, legfőbb lakhelyeik :Pindus, Tesszália, Kusztoria l'rilip. Ma is többnyirpásztorok.1Szaloniki.Innen Dimitriczi (Mitricin) nevű helységbe 1két napig mentem, itt csak hiisz zsidó lakik.Ugyanily távolságra van Darma 2 (Darman), holmintegy 140 zsidót találtam; az egy napi járóföldrelevő Christopoliban (Canisthol) csak 20-at. 8Innen a tenger mellett fekvő Abidosz (Abidom)bárom napnyi távolságra van és a hegyeken átöt nap kell Konstantinápolyig.Ez a görögök fővárosa és Emánuel császárszékhelye. A város kerülete 1S mérföld, felét atenger mossa, fele pedig a szárazföldi oldalraesik; Konstantinápoly két tengeröböl közt fekszik,melyek egyike Oroszország, másika pedigSpanyolország felé esik. A várost minden országés tartomány kereskedői látogatják, ú. m.Babilonból. Mezopotámiából, Perzsiából, Egyiptomból,Kánaánból, Orosz- és Magyarországból,Lombardiából és Spanyolországból. Éhez nincshasonló a világon Bagdadon (Bagdet) kívül. Ittlátható a világhírű Szt. Szóíia székesegyház, hola görög pátriárka székel, kinek doktrínája a rómaipápáétól különbözik. A templomok száma épenannyi, mint az év napjaié, azonban az elsőnekkincsei, ajándékai és gazdagságai, melyeket különbözőszigetekről, várakból és vidékekről össze-1Szereaz.2Dráma.Jenidzse-i-Karaazu.E négy utóbbi meghatározást Lelevelnek Gebyraphié«« moyen á

34hordanak, megbecsülhetetlen értékűek, miheafogható az egész föld kerekségén nincs. A teplom közepén aranyoszlopok, nagy ezüst gyertyatartók,lámpák és egyéb számlálhatatlan gazdajékítmények léteznek.A székesegyház közelében a hippodromnaknevezett tér és helyiség látható, hol názáretiJézus születésének napján, nagyszerű látványosságot adnak elő. A király és királyné előtt, a vilálegkülönbözőbb viseleteit mutatják be. Ezenkívu:oroszlánokat, medvéket, leopardokat és vadszamarakat bocsátanak egymásra, miáltal óriásiküzdelem idéztetik elő. Ugyancsak ilyféle játékomadarakkal is adnak elő. Azt hiszem, seholföld kerekségén nem láthatók ily pompás játékok.Az ősökről reámaradt palotákon kívül, Emánuel még a tenger partján is építtetett egyet, ennek oszlopai és falai dús aranyozással és ezüstözéssel vaunak ellátva; a palota belsejébe:drágakövekkel díszített nagyszerű trónt csináltatott, mely fölött szintén drágakövekkel ékesített arany korona, aranylánczon függ. Mindéiannyira el van halmozva gyémánttal és gyöngy^gyei, hogy éjjel világítás nélkül is látni lehetteremben. Ezenkívül megszámlálhatatlan a többdrágaságok tömege. Ezen palotába hozzák az év:adót aranyban, bibor- és skarlát-öltönyökben,a tornyok tehát alig képesek befogadni ennyi kineset. A városnak kikötővámból, helypénzből éikereskedelmi adóból álló jövedelme naponkénthúszezer tallérra rúg. Az itt lakó görögök aranynyalés drágakövekkel díszített karmazsin- ésbibor-öltönyökben járnak. Gazdagon fölszerszámozottlovaikat pedig alig lehet megkülönböztetnia fejedelmekéitől. Országuk igen terjedelmes;mindennemű gabonában, gyümölcsben ésborban bővölködő. A görögök igen ügyesen végzikdolgaikat, a tudományokat is kedvelik, azonbanélnek-halnak az elvezetekért. Mindenki sajátlugasa és fügefája alatt étkezik. Az általok barbároknaknevezett összes népekből fogadják felzsoldos csapataikat, a turkom nok (Torgamans)királya ellen; mivel a renyheség és élvezetekfolytán annyira elpuhultak, hogy a harezra teljesenképtelenek és inkább asszonyokhoz, mintférfiakhoz hasonlítanak. A város kerületén belől,egyetlen zsidó sincs, a zsidókat a várostól egytengeröböl választja el, csakis kereskedelmi ügyekbenszabad a tulajdonképeni városba bemenniök.A zsidók száma mintegy ezer. Egy részök selyemszövőmunkás, a többi pedig gazdag kereskedő.Egyiptomi Salamon, királyi orvos kivételével, azsidóknak nem szabad lóháton járniok. A görögökrendkívül rosszul bánnak a zsidókkal. Különösena tímárok, kik házaik ele öntik a cserzésnél elhasználtpiszkos vizet, fölbujtogatják ellenök anépet, mely az útezákon üldözi, kínozza őket ésérezteti velők a siralmas rabszolgaság keserűsegét. Mind az által a zsidók igen gazdagok, könyö-3*35

ületesek, törvénytisztelők és türelmesen szenvedik elnyomattatásukat. Lahóhelyök Pera kül-'város.Konstantinápolytól két napi távolságra vitnEodostó (Doroston), hol köriilbelől 100 zsidó lakik.Ügyanily távolságra van Gallipoli (Galipolin), hol220 zsidó él.» — Ezután Kisázsiába ment át, ezazonban nem tartozik a mű keretébe.VIAkropolita György utazása Szalonikibó'lDurazzóba 1257 és Gregorasz Niczefor utazásaSzkopjébe 1326. 1nSzalonikiből elindulva, Veriába 2(Berroea)mentem, hol a pápai követek tarlózkodtak, itt akövetek elbocsátása és egyéb ügyek miatt,, némiideig kósedelmeztem, azután Albánon és Szelvidzsén3 (Servia) át, Kasztoriu 4 és Ohrida 5 érintésével,Elbaszanba érkeztem, innen pedig a városkiválóbb polgárai kiséretében Durazzóba vettemutamat: Durazzóban 6nyolez nap alatt igen jósikerrel elintéztem és elvégeztem ügyeimet, azutánKunavián és a «Bosz Szikla» Mala Petra 72?Seriptores históriáé byzantinae. Bonn 1837.Törökül: Karaferia.Másként: Szrvija.Bolgárul: Kosztur.Bolgárul: Ohrid.«zerbiil: Dracs.A krojai hegyek.

39nevü hegyen áthaladva, Matje érintésével Div-1rába 1 (Dérbe) érkeztem, Divrából, Kricsovón 2 !(Cytzabics) át Prilipbe (Prilapum) jutottiun.'Szalonikiböl Durazzóig, és innen Prilipig, háromhónapigutaztam, ugyanis deczemberben indultamel V< riaból és február végén érkeztem Pri-Jlipbe.Niczefor 1326-ban utazott Szkopjébe, De-Icsanszki 111. Uros István szerb királyhoz. Út-Jleírása csak a Sztrumánál kezdődik.((Elindultam tehát a királyhoz (Cralem), útközben igen sok nehézséget kellett leküzdnünkJugyanis a szczitbák betörésének hire a lakosokaia várakba és egyéb erődített helyekbe űzte,elhagyott házakban kellett éjjeli szállásra térjnünk és fáradt tagjainknak üdülést szereznünk|A Sztruma 3(Strymon) folyóig történteket neremlítem föl. Itt valami fontosabb esemény érbennünket. A Sztrnma sem lóháton, sem gyalogát nem gázolható, mivel a Maczedóniát Trácziá-jtói elválasztó folyók legnagyobbika. A íáztruma,ja Fekete tengertől a Joniai tengirig, délen pedigMaczedóniáig és Trácziáig terjedő, szerfelett ma-jgas hegyekből ered és az Egei tengerbe ömlikJA hegyi patakokból keletkező és rendkívül se-'1Másként: Dibr.2Másként: Krusevo.3Sztrnma (törökül: Karaszu) a Vitos és Eilo hegységekhen ered,

•ÍOés élő tényékként utánozták, úgy hogy még a szotagokatés a hangsúlyt is meg lehetett különböztetni.E közben lehangoltságomból kissé ÍÖIJüdültem és a folyton fenyegető veszélyre nem iggondoltam többé. Egyszerre azonban a sziklák-*ból és barlangokból, gyapjúba és állati bőrökbeöltözött fölfegyverzett és alvilági kísértetekhezhasonló alakok bukkanlak elő. A dárdákat és baltá^kat támadásra készen tartották. Némelyek íjakkáis föl voltak szerelve. Rémületünk nöttön nőtthiszen az éj koromsötét volt, a helyi viszonyokspedig épenséggel nem ismertük, ők pedig nerbeszéltek görögül. Ezen vidék lakosai ugyanisbolgár jobbágyok (Myaorum coloni); végre nyájjasan üdvözöltek nyelvükön, hogy semmifél^gonosz tervet nem forralnak ellenünk, meglehetnem merték nagyszámú csapatunkat megtátámadni,vagy pedig Isten megoltalmazottnünket; inkább ez utóbbit hiszem ée az előbbivéleményt elejtem. Midőn őket hasonlókép üdvö'zöltük és itteni foglalkozásuk után kérdezősköd*tünk (ugyanis kiséretünk néhány tagja jártaivolt nyelvökben), válaszuk ez volt: ők az utakatőrzik és a rablási szándékkal ide betörőket elűzikiA fejünk fölött levő néhány csillag állásából ki

43VII.A brugesi itinenarium. 1(Itinóraire brugeois.)A XIV. század végéről.(Leiével, Géograjihie du moyen áge. IV. köt. 281—308.1.)Szöveg.Haeuborch 8.Halteborch 6.Itawen 6.Langhedorp 8.NieuwenhoueDanubius fl.Oudenlioue 9.Euflfa I.Magyarázat.Hainburg. (L.)Magyaróvár. (L.)Győr. (L.)?Nyergesújfalu. (L.)Duna-folyam.Buda. (L.)Tiezaroff. (L.)királybirodal-* Az arab számok mérföldeket, a római számok pedigegy na P1utat jelentenek. A magyarázatnál zűrjeibeSzöveg.Lanciáén I.Aerbaen I.Werdem I.Ter hogerstede I.Heynode I.Clysemborch I.Curemborch I.Dourecht in'et I.Buli/ária.Heímstat I.Birbom II.Merp I.Nieuwenmerc I.Suppu, I.Vela I.líossyvelJorgo I.Castruin de caaBano I.Tirno I.TurcMuWerdise II.Magyarázat.Püspökladány. (L.)Herpály. (S.)Nagyvárad. (L.)Nagy-Rév. (S.)Báníibunyad. (L.)Kolozsvár. (L.)Torda. (L.)Bolgorország.Nagyszeben. (L.)Pripova. (S.)?Tirgovist. (L.)Czupak. (S.)Vele. (S.)Kuscsuk. (L.)Gyurgyevo. (S.)Koszna. (S.)Tmovo. (L.)Törökország.Tvardicza.'(S.)tett L. betű a Lelevel-féle megfejtést, az S. betű pedigsaját pótlásomat jelenti. A Győr és Nyergesújfalu köztemlített Langhedorp körülbelől Szőnynek, a Torda ésNagyszeben közt előforduló Dourecht m'et pedig mintegyTövisnek felel meg. A Konstantinápoly előtt említettTiro, Leiével szerint Dercon sur la Mer Nőire, ezazonban téves állítás, ugyanis Csorluból Konstantinápolybanem Derkoszon, iáanem a török uralom előttTbirasnak nevezett Böjük-CsekmedzRén át vezet az út,Tiro tehát annyi, mint Thyras (ma Böjük-Csekmedzse);lásd még Brocquiére utazását.

Szöveg.Grenboel II.Ischirtier II.GreeiaSierlier II.Sorley 15.Tiro I.Constantinoble I.Magyarázat.larnboli. (L.)Driuápoly. (L.)Görögország.Szaranli. (8.)Caorlu. (L.)Thyras. (S.)Konstantinápoly.VIILSchiltberger János utazása. 1389—1427.(L.: l'eimiden Joh. SchiUbfrger. München, 1859. Neumann-félekiad.)• Kedves hazámból, Bajorországból eltávozva,legelőször Magyarországba érkeztem (1394). Itttiz hónapig maradtam, mi alatt Zsigmond napyszerüvállalatához előkészületeket tett. Zsigmondkirály hadával Törökországba, jutottam. 1Továbbá voltam még Oláhországban is, melynekmindkét fővárosát láttam, ezek pedig: Kurte-Ardxsis (Agrisch) és Tirgovist (Türkicsh).' 2 Ezenkívülláttam a Duna egyik szigetén épült BrailaItt Zsigmond királynak 1396-iki szerencsétlen törökhadjáratáról van szó, melyben az iitleíró Í8 részt vett.Kurte-Ardzsis jelenleg kis városka, az Artzsis folyómellett fekszik; a középkorban a havasalföldi fejedelmekszókhelye volt Igen szép temploma még ezen idő-

47(Uberteil) várost, 1hol a törökök gályáikat ésegyéb vizi járműveiket tartják és tengeri kereskedéstűznek. Úgy Kis-, mint Nagy-Olábországlmna lakosok mindnyájan keresztyének és egészensajátságos nyelvet beszélnek, szakálluk és hajukigen hosszú, mivel soha sem nyírják.Ezenkívül Erdélyben is voltam, ennek fővárosaNagyszeben, melynek lakosai németül beszelnek,nemkülönben a Bárczaságon is, melynekfővárosa Brassó (Bassan). Mindezen országokDunán innen terülnek el.A Duna és Fekete-tenger közt legelőször harom országot találtam, melyek mindegyike Bolgárország nevet visel. Az egyik Bolgárország, nemessze a Vaskaputól terül el, fővárosa Bodony(Pudem); a másik Bolgárország Oláliorszáíígaszemben fekszik, ennek fővárosa Trnovo B (Ternaw);a harmadik pedig ott terül el, hol a Dunaa tengerbe folyik, ennek fővárosa Kalliterka vagjjKallacercka. 41Braila török neve, Ibrailov, még jobban megközelítia Schiltberger által használt elnevezést.aA nyugateurópaiaknál ViJin bolgárul Bdyn.3Trnovo hajdan a bolgár uralkodók székhelye ésaz egész Bolgárország fővárosa volt.Talán a Várna melletti Galata. Ez időtájban nyugatiBolgárországban, Bodonban Szraczimir János uralkodott.Trnovoban III. Sismau János székelt, nevezetesebbvárosai voltak : Sofia, Nikápoly, Drszter (Silistra)

49IX.Bertrandon de la Brocquiére utazása. 143í(L.: Mémoire de l'Inst. Nat. (les seiences et árts. Scicncmor. et jiol. V. köt.)Bertrandon de la Brocquiére 1432-ben indult ia Szentföldről és Kisázsián, a Balkán-félszigeten]Magyur- és Németországon keresztül, tért visszaBourgogneba. Itt csak a Balkán-félszigetre és hajzánkra vonatkozó részletet közlöm.«Pera, görögök, zsidók és genovaiak álta:lakott nagy város, a genovainknak itt podestájulvan és a törökökkel élénk kereskedelmi összeköttetésben állnak. A törökök azonban különös előjogotélveznek, ugyanis ha valamely rabszolgájukmegszökik és itt menedéket akarna keresni, azonnalki kell szolgáltatniuk. A kikötőnél szebbetsehol sem láttam, azt hiszem, hogy ehhez hasonlónincs az egész keresztyén világban; itt alegnagyobb genovai hajók is horgonyt vethetnek.Két nap múlva átmentem a kikötőn Kon-Btantinápolyba, mely óriási terjedelmű város ésháromszöget képez. Egyik oldalát az általunkSzt.-Györgyágnak (Bras-de-Saint George) nevezettszoros, 1délen a Gallipoliig húzódó széles öböl,északon pedig a kikötő mossa. A világon háromváios létezik, melyek mindegyike hét halomraépült: lióma, Konstantinápoly és Antiochia. Kómanagyobb és kikerekítettebb Konstantinápolynál.Antiochiát csak futólag láttam, tehát nem szólhatoknagyságáról, halmai azonban magasabbaka másik kettőéinél.Konstantinápolynak állítólag 18 mérföld (miiles)a kerülete, melyből 6 mérföld a szárazföldioldalra jut, ezen részlet kitűnően meg van erősítve.Konstantinápoly igen sok elkülönített részbőláll, úgy, hogy több az üresség mint az épület.Falai alatt a legnagyobb hajók kiköthetnek.A számtalan szebbnél-szebb templom közül legnagyszerűbba Szt.-Z8Ófia templom, mely háromrészből áll, kapui pedig mind érczből valók.A székesegyház körül három kolostor látható,ezek márványnyal vannak kirakva és kikövezve.Mint mondják, az egyház tulajdonában a következődrága ereklyék vannak: Krisztus Urunkruháinak egyike, a spongya, melylyel eczetetgyújtottak neki, a lándzsa, melylyel keresztüldöfték és a királyi pálcza gyanánt kezébe adott1Boszporusz.Séfti utazások Magyarországon. *

52Néhány nap múlva a császár egyik rokonánálmenyegzőjén rendezett ünnepélyeknek voltaiszemtanúja. Lovagjátékukat igen különösnek tar-jtom. A tér közepén álló czölöpre három láb szélesés öt láb hosszú deszka volt erősítve, egyszerre40 lovas lépett elő, mindegyikök botocskát tartótkezében. Eleinte egymás után vágtattak, ez mint-'egy fél óráig tartott. Ezután 60—80 olyan póz-!nát hoztak elő, minőket mi a nádtetejü házaknálalkalmazunk. A vőlegény erre a deszkához futótés azon a póznát eltörni igyekezett. Mihelytmegtöi - tént a nép örömrivalgásban tört ki észene megszólalt. A többi lovag is hasonlókéjcselekedett. Ezután a vőlegény két rudat kötőt!össze és azokat is eltörte.Konstantinápolyban megismerkedtem Purlinói Benedek milánói követtel, ki a szultánhoiutazott, tehát hozzá csatlakoztam. Konstantilnápolyból 14-33 január 23-án indultam el, l ^először Bhegionnál 1(Bigory) haladtam el,hajdan nevezetes hely volt, a tenger itt minteg20 mérföldnyi (miiles) hosszú öblöt képez. Haj|dani tornyát a törökök lerombolták. Egy hídországút és görög falu maradt fönn.Bhegionból Athyrasba 3(Thiras) érkeztem,!ezen hajdan szintén derék várost ugyancsak görögöklakják, itt az előbbihez hasonló tenger-13Ma: Kücsük Csekmertzse.Ma: Bőjük Csekmedzse.öböl létezik, a híd mindkét végén egy-egy toronyállott. A törökök a várost és a tornyot teljesenelpusztították.Thirasból Selymbriába 1(Salubrie) érkeztem.E város Konstantinápolytól két napi járó földre,a Gallipoliig húzódó öböl egyik kikötőjénél fekszik.A törökök még nem vették be. Pedig a tengerrőlnem valami erősnek látszik. Ez, valamintaz idáig terjedő egész vidék a görög császáré,azonban nagyon elpusztult és csak szegény falvakláthatók.Innen a hajdan jelentékeny, most azonbanelpusztult Czurlosba 2(Churleu) értem. CzurlosbólMisterioba, 3 hol csupa görög lakik, (egy tőrökkivételével, kinek a város adományoztatott). MisteriobólBurgasba 4(Pirgasy), hol csupa töröklakik, a város falai teljesen romba döntettek.Pirgasyból Zambryba 5 és Zambryból Drinápolyba(Andrenopoly).Drinápoly népes és nagy kereskedő város aMaricza (Marisce) nevű nagy folyó mellett fekszik,Konstantinápolytól hat napi járó földre. Eza törökök legerősebb városa egész Görögországban,11 a Nagyúr is legörömestebb itt tartózkodik.1Ma: Szilivri.1Ma: Csorlu.3Ma: Bőjük-Karicsiran.4Lüleh Burgas.5Ma: Baba-Eszkizi.6Rnmili; Törökoruzágnak ekkor csak az ázsiai résztnevezték.

A görögországi, azaz rumilii kormányzó, vahelytartó, szintén itt székel, ezenkívül velenczefgenovai, firenzei és cataloniai kereskedők neszámmal laknak itt.A Konstantinápolytól idáig terjedő vidék, igtermékeny, azonban gyér népességű; fa kivételévei minden igen szépen díszlik.A Nagyúr ekkor Seresben (Lessere) volt, azoijhely közelében, hol Caesar és Pompejus ama nsütközetet vívták. Benedek úr tehát hozzá akarvautazni, ez utat választotta. 1Legelőször hajókcátkeltünk a Maricza folyón, nemsokára minteg16 eunuk által kisért 50 asszonynyal találkoztünk, kiket Drinápolyba vittek, hová a Nagyúr :csakhamar meg fog érkezni.Azután Dimotika a(Dymodique) kettős fallákörülvett, derék városba érkeztünk. Egyik oldalaa Maricza 3folyik, a másikon pedig valameljígömbölyű magaslatra épített erős vár áll, mel|terjedelménél fogva kétszáz házat is magába foglalhatna. A várnak öreg tornyában a Nagyúr kcseit tartja.Dimotikából Ipszala 4(Ypsala) elég nagy,1Ez Furlinoi Benedek milánói követ volt, a ki politikai ügyben utazott II. Murád szultánhoz.2Hajdan: Didimotika.8A Maricza (hajdan Hebrus) a Miesz Álla hegy*]sógben ered ós 437 kmnyj folyás után Ainosznál a ten-jgerbe ömlik.4Hajdan: Kipszele.teljesen elpusztított városba értem, hol aczán másodízben átkeltem, a város két najföldre van Drinápolytól. Az idáig terjedő viueiimocsaras és lóval nehezen járható.Ipszalán túl van Ainosz (Ayne), a tengermellett a Maricza torkolatánál, a folyó itt bizonyárakét mérföldnyi széles. Trója idejében hatalmasvávos volt és saját királylyal bírt. Jelenlegadót fizet a töröknek.A közeli kerek dombon 1 sír látható, melyr >1azt mondják, hogy Pohdorusé, Priamus legifjabbfiáé. Az atya Trója ostroma alatt, fiát sok kincscselAinoszba küldte, azonban Trója elpusztításaután, az ainoszi király vagy a görögöktől valófélelmében, vagy pedig kapzsiságból meggyilkoltattaa iiatíil fejedelmet.Ainosznál ismét átkeltem a Mariczán és Makribaa(Macry), :z előbbitől nyugatra fekvő tengerivárosba érkeztem, hol törökök ós görögöklitknak. Ez Szmathraki (Satnandria) sziget közelébenvau, hajdan igen jelentékeny lehetett, most«zonban a nagy várkastély kivételével, mindenromban hever.Kumuczenába s(Caumissin) hegyeken keresztülhaladva jutottunk el; a város kicsiny, de erősA Balkán-félsziget csaknem egész területén előromulókerek dombokról lásd: Vratiszláv utazását ósaz°* tani jegyzetet,aMa: Mpgri (tőrökül).Ma: Giiujüldzsina, a Bodope déli lejtőjén.

falak veszik körül. Gyönyörű vidéken fekszíSzeresz ide mintegy 5—6 napi járóföldre fekszik.Meszene (Missy) hasonlókép erős és jólkörülzárott város volt; falai azonban romban hevernek,itt minden elpusztult, még lakosai sincsenek.Peritheorium x(Peritop) régi és hajdanjelentékeny város, a mintegy 40 mérfoldnyire(milles) a szárazföldbe nyomuló öböl 2mellettfekszik, ezen öböl a Monte-Santotól indul ki, holannyi kalugyer van. A város lakosai görögő]falai még elég jó állapotban vannak, jóllehitt-ott rések láthatók rajta. 8Innen Szereszig (Lessere)nagy síkság terül el. Mint mondják Szeres:közelében történt a pharsnlai ütközet.Azonban már nem jutottam el Szereszig. Értisültünk ugyanis, hogy a Nagyúr már útban van,az alattvalói által épített Jangbazar 4(Yamgbatsar)nevű faluban vártuk meg, azonban esiharmadnap érkezett meg. Kísérete 4—500 lovaiból állott, de mivel szenvedélyesen szerettesólymászatot, ezen csapat legnagyobb részé sói;maszekból és ölyvészekből állott, ilyeneket, minimondják, valami 2000-et tartott. Esőben órkizett meg, kísérete ekkor mintegy 50 lovasból1Ma: Szárazáru.3Itt a tagos vagy Kara-Agadzs öblöt, az Orpbaöböllel tévesztette össze.3Pharsala nem Szeresz, hanem Larisaza közelébenfekszik.4A Mszta folyó mellett.12 íjászból állott, rabszolgái gyalog mentek előtte.Ruhája czobolyprémmel díszített biborbársonybólkészült, fején, mint a többi törökök, vöröskalapot viselt, azonban az eső ellen köpönyegfélétvett föl.Az utána hordozott sátor alatt táborozott,mivel nagyobb városok kivételével, sehol semkaphatni szállást, vagy élelmiszereket, útközbenmindenki kénytelen magával vinni az összesszükségleteket. Ezért jött utána annyi teve ésegyéb teherhordó állat.Ebéd után fürdeni ment, most tehát igen könynyenmegláthattam. Ugyanazon öltözetben lóhátonment, tiz személy gyalog kisórte, hallottammidiin embereihez szólt, beszéde érczesnek tűntföl előttem. A Nagyúr mintegy 28—30 éves ésmár hízásnak indul.A követ kihallgatást kért tőle, hogy a magávalhozott ajándékokat átadhassa. A Nagyúr azonban(miatta vele, hogy szórakozása közben semmitseiu akar közügyekről hallani, egyébiránt pasáitávol vannak, tehát vagy várja meg ez utóbbiakat,vapy pedig menjen Drinápolyba és ott várja beaz ő megérkezését.Benedek úr ez utóbbit választotta. Ennélfogvavisszatértünk Kumuczénába (Caumissin) és innena már említett hegyen átmenve, két magasszikla által képezett átjáróhoz értünk, melyenfolyó halad keresztül. A sziklák egyikén erősvárat építettek, mely azonban jelenleg romokban

fiOhaszna is van belőle, ugyanis az ázsiai Törökjországból Európába átkelő seregtől, GallipolinCdíjat szedet, még pedig gyalogostól három asperllovastól pedig ötöt. Ha katonai rabszolgákat hossának magukkal, a szultán minden ötödiket kivájlaszíhatja és megtarthatja.Mind az által nem tartják nagyon lmrcziasnajés ezen vádnak van is valami alapja. Valóbaáeddigelé a keresztyénség részéről oly csekéljjellenállást tapasztalt, hogy ha hatalmát és jove4delmét ellene akarná fordítani, bizonyára szám oákeresztyén országot meghódíthatna. Legkiválóbb!és legkedvesebb mulatsága a sólymászat és ku-ityákkal való vadászat. Mint mondják, több mintjezer kutyája és 2000 sólyma van, még pedig a'rlegkülönfélébb válfajokból, magam is sokat láttamközűlök.Nagyon szeret inni és szerfelett kedveli azokat,a kik jól értenek az iváshoz, azaz a kitűnőivókat. 1A Nagyúr minden erőlködés nélkül megiszik1 i—17 pint bort. Mikor már eleget ivoít,akkor bőkezűvé lesz és nagyszerű adományok,!tosztogat: környezete tehát ugyancsak örül, ha aNagyúr bort kér. A múlt évben egy mór ezen italellen prédikálni kezdett és előadta neki, hogy apróféta megtiltotta ezen folyadék élvezetét, kiktehát belőle isznak, nem jó szaraczónok; a Nagyúr•Etceux (jui boivent bien.«válaszul börtönbe vettette éá birodalmából örökrekiűzése.Némelyek a szultán kincsét fél millió, másokpedig egy millió aranyra becsülik. Ezenkívüldrága edényei és női ékszerei is vannak, ez utóbbitkörülbelül egy millió aranyra becsülik, megvagyok győződve, hogy ha egy esztendeig nemfzórná a pénzt oly eszteltniii, minden zsarolásnélkül, egy millió aranyat takaríthatna meg.Háznépe 5000 gyalogos és lovas személybőláll; háborúban azonban nem emeli föl fizetősöket,úgy ho»y háborúban sem ad ki többet, mint békében.Legfőbb tisztjei a pasák és a vezér-pasák.A vezcr-tanácsadó, a pasa, olyan főnök fó!e. E háromszemélyiség föladata a házát vagy őt illetőügyek elintézése és csak az ő közvetítésük segélyévellehet vele beszélni. Midőn Kurailiben van,akkor az itteni kormányzó ügyel a hadakra.Nagy uradalmakat osztogat, de kénje-kedveszerint vissza is veheti azokat. Azonban a kiknekuradalmakat adományoz is, háború esetén, bizonyosszámú csapatokat, saját költségükön kellt'ltartaniok.A hadseregben igen sok rabszolga is van, ezektöbbnyire keresztyének, ú. m. albánok, bolgárokés más országbeliek. A rumilii hadseregben háromezerszerb lovas is volt, kiket a despota egyikfiának parancsnoksága alatt küldött. Elég szomorúdolog, hogy a keresztyéneknek a törököt kell szol-S&lniok, de nem mernek ellenszegülni.61

64ellen. Erre a pasák mellé ültették; ezután a mila*j|nói bercaeg követet hívták be.A követ ajándékaival együtt ment be. Aajándékokat az ontalak mellé helyezték el, ezdtán az e czélra alkalmazott emberek fölemeltétazokat és fejük fölé tartották, hogy a Nagyúr iudvara jól láthassa. E közben Benedek úr lassana csarnok felé közeledett. Egy előkelő egyén eléb|jött, hogy bevezesse. Midőn belépett, meghajtottmagát, a lépcsőkhöz érve ugyanezt ismételte. 1Ekkor a Nagyúr fölemelkedett, két lépcsőn]lement és kezénél fogta; a követ kezet akart csó*kölni, ő azonban nem engedte meg, hanem egjolaszul és törökül tudó zsidó tolmács közvetítésével,kedves fivére és szomszédja a milánói herczegegészsége után tudakozódott. A követ felelta kérdésre és azután a boszniai mellé ültették.Ezután minket is bevezettek és szintén a boszniaimellé ültettek. E közben a Nagyúrra selyemszalvétátkötöttek, azután egy kerek, vörös ésvékony bőrt tettek le elébe, mivel ők osak bőrabroszrólesznek, végre két arany tálon, főtt hústhoztak neki. Erre a szolgaszemélyzet az említettczintálakat a teremben levő összes egyének köztkiosztotta egy tálat négy személyenként. Mind- ;~egyik tálban birkahús és rizs volt, de sem kénye- '•ret, sem bort nem adtak. Mind az által a csarnokegyik szegletében, nagy étszekrényt pillantottammeg, rajta kevés edény, lábánál pedig kehelyformanagy edény állott, melyből sokan ittak,azonban nem tudhattam meg, bort-e vagy vizet. 1A tálakon levő húsból néhányan ettek, mások pedignem: mielőtt azonban mindenkit kiszolgáltakvolna, ismét mindent elhordtak, mivel a Nagyúrnem akart enni. Sohasem étkezik nyilvánosan;kevesen vannak, kik beszélni hallották, és ennivagy inni látták volna. Ekkor kiment és az étszekrénymellett elhelyezett zenészek játszani kezdtek.Zenéjök mellé pedig a törökök híres hadi tényeirőlszóló dalokat énekeltek. Ha a csarnokban levőkvalami nekik tetszőt hallottak, rettenetes ordítozásbantörtek ki. A hangszereket nem ismertem,tehát közelebbről megnéztem és láttam, hogy igennagy húros hangszerek. A zenészek ezután a terembejöttek és mindent megettek, a mit találtak.Végre mindenki fölállott és a követ eltávozotta nélkül, hogy a követségről egyetlen szót szóltvolna: az első kihallgatáson ez a szokás.Ezenkívül, ha egy követ jelentkezik a Nagyúrnál,ez a válaszig a követnek kétszáz aspert küld,költségeinek fedezésére. Másnap reggel tehát, akincstárnok, ugyanaz, ki Benedek urat az udvarhozvezette, áthozta neki az összeget. Harmadnap apasák tudatták vele, hogy készek meghallgatniMegbízatásának ügyét. Azonnal az udvarhoz mentünk.A Nagyúr már bevégezte a kihallgatást ésffiár visszavonult, csupán a rumilii beglerbég' «Je vis plnsieurs gens y bőire; mais j'i; nőre aic«toit de l'ean ou du vin.»65Régi útuások Mtgy&roistágou. 5

68ták őt máskép, mint veszteni és futni, hisz eztegész világ tudja.iValóban a követnek tudomása volt ezen résziletekről. Zsigmond királynak Galambócznál (Goajloubath) szenvedett vereségénél, mint szemtan!volt jelen, sőt az ütközet előestéjén elhagyta dtábort és a törökhöz ment. Beszélgetés közben,1sok érdekes részletet mondott el. Két genovai jíjászt is láttam, kik az ütközetben részt vettek*ezek elmondták nekem, hogy Zsigmond császámiként menekült át a Dunán, hadseregével együtt.|A pasák válasza után, a követ lakására térflvissza; azonban alig érkezett szállására, midőn aNagyúr részéről 5000 aspert és egy karmazsin|színű kamuka-ruhát kapott, melynek bélése].sárga selyemből készült. Harminczhat asper egy]velenczei aranyat ér, azonban a kincstárnok'minden 100 darab után 10-et fáradságdíjul viszszatartott.Drinápolyban időzésem alatt, még másféleajándékot is láttam. Ezt a Nagyúr a rumilii beglerbégleányának küldötte lakodalma alkalmából.Az ajándékban következők foglaltattak: mindenfélecsemegével és czukros süteménynyel megrakott70 óntál; ezenkívül 28 másik tálon egy-egylenyúzott juhot vittek. Az ürük egytől-egyig \nrosraés fehérre voltak festve, mindegyiknek szájábanés két fülében ezüst gyűrűk lógtak.Az ajándékot vivő csapat harmincz és egynéhányasszonyból állott, egy pasa leányának veze-tése alatt, kinek ruhája csak úgy csillogott, a sokaranyszövettől, arczát az itteni szokás szerintdrágakövekkel ékített fátyol borította. A hölgyekszinten ilyen pompás ruhákat és fátyolt viseltek.Mindnyájan lóháton ültek és pedig egészen úgy,mint a férfiak.A csapat előtt 13—14 lovas és néhány zenészment, ez utóbbiak trombitával és dobbal fülsiketítőlármát csaptak. A zenészek után jött az ajándékés a hölgyek.Drinápolyban egész csapat eladásra szántkeresztyén rabszolgát láttam. Az utczákon alamizsnátkéregettek. Akárkinek megrepedne aszive, ha ezeknek szenvedéseit látná.Drinápolyból márczius 12-én utaztunk el, aNagyúr által a követ mellé kalauzul rendelt rabszolgakíséretében. Ezen ember rendkívül hasznosvolt reánk nézve, különösen a szállások ügyében,ugyanis mindenütt, a hol valamit kért számunk,a lakosokra azonnal előhozták azt.Első nap a Maricza (Marisce) folyó menténigen szép vidéken utaztunk és a nevezett folyónkomppal átkeltünk. Másnap, ámbár jó utakon,erdőségeken kellett áthaladnunk, végre Maczedoniábaxérkeztünk. Itt a Maricza által öntözött,mintegy 40 mérföldnyi (miiles) szélességű és kéthegység közt elterülő síkságot találtunk, hol 151Ez semmi esetre sem Maczedónia, hanem az 1878-kiberlini kongresszus által alkotott Kelet-Iíumólia területe.69

70fórfiúval és 10 asszonynyal találkoztunk, kiketnyakuknál összelánczolva hajtottak. Ezek boszniailakosok voltak, kiket a törökök portyázásalkalmával foglyul ejtettek és Drinápolyba burczoltakeladás végett.Ezután a Fülöp király által épített Filippopolba1érkeztünk. A város a Maricza mellettgyönyörű szép síkságon és kitűnő vidéken fekszik,hol mindennemű élelmiszer igen olcsón kapható.Filippopol (Pheropoly) hajdan jelentékenyváros volt és még most is az. Három hegyet foglalmagában, közülök kettő a déli végénél, egypedig a közepén emelkedik; ez utóbbin hosszúfélhold alakú, pusztuló félben levő vár látható.Megmutatták nekem Fülöp király palotájánakromjait, csupán négy fal áll még. Filippopolbanleginkább görög vallású bolgárok laknak.Ezután a Mariczán épült hídon átkelve, egésznap az említett síkságon keresztül lovagoltam, aróna végén mintegy 16—20 mérföldnyi (miiles),erdővel borított hegység emelkedik. Ez hajdanhírhedt rablófószek volt és az átutazás nagy veszélylyeljárt. A török elrendelte, hogy a ki ottletelepedik, szabaddá lesz, ennek következtébenkét' bolgár falu emelkedett itt, az egyik a bolgárhatáronfekszik. En az erdőben töltöttem az éjszakát.A hegyen átmenve, hat mérföld hosszú és két1Bolgárul: Plovdiv, törökül pedig: Filibe.mérföld széles síkságra, azután pedig mintegy 16mérföld hosszú erdőbe érkeztem; erre hegyekáltal teljesen körülvett síkságra jutottam, melyetteljesen bolgárok laknak, itt egy folyón 1kellettátkelnünk. Végre bárom napi útazsís után, Szófiába2érkeztem, ez hajdan igen jelentékeny városvolt, miként a földig lerombolt falak maradványaiis mutatják, azonban mégjelenleg is Bolgárországlegkiválóbb városa. Kis vára is van, a délioldalán emelkedő hegy közelében mintegy hatvanmérföld hosszú és tíz mérföld széles síkság kezdődik.A város és a környékbeli falvak lakosságacsupa bolgár. A törökök csekély számban találhatók,ezért a többiek nagyon szeretnének megszabadulnia szolgaság ez állapotából, csak segítenéőket valaki.Itt láttam törököket, kik Magyarországba indultakportyázásra. Ciba Miklós nevű és a városbantartózkodó genovai monda nekem, hogy ő islátott a Dunántúlról visszatérő törököket, kiknektíz köziig csak egynek volt ijja és egyszersmindkardja. En is bizonyíthatom, hogy még kevesebbetláttam mindkét fegyverrel fölfegyverkezve,mint a kinek csak kardja vagy csak ijja volt.A legjobban fölszereltek kis fatárcsát (pajzsot)viseltek. Valóban nagy szégyen a keresztyénségre1Ez az Iszkur folyó volt, mely a Ilii hegységbenered és Gurapadinával szembeu a Dunába ömlik.2Hajdan Szardika, később Triadicza, ó-bolgárul pedigSzredecz.71

nézve, hogy ily nyomorultak által leigáztatnijhagyja magát. Sokkal silányabbak, mintsem általábanhiszik.Szófiát elhagyVfi, az említett síkságon, mintegyötven mérföldnyi utat tettem meg. Az egéssjtartomány eléggé népes, a lakosok pedig göröfjvallású bolgárok. Ezután lóval elég jól járhatáhegységen mentem át és a síkságon a Nisava fo«lyócska mellett elterülő, igen kicsiny Pirot (Pi«rotte) városkába* érkeztem. A város ugyan nyilt,de a folyó és egy mocsár által védett kis vára van.Ettől északra hegység emelkedik. Kevés törökönkívül alig van lakosság.Piróton túl hegyes vidék kezdődik; azután isméta Nisavához közeledtem, mely itt két magashegység közt elterülő kies völgyön folyik keresztül.Az egyik hegy tövében volt hajdan Izvor(Ysvoliriére) város, mely ma falaival együtt, teljestn rom. A folyó partján tovább haladva, nehezenjárható hegyekhez értem. Végre a Niaava általöntözött kies völgybe jutottam és a folyón építetthidon átmenve, Nis (Nisce) városába érkeztem.E városnak igen szép vára volt és az egésza szerb despota tulajdonát képezte. Öt évvel ezelőtta törökök elfoglalták és teljesen elpusztították,gyönyörű környékén sok rizs terem. Nisentűi még mindig a folyó mentén haladtam, a vidék1Pirot város jelenleg Szerbiában van, azonban apiróti járás a bolgár nyelvterülethez tartozik.mindenütt szép és sűrűn lepik el a falvak, végrecsónakon átkeltem a folyón és elhagytam azt.Ezután ismét hegyek következnek. Ingoványos,nagy erdőségeken kellett keresztül haladnom,mígnem Drinápolyból (Andrinople) való útrakeléseuiután tíz napra, a Moravától (Morane) egymérföldnyire (mílle) fekvő Krusevácz (Corsebech)városkába érkeztem.A Morava elég nagy folyó és Boszniából jön. 1Bolgárországot Ráczországtól, vagyis Szerbiátólválasztja el, aez utóbbi tartományt a török márhat évvel ezelőtt elfoglalta.Kruseváczban kis rombadőlt vár látható. Kettőskörfala is volt, azonban felső részét már lerombolták.Itt találtam Cenamin beyt, az OláhországtólSzlavóniáig terjedő óriási vidék parancsnokát. Azév egy részét e városban tölti. Azt mondják, hogygörög származású, de bort, — a többi törökökhözhasonlóan, — nem iszik. Bátor és okos ember,ki félelmet tud előidézni. A szultán reá bízta evidék kormányzását. A folyón való átkelést csakazoknak engedi meg, kiket ismer, föltéve, ha urátólvagy ennek távollétében Görögország urátólkapott levél birtokában van.1A Morava két folyó egyesüléséből származik,ú. m.: a Bolgár- és Szei-b-Moravából. De egyik semered Boszniában.aEz az állapot még jóval Brocquiére előtt létezett,erre vonatkozólag lásd Sz. Lietbert utazását.

74 75Itt igen szép magyar nemesasszonyt láttunk,'kinek helyzete szánalmat keltett bennünk. Egyjalacsony származású magyar, valamely portyá-|zás alkalmával elrabolta és most feleségül hasz-inálja. Megpillantásunkkor könyekre fakadt, mi--vei még nem mondott le hitéről.Kruseváczból eltávozva, a Moraván csónakon!átkeltem és a szerb, vagyis a rácz despotánakjnépes és szép tartományába jutottam. A mi a fo-ílyón innen fekszik, az az övé, a mi pedig azonjtúl, az a töröké; azonban a despota évenkintj50,000 arany adót fizet a töröknek.A despotának Bolgárország, Szlavónia, Al-Jbánia és Bosznia közös határán,Novobrdo (Nyeu-Iberge) városában nagyszerű arany- és ezüst-bá-jnyái vannak. 1Ezek évenkint — jól értesült egyénekállítása szerint— több mint 200,000 arany]hasznot hoznak neki, e nélkül már régóta elkergettékvolna országából. ;Útközben a szintén az ő tulajdonát képezőSztalaty (Escalache) vár közelében haladtam el.Ez hajdan erős vár volt, a Nisava (Nissané) ésMorava egyesülésénél emelkedő hegy csúcsánállott. 2Még most is látható néhány fal és egy1Novobrdo jelenleg l'ristina és Vratija közt, törökterületen fekszik. Koszteneczi Konstantin szerint «igazánezüst- ós aranyvároa». A szerb krónikákban olvassuk:«a törökök 1466-ban birtokba vették a novobrdoi szásztemplomot, a lakosokat pedig Stambulba b.urczolták».8Sztalaty a Bolgár- és Szerb-Morava egyesülésénélöreg torony (donjon); ez az egész, a mi megmaradt.A két folyónak e torkolatánál a török mindigkészen tart 80—100 naszádot és sajkát, hogy háborúesetén lovasságát és hadseregét átszállíthassa.Én nem láthattam meg azokat, mivel keresztyénnekmég csak közeledni is tilos, hanemegy szavahihető embertől hallottam, hogy folytonosanháromszáz katona őrzi, kiket kóthónaponkintfölváltanak.Sztalatytól a Dunáig bizonyára száz mérföld(mille) és mégis e hosszú úton nem létezik semmifélevár vagy egyéb védelmi mű, csak Cenaymbey építtetett a hegylejtőre egy falut, házat ésmecsetet.Mindenütt a Morava mentén haladtam, körülbelölegy mórföldnyi mocsaras térség kivételével,az egész vidék igen kies és népes. De nem így amásodik napon: erdőkön, hegyeken, ingoványoshelyeken kellett átutaznom; mind az által a vidékhegyes tájnak elég szép volt. Falut mindenüttláthatni, hol a szükségleteket könnyenmegszerezhettük.Mióta Bolgár- ós Eáczországba léptünk, folytonosanhallottam, hogy a török a fegyverfogásrakötelezetteket mindenkor készenlétre figyelmezteti;ha a keresztyének a hadi szolgálattól megallott;a középkori szerb oklevelekbenernlíttetik.igen gyakran

76menekülni óbajtanak, fejenként 50 aszpert tar-jtoznak fizetni, a többiek csak kényszerből men-jnek, ezeket csak számuk növelésére viszik magokkal.A despota udvarában azt mondták nekem,'bogy a törökök az összes határtartományok őrizetétés védelmét három vezérre bízták. Dysern,bey kormányozza a Fekete-tengertől Oláhországig,Cénaym bey Oláhországtól Boszniáig és Ysaacbey Boszniától Szlavóniáig, azaz a Moraván túlfekvő vidékeket.De most már visszatérek tárgyamhoz. KruseváczbólNekudim (Nichodem) városba, vagyis!jobban mondva mezei lakba érkeztem. A despota jállandóan itt tartózkodik, mivel a környék igen jszép; erdőket, folyókat és mindent lehet látni,a mi csak vadászathoz és sólymászathoz szükséges.1Épen a mezőkön volt sólymászaton mintegyötven lovassal, három gyermekével és egy törökkel,ki ura részéről a despota egyik fiát, csapatá-1A sokat emlegetett despota, Brankovics Györgyvolt, ki 1428-1157-ig uralkodott és 91 évos korábanhalt meg. A Brankovics-nemzetség nevezetesebb tagjaimég: Vuls, kinek árulásának tulajdonítják a rigóruezei(1389) vereséget és ezzel a szerbek önállóságának bukását.György egyik unokája (inegh. ÍÜ)7.) Vuk, Zmaj(sárkány) nevet kapott vitézségéért. Az utolsó Brankovics,II. György, 1711-ben Egerben (Csehorsz.), osztrákfogságban halt meg.vftl együtt a hadsereghez hívta. Az említett adónkívül még egyéb föltételeket kellett teljesítenie.Valahányszor a Nagyúr felszólította, köteles voltmásodik fiának parancsnoksága alatt ezer vagynyolczszáz lovast küldeni.A despota egyik lányát a Nagyúrnak nőüladni kényszeríttetett, mind az által egyetlen pillanatigsem biztos, hogy országát el nem veszi.A szultán különben így nyilatkozott: «Több hasznomvan belőle (t. i. Szerbiából), mintha az enyémvolna, mivel helytartómtól semmit sem kapnék.»Az általa küldendő csapatok Albánia ellen voltakszánva. Már tíz ezret küldött ezen ország ellen,ezért volt tehát a szultán mellett oly kevéskatona, midőn őt Szeresznél (Lessere) láttam : deez első sereg megsemmisíttetett.A despota úr igen szép és magas ember, lehetettúgy 58—60 éves. Öt gyermeke van: háromfiú les két leány. A fiuk közül az egyik 20, amásik 1G, a harmadik pedig 14 éves, mind a háromigen csinos külsejű. A leányok közül az egyika Nagyúr felesége, a m-ásik pedig gr. Czilley (Seil)neje, én azonban egyiket sem láttam.Midőn a mezőn találkoztunk vele, én és a következet csókoltunk neki, mivel ez itt szokás.Másnap pedig látogatást tettünk nála. Udvara1Grgur, István és Lázár, Grgur a törökökhöz ment,István számos társával a Szerémségben telepedett meg,Lázár pedig már 1457-ben meghalt. Bővebbet: Majkov,77

7 8]eléggé népes és hosszú szakállú és hajú emberekbőláll, kik mindnyájan görög vallásúak. A városbanegy püspököt és egy hittudort láttam, kikKonstantinápolyba mentek, hová a baseli szén:zsinat által a császárhoz küldettek. 1Krusevácztól Nekudimig 2két napig, innenpedig Belgrádig fél napig utaztam. Ez utóbbi városigcsupa hegy, völgy létezik, azonban a völgyekbenegymást érik a falvak, hol mindennemű!élelmiszer, kiváltképen pedig jó bor kapható. fBelgrád Káczországban van és ezelőtt a despotáóvolt, ki azt négy évvel ezelőtt a magyar királynakengedte át, nehogy a török hatalmábajusson, mint Galambócz 8 (Coulumbach). Ez nagyveszteség volt a keresztyénségre nézve. Belgrádelveszítése azonban még sokkal nagyobb volna,mivel az utóbbi mintegy 5—6000 lovat fogadhatmagába. 41A baseli és a folytatását képező ferrarai, továbbáfirenzei zsinat, a görög egyházat a latinnal egyesíteniakarta, ezért küldött tehát követeket a görög császár-"hoz, ki csakugyan elment Firenzébe és itt aláirta azjegyezséget.3Nekudim, Nikodem, vagy Nikudimi falu H.-P.-Palánka mellett. Bővebbet: Müicsevics Kn. Srbija. 164 LaGalambócz (szerbül Golubacz) romjai Gradístemváros mellett, mai napig láthatók. Keletkezésének idejeismeretlen, legfőbb szereplése a török-magyar háborúkidejébe esik, 1427-ben török kézre került. Ekkor építetteZsigmond a híres Lászlóvárát.4Ez ugyanannyi lovast jelent, Bi'ocquiére folytonosanlovakról beszél, így pl. a despota által a szultán-A falak mellett az egyik oldalon, a Boszniábóljövő Száva (Sanne), a másik oldalon pedigvár van, melynek közelében a Duna (Dunoe) folyik.Ez utóbbiba ömlik a Száva. A két folyóáltal képezett csúcsban vagy szögletben terül ela város.Körfala körül a talaj némileg emelkedett, kivévea szárazföld felé eső oldalát, hol annyiraegyenes, hogy szépen, simán egész az árok partjáiglehet haladni. Ezen az oldalon a Szávától aDunáig terjedő és a várost mintegy nyillövésnyirekörülvevő falu van. 1E falu lakosai ráczok. Húsvét napján szlávnyelven tartott misét hallgattam templomukban.A római egyháznak engedelmeskednek és szertartásuknem nagyon különbözik a miénktől.A fekvésénél fogva rendkívül erős várat árokés kettős fal veszi körül, msly pontosan követi atalaj vázlatát. Öt erősségből áll, közülök háromaz említett magaslaton, kettő pedig a víz mellettemelkedik. A két alsó is jól meg van erősítve,azonban a három első uralkodik fölöttük.A mintegy 15—20 gálya befogadására képeskis kikötőt két torony védi, az egyik toronytól amásikig húzódó lánczezal az egész könnyen elzárható.Ezt azonban csak hallomásból tudom,nak küldendő csapatot is lovakban állapítja meg; ekkormég csak csirájában volt a gyalogság fejlődése, jólleheta lovagkor már letűnni kezdett.1Itt a külvárosokat kell érteni.79

80mivel a két part oly távol van egymástól, hogyén nem láthattam azt.•A Száván hat gályát és öt naszádot láttam. 1 'Ezek az öt erőd leggyöugébbikének közelébenvoltak. E varban, vagyis erődben igen sok ráczvan, azonban a többi négybe nem szabad l>cmenniök.Mind az öt erőd jól föl van szerelve tüzérséggel.Leginkább föltűnt a három bronzágyú, melyekegyike oly óriási volt, minőt még soha semláttam, csövének belseje ugyanis 42 hüvelyk szélesvolt, 2azonban vastagságához képest rövidnektaláltam.A vár főkapitánya, vagyis parancsnoka, raguzaiMáté (Mnthico de Aragouse), helyettese pedigegyik fivére volt.Belgrádtól lefelé a Duna mellett van Galambócz(Coulambach), melyet a török a despotátólvett el. Ez is igen erős vár, jóllehet tüzérséggelkönnyen körül lehet zárolni és minden segítségtőlelvágható. A törököknek itt száz naszádjok1A Dunai hajóhada]; történetét magyarul dr. SzentklárayL, szerbül pedig Vitkovica írta meg.2Itt a csöiireg átmérője értendő. likkor nagy divatbanvoltak az ilyen óriási ágyúk. II. Mohamed Konstantinápolyostroma alkalmával a helyszínén öntette azágyúkat, melyekből 200 fontos golyókat lőttek. JVIonstreletszerint XI. Lajos 500 fontos ágyúkat öntetett Toursban.Jenő herczeg 1717-ben Belgrádban 25 láb hosszúágyút talált, melynek 200 fontos golyójához 52 fontlőpor szükségeltetett. Híres volt még a genti nagy ágyú.van Magyarország megtámadására. E hely parancsnokaa fent említett Cenaym bey. 1A Duna mellett, de Belgráddal szemben, azazMagyarországban, a despotának szintén van egyvárosa, kastélylyal együtt. Ezt és még számosmás helységet, melyekből mintegy 50,000 frtnyijövedelme van, — a császár oly feltétel alatt adtaa despotának, hogy ezután csak neki. nem pediga töröknek fog engedelmeskedni. 2Belgrádba érkezésem harmadik napján, azországos szokás szerint föl fegyverzett 25 embertláttam a várba menni, ezeket Máté gróf parancsnokhelyőrségül hozatta ide. Ezek a vár őrizetérehivatott németek voltak, pedig magyarokat ésszerbeket oly közel kaphattak volna. Erre következőfelvilágosítást kaptam: a szerbek a törökökalattvalói és adófizetői lévén, óvakodni kell tőlök,a magyarok pedig annyira remegnek tőlök, hogyha a török megjelennék, nem mernék ellene védnibármily erős legyen is a vár. Ezért tehát idegeneketkellett hívni, ez intézkedés annyival is inkábbszükséges volt, mivel a császárnak C6upánez az egyetlen vára van a Duna túlsó partján.1Szinán bej.2Brankovíos György Belgrádot és környékét 1433-bana magyar királynak adta át és a következő javakat kaptaérte: Becsét, Világost, Zalánkeményt, Tokajt, Böszörményt,Túrt, Debreczent, Szatmárt, Varsányi, Kegéczet,Munkácsot, Tálját és egy budai házat. Belgrád ezutánmagyar végvár maradt 1521-ig, midőn a törököké lett.Régi utazások Magyarországon. 681

82! 83. E beszéd rendkívül meglepett; ekkor elmikedni kezdtem ama különös körülményen, ha török Maczedóniát, Bolgárországot, a konstantinápolyi császárt, a görögöket és a rácz despoimind alávetette hatalmának. Ez alávetettség siralfmas dolog a keresztyénségre nézve. Mivel pedijtörökök közt éltem, ismertem élet- és harczmój-okaljj, érintkeztem oly nevezetes egyénekkel, kia törököt közelről is látták nagy vállalataikba]bátorkodom tehát saját megfigyelésem szeri:néhány adatot közölni rólok és ki fogom fejteihogy mikép volna lehetséges a hatalmukba keitett országokat visszafoglalni és őket ütközetbilegyőzni.Először is a személyleirással kezdem. A törin*kök középtermetű és erejű, hosszú szakállú elégszép emberek. A közbeszédben mindenütt járja:erős, mint a török, azonban már számtalan keresztyéntláttam, kik erő dolgában túl tesznek'rajtok.•;, Igen szorgalmasak, korán reggel kelnek, rosz-íszül sült kenyérrel, napon szárított hússal, nyers'vagy aludt tejjel, mézzel, gyümölcsösei, szőlővel,főzelékkel, sőt egy marék liszttel is megelégszenek.Ha lovuk vagy tevéjök veszélyesen megbetegszik,egyszerűen levágják és megeszik, ezt márszámtalanszor láttam. A mi az alvást illeti, evvelnem sokat törődnek, egyszerűen földre fekszenek.Ruházatok két vagy három, földig érő pamutészoknyából áll. Ezek fölé nemezből készült köpő-:nyeg-félét vesznekföl, melyet capinatnak neveznek.E capinat ámbár könnyű, de az eső ellen igenczélszerü. Gsizmájok térdig érő, bő nadrágjoknémelyiknél vörös bársonyból, másoké selyemből,batisztból vagy egyéb közönségesebb kelmékbőlkészült. Háborúban vagy útközben nagyobb kényelemkedvéért a nadrágba dugják szoknyájukat,mivel így szabadabban mozoghatnak.Lovaik kitűnők, táplálékjok kevésbe kerül ésjól, valamint sokáig futnak; azonban igen soványántartják, csak éjjel engedik enni, akkor iscsak öt-hat marok árpát és kétszer annyi szecskátadnak nekik, mindezt tarisznyába teszik ésfüleik mögé nyakokra kötik. Napfölkeltekor megtisztítják,megvakarják és fölkantározzák, azonbancsak délben és délután itatják, valahányszorvizet találnak és este midőn tábort ütnek, ugyanismindig jókor este és ha lehet folyó mellett táboroznak.Ezután még egy óráig fölkantározvahagyják, mint az öszvéreket. Végre elérkezik apillanat, midőn szabadon ehetnek.A lovakat éjjelre nemezből vagy más kelmébőlkészült csótárral fedik be, vadászkutyáik igenszépek, hosszú füleik lelógnak, farkuk pedigbozontos.Minden lovuk paripa, csak csekély számúcsődört tartanak, en legalább ez utóbbiakbólegyet sem láttam. Kantár- és kengyelszáruk igenrövid. Kivájt nyergeik többnyire gazdag díszítésekkelvannak elhalmozva. A kengyel széles.6*

84Hadi öltözéküket kétszer nyilt alkalmam láthatni,midőn görög hitehagyottak mohamedánhitre tértek át, ilyenkor a törökök nagy ünnepélyttartanak, legszebb fegyvereikkel feldíszítve,az egész várost belovagolják. Öltözetök nagyonhasonlít a Július Cassar korabeli katonákéhoz.Nyergeikben úgy ülnek, mint valami karosszékben,térdeik igen magasan vannak, ily helyzetben,lándzsával nagyon könnyen ki lehetneőket vetni a nyeregből.A gazdagabbak fegyverzete: ijj, tegez, kardés rövidszárú buzogány, melynek feje be vanvagdalva. Sokan kis pajzsot viselnek, melylyeligen jól tudják magokat fedezni.Urok iránti engedelmességek határtalan.Egyetlen egy parancsát sem mernék megszegni,még ha életök forogna is veszélyben és e folytonosengedelmességeknek köszönhetik nagyszerűhadi tetteiket és tetemes hóditmányaikat, melyeknagyobb területet foglalnak el, mint Prancziaország.Ha a keresztyén hatalmak fegyvert fognakellenök, erről mindig idejekorán értesülnek.A Nagyúr e czélra alkalmas emberekkel kikémleltetimozdulataikat és hadseregével két vagyhárom napi járóföldre azon helytől, hol megütköznikíván, megállapodik. Ha az alkalmatkedvezőnek látja, azonnal megrohanja az ellenséget.Ez pedig következő módon megy végbe :a nagy dobbal jelt adnak, azután teljes csendbenegymásután előrenyomulnak, ily esetben tízezertörök nem üt akkora zajt, mint száz fegyvereskeresztyén. Rendesen csak lépésben mennek,ilyenkor azonban vágtatva S7águldanak, mivelpedig fegyverzetek igen könnyű, reggeltől estighárom napi járóföldet tesznek meg, ezért nemviselnek teljes fegyverzetet, mint az olaszok ésfrancziák; csak a jó vágtató lovakat szeretik,holott nekünk csak a kényelmes ügetés tetszik.Ilyen gyors menettel már több izben megleptékés legyőzték a keresztyéneket; így győztékle János neversi herczeget is, 1— hogy az Istenbocsássa meg neki — Zsigmonddal együtt. Zsigmondcsászár újabban ismét vereséget szenvedettGalambócznál, 2hol Advis lengyel (de Poulaine)lovag életét vesztette.Hadakozási módjok a körülmények szerintváltozik. Ha támadásra alkalmas helyet látnak,apró csoportokra oszlanak és különböző oldalrólrohannak az ellenségre. E módot leginkábbhegyes és erdős vidékeken gyakorolják, miveligen könnyen tudnak ismét egyesülni.Máskor pedig lesbe állnak és néhány jól föl-1Itt a nikápolyi ütközetről van szó, hol a VI. Károlyáltal, a neversi herczeg vezetése alatt küldött segédcsapata harczban és azután, néhány ember kivételével, teljesenlemészaroltatott.2A galambóczi ütközet 1428-ban ment végbe; azitt említett Advis nem más, mint grabovai ZavisszaNiger.85

8687mindenkor kitűntek, mind az által aj? kiszerel*szerelt embert kémszemlére küldenek ki, ha ezekhirül hozzák, hogy az ellenség nem igen óvatos,* szervezett csapatoknak nem nagy te«W«jbaazonnal.fölhasználjákakedvező alkalmat. Hakerülne a törököket legyőzni és felényi hadseregnélbátran meg merném támadni őket.pedig az. ellenséget jó rendben találják, a seregkörül nyargalásznak,alovakra és emberekre Seregeik rendesen száz-kétszazezer loböl au ^lövöldöznek mindaddig,m í g a rendet meg nemnak, azonban legnagyobb részök gyalogos es vagybontják. Ha pedig üldözni akarják őket, minden* Sgetók, vagy kardjok, vagy pedig *«*£*£•felé szétszóródnak, méguanegyedrésznyi erővel hiányzik; csak kevésnek van teljes fegyverset*támadhatnának is m*g ;j e épenfutás közben legfélelmesebbekés majd, lem mEgyébiránt igen sok keresztyént kényszerítenekhadiszolgálatra: görögöket, bolgárokat ma-i ndig így győzik lea keresztyéneket. Ugyanis futás közben oiy ügyesenlőnek, hogy csakn emczedónokat, albánokat, szlávokat, olahokat, rasohasem tévesztik el a czokat és a szerb despota egyéb alattvalóit. Minalovast vagy a lovat.ezek gyűlölik a törököket, kik siralmas rabszolgaEgyébiránt mindegyik lovas nyergére tobolkánvan kötve. Ha a vezér, vagy a tisztek vala-kiváltképen pedig a francziák támadását a torokSágban tartják őket, ha ezek látnák a k«esztyenek,_melyike észreveszi az üldöző ellenséget, hogy ren- íj ellen, bizonyára sok bajt okozhatnának elnjQ ,detlenségbe jött, háronj 8Zor a tobolkánra üt, ezt 'imindegyik utánozza ésegypillanat alatt vezérökm01 A D törökök nem oly rettenetesek «i nem oly;köré gyüloek, azután s Zép rendben megtámadjákborzasztók, mint általában hiszik Azonban olyanhadvezér kellene ellenök, ki "adakozási modjokataz ellenséget vagy csoi) 0rtonii nt törnek reá.teljesen ismeri. Ezt a hibát követte el ZBigmona;A rendes útközetekl )eI1) néha ndsféle hadicseltalkalmaznak, ugy ancsászár, midőn Galambócznál vereseget Bsenvej 8 ai ovaij fölé tüzet dett. Ha a jó tanácsra hallgatott volna nem letthajigálnak, azok niegij eBztésére, gyakran a had volna kénytelen szégyenteljesen elvonulni, tmenélén tevéket állítanak föl és a lovak felé kergetik,mi által az utóbbiakat zavarba ejtik.25-30ezer magyarkatonájavolt.Ketszazlombarígy harczolnak a törökök a keresztyénekdiai és genovai ijjász fönntartotta az.eltawegellen. Bizonyára nem akarok e harczmódrólerőlködését,mely Zsigmondot a Punan átkelésrosszat mondani vagy őket ócsárolni sincs szándékomban,sőt ellenkezőleg,ben akarta megakadályozni; a hatezer olaD,K-.atörökök igen nyil-:a fenntemlített lengyel lovaggal valamely^magasxtak és becsületesek és hol bátorságról volt szó, laton foglaltak állást, teljesen lemészaroltattak.a

Csak a látottakat és hallottakat mondom el.

90szót és az ellenség üldözésével mit sem törödMAz élelmiszerek kérdésére azt felelem, hogy Kácz^]országnak és Eumilinek Lajózható folyói vannak}]Bolgárország és Maczedónia pedig termékenjországok.';Ilyképen tömegben előnyomulva, kényszerigteni fogjuk a törököt, hogy vagy menjen vissz"Ázsiába és hagyja itt javait, gyermekeit és feleségeit, vagy bocsátkozzék ürközetbe, miként ezmár sokszor tették, midőn a Dunán átkeltek. \A jól szervezett és rendezett franczia, angolés német csapatokkal nagyszerű sikert lehetnéelérni, ha pedig kellő számban jól egyesülnének;szárazföldön egész Jeruzsálemig előnyomulhatnánák.1De most már visszatérek tárgyamhoz.Belgrádnál átkeltem a Dunán, mely ekkor,rendkívül kiáradt és körülbelől tizenkét mórföld'széles (milles) lehetett. Emberemlékezet óta nemvolt ily nagy. Utamat nem folytathattam egyéne-,sen Budára, Pancsova 2(Pensey) nevű mezővárosbamentem. Pancsováról a lehető legegyenesebbrónaságon áthaladva és egy folyón !ikompsegélyével átkelve, Becskerekre (Beurquerel) ér- 11Hasonló tervet találhatunk Brochardnál: Francziaországhadereje, minden segítség nélkül, képes volnalegyőzni nemcsak a törököket és egyptomiakat, hanem'a tatárokat is, az indiaiakon, perzsákon ós arabokonkívül.Brochard műve 1332-ből való.2Pancsova az ókorban Panucca, a középkorbandig Poczazin volt.Temes folyó.keztem. Becskerek város*, a rácz despotáé és ittkét más folyón, 1hidon mentem át. BecskerekrőlBecsére * (Verchet) jutottam, mely szintén ádespotáé, itt átkeltem a mély és széles Tiszafoljón. Végre a Tisza (Tiste) mellett fekvőSzegedre (Segading) jutottam.Egész hosszú utamban egy patak mellettelterülő két kis berekén kívül, egyetlen fát semláttam. A lakosok csupán szalmával vagy a folyópartokonés a nagyszámmal előforduló mocsarakbanszedett náddal tüzelnek. Kenyér helyettvalami lepényfélét esznek, de ennek Bincseneknagyon bővében.Szeged nyilt nagyváros és egyetlen, mintegyegy mérföldnyi (lieue) hosszú utczából áll. Környékemindennemű gabonával megáldott, termékenyszántóföld. Itt igen sok darvat és túzokotfognak, egész piaczot láttam tele e madarakkal,azonban igen tisztátalanul készítik és épúgyeszik. A Tisza rendkívül sok halat szolgáltat,egyetlen folyóban sem láttam oly nagy halakat.Ugyanitt temérdek szilaj és eladásra szántlovat láttam, ezeket nagyon jól tudják megfékezniés megszelídíteni, ez pedig nagyon sajátságos1Ez a Bega folyó volt, a Hevenesi-féle térképenugyanis Becskerek a Bega balpartján van feltüntetve.* Ez semmiesetre sem lehetett Versecz, mivel eza Brocquiére által követett líttól nagyon is távol és aTisza mellett sem fekszik. Különben is Versecz sohasemvolt a despotáó. —

92látványt nyújt. Mondták nekem, hogy a ki háromnégyezerlovat óhajtana, e városban találhatna]annyit is. A lovak oly olcsók, hugy bárki tíz magyarforintért igen szép csődört vehetne.A császár Szegedet valamely püspöknek aján-idékozta. Láttam e főpapot, ki igen tág lelkiismeretüembernek tűnt föl előttem. A ferenczrendiekneka városban szép templomjuk van, holistenitiszteletet hallgattam, mely egy kicsit migyáros volt.Szegedről elindulva egy városba érkeztem. 1 ?Utam ismét szép BÍkságon vitt keresztül, hol!a lovak vad állatokhoz hasonlóan, egészen szabadonélnek, még pedig egymást éri a sok,ménes, ez az oka, hogy a szegedi piaczon annyit jláthatni.| Pestnél átkeltem a Dunán és Budára érkez-'\ I tem. Belgrádtól Budáig hét napig utaztam.í--' Buda, Magyarország fővárosa, hosszasan elnyúlóhegyen áll. Keletfelé a Duna folyik, nyugatioldalán völgy terül el, 2délen nagy palotaemelkedik, mely a kapu felett uralkodik, e palotáta császár kezdte építtetni, mely befejezése után^nagyszerű és erős leend. 8Ezen az oldalon, deíía falakon kívül, igen szép meleg fürdők vannak, 41Valószínűleg Kecskemét.* A mai Krisztinaváros területe.sEz az úgynevezett "friss palotán volt.* A Gellérthegy tövében létező Sáros-, Rudas- ésIUczftirdők.a keleti oldalon is van néhány, ezek azonban nem \férnek annyit, mint a többiek.A városban a németek, úgy az igazságszolgáltatás,mint a kereskedelem és ipar terén uralkodnak.Sok francziául beBzélő zsidót is láthatni,kik közül sokat Francziaországból űztek ki. Ugyancsakitt találkoztam Clays Davion arrasi kereskedővel,ki a Zsigmond császár által Francziaországbólbehívott kézművesek közé tartozott.Clays szőnyegeket készített. 1Buda környéke rendkívül kies, a talaj pedigmindennemű élelmiszert bőségesen szolgáltat,különösen kitűnő a fehér bor, mely tüzességét, aszámos meleg fürdőtől és az azokban levő kéntőlkapja. A várostól egy mérföldnyire (lieue) láthatóKemete Sz. Pál teljes épségben levő holtteste. 3Visszatértem Pestre, hol szintén hat, vagynyolcz franczia családot láttam, kik a császármegbizásából, a Dunaparton, palotájával szemben,nagy tornyot építettek, szándéka volt aDunán keresztül óriási lánczot húzni, mely afolyamot elzárta volna. 3Ugy látszik, az Éclusevárkastély mellett levő, burgundi tornyot akarja1Zsigmond flandriai utazása alkalmával megismerkedettaz ottani hírneves szönyegiparral, melyet Magyarországbanis meg akart honosítani, ennélfogva iparosokatis hozott onnan.72Erre nézve lásd Oláh Miklós leírását.8«Son dessein étoit d'y mettre une chalne aveclaquelle il pút fermer la riviere.»93

ÍWuutánozni, tervét azonban kivihetetlennek tárton^mivel a folyam roppant széles. Megszemléltem qtornyot, mely körülbelől már három lándzsányjmagas volt. Környeskörül igen sok faragott kflhevert, azonban az egész abban maradt, mivel ielső kőművesek elhaltak, a kik pedig életbemaradtak, nem tudták folytatni, — legalább íjbeszélik.Pesten igen sok lókereskedő van, ha valaL,kétezer jó lovat kívánna venni, ittb'zonyára k&p-ihatna. Tíz lóból álló ist-iliókként adják el, min-]4en istálló ára 200 frt. Láttam olyan lovakat ishogy köziilök kettő-három megérné az említet,árt. Legnagyobb részök a Magyarország határaitborító erdélyi hegyekből való. Vettem egy kitűnői,futót, egyébiránt majd mind jó hátasió. Az ordzágligen jó legelőket szolgáltat számukra. Hibájoklazonban, hogy kissé makranczosak, különösen!pedig nehezen patkolhatók. 1f,i Az említett hegyekben gazdag arany- és só- rbányák vannak, melyek a királynak évenként100.000 magyar forintot jövedelmeznek. Azaranybányákat Poroszország urának és Máténakengedte át, oly feltétel alatt, hogy az előbbi ahatárt, az utóbbi pedig Belgrádot őrzendi a törökellen. A királyné a sójövedelmet húzza.- Az itt ásott só igazán szép. Egész sziklákat< ' Un peu quinteux, et spécialement mai aiflés áferrer.tóásnak ki, azután körtilbelől egy lábnyi hosszú,négyszögletes darabokra vágják szét. A ki kocsirarakva látná a sókoczkákat, bizonyára terméskőneknézné. Mozsárban szétzúzzák, az így létrejött porelég fehér, azonban finomabb és jobb bármelymás sónál.Magyarországi utazásom alatt, gyakran találkoztamszekerekkel, melyeken hat, hét vagynyolez egyén ült és mindezt egyetlen ló húzta,ugyanis ha nagy útra indulnak, egy lovat szoktakbefogni. A hátulsó kerekek magasabbak az elsőknél.Fedelök igen szép, az ilyen fedeles kocsik olykönnyűek, hogy kerekekkel együtt, akárki egymagavállára veheti és elviheti. Az ország rónalévén, a lovak mindenütt ügetve mehetnek.Ugyancsak a rónaság okozza azt, hogy csodálatosbosszú barázdákat szántanak.Pestig nem volt szolgám, itt fölfogadtamegyet az említett franczia kőmivesek közül, ezBrai-sur-Sommeból való volt. 1Budára visszatérve, a milánói követtel, Magyarországnagy grófjához mentem t ; sztelegni,e méltóság körülbelől a császár helytartójánakfelel meg. 2A nagy gróf eleinte kiváló figyelemmelfogadott, mivel ruhám után ítélve töröknektartott, de midőn megtudta, hogy keresztyénvagyok, meghidegült irántam. Azt mondták ne- Ii12Sornme északfrancziaországi megyében.Nagygróf alatt a nádor értendő.7

ÍM5kem, hogy nem igen tartja meg adott szavát ésígéreteiben nem lehet szerfelett megbízni, eztegyébiránt kisebb-nagyobb mértékben, a többimagyaroknak is szemére lobbantják; részemrőlmegvallom, hogy a látottak és hallottak utánalkotott fogalmakból ítélve, sokkal kevésbbé bíznáma magyarban mint a törökben. 1A nagy gróf idős ember. Ő volt az, ki hajdanZsigmond magyar é8 cseh (de Behaigne) királytletartóztatta és fogságba tette és később egyezségútján szabadon bocsátotta.Fia igen szép magyar hölgyet vett nőül. Fiátláttam részt venni a lovagjátékban, melyet azország szokásai szerint tartottak, kis lovakkal ésalacsony nyergekkel. A bajnokok gazdag díszruhátviseltek és igen rövid lándzsákkal küzdöttek.Ez igen kedves és gyönyörködtető látvány.Ha a küzdők összecsapnak, kell hogy mindkettenvagy legalább egyikök földre bukjék. Itt azutánbiztosan megtudhatni, ki bírja a nyerget jól megülni.Midőn az aranypálczáért küzdenek, a lovakmindegyforma magasak, a nyergek szintén egyenlőkés sors által huzatnak ki, a megmérkőzédpáronként történik. Ha a két küzdő egyike kiesik,a győzőnek ki kell lépnie és már nem küzd tovább.Budáig a milánói Követ kíséretében utaztam,1«j'avoue que, d'aprés l'idáe que m'ont donnéed'eux ceux que j'ai hántás je me fierois moins á unHongrois qu'a un Ture».azonban még a városból való eltávozásom előttértesített, hogy útközben el fog válni tőlem, mivela berczeghez megy. Ez értesülés után, azonnalelmentem az artoisi Clays Davionhoz, ki egyjó ismerős bécsi kereskedőhöz ajánló levelet adottszámomra. Mindent nyíltan megmondtam neki,mivel semmi titkolni valóm nem volt, ennélfogvanevemet, hazámat, a burgundi herczegnél elfoglaltállásomat, szóval mindent beírt a levélbe, tehátnagyon meg voltam vele elégedve.Budáról Tata(Thiate) mezővárosba, Zsigmondkirály kedvencz mulató helyére érkeztem, azutánGyőrbe 1 (Junir), melyet a németek Kaabnak (Eane)neveznek, e város a Duna mellett fekszik. Azutána folyam által alkotott szigeten levő városkánhaladtam át, melyet a császár valamely burgundinemesnek, azt hiszem Eenier Pótnak adományozott.Ezután Bruckba (Brut) érkeztem, ez aMagyarországot Ausztriától elválasztó határfolyó3mellett fekszik. A folyó nagy mocsáronfut végig, melyen keresztül, hosszú, feltöltött utatkészítettek. E hely iö;en fontos átjáró, kevés emberrelmeglehetne védeni Ausztria felől.1Ez mindenesetre Győr, nem pedig Esztergom,miként ezt a felemlített Kané és Gran közötti feltűnőhasonlatosságból következtetni lehetne, azonban Győrnekközépkori magyar elnevezései közt ott találjuk a•Tenor nevet, is a mi Junir névvel csaknem megegyező,különben is Tatáról Bécsnek haladva, senkisem menneEsztergomon keresztül.2A I.ujtíi folyó.97Bégi úliu&sok Hagyururazúiiou. 7

98Brucktól két mérföldnyire a milánói követ el« ;vált tőlem és a herczeghez ment, ón Bécs felévettem utamat, hová öt napi menet után nieg iaérkeztem.A városba érve, senki sem akart szállást !»,«,mivel ruházatomat látva, töröknek tartottak; végre«valamely szállodába utasítottak, hol nagy nebe-Jzen befogadtak. Szerencsémre a Pestről magam-.]mai hozott szolga magyarul és németül tudott,?tehát előhivatta a kereskedőt, kihez ajánló leve-jlem volt.iBécs elég nagy város, mély árkok és magas 1falak veszik körül. Itt gazdag kereskedők éskmindenféle kézművesek láthatók. A környék kies Jés termékeny. A lakosok öltözéke jobb mint amagyaroké, 1 jóllehet durva kelméből készült,széles és bő mellényt viselnek.»IBrocquiére ezután Linzen, Münchenen, Kon-]stauzon és Baselen keresztül, hazájába utazott.)Útleírását így végzi:(i Bécstől kezdve nem terjeszkedtem ki azországok leírására, mivel ezek nagyon is ismeretesek; a mi az általam beutazott többi országokatilleti, azok, kik útleírásomat olvasni fogják, tudjákmeg, hogy ezt nem hiúságból vagy dicsekvésbőlközlöm, hanem ama egyének oktatására ésútbaigazítására, kik a leírt vidékeket talán meg-látogatni szándékoznának. Útközben, midőn ráértem,az eseményeket és tapasztalásaimat naplókönyvembejegyeztem és ennek alapján állítottamössze az egész útleírást. Ha talán mások jobbantudták volna ezt elkészíteni, bocsánatot kérektőlük". 11liroquiére Vieux-Cháteau ura, bourgognei lovag,tanácsos és íőkonykamester (premier écuyer tranohant),Hziil. Guyenueben 1132 feb.-ban, az Alpokon át Velenezébe,innen pedig tengeren Sziriába és a Szentföldreutazott. Visszatértekor a szárazföldi utat választotta.Az útleírásnak a lialkán félszigetre és hazánkra vonatkozórészét, egész terjedelmében közlöm és mindenüttmagyarázó jegyzetekkel kísérem.991«Les habitaus y sout mienx habülés qu'eu Hon-grie.»

101Nápolyi Beatrix (I. Mátyás király rnásodifelesége) .utazása Pettauból Budára. 1147É(Irta Escfwnioer Petet:)Midőn a királykieasszony Magyarországbólközeledett, Mátyás király édes anyját, Bánira(Pampbi) Miklóst és a legelőkelőbb húsz magyarfőúri hölgyet küldte Pettauba, 3ezek fogadták ésvezették be a magyar birodalomba Beatrix herczegnőt,kit Székes-Fehérvárig kísértek.Mátyás király 147G-ban Boldogasszony fogantatásaelőtti pénteken a Budára összegyűlt urakatfölszólította, hogy vele Székes-Fehérvárra lovagolnánakmenyasszonya fogadtatására. Vasárnap1P. Eschenloer, Geschichten der Stadt Brexlau, Knnisch-félekiadás. II. köt. 'AH lap.2Pettau (szlovénül Ptiij] kerületi kapitánysági székhely,Stájerországban, a Dráva mellett. A rómaiak ide- jjóben Poetovia városa állott itt, ennélfogva igen sokrégiséget találnak.báromezer lovaggal útra kelt és hétfőn Fehérvárraérkezett. Kedden a felséges hölgy elé ment;az összes kíséret csak ugy ragyogott az aranytól,ezüsttől, gyöngytől és drágakőtől. A király előtttíz nagy paripán az apródok lovagoltak, ezeknekruha?ata sárga, szürke, zöld és barna bársonybólkészült.Fehérvártól félmérföldnyire voltak felütve asátrak, hol Mátyás nagy tisztelettel és örömmelfogadta menyasszonyát Jobbján állottak a boszniaikirály xés a német fejedelmek követei. Előttea üatal Országh (Orzang, Orgaug) a király kardjátvitte. Balfelől voltak az érsekek, püspökök, prépostokés a vei nezei követek. A földón tizenháromveg kék posztó volt kiterítve, ezen vezették akirálykisasszonyt Mátyás királyhoz. Legelői mentBánffy, ki Mátyásnak gyönyörű koszorút nyújtottát a felséges hölgy nevében, a koszorú közepénpompás gyémánt gytírü ragyogott. A király a koszorutillő tisztelettel és örömmel vette át, ez utánjött a menyasszony és a király anyja ; mind kettenaranynyal hímzett zöld bársonynyal borított,aranyozott hintóban ültek. A kocsisok is aranygombokkal díszített bársony ruhában jelentekmeg. Ezen kívül még hét aranyozott kocsi jött,mindegyikbe hat-hat ló volt befogva, az egyikbefehérek, a másikba feketék, a harmadikba barnák1Ez Újlaki Miklós volt, ki 1471 -ben czimzetesW'Ú királylya Tett.

102'stb., mind ez oly szépen volt elosztva, hogy ilyesmitalán sehol sem látható.A menyasszony és Mátyás anyja a posztóraléptek, Bánffy és Pongrácz János a felséges hölgyeta posztó közepéig vezették, hol már várakozottrajok a király. A királykisasszony térdreereszkedett, Mátyíís azonban gyöngéden, nyáj«san, kegyesen és illedelmesen fölemelte, hodvalóban öröm és gyönyör volt nézni; jobb karjai,a sátorba vezette, utána mentek a király édeganyja, a boszniai király, a főurak és főúri hölgyek.Az olaszok (Walen) azonnal marakodni kezdtek aposztóért, melyet óriási dulakodás között apró darabokratéptek szét.jA nagy hideg miatt be kellett fűteni. Gábo|egri püspök, a király fölszólítására, a sátorbanrövid latin beszéddel üdvözölte a felséges hölgyet,ki azonnal erénj'es, elmés és bölcs választ mom,dott, a latin nyelvet ugyan is igen szépen ésfolyékonyán beszélte. Ez után megszólaltak atárogatók, kürtök és htiros hangszerek.E közben a királyné fehér, a király pediíbarna ménre ült, így vonultak be Fehérvárra]A város előtt a papság várakozott a szentséggel,és a királyt menyasszonyával együtt a SzentIstván templomba, Magyarország Jegelső egyházaba vezette; itt szokták a királyokat és királynékat megkoronázni, vahimint eltemetni. A felségeshölgy és Mátyás király menyezet alatt vonultakbe. Bal felől volt a király, jobb felől pedig a ki-103rályné. Itt a Téged Isten dicsérünk énekeltetett.Ez után a király a felséges hölgyet lakására vezette,maga pedig saját szállására tért vissza.Végre mindnyájan jó éjtszakát kívántak egymásnakés haza mentek.Az esküvőre követeket küldtek a szász és bajorherczegek. A liegnitzi herczeg személyesenjelent meg; a többi sziléziai herczegek követeketkü'dtek. A boroBzlóiak három tanácsost küldtekezer forintot érő ezoboly]íremmel, továbbá negyvenlóval és bizonyára ezer forintot költöttek elutazásra és élelmezésre. Ezen kívül igen sok csebgróf, zászlós úr és lovag volt jelen. Ausztriából isjött néhány nemes.Szerdán a boszniai király, a fejedelmek követeiés a magyar főurak Mátyás terme elé jöttek és íóriási néptömeg kíséretében a templomba mentekvele. Gábor, pápai követ, számos püspök segédletévelmondta a misét, melyet szép énekkel kísértok.Evangélium után az érsek a királyhoz ésmenyasszonyához vitte a könyvet megcsókolásvégett. A király előtt a liegnitzi herczeg, egy horvátfőúr és négy más főnemes hat gyertyát vitt; a királyés királyné áldoztak, azután pedig nazamentek.Csütörtökön volt a koronázás. A vendégek ési főurak a lehető legpompásabb díszruhákban, akirályné szállása elé vonultak és a templombakísérték őt. A királyné vörös bársony ruhát viselt,a ruhaujjak olasz divat szerint, kivágottak voltak,kibontott hnjában két értékes és csaknem göm-

101bölyü igaz gyöngy ragyogott. Mátyás királytóljobbra állott a boszniai király, kinek ruhájátarany, ezüst, gyöngy és drágakő borította; aranynyakláncza tizenhat márka 1súlyú volt, a nyaklánczonháromszáz darab gyémánt, továbbá számtalanegyéb drágakő és egy több mint ezer forintotérő 8zafirkő volt látható. A misét Albert, veszprémipüspök, mondta. A királynét az oltár mögöttátöltöztettók, ugyanis aranynyal átszőtt vörös bársonyruhát es ugyanolyan palástot adtak rá. ,;iA ruba ujja a jobb kar és a jobb váll fölött föl :jvolt vágva, hogy fölkenésnél a szent olaj a testetjközvetlenül erints«. Ezután a boszniai király Mátyás elé vitte az ország almáját, Mátyás erre föltette a szent koronát és kezébe vette a királyi jelvényeket.A királyné is lement királyi ruhájában éspüspökök által korona nélkül, az oltárhoz vezeteíett, hol letérdelt, ekkor a nagy gróf 2ma;kérdezte Mátyástól, hogy akarja-e a királynémékoronáztatását, a király igennel válaszolt. Ezutáa- királyné igen szépen elmondta az esküt, melyemegtartani igért. A felséges hölgy fölállott, a veszprémi püspök pedig jobb vállán és karján szénolajjal fölkente, azután a püspök, a boszniai ki 11A márka, mint a nemes fémek súlymértéke, killönböző országok szerint 233 és 253 gramm közt válta- ikozott.j2Itt is, mint már Brocquiérenél láttuk, a nagy gróf |filatt nádor értendő.rály, a nagy gróf és még néhány főúr a királynéfejére tették az arany koronát, melyben 25 nagygyémánt, balasz, 1rubin és szafir volt. Erre akkoratrombitálás, éneklés, sípolás keletkezett,hogy egymás szavát is alig lehetett érteni. A királyezután lovaggá ütötte a nápolyi király fiát, abajor herczeget, az oppelni és glatzi herczeget stb.Mise után mindenki szép rendben haza ment.Az udvari ebédet a királyi palotában tartották.A fényesen földiszített teremben, három lépcsőnyimagasságú emelvényen állott egy négyszögletesasztal, ennél ült a király és a királyné, a többiekrangfokozat szerint a hosszú asztalnál foglaltakhelyet. Az ebédnél grófok, bárók es egyébfőurak szolgáltak föl.Pénteken a király és a királyné, FehérvárrólBudára mentek. Mátyás király a fővárosból mégBókkal pompásabb két aranyozott hintót hozatott,ezeket négyezer forintra becsülték. Vasárnapmegérkeztek Budára, honnan az összes urak, polgárok,sőt még a zsidók is a királyné elé jöttek;a zsidóknak huszonnégy barna lova, fehér ésbarna strucztollal volt díszítve, ezen kívül zászlókkalés menyezettel vonultak ki, a menyezetalatt Mózes parancsolatait vitték, és a királynétsajátságos énekkel fogadták.A király ezután a mintegy hétezer főnyi lovascsapatot a városba küldte, a királyné pedig az aty-1Halványpiros rubin.

jától kapott koronával fölékesítve, menyezet alatt,lóháton haladt tovább, mellette a grófok, bárók,lovagok gyalog mentek. A király aranynyal ésgyöngygyei borított vch'ös ruhát viselt. A meneta Nagyboldogasszony templomba tért be, holismét a Téged Isten dicsérünk énekeltetett, innena királyi palotába vonultak. A királyné szobái éstermei a lehető legszebben és legporűjsásabbanvoltak berendezve.Hétfőn minden vendéget meghívtak a keddiebédre. Kedden előbb a győri püspök igen szépmisét mondott a várpalotában, azután a fejedelmek,herczegek, grófok, püspökök, zászlós urak éslovagok ebédre gyűltek össze. A királyi terembentartották a lakomát. A falakat aranynyal átszőttposztó borította. Az asztal fölött, a falon három ;barna bársony függött, középen a magyar, kétoldalon pedig a nápolyi és szioziliai czímerekvoltak láthatók. Az asztal közepénél ültek a királyes a királyné. A király czobolylyal prómezettsárga atlasz ruhát, a királyné pedig szintén czobolylyaldíszített és aranynyal átszőtt vörös ruhátviselt. A királytól jobbra ült a nápolyi királyfi, acalabriai herczeg, a bari-i érsek, továbbá a nápolyikirály néhány tanácsosa és a velenczei követ.A királyné mellett ültek Kristóf bajor herczegés a fejedelmek tanácsosai.A magyar érsekek, püspökök és zászlós urakszámára hét asztal volt elhelyezve, mindegyikasztalnál külön pohárszók állott, melyek mindegyikénötven aranyozott ezüst kupa és serlegvolt a többi ezüst éteszközökön kívül. A királymelletti legelső asztal a nagy grófé volt, utánakövetkeztek a kormányzó, a vajda, Bánffy Miklós,a kalocsai (Collatschau) érsek, az erdélyi püspökés a nagyváradi püspök. A Mátyás asztala előttfölállított pohárszék tíz röf hosszú volt. Kilenczpolczún ötszázhatvan aranyozott ezüst serleg, billikoinés kupa állott; ugyanitt volt elhelyezve egynéfjy részre osztott, két akós ezüst hordó, melybennégyféle italt tartottak.A többi asztaloknál a grófok, bárók, a városokkövetei (köztök a boroszlóiak is), továbbá a nápolyifőrangú asszonyok és kisasszonyok ültek.A lakoma alatt a magyar nemesek és városok átnyújtottáka királynénak az ajándékokat, melyekértéke bizonyára százezer forintra rúgott. Ebédután következett a táncz, először a király menyasszonyávaltánczolt, azután a királyné fivérelejtett a menyasszonynyal valamely igen szépolasz tánczot, mely majdnem egy óráig tartott.Ezután a király szobájába vezette menyasszonyát.Karácsony előtti vasárnapon, azaz Szt. Tamásnapján, ugyanazon urak és vendégek ismét összegyűlteka királyi palotába, honnan a király menyasszonyávalegyütt a Nagyboldogasszony templombalovagolt. A király anyja a többi magyar ésnápolyi hölgyekkel együtt, aranyozott hintókonment az esküvőre. A templom előtt leszálltak ésszép rendben vonultak \)e,

108A király kézen fogta menyasszonyát és az oltárhozvezette, hol Gábor püspök a keresztyén egyházszertartása szerint megeskette őket. Erre akirály anyja és a többi jelenlevők sorban szerencsétkívántak az új párnak. Mise után mindnyájanvisBzalovak véltemezt ki nem hagyni, mivel a Nyelvőr szakfolyóiratlóvén, nem szerezhetett mindenki tudomástHarff Arnoldnak nyelvünkre vonatkozó följegyzéseiről.A horvát szerb nyelvből tett följrgyzéseketmagyar folyóiratban még senki semközölte, pedig ez is hazai nyelv lévén, bennünketközelebbről érdekel. A Balkán-félBzigetre és ha-

110zánkra vonatkozó útleírást egész terjedelmébenadom és magyarázó jegyzetekkel kísérem. Az útleírástalnémet nyelven (plattdeutscb) kiadtaGroote ily czím alatt: Die Pihjcrfahrt des liittrisArnold v. Harff von Köln durch ltalien, Syrini.Egypten, die Türkéi etc. Köln, 1860. A Balkánfélszigetreés bazánkra vonatkozó részlet föllelhetőa 63—6G. és a iái I—-214-dik lapokon. HarffKölnből, Koblenzen, Wormson, Ulmon, Trenton,Firenzén át Rómába, innen Velenczébe ment,honnan Parenzon és Polán át Zárába bajózott.Zára már a Balkán-félszigeten lévén, lássuk magátaz útleírást."Polából Zárába (Sara) mentünk, útközbenjobb felől, a begyek tövében, a nagy Ancona 1városátpillantottuk meg. Zára akicsiny, de erősváros, hol érsekség is van; a székesegyházbanszent Simon teteme nyugszik. Zárából Leszinábahajózva, oly rettenetes vihart állottunk ki, hogymindnyájan elveszettnek hittük magunkat, midőna villám az árboczba beütött. Leszina 8városa avelenczeiek uralma alá tartozik és Dalmátországbanvan. Leszinából Kurzolába, 4a Szlavóniában(Slauenijen) levő és a velenczéseknek alá vetettvároskába jutottunk.Horvátul: Jakin.Horvátul: Zadar.8Horvátul: Hvar.Horvátul: Korcsula111Kurzolából a szép és hatalmas Eaguzába érkeztünk.A város senkinek sincs alá vetve és sajáthatalommal rendelkezik; a magyar királynak ésa törököknek adót fizet, hogy békét élvezhessen.E város a horvát királyságban fekszik, itt mindenüttszláv nyelvet beszélnek, mely igen messzeel van terjedve, ugyanis az összes vend országokban,Szlavóniában, Lengyel-, Horvát- és Dalmátországokban ; xe nyelvből néhány szót eszembentartottam és a mint alább következik leírtam:szláv nyelv.Szöveg.Crochga.broyt.Vyno.wijn.Voda.wasser.Magyarázat.Kruh.Brot.kenyér.Vino.Wein.bor.Voda.Wasser.víz.1«Men spricht alhie slauensko spraiche die garwijdt geyt, as gantze wyndesche lande, duvch Slaueuijeudurch dat koenynckrijeh Poellandt» stb.2A magyarázat magyar része a szerb-horvát irodalminyelvben előforduló szavak fordítása; így például•jehe» után németül ez áll: «essen», holott «jehe» inkábba jeszti (enni) ige jel. mód. jelen idő egyes számharmadik személyének («jede») felel naeg. Ennélfogvane ütközzék meg az olvasó, ha «essen* után ez áll:«eszik», mivel az új felnémet szavak a szövegben elő-

112Messo.vleysch.Zere.kese.Guska.ganss.Rijba.vyseh.KokosR.henne.Scho.sals.Bytte.drincken.Jehe.essen.Jachge.e.V-Ja.icli.Potzgo.wyllen.'Magyarázat.Meszo.Fleisch.hús.Szir.Káse.sajt.Guszka.Gans.lúd.Riba.Fisch.lial.Kokos.Henue.tyúk.Szol.Salz.só.Piti.trinkeu.inni.Jede.essen.eszik. (Lásd a jegyz.)Jajce, jajé.Ei.tojás.Ja.ich.én.Hotyu.wollen.akarok.fuiilnló alnémet szavakra, a magyar szavak pedig a magyarázatbanelőforduló szerb-horvát szavakra vonatkoznak.Gotzo.ja.Netzgo.neyn.Dobro.goyt-Eslae.boese.Cbackauwe.waeratltich.Bomegist.geloegen.Drevo.schyff.Scboffieck.mau.Szöveg.Magyarázat.Jeszt. 1ja.igen.Nejeszt. 2nein.nem.Dobro. 8gut.j°-Zla.bőse.rossz.CsaBztan, csasztiv.ehrlich, aufrichtig.becsületes.Neisztinnit. 8gelogen.valótlan, nem igaz.Drvo.'Sohiff.hajó.Csovjek.Maun.ember.1131Használatos még: : da.2Ma nincs többé használatbanják : ne, nije.helyette ezt mondlatija,3Dobar-nak somleges neme.4Zao-nak nőneme.6Föltóteles állítás.0Föltételes állítás.korab. Drvo7Sokkal használtabbak: brod.t'il-'ij'limképen iUi illdlz, bois) jelent.Kógi útaz&Hok Magyarországon

IliSzöveg.Gotzpoga.edelman.Gena.wijff.Gostpotymbo.here got.Wratze.dunel.Swyckga.kertz.Konege.peert.Besenitza.hauer.Cerrest.heuwe.Traba.stroe.Magyarázat.Goazpodar, -diri.Edelmau.(nemes), úr.Zsena.Weib.asszony.Goszpodin bog. 1Herrgott.Úristen.Vrag.Teufel.ördög.Szvjetya.Kerze.gyertya.Konj.Pferd.ló.Psenicza. 2Hafer.búza. 3Szjeno.Heu.széna.Trava. 4Stroh.fű.1Ma: «Goazpod».8Tévedés, mivel a zabot «ovasz»-nak nevezik.8E szó a «pseuíczara>i, nem pedig «hafer»-re vonatkozik.4Trava csak füvet jelent, a szalmát «szlamának»hívják.Rpncso.Eslacle.gulden.Operate.uesschen.KuRolll.liempt.Spate.slaeffen.Szöveg.\rosse spafe oilij.iiiciygen wir hie slaelfen.II

116Szöveg.Koka tesimi.wie heyscht dit.Tzellen.Jeden.eyn.Duva.tzwey.Tzettyr.vier.Pete.vunff.Seest.sees.Sedam.seuen.Oeschain.acht.Debet.nuysne.Deschet.tzien.Magyarázat.Kako to zove?wie heisst das?hogy hivják ezt?Záhlen.Számlálni.Jedan.ein.egy-Dva.zwei.kettő.Tri.drei.három.Csetiri.vier.négy.Pet.fünf.öt.Seszt.seohs.hat.Szedam.sieben.hót.Oszam.acht.nyolcz.Devet.neun.kilencz.Deszet.zehn.tíz.SíK>t.hundert.öleden,dusent.Szöveg.Magy arázat.Szto, sztotina.hundert.száz.Hiljada. 1tausend.ezer.117Raguzából Dulcignóba (Dulcina) mentünk;e város Albániában fekszik és a velenczeiek birtokaihoztartozik. DulcignóLól 2Durazzóba igenkellemetlen időjárásban utaztunk. Durazzo ezelőtta törököké volt, jelenleg azonban a velenczéeekbirtoka. E város is Albániában fekszik.Az albánok egészen külön nyelvet beszélnek, enyelvből is jegyeztem föl néhány Bzót. 8Durazzóból Szazenóba jutottunk. Szazeno kistörök sziget, melyen két görög kápolna van; atörök Nagyúrnak igen sok szép lova legelt ekkora szigeten. Az öböltől balra, a száraz földön szépnagy falu látható, ez mintegy kétezer tűzhelyetszámlál és Avlonának vagy Valonának (Velona)neveztetik. A falu fölött áll Kanina (Kano) sziklavára,hol a török császár hivatalnoka lakik. Valonánála nagy Bojana 4folyó (Buyona) ömlik a1Az irodalmi nyelvben használatosabb: tiszutya.A magyarországi horvátok jezerot is használják.2Szerbül: Uczin, Ulczin, Olgun.3Az albán nyelvre vonatkozó följegyzéseket és azokmagyarázatát lásd : Meyer, Allianemche Studien.* Az útleíró itt a Vojuczát (ez csakugyan Avloná-

118tengerbe, e folyó éjszakról, Törökországból jön ésa török császár által a velenczésektől nem régeielfoglalt Szkutari l(Sckuterym) nevű nagy várogjis érinti. Szazeno mellett igen szép tengeri kikötilétezik, ennélfogva folytonosan igen sok törőhajó állomásozik itt. A törökök tizennégy évyt,ezelőtt innen hajóztak át Apuliába (Poellenívagy is Pugliába és Calnbriába, hol OtrantoM(Idrontum) számos apróbb várossal együtt elfoglalták és egy évig és egy napig hatalmokban tautották. íázrizeiio környékén igen nagy hegysé{emelkedik.u. I; Harff ezután Szazenóból Korfuba, innen p&i u' dig Módónba ment, azonban az artai és zeituni^íi öblöktől délre eső földterület nem számíttatváía Balkán félszigethez, e mű sem terjeszkedhetifc': a további utazás leírására. Mind az által a mojreai czigányok leírását ki nem hagyhattam, mivelaz általam közölt útleírások közül ez alegrégibbimely a czigányokról említést tesz.nál ömlik a tengerbe) összecserélte a Bojauával (a Szkutari-i tó lefolyása), melyet különben elég pontosan ír leíl1Szerbül: Szkadar, törökül: Iskodra, megkülön-jböztetendő a törökök által Iszkudarnak nevezett kisázsiaiSzkutaritól (Konstantinápoly külvárosa).2Otrantot a törökök 1479. augusztus 11-dikén fog-Jlalták cl. A nápolyi király erre Mátyás magyar király- jhoz fordult segítségért, mely Magyar Balázs vezetése \alatt meg is érkezett. A 800 magyar vitéz azonnal a várat ,vízzel ellátó forrás védelmére emelt erődöt vette ostrom jalá, a forrást elfoglalván, a várat is bevették 1481-ben.119(iMódónban 1megtekintettük a külvárost is,bol náddal födött viskókban, sok fekete, meztelenember lakik, a családok száma mintegy háromszázrarúg. E kóborlókat itt czigányoknak (Suyginer),nálunk pedig pogányoknak hívják. 2Leginkábbczipőkészítéssel és kovácsmesterséggelfoglalkoznak. Igazán különös látvány, midőnezek az üllő mellett, a mi szabóink módjára ülnek.3A kovács mellett annak felesége űl és fon.A két házastárs közt ég a tíiz, mely mellett dudáhozhasonló két bőrzsák volt a földbe erősítve.A földön ülő és fonó asszony időközönként fölemeliaz egyik zsákot és azután lenyomja, ezáltal a tűzre szél ömlik.»Palesztinái, sziriai és egyiptomi utazásábólvisszatérve, Harff a szárazföldi ufat választotta.A Balkán félszigetre Konstantinápolynál lépett,e világváros leírását már két ízben láttuk (tudniillik Tudelai Benjáminnál és Brocquiérenél), ennélfogvaezt bátran elhagyhatónak vélem és csaktovábbi útját fogom közölni. Harff útiránya : Drinápoly,T.-Pazardzsik, Dubnicza, Pristina, Plevlje,Trebinje, Sztagno, Kurzola stb."Konstantinápolyból öt nap alatt Drinápolybaérkeztünk. E nagy és szép város a Tatár-1Új-görögül Methoni, ó-görögül Methone, kis városkaMorea délnyugati csúcsán.aHollandul a czigányok neve ma is: Heydenen.8Brocquiére is említi, hogy a törökök úgy ülnek,mint a szabók.

120országból* jövő szép nagy folyóvíz 2mellett fekszik.Drínápolyban igen szép császári palotátláttunk, a palotát körülményesen megtekintvén,egy másik épületbe mentünk, itt temérdek harangdarabotláttunk, melyeket a keresztyénektőlelvett hnrangokból hordtak össze ágyúöntés ve-;gett. Ugyanis, ha a törökök a hegyeken és tenge-'reken keresztül valamely ország meghódítására'vonulnak, mindegyik katonának egy egy darab jharangtöredéket kell magával hoznia. 8így tehát;három-négyszázezer férfiú óriási tömeg erezethord össze, melyből azután számtalan ágyút ön-'tenek. 1Drinápolyből Filippopolba (Filipolis) jutót-1tünk. E szép város hajdan a görögöké volt. Innen 1Tatár-Pazardzsikba (Basersackba), Bolgárország- Iban levő csinos városba értünk. Mind ez a törököké,Pazavdzsikból a Sztruma (Strumonach)folyó me'lett fekvő, 4 csinos Dubniczába 5 ju-4tottunk.Dubniczából (Tobinitza) Vranjába (Wruska-1Bolgárország értendő; Harff talán az országnakegykori hűbéres viszonyáról is hallott valamit, ugyan isNogaj tatár khán 1292-ben Szrnilecz czárt tette Bolgár-!ország uralkodójává, M azután a tatárok hűbéresévé lett. jaMaricza folyó.•3«Soe nioiste eyn yecklich túrok eyn stuck klockspijsenmit yem voiren.n4Dnbnieza vagy Dupnicza nem a Sztruma, hanemannak Dzsermen nevű mellékfolyója mellett fekszik.6Törökül: Dupíndzsa.121bálna), egy igen szép és nagy városba értünk.Előbb a Vardar 1nevű nagy folyón keltünk át.Azután a török szultánnak szintén alávetett másikBolgárországba 2 mentünk.Vranjából körülbelöl húsz napig részint éjjel,részint nappal lovagoltunk Velenczéig; az általunkérintett városok nevei következők :Vranjából Pristinábu magas hegyeken át mentünk,Prisiina után következik Mitrovicza (Mittrix)városa. Itt kezdődik a szép és nagy Szerbia(Screrfey), mely jelenleg mind a törököké.Mitrovicza után jön Vucsitrn 8(Wolffsdoroe),ezután Novipazar (Nuevemarschet), továbbá Prjepolje(Prepola), Plevlje (Pleuna), ezután következikFocsa 4(Gotzeij, továbbá Czrnicza (Tzernitza).Czrniczából Trebinjébe (Neuwe) mentünk. Azutóbbi szép városnál nagy folyóvíz fut el, 5a várostkét sziklavár védi, itt végződik a török császárországa.1A Vardaron Harff sehol sem ment át.aItt a Bolgár Morava értendő.:lWolffsdorne nem egyébb mint Vucsitrn (Farkastövis)fordítása, ugyanis vuk = farkas, trn pedig = tövis,a i'k» betű szóképzés alkalmával «cs»-vó változik ígypl.: vucsnicza = farkasverem. Pristina után következikViicaitrn és csak azután jön Mitrovicza ; nem pedig amint Harff írja.1Valószínűbb mint: Gaczko.6A Trebincsicza.

122Trebinjéből x(Neuwe) a Magyarország szomszédságábanlevő Sztagnoba 2(Steyn) jutottunk;ez csinos kereskedő város; mialntt a kereskedőkiit árúikat eladták," mi négyen, három nap alatta szép, erős és termékeny magyar királyságonkeresztül a fővárosba Budára (Ouen) mentünk,hol a király székhelye és udvara látható.A várost, az országot, a királyt és udvarátmegtekintvén, nagyon sokat Írhatnék mindezekről.Azonban az idő rövidsége miaft a zariindoklásútjának leírásánál fogok maradni. Midőn ez országonkeresztül vonultunk, néhány szót emlékezetembentartottam nyelvükből.gKinge.broit.Boir.wijn.Beess,waeser.Szöff-Magyarázat.3 "proiche. Magyar nyelv.Kenyér, kinyer.Brot.Bor.Wein.Viz.Wasser.1Itt kezdődik a Magyar Nyelvőr (Ki. köt. lS87-ikáévfolyam) közleménye, melyben Neuwe után kérdőjel]áll, pedig ez a leírás után ítélve kétségtelenül Trebinje,'* ITorv.: Szton, a Szabioncsello félsziget kezde- jténél. [3«Wile di koufflude yere koemensehaft verbanteirdeu.»A Nyelvőr ezen szót: «koemenschafft», semmivelsem fordítja, hanem kérdőjelt tesz utána, pedig n nevezettszó «koumcnschiiff» és «koenianscljafT» változataivalegyütt «árúkat» jelent,Oist.fleysch.Scheffrot.kese.Tickinan.eyer.Étzet.essich.Olie.tpli.Tick.heun.Halét.visch.Schoit.sala.Iho.guet.Nempho.buess.Thale.schottel.Glaus.loffen.Haeeck.pot.' JGest.Szöveg.Magyarázat.Húst.Fleisch.Sajt.Kiise.Tikmoay — tojás.Eier.Eczet.Essig.Olaj.Oel.Tyúk.Henne.Halat.Fisch.Sót.Salz.Jó.gnt.Nem jó.bőse.Tál.Schüssel.Kanál, kalán. 1I,üffel.Fazék.Topf.Kést.12".1Kalán (az Alföldön igen elterjedt tájszó) sokkaljobban megközelíti a Harff-féle «glanB»-t, mint az irod.nyelvben előforduló: kanál.2Pot az újfelnómet irodalmi nyelvben csak ezenösszetett szóban fordul elő: «21>íasehe» (kamuzsír).A holland és flamand nyelvekben ma is irodalmi szó.Ezenkívül megvan a fraueziában és angolban is. (Keltaeredetű.)

124Szöveg.íüetz.Wasfasick.késsel.Salns.berberei).Lóit.peri.Hab.hauer.Mee.icli.Igas.waer.Remigaa.geloegen.Ember.man.Assanember.frauwe.Istant.got.üirdach.dunel.Jurge.kertz.Igal.drincken.Ich.essen.Allische.slaeffen.1 rí .1JZ•Magyarázat.Messer.Vasfazék.Késsel.Szállás.Herberge.Híd" 10 ** helyett *-Zab. 'Hafer.En.ich.Igaz.wahr.Nemigaz.gelogen.Ember.Mann.AsszonyemberFrau.Isten.Gott.Ördög.Teufel.Gyertya.Kerze.igyál.trinken.%yél.essen.aluszik. 1schlafen..,. > valamint az előmódban .jegyeztetett föl ibbi két igen e mhatározatlancsoló részint jelentő Jód általa, hanem részint páranazonban mindenütt hátarcGansda.wijrt.Alma.appel.Kirtwe.béren.Thir.I1OSS.Prust.Kelt.Frint.gulden.Salnia.stroe.Seua.heuwe.Meess.honich.Zo tzellen.Itz.eyn.Katich.tzwey.Hara.drij.Netzo.vier.Ieoh.vonfif.Hat.sees.Heet.Szöveg.Magyarázat.Gazda.Wirt.Alma.Apfel.Körte. 1Birne.Dió.Nuss.Pénzt,(leld.Forint.Gulden.Szalma.Stroh.Széna.Heu.Méz.Honig.Zahlen.Számlálni.Egy.ein.Kettő,zwei.Három,drei.Négy.vier.Üt.fiinf.Hat.sechs.Hét.125» A «v» betű a helynevekben (Körtvélyes stb.) mainapig íbnninaradt.

Í2fi 127Szöveg. ' Magyarázat.seueu.síében.Noltz.Nyolcz.aicht.acht.Glenlz.Kilencz.nuyn.neun.Tyss.Tíz.tzeyn.zehn.Ago dago prust.Adj apró pénzt.ghiff mir kleyn gólt. Gib mir klein Geld.vur eyuon gnlden.für einou Gtildeu.Mein uudar.Mennyin adod?wie wultu dat geuen. Wie willst du das gebegfMenada das.Mennyin adod azt?was gilt dat.Was kostet das ?Mege weschen.Megveszem.ich wil it gelden.Ich will es kaufen.Eene ve ast.Ki neve azt?(Mi a neve aunak).wie heysclit dat.Wie heisst das ?Mosmech ingart.Mosd meg ingemet.wessche mir dit hempt. Wasche mir dies Herad. 1Age da lsinna.Adjatok ínnya.gheiff mir zo drincken. Gib mir zu trinken.Ha a magyar reggel elmegy hazulról, így szól:' fIste morgen beledes. Isten maradjon veled is.gott gheeff uns eyneu froe- Gott gebe u'us eineu fröh-flichen daich.liohen tag.Mire a másik ekként válaszol :Biekytzinia.ganck in freden.Bókéssen járj.Geh in Prieden.Azután ismét visszatértünk társaságunkhozSztagnoba. Innen a ragúzaiak birtokához tartozóKurzola városába, továbbá a velonczósek hatalmaalá vetett Leszinába mentünk. Leszinából Szkardonal(Saedyrss) dalmácziai városba, innen pedigNonába 2(Nono) jutottunk. Nona után következettPago 3 (Paeche), azután Arbe 4 (Reebe), továbbáOzero (Asor), Kherzo (Kerss). Kherzóból Albonába,Polába, Parenzoba, innen pedig Velenczébementünk.»E könyvben összeállított, lefordított é3 megmagyarázott39 útleírás közül egyetlenegyetsem írt magyarországi származású egyén, mivela külföldön és más világrészekben utazott magyarokútleírásait ily czímü könyvben fogomkiadni: «Eégi magyar utazók, 1217—1602-ig»,ez útleírás-gyűjtemény az Oroszországban, Perzsiáhan,Egyiptomban, Keletindiában, Amerikábanstb. utazott régi magyar utazók leírását fogjatartalmazni, még pedig a magyar nyelven eddigelémeg nem jelent útleírásokat.1Horvátul: Szkradin.Horv. Nin.Horv. ]íag.Horv. Hab.

xn.Faber F. és Salignac Bertalan utazásai azAdriai tenger keleti partján. 1479 és 1522.(L.: JiibliotL iles liter. Véreim II. IV. köt. Stuttgart.)Faber útleírásában következőket olvashatjukRagúzáról:((Eagúza Horvátországnak Szlavónia nevűtartományában fekvő hatalmas és gazdag város. 1A velenczeihez hasonló saját tanácsuk van, alakosok mindnyájan kereskedők. A magyar királynak,kit uruknak ismernek el, adót fizetnek es aszabadságot megveszik tőle; a török császárnakpedig évenként 15.000 aranyat fizetnek. Szóvalnincs gazdagabb község Eagúzánál. Hetenkéntegyszer nagy vásárt tartanak, melyen emberekadatnak el, ugyanis némely szigetről és vidékrőlbizonyos számú emberek hurczoltatnak ide és itteladatnak».inas1Ragúza (horv. Dubrovnik) a középkorban hatalariasitokratikusköztársaság volt; 1814 óta osztrák.Salignac utazásának idevágó része Albániárólis megemlékezik:dParenzóból 1522. június 11-én tovább hajóztunkés Szlávország mellett elhaladva, az avlonaikikötőbe értünk, 1 hol a sziget 2 közelében horgonytvetettünk. Itt június 17-én óriási vihartállottunk ki. Avlonát némelyek Apollóniának ésAulonunak is hivják. E város a régiek általEpirusnak nevezett és Görögországhoz számítottAlbániában fekszik. Albánia nem nagy ország,de azért három részre oszlik. Az egyik rész avelenczeieké, a másikban a török uralkodik.A harmadikban pedig, mivel ezt a természetiviszonyoknál fogva, senki sem hódíthatja meg,magok az albánok az urak." Itt egy magas ésmeredek sziklacsúcson, Panthera vára emelkedikhol banditák, számüzöttek és mindenféle gazembereklaknak, kiket az albániai főemberekkatonákul és fegyverkészítés végett zsoldjukbafogadtak. A pantheraiak a leggyorsabb lóval isversenyt futnak.»Nicolay d'Arfeville, ki 1551-ben utazottDalmácziában, így ír Ragúzáról: «A ragúzaiakáltalában gazdag, de nagyon fösvény emberek,mindig nyerészkedésen és pénzszerzésen törik1Avlona vagy Valona 6000 lakost számláló városDnrazzótól délre.aSzazeno sziget.0Ilyeu pl. a miriditák törzse, melynek saját fejedelme(preuk) és fővárosa (Orosi) ia van.Bégi utazások Magyarországon.w

130fejőket, gőgösek, büszkék, mindenkit megvetnekés városukat az egész világon legnemesebbnekképzelik; pedig Eagúza nem sok dicséretetérdemel, fekvése zord, útczái pedig igenszűkek. A lakosok viselete a velenczeiekéhezhasonlít. Legelterjedtebb nyelv a szlavón, jóllehetromlott olasz tájszólást is beszélnek, de sokkalfurcsábbat, mint a velenczeiek. Az asszonyokközt kevés a szép, ezenfelül még furcsán is öltözködnek,igen magas fejdíszt viselnek. Ritkáümennek ki a házból, de örömest néznek ki azablakon, mivel nagyon szeretik a járókelőketszemlélni. A lányokat annyira elzárva tartják,hogy senki sem láthatja őket».Az egyetlen magyar kikötő városról, t. i.Fiuméről Welschen Jeromos (1631) ezt mondja:• Fiume középszerű iparos város és tengeri kikötő,az Adriai tenger mellett, Horvátorszsosztrák részében fekszik. Itt háromféle nemzeti-jBogü lakosok találhatók, ú. m. németek, horvátok!és olaszok, ennélfogva ezen három nyelvet közön-Jségesen beszélik.A hegyen mai napig is mutatják azon helyet,]hová az angyalok, Szűz Mária házát a szentföld-'ről ide hozták és három napig itt hagyták, azutánpedig S. Mária di Lorettoba vitték. E hegyreigen sokan zarándokolnak!). 11E hegy a történelmi nevezetességű Terzato hegyközelében emelkedik. A templomban levő lorettoi madonnaképet állítólag Szt. Lukács festette.XIII.Candale-i Anna (II. Ulászló felesége) utazásaZenggről Budára 1 1502.(Irta: Bretagne Anna franczia királyné egyik fegyverhírnöke).Leghatalmasabb, legkeresztyénibb és legfelségesebbkirályném!Jól tudom, hogy felséged nagyon kedveli azerényes szórakozást és időtöltést, az isteni tiszteletután örömest hallgatja az erényes tettekbőleredő dolgok elbeszélését, ennélfogva bátorkodomelmondani az ön unokanővérének, 2 Forezi Anna,magyar, cseh és lengyel királynénak fogadtatásátMagyarországon és az alája vetett országokbanés tartományokban. E leírásból kitűnik, hogyhány fejedelem, főúr és hölgy jött Zenggre(Seygne), az esküvőre és a koronázásra; le fogom1Az eredeti franczia szöveg másolatát 1.: MagyarTörténelmi tár XXIII. köt. 97. lap.aMadame Anne de Forez votre cousine gennaineBoyne de Hongrie, de Bouesme et de Pollayne.9*

132írni Magyarországot, föl fogom említeni a fejedelmek,főurak és hölgyek valamint a királyi rokonokneveit.1502 aug. 20-án, azaz Szt. Bernát napján, amenyasszony számos fejedelem, magyar (hongrc)és cseh (bouesme) főúr kíséretében, elvitorlázottVelenczéből. A tenger oly csendes volt és olycsekély hullámokat vetett, hogy a hajók, mintvalami sima tavon haladhattak és már 23-ánZenggbe érkeztek. E város Dalmácziában, a tengerpartonfekszik, falai erősek, kikötője pedig avilág összes hajóit magába fogadhatná, ugyaniulhossza 15 mérföld, szébssége pedig az előtte eljterülő hét mérföldnyi Veglia x(Veigle) szigetighárom mérföld; a sziget a kikötőben horgonyzíhajókat mindennemű viszontagság ellen megvédi.1A zenggi kikötőtől a várig galyak és festményekvoltak láthatók,' 2 néhány helyen arany be-1tűkkel ezen szavak állottak: Exspectata venis.A menyasszonyt már a kikötőben várták : jKorvin János, Hollós Mátyás magyar király tör-]vénytelen fia, Frangepán Bernát gr. (le comte!B rnardin nomme de Franc), Tamás gróf, Bátoryjés számos főúr. Ezenkívül Lőrincz herczeg," a]1Horvátul: Krk.8«Depuis la porté maríné víz force de Itameaulxlet painctures jusques an chaateau et y avoiten plusieursjlieux escript eaulx.»3Újlaky Lűriuoz szeretni herczeg, Korvin Jánosrendületlen híve volt és mint országbíró halt megl1524-ben. Atyja 1471 óta viselte a boszniai király czímet. |131!boszniai király fia, továbbá számos főpap. KorvinJános herczeget hét-nyolcz ezer fegyveres kísérte.A herczegek és főurak hódolatukat fejezték kijövendőbeli uralkodónéjuknak. Lónyay (Longney)Albert zenggi kapitány pedig lovakat és egyébtárgyakat ajándékozott. A törökök 8.000 embertállítottak síkra, hogy a királynét elrabolják, azonbanKorvin János herczeg és a többi főurak10.000 jól fölfegyverezett és fölszerelt fegyverestpyüjtöttek össze a török és német határon.A menyasszony aug. 31 én csütörtökön indultel ZenggbŐl lés szept. 5-én kijutott az elpusztultvidékből, azután szláv misét mondatott es hallgatott.Szlavóniát (Esclavoyne) a törökök márnagyon elpusztították. Ezután a termékeny vidékenlevő és jól megerőditett Zágrábba érkezett.A város előtt Lukács püspök a kanonokokkal ésmintegy 300 fegyveressel várakozott reá. A hódolatnyilvánításután, a felséges hölgyet a püspökipalotába kisértek szállásra. Zágrábban KorvinJános és a püspök ezüstedényeket, lovakat stb.ajándékoztak. A menyasszony útközben az említettFrangepán gróf tulajdonát képező Modrus' 21Zengg (horv. Szenj) a XVI. és XVII. századbana híres uszkókok székhelye és főfészke volt. BővebbetSzmicsiklasz, Povjeszt Hrvataszke II. köt. 120—128. 1.8Modrus ma jelentéktelen helység Ogulintól délre,hajdan püspöki székhely volt, püspöksége azonban azenggivel egyesíttetett.

134(Modrouce) városát is érintette, hol szintén kitűnőfogadtatásban részesült.Az egész csapatot megviselték a hosszú útfáradalmai, ennélfogva Zágrábban pihenőt tartottak.Innen elindulva a Magyar- és Horvátországotelválasztó Dráva folyóhoz érkeztek, itt márPerényi Imre (Emeric Perigny) várt reájuk akirály levelével, a menyasszonynak pedig háromremek kivitelű és dúsan aranyozott hintót ajándékozotta király nevében. Ezek a királyné ésudvarhölgyei számára küldettek, az egyik dúsabbanvolt aranyozva mint a másik kettő, mivel aza királynénak volt szánva, mindegyik hintóbanyolcz, különféle szinü pompás paripa volt fogva.A lovakat a király országainak és tartományainakczímerei, aranynyal átszőtt csótárak díszítették;ezenkívül négy, szintén aranyozott hintó jöttPerónyi, Csáky (Jacquy) és Szentgyörgyi úrhölgyekkel.A menyasszony átkelt a folyón és midőn kiszállta hajóból, megjelent előtte a már említettPerényi, átadta a király levelét, azután hódolatátfejezte ki és a király nevében az ország szokásaszerint üdvözölte, beszédét azonban francziárafordítva is elmondták a fölséges hölgynek, ennekbefejezése után a főúri hölgyek rangfokozat szerintfejezték ki hódolatukat. Végre mindnyájankocsira és lóra ültek.Horvátországban (Crevasie) a patakok mentén,a réten, szardellákhoz hasonló, de valamivel135zöldebb halak találtatnak. Ezek úgy égnek, minta kén vagy salétrom és füstjük kellemetlen szagotterjeszt.A menyasszony szept. 27-én Székes-Fehérvárra(Albfregale) érkezett. A város gyönyörű, termékenyrónaságon, a húsz mérföld hosszú Balaton(Ballaton) tó közelében fekszik. Székes-Fehérvára magyar királyok és királynék koronázásiés temetkezési városa, melytől mintegy mérföldnyire,a király fényes kísérettel várakozottjövendőbelijére, vele voltak : Zsigmond oppelniés glotíaui herczeg, az esztergomi érsek, a nádor(pallentin), Albert és György bajor herczegek,továbbá a rajnai nádorgróf (du conte palentinelecteur) négy követe, a velenczei és ragúzaikövetek.Az időjárás gyönyörű volt, a király és kíséretea szebbnél-szebb sátrakban táborozott.A király sátra előtt nyolcz öhryi széle3 és hatvanölnyi hosszú szőnyeg volt kiterítve, a menyasszonyfogadtatása végett. A felséges hölgyet számtalanniagyar és franczia főúri hölgy kísérte. A nádornóés a többi magyar asszonyok a lehető legszebbés legtündöklőbb ruhákban jelentek meg.A menyasszonyt Lörincz herczeg, a boszniaikirály fia, a nyitrai, zágrábi püspökök, továbbászámos főúr és főpap kísérték, legelői mentAgencys czímernök és én. A felséges hölgy aranyöl átszőtt és czobolylyal prémezett fehér szatentviselt, utána mentek a már említett höl-

136továbbá Quercy 1(Guerche) ura, mintfranczia király követe, ezenkívül Forez FereniMeillac stb. Mihelyt a menyasszony a szőilépett, a király kijött sátrából és a szŐDyeg köz

• >138nak szolgáltatták át, kitől óriási pénzösszegértkellett visszaváltaniuk. 1A koronát, az országosszokás szerint díszbe öltözött 500 fegyveres kísérte.Csütörtökön, azaz szept. 29-én ment végbea koronázás és az esküvő. A király czobolyprémesviolaszínű szatén-ruhában és ugyancsak violaszínűkalpagban jelent meg menyasszonya lakásán.A felséges hölgy hasonló öltözetet viselt.A király jobbján haladt a királyné, kit a királyfivére, az oppelni és glogaui herczeg vezetett,ezután következtek a többi főurak. Elől mentekLőrincz herczeg, a nádor, Quercy ura, a velenczeiés a többi követek.A menyasszony ezímere a középen volt, ebbőlkiviláglott, hogy két királysággal állott rokonságban.Némelyek az angolországi rokonságról tudakozódtak,továbbá Candale 2grófságot is fölemlítették.Végre a templomba értünk, a közepénhárom lépcsőnyi magas emelvényen, két díszpadvolt elhelyezve; az emelvényt, padokat, párnákatstb. aranynyal átszőtt karmazsin bársony borította.A király padja jobbról, a királynéé pedig balrólállott. Körülöttök foglaltak helyet a pápai, a1Az említett német császár III. Frigyes volt, kitőlMátyás király 60.000 aranyért váltotta vissza a magyarszt. koronát.2Candale, Gascognehez tartozó grófság volt. CandaleiAnna, János grófnak volt leánya és négy évi házasságután meghalt J50G-ban,velenczei, a német birodalmi követek, a többiherczegek és főurak. A másik oldalon pedig a királyfivére, az angol követ, Quercy (Guerche) ura,stb. helyezkedtek el. Mindezeknek székei csupaaranyazövetekkel voltak letakarva.A misét az esztergomi érsek, nyolcz püspöksegédlete mellett mondta. A püspöksüvegek éspásztorbotok csak úgy ragyogtak a sok drágakőtőlés gyöngytől. Az oltárt mintegy hatvanezüstkóp díszítette, ezek szent királyok, vértanúkés püspökök fejeit ábrázolták. A mise kezdeteelőtt, a király az oratóriumba lépett be és ott feltettea koronát, mely fekete haj fürtjeihez igen jólillett. A jogart a nádor, a kettős kereszttel díszítettországalmáját pedig Lőrincz herczeg vitteelőtte. A mise elején a király jobb kezébe vette akormánypálczát, baljába pedig az országalmáját.Erre a király az oltárhoz ment, a királynét Quercyura vezette oda. Az esketési szertartás befejezéseután, a felséges hölgyet előbbi helyére vezettékvissza. Ezután két püspök ismét az ol'árhoz vezettea királynét; az esztergomi érsek erre hangosankérdé: van-e valaki a herczegek, bárók, főurakés egyéb rendek közt, ki a felséges hölgykoronázását bármi okból ellenezné; mindnyájanfölkiáltottak: «coronetur», azaz koronáztassék,akarjuk és óhajtjuk, hogy királynénkká legyen,erre mély csend állott be. A királyné fejére gyöpyörűkoronát, jobb kezébe kormánypálczát, baljábapedig országalmát tettek.

A királyné ezután visszatért helyére, mindemeuralkodói jelvények kitűnően illettek neki. Jólleheta magyarok és a többiek nem győzték ma-V)gasztalni szépségét, midőn franczia ruhábm azországba é.kezett, megkoronázva azonban mégelbájolóbbá lett. Az isteni tisztelet alatt, a királynakLörincz herczeg és a nádor, a királynénakpedig Tamás gróf es Báthory (Balicort) szolgáltak.A szertartás befejezése u'án, az előbbi rendbentértek vissza, az országalmáit és a jogarokata király és királyné előtt vittek. Végre a nagyterembe értek, hol már óriási előkészületek tétetteka díszebédre. A hosszú asztal közepén a királynéfoglalt helyet, tőle jobbra a király, azutána király fivére, a nádor és a többi főurak. A királynétólbalra a pápai követ, az esztergomi érsekés a többi főpapok; az asztal jobboldali vegénült Quercy és a velenczei követek. Az asztal túlsóvégénél, a franczia követtel szemben, az angol ésnémet követek. Az étteremben a világ lehető legszebbpohárszékót láttam, ennek kilencz polczamajd leszakadt a sok csésze, íindzsa, tányér,palaczk és csemegetál alatt, ugyanis mindez színaranybólés ezüstből volt.Ebéd után mindenki tisztelgett a királynál ésa királynénál, azután következett a táncz és azene. A király ezután elbúcsúzott feleségétől éslakosztályába vonult vissza, mivel rosszul volt.Pénteken, azaz szeptember 30-án Quercy úr számosfranczia nemes kíséretében átadta a királynaka franczia király leveleit. A magyar királyudvarnokait küldte a követért és a levél átvétele,valamint a beszédek meghallgatása után, ismétvisszakisértette lakására.Hétfőn azaz október 3-án az egész udvarBudára érkezett. A királyné fehér lovon ült, alószerszám vert aranyból, a csótár pedig karmazsinbársonyból készült. A város előtt a lelkészek,nemesek és polgárok várakoztak reá, mindnyájanhódolatukat fejezték ki és remek palástot ajándékoztakneki, a király jelenléte miatt azonbanvisszautasította, miként ezt fönntebb is láttuk.A királynét a nagy útezán végig a várpalotábavezették. A király ismét búcsút vett tőle ésvisszavonult lakosztályába, mely lehető legközelebbvolt a királyné termeihez. E napon igensokat ágyúztak a felséges hölgy tiszteletére.Csütörtökön megkezdődtek az udvari ünnepélyek.Az ebéd a világ egyik legnagyobb és legpompásabbtermében ment végbe, itt minden csakúgy ragyogott az aranytól és ezüsttől. A lakomaberendezése igen kitűnő volt, mivel mindenkirangja szerint következett. E ! >éd után az erdélyi(Transilenie) és eg> éb városok nemesei, polgáraiaranycsészéket, karmazsin bársonyt és szatént,továbbá török szőnyegeket ajándékoztak felségeskirálynéjuknak, egyszersmind sok szerencsét éshosszú életet kívántak neki. Végre megkezdődötta zene és a vendégek tánezra perdültek. A kastélyegyik udvarában levő szökőkútból hat cső

142állott ki, melyek mindegyikéből egész napon átbor folyt. 1Tiz-tizenkót nap múlva lovagjátékokat tartottaka vár egyik tágas udvarában.Buda lapos hegyen áll, mintegy fél mérföldnyiregyönyörű szőlőhegyek láthatók. A város ésa vár alatt, a falakon kívül, a Dunáig (Dunavie)szintén van egy város, hol a kézművesek és kereskedőklaknak, kik a folyón szállított árúkkalkereskednek. A túlsó parton áll Pest városa, melysokkal szélesebb Budánál. Itt szokták lerakni azErdélyből és egyéb fejedelemségekből érkezőárúkat. Pest környéke róna, mely több mint50 mérföldnyi terjedelmű. E síkságot gyakranelárasztja a Duna, mely igen széles, mély ésbosszú folyó. Buda házait az itt lakó németek,firenzeiek, velenczeiek stb. olasz modorban építették.A várpalota a lehető legszebb fejedelmilak; szépségét az elragadó fekvés még jobbannöveli.Magyarország területe elég nagy és elégsík; borban és gabonában szerfelett bővölködik.A királyság három részre oszlik, az egyik a királyé,nemeseké és szabad városoké (cites franches),a második a főpapoké, a harmadik aherczegeké, a báróké és grófoké; mindenki bizonyosszámú fegyverest tartozik síkra állítani,i\még pedig 20_ember után egy katonát. A király11—12.000 jól fölfegyverzett embert állít ki, afőurak és főpapok pedig 14.000-et. A nemesekmindnyájan katonák, a földműveseket és egyébmunkásokat a barmokkal egyenlőknek tartják éskegyetlenül bánnak velők. A magyarok csak aszántás-vetéshez, szőlőműveléshez értenek és ajó életmódot kedvelik. 1A kézművesek fiz egész ikirályságban idegenek, azaz németek, olaszok és •egyéb nemzetiségűek. A királynak nem sok rendesjövedelme van, hanem évenként egy aranyatszedet be minden háztól, ezeknek száma pedig300.000. Ha a király a törökök ellen hadakozik3—4 aranyat szedhet házanként; ha a királyszemélyesen vonul a török ellen, saját jószántábólminden fegyverfogható ember vele megy; atörökök legjobban félnek a magyaroktól, mivelezek harcziasak, bátrak és edzettek, ugyanishárom-négy hónapig ágy nélkül alszanak, csupánköpönyegüket használják fekhelyül, ezt pedigmindenki magával viszi, legyen az köznemes,báró, herczeg vagy akárki, miként ezt Korvinherczegnél is láttuk. A királysághoz néhány alávetetttartomány is tartozik, ú. m.: Horvát-,Sziavon- és Dalmátországok, továbbá Erdély(Transilenie), melynek szép városai, gazdag bányáiés aranyat hordó folyói vannak. MagyarországbanDainero T. és Oláh M. le-1Lásd a függelékbenírását.1«Les hongi-es ne scevent que labourer la térre etles vignes et sönt gens gens de grant vien.

144sok szerb js lakik, ezek nem jó keresztyének, mi-Jvel a görög vallás hívei, 1a kereskedéshez azonbanjól értenek és igen megbízhatók, mivel szavokatmindenkor megtartják.De most már visszatérek az említett Budaszépségének és fekvésének leírásához. Budánvalamint az egész országban, igen sok törökfogoly látható. A város környékén számos fejedelmimulatóhely létezik, említésre méltó a ki* irályné tulajdonát képező és a várostól egy inérföldnyirekezdődő Csepelsziget (L'ysle de Chepel),melynek hossza mintegy 15—1G mérföld (lieue).,A sziget igen termékeny, vadaskertjében szarvas,őz, nyúl, dámgím, stb. bőven találtatik. Sajátszemeimmel láttam, hogy három nyillövésnyi:területen a lódobogás 15 — 1G nyulat riasztottföl. A folyón fölfelé haladva, a város közelében'találjuk Miasszonyunk templomát. 14Ez — mintmondják — legelső templom, melyet Nagy Károlyépíttetett, a mellette levő kórházzal együtt.Ugyanitt van OBuda (Buda vieille), hol igen sokszép épület és templom létezik. Ó-Buda határábanvolt hajdan Sicambria (Sycambric), hol afrancziák legelőször laktak, midőn Trója elpusztíttatott,lakosai pedig széfcszórattak. 3Az itt létező1«I1 y a audit Royauline gens noinmez Rass^ainsqui ne sönt pas bons cretien?., mais tiennet la foy grecqneet sönt bons marchana".2Lásd Oláh Miklós leírását.3Éhez hasonló tévedés, számtalan fordul elő.145falmara'iványok is arról tanuskodnak,hogy hajdannagyszerű épületek álltak e helyen. Ü-Budaés Sicambria közt a hegyekből fakadó hévvizeköt malmot hajtanak. A hegyek közt, a várostólegy mérföldnyire látható ama gyönyörű apátság,hol Kemete Szt. Pál holtteste nyugszik. A templomokés egyéb szent helyek közül említésreméltó: a várban levő remek kápolna, hol Szt.János teteme nyugszik, ezen ereklyét a törökök,valamely békekötés alkalmával küldték Mátyáskirálynak. A várpalotában gyönyörű üvegfestmények,igen szép bútorok és selyemszőnyegek láthatók; az utóbbiak közül említésre méltó: atrójai történetet ábrázoló remek mű, mely apicardiaihoz hasonló módon készült. Ugyanitttaláljuk a szép és nagy könyvtárt, mely 300—4001latin, görög és magyar nyelven. írt, többnyire |történelmi vonatkozású könyvekből áll. 1Nevezetestárgyak még egy fából faragott remek kivitelűkereszt, továbbá egy szárított kígyó, melynekhúsa, bőre, bordája, pikkelye stb. oly jóállapotban van, mintha ma fogták volna.A király hadai fölégették és kifosztották atörökök Bodony nevű gazdag városát. A királynagyon szereti a királynét.Felséges asszonyom meg fog bocsátani, havalamit nem jól, vagy másként fejeztem volna ki1"Auasy y a grandé et belle librairei jusquesaunombre de troys ou quatre cens livres escript en latin,grec et hongre et la plus grant part hystoriez.nRégi utazások Magyarországon. 10

14fileírásomban. De mivel nyelvök idegen előtteta,nem ismerkedhettem meg úgy az ország viszonyaival,mintha nyel vöket értettem volna. 1 Máskormajd jobban fogok igyekezni. Felséges aszszonyom,az Isten tartsa meg önt még sokáig.Kelt Budán, 1501 deczember 16-án.1«Pour tant que leur langaige est estrainge et quen'ay peu sac oir leur faictz du pays comme si eussoentendu leur langaige.»XIV.Br. Herberstein Zsigmond utazásai 1518-tól1538-ig.(L,: Kovachich, Sammlung kleiner noch ungedruckterStücke'l. köt.)«1518 ápr. 20-án Innsbruckból elindultam ésBécsből kocsikon Buda felé folytattam utamat.A kocsi (Kolzschi) neve, a Budán innen tíz mérfóldnyirelevő Kocs falutól ered, 1ezen jármű eléhárom lovat fognak, vasalás igen kevés, úgy szólvánsemmi sincs rajta, a fuvarossal együtt, négy1A kocsi magyar eredetéről még egy másik régiadatut találunk Avila y Zunis;a spanyol történetíró:Connnentarios de la gucrra de Alemana Jiecha por CarhsV. en 1546 y 1547. czirnű művében, hol V. Károlyrólezt olvashatjuk: «se puso a dormir en un carro cubierto,&1 quel en Hungria llaman coche, el noinbre y la invenciónes de aquella tierran, azaz: «V. Károly födöttszekérre feküdt le aludni, az ily járművet Magyarországonkocsinak nevezik, az elnevezés és a találmányezen országból ered.» Kocs falu KomárommegyébenTatától délnyugatra fekszik.10*

148személy számára van hely, Budától Bécsig tehát j32 mérföldnyi utat, egy nap és egy éjjel tesz meg, Iútközben azonban még ezenfölül 5—6 mérföl- :denként etetnek is, Győrött, azaz feleúton, lovakat 'váltanak. A kocsik igen kényelmesek, mivel élelmiszereket,ruhát, ágyat, italt, szóval mindennemű hszükségletet magunkkal vihetünk. j |Budán ekkor rákostJEaokusch), azaz ország- gyűlést tartottak, BálöfF T~Bud2váT átellénbenlevő Pest városa mellett elterülő térség, hol a nemesekközönségesen szabad ég alatt tartják gyűléseiket.Oh édes Istenem, mily nagy pompa és fény,hogy ne mondjam fönnhéjázás uralkodott ekkorMagyarországon! A püspökök és világi főurakóriási kísérete, mind huszárosán aranynyal ésezüsttel díszített ruhákban, lóháton vonult föl,az útczákon tárogatókkal jelentették az étkezésidejét. A fényes és pazar lakmározásnak végehosszanincs. A király pedig oly nyomorúságbansinylődik, hogy ha valamely követséget fogadniakar, először nagy uzsorára kölcsön kell vennie.Úgy látszik, hogy ez nem tarthat soká. 1152G deczemberben a moszkvai követség ügyében,Bécsből Esztergomba mentem a királyhoz,ki épen ekkor az állatkertből kiszabadult bölényre 31Hasonló jövendöléseket találhatunk a velenczeikövet és B. Burgió pápai követ jelentésében (1523—26).aEbből látható, hogy a tulajdonképeni Magyarországona bölény már csak állatkertben élt, Erdélyben149vadászott és a vadászatba annyira belemélyedt,hogy kisérete későn érkezett vissza Esztergomba,a király hollétét azonban senki sem tudta. Ennélfogvanagy volt a sírás-rivás, szomorúság és jajveszékelésegész éjfélig, midőn a király visszaérkezett.1534 szept. elsején késő este a király ő felségemagához hivatott és megparancsolta, hogy másnaphaladéktalanul Semptére (Schinta) utazzamThurzó Elek magyarországi helytartóhoz.Másnap reggel hajnali négy órakor a királytudatta velem a Thurzóval közlendőket. Két óramúlva már kocsin ültem és Pozsonyba hajtattam,itt etetés volt, azután még három mérföldet haladtamSzempczig (Wartberg).Harmadikán Semptére érkeztem, mielőttazonban 1814-ben, mások szerint pedig 1775-ben lőttékaz utolsó bölényt. Hajdan egész Németországban ésSvájczban is el volt terjedve, már a Nibelungen-énekbenis mint vadászatra szánt állatok említtetnek, a XVII.században azonban a tilsiti erdőre korlátoztattak, itt alegutolsót 1775-ben vadorzók pusztították el; ma csaka Litvániában, Grodno kormánykerületben, prusanii járásbanlevő bjelovjesi erdőben élnek, számuk mintegyezerre rúghat. III. Ágost lengyel király, 1752 szeptember27-ón tartott nagy vadászaton, 42 darabot lövetettle. Vadászatuk most legszigorúbban tilos, mivel különbenis kiveszőben vannak.Számos magyarországi helynév a bölény létezésé-Bek emlékét viseli, így pl.: Belényes (Bihar megye),Belény (Göiuör m..), Belényszállás Jászberény hajdanistb.

150Thurzó még fölkelt volna és ebéd előtt megbízatásomatelintéztem és a válasszal viszszautaztam.1538. A római király ő felségéhez hű magyaralattvalók, a Vág folyó mellett, Semptétől kétmérföldnyire fekvő Sellye mezővároskába gyűltekössze, ide rendeltetvén, aug. 16-án Bécsbőlelindultam, a magyarokkal ügyeimet elintéztemés aug. 22-én ismét visszaérkeztem Bécsbe.Sellyén van a legtöbb vízi harczos, vagyis naszádos(Nassadisten), ugyanide hozzák föl a "sovál"eTárukkal megrakott hajókat.»Gr. Nogarola Lénárd utazása Laibachból(Bosznián át) Nisbe. 1532.Irta: Kurij>esics.(L.: Gévay, Aktén und Urkunden I. köt.)«1532 május 3-án indultunk el LaibachbólWeixelburgon és Möttlingen átutazva, 6-án átkeltünka Kulpa folyón, a túlsó parton 40 horvátcsatlakozott hozzánk és Ljesniczáig (Leschnitza)kísért el bennünket. Hatodikán Dubováczon(Tobolatz), hetedikén pedig Perna várban háltunk.Május 8-án Gvozdanski (Gwossdantigke) falubajutottunk, itt öt török már tizennégy nap ótavárakozott reánk, ezek kíséretünkhöz csatlakoztak.Az öreg Zrinyí gróf értünk jött és a várbavezetett. 1Kilenczedikén pihenőt tartottunk.10-én tovább folytattuk utunkat, az urakNoviban (Nouvegradt) gr. Zrínyinél reggeliztek.1Ez Zrínyi Miklós (a szigetvári hő* atyja) volt, ki1534-bep halt meg.

153Az öreg gróf a fiatal Zrínyivel együtt kikísért.Ezután átkeltünk az Unna (Unda, Wann) folyónmelybe itt még két folyócska ömlik. 1Éjjeli szállásunka folyón túl elterülő, viruló réteken volt.Itt vége van Horvátországnak (Krabaten) és Alsó-Bosznia (Wossen) határa itt kezdődik.11 • én korán reggel tovább haladtunk, egésznapon át hegyeken, völgyeken, erdőkön és szépmezőkön keresztül mentünk, míg végre Kamengrad(Kamergraid) alá érkeztünk. A várbannéhány ágyút sütöttek el tiszteletünkre. A sorom^póknál janicsárok álltak, kik puskalövésekkéüdvözöltek. A kamengradi vár alatt elterüldvölgyben sátort ütöttünk és a törökök által megvendégeltettünk.12-én pihenőt tartottunk, és csak 13-án reg- 1 'gel folytattuk utunkat. Mindig hegyeken, völgye*]ken és mezőkön haladtunk, de házakat sehol sem]láttunk. Kljucs (Klutz) alá érve, a várból isméfrjágyúlövéssel üdvözöltek. A vár alatt letelepedtünkés víg lakomában részesültünk. 14-én ha-1sonló vidéken mentünk keresztül és Jezeröj(Jesser) városkába érkeztünk, itt a hasonnevűvíz partján, a város közelében háltunk meg.15-én korán reggel elindultunk és Jaiczébe(Jaytza) Alsó-Bosznia 2fővárosába érkeztünk. Ma-1A Zsirovácz és a Szana.2Alsó-Bosznia vagy Dolnyi Kraji, a magyar oklevelekbenOlfeld, azaz, Alföld. Bosznia történelmi földrajzáranézve legkitűnőbb munka: Klaics, l'ovjesztgas hegyen fekvő vára rendkívül erős, házai azonbanalacsonyak és egymástól távol állnak. Itt aVerbász (Werwossne) folyón kellett átkelnünk.Mielőtt éjjeli szállásra tértünk volna, jobb felöla magas sziklacsúcson álló Humacz (Umatz)várát pillantottuk meg, a várból három lövésselüdvözöltek. Az éjt a Pruszacztól (Brusetz) félmérföldnyire fekvő pruszaczi mezőn töltöttük.Május 16-án Travnik (Kranicki) városkánmentünk át és az éjjeli szállást a mezőn ütöttükföl. 17-en Viszoko (Vis;tcko) falun mentünkkeresztül, a faluban epén vásár volt; számostörök lovagolt elébünk, a faluból pedig majdnemmindenki utánunk szaladt. Jobb kéz felőlegy hegytetőn igen régi kőfalat pillantottunkmeg, ez, mint mondják, a keresztyének idejébenszerfelett erős vár volt. 1Ezután ismét a Verbász(Wenvossen) folyón keltünk át. 2Végre Verh-Boszna (Verwossne, Ober-wossen) városába, azazFelső-Bosznia főhelyére értünk. A pasának szépendíszített emberei elénk jöttek és szállásunkrakísértek, a városban egymás hátán tolongott anép, mivel mindenki látni akart bennünket. —Itt olyan házba szállásoltattunk be, hol senkiBoszne do propaszti kraljesztva. Jajcze legtovább volt akeresztyéneké, ugyanis csak 1528-ban került török kézre.1A viszokoi várban gyakran tartózkodtak a boszniaikirályok.2Itt a Boszna folyón keltek át, hiszen a Verbálisfolyót már régóta elhagyták.

154sem szokott lakni, mivel ez a követségek számáravan föntartva. 1Itt az urak azonnal átöltözködtekés a velünk hozott ajándékokat a pasánakvitték. Másnap, azaz 18-án, pihenőt tartottunk.Korán reggel néhány dobos és hegedűs zenétrendezett tiszteletünkre. Vacsora előtt az urakismét a pasához lovagoltak és búcaút vettek tőle.Május 19-én, azaz pünkösd napján, eltávoztunkVerhbosznából és éjjel egy magaslaton fVkvőTvrdomislje (Tordomissla) nevű török házbanháltunk. 20 án először a magasan fekvő Pavlovics-félesir mellett haladtunk el, azután Rogaticzavároskán keresztül, egy völgybe jutottunk,innen a Szemecz nevű hosszú, magas és köveeséshegyen, ismét egy mély völgybe értünk,ezután a Drina folyón átkelve, Visegrádba, azazMagasvárba érkeztünk, a hol a városkán kívülálló karavánszerájba szállásoltaitunk be.21-én Visegrádból, a völgyön keresztül lovagoltunkés a Ilzava folyócskán átkelve, egy kiskolostorhoz jutottunk, hol két szerb (Surfisch)szerzetest találtunk, kik templomocskájokban1Verbboszna (Várboszna a régi magyar oklevelekben)vára a mai szarajevói vár helyén állott. A törökökmár 1416-ban elfoglalták Verhbosznát és a vár aljábancsakhamar török telep keletkezett, ez volt a mai Szarajevómagva; a város azonban csak 1463 után kezdettfejlődni, midőn a törökök véget vetettek a boszniai királyságnak.énekeltek. Uram, József, 1két aranyat ajándékozottnekik. Azután a balfelöl emelkedő Dobrunj(Dobrim) vár alatt elhaladva és az Uvacz (Ubenach)folyócskán átkelve, jobbfelöl a hegytetőn,régi kőfalat pillantottunk meg, ez a keresztyénekidejében a szép Pribojvár (Prybon) volt. A virulómezőkön áthaladva és Priboj mezővárost érintve,végre egy réten állapodtunk meg és ott megháltunk.22-én Krotovo (Gratoua) és Szkender-pasina 2(Schkender Poschnia) falvakon mentünk keresztül,éjjeli szállásunk ismét a réten volt, a vidéketSztan Urszulának (Zastan Vrsule), a hegységetpedig Jeszeniczának nevezik. Hasszán vajda aszjeniczei (Zenitzer) mezőig kisért el bennünket,itt pedig a novibazári vajda váltotta fel. 23-ikánBrnjicza (Brengnitza) faluban reggeliztünk ésLjutszke (Sutzika) környékén, a réten háltunk.24-én korán reggel elindultunk és Novibazárban(Nonyspasar) a szép karavánszerájban háltunk.25-én az itteni vajda a hegyig elkísért bennünket,azután visszatért, mi pedig az Ibar (Iber)folyón átkeltünk. Itt végződik Bosznia és kezdődikSzerbia (Surfey). Éjjeli szállásunk a hegyen,egy kút mellett volt, közelünkben néhány rongyosházat láttunk, melyekben szent Pál hitét követőkeresztyének laknak. 8Ezen vidéket a folyóról1s8Lamberg József.Ma: Novavaros.A paulikiánok tana lüeázsiából származott és a

156szintén Ibarnak nevezik. Éjjel oly óriási zivatarkerekedett, hogy ládáinkat és podgyászainkatmajdnem elsodorta.26-án hegyen-völgyön utazva, Toplicza (Dop.litz) mezővároskába érkeztünk és egy nagy parasztházbanháltunk. á7-én egy síkságon és folyónmentünk át, Nistől mintegy fél mérföldnyire acsalitban eltévedtünk, azonban csakhamar kibontakoztunk,csupán gr. Nogarola úr lakáját nemleltük sehol, mígnem a kapídzsi pasa szorgoskeresése után, végre előkerült. Az időveszteségmiatt nem mehettünk be Nisbe, hanem egyközeli faluban háltunk.Május 28-án, korán Nisbe érkeztünk és valamelykényelmes török házba szállásoltattunk be.Itt a szultánra kellett várakoznunk, ki jun. 12-énérkezett Nisbe. Innen 14-én útra keltünk és 21-énNándor-Fehérvárra érkeztünk, hol jul. 5-ig várakoztunka török császárra; jul. 7-én átkeltünk aSzáván és 15-én Eszékre (Osseck) érkeztünk,20-án átkeltünk a Dráván (Trob) és aug. 10-ikénKőszeg alá értünk; Kőszeget ekkor épen javábanostromolták a törökök. A városkától egy puskalövésnyireemelkedő dombon lévén szállásunk,éjjel-nappal láthattuk és hallhattuk a rettenetes157ostromlást. A vár kapitánya Jurisics (Turitschütz)Miklós végre feladta a várat, a törökök azonbanvissza vonultak; mi pedig Sopronon és Bruckonát baza felé indultunk és szept. 2-án este nyolcíórakor Bécsbe érkeztünk.»manikheizmushoz hasonlított, a Balkán-félszigeten, a IX.században tűnt fel először. E tannak reformátora abolgár származású Bogomil, a róla elnevezett felekezetnek(bogotuilok) alapítójává lett

159XVI.Chéneau János utazása RagúzábólNisbe. 1547.(L.: Pouqueville, Voyages III.)«Parisból 1547 jan. 5-én keltünk útra ; Ragúzábólelindulva, márcz. 13-án a hasonnevűfolyó mellett fekvő Trebinjébe érkeztünk, innenZrniczába (Sernich), azután pedig zord és kopárhegyeken keresztül, Gaczko (Cochis) nevű vidékreés városba 1jutottunk, Gaczko tórökös kereskedőváros, szandzsákszékhely és vár. Innen Plevje(Plennie) és Prjepolje (Prépoville) helységeken át,Milesevo 2nevű faluba értünk, hol megháltunk;közelében kis vár és zárda látható, ez utóbbibannéhány szerzetes Szt. Száva testét őrzi és azutasoknak meg is mutatja. A törökök is tiszteletbentarják Szt. Szávát és a szerzeteseknek alamizsnátadnak.Ezután az eléggé jelentékeny Novibazárbaérkeztünk, hol lovakat váltottunk és egy napottöltöttünk. Innen az Ezüsthegységen (Szrebrenicza)mentünk át, a hegység rendkivül zord éskopár, de azért sok ezüstöt ásnak itt, miből aszultánnak nagy jövedelme vnn. Láttuk a hajdanvirágzó, ma pedig faluvá lett Nist. A szerb nőktöbbnyire levágják bajokat, némelyek azonbanhosszú hajat és alaktalan posztókalapot viselnek.A kalapra üvegolvasókat, gyűrűket, függőket éspénzdarabokat aggatnak. Innen Szófián es Filippopolonkeresztül Drinápolyba mentünk, holmegérkezésünk után néhány nap múlva hirétvettük Ferencz királyunk halálának.»sirja s itt koronáztatott királylyá I. Trvtko Bosznia ésSzerbia kettős koronájával. Bővebbet: Klaies, Boszniatörténete, fordította Szamota István. N.-Becskerek. 1890.1Qaczko nevű város vagy zárt helység nincs, azelnevezés az egész medenczére vonatkozik (Focsátóldélre, Sztolácztól keletre). A legnagyobb házcsoport,mely hajdan a török hatóságok székhelye volt: Metoebia,ezt szokták Gaozkonak nevezni.* Milesevo, hires kolostor Prjepolje és Szjeniczaközt, itt létezett Szent Száva (a szerbek Sz. Istvánja)

161XVII.Utazás Lengyelországból Konstantinápolyba.1569.(L.: Beschreybunge einer Iieyse eins fürnemlichenschen Hern. Nürnberg 1571.)«Midőa Oláhországon át, Konstantinápolybautaztam, először a Bukovina 1erdőbe érkeztem,az oláhok itt 1497-ben 50,000 lengyel harczostgyilkoltak le egyetlen napon. Ezután Szucsavába(Schletschava) jutottam, hol a despotát mintegyöt évvel ezelőtt a magyarok elárulták és az oláhokdarabokra konczolták.Szucsavából Solesti (Schoreachem) és Lipoveczvároskákon át Kiliába mentem. Kiliábóla Dunán (Tain) Tulcsába, innen pedig Babadagonés Halfaköi (Holoferdt) bolgár falun át,1Bukovina (azaz: Biikkország) a középkorbanMoldva történeti talaja volt; itt vannak: Szucsava, amoldvai fejedelmek régi székvárosa, Futna kolostor, fejedelmisírokkal; általában a legrégibb és legjelentékenyebbkolostorok is. 1775 óta az osztrákoké.Medzsidiech (Halakupi) városkába érkeztem,hol a keresztyének a pogányok ellen árkot és kétöl vastag falat készítettek. A Dunától a tengerighúzódó fal mai napig is látható. 1Innen Hadzsi-oglu-pazardzsik (BatzartschikPreschadi) városba jutottam, itt a sziklatetőnszintén igen régi bolgár vár romjai láthatók. EzutánEftane (Ephangi) falun és a rendkivül magasBalkán (Balthan) hegységen át, Nadirköi (Nader)bolgár faluba érkeztem. Ezután következik Aidosz(Heides) városka, itt az utak kétfelé válnak, azegyik Drinápolyba, a másik pedig stírü tölgy ésfenyő erdőkön át, Kirkkilissze (KenkJiss), azazNegyventemplom városba vezet. 2A várostól egymérföldnyire, hasonnevű magas vár emelkedik,itt ma is keresztyének laknak és bortermelésselfoglalkoznak. A várban 40 templom, egy főmetropolitaés 8,000 szerzetes volt. — A váratBajazet szultán másfél évig ostromolta, mialatt,sok keresztyén harczos leöletett. A vár bevételeután, a törökök minden templomot leromboltak,csupán a Konstantin császár által márványból ésalabastromból építtetett legszebb szentegyházathagyták meg.1Ez a mai napig is meglevő «Trajánsáncz», melyKüsztendzse (Costanza) és Csernavoda közt, a DunátólaFekete-tengerig 55 km.-nyi hosszúságban húzódik;magassága 2 5—3 m., néhol 5-8 mét. Az 1854-ki háborúbannémi jelentőséggel bírt.2Kirkkilissze újgörögül: Szaranda-Ekklesszie; bolgárul:Lozengrad.Régi útazisok Magyarországon. 11

1B2, EirkkilisszéHől Bunarhisszár (Begiaraser) városkánát, Vizába (Wescha) jutottam, itt szinténszép vár létezett, a törökök azonban ezt is elpusztították.A várnak négy fala, négy árka és négsáncza volt. Ezután a fővárostól 3 rnérföldnyirefekvő Csatáid zsa (Tadultsche) városkába érkeztem,a szultánnak itt gyönyörű vadaskertje van, holgyakran egész udvarával vadászni szokott. Innen15G9 jul. 14-én Konstantinápolyba mentem.»XVíTItBongars J. utazása Bécsből (Erdélyen át)Eonstantinápolyba. 1585.Bongars Jakab született Orleánsban, meghalt Parisban161.! jul. 29-én. IV. Henrik számos fontos diplomáeziaimegbízatásban részesítette. Bongars különösen érdeklődötta magyarok iránt és 1600-ban kiadta a nCollectioHungaricaruni rerum Scriptores» czfmfi magyar történelmivonatkozású gyűjteményt, mely Frankfurtbannyomatott és igen sok földrajzi művet is tartalmaz. Azútleírás franczia szövegét 1.: Hermáim Hagen, Vier Abhandlmujenczímű munkájában.«Bécsböl 1585 április 12-én pénteken délutánutaztam el. Schwechat (Scbrwichet), Fischamend(Picbemyn), Riigelsbrunn (Rechelbrun) helységekérintésével, Köpcsény (Ketze) faluba érkeztem,az itteni kastély Liszty báróé. Balra Petronell, 1ezt a németek Heidenstadtnak azaz, pogány vá-1Petronell tüzetes leírását lásd Brownnál.

164rosnak, a magyarok pedig Kis-Trójának (Ki=ch .;Troia) nevezik, állítólag Attila által pusztitta- 3tott el.Ettől, t. i. Köpcsénytől egy mérföldnyirei(lieue) van Pozsony (Posong), latinul Posoniumvagy Piaonium, valamely Pisoról neveztetik.Ajánló leveleim voltak Clusius Károly tói RadecciusIstván egri püspökhöz és egy András nevűgyógyszerészhez. Pozsonyban van eltemetve ElemosinariusJános, kinek ezüst koporsóját aranyés drágakövek díszítik. A város a Duna északipartján terül el, a folyamon csolnakok kelnek át;nyugati oldalán magas hegyen szép várkastély áll.Vasárnap reggel elutaztam Pozsonyból, ismétátkeltem a Dunán, Magyar-Ovárott (Owar) ebédeltemés háltam. Csinos kis város, szép kastélylyal.Mindenütt rónaság.Hétfőn Öttevényen (Etiznyn, Hackstrass) ,imentem keresztül. Síkság. Ezután a Rábczán flépült hidon mentem át. A' hidat helyőrség őrzi. jlSíkság.fEbé-ire Győrre (Tjuri, Javarino) érkeztem.Ajánló levelem volt Ungnad úrtól, báró TevelAndrás tábornok, győri parancsnokhoz, ki körülbelől70 éves, 40 év óta Magyarországon szolgál,14 év óta győri várparancsnok; mintegy 8000katona és 12 vár fölött kormányoz. A városnaknégyszögletes 8 bástyája es 3 kapuja van. Ittömlenek a Duna egyik ágába a Rábcza és Rábafolyók, ez utóbbitól a város német neve szárma-165zik. Vize a fenekén levő földtől rendkívül fekete.Környöskörül síkság, csupán déli oldalán látszanaka távolban alacsony hegyek.A délkeletre emelkedő Szent-Márton hegyenkolostor áll, melynek egykor Szent Márton voltapátja. 1Jelenleg 200 főnyi helyőrséggel ellátotterőddé van átalakítva. Ugyanitt két király sírja,könyvtár, Szent István magyar király széke.Győr helyőrsége 700 német és 300 magyar gyalogos,továbbá400 huszár. Minden reggel 25 huszármegy ki kémszemlére. A hajdani püspöki széképületjelenleg Andrásvár nevű erőd; közelébena háromtornyú régi székesegyház áll. A templomfalán néhány régi feliratot láttam. Győr házaialacsonyak, útczái azonban egyenesek. Keddetitt töltöttem.Szerdán reggel útra keltem, a Dunán 2hajónmentem át. Szőgye (Signé) falunál még szélesebbágon keltem át, azután a másfél mérföldnyi (lieue)távolságra levő Ném.eii 3 (Nimeth) dunaparti falubanebédeltem.^^Egy" közeli nemesi lakban ötarasznyi széles, 11 arasznyi hosszú és 3 arasznyimagas kőkoporsót láttam. Egyik oldalán feliratvolt. A kápolna bejáratánál régi kő áll, melyreszárnyas kutya van vésve.1Szt. Márton tourei püspök a IV. században élt,tehát nem lehetett pannonhalmi apát.* A mosonyi Dunaág.* L: Hevenesi térképén, Németi falvata mai Kolos-Néjna helyén,

166KIKomáromba délután érkeztem. Vára rendkívül Ferős és épen azon ponton fekszik, hol a Vág aDunával egyesül. Csütörtökön reggel megtekintettema négy bástyával, mellvédekkel stb. ellátottháromszög alakú várat, puskapor malmot, ágyúkatstb. Helyőrsége 400 német katona, ezenkívül200 huszár és néhány drabant. A Vágón 10 darab2:2 evezős naszád, melyek mindegyike háromágyúval van fölszerelve, a Dunán pedig 11 teljesenilyen naszád van. Mutattak a Dunában találtemberi czombcsontot, 1melynek hossza 4 nagyarasz, szélessége pedig 2 arasz volt. Ugyanezennapon a tábornoknál ebédeltem.Tata (Thates) Komáromtól délkeletre, kétmérföldnyire (lieue) fekvő vár. Hajdan a későbbnémetalföldi kormányzóvá lett Mária királynőlakhelye. Márványbányáiról, meleg és hideg forrásairólnevezetes. Helyőrsége 200 katona. A törököktőlMiksa császár 1563-ban vette vissza.Komáromot Ferdinánd 1550-ben erősíttette meg.Csütörtökön délután elindultunk Komáromból,egy mellénk rendelt katona vezetett bennünket.Síkság. A kis Dunaágon azután Guttánál aVágón átkeltünk; este Érsekújvárra érkeztünk.Érsekújvártól (Castelnovo) fél mérföldnyire vanegy falu, mely a töröknek és a császárnak adótőzet. Érsekújvár hat bástyával ellátott, hatszög-Ez természetesen ősvilági állat csontja volt. Brownutazó is látott ilyen csontokat Semptón,1G7letü erősség, azonban ekkor még nem volt teljesenbefejezve. 1 _Ezután a Nyitra folyó partján haladva, Nyitráraérkeztünk, útközben mindenütt tótul (Slavatisch)beszélnek. Nyitra a mellette elfutó folyótólknpta nevét. Püspökség. Püspöke ekkorMósóezy Zakariás (Moschatz) volt. A város ésvár, hegyen áll. A várost hajdan kőfal környezte,miként ez a romokból kivehető.Délután a hegyek közt haladtunk. EsteTapolcsány(Doppoltschan) mezővárosban tértünk éjjeliszállásra. Az egész vidéket sürün lepik el a falvak.Mindkét oldalról hegyek.Szombaton Veszteniczen (Vistervitz ebédeltemés Privigye (Breivitz) tót városban háltam. íMindenütt hegyes vidék. Vesztenicz és Privigyeközt van Kós (Kosch) német falu: aPrivigyére1Érsekújvár építését Várdai Pál esztergomi érsek(megli. 1549) kezdte meg és Oláh Miklós fejezte be;'másfél század alatt 10 ostromot állott ki, III. Károlyalatt teljesen leromboltatott, ma már romjai sem láthatók.aKós, valamint az alább említett Rudnó, németekáltal lakott falvak voltak, ma mind kettő egészen tói,egyébiránt nemcsak a falusi német lakosság tótosodottel, banem a hajdan tiszta német lakossággal biró felvidékibányavárosok is nagyobbára tótokká lettek. ígypl- Bakabánya a szomszéd magyarok által "Németbakának*neveztetik, emlékéül annak, hogy itt hajdannémetek laktak, mint rat a bányamlvclés történetébőlis tudjuk, de a dűlők, szőlőhegyek stb. máig fenn-

168épen nagyszombaton érkeztünk. Másnap, azaz Jhúsvét vasárnapján délután, folytattuk utunkat, jNedozseren (Nedejar) azután pedig Rudnó (Rauden)német falun keresztül mentünk. Este Tót-Prónára (Windisch-Broben, Slavatis-Brawen) érkeztünk.Hétfőn a Tágba ömlő Túrócz (Douretsch)folyócska mentén, jól müveit és kies dombvidékenhaladtunk keresztül.Sucsányban (Soutschan) ebédeltünk. Itt szók- •{ták a Fátra hegység megmászásához szükséges |lovakat bérelni; mi öt lovat béreltünk. AzutánTúrán (Touriao) falun mentünk át. Nem messzeinnen, a zord hegyekből jövő Árva (Orava) folyóömlik a Vágba. kissé távolabb a Lubocsnafolyócska torkolata látható; folytonosan a Vágmentén haladva, Rózsahegyre érkeztünk, ez, valaminta tőle balra levő Likava (Nisava) vár^Ditrichsteiné.Győrt Szász Móricz herczeg kezdte erődíteni.Érsekújvár helyőrsége 400 huszár, ugyanannyidrabant és körülbelől épen annyi német gyalogos.Rózsahegynél átkeltem a Vágón, Szt. Miklósonebédeltem. Ezután Szt. Péter falun és Hibbe(Hieb, Geip) német mezővároson haladtunkkeresztül. Vihodnán éjjeli szállás.Szerdán Lucsivnán (Vandalice Lubchifna)ebédeltem. Itt kezdődik a Szepesség (Sipss).maradt nevei is azokra emlékeztetnek, holott ma alakosok csekély kivétellel tótok. Ugyanezt mondhatjukBessiterczebányáról, Korponáról stb.169Vibodnán a pulykához hasonló két nagy madarat,azaz siketfajdot vettem, a fajdnak görbecsőre, szeme körül pedig kisújjnyi széles vörösszegélye van, farka a fáczánéhoz hasonlít, tollánakszme pedig a fogolyéhoz, szalonkáéhoz ésfáczánéhoz. Útközben egy másik fáczán-nagyságúés az előbbihez teljesen hasonló válfajt vettem,ennek csőre fekete, az előbbié pedig fehér. Azutóbbit nyirfajdnak hívják.Lucsivnáról Poprádon (Pobrad, Leutschendorf)és Svábóczón (Schwabotry, Schwabsdorf)keresztül tovább haladtam. Mindkettő szép mezőváros;körülöttük még számos helység terül el. 1Svábócztól negyed mérföldnyire (lieue) háromhatalmas fclbugyogó forrást 2lát'am, melynekvize később kővé változik, ezen kövekből mi isszedtünk, némelyek lágyak és puhák, másokpedig többé-kevésbbé kemények voltak. Éhez hasonlótöbb is van az országban. Vize tiszta, hideg,édes és savanykás.Éjjeli szállás Lőcsén (Leitseb), tótul Levocsa(Levotscha), az országhoz képest elég szép város;begyen áll. Ezután Szepesváralja (Kirchdorf),tótul Podbrad (Poderatse), kies völgyben fekvőszép mezővárosba érkeztünk. Egyfelől szép templomés a váradi püspök lakhelye, másfelől pediga Szepesvárnak (Sipserbauss) nevezett vár, ez1Ezek: Felka, Sz. Szombat, Mateócz, Strázsa stb.2Ezek: a filiczi, kissóczi, svábóczi,Stb, savanyúviz források,

170utóbbi magas hegyen áll. 1Szepesváralja alengyikirálynak elzálogosított 13 szepesi város egyikItt lovat vettem.Másnap a hegy tövében elterülő Beharóu(Burselgrund) falun mentünk át. Ebéd Siroka*(Schiroschen) faluban, honnan az eperjesi útróllekanyarodva jobbra mentünk és Kassától háromjmérföldnyire levő falucskában háltunk. ,|Másnap, azaz szombaton délben, Kassánk]érkeztünk. Udvarias fogadtatás. Mint mondják,]Kassát valamely Cassiusról nevezték el. Igen szép jezüst érmet láttam, egyik oldalán kiterjesztettszárnyú sas, a másikon pedig három ember volt.Kassáról május elsején délután indultunk el.Kassán őOO német gyalogos, a környékbeli fairvakban pedig 400 lovas van elhelyezve.Kassa közelében sóbányák és sóforrások léteinek.2A parasztok sós vízzel készítik kenyeröketés húsételeiket. Meleg időben békaeső esik,iA Hernád folyó a Tiszába folyik. 8Éjjeli szállás Encsen (Eitschen), mely az egrikormányzósághoz tartozik. A kormányzó —jelenlegUngnad Kristóf — innen húzza jövedelmét;tavaly 3000 tallért kapott borért. Göncztől1A híres Szepesvárnak ma már csak romjai láthatók.A vár hajdan a Zápolyáké, később a Thurzókévolt.aSóvárról és az ottani sóművekről bővebbet BrownJ3. útleírásánál.9JSlőbb azpnban Ónodnál a Sajóval egyesíti.m(Ginths) Tokajig gyönyörű hegyek húzódnak, 1:melyeken felséges bor terem.Május 2-án. Encstől Tokajig 5 mérföld. Idedélben érkeztünk meg, útközben Szántót is érintettük,ennek közelében néhány év előtt forrástfedeztek föl, melynek vize fölmelegítve, sokfélébaj, különösen szetnfáiás és csúz ellen igen jósikerrel használtatik. Tokajtól (Tockai) fél mérföldnyirea Bodrog (Bottroc) folyó látható. Tokajromladozó vár a Tisza és a Bodrog összefolyásánál.Helyőrsége 300 német és 200 huszár. Mindenfeléigen sok czigány, kik mindnyájan kovácsok,kocsikon laknak. 2Május 3-án délután tovább mentünk, mindjártelindulásunkkor átkeltünk a Tiszán. Éjjeliszállás Kallón. Érintettük Keresztur (Cherattelor)hódoltsági falvat, me'y a töröknek 500 tallért ésbizonyos számú szarvasmarhát szolgáltat adófejében. Pusztaság. Két biró, egyiket a török, másikatpedig a császár nevezi ki, mindegyik tudósításokkaltartozik urának. Kalló mocsaras vidékenlevő, három bástyával ellátott kis vár. Tüzérségbenés egyéb badi kellékekben nincs hiány.A törökök közeledtére elsütik az ágyúkat, hogy afalusi lakosokat értesítsék, mire ezek az erősségekbevagy távolabbi vidékekre menekülnek értékesebbholmijukkal. Helyőrség 200 német. Ezen-Hegyalja.A czigányokról bővebbet 1. Townson B. útazá.fiánál.

172Iikívül szép számmal vannak buszárok és szabad? >hajdúk is. A várat 14 évvel ezelőtt Teuffenbacl|í>és Ruber tábornokok építtették, megelőzvén %/törököket, kik már ide hordták az erődítmények^hez szükséges iát. Kalló közelében mintegy fél!mérföldnyire, Debreczen (ez óriási ffilu, bizonyánakkora mint Prága) irányában, nagy álló víz létezik,1ez sohasem szárad ki, sós vizétől a szarvasmarhákmeghíznak és rövid idő alatt annyirarászoknak, hogy maguktól is visszatérnének akáröt mérföldnyi távolságról is. :%Május 4-én egy kis faluban volt éjjeli szállár*eunk. 1Május 5-én a Báthory István lengyel királyrokonának tulajdonát képező Bátoron (Bathor)mentünk át. Ezután mintegy két mérföldnyi utat,nárczistól illatozó erdőn keresztül tettünk meg és ,délben Vállaj (Wada) faluba érkeztünk. Éjjeli jszállás Domahidán (Damhütt), közelében kisfolyó, melyben sok hal és récze él.Május 6-án Szatmár városában ebédeltünk.Öt bástyája erős várában, 35 ágyú van. A szat- ,mari (Saghmar) vár a Szamos (Schomouch) folyóáltal képezett szigeten áll. Helyőrsége 700 német,300 huszár, számos szabadhajdú stb. 1565-ben ,Schwendy által építtetett; 156:2-ben 24.000 ezer ;török ostromolta 4000 védő ellen. Alig emel-1Ez a Hevenesi-féle tárképen (1689) még egész terjedelmébenföl van tüntetve ; maradványa az ivjfejértói tó,173kedett ki kissé a földből, 1566-ban ismét óriásiostromot állott ki.Május 7-én Szinyér-Váralján háltunk. Ezentúltöbb az oláh, mint a magyar szó. 1Május 8-án, azaz szerdán délben Nagybányára(Hungrisch-Neustatt, Bagno) érkeztünk.Tunius í-én Apollónia Medabeno és DomPad de la Motte társaságában eltávoztam Nagybányáról(Baina), ezután a mármarosi hegyekbőleredő Lápős (Jappisch) folyócskán keltünk át,e folyó a császár és az erdélyi fejedelem birtokaiközt határt von. Ebéd Kővárott (Kuyvar), ez magasés zord hegyek közt, teljesen elszigetelt meredeksziklán áll, 2egyetlen följárója is sziklábavan vágva. Az erdélyi fejedelem itt KriBtófparancsnoksága alatt helyőrséget tart. LelileeusJánoB jezsuita, a fejedelem tanítója, a Laposbólkénes vizet 3ivott agyvelő bántalmai ellen, mostvisszatérőben itt tartózkodott.Június 2-án vasárnap délután útra keltem,ezután az erdőkön és hegyeken áthaladva, Erdélybeléptem be (ugyanis eddig a Jánosnakegyezség által átadott magyar részekről volt1Szatmármegyében az oláhság nem hódított mégannyit, mint pl. Erdélyben, Arad-, Krassó- és Temestnegyékben,jóllehet ma már Aranyos-Medgyesen (tehátSz. Váraljától nyugatra) is laknak oláhok.aEttől vette nevét az 1876-ban Szatmár- és Szolnok-Doboka megyékbe beolvasztott Kővárvidéke.3Ez valószínűlegásványvízforrás volt.a remetei (N. Somkiit mellett)

174175szó). Éjjeli 'szállásunk a hegyek aljában elterülfaluban volt.Június 3-án a Szamoson háromszor átkelteDeésen (Deesbourg) ebédeltem. Sóbányák. /.Délután Szamoeujváron (Wywar) mentem át,várát a Szamos egészen körülveszi. Éjjeli szállásegy kis faluban.Június 4-én. Ismét átkeltem a Szamoson.Kolozsvárt jobb kéz felől hagyva, Tordára érkeztem.Itt ebédeltem és háltam. Csinos város, sokrégiség. Sóbányák. Találkoztam Gyulay Pállal, 1Báthory titkárával. Torda az Aranyos (Arevasch)folyó mellett fekszik.Másnnp átkeltem az Aranyoson és a Marosmellett fekvő Enyed városában (Hegnedin) ebé?deltem. A várkastélyban óriások csontjai és sárkányfejekláthatók, melyeket valamely erdélyihegységből hoztak, hol, mint mondják, igen so'található. Enyeden másfél napot töltöttem.•7-én, azaz pénteken, Gyulafehérvárra érkez-iz-Ptem, a tüzérségi kapitánynál ebédeltem. Bemu+tattam leveleimet Blandrata György elsőtanácsosnak(hajdan János király orvosa volt) ékKovassóczy Farkas kanczellárnak. Kezet csókoltamGéczy János kormányzónak. Jelenleg 60 éves,ezelőtt váradi kapitány volt. Somlyói BáthoryZsigmond fejedelem jelenleg mintegy 13 éves.1Gyulay Pált, Báthory Boldizsár, mivel az ellenetervezett összeesküvés fejének tartotta, 1591-ben kivógeztette.A fejedelmi udvar hajdan a kánonokok lakóhelyevolt, a várkastély pedig püspöki székhelyülszolgált. A város dombon áll, erős falak veszikkörül. Gyulafehérvár bolgárul Belgrád, németüliÜngarisch-Weipsenburg. 1 Székelyföld (Siculia,'Zickelland) Báthory által leigázott népes tartomány.Miután a fejedelemtől az oláh vajdához leveleketés útlevelet kaptunk, június 16-án vasárnapdélután elindultunk. A várostól fél mérföldnyirefolyik a Maros, mint mondják, hajdan idáig terjedta város, ennek bizonyságai az itt találhatókövek, oszlopok és szobrok. aSzászsebes (Milsbach) szász városkát jobbfelöl hagyva, Szerdahelyre (Reissmár) értünkéjjeli szállásra. Szerdahely ép úgy, mint a többiBzász városok, szépen épült, népes és nagy.Másnap délben Nagyszebenbe (Cibin) érkéztünk,mielőtt öt vagy hat szép szász mezővárosonhaladtunk át; templomaik várakhoz és kastélyokhozhasonlítanak. Szeben a szászok főhelye, itttartják gyűléseiket is. A mellette elfutó Czibinfolyócskáról Cibiniumnak és Szebennek nevez-1Mai német neve (Karlsburg) oaak III. Karolyidejében keletkezett. Az oláhok ma is Belgrádnak nevezik,ez egyik legfényesebb bizonyítéka annak, hogy azoláhok előtt szlávok laktak Erdélyben és az általuk felállítottrómai folytonossági elvet romba dönti, különbenegyetlen helynév sincs Erdélyben, mely a rómaiakra:emlékeztetne.sEz Apulum római város romjaira vonatkozik. • -

176Ttetik. Fekvés és művészet által megerősítettváros, környö8körül mocsarak védik. TalálkoztamWalter fejedelmi kincstárnokkal és 19-énvele együtt útra keltünk. Átkeltünk az Olt folyón,és Kercz (Chertz) faluban ebédeltünk. 1Délután Fogarason (Fougeras) mentünk át;csinos mezőváros, erős vár; ezután szép erdőkönhaladva, a brassói urak tulajdonát képező Sár^kány (Scharkaim) mezővárosba értünk, hol megháltunk.Ezután a három mérföld hosszú sárkányi erdőn(Scharkainerdee) áthaladva, Hirscher Lukácsbrassói biró fiával találkoztunk, ki a várostól egymérföldnyire levő mezővároskában a plébánosvolt, itt ebédeltünk.Brassó koronához hasonló, köralakban épültkis város, innen különféle elnevezése : Kronstadt,Corona, Stephanopolis stb. Kertz István orvos.D. Péter plébános. Pénteken és szombaton igennépes hetivásár tartatik, melyre annyi oláh ésmoldvai (Bogdans) 8sereglik össze, mintha országosvásár volna. Szeben felé síkság terül el.A szebenihez hasonló három kijárata van.Erdelyország gabonában és borban bővöl-1Kerczen a középkorban nevezetes cziszterczitaapátság létezett, melynek romjai ma is láthatók. BővebbetFuchsliofer Monasteiiologidjáhan.3Feketebalom.• Törökül: Moldva = Bogdán, Oláhország pedig =Inak.Iíködö dombvidék, melyet mindenfelől bástyafalakhozhasonló hepyek öveznek. Mindennemű érezszintén bőven található. A folyók is hordanakaranyat, melyet az e czélra kirendelt emberekgyűjtenek össze. Erdély a töröknek 14.000 talléradot fizet, különben szabad; ugyanis néhányévvel ezelőtt valamely erdélyi 100.000 tallértigért a fejedelemségért, a konstantinápolyi ügyvivőtiltakozott ez ellen, mivel Erdély a törökneknem alávetett, hanem oltalma alatt állóország. Brassóban útlevelet, valamint a vajdáhozés a nagy vornik (grand Vomikhoz) vagyis fő- \udvarnokhóz ^jaSlcilévélelet kaptam.Június 24-én hétfőn délután, egy városivezetővel útra keltünk és Kozsnyón (Rosenaw)áthaladva, Törcsvárra érkeztünk, hol éjjeli szállásratértünk. Törcsvár a hegyek közt vezető átjárónáláll. A helyőrség egy része minden reggelőrjáratra indul a hegyek közé és ha valamelynem környékbelit talál, magával viszi. Ezt pedigazért teszik, hogy mindenki kénytelen legyen avár mellett elhaladó átjárót használni, melyegyébiránt az egyetlen kocsi- vagy lovagló út. Ilyvárak az összes erdélyi szorosoknál léteznek, 1tehát engedély nélkül se ki, se be nem lehet menni.A vártól egy mérföldnyire (lieue) a hegynyergenkereszt áll, mely határjelt képez Erdély- és Oláh-1Az erdélyi szorosokat őrző erődök mai napig megvannak,így pl.: a vöröstoronyi, törcavári, giinesi, tölgyesiatb. szorosoknál.I'égi útaz&Bok Magyarorsiigou. 12

178ország közt. Nem messze ettől szabad ég aíiétkeztünk, azután a Királykő (Königstul) nesziklánereszkedtünk le, a kocsikat itt kötelekbocsátják le.Ezután a hegy tövénél elfutó ^Dimbovi(Dombawitza) folyón keltünk át. Éjjeli szálWsunk a Dimboviczába ömlő Jalovicza (Jolawitzajtfolyócska mellett fekvő faluban volt. Közelébenr;Csetatye della Negravoda (Nigrovada) vár. 1-ji2C>-án, ismét a Dimboviczához (Dombé) érikeztem. Éjjel Tirgovistben, a ferenczrendi szerzteseknél háltam.Másnap a Dimbovicza partján haladva, BUK»»,restbe (Bukorest) érkeztem, ez csütörtökön voltjBukarest jelenleg az udvar tartózkodó helyeiMásnap a diván elé hivattak, átadtam a levele*ket a vajdának. Az erdélyi fejedelem levelének*fölirata ez volt: Magnifico et spectabili dominó;Michne Dei gratia verő dominó et heredi perpe'tuo térne Transalpinensis. A havasalföldi fejedelemmintegy 25 éves lehetett. Július elsején «nagy posztelnik_jqrand Postelníc) kikutattatokmindefTTFöTnányunkat magával vitte, tolmácsávalmegmagyaráztatta, a mit pedig ez meg nem ér'tett, azt a ragúzaiak és a ferenczrendiek általfordíttatta le. Este mindent visszakaptunk. Keddenszerb nyelven kiállított útlevelet adtak át aDunán való átkelésre: a pecsét tintával volt1Csetatye della Negravoda, Kimpolungtól keletre van-18zékhelyévé.179rányomva. Minden igyekezetünk daczáfa sembeszélhettünk a fejedelemmel. A vajda azonbanvezetőt rendelt mellénk, hogy a Dunáig vezessenbennünket, mivel itt utóiérhetjük a tegnap Sztambuibautazott fejedelmi kocsikat. Este útra keltünktehát, ezután a Dimboviczán és egy másikfolyón látmenve, még idejekorán azon helyreérkeztünk, hol a kocsik állottak és másnap jókorreggel átkeltünk a Dunán Gyurgyevonál (Jerva),melynek várában török helyőrség állomásoz. 2Oláhország dúsgazgag ország, gabona, bor,szarvasmarha, ló, szóval minden igen nagy bőségbenfordul elő, ezenkívül igen sok arany-,kén-, ezüst-, só- ég szurokbánya létezik. Az ország.Tirgovisttöl (Tervisch) kezdve, a Dunáig csekélykivétellel síkság, Tirgovisttöl az erdélyi határigmagas hegyek és zord erdők közt halad az út.A nép teljesen barbár, folytonosan a nagyokboszújának és üldözésének lévén kitéve, márkét-három ember láttára a hegyekbe menekül.Mindenütt nyomorult épületek: ugyanis az egészországban a templomokon és kolostorokon kívül,csak a bukaresti kastély van kőből építve. Azonbana vajda Tirgovistben, hol székhelye volt, 8kicsiny, de szép és pompás palotát építtetett.13Ardzsis folyó.Gyurgyevo 1410—1829-ig volt a törököké.Bukarest csak 1065-ben lett a fejedelmek állandó12-

180181A városba két mérföldnyi távolságról vizet vetetett, ágyúkat öntetett, stb.Az oláhok hivatalos és egyházi közokirataikaiszerb nyelven szerkesztik. Az erdélyiek az oláhtBlocknak, országát pedig Blockslandnak nevezik. 1~Azt~nTs2Bm, hogy ez ugyanaz, mint Welschen,,vagy Wallen. Mások az Ovidius által említett','Flaccustól származtatják nevöket. *Július 3-án, szerdán délben, átkeltünk afDunán (a fejedelmi kocsik után, melyeknek 1vezetői nem valami szívesen fogadtak berniünket).Ezután Euscsukon (Eoustic) haladtunk'keresztül. Szép vár és város. Három tallér sarezot^fizettünk.Éjjeli szállás a kies völgyben elterülő Cserna-*,-,vodában (Cerno-Waivoda). Szép dombok. Négydikén szabad ég alatt ebédeltünk és aludtunkA falvakban mindenütt bolgárul beszélnek. Ötödikén reggel elhagytuk a kocsikat és HZ elszabdúlt lovak összefogdosásával mulatoztunk. Ezután a törökök által lakott és szép mecsetekkel díszeskedőRazgradon (Crasgrada) mentünk át., Éjjeli szállásunk Eszkisztambulban, az„.O-Konstantinápolyban volt; a városka közeiében fehér terméskőből épített, eléggé jó állapot-1A szászok ma is így nevezik őket, így pl. liatávolabbi vidékről összekerülő szászok egymást megnem értik, ezt szokták mondani: «Red mer blochisckn, jbeszéljünk olálml.han l ey ö) nagy terjedelmű körfal látható. 1 Hatodikánátkeltem a folyón, 3 ezután az igen magas, erdősés ösvény nélküli Sam-Bair hegységen (Zaoleavaderven). Szabad ég alatt háltunk. HetedikénVaszilikó (Bousilco) falvacskát érintettük. Szépvölgyek, zord és veszélyes hegyek. Ezután következikRuszokeszir (Rousso Kastro), hol a lengyelkövetet darabokra vagdalták. Éjjeli szállás Karabiuiarban.Nyolczadikán Kirormant (Kirschal)érintettük és Karabanlarban (Kerabion) háltunk.9-én Fakiron (Focariou) mentünk át, ittkezdődik Görögország, a házak ezentúl kisséjobban építvék. ARZorgiszban (Asarach) éjjeliszállás. 10-én Szkepastoban (Scbipasco) ebédeltünkés Vizában (Visou) pihenőt tartottunk. Vizadombon álló, régi város, jelenleg törökök lakják.Éjjeli szállás H. Georgiosban (St. George). Alabastrom-és márványhegyek.11-én egy Szeráj közelében fekvő falubanebédeltünk 8és Isztrandzsában (Sciregi) háltunk.Másnap reggel erdőkön és hegyeken haladtunkát, mint mondják, a környéken igen sok rablótartózkodik. Sok vadszőlö és platánfa. 12-énKaradzsadere (Carajadere) folyó partján ebédel-1Eszki-Sztambul helyén a rómaiak idejében Marcianopolis,a középkorban pedig Nagy-Preszlav, Simon bolgárczár székhelye állott. Preszlav leírása föllelhető Jánosexarcha és Nesztor müveiben.2Kamcsik folyó.3Ez Szaraj mezőváros Vizától délkeletre.

182tünk, éjjel pedig Karadzsa (Kares Cotschas) falu*,ban háltunk. 13-an reggel Babanakcsin (BobsJjnakas) mentem keresztül. 13-án Peraba érkeztem,"miután megszámlálhatatlan sir mellett haladtael és a Bizancz folyón átkeltem. Terméketlhegyes vidék.»XIX.Br. Vratiszláv utazása 1591-ben.(L.: Des Vreyherrn von Wratbtlaw Gesandschaftsreise,Leipzig.)"Rokonaim minden áron azt akarták, hogy akeleti országokról pontos és behatóbb ismereteketszerezzek; ennélfogva Kregwitz Frigyes gondjairabíztak, e férfiú ugyanis II. Rudolf császárő felsége megbízásából, mint rendkívüli követ,III. Murád török császárnak különféle drága ajándékokatvitt. Ez ajándékok többnyire drágakövekés művészi kivitelű órák voltak, melyeket a császárAugsburgban készíttetett, mivel pedig ilyeneketnem lehetett oly hamar létrehozni, elutazásunkatnéhány hónappal elhalasztották. E közben aszállító hajók és úti szükségletek előteremtésévelfoglalkoztak. Miután minden elkészült, az egészkövetség búcsúkihallgatásra ment ő csász. felségéhezés Ernő föherczeghez.1591 szept. 2-án a készen álló hajókra száll-

184tunk és a Dunán át Fischamendbe (Wissamuncl),Bécs városától négy mérföldnyire levő helységbehajóztunk, hol Unverzagt nevű úr várakozottreánk és kastélyában pompásan megvendégeltbennünket. E városkában még két napig maradtunk,mivel még néhány okmányra és ajándékrakellett várakoznunk.Ezeknek átvétele után eltávoztunk és október4-én Komáromba érkeztünk, innen néhány egyéntMahomed esztergomi béghez küldtünk, kit megérkezésünkrőlértesítsenek és a szükséges jármüvekelküldésére fölkérjenek. Ezalatt Braun Erasmuskomáromi helytartó úrnál kitűnő fogadtatásbanrészesültünk. Ebéd után sétálni mentünkés Komáromban hét napot szépen eltöltöttünk,.Végre hire jött, hogy a török hajók a rendhelyre már megérkeztek és fogadtatásunkra várikoznak. Tehát még az nap eltávoztunk Komromból; kíséretünket egy kapitány vezetése ala'álló 300 katona képezte, kik puska nélkül, cspán karddal követtek bennünket; ezenkívül m50 huszár is ment velünk; a Dunán 15 hajó száílított át, melyek mindegyikén 3 ágyú és löfegyvérrel ellátott 25 magyar katona, továbbá különfélezászló és lobogó volt; néhány órai hajókázásután végre megpillantottuk a 10 hajóból álló török fedezetet.A török hajók a mieinkhez hasonlók voltak,csakhogy rajtuk egy-egy ágyú volt; a parton 100török lovas állott; mihelyt hajóinkat megpillant185tották, lovaikat megsarkantyúzva, sebesen vágtatvaazon helyhez ugrattak, hol hajóinknak kikellett kötniök. Kregwitz úr ekkor megállíttattabajóinkat, partra szállott és a törökök részérőlbarátságosan üdvözöltetett, sőt nemsokára velőkegyütt ebédhez ültünk. A követség tagjai ugyancsakcsodálták a törökök szép lovait, lándzsáit,zászlóit, aranynyal és drágakövekkel kirakottkardjait, pompás fegyvereit, felékesített lószerszámait,nyergeit és csótárjait; mindez szemkápráztatóvolt. Mialatt az előkelő törökök követünkkelétkeztek, addig a kíséretünkhöz tartozók a huszárokkala gyönyörű rónán sétálgattak és bizalmasanbeszélgettek a törökökkel, mialatt lovászaiklovaikat és lándzsáikat tartották. Azonban egycsászári és egy török katona közt, nem tudom miokból, csakhamar viszály keletkezett, mely anynyiraelmérgesedett, hogy mindnyájan összeverekedtekvolna, ha a tisztek be nem avatkoznak,mi is, kik az egésznek tanúi voltunk, a fölhevültkedélyek lecsillapításán fáradoztunk.Ebéd után búcsút vettünk kíséretünktől éstörök oltalom alá jutottunk. Hajóinkat az öveikhezkötötték és Esztergomba vontatták. Itt Mohamedszandzsák (igy neveztetnek azok, kik aszultántól szandzsákot, azaz zászlókat kapnak,melynek csúcsán lófark látható, ez ugyanis a lovasságjelképe), három janicsárt adott mellénkörségül.Az egész török birodalom tele van janicsárok-

186kai, kiket mindenütt nagyon tisztelnek, mivel őkképezik a császár tulajdonképeni testőrségét, őkvégzik a gyalogos hadi szolgálatot és az ütközetetvezénylő Nagyurat 12,000 emberrel veszikkörül. A janicsárok, mint már említem, az egészbirodalomban szét vannak osztva és mindenkora keresztyének és zsidók esküdt ellenségeinektartatnak, azonban az állam a csőcselék lázadásai,zendülései és rakonczátlankodása ellen is sikerrelhasználja, mivel nem ritkán a keresztyéneketés zsidókat is megvédik a török köznép kegyetlenüldözései és támadásai ellen. Kubájokhosszú és csak posztóból való, selymet nem szabadtestökön viselniük, mivel ez elpuhításhozvezetne; kalap helyett a ruhaujjához hasonlóhosszú sapkát viselnek, melyben különféle szükségestárgyakat tartanak, e sapkák kétszeresek,egyik oldalok hátúira lóg le, homlokukon aranyozottezüst pajzsocska van. E turbánoknak nevezettsapka, valamint az egész ruha vörös. A janicsároka török uralom alatt álló keresztyénekgyermekei, kiket az összes községekből arányi a-gosan kiválogatnak, ugyanis török küldöttek érkeznekaz illető helységbe, hol az összes 8— 1 déves fiukat előmutattatják, azután testalkatukbólmegítélik, hogy képesek lesznek-e a janicsár szolgálatotteljesíteni; a legkivalóbbakat a császár,miniszterek és pasák szolgálatába viszik, a többieketpedig az e czélra alkalmazott egyének felügyeletéreés kiképzésére bízzák, mígnem 18—20187éves korukban már teljesen kiképzett janicsárokkálesznek. A gyermekeket már zsenge korukban akatonaélettel összeköttetésben levő fáradalmakraés nélkülözésekre szoktatják, hogy a hideget, meleget,szomjuságot, éhséget és a testi fájdalmakatállhatatosán eltűrhessék; a török nyelvben és amohamedán vallásban oktatást nyernek. A kerületekkádija vagyis bírája, a kerületéből janicsárszolgálatrakiválasztottgyermekekről pontos jegyzéketvezet; ha tehát valamely fiú a szigorú fegyelemkövetkeztében elhal, a kádinak jelentésttesznek, azonban a felügyelőnek nem kell magátigazolnia.Ha a fiúk már a 18—20-ik évet elérték, a napmelegétől jó barnákká, a munkától pedig edzettekkélettek, akkor minden tartományból Konstantinápolyba vitetnek, a legerősebbeket és legéletrevalóbbakata valóságos szolgálatban levőjanicsárok oktatására bízzák, itt a lőfegyverekhasználatában, vívásban, gránát hajításban, árokátugrásban és falmászásban jól begyakoroltatnak,a fiatalabbak az öregebbek legszigorúbb felügyeletealatt állnak, sőt a cselédség közönségesszolgálatait is teljesítik, ugyanis mindnyájok számárafőznek, fát vágnak és hasítanak, továbbámég egyéb megvetendő munkát végeznek.Ha azonban az öregebb katonákkal háborúbamennek, ezért még nem szűnnek meg előbbikötelezettségeik, ugyanis sátrakat vernek, tevéketetetnek és a teherhordó szamarakat gondoz-

188zák. Ha ütközetre kerül a dolog, azonnal támadniokkell, ekkor mindenki fölül akarja múlni társait.Ha a fiatalabbak valamelyike hőstettei általkitűnik, akkor az öregebb janicsárok közé vétetikföl és a többi fiatalok alája rendelteinek. így teháta janicsárok, a törökök szerint, a legjobb, a keresztyénekellen azonban legkegyetlenebb katonák,kikre még a török császár is a legszilárdabbbizalmát építi. Mindezt jónak véltem a janicsárokrólfölemlíteni, mivel Konstantinápolyban tartózkodásomalatt mindent láttam, a mit ezen embereka testedzés miatt szenvedni és tűrni kénytelenek.A janicsárokat most láttam először, midőna követ úr mellé díszőrségül rendeltettek.Már öreg este lett, midőn a fenn írt módonelőször léptünk török területre, ennélfogva ő csász.felsége megbízását nem jelenthettük be formaszerüleg,mind az által hússal, tojással és tyúkkalbőven megvendégelt bennünket, ekkor kellettelőször szőnyegen ülve étkeznem és tollágy hiányában,ekkor háltam először matráczon.Október 8-án korán reggel a szandzsák ezüsttelés drágakövekkel ékesített lószerszámmal ellátottlovakat küldött hozzánk, ezeken néhányelőkelő török ült, kik Kregwitz úr kíséretére voltakkiszemelve, utánok a szolgák gyalog és párosávalkövetkeztek, ezek a szandzsáknak szántajándékokat vitték, utánok négy török ifjú ment,kik a követ úr előtt a fegyvereket vitték, ezek&özül az egyik aranynyal és ezüsttel, valamin*1S9crvöngyökkel és drágakövekkel kirakott hüvelybenkardot vitt, a második ezüsttel és aranynyal kivertlőfegyvert, a harmadik pedig aranynyal, drágakövekkelés ezüsttel kirakott nyelü fokost, a negyedikvégre pompás magyar lándzsát vitt; az ezutánkövetkező követ úr gyönyörű hófehér török lovonült, utána pedig kísérete ment. Nemsokára valamelynagyobbféle épülethez értünk, hol a követur leszáliott és mi is vele együtt, itt a követet aszandzsák fogadta és vele szemben székre ültette.A szandzsákot legkiválóbb tanácsadói és katonáivették körül, mi pedig a követ úr mögött álltunk.Midőn a követ úr ő felsége iratát a szandzsáknakátnyújtotta, e? utóbbi igen tiszteletteljesen fogadtaazt, ugyanis az átnyujtásnál fölállott, ezután a császáráltal a szandzsáknak küldött ajándékokat adtaát követünk; az ajándékok ezek voltak: háromszázkemény tallér, egy aranyozott ezüst kehely és egyaranyozott ezüst mosdótál.Ezután az esztergomi várba mentünk, holhajdan az érseki szókhely volt, midőn a templombajöttünk, melyben a törökök isteni tiszteletetvégeznek, itt egy márványnyal kirakott kápolnátláttam, ebben szintén márványból készültoltár állott Boldogasszony képével, az egész képkülönféle színű márványdarabkákból volt kirakva.Janen a lépcsőkön egy másik kápolnába menkhol számos szentképet láttam.A kápolna mellett nagy palota állott, hol aa uralkodók képei voltak láthatók. A palota

190mögött szép márványoszlopos folyosó húzódik el,honnan az egész vidékre igen szép kilátás nyílik.A folyosó alatt sziklába ásott kút létezik, ez olymély, hogy a bedobott kő hangja csak néhánypillanat múlva hallatszik föl. A vizet nagy költ-. seggel az alant folyó Dunából vezetik föl, a vízvezetéketmég a hajdani magyar érsekek csináltattáksaját költségükön.Ebéd után a számunkra kirendelt tíz hajósttovább utaztunk, a magas sziklán álló Visegrádotjobbról, Maros (Marotz) nevű nagy falvat pedigbalról hagytuk mögöttünk. Szürkületkor Váczraérkeztünk, hol hajdan püspökség létezett; jóllehete püspökség már nem áll fönn, a püspökmégis innen húzza jövedelmeit.Másnap, azaz október 9-én, ismét elindultunkés három óra múlva megpillantottuk Budát, midőnmár mintegy fél mérföldnyire voltunk a várostól,a budai pasa zászlókkal díszített, 12 széphajón elénk jött, e kis csapat közelünkbe érve,üdvlövést tett, melyet mi szintén viszonoztunk.Gyönyörű látvány volt, midőn ennyi hajó összegyűlt,ide-oda mozgott és a számtalan színeslobogóval, valamint pompás takarókkal földiszítvetündökölt. Ily kiváló tisztelgés után a pasabőven ellátott bennünket étellel és itallal, azutánjanicsárokat rendelt mellénk fedezetül.1591 október 10-én a pasa szépen földiszítettlovakat küldött értünk és az esztergomihoz ha-^sló fogadtatást rendezett. Midőn a pasa szék-191helyének külvárosához érkeztünk, a helyőrségket sorfalat képezett, melyek között elhaladtunk.Midőn a pasa lakásához értünk, itt 200 janicsára lépcsőkön egész a szobákig volt fölállítva. Végrea palotába érkeztünk, hol a pasát drága szőnyegekközt, párnán ülve találtuk, körülötte legelőkelőbbhivatalnokai és tanácsosai ültek, a közönségesszolgák pedig álltak. A pasával szemben akövet úr számára külön ülőhely volt készítve,melyre a barátságos kézszorítás után azonnal leült;mi mintegy ötvenen mögötte álltunk. Azegész tágas termet szőnyegek borították, méga falakat is. Midőn Kregwitz úr a császári iratota pasának átadta, a pasa fölállott, az iratot megcsókoltaés turbánja fölé tartotta. Ezután a követúr átnyújtotta a császári ajándékokat, ú. m.:háromezer kemény tallért, félhold alakban készítettkét ezüst medenczét, egy aranyozott ezüstkannát, egy hasonló vizes edényt és egy ütő órát.A pasa átvette az ajándékot és a követtel beszédbeelegyedett, ez alkalommal a követ néhány törökkatona ellen, kik a császári alattvalók marháitelhajtották, panaszt emelt és fölkérte őt, hogy ahasonló rablásokat jövőre szigorúan tiltsa meg.A követ ezután meg Ernő ausztriai föherczeg levelétis átnyújtotta, melyet a pasa szintén barátságosan,de nem oly tiszteletteljesen vett át, minta császári iratot. Az egész fogadtatás mintegyhárom óráig tartott; a pasa végre aranynyalhímzett török felsökabáttal ajándékozta meg kö-

193vetünket, ki azt a pasa iránti tiszteletből azonnalmagára vette és így ment hajóinkhoz. ~Midőn a hajókhoz visszaérkeztünk, jelentet-jték, hogy a társaságunkhoz tartozó Belló Miklós,krétai származású olasz ember, törökké lett. Ez \Bécsben igen alázatosan kérte követünket, hogy jlenne oly kegyes őt magával vinni, mivel a törökTfogságban sínylődő fivérét akarná kiszabadítani ;.jjez az olasz tehát, a pasánál tett látogatásunk :alatt, a partra jött és az őrizetünkre kirendelt ja- jnicsárokhoz ment, kik a part közelében sátrak Jalatt táboroztak. Itt a janicsárokkal megismerkedettés kijelentette előttök, hogy törökké akarvlenni, minek jeléül levette kalapját, azután föld-

194számmal léteznek, továbbá külön ásványvízfüjsdök is vannak, melyeket egészségi szempontbólhasználnak. Midőn később Konstantinápolyi^érkeztem, alkalmam volt láthatni, hogy a törő*kök mennyi gondot fordítanak a fürdők tisztántartására,ugyanis a fürdŐmedenczékből a vizeiminden éjjel kieresztik és friss vízzel látják ej\azokat, ha ezt megtenni elmulasztják, vagy bárniímódon megengedik, hogy a fürdők bepiszkíttaaiLsapak, kemény büntetés vár az illetőkre. E szngorú büntetés példáját szintén Konstantinápoly*ban láttam. A császári fürdők felügyelője ugyanisvalami hibát követett el a fürdőrendőri törvényekellen, a kádi-pasa, vagyis legfőbb biró, e vétségetazonnal 100(3 botütéssel büntettette; a büntetésvégrehajtása nem messze lakásunktól teljesittetett.Az ítélet értelmében az ezer botütést úgyalkalmazták és osztották szét, hogy a test egyesrészei külön-külön érezzék a fájdalmat, ennélfogvaaz elitélt mindegyik talpára 300—300 at,a hátára 200-at, a hasára pedig 900-at vertek.A büntetés kiállása után, szegény embernek egészteste a felismerhetetlenségig földagadt. Ez talánsokak előtt hihetetlennek tűnik föl, én azonbancsak a saját szemeimmel látottakat beszélem el.A fürdők leírásával azért foglalkoztam kisséhosszasabban, mivel azoknak száma Törökországbanrendkívül nagy; a törökök azért tartják fürdőiketoly tisztán, mivel a fürdést vallási dolognaktekintik; ugyanis a korán előírása195fltörököknek naponta meg kell fürödniök. Azasszonyok fürdője a férfiakétól el van különítveés ez utóbbiaknak halálbüntetés terhe alatt megvan tiltva oda belépni.Október 11-ke épen péntek volt, melyet atörökök a mi vasárnapunkként ünnepelnek meg.E napon a pasa ünnepélyes menetet tartott amecsetbe, mi mindent igen jól megfigyelhettünk,mivel hajóink épen a templommal szemben vesztegeltek.Elől 300 janicsár ment, azután néhányszáz npáhi vagyis török lovas lovagolt, végremaga a pasa következett drága aranyszövetbőlkészült ruhában. Körülbelől két óra hosszáigmaradt a templomban, azután ugyanazon rendbenvisszatért.Délután a városba mentünk, ez a várral együtthegyen épült, jobbfelől a Duna látható, befelépúdig régi magyar építészeti modorban készültházak sorakoznak. E városról igen sokat lehetneírni, itt azonban csak a legfőbb nevezetességeketemlítem föl.Buda városa igen kellemes vidéken fekszik,•gyik oldalról magas szikla határolja, mely részheuszőlővel van beültetve, a másik oldalon aDuna folyik, melyről az alsó város Vízivárosnakneveztetik, a folyó túlsó partján Pest terül el.ÍJ város azon sikság miatt nevezetes, hol haj-(lan a magyar királyok választásait tartották.Hajdan Buda külvárosaiban is léteztek szép épü- 1h'tek, melyekben a magyar királyok és főurak

196tartózkodtak, ma azonban csak romok láthatók,mi pedig még fönnmaradt, vagy némileg lakható,kaszárnyákul szolgál. Az itt lakó katonák aligkapják meg mindennapi szükségleteiket, ennél*fogva oly szegények, hogy otthon nincs mit őriz*;niök; ha a tető valamelyik részén átcsurog a VÍÍ|akkor a ház másik részébe hurczolkodnak át, hoímég egy ideig szárazon lehetnek és fekhetnek*A fővárosok kivételével, az egész Törökországbanalig lehet jó állapotban levő házakat találni, szépépületek pedig a pasák és egyéb nagyobb tiszteklakásain kívül, épenséggel nem láthatók, a köznépnekcsak nyomorult viskói vannak. Az előkelőurak szép kerteket, fürdőket, istállókat, palotswTszerű szerályokat, erkélyeket stb. készíttettél?széképületeik mellé.Midőn a városban a török templomok melle'elhaladtunk, 10 törököt körbe fogódzva láttunlelkészük a kör közepén állott, az egész gyűlkezet folytonosan forgott és kiabált, ezt pediaddig tettek, a meddig lélegzetük el nem állottA törökök ugyanis erősen hiszik, hogy ha ilye:fülsiketítő lármától kimerült egyén elszunnyaz előforduló álom igaz és isteni sugallatna!tekintendő, mely azután cselekedeteikre nezirányadó. Ezenkívül meglátogattuk a városb(levő imaházat is, melyben a református lelkószjWz előírt időben isteni tiszteletet szokott tart;Ez imaház mellett, magas torony áll, melybea harangokig százötven lépcsőn kell fölmenni,barangozás azonban tilos. A tornyon óramű isvan, ez volt az első és utolsó, melyet a Törökbirodalombanláttam, ugyiinis a törökök nemtartanak nyilvános ütöórákat, csakis a gazdagabbaknálláthatni szobaórákat, melyeket keresztyénkereskedők árusítanak el. Nyilvános ütőórákhelyett, nap- és holdóráik vannak.A városban talizmánokat lis láttunk, ezek anépnek hangosan kiáltják, hogy az isteni tiszteletregyülekezzék, lakásaik a templomok mellettvannak, isteni dolgok szemlélésével foglalkoznakvagy pedig az isteni tisztelet végzésénél közreműködnek.Ha az isteni tisztelet ideje közeleg, atalizmánok a tornyocskákba mennek föl és nagylármával gyülekezésre hívják össze a népet, eztkétszer teszik, tehát csaknem úgy, mint mi a harangozássaladunk jelt. A közönséges kiáltásazonban nnponta négyszer történik: először napfölkeltekor,másodszor néhány órával dél előtt,harmadszor délben, végre negyedszer esti szürkületkor.Kiabálás közben útálatos taglejtéseketvisznek véghez, arczukat borzasztó módon eltorzítják,kezeiket füleikhez tartják és oly óriási erővelordítoznak, hogy szájuk is tajtékzik belé. Konstantinápolybana talizmánok naponta hétszerhívják föl a népet imára.Először két órával napfölkelte előtt, másodszorhajnalban, harmadszor dél előtt három órá-A muezzineket tévesen nevezi talizmánoknak.

198val, kivéve pénteken, midőn az ünnepélyes istenitisztelet valamivel korábban kezdődik, negyedszerdélben, ötödször délután négy órakor, hatodszoreste, hetedszer éjjel három órakor. A világiakazonban ez imákra nincsenek kötelezve, mivelez esetben némely embert valóságos henyélőnekkellene tekinteni; ha valakinek nem volna alkalmavagy ideje ez imákat a templomban teljesíteni,az ájtatosságot ott is elvégezheti, a hol épen akkortartózkodik. A talizmánoknak e fölhívása, a mifalusi marhahajcsáraink ordítozásához, vagy azsidók által zsinagógáikban véghezvitt üvöltésheíhasonlít. Míg rá nem szoktam, addig mindigmegijedtem a kiabálástól.Másnap ismét a városba sétáltunk, midőnpedig hajóinkhoz visszatértünk, a mohamedánhitre tért olaszt, számos török kíséretében, a városfelé láttuk menni. A menet következőleg alakultmeg: elől mintegy háromszáz katona ment örömujjongvaés lövöldözve, utánuk néhány lovaskövetkezett, ezután pedig három zászlótartó zászlókkal,közvetlenül ezek után török zenészek bárfákkal,síppal, dobbal és trombitákkal, most következetta hitehagyott olasz két előkelő törökközött lóháton ült és rókabőrrel bélelt gyönyörű,vörös csíkos török ruhát, valamint közönségesturbánt viselt, kezében nyíl volt, egyik ujját pediga mohamedán hitvallás jeléül magasan föltartotta.Legutoljára néhány pokoli lármát előidéző-,trombitás és 300 teljesen fölszerelt huszár jött. nA menet a város kapujához érve egyszerre megállapodottés az egész töraeg fölkiáltott: «Egy azIsten es Mohamed az igazi próféta.» A törökökazután ugyanazon rendben hajóink mellett baladtakel, hogy az utánzásra serkentsenek. Egy németszármazású, augsburgi születésű csausz (Chaust),ki néhány évvel ezelőtt törökké lett, elmondtanekünk, hogy a pasa igen szép lovat és naponta20 asper tartásdíjat adott az olasznak. Azonbanez igen valószintitlen, hogy a pasa ily nagy fizetésthiába dobna ki, mivel a janicsárok sem knpnakennyit, mások ellenben azt állítják, hogy azily fajta emberek, egy év múlva alig kereshetikmeg mindennapi kenyeröket. A bitehag\ott németbizonyára azért fecsegett annyi jót ős szépet azolaszról, hogy valamelyikünket elcsábíthassa,ettől pedig Isten óvjon meg mindnyájunkat.Délután a budai várat szemléltük meg, a várkapunálni-hány török katona állott őrt, kik mellettelhaladva, a harmincz ágyúval ellátott falakhozértünk, ezenkívül még mintegy húsz kereketlenágyú heveit szerteszét. Az előbb említett harminczközül néhánynak oly nagy csőürege volt, hogyePy ember is elfért volna benne. A törökök ezágyuóriásokat Szigetvár bevétele után hozták ide.Ezután az első térről, a második kapun a másodiktérre, a harmadik kapun keresztül pedig aharmadik térre jutottunk. E téren igen szépvíztartót láttam, melybe a vizet nyolcz csövönhajtják föl, látogatásunkkor a víz épen kimaradt,

200a víztartóban régi feliratot és osztrák ezimert'.láttam, innen egy folyosóba, azután pedig a kerek jszobába jutottunk, hol Mátyás király idejébeníkápolna volt. E kápolnából a folyosó ama szo*Íbába vagyis terembe vezet, hol hajdan Mátyái'jkirály könyvtára volt elhelyezve, itt az egész ég*;boltozat az égi testekkel ós azok pályájával lát*!ható lefestve, továbbá két szemközt álló csillag*!vizsgáló torony ezen felirattal:Cum Bex Mathias suscepitBoemae,Gentis erat similis lucida formaPoli.A könyvtár mellett van a királyi szoba, hohajdan Magyarország uralkodói laktak; ezt igenszép festmények és szőnyegek borítják; ugyanitjjdrága szőnyegekkel borított trón is látható, ezeíszokott ülni a pasa, midőn tanácsf-'ytilések tartásavégett a palotába jön. Azután a falépcsököntoronyba mentünk föl, a törökök állítása szerint,)itt körülbelül 70 keresztyen iirtatik fogva, kiicsakis az Isten különös kegyétől és könyörületes*ségétől remélhetik szabadulásukat, mivel igernagy váltságdíjat szabtak rájuk. A torony körülvédmüvek vannak, ezenkívül három ágyú látható*ezekuek egyikét az esztergomi érsek öntette.Ezután egy szép palotához értünk, itt azonbansemmi különöset sem láttunk, végre lementünk aDunához ós a hídon áthaladva Pestre jutottunk,201evárost szintén megtekintettük, itt igen soktörök és keresztyén kereskedőt, de csupa rosszépületet láttunk, mivel tehát itt semmi egyébteendőnk nem volt, ismét visszatértünk hajóinkhoz.E napon futár érkezett Bécsből.Okt. 13-án a pasa követünket a futárralegyütt magához hivatta, saját hajóját küldte akövet úrért, ki hat egyénnel a pasához ment.Követünk az ügyek elintézése után szintén a városbament és az ottani keresztyén templombankövetségi káplánunkkal misét mondatott. Délutáneltávoztunk Budáról. A pasa négy csauszt ésugyanannyi janicsárt adott mellénk fedezetül.A csauszok a törököknél küldönczszolgálatot végeznek,ugyanis a császári parancsokat a pasáknakkézbesitik és az utóbbiaknak jelentéseitKonstantinápolyim viszik. Ez tehát igen terheshivatal. A törökök még hat hajót adtak, ezeken acsauszok utaztak. Mögöttünk pedig keresztyénrabszolgákkal megrakodott nagy hajó ment, afoglyokat Konstantinápolyba szállították eladásvégett, mi azonban nem beszélhettünk velük.Az éjszakát a hajón töltöttük.Okt. 14-kén útra keltünk, a Duna jobb partjánSegedin xfalut pillantottuk meg, most láttuk azelső török vendégfogadókat, melyiket ők karavanszerájoknakneveznek. É vendégfogadó bádoggalvolt födve, ilyen tetejök van az összes1Ercsi, Hevenesinól (1689.) Ertschein.

202török vendégfogadóknak. Az ebedet ^^^iclban 1költöttük el. Este Kis-Paks nevűéjjeli nyugalomra tértünk.Okt. 15-én Nagy-Paks mellett haladtunk ee szép mezőváros a Duna jobb partján fekszik, egy jelentékeny karavánszerája és két k«resztyén temploma van, a templomok egyike '„_mezővái-oson kívül, hegyen áll, a másik, mely;nagyobb, magában a mezővárosban van. Es ~Tolnán (Totna) kötöttünk ki, ez Magyarországo,az utolsó helység, melyet a török uralom alaiélő keresztyének laknak, kiknek itt reformátuimaházuk, prédikátoruk és iskolájuk van, mivéitt kitűnő bor terem, nagyszerűen felüdültünSsőt palaczkjainkat is megtöltöttük, mit későinem is bántunk meg.Okt. 16-án a hajón elédeltünk. Este SzereiJére (Sirmien) értünk, itt is van kéresztyltemplom, csakhogy egészen puszta és elhagyottjmind az által tartanak benne isteni tiszteletet. Itéjjeli szállásra tértünk.Okt. 17-én a Dana mindkét partján elterülő.szép rétek mellett haladtunk el, egész utunk]alatt igen sok hattyút, darut, vadhidat és gólyátláttunk, néhányat le is lőttünk közülök : szóvalaz egész időt igen kellemesen töltöttük el. EstePringwart 2nevű faluba értünk és itt éjjeli nyugalomratértünk.1Ez nem lehet más mint Dunaföldvár.-» Körülbelül Bezdán.18-án csak délelőtt 10 órakor folytathattukutunkat, ennek oka az volt, hogy elinduláskor akocsikat es lovakat szállító hajó zátonyra jutottés csak nagy ügygyelbajjal volt kiszabadítható,ugyanis három kis hajónak kellett kihúznia. Azéjszakát az itteni kellemes folyószigeteken töltöttük.19-én már napfölkeltekor azon vidékre érkeztünk,hol a Dráva folyó Erdőd (Erdődy) várostólfél mérföldnyire a Dunába ömlik, mi Erdődmellett is elhajóztunk, itt várkastély, alatta pedigfalu látható. Este Vukovárra értünk (Walpowar).Ez igen csinos mezőváros, vára és szép fahídjavan. Itt ismét gondoskodtunk borkeszletünk kiegészítéséről.Késő este a Duna jobb partján levőSzotin (Sodin) faluba érkeztünk, itt régi várromokláthatók, éjjeli szállásunk az itteni fürdőkbenvolt.20-án Mohovo (Mosstin) falunál haladtunkel, itt rombadölt várkastély és a faluban keresztyéntemplom látható. Azután Újlakra vagyIllokra (Iloy) értünk, 1 e városka gyönyörűvidéken fekszik, szintén van vára. Hajdan püspökiszékhely volt. Csakhamar Banostor (PaneBtra)falu mellett haladtunk el, itt szintén láthatókvárromok. Az erre következő Cserevics(Skrowet) falunál szintén vár emelkedik. Az1A szerénai püspökség Bzékhelyére nézve 1. é könyvvegén Oláh Miklós Magyarország leírását.

„ Peterváradon töltöttük. Ez erősségetkörnyöskörül sánczok övezik, a vár előtt meglehe*tős csinos külsejű városka terül el. itt sok élelmi*szert vásároltunk. \,21-én Karlóczánál baladtunk el, melynek ktemploma van, ú. m. kath. és görög. A Vukvártól kezdve fölsorolt helységek egytől egyigDuna jobb partján fekszenek A Dunától balra aszép Titel (Tykel) városát láttuk szép várával:együtt. Ezután Zalánkemény vagy Szlankam(Selemktsch) mellett baladtunk el. Magas szikiiálló vára romba dőlt. Az elpusztult vár közelébfallal körülvett városka terül el, itt azonbannéhány romba dőlt régi tornyon kívül, semmiemlítésre méltót nem láttam ; a törökök ugyanignem engedték meg, hogy ép állapotban föntarstassanak. Az Erdólyországon keresztül folyó Tisz%iezen helységnél ömlik a Dunába. 12i2-én korán reggel Zimony (Senedin) mellettbaladtunk el, csakhamar megpillantottuk a;Dráva, Duna és Tisza összt folyásánál Belgrádot.*!A régi modor szerint, számos toronynyal é«kettős kőfallal ellátott ősi várost, a két említettfolyó, két oldalról veszi körül. A szárazföldi oldalrólBelgrád kitűnően meg van erősítve, itt ugyanis1Mái - maros ekkor az erdélyi fejedelmeké volt, ezértgondolta tehát, hogy a Tisza Erdélyből jön.sAz író a Drávát a Szávával tévesztette össze és aTisza torkolatát is rossz helyre tette.tornvokkal ellátott és négyszögletes kövekbőlépült, hatalmas fal emelkedik. A városon kívültemérdek csinos ház látható, a külváros igen terjedelmesés mindenféle nemzetiségű lakosok laknakbenne, ú. m.: törökök, magyarok, görögök,zsidók, dalmátok, erdélyiek stb. Csaknem azegész birodalomban a külvárosok nagyságranézve, felülmúlják a városokat; magában a városbansemmi nevezeteset nem láttam. Azonbanaz itteni kereskedelmi raktár vagyis árúcsarnokigen terjedelmes. Az épületet ólomlemezek födik,a boltok a négyszöget képező épület köré sorakoznak.Az árúk biztonsága és a vevők kényelme,kifogás alá nem eshet. Az épület közepén levőnagy udvarban víztartó látható, a vizet csatornáksegélyével, egy nagy kerek kövön vezetikbe. A kőbe ezen felirat van bevésve: «Qui credideritet baptisatus fuerit, salvus érit. I538.» Azaz:«A ki megkereszteltetett és hisz, boldoglesz. 1538.» A városban ezenkívül külön ház van,hol a foglyul ejtett keresztyének eladás végettkiállíttatnak. A keresztyéneknek itt nincs templomuk,azonban a katholikusok valamely magánházbantartják isteni tiszteletűket, mely czélbólaz említett vallású itt tartózkodó kereskedők,saját költségükön lelkészt tartanak. A Víirba fölnem mehettünk, mivel nem kaphattunk engedélyt,csak messziről nézhettük az ágyukkal jólfölszerelt védmüveket. Végre ajándékok általannyira vitte a követ úr, hogy őt, unokaöccsét,

207engem és egy csauszt, titokban bebocsátottak avárba, hol azonban semmi különös dolgot nemláttam. Mind az által észrevettük, hogy a vár jólmeg van erősítve és nem könnyű volna bevenni.Őseink idejében a törökök minden lehetőt elkövetteka vár és város bevételére ; Murád szultán ésfia a híres Mohamed, Konstantinápoly elfoglalója,hihetetlen erőlködést vittek véghez a várellen, de mivel a magyarok és keresztesek vitézülvédelmezték, a barbárok szégyenteljesen viszszavonulnikényszerültek. Végre Szolimán szultánuralkodása kezdetén 1520-ban, 1összes haderejévela vár alá vonult, ez időben a fiatal Lajoskirály alatt, az országos ügyek nagyon elhanyagoltattakés a magyar főurak között níigy egyenetlenséguralkodott, a törökök tehát most csekélyfáradsággal bevehettek a fontos várat. Belgrádeleste kaput nyitott a barbároknak, kik csakhamarelözönlőitek egész Magyarországot. E szerencsétlenesemény nagyban hozzájárult a csakhamarbekövetkezett nagy vereséghez, melybenLajos király életét vesztette. Ezután egész Erdélyés Buda is elveszett. Sőt ez idő óta egész Magyarországki van téve a törökök támadásainak, aszomszédos keresztyén államok pedig reszketneka félelemtől, a törökök pusztításaiuak veszélyemiatt. Nekünk cseheknek is sok bajt és kártokoztak a magyar háborúk. Az ország elnéptele-11521-ben.nedett és a pénz kihurczoltatott. A veszély jelenlegoly nagy, hogy a hitetlenek már Ausztriábais betörnek és hu Isten meg nem oltalmaz, kedveshazánkra is rá fognak rontani. Mind eme nyomorúságnakés kínoa állapotnak csupán belsőviszíilykorlásunk oka, ugyanis hiányzik belölünka tevékeny keresztyén szeretet, az igazi cseh becsületességés hazaszeretet, őseinkkel együtt kihalt.Nemzetem szégyenére, egyszerűen nemakarom kimondani, hogy nálunk nem találhatótöbbé polgári erény, hanem azért mégis beismerem,hogy oly kevés derék és jóravaló cseh létezik,kik az érdemteleneket nem ellensúlyozhatják.Attól félek, hogy ellenségeink, az állam eszerencsétlen állapotát, egykor föl fogják használniés a cseh nevet ki fogják irtani. Azonbanbocsánatot kérek e hazafias elmélkedésért, térjünkvissz i Belgrádhoz.Mielőtt Belgrádból tovább utaztunk volna,október %1-án a követ úr és a mellénk rendeltkapidzsi pasa közt viszály tört ki, mivel ez utóbbia megegyezés szerint szolgáltatandó élelmezésünkkel,igen fösvényen és hanyagul járt el.Ugyanis a levonásokból hasznot húzni és pénztszerezni akart volna. A követ úr küldönezöt akartmeneszteni Budára, a pasa bepanaszolasa végett,azonban a ravasz kapidzsi pasa, jó előre intézkedett,hogy senkit se találhassunk, ki a futárszolgálatravállalkoznék. A követ úr rendkívülbar.igudott és azzal fenyegetőzött, hogy a fővá-

osba érkezésünkkor, egyenesen a török császáriudvarnál fog panaszt emelni, erre a kapidajpasa megrémült és megígérte, hogy jó és elegendőélelmezésről gondoskodni fog.Okt. 27-én útra keltünk Belgrádból, miután aszükséges intézkedéseket megtettük, a magunkkalhozott kocsikat és lovakat a hajókról lehozattuk.A Duna mellett emelkedő és hajdan a szerbdespota birtokába tartozott Szendrö (Smederow)várat mögöttünk hagyva, éjjeli szállásra Isszardzsikba* (Ithorlok) érkeztünk. Mielőtt a törökökBelgrádot bevették volna, e helységből indultaka keresztyének ellen .js28 án a budai pasához utazó defterdárral(Deftendar) találkoztunk. A defterdár hivataltabb;in áll, hogy uraik pénztárát viszik és a kiadásokata mi udvarmestereinkhez hasonlóan fedezik;a lovászszolgákon kívül, néhány lovus kisérte,néhány tevét és öszvért is vitt magával,végül az asszonyokat- szállító fedett kocsi következett.Este Hasszáupasa-Palánkára 2(Polancky)érkeztünk es először szálltunk le török kamvtínszerájban.Lovainkkal együtt, egy fedél alattkellett hálnunk, mivel a közönséges török vendégfogadókbannincsenek külön szobák.Nem lesz érdektelen a karavánszerájokrólnéhány szót szólni. A karavánszerájok nagy épu-18Ma Oroozka.Ma egyszerűen Palánka.1 tek melyeknek közepén tágas tér van, hol aztasok poggyászaikat leteszik és tevéiket, valamintöszvéreiket elhelyezik. E tér körül, mintegyhárom lábnyi magas fal emelkedik, ez a főfalfelé húzódik, mely az egész épületet támogatjaa falnál megerősített padokkal egyenlőnekrBlenni látszik. E fal, vagyis falból készült pad,fenn egészen lapos és négy láb széles. A törökökitt szokták fekhelyeiket elhelyezni, ezenkívül tűzhelyülis használják es az ételeket itt főzik;ugyanis mint mondtam, az állatokat és emberekete csekély emelkedési! falazat választja el.Néha még az is megesik, hogy az utasok lovaikatépen e falhoz kötik, úgy hogy ez állatok anyugvó embereket fejükkel érintik és uraiknakszolgálatokat tesznek, ugyanis a podgyászokat éstirisznyákat fejőkre erősítik és gazdájukhoz hozzák.Ha az étkezés ideje elérkezik, az élelmiszereket a tarisznyából kiveszik és ha a tarisznyakiürült, félre teszik. Az utasok e falon, következőlegkészítik el fekhelyöket; legelőször szőnyegetterítenek le, erre talmánjukat vagyis felsökabátjukatborítják, fejpárna helyett pedig nyer-.get használnak, takaróul pedig az útazóköpönyeg szolgál. Az utazás fáradalmaitól elbágyadtutasok e kemény fekhelyen jobban alszanak,'umtami nagyuraink a puha tollágyakban. Azutasok cselekedetei e közös helyeken minft\kelÖtt ismer etesek, semmi sem történhetik'tokban, tehát az éj sötétséget kell felhasználni,"**i út, «>Uok Magyarországon. 1 i-

210valamely szándék keresztülvitelére. ílyen vendégig?fogadók az egész Törökbirodalomban találhatók^de másféle nincs is, tehát egész utazásunk folya-jmán kénytelenek voltunk a legalacsonyabb nép-;osztályhoz tartozó csőcselekkel együtt hálni, mindenüttúgy bámultak bennünket, mintha világacsodái volnánk, különösen szokásainkat és vise«filétünket csodálták. Nem mertek ugyan gúnyo-r.lódni, azonban a velünk egy helyiségben levőiemberekés állatok tömege, az iszonyú büz ésfolytonos zaj, olyanokra nézve, kik ezt még mtjnem szokták, annyira elviselhetetlen, hogy a csá-.szári országokban a legnyomorultabb szalma-1viskó is valóságos paradicsom és tündérország •e vendégfogadóhoz képest. Nem maradt egyéb •jhátra, mint csak arról gondoskodni, hogy a követúr lehetőleg kényelmes helyet kapjon, mi azon-'ban többnyire a kara vánszeráj okon kívül, a kocsikontöltöttük az éjszakát, néha a jól ópitett ésbádoggal födött török kórházakba tértünk be ; az,utasok itt elég kényelmet találnak, mivel számos!elkülönített kamrácska van bennök. A kórházakmindenki előtt nyitva vannak, legyen az keresztyénvagy zsidó, gazdag vagy szegény; a pasák,szandzsákok és egyéb előkelő törökök, utazásokalatt többnyire a kórházakat használják éjjeliszállásul, mivel ezek mégis csak meglehetős kényelmesek.Az említett kórházakban következőszokásuralkodik, minden jövevény ingyen élelmezésbenrészesül, midőn ugyanis a vacsora.211ideje elérkezik, a török kórházszolga széles kerektányért hord körül, e két ujjnyi magaa karimávalellátott tányérokon, számos apró csészén,húsból és derczéből készült ételt kínálnak. Azutasok a kijelölt helyen, körbe ülnek és megvacsorálnak,előbb azonban kenyeret és vizetkapnak. Midőn a követ úrnuk is kínálták ezételeket, hozzá sem nyúlt, mi azonban jobbgyomníak lévén, elfogadtuk és elébünk tétettükaz említett tálakat; a mi ízlett, azt megettük, atöbbit pedig otthagytuk és a felügyelőnek köszönetetmondtunk szíves vendégszeretetéért. A kórházszolgáknak néhány aspert adtunk a kiszolgálásért,a többi velünk utazó törököket is megajándékoztuk.A leírt módon az utas három napigveheti igénybe a kórházi megvendógelóst, e határidőletelte után azonban el kell távoznia.A kórházaknak gazdug alapítványaik vannak,melyeket gazdag és jámbor törökök tesznek.Ennyi, azt hiszem, elég lesz a török kórházakrólés vendégfogadókról.Október 29-en Batocsina (Budissin) nevűnyomorult faluba jutottunk, hol nagy karavánszerájlátható. Itt hat keresztyénnel találkoztunk,kiket Szófiába huivzoltak eladás végett.Este a követ úr a melléje rendelt csauszokatyagyis biztosokat maga elé hivatta es a négyJanicsár jelenlétében elmondta, hogy a kapidzsipasa, daczára a budai pasától az utasok élelmezésérekapott tetemes összegnek, igen rossz élelmi14*

212szerekkel lát el bennünket, ennélfogva kénytelena legvégső eszközhöz folyamodni. Erreelőhozatta és a törökök jelenlétében felbontatta &szultánnak szánt aranynyal telt hordócskát. Ki^vett belőle egy zacskót és kijelentette, hogy abenne levő pénzzel fogja a szükségleteket, még,ipedig a kapidzsi pasa felelősségére ess számlájára ••fedezni, a kapidzsi pasát pedig a császári udvar-'nál be fogja panaszolni. A csauszok helyeselték ;eljárását és ők is azt állították, hogy a kapidzsipasa utasítást kapott pontos ellátásunkra. Azitteni magaslatokról a törökök megmutatták az _erdélyi hegyeket és a híres Traján hídjának ina-iradványait.Október ;iO-án, a meglehetős csinos és nagyJagodina faluba érkeztünk. Mindjárt a helységvégén, mecset vagyis török templom áll; karavánszerájaeléggé jelentékeny, mi azonban csak lovainkathelyeztük el ott, magunk pedig inkább aparasztokhoz mentünk hálni, mintsem a vendégfogadóelkerülhetetlen kellemetlenségeinek legyünkkitéve. Vendéglőnkkel átellenben állott a]második mecset és mellette művészileg faragott (fehér márvány víztartó, melyben a törökök, mielőtta templomba lépnének, megmosakodnak,mivel azt hiszik, hogy imájuk hatástalan marad,ha előbb meg nem mosakodnak, czipőiket éspapucsaikat is a templom előtt hagyják és mezítláblépnek be. Hihetetlen, mily szigorú tisztaságuralkodik a török templomokban, ott nem Rza-213bad az orrot kifújni vagy köpni, keresztyének csitkmegveszte, etés által juthatnak be, kutyát vagymás állatot senki sem vihet be. Ha a török atemplomba lép, legcsekélyebb z;ij nélkül földreereszkedik és megcsókolja azt, azután oly csendesenviselkedik, mintha Isten trónja előtt volna.A templomokban senki sem járkál, hanem mindenkilegájtatosabbun imáját végzi. A templomokpadozatját teljesen szőnyeg borítja, ezen az njtatoskodókvagy mezítláb állnak, térdelnek, vagypedig keresztbe tett lábakkal ülnek. Ezalatt alehető legnagyobb csend honol, mivel még a legeikerülhetet len ebb dolgokat sem szabad elvégezni; ha azonban valakinek okvetlenül köhögnie,köpnie vagy tüszkölniu kell, azonnal ki kellmennie megmosakodni, mivel az ilyen pgyén, azáltalános hiedelem szerint, vétket követett el.Eztk a hitetlenek tehát, külíő ájtatosságra nézve,nagyon fölülmúlnak bennünket.Október 31-én a Szerbiát Bolgárországtól elválasztófolyón, 1Jagodina közelében átkeltünk;a vidék gyönyörű, azonban műveletlen, mivel atörökök szerfelett rosszul müvelik a földet, aföldművelést csupán a keresztyén parasztok űzik.Este a nyomorult Razsany (Ressan) faluba érkeztünk,mivel itt vendégfogadónak hire hamva semvolt, kénytelenek voltunk, részben a silányparaszt-1Ez mint már másutt is említettem, 13 századelőtti állapot volt.

2Hviskókba betérni, részben pedig a kocsikon, vagyszabad ég alatt háltunk.November 1-én a Nisava (Nissus) patakhozértünk, mely Nis (Nissus) város mellett folyik el,o várost a bécs-konstantinájjolyi út közepénektartják. Midőn a vendégfogadóba érkeztünk és alovakat a mintegy 50 láb széles Nissava patakbaküldtük megfürdetni, a követ úr lovászszolgiija,valamely mélyebb helyre jutva, segítségért kezdettkiáltozni, mire a lovászok másika köteletdobott feléje, melyet a veszélyben forgó megragadott,azonban ezáltal a lóról lerántatott és a vízbebukott, a lovak ugyan partra úsztak, hanem alovászinas vízbe fuladt azzal együtt, ki a köteletfeléje dobta. A követ úr a tetemeket a vízből kihúzattaés eltemettette. A város közelében apatak partján márvány oszlop áll, latin felirattal, -melyet azonban nem olvashattam el, mivel azidő vasfoga már annyira megviselte, hogy a legtöbbbetű meg nem különböztethető többé.November 2-án Karagezme (Kurigesme) városkábanvoltunk, itt nincs karavánszeráj, a városkátólbalra a Szukova (Zukowa) patak folyik;már beesteledett, midőn ide érkeztünk, Pirotrm zővárost is láttuk, azonban itt nem állapodtunkmeg, hanem a kocsikon étkeztünk. Az ittenihegyen romba dőlt várat pillantottam meg. ÁllomásunkCzaribrod (Czamrod) volt, azonban ittsincs karavánszeráj.Noveinbír 6-án Szófiába érkeztünk. Ez igen215szép és nagy város, a görögországi 1beglerbé^székhelye, a város hajdan a magyar királyoké,később pedig a szerb despotáké vagyis fejedelmekévolt, mindaddig, míg e fejedelmi család tartott,mivel a török háborúk alatt kihalt. Abeglfrbéglegfőbb csausza által üdvözöltetett bennünket.Másnap reggel pedig szépen fölékesített lovakatküldött a legelőkelőbb követségi tagokért; akövet úr a beglerbég lovára ült, ennek drágakövekkelkirakott lószerszáma néhány ezer forintotért. A menet csaknem olykép alakult meg,mint Budán. A beglerbég házához érve, száz janicsártes ugyanannyi spáhit láttunk fölállítva alakószobákig. A palota belsejét drága perzsa szőnyegekborították; a beglerbég a terem emelkedetthelyén ült, vele szemben a követ úr foglalthelyet. A beglerbég mögött, aranjszövetbőlkészült, hosszú ruhába öltöztetett, két szép apródállott. A beglerbég tekintélyes és kellemes egyén.Fején tollbokrétás turbánt viselt; a törökök állításaszerint, nem sokára valamely császári herczegnőtfog nőül venni. Midőn a követ a császáriiratot átnyújtotta, igen tiszteletteljesen vettekezébe és a követ úrral oly szépen beszélt, hogymindjárt feltűnt udvariassága. Erre a követ úrátnyújtotta a császári ajándékokat: két nagyezüst palaczkot és egy turbán-alakú aranyozottnagy ezüst ütöórát, melyen ló állott, ez szemeit1Rwnili-i.

2 Hiforgatta, óraütésnél pedig patájával az órákatjelezte, száját kitátotta; a ló lábainál elhelye.zett kígyók és gyíkok pedig összecsavarodtak éside-oda mozogtak. Midőn a vendégfogadóbavisszatértünk, a beglerbég kérdést intéztetettkövetünkhöz, hogy régi szokás szerint, a Í2000kemény tallért meg fogja-e kapni, egyszersmindhozzá tette, talán ő sem rosszabb elődeinél.A követ úr azonban azzal mentegetőzött, hogyjelenleg csupán a szultánnak visz készpénzbeliajándékot, azonban gondoskodni fog, hogy a heg- ilerbég az őt megillető ajándékot megkapja. E b?g- |lerbég azért volt ennyire kapzsi, mivel csak nem |régóta jutott e méltóságba, tehát jól ki akarta azt ihasználni, a törökök egyébiránt szerfelett óhajt- 'ják az ajándékokat. E városban, a vendéglőbeaigen kényelmes szállásunk volt, nemcsak folyosó,hanem számos elkülönített szoba és kamra, isvolt itt, a kiállott fáradalmakat itt némileg kipihenhettük.November 8-án elindultunk Szófiából cs a.hegyen elterülő Paszarel (Bossen) városkát jobbfelőlmögöttünk hagyva, estefelé a tőlünk jobbrafekvő Filipköi (Falup) városkát pillantottuk im;g,itt a kútnál egy bécsi származású törököt láttunk, ^ki mint monda, Bécs ostrománál, török fogságbajutott és mohamedán hitre tért. Egész utazásunkalatt még mintegy hét falut vagy mezővárostláttunk, azonban ezekről semmi nevezeteset nemirhatok. Egész nap gyönyörű utunk volt, minde-217nütt termékeny szántóföldeket és legelőket láttunk,a kies bolgár völgyekkel vegyítve. E vidékenvalami kenyérfélét ettünk, melyet a törökök figurmánakneveznek. E kenyeret az asszonyok sütikés áruba bocsátják, mivel itt egyéb élelmiszernem található, ha tehát az asszonyok a vendégekérkezéséről értesülnek és ennélfogva némi keresményreszámíthatnak, lisztet és vizet, — azonbankovász nélkül — összekevernek, a tésztát forróhamuba rakják, ha pedig jól megsült, kiszedik ésa forró kenyeret KZ utasoknak megvétel végettkínálják. Jíéha tyúkot és tojást is kaphatni. A bolgárasszonyokról ezeket jegyeztem meg: Igennagy gondot fordítanak ingeik és egyéb fehérneműiktisztántartására. A vásznat tarkára szövik,a szíuváltozatosság leginkább a galléron, az ujjakonés a szólén vehető észre, azonban az egészenszámos tarka csíkok húzódnak végig. Legfinomabbvásznunkat is megvetik, mert egészenfehér és nem tarka. Fejdíszük magas mint atorony és nevetséges alakja van, kalapjok olyan,mint a mi parasztlányainké, ugyanis szalmábólvan fonva és belől vászonnal bélelve. Ha abolgárnők fölteszik a kalapot, akkor a lapos oldaláta nap felé fordítják, valamint az esö ésszel ellen is használják. A kalap magassága másfélprágai rőf. Nyakukon és fulczimpáikban üvegfülbevalókathordanak, melyek gyakran olynagyok, hogy vállig érnek. E furcsa viseletbenazonban szerfelett tetszenek önmagoknak és úgy

218büszkélkednek, mintha Bolgárországvolnának.királynéiEz éjszakát Ihtimanban (Iymann) töltöttük.A bolgár nemzetről némelyek az állítják, hogy aVolga vidékéről számazik, innen, vagy más népekáltal elüzetve, vagy pedig mérsékeltebb éghajlatnlatti hazát óhajtva, e vidékre vándoroltak. 1Legelső lakhelyöket Szófia és Filippopol köztütötték föl, e vidék rendkívül termékeny éskies, a városokat a görög császárok építtették, abolgárok tehát mindent készrn találtak. E barbárok,jóllehet Balduin 2 flandriai grófot, az akkorikonstantinápolyi császárt, megverték és meggyilkolták,a török hatalomnak ellen nem állhatták.A rabszolgaság legszomorúbb és legsúlyosabbjárma alá kerültek, mely alatt még ma is nyögnek.Egyébiránt a bolgárok szláv nyelven beszélnekés ennélfogva a cseheket könnyen megérthetik. 31A bolgárok az 5-ik század végén, a Volga és Donfolyók közt laktak, innen útrakelve, az egykorú krónikásokállítása szerint, a 7-ik század második felében a'Duna, Dnyeszter és Feketetenger közt telepedtek le,680-ban pedig Dunabolgárországot alapítottuk, itt ha-;mar elszlávosodtak.'BBalduin első latin császár, Kalqjan bolgár fejedé-"}leni által Drinápolynál inegveretvén (i205 ápr. 15-én),fogságba jntott, későbbi sorsa mai napig sincs földerítve,annyi azonban bizonyos, hogy erőszakos halállalmúlt ki.(* A szláv népek és nyelvek rokonságát már sokkalrégebben emlegetik, pl. Calliinachus ezt írja I. UláBzló210November 9-től kezdve folytonosan hegyekközt utaztunk; délben a beglerbóg által kiküldöttcsausz, a császár által küldött órát utánunk hozta,mivel felhúzás közben elrontották; órásunk alegközelebbi állomáson kijavította. Mielőtt a filippopolisíkságra érkeztünk volna, a meredeksziklák közé vájt keskeny úton kellett áthaladnunk,alattunk rémséges mélységek tátongtak.Csaknem kellő közepén kőfalból készült kapuállott, hol a bolgár despota, vagyis fejedelem,utolsó lakhelye volt. Ma már csak romok láthatók.Éjjeli szállásunk Jeniköi (Jannika) faluban volt,hol karavánszeráj nem létezik.November lü-én a Hebrus (Hekteus) folyótláttuk, mely a lihodope hegységben ered. 1A folyónhíd vezet át, e hidat a. törökök Maritzánaknevezik. 2Este Filippopolba érkeztünk, eváros az itt létező három emelkedés egyikén terülel. A város meglehetős régi; külvárosábana Hebrus (Hebris) nevű folyón második fahídvisz át.November 11-én pihenőt tartottunk Filippopolban.ról: «A boszniai királytól követség érkezett (H4O).Kzek fölemlítek nemzetök származását és kiemelték,hogy a boszuiaiak ugyanazon ősöktől származnak, minta lengyelek és velők közös nyelvet beszélnek* stb.1A Maricza nem Rhodope, hanem a Kyl hegységbenRadoil falunál ered.'' Tölökiil: Meridzse-szu.

22f>Midőn nov. 12 én elindultunk, a legu.ocsarasabbhelyeken is buzáfc láltunk. A síkságon szerfölöttsokbalmot láttunk, a törökök állítása szerint,e dombokat, az itt vívott csaták emlékére készítettékés e dombok az ütközetekben elesettkatonák sirhaJmai. 1Még ugyanazon napon, szépkőhídon mentünk át. Ezután szép erdőkön éshegyeken keresztül folytattuk utunkat, végrePapaszli (Paposty) faluba tértünk be. Itt nincgkaravánszeráj. E faluba csausz érkezett, ki aaakkori konstantinápolyi követtől, vagyis rezidenstőllevelet hozott, e levélben Petsch rezidens úrnagy örömét fejezte ki, hogy végre visszatérheta keresztyén országokba.November 13-án Uzundzsova (Usum-SlaW'faluba érkeztünk. Az itteni karavánszerájban soelkülönített vendégszoba van, az éjtszakát itt töitöttúk. ' *November 11-én Hermanli (Harmondil) nevűnagy faluba érkeztünk, itt háromszázhatvan lépésnyikőhíd és kényelmes karaváuszeráj van.November 15-én a híres Musztafa-pasa-bídonmentünk át. 2A híd hosszúsága 40-1 lépés, aa1Ilyen sírhaltnok csaknem az egész Balkán-fél-Iszigeten láthatók, legtöbb van l'ilippopol és a TundzM'fkörnyékén. Oroszországban kurgánoknak, hazánkban!pedig kún- vagy hunhalmoknak nevezik ezeket.2város. E hídról van elnevezve Musztafa-pasa-köprüeztt :321{vezetek száma pedig 22. Éjjeli szállásunk Sztnpoj(Stupoy) faluban volt.Nov. l()-án Drinápo'yba érkeztünk. A törököke várost Eilrinenek vagy Edrenének (Entren) nevezik.Hadrián császár előtt Oresta volt neve. 1Ez a Muricza és Arda (Harda) folyók egyesülésénélfekszik. Terjedelme és kerülete igen nagy,külvárosai is népesek. A folyón hosszú kőhídvisz át, hol jó vendégfogadót találtunk, a városbansok szép és nagy ház van, ugyanis a fővárosután az európai Törökország legnagyobbvárosa.November 17 én Drinápolyban pihenőt tartottunk,tehát, körültekinthettünk a városban.Más nevezetesség nem igen van, mint a vendégfogadóés a kövekből épült két mecset. A mecsetekalakja kerek. Benn fehér és vörös márványoszlopokonnyugvó három karzat látható, knrösköríílvasrácsozat^it végig, lenn pedig 300 ezüstlámpa, lóg. A templom közepénket fehér márványvíztartóáll, ezekbe a vizet csöveken vezetik;ennek közeiébén szintén fehér márványból készültszószék látható, erre csupán a török főpapléphet föl, ki itt a koránt magvarázza, a szószékre2o fehér márványlépcsőn kell felmenni. E mecsetetSzelim szultán Cziprus sziget elfoglalásánakörömére építtette, egyszersmind a sziget jö-1Drinápoly helyén hajdan állítólag Uszkadaruaállott, néhány bizanczi író szerint Oresteanak is neveztetettvolna.

védelmét a templom fönntartására rendelte,;A mecsetnek négy vékony és magas tornya van,|melyek mindegyiken három karzat fut körül, $]papok innen hívják imára a népet. Bíijrám(Baj'rim) ünnepen a tornyokat számtalan aprólámpával kivilágítják. A tornyokból az egész;városra igen szép kilátás nyilík. A szultán paltája a folyó partjfíu emelkedik, azonban a bmenetet nem akarták megengedni.November 19-én Baba-Eszkizi xmezővárosonmentünk keresztül, itt Bzép karavánszeráj és Alipasa által építtetett gyönyörű templom látható.Azonban itt nem tölthettük az éjtszakát, mivel »ihoszpodárnak nevezett moldvai fejedelem és ki- -sórete mindent igénybe vett. E fejedelmet lázadásszándekával vádolták a szultánnál, eletéttehát csak úgy menthette meg, hogy mohamedánhitre tért át. Utóda, ki egj'szorstniud vádlója isvolt, erre Moldva elhagyására és a keresztyénországokba menekülésre kényszerittetett. Nekünkpedig nem maradt egyéb hátra, mint a közeliBuJga faluba térni éjjeli szállásra.November áO-án Burgasz (Burgatsch) falunhaladtunk keresztül. A város síkságon fekszik, avároska előtt 13Ü lépés hosszú híd látható. 3A Drinápolytól idáig terjedő vidéken temérdekvirágot láttam, ez rendkívül különösnek tűnt föl1Vrutiszlávnál Ester-Backa.2A többi hasonló nevű helységektől megkülönböztetendőLüleh-Burgasz mellett nü Ergene folyik.előttem, mivel a tél már beállott. A temérdeknárczisz és jáczint oly erős szagot árasztott, hogyaz átható illattól a rá nem szokott emberek fejfájástkapnak. A török tulipánok rendkívül nagyokés színpompájok daczára, szagtalanok. A törököknagy virágkedvelők, jóllehet egyéb kiadásaikbanfösvények, virágokra azonban sokatköltenek. A lakosok szép virágbokrétákkal tiszteltekmeg bennünket, mi pedig pénzt adtunknekik. Valóban, a ki törökkel érintkezik, az netakarékoskodjék a pénzzel, ugyanis, ha törökházba betette a lábát, azonnal nyissa ki erszényétés előbb be se csukja, míg onnan el nem távozott,mivel a legcsekélyebb szívességet is készpénzzelkell megfizetnie, a törökök nem is vállalkoznakolyasmire, miből nem néz ki haszon, ezt a ^elökérintkező nemzeteknek mindenkor szem előtt kelltartaniok, ha kárt nem akarnak vallani. A törökökfösvénysége annyira megy, hogy a leigázásveszélyében forgó nemzetek pénze, még a hódítástól,mint vallások leglényegesebb pontjától isvissza tartja őket, ilykép tehát még hadiszerencséjöketis eladják. Ez alkalommal még egy feltűnőpéldát akarok elmondani a törökök kapzsiságáról.Midőn a követ úr Konstantinápolyban,Szinán pasától bebocsáttatást kért, jó ideig az előszobábankellett várakoznia. Eközben bejött egypásztor, ki a pasának ürüt vitt ajándékba, egészenaz ajtó mellé állott, hogy annak kinyitásakor apasa által észrevétessék. Mihelyt a pssa az aján-

dékot hozó embert megpillantotta, azonnal bebocsátotta,az ajándékot átvette és igen barátságosanbeszólt vele. A követ úrnak ezalatt mégmindig várakoznia kellett. Tehát a kapzsi pasa^íjelőtt, az ürü többet nyomott, mint a császárigkövet tekintélye, pedig a követ sem jött üres kés-3ze), hanem ajándékokkal igyekezett megnyerni a>|törökök jó indulatát. Ha pedig a követ úr az-1ajándékok osztogatásában nagyobb bőkezűséget 'tanúsított volna, úgy magát, mint niindnyájun- Jkat megmenthette volna a később reánk súlyosod(lőtt veszélytől. E napon Karistiran (Karisra) nevű 'fi'nyomorult faluba érkeztünk. A követ úr innenhírnököt küldött a fővárosba, hogy Petsch rezi- f ideris urat megérkezésünkről értesítse.November 21-én Csorlu (Churdy) városkábaértünk. E helység arról nevezetes, hogy ennekkörnyékén Szelim szultin és atyja csatát vívtak.Az ütközetben a török krónikák szerint, Szelimlett a győztes és a császári trónra jutott. Ennélfogva a győző fogadalmához képest számos templomot építtetett és a meglevőknek gazdag adományokatosztogatott. Azonban nem állítottemieket lovának, mely az ütközet alkalmával alegveszélyesebb helyeken keresztül vitte és ezáltalszövetségeseinek, aperekopi(|>reteopischen) tatároknakidőt szerzett az egyesülésre. Itt pillantottukmeg először a tengert. Csorluban éjjeliszállás volt.November 22-én mielőtt Szilivribe (Sylebris),,a tengerparton fekvő városkába jutottunk volna,ama tálat vagyis jobban mondva ama falnakromjait láttuk, melyet a görög császárok a barbárnépek betörései ellen építtettek. Midőn Szilivribeérkeztünk, nem győztünk eléggé csodálkoznia csendes tenger megpillantásán, kíváncsiságomannyira ment, hogy a követ úr és az udvarmestertudta nélkül, a partig haladtam. Midőn a többikövetségi személyek társaságában a parthoz érteni,mindnyájan annyira meglepettünk a delfinekés egyéb halak játéka, valamint a homokbanheverő tarka-barka kagylók által, hogy a visszatérésrőlis megfeledkeztünk. Azonban a csauszoke pillanatban kalózhajót vettek észre, ennélfogvaa követet figyelmeztették, hogy emberei közülsenkit se eresszen a part közelébe, mivel a kalózoke vidékről gyakran elhurezolják az elkésettembereket. Midőn a tilalom a követségnél közhírrététetett, azonnal elterjedt a hír, hogy atengerpartra mentünk, a követ úr tehát rendkívülmegijedt és megrémült; ennélfogva a csauszokés janicsárok lóhalálában a tenger felé vágtattak,bennünket a veszélyből kiszabadítandók.Szerencsénkre még elég jókor jöttek, mivel akalózok még meglehetős távol voltak a szárazföldtől,a törökök erre minden felvilágosítás nélkülközre fogtak és a város felé hajtottak bennünket.A kalózok néhány nyilat lőttek utánunk,* janicsárok pedig puskalövésekkel válaszoltak.Megérkezésünkkor a követ úr az idősebbeket ésHOgi útazúaok Mugj uroi-MZjguu.!•-*

felnőtteket az elkövetett vigyázatlanságért korbácsütésekkelbüntettette meg, ón azonban sok kőnyörgésután megszabadultam a fenyítéstől, akövet úr mindaz által hosszú és hatásos prédikáczióttartott, egyszersmind hozzátette, hogy ha azelőírt szabályok ellen még egyszer kihágást kötvetek el, haladéktalanul érzékeny testi büntetés-Kel fog sujtatni, ez intésnek meglett a jó hatása,ugyanis ezentúl mindent elkövettem kötelességempontos teljesítésére. Későbbi jó magaviseletemáltal, a követ úr tetszését vívtam ki. Mindnyájanmegígértük, hogy a követ úr határozottengedelme nélkül, semmihez sem fogunk. Felkell azonban említenem, hogy a törökök általipártfogoltatásom nagy mértékben előmozdítottabüntetésem elengedését. lígyszersmind tanúságotmeríthettem, hogy a kíváncsiság az embert a lpgnagyobbszerencsétlenségbe sodorhatja, ugyanise szenvedély miatt, majdnem rabszolgaságba hurczoltattunk.— Éjjeli szállásunk Szilivriben volt.November 23-án ismét futár érkezett Petschúrtól. Éjjeli szállásunk Ponte-Grandeben lvolt,a helység e nevet az itt létező tengeröblön épített780 lépésnyi hosszú hidtól vette. A híd nyolezívezetből áll.November 24-én Ponte-Piccolo, 2azaz Kishídnevű helységbe értünk, hol az előbbihez hasonló18Böjíik-Csekmerlzso.Kücaük-Caekmedzse.'ikis hídon kellett átmennünk. Itt mindenütt elragadóvidéket találtunk ós mindez még sokkalszebb volna, ha a természet remekeihez az emberikéz is hozzá járulna. Azonban a barbár igaalatt nyögő lakosoknak eszük ágában sincs a vidékszépítésével törődni. A tengerből annyi hnlatfognttk ki, hogy a potom ár daczára, több mintfele elr.irnlik. K mezővárosban Petsch úr udvarmesterevárakozott reánk, kit főnöke üdvözlésünkreel ebünk küldött.November 25-én a konstantinápolyi residensúr személyesen elénk jött, kíséretét mintegy 40török és csausz képezte, kik mindnyájan igennyájasan üdvözöltek bennünket. Mihelyt a kétkövet megpillantotta egymást, leszálltak lovaikrólós oly gyöngéden összeölelkeztek, mintha márrégóta legjobb barátok lettek volna, különösenPetsch úr rendkívül örült, hogy végre elérkezettaz időpont, midőn hazáját ismét viszontláthatja,ezt pedig annyival is inkább óhajtotta, mivel atöröKországi fonlos változásoknak < löhírnökeitészrevette.Kíséretünkből két egyént elvesztettünk, ú. m.:a magyar szabót és a konyhnirnokot. Mindkettenelváltak társaságunktól, hogy külön úton hamarábbérhessenek Konstantinápolyim, azonban ezembereket a törökök elfogták, összekötötték ésvalamely császári kéj lakba hurczolták és ott abosztandzsi basának bemutatták. A magyar szabóazonban szerencsésen eltörte az ő és társa bilin-15*

cseit, erre mindketten elmenekültek és hái-om na^fmúlva Konstantinápolyim hozzánk eljutottak. Eana.

korcsmákban bort követelnek, ha a korcsmárosteljesíti kívánságukat, a török hatóságok büntetikmeg, ha j)edig nem teljesíti, akkor a legborzasztóbbbántalmazásoknak van kitéve. Ha amohamedánok által látogatott korcsmákba keresztyénekvagy zsidók jönnek, ezek a legszernteknebbmódon bántalmaztatnak és minden csekélységértbotütósekkel és kardvágásokkal bűnhődnek,e vadságra a bortól különben is felhevülttörököket annnk tudata is ösztönzi, ho»y ha a —keresztj't-nt vagy zsidót agyonütnék is, ezért csakfla közönséges botbüntetóssel lakolnánuk, sőt mitöbb ezt is inkább a részegség, mint a gyilkosságvétke miatt kapják. De most már a dologra térek. ,Konstantinápolyba érkezésünk után, a követúr először Ferhat pasát látogatta meg, kinek aszokásos ajándékokat átadván, azonnal VregirMohamedhez, a volt török császári kamaráshozmentünk, kinek kezet csókoltunk, azután pedigátadtuk a császári ajándékokat úgymint 1000bironalmi tallért, egy aran\ ózott ezüat medenczet,két nagy aranyozott ezüst csészét és egy tengrrilov.it ábrázoló kagylókkal kirakott ütőórát; VÍúr különben születésére nézve magyar volt ésutasítást adott, hogy a török udvarnál miktutviselkedjünk; ezek utánviszatértünkszállásunkra.XX.Thevet András utazása. 1594.(Cosmographia urientis. Giesseu 1017.)Thevet András Velenczeben hajóra szállva,Athénbe, Konstantinápolyba, Egyiptomba, stb.utazott, itt azonban csak a Balkán-félszigetrevonatkozó fejezetekből akarok néhány érdekesrfszletet közölni.* Isztriából Szlavóniába 1 mentünk, a szlavóniaiakigen szálas és szép emberek, véleményemszerint a nagy hegyek által okozott hideg következtébennőnek ily nagyra. A hideg ellen farkasésmedvebőrből készült bundákkal védekeznek.Ugyancsak a hidegnek tulajdoníthatjuk szép arczszínüketés testük kiváló fehérségét. Miud az általrendkívül hajlandók az iszákosságra, ennél-1Itt is, mint már említettem, Szlavónia alatt a magyar-horváttengerpart és Dalmácssia értendő.

'233fogva — a részegek szokása szerint, — a tárgya*kat kétszeresen látják.Az asszonyok aprók és nem isszák le magokatolyan könnyen. A mi a szlavóniaiak nyelvét illeti,az valóban barbár és nehezen tanulható meg,jóllehet a szomszédos helységekben sokat beszél-.,nek szlávul.;•'Törökországban is igen sok szláv lakik; ajanicsárok csaknem kivétel nélkül szláv gyermekekbőlkerülnek ki, 1a kairói pasa vagyisalkirály és a damaszkuszi helytartó szinténszlávok.Lássuk, mit mond utazónk Athén akkori állapotáról: «Athén ma valóságos romváros, még mais sok szép régiséget és egyéb oly tárgyat láthatunk,melyeknek szemlélése valóban élvezetetnyújt. Épen a városban idözésem alkalmával,valamely hitehagyott keresztyén házában szépszobrot láttam. A szobor fehér márványból ké- .szült, oly magas volt, mint a három éves gyér-

XXI.Strassburg Pál utazása Erdélyen át Sztambulba.1632. 1Strassburg Pál, svéd követ, 1631 nov. 22-énindult el EJbingből, MIaván, Varsón, Lublinonés Szamboron átutazva, 1632 jan. 12-én a magyarhatárra érkezett.«A Kárpátok közt fekszik Krivka (Krifka) falu,hol Lengyelország végződik és Magyarország kezdődik,itt 80 lovasból és 200 gyalogosból állómagyar csapat várt reám. Ezután Munkács feléhaladtunk. A hsgyek közt lakó rutének sárból ésfából készült házakban laknak, melyekben a stírüfüsttől semmit sem láthatni vagy beszélhetni.Kenyerök fekete, félig sült és szűrős. Leginkábbbaromtenyésztéssel foglalkoznak és kecsketejjeltáplálkoznak.1L.: Monumenta Huny. I. oszt. okmánytárak.Akadálytalanul érkeztünk meg Munkácsra,mely Felső -Magyarországban, Kassától 12 mérföldnyirefekszik. Hegyen épült vára igen erős ésa mindenfelől környező síkságból fenségesenemelkedik ki. A munkácsi vár fönhatóságához,vagyis kerületéhez 340 falu és 3 város tartozik,melyek közül legkiválóbb Beregszász (Beregzaz),nagy termékenysége és kitűnő bora miatt, melybőlévenkint sok ezer akót visznek ki Lengyelországba.1632 január 25-én 500 mellém rendelt katonakíséretében, útra keltem; járatlan és meredek utakonaz erős Husztra érkeztem. Innen a Mármarosés Erdély közt emelkedő zord és hozzáférhetetlenhegyek közt folytattam utamat Deés felé.Az e czélra kirendelt 800 ember az összetorlódotthavat eltávolította, az erdőkben rést vágott éssóba nem járt hegyeken utat egyengetett előttem,mivel a rendes utat az osztrákok cselvetéseimiatt, el kellett kerülnöm. Szambortól a dési sóbányákiga lovaknak nem sok hasznát vehettema szerfelett mély hó miatt. Egy-egy szekér eléharmincz ökröt fogtak; végre mindezen veszélytés bajt kiállva, Dés városába érkeztem, hol liákóczyfejedelem biztosai fogadtak és nagy lakoniátrendeztek tiszteletemre, így tartott ez Gyula-Fehérvárig, hol február 9-én Kovacsóczy kauczellrir80 lovassal és néhány kocsival elébem jőve, afejedelem nevében üdvözölt.Február 11-én délelőtt 9 órakor a fejedelem-

hez mentem. A kanczellár ÍI fejedelem lovaival éshintójával lakásom elé jött, hol az udvari szolgákés félmeztelen emberek várakoztak. A hintó mellettmindkét felől poroszlók haladtak. A palotatornáczát a szolgasereg, a többi szobákat a köznemesek,a belső termet pedig az ország tanácsosaifoglalták el. A fejedelem a küszöbön állott,arczából a jósznűség és vidámság sugárzott.Biborszínű köntöst viselt és kócsagtollal volt díszítve.Az asztalon gyönyörű, művészileg készítettóra (a bajor herczeg ajándéka) és drága kövekkelkirakott buzogány volt elhelyezve. 1Midőn az ebéd ideje elérkezett, a háznagyünnepélyes lakomára hívott meg, ugyanis a fejedelemasszonynővére esküvőjét tartotta Alia Sámuelúrral; a lakodalomra a nemesek nagy részeösszegyűlt. Az esketés röviden, a lakoma pedigminden nngyobb szabású ivás nélkül ment végbe,a tánczokat illedelmesen és ezerényen lejtették.Erdélyi tartózkodásom többi részét unalmas tár- |gyalásokkal töltöttem. Végre márczius 4-én elindultama csinos Brassóból és az oláh határtátlépve, nemsokára Tirgovistbe érkeztem, itt ahajdani fejedelmi székhelyen, Leo vajda vagy feje- .delem követei várakoztak reám és a mai fővá- 1rosba, Bukarestbe kísértek. Az óriási város köze-1Itt is, mint mindenütt, kihagyom a politikai vonatkozásúrészleteket, mivel ezek a történelembe tartoznak.mlében, az ország nemeRei, azaz a bojárok, gyorsanhozzám vágtattak és lovaikról leugrálva, Leo vajdanevében üdvözöltek és szállásomra kísértek. Estefelé meg,elént nálam az udvarmester és másnapraudvari ebédre hívott meg. A kitűzött időbena nemesek és a hintók eljöttek érettem, teháthaladéktalanul a palotába indultunk. Előttünk200 dal in át testőr haladt, kik az erdélyieket úgyruhára, mint fegyverre nézve nagyon felülmúlták.A város összes útczái és terei el voltak halmozvaa legkülönfélébb árukkal, melyeket az olaszok,görögök, örmények, oláhok és törökök eladásvégett kiállítottak. Mindenütt annyi néptolongott, mintha Oláhország összes lakosságaösszecsödült volna. Az udvari kíséret és személyzetigen nagy volt, a szertartásoknak végehosszanincs, az emberek öltözetei és a lovuk csótáraipazar kiállításúak. A palota ódon és a fejedelmekgyakori változása következteben, romlásnak indult.A fejedelem fedett fővel várt reám az elfogadóteremajtajában. Emelkedett helyen két székvolt elhelyezve, a baloldalit, mint a barbároknáltiszteletreméltóbbat, számomra jelölte ki. A vajdaoldalán néhány előkelő, — azt hiszem tanácsadó— török ült; jobbfclől czobolyprémes díszruhábaöltözködött udvarnokok álltak. Átnyújtván öfelsége levelét és olasz nyelven üdvözölve, kértem,hogy mozdítsa elő országáu átutazásomat. ErreBenedek, krétai származású tolmács, — ki a görögés török nyelveken kívül, még az olaszban, latin-

238ban és németben is jártas volt, — az általam elmondottakatgörögül és törökül ékesen előadta. Azértekezlet és kihallgatás befejezése után megszólaltaka kürtök és tárogatók, melyek irtóztató zajjaljelezték a lakoma kezdetét. A fejedelem előttezüst edények, a főbb emberek előtt tiszta és fényezettagyag edények, az alsóbb rangnak előttpedig fatálak és fiitányérok voltak elhelyezve.A hosszú ebéd alatt egyetlen tálat sem mozdítottakel az asztalról, hanem órák hosszat folytonosanújak meg újak kerülvén az asztalra, végreóriási halommá szaporodtak föl. A borok ugyancsakválogatottak és jelesek voltak, tehát csakhamarélénk beszélgetés és vidám hangulat keletkezett.Midőn a vajda óriási serleget emelt fölő felsége, a svéd király egészségére és győzelmeire,annyi ágyút sütöttek el, hogy a roskatagépület megingott é.s az edények összeütődtek.Valányszor az oláh bojárok a vajda egészségéreés diadalaim ürítették poharaikat, mindannyiszortérdre ereszkedtek. Az ívás és felköszöntés éjféligeltartott, midőn mindenki visszatért szállására.Másnap a főudvnrnok . után szedett tizedből körülbelöl 300,000aranyat kap, a készpénzben fizetett rendes ésrendkívüli adón kívül. A gazdag arany- és ezüstbányákkiaknázását föl sem említettem, nehogy atörökök a kincsek sokasága által csalogattatva, akeresztyénektől e tartományt is elragadják. A vajdaezután felszólított, hogy üljünk le a reggelihez.A forró napsugarak ellen a havasalföldi nagy zászlótfeszítették ki sátor gyanánt. A reggeli, ünnepiebednek is beillett vohri, ennek bevégeztével avajda és kísérete visszavágtatott a fővárosba, énpedig kocsin folytattam utamat a Duna felé.Oláhországnál nincs termékenyebb ország azegész keresztyén világban. A legelök számtalannyájat és gulyát táplálnak. Az erdőkben vadak ésmadarak seregesen tartózkodnak. A lakosok gyapjúban,lenben és bőrökben soha sem szűkölködnek.A sóbányák kiaknázuatatlanok. Lovaik alegkitűnőbbek közé tartoznak. A Duna és a Pruttöbb halat szolgáltat, miat Európa bármely tartományánakfolyói. Érez is bőven található, a folyókbólpedig aranyat mosnak. Szőlőkertjeiketkönnyen müvelik, a földet pedig tövisekből kötött

Unnyalábbal szántják. A lengyelekkel, törökökkelerdélyiekkel és szerbekkel élénk kereskedést tíznek;végül enyhe éghajlatnak és igen egészségeslevegőnek örvendenek.Oláhországot Bolgárországtól a Duna választjael, a folyam itt ép oly széles, mint az Élbe Hamburgnál,csakhogy sebesebb folyású. Az átkelésnélmindkét parton középszerű erősségű vár áll,ú. rn.: Gyurgyevo (Görgő) és Húsosuk (Horozcik),ettől nem messze van Razgrad nagy és népes város,a tartomány pasájának székhelye. Midőn ittnémet ruhában bevonulni megpillantottak, aszokatlan esemény óriási népcsődületet okozott.Ugyanis a magyar és lengyel követek öltözékeitmár gyakran látták, tehát megszokták; a francziák,angolok, belgák pedig tengeren utaznakKonstantinápolyija, hol már régen szokásban vana külföldi viselet. A Balkán hegységig terjedő Bolgárországeléggé termékeny és népes. Lakosai aVolga vidékéről költöztek ido, nyelvüket a szlávnyelvhez hasonlónak találtam. A bolgárok göröghittí keresztyének, a törökök által vitéz nemzetijellegükből csaknem teljesen kivetkőztettek és arajok súlyosodé elnyomatás ravaszok- és bizalmatlanokkátette. A bolgárok fegyvereiktől megfosztattak,váraik pedig leromboltattak, nehogy azokbanmenedéket nyerhessenek. A régi írók által isannyiszor emlegetett Balkán vagy Hémusz hegységet,süríí és sötét erdők borítják, az átjárók t : futak tehát szerfelett szűkek és veszélyesek. A hegy241tövében számos falu terül el, ezeknek lakosaiminden adótól és egyéb tehertől föl vannakmentve, kötelességük azonban a vidéket a rablóktólmegtisztítani és a kereskedőknek biztos utatcsinálni, miért is éjjel-nappal őrt állnak. 1A Balkánhegységen két napig kell átutazni a Rumilinek(Románia) nevezett Trácziába.»1A Halkán Bodope és Szrjedna Hóra hegységekvölgyeiben léteznek e falvak, melyeket bolgárul vojniskiszeláknak neveznek, legjeleutékenj-ebbek: Koprivsticza,Panagjnriste, Kotel, Zseravina atb., ezek saját vajdáikvagy knézeik alatt függetlenül éltek, robottól és adótólmentek voltak, színes ruhát viselhettek, háború idején apodgyászt fedezték.gi utazások Magyarországot!. 16

XXII.Bolgárország leírása. 1598. 1A napjainkban oly na»y szerepet játszó Bolgárországrólnem lesz érdektelen még néhány adatotközölni. Engel müvében találtam néhány sort azország akkori beosztásáról. Az eredeti olasz szövegföllelhető a II. kött-t 5-ik lapján.;«Bolgárország három szandzsákra oszlik ; azelső a másik kettőt fölülmúlja és Szilisztriánakneveztetik, ennek fővárosa Szilisztria, a Dunamellett, a bég és a kádi székhelye. Alája vannakrendelve Turtukai 2(Tutrachan), Haszköi (Jazachei),Mirlan (Meriu), a Nagy-tenger 8felé pedig1Czíme: Deseríptio Italiea lier/ni Biihjaiiae et jiraefectiiranii/iin ea Turcicainm, per Gcor. Mart. Khagusynm,Brassoviae, 29. Jul. 1598.aMásként Turtokan és Totrakan.3Nagytengor (Mar inaggior) = Fekete-tenger.:s-ffTulcsa l(Tuncia), itt a tengerről a Dunára szállítottárúktól vámot szednek. Mindezen helyeknekkülön kádijuk van.A többiek a Fekete-tenger partján találhatók.Az első Karahirman (Carasarnianluch), Konsztancza'2(Costanitza), Tuzla, Mangalia, Balcsik(Bulchie) és Várna. Tuzlából és Mangaliából igensok árpát, mézet stb. szállítanak Konstantinápolylia.Ugyanezen szandzsákban hat városvan még a bennvidéken: Provad (Provate), Jenibazár(Novo Basaro), H.-O.-Bazardzsik (Pasagirch),Aidosz 3(Aites), Babadag, ez utóbbinakegy részét a hajdúk 1097-ben fölperzselték.A nikápolyi szandzsákban következő helyekléteznek: Nikápoly,' 4kőfallal kerített erős vár ésa bég székhelye, továbbá Rabova 5(Orehovicze),Szvistov 8 (Suischovo), Turtukai 7 (Tutrechan) ésRuscsuk, ezek a Duna mellett feküsssnek, a Duná-1itt válnak szét a Szulina és Szt.-György ágak.2Másként: Knsztendzse."' Kz a Balkánon túl lévén, aligha tartozott a szitriiiiszanclzsáklwz.4Nikápoly nevű város kettő is létezett, ú. ni.:Nagy-Nikápoly, (az ó-korlian Nicopolis ail Ha;muni),melynek romjai a Jantra és Hoszicza folyócskák összefolyásátólnem íacsszo ma is láthatók Nikjnp falu mellett; Kis-Nikápoly, csak a középkorban alapíttatott és•nai napi" is lenn áll. A nikápolyi ütközet az előbbinélnient végbe, bővebbet: Daszkalovnál.r>Másként: üreava.* Másként: Szisztovo, Szisztova.7Kz már a szilisztriai szanfl'/sáknnl

244tói délre vannak: Sumen 1(Sumnia), Eszki-Sztambul 2(Constantinopoli Veccbio), RazgradTrnovo 3 (Tarnova), hajdani főváros, Lovecs 4(Louncia), Pleven 5(Pleuglie), Vracza (Vraz),Berkovicza és Karvuna 6 (Chiaruen).A bodonyi vagy vidini szandzsák a legkisebb,mivel ehhez csak Bodony és Kladovo 7 tartoznak.*1Másként: Sumla, Snmna.3János exarcha így nyilatkozik az Eszki-Sztambnlhelyén állott Preszlavról:

2 Ifikeltünk és Győrig meg se álltunk, hol meghaltünkés másnap, azaz 19-én reggel 4 órakor,24 evezős sajkán (Zscheucke) Győrből továbbmentünk és Komáromba jutottunk, hol a követurat találhatni reméltük, azonban hiába.• Január 20-án délután tovább hajókáztunk éseste tí órakor Nyergesújfalura (Nirgesfifalo) értünk,hol éjjeli szállásra tértünk.Január 21-én Esztergom török várba érkeztünk: a követ úr már egy órával előbb elindulthat-hétszáz török lovassal, tehát megint nemtalálkozhattunk vele. Esztergomban a fővajda,miután Althann grófot szépen megvendégelte,három kocsit adott nekünk és a kegyelmes uratnemcsak a kocsiig elkísérte, hanem 40 hajdútakart kíséretül adni, a kegyelmes úr azonbancsak 12-őt fogadott el. Este,10 órakor a Budátólnegyed mérföldnyire levő Ó-Buda faluba érkeztünk.Január 22-én 7 órakor megérkeztünk Budára,hol a követ úrral találkoztunk, kit az előbbi napon20 üdvlövéssel fogadtak, a lövéseket részben miis hallottuk.V - Január 23-án méltóságos Buchhaim követ úr,; a vezérnél látogatást tett. Január 25-ón ő méltóságávala várostól mintegy negyed mérföldnyirelevő meleg fürdőkbe mentünk, a víz természetesforrósága oly nagy, hogy tyúkot forrázni és tojástfőzni lehet benne. A fürdőt hajdan ólomtetőfedte és belsejét márvány borította. í^247Miután mindent megtekintettünk, jan. 27-énútra keltünk és Ercsibe (Ertzschin) értünk.Január 3()-án Tolnára érkeztünk. Tolna haj- fdan híres város volt, a hol igen jó bor termett.Schweiger Salamon idejében csupa keresztyéneklaktak Tolnán, ma pedig csak törökök vannak.Ezután folytonosan erdők és szőlők közthaladva, Mohácsra érkeztünk. Innen Eszékre(Osseck) mentünk, hol kocsikat váltottunk.Február 5 én reggel 7 órakor útra keltünk és11 órákor Vukovárott voltunk, hol hosszú kőhidonkellett áthaladnunk. Evután Tovamik(Dowarnick) érintésevei Mitroviczára (Mizrovvicz)értünk. Itt minden tűrhető áron kapható, pl. egynyúl 2 asper, egy tyúk 4 asper. Török házigazdánk,a gróf úrnak libát ajándékozott, melyet —ismervén a törökök határtalan fösvénységét —nagy ajándéknak kell tartanunk, jóllehet magábanvéve igen csekély értékű.Innen Dobrinczi (Tobrinzi) földalatti falubaérkeztünk. A föld fölött csupán a háztetők láthatók,a házak azonban mind a földlie vanmikásva, ez rendkívül különös és furcsa látvány. 1Február 9-én 10 órakor Zimonyba (Semon)értünk. Balkéz felöl egy hegyivár látható. 10-cnreggel 7 órakor szerencsésen Nándorfehérvárraérkeztünk. Rendkívül erős török vár, alatta kétvíz folyik össze. A városnak igen szép fekvése1Erről bővebbet Brown utazásánál.

•21Svan. A Dunán temérdek vízimalom látható.A magaslat tetején, a váron kívül, a keresztyénektőlelfoglalt ágyúk láthatók. A szép kéjlakbólmindkét folyóra és az egész vidékre szép kilátásnyílik. Belgrádon igen sok ólomfedelű templomés minaret létezik.Február 16-án delelőtt 10 órakor ismét útrakeltünk, este felé Isszardzsik (inaGroezka) városkábaértünk. Itt először kellett knravátiszí-rájbanhálnunk. A követ úr az első emeleten, mi azonbana földszinten, lovak és tevék közt kaptunk szállást.A karavánszerájokban (Carabaseari) főzés ésfűtés czéljából, kemenczék is vannak. Különösentél idején sokat kell ilyen helyeken szenvedni,ha valaki nem hoz magával élelmiszert, arra bizonyárakoplalás vár. Ha pedig valahol találhatunkis valami ennivalót, ez bizonyára nem lesz egyéb,mint száraz kenyér.Másnap tehát örömmel hagytuk el a karavánszerájtés délben Kolarba érkeztünk. 18-án délután,Hasszánpasapalánkába értünk, hol a követurat iidvlövésekkel fogadták. Eddig mezőkön éserdőkön haladtunk keresztül.E helységben a törökök szegény keresztyénalattvalókkal szemben, igen gonosz eljárást tanú- 1sítauak, ugyanis egy katholikus lelkész a követ-,kező siralmas dolgokat beszélte. Ha a keresztyénelső izben házasodik, harmincz aspert, 1 azaz tíB1A középkori asper 18—2t krajczár volt.249jó garast, ha másod izben házasodik és luánytvesz el I i2 ezüstkoronát, ha pedig özvegygyei kelegybe csak 6 ezüstkoronát tartozik fizetni, ezenkívüla keresztyenek minden templom után egyzecchinot_(Zickin) fizetnek, melyet a szakadárpüspök, a papáFegyházi inkvizitormesterhez hasonlóan,janicsárok által hajtat be. Mit nem tesznekmeg a kapzsi hatóságok a pénzért! Hiszen aházasságot az egész földkerekségen nagy tiszteletbentartják és a nötlenségnél mindenütt többrebecsülik, mivel az emberi életben nagy hasznátveszik annak ós hatáBa minden rendű és rangúembereknél szembetűnő. A házasságban élőkmindenkor kiváló szabadalmakat élveztek, ígypl. ha valaki megnősült, egy álló esztendeig nemkellett háborúba mennie, hogy az egész évet vidámantölthesse el élete párjával; a rómaiak a termékenyházasságot ajándékokkal és szabadalmakkaljutalmazták, a nősülni nem akarókat pedigbüntették és megvetették.Az Odenwaldnak Pfalzhoz tartozó részében, a25 évnél idősebb férfiakat agglegényeknek (Hagestelzen)csúfolják és javaikat haláluk után lefoglalják.Az is az Antikrisztusnak jele, hogy a pápaa lelkészeknek megtiltotta a nösülést. Az ördögpedig nagy ellensége a házasságnak, mivel ez nagykárokat okoz országának, ennélfogva házasságtörésés egyéb bűnök által, gyűlöletessé akarjaazt tenni.Sok helyen az élelmi szerek igen olcsók. Kolar-

un egy őzbak 25— 30 asper. Belgrádon egy okabor (a mi körülbelől annyi, mintegy magyar pint)4 asper, Hasszánpasapalánkán pedig, másfél oka5 asper.Haszánpasapalánkáról Batocsinába (Páti- ''sebina), innen pedig Jagodinában mentünk.Jagodinában hallottunk legelőször óraütést, miótatörök területre léptünk. Ugyanis a törököknélsem harangok, sem nyilvános ütőóráknincsenek használatban, hanem a zsebórákraigen sokat adnak. A jagodinai órát Kanizsárólhozták, midőn a törökök e várat elfoglalták.1 Jagodinán 22-ig maradtunk, nem mintha azerdős hegyeken átutazástól kifáradtunk volna,hanem mivel a 60 kocsi nem volt oly könnyenátszállítható a Morava folyón. Ezután Paracsinba(Borochin) értünk, hol még egy pohár vizet semkaphattunk. Nándor Fehérvártól a Morava folyóig [Szerbia, a Morava folyótól pedig Demirkapuig(Temir Capi) Bolgárország terül el. Demirkapnigen nevezetes hely, 2ugyanis a magas hegyenfaragott kőből épült bolthajtásos nagy kapu áll, jmely hajdan nevezetes és fontos szorosút volt. [1Nagykanizsát a törökök 1600-ban foglalták el.2Nyugat-európai térképek Trajánkapúnak a bolgárokpedig Trojanova Vratának nevezik. E hegyszorosJhtiuian és Vetrena közt húzódik végig. Már a rómaiakés a keresztes háborúk korában is igen fontos hadászatipont volt.\'251A törökök ezt erőssége miatt Demirkapunak, azaz -~Vaskapunak nevezik. Demirkapunal Maczedóniába,ebbe az őrségi királyságba léptünk.Február 23-án tovább lítaztunk és este het órafelé Alekszináczba (Alexintsc i) érkeztünk. Mivela követ úr számára alkalmas helyiséget nemkaphattunk, kénytelen volt a mecset előcsarnokábanhálni, mi azonban a karavánszerájbaraentünk.Február 24-én a Morava mentén folytonosanhegyek és erdők közt haladtunk és délután öt órakorNisbe (Nissa) érkeztünk. Nis hajdan a bolgárbirodalom fővárosa volt. A régi falrnaradványok• és egyéb jelek ana mutatnak, hogy hajdannagy város volt. A Nisava folyócska a várostkét részre osztja, a folyón keresztül vezető köhídata budai pasa építtette. A város két hegyközt, igen kies vidéken fekszik, mindenfelől szépszántóföldek és szőlőkertek környezik. Ezenkívülsok rizs is terem itt, egy oka (másfél font) rizs áraöt asper.Február 26-án napfölkeltekor tovább utaztunkés a magas, erdős Kunovicza (Connavviza) hegységen1 mentünk át, este hat órakor Izvorba (Isvvar)érkeztünk. Február 27 én délután 1 órakor Pirotba(Pieroth) vagy Seherköibe érkeztünk. E mező-1Kunoviozának nevezték a középkorban a Tamjaniczaihegyuzorost, melyet a Nisava folyó képez.Hunyady idejében a magyar történetben is szerepelt.

varo-. ki van kövezve, jóllehet számos, sokkaljelentékenyebb török város kövezetlen. Igen régivárat láttam itt, jelenleg azonban egészen pusztaés lakatlan. E mezőváros négyszáz tűzhelyet számlál.Környöskörül szép hegyek emelkednek. P^ebr.á8-án Pirótban pihenőt tartottunk és húshagyókeddet megünnepeltük. /Márcz. 1-én délután négy órakor Dragomanba(Dragomanti) értünk. Eleinte szép rónaságon,később azonban meredek sziklák közt haladtunk.Jobbkéz felől, a sziklák közt, egy kimagasló kőlátható, melyről a törökök erősen hiszik, hogy aztegy Hali azaz Éliás nevű szent, kardjával kettévágta, a levágott rész a nagyobbikra támaszkodik,ez csakugyan csodálatos látvány.Nagy hóban és szélben baladtunk e szűk •hegyszoroson keresztül, a bolgár parasztok lapáttalhányták szét a havat és utat csináltak, valamintvezetőkül is szolgáltak, mivel a nagy hóviharmiatt, sohasem akadtunk volna a helyisútra.Dragomauból márczius 2-án útra kelve, és mfolytonos hózivatarral küzködve, délután 1 óra- "kor Brtosniczába (Pötrötschon) érkeztünk. A parasztokaz istállóból kihajtották a marhákat, hogyhelyet csinálhassanak számunkra. Az istálló nálukminden: konyha, szoba stb. Itt tüzet raktunk,fölmelegedtünk és elővettük a kenyeret és sajtot,hogy éhségünket némileg csillapíthassuk.Midőn a parasztot és a karján kis gyer-253meket tartó feleségét megpillantottuk, a tűzmellé hivtuk őket, kenyerünkkel és sajtunkkal ismegkínáltuk, azonban igen szépen megköszönték,mivel nem akarták böjtjüket megszegni. A gyermekazonban egy kis darab sajtot vett kezébe,szájába tette és lenyelte. Képzeljétek csak mi történt!Az anya ennek láttára, hangos jajveszékelésbetört ki, mintha az esze bomlott volna meg,egy köztünk levő, ki a bolgár nyelvben némilegjártas volt, ennek oka iránt tudakozódván, aztkapta válaszul, hogy a gyermek csaknem megbocsáthatatlanvétket követett el, ugyanis a sajtbólegy falatkát megevett, ez által ő rá is súlyosfelelősséget gördített. Legnagyobb erőfeszítésselsem másíthattuk meg nézetét, csak midőn aztmondtuk neki, hogy a bűnért Isten előtt felelősségetvállaltunk, csillapodott le némileg, azonbanelutazásunk perczéig bús maradt. Ezek görögvallásúak.Most jut eszembe egy érdekes történet, melyelőbbi törökországi utazásom alkalmával esettmeg velem. A futárt és engem kísérő török,Izvorban egy parasztházba vezetett bennünket,hol épen bolgár lakodalmat tartottak.A parasztok azonnal igen barátságosan és szivesenfogadtak, azután a hosszú, keskeny asztalhozültettek, mellettünk két hatalmas csöbörállott, telisteli erős vörös borral. A csöbrökbenkivájt tökből készült ivóedények feküdtek, ezekkelazután mindenki tetszése szerint merített és

ivott; a parasztok ugyancsak hozzá láttak a hegylevéhez.Minthogy rajtam török ruha volt, a parasztokmegkérdezték, vajon keresztyén vagyok-e, midőnpedig részint törökül, részint jelekkel tudtukraadtam, hogy keresztyén vagyok, rendkívül örültek,a bort úgy merítették, mint a vizet és szüntelenegészségemre ittak. Reggelre azonban azörömből és jókedvből meglehetős kedvetlenséglett. Ez pedig következőleg történt:Midőn ugyanis Pirótból friss lovakkal indultunkel, kettő nem igen felelt meg igényeinknek;ekkor egy paraszt néhány lovat hozott hozzánk,a török tehát gyenge lovainkat az fí erős lovaivalkicserélte, azonban oly feltétel alatt, hogy Izvorbanismét megkaphatja lovait. A paraszt azonbanépenséggel nem volt megelégedve, hanem reggelfelé haragosan és dühösen a nevezett faluba jött,hol társainál és ismerőseméi panaszkodni kezdett.Mi már épen indulófélben voltunk, erre aparasztok dorongokkal nagy dühösen ránk rohantak,a törököt és a postáslegenyt elnáspángolták ésagybafőbe verték, én azonban már lovon ültem,tehát azonnal körültekintettem, mind az által azivatar csendesen elvonult fölöttem, meglehet aparasztoknak eszökbe jutott, hogy keresztyénnekvallottam magamat, ennélfogva megkíméltek.Minthogy kibékülés semmi áron sem akartlétre jönni, a futár a török birohoz ment és abarbár parasztokat bepanaszolta, n biró azonnal25.elrendelte, hogy a czivakodás kezdeményezőit50 talpütéssel büntessék, erre nagy lett a rémületés kicsiny a bátorság.Azonban most már visszatérek Buchhaimkövet úrral tett utazásom leírásához. MfircziusB-án napfölkelte után elindultunk Brtosniczábólés délután két órakor Szófiába értünk. A városelőtt, mintegy negyedórányira, 600 török lovasés 400 gyalogos jött elénk trombitával és dobbal.Sokan közülök legfinomabb tigris- és leopárdbőröket viseltek. A gyalogosok különös ruhákban•és mindennemű eszközökkel és szí rszámokkaljelentek meg, tehát mindegyiknek foglalkozásátés mesterségét felismerhettük. Ily ünnepélyesenvonultunk be Szófiába; az egész városban nagysürgés-forgás uralkodott, mint mikor valami rendkívüliesemény történik. Márczius 4 én es 5-ónpihenőt tartottunk.Szófia nagy város, körfala nincs, házai silányak,ugyanis a faházak száma túlnyomó, mindaz által igen népes, sok külföldi is tartózkodikitt. A Bolgár királyság fővárosa, szép melegfürdője,két vízmüve és egy ferenczrendi kath. templomavan. A körülötte néhány mérföldnyire elterülősíkságon, temérdek 10—1") rőfnyi magasdomb látható, ezekről azt tartják, hogy hajdanholtakat temettek oda.Márczius 6-án reggel fél nyolczkor tovább mentünkés egy órakor Vakarelbe érkeztünk, márczius7-én pedig Ihtiraánba (Jcchtimon) jutottunk.

157Márczius 8-án ismét útra keltünk és afönntemlített Demirkapun keresztül, Dervent (Derfent)faluba értünk. A Szófia környékén kezdődőtemetkezési dombok itt végződnek.Szófiától Konstantinápolyig, folytonosan aHémusz- vagy Balkánhegvségen haladtunk át.E hegység 6000 lépés vagyis másfél mérföld magas.1A történet tanúsága szerint, Fülöp rnaczedóniaikirály, Nagy Sándor atyja négy napigment föl a hegygerinczig, innen pedig két napig•ereszkedett le. Á csúcsáról Olasz- és Németországot,a Dana folyamot és a Velenczeitengert 2 látni lehet; Kapidzsiből Vetremiba(Wedrin) mentünk, hol éjjeli szállásra tértünk.Máivzius 9-én Tatárbazardzsik nevű szép mezővárosba,másnap pedig Filippopolba jutottunk.Filippopol igen régi város, különösen arrólnevezetes, hogy Nagy Sándor atyja, Fülöp királyépíttette és székhelyét ide tette át, miként ezt afűvel benőtt falmaradványok is tanúsítják. A városa Hebrus folyó mellett, a Kodope-h< j gység tövébenterül el. A házak többnyire igen alacsonyakéfi vályogból építvók. Az említett hegyek egyikénekcsúcsán, kőből épült gömbölyű tetejű kápolna1Ez óriási nagyítás, ugyanis a Bíilkánhegység legmagasabbcsúcsa a Jumrukesal is csak 2390 méter.2Az Adriai tengert a közép-korban az arabok isBenadkioni azaz Velenczei tengernek nevezték.látható, belől számtalan régi festmény ékeskedik,mint mondják, Pál apostol misét tartott a kápolnában.B hegygyei szemben emelkedő másik hegyrefölmentünk, hol trombita és dobszó mellett bortés zsemlyét uzsonnáztunk, azután pedig az elragadóvidéket tekintettük meg. A város körüligen sok apró domb látható, a törökök állításaszerint, hajdan nagy ütközet ment itt végbe, azelesetteket pedig ilyen dombok alá temették.Továbbá néhány boltozatos sírt és a síkságon teljesenelszigetelve álló sziklát láttunk, ezt valamelyikrégi maczedóniai király sírjának tartják,azonban egészen üres és nyitott, síriratnak pedignyoma sincs.A mocsaras vidóken igen sok rizs terem, melyépen úgy nő, mint a búza. Filippopolból márcz.13-án Uzundzsovába érkeztünk, itt igen széptemplom látható.Márczius 14 ón Hermanlibe érkeztünk, ittigen szép kőhíd van. A várostól egy mérföldnyire,a Bolus Armenus nevű földet találják ésássák. Ezután Musztafapasaköprübe értünk, hola Maricza folyón 400 lépés hosszú és 9 lépésszéles kőhíd visz át. A városban 135 lépés hosszúés 35 lépés széles karavánszeráj látható. Innenmárczius 16-án délelőtt 11 órakor szerencsésenDrinápolyba érkeztünk.A város közelében számos török lovas és gyalogosnagy pompával fogadott, a város előtt pedigRégi utazások Magyarországon. 17

25812 török és czigány várakozott ránk és barbárzenéjével a városba kísért.A város völgyben terül el, ennélfogva már egymérföldnyiről látható, az itt elfutó Maricza folyónigen hosszú kőhíd visz át. A város meglehetősnagy; szép új temploma egészen ólom-tetővelvan födve, a márványt pedig épenséggel nem kímélték,csakhogy minél szebb templomuk legyen.Néhány társammal a magas tornyok egyikébefölmentem, hogy a várost és annak gyönyörűkörnyékét megtekintsem ; a sötétben véletlenülfelfordítottam egy olajos korsót, midőn azonbana lámpagyujtogató török bennünket levezetniakart, észrevette a hibát, azonnal káromkodni ésszidni kezdett, végre nyolcz asperrel kielégítettemés tovább mentem.Mikor a törökök a bajram (Wairam) ünnepet(ez az ő legnagyobb ünnepük) ülik, négy állóhétig minden este lámpákat gyújtanak az összestornyokon. Az éj sötétjében a különböző alakokatábrázoló lámpák, elragadó látványt nyújtanak.Négy hétig oly szigorú böjtöt tartanak, hogysenkinek sem szabad vizet innia, vagy kenyeretennie, míg az első csillag fel nem tűnik az égboltozaton.De a nappal elmulasztottat éjjelannál inkább helyrehozzák a sok eszem-iszommal.Ilyen állítólagos böjt után, háromnaposünnep következik.Márczius 18-ánreggel hat órakor tovább mentünkés Hafszába (Hapsa) érkeztünk, egész nap259wven-völgyön keresztül, esőben utaztunk ésBaba-Eszkiziben (Babba) éjjeli szállásra tértünk.»A további útleírás nem tartalmaz semmi olyant,a mi Mitroviczi Vratiszlávnál elő ne fordulna,ennélfogva az ismétlés kikerülése végett elhagyhatónakvélem.

261XXIV.Baksics Péter galipoli-i püspök utazásaBolgár- és Oláhországban. 1640. 1(TM vidta detta Bulgária e dslla Vállachia al 1640.) ..fMájus 20 án a gyönyörű vidéken fekvő Szófiát'látogattam meg. A város dombok alatt és dombokközött épült, tőle keletre a Dunába ömlő Iszkerfolyó folyik. Szófia környéke rendkívül termékeny,bor, gabona, gyümölcs, szarvasmarha, lóstb. bőven fordul elő; távol esvén a Dunától, friss,hal csak ritkán, sózott hal azonban mindenkoikapható. Szófiánál számos országút fut ösennélfogva nagy kereskedelmi összeköttetése vaMagyar-, Oláh-, Lengyelországgal, Moldvával, ső'egyéb tartományokkal is, mindennemű keleti és'olasz árú föl van itt halmozva. Szófia székhelyeegy pasának vagy vezérnek, egy fökádinak, stb. *1Az olasz szöveg föllelheto : Monummta spectantia *históriám Slavorum meridionalium XVIII. Acta Bulija- ),riae ecclesiastica. Zágráb 1887.A katholikusoknak tíz lábnyi hosszú és hat lábnyiszéles kápolnájok van, ennek három oltáraközül csak a legnagyobbiknál miséznek; a kápolnáta ragúzaiak építtették és ők is tartják fönn;temetőjök, valamint a többi nemzetekéi is, a városonkívül fekszik.A hitközség tagjainak száma 58. A káplánt issaját kölfcégökön tartják. A szakadárok száma25,000; öt templomuk és egy érsekök van, aszékesegyházban villamely szent király holttestétőrzik, nekem csak egyik kezét mutatták meg. Azérseki hitközség csak 1500 lelket számlál. A Szt.Zsófiának szentelt székesegyházat a törökökmecsetté alakították át, valóban remek építmény,mely több mint fél napnyi távolságra ellátszik.A bolgárok közt igen Eok görög kereskedő is lakik,ezeknek azonban külön városnegyedük van.Az örmények száma mintegy 1600-ra rug,külön templomuk van. A törökök 30,000 ren felülis lehetnek, ugyania nem mertem tudakozódni,hanem csak úgy találomra határoztam meg számukat.Mecsetjeik (mintegy 150) igen csinosakés tiszták. A város szebb épületei még : a vendéglők,bazárok és számos magánház; a városba vízvezetékkelkitűnő forrásvizet juttattak. Melegfürdői igen szépek és rendkívüli gyógyhatásúak.A- piaczok igen terjedelmesek; a zsidók száma15,000, sok zsinagógájuk és iskolájok van, igengazdagok, mivel az összes kereskedelem az ö kezöklen összpontosul; óriási uzsorások, a Nagy-

262 263úrnak adót fizetnek és egymást nagyon segítik azadófizetésben. A város közelében, egy magaslatonigen régi templom áll, némelyek szerint itt tartottáka szardikai zsinatot; Szófiát bolgárul Tidiczának hívjak.1640 szeptember 8-án a Duna mellett fekvőRuscsukba (Ruhcih) mentem. Erődjót csekélytüzérség és öt torony védi, a legmagasabb toronybanéjjel-nappal őrt állnak, mivel a város az oláhhatáron van. A város fekvése kies, vidéke pedigszerfölött termékeny. A katholikusoknak itt nincstemplomuk, mivel csak 22-en vannak, nemzetiségrenézve nemcsak ragúzaiak, hanem bolgárokis, kik a kereskedő uraknál sok ideig szolgálatbanállottak és katholikusokká lettek.A szakadárok száma 1000, mindnyájan bolgárok,két fatemplomuk van, a törökök mintegy15 ezren lehetnek, mecsetjeik szép fehér köbölépítvék. A házak nem valami szépek, mivel atörökök nem nagy örömüket lelik a palotákban.Az örmények körülbelől ezren vannak, templomuknincs, néhányan földalatti házakban laknak.A Duna egyik szigetén áll Gyurgyevo vagyGiurgiu (Guirgevo) erős vára. A túlsó partonpedig az ezer török és 2000 oláh házból állóhasonnevű város ; a várat és a várost valamelyoláh fejedelem már régen a Nagyúrnak ajándékozta.A Dunán itt vámot szednek, a katholikus ésBzakadár egyházi férfiak azonban tízszer többetfizetnek a világiaknál. A vámszedők itt, valamiaía többi dunai vámoknál is, túlnyomólag zsidók,kik még a törököknél is rosszabbak. A két városközt háború idején hidat szoktak építeni, a szükségeshajók a vár védelme alatt folytonosan készenállnak.Szeptember 11-én Eazgradba (Arangrad) érkeztem,a város termékeny vidéken, dombok köztterül el; a katholikusok száma csak 10, a szakadároképedig 800; a várostól egy mérföldnyirefekszik Dobravoda falu, hol 1700 bolgár házvan. Razgrad városában 7000 török lakik, kiknekhárom gyönyörű mecsetjök van. Az örményekszáma 460, kik mesteremberek, különösenasztalosok.1640 szeptember 14-én Provadba* érkeztem,A városnak ugyan nincs kőrfala, azonban sziklaváraeléggé megvédi. Környéke kies és termékeny.A ragúzai kereskedő urak katholikus templomáta törökök 1639 július 22-én földig lerombolták,helyén most kertecske van. A hivek száma69, köztök néhány bolgár is van. Szilisztriában,Brailában, Kiliában (Chelie), Babadagban (Babba),Várnában és egyéb városokban is akadegy-két katholikus, ezeknek legközelebbi templo-1Másként Pravadi; a nyugateurópai térképeken adélszláv nevek rettenetesen el vaunak torzítva, ennélfogvamindenütt a szerb, bolgár stb. térképek és földrajzokután indultam, szerintem nem létezik: Passzarovioz,hanem igenis Pozsarevácz, ninoa Szisztova, uanemözvistov.

muk Provadban van. A szakadárok Bzáma 300,templomukat a törökök a mondott időben szinténlerombolták. Az itt lakó 10,000 töröknek hat nagymecsetje van. A közeli hegyekből két folyó ered,melyek Devno (Devina) nevű széles folyóvá egyesülnek,az itteni 25 vízimalom mindegyike5—6000 tallért ér, azonban mind a törököké.A Devno a Fekete-tengerbe ömlik, a torkolatánállevő Várna jelentékeny kereskedelmi hely, 1 gyakranmég a kozákok is eljönnek idáig.Szeptember 18-án Sumen (Scumen) városátlátogattam meg. A katholikusok száma 27, templomuknincs, adót nem fizetnek, mivel a ragúzaiköztársaság, mindnyájokért fizet. A várostólészakra a hegyek közt egy remetelak látható, aszláv vagy szerb betűk mai napig megkülönböztethetők.Sumen környékén kitűnő vörös- és foghagymaterem.A várostól délre mintegy öt mérföldnyire vanEszki-Sztambul, azaz O-Konstantinápoly, a városegészen fehér kőből épült, jelenleg azonban csuparomhalmaz. Szláv nyelven Preszlávnak (Prielavan)azaz «legdicsőbb városnak" nevezik. 2 A törököka gyönyörű faragott köveket folytonosanelhordják és házaik építésére használják föl. Köze-1A Devno tulajdonképen a Provad folyó által kó-jpezett parti tó. *2Preszlavnij = dicső, magasztos, fenséges. Preszlavvárosáról bővebbet az előbbi fejezetben és Bongarsutazásánál levő jegyzetekben.265lében hasonnevű mezőváros létezik, hol jelenlega vladika a kolostorban lakik. Számos helyenmai napig láthatók, a cziril feliratok, azonbanigen nehezen betüzhetők ki. A bolgár szakadároknakegyetlen fatemplomuk van.1640 szeptember 20-án a hegyek közt állóTrnovoba mentem. Fekvése valóban rendkívülia Jantra (Jetra) folyó kanyarulata által képezettfélszigeten áll a város tulaj dónképeni része, ittlátható a török mecset és a hajdani királyi palota,de az utóbbi már túlnyomólag romban hever, amagaslaton állott egykor a székesegyház, a falaktanmég ma is láthatók a feliratos márványok.A város környéke, a többiekhez hasonlóan szerfeletttermékeny. Trnovóban 27 katholikus lakik,templomuk 13 lépés hosszú és 7 lépés széles.A szakadárok száma 10,000, kik egyaránt beszélnekbolgárul és görögül; ezeknek érsekök is van.Az itt lakó törökök sokkal emberségesebbenbánnak a keresztyénekkel, mint más városokban.1640 szeptember 22-én a Trnovo közelébenlevő Marnopoljczi (Marinopoglzi) mezővárosbaérkeztem. A paulikiánok száma 860. Szeptember24-én az Oszma (Osam) folyócska mellett, a hegyektövében elterülő Lezsant (Luxani superiori)látogattam meg. Itt a hegyben egy nagy terjedelműbarlang látható, melyben kristály tisztavizü patak folyik, a barlang fölött pedig gyönyörűvirág terem, mely másutt bizonyára szebben díszlenék.A paulikián katholikusok száma 483. A törő-

266köknek itt csak két házuk van, mivel a többiekaz öt mérföldnyire fekvő Lovecsben laknak.Szeptember 28-án Lazsinét (Luxani inferiore)látogattam meg, ez szintén az Oszma mellett,szerfölött termékeny vidéken fekszik, a paulikiánokszáma 226, templomuk elpusztult, romjaiazonban még megvannak. Szeptember 29-én azOszma túlsó partján fekvő Barnovóba értem.A paulikiánok száma 97. Október 1-én Pethladneczi(Petihladenzi), azaz «öt forrás* nevű helységetlátogattam meg, a paulikiánok száma 705,csinos kőtemplomukat számos festmény díszíti.Az országúton lévén, igen sokat kell szenvedniea törököktől, kik mindent megesznek és megisznak,de semmiért sem fizetnek.Október 3-án az említett Oszma folyó mellett,két domb között fekvő Trncseviczát látogattammeg, a hivek száma 200. Október 6-án az Oszmamellett elterülő Bresztováczba mentem, a hivekszáma 160, templomuk nincs, hely őket pedigvalamely török ellopta. A törökök száma 150,ezek a keresztyéneket rettenetesen elnyomják éslealázzák.Október 9-én az erős falakkal körülvett Nikápolybaérkeztem. A vár a Duna partján emelkedőhegyen áll, hatalmas ágyúk és tornyok védik,törökökön kívül senkinek sem szabiid benne laknia,a Duna túlsó partján is áll egy őrtorony, ezmár Oláhországban van, azonban mintegy hatmérföldnyiterülettel együtt, a töröké. A város mel-267lett, két nagy folyó ömlik a Dunába, ú. m. Bolgárországbana& Oszma, 1Oláhországban pedig aMagyarországból jövő és az egész Havasalföldönátfutó Olt. Nikápoly igen élénk kereskedést üzsóval, fával, hallal, gyümölcscsel, szarvasmarhával,stb. A külváros igen terjedelmes, házai azonbannem valami szépek, többnyire téglából vagyfából épültek, a háztetőket nád és fű födi; a katholikusoktemploma 12 lépés hosszú, 7 lépés szélesés az emiitett hegybe van vájva, sem ajtaja, semablaka nincs. A törökök e templomocskát megszentségtelenítették,ugyanis istállóul használták,egy raguzai kereskedő azonban már szépen helyreállította.A bolgár szakadárok mintegy tizenkétezrenlehetnek, 12 templomuk van, a trnovoiegyházmegyéhez tartoznak, igen sokan meggazdagodtaka bortermelésből és kereskedelemből.Török körülbelül 8000, zsidó pedig 200 lehet, atörökök mindenütt megengedik a zsidóknak, hogyzsinagógát építhessenek. Nikápolyban sok oláhis lakik.Október 12-én aNikápolytól 30 mérföldnyire,a Duna mellett fekvő Belinagyaurt látogattammeg, ennek környéke minden eddig említettvidéknél sokkal termékenyebb, a közelében elterülőtavakból rendkívül sok halat fognak, a15 mérföldnyi hosszú Dunaszigeten tavak és ré-1Törökül: Őszem. A Nikápoly átellenében említettőrtorony helyén ma Turnu-Magurelli áll.

268tek vannak, ugyanitt temérdek mehet, bivalyt,lovat, juhot stb. tenyésztenek. A régi időkben isállott itt valamely város, ha házalapot vagy pinczétkészítenek, a földbén épületmaradványokrabukkannak, söt némelyek kincset is találnak.A hivek száma 882, fatemplomuk a Dunapartonáll. A bortermelés igen jövedelmező.1640 október 15-én a Duna mellett fekvőOresót látogattam meg. Közelében a hegyoldalbólsajátságos forrás bugyog, a nép ugyanis azttartja, hogy ha valaki a benne levő halakból csakegyet is megfogna, a víz azonnal eltűnnék; aforrás bükkfaleveleket is hány ki, pedig bükkfátcsak egy napi jnróföldre lehet találni. A paulikiánokszáma 480, fatemplomuk pusztulófélben van.Ezután Süvistovnál átkeltem a Dunán ésBukarestbe mentem, a város előtt találkoztama fejedelemmel, ki főuraival, katonáival, 600 zászlóvalstb. vadászatra ment. Midőn a fejedelemközelébe értünk, megállottunk és levettük fövegünket,ő is azonnal levette sapkáját és a hintájamellett gyalog haladó 12 udvarnok közül egyethozzám küldött, hogy kilétem iránt tudakozódjék,azonnal megvitte a választ: ez a latin püspök, kitemplomszentelósre megy, a fejedelem erre megizentette:csak menjen a városba. A templomotazonban nem szenteltem föl, mivel még nem voltoltárja, ennélfogva Tirgovisten át visszatértemBolgárországba és október 30-án Csiprováczba26Öérkeztem. Közelében emelkedik a Balkánhegységszámtalan arany-, ezüat-, vas- és ólombányával,jelenleg azonban csak a vasbányákvannak művelés alatt. Az én időmben még ásták, az ezüstöt és 12 ezüsttisztító műhely létezett,jelenleg azonban már egy sincs. Az itt termett borigen jó áron kel el. Földmíveléssel nem foglalkoznak,mivel a város lakosai mind kézművesekés kereskedők; a várost mindenfelől hegyek zárjákkörül, kocsival csak egyetlen oldalon lehetbemenni. Az erdőkben igen sok vad tanyázik, alakosok azonban, az elnyomatás miatt nem gonjdolhatnak vadászatra vagy más ilyesmire. A váirosban levő katholikus templom 25 lépés hosszú,hót lépés széles és telisteli van szent képekkel, azoltárok száma három, a legnagyobbik szűz Máriánakvan szentelve. A templom födele nagyonrozoga, bizony, nem ártana egy kis javítás. A kolostorés a templom, két folyócska közt emelkedődombon áll. A temető falában egy nagy kövönDiana istennő képe és e felirat látható:"Dianae invictae Apolló Diomedis votum solvitL. L.» A katholikusok száma 2140, mindnyájanigen ájtatosak és gyakran járulnak a szentségekhez.Szegényeknek igen sokat kell tűrniök és szenvedniöka török zsarnokságtól. A szakadárok mintegykétezren lehetnek.1640 nov. 1-én a Csiprovácztól 2—3 mérföldiknrefekvő Glavanováczba mentem, a helység'Bylosainak száma 1560, nemzetiségre nézve albá-

270nok, mivel hajdan Albániából jöttek és még mais beszélik őseik nyelvét, azonban mindnyájanszlávul is tudnak és a szent beszédet is szlávnyelven tartják. Nov. 4-én Zseleznába (Xelesua)mentem. A katholikusok száma 44-0, csinos templomukés kolostoruk van. Az oltárképet Márknevű ragúzai szerzetes 1497-ben festette. A lakosokbolgárok és Olábországgal élénk kereskedéstűznek; nov. 8-án a hegyek közt fekvő Kliszúrahelységet látogattam meg. A katholikusok száma203, többnyire szegény emberek, fazekasságbólélnek; a szakadároknak a közeli erdőben gazdagonjavadalmazott, állítólag 700 éves zárdájukvan.Ezután röviden le fogom írni Bolgárországot,mely egészen a szakadárságba sülyedt, a konstantinápolyipatriárkátus közelsége folytán, azegész kelet csupa szakadárral van tele, különösenSzerbia, Görög- és Bolgárország, továbbá Albániaés Bosznia nagyobb része, egész Herczegovina,Szerémség (Sriemo), Moldva, Oláh- és Muszkaország1stb. A bolgárországi katholikusok száma1A délszlávok és oroszok vallás- és nyelvközösségérevonatkozólag álljon még itt egy sokkal régibbadat; Soranzo velenczei követ ezt írja 1576-ban:«A Nagyúr a tnuszka nagyfejedelemben sem bízik,mivel ez is görög vallású, mint Szerbia, BolgárorszagiBosznia, Morea és Görögország lakosai, kik szerfölöttragaszkodnak hitükhöz és mindenkor készek volnánaka török rabszolgaság és zsarnokság alól felszabadulnaazután pedig a nagyfejedelem uralma alá kerülni.»szerfölött csekély és valóban csodának nevezhető,hogy a katholikusok még mai napig megőriztékhitöket.Bolgárország magában foglalja a hajdaniAlsó- és Felső Mőziát, Maczedónia legnagyobbrészét és Trácziát, mivel csak a Gallipoli-i tengerkörül beszélnek még görögül, Oláhország felé aDuna képez határt. A szakadárok szerint a királyiszékhely kezdetben Ohridában volt, a bolgárkirály Ohridából elűzetvén, Trnovoba tetteát udvarát; némelyek állítása szerint Bolgárországsokkal nsigyobb mint Szerbia, Bosznia,Dilmáczia, Horvát- és Magyarország együttvéve,a városok, mezővárosok, falvak, majorok menynyiségemegszámlálhatatlan, tehát mennyi milliólélek került a démon hatalmába. A törökök csaka nagyobb városokban és mezővárosokban laknak;csupán a Fekete-tenger felé találhatók a falvakban;a hegyes vidékeken és Zagorjében 1seholsem láthatók.Bolgárország a világ legszebb vidékeinekegyike; terjedelmes szántóföldek, mezők, magasbegyek, tisztavízü patakok és folyók, erdők ésligetek kellemesen váltakoznak. Gabona, bor,bivaly, juh, szarvasmarha, ló, arany, ezüst, ólom,réz, vas, hal, gyümölcs stb. bőven fordul elő. Ha•öolgárország valamely keresztyén uralkodóévolna, bármely európai királysággal kiállná aZagorjére nézve lásd: Brown E. utazását.

272versenyt, azonban a keresztyének halálos ellenségénekhatalmában van, ennélfogva Isten elrejtettea bányákat, melyek nem találtatnak megmint ezelőtt, tartsa meg azokat az Egek Ura valamelykatholikus uralkodó számára.A templomokon kívül sehol sem láthatószentírás, egyébiránt száz közül alig találhatunkegyet, ki értené a mit olvas, mivel iskoláik nincsenek,ha valaki egy kicsit megtanul olvasni,fizet valamit a vladikának, megházasodik és lelkészszélesz. Valamely kalugyertől vettem egybibliát, melyet szláv nyelven Moszkvában nyomtattak.A szakadárok nem igen járnak templomba,ha azonban az Isten házába ételt és italt visznek,mindnyájan elmennek és a sárga földig lerészegednek,a papok és szerzetesek pedig ivás tekintetébenmég hiveiken is túltesznek, tehát a vakvezeti a világtalant. A pápáról azt mondják, hogyarany szakáilát valamely szép római leány kedvéértlevágatta, szégyenből aztán nem mert elmennia hetedik zsinatra.A böjtökre igen sokat adnak, húst ugyan nemesznek, hanem mást háromszor négyszer is napjában.A püspökök többnyire görögök és jövedelmöketjanicsárok segélyével hajtatják be. A kelyhekleginkább ónból, a falvakon pedig fábólvalók. Egyházi könyveik alig vannak, az evangéliumokkéziratban 40 tallérba kerülnek. A dászkáloknaknevezett szerzetesek folytonosan könyveketmásolnak.273Ha a víadika valakit meg akar fosztani aSzentségek kiszolgáltatásának jogától, egyszerűenelveszi az illető pap sapkáját; a lelkész azonnalmegérti ezt és addig nem tehet semmit, míg asapkát vissza nem kapta.1640 aug. 24-én a síkságon fekvő Krajovába(Kraglevo) mentem, a város közelében a Zsil(Xugl) folyik, környéke igen termékeny, szőlőazonban kevés terem. Krajovában minden péntekennagy vásár tartatik, melyre még Konstantinápolybólis jönnek marhakereskedők. Itt nem laknakkatholikusok, hanem a pénteki vásárra hiveinkközül is sokan eljönnek, Szt. Bertalannapján egy oláhnak szobájában misét mondtam,mivel a szakadárok nem engedték meg, hogytemplomukban misézhessek. A szakadárok számatöbb mint 1000, számos fatemplomuk és egy kőbőlkészült csinos anyaszentegyházuk van, ezutóbbit öt kupola és egy harangtorony díszíti.Krajova a nagy bán, azaz a tartomány másodikfejedelmének székhelye. Egész Oláhországbancsak a fejedelem és a krajovai nagy bán mondhatki halálos ítéletet. Közelében gyönyörű ligetekközt, egy szerb és egy görög zárda látható.Aug. 26-án a Magyarországból jövő, hajózhatóOlt mellett fekvő Szlatinát látogattam meg,az oláh lakosok száma több mint 500, itt semlaknak keresztyének (azaz katholikusok,) hanem& vasárnapi vásárra sokan eljönnek. Szlatinátólmintegy tíz mérföldnyire találjuk Máté fejedelemRégi utazások Magyarországon. 18

274 275házait, e palota körül terül el Brankoveni falu,hol a nevezett fejedelem igen szép templomotépíttetett. A falu közelében valami rombadőltkolostor létezett, a fejedelem fölépittette és várszerülegmegerősíttette.Karakai városán is keresztül mentem, ittMihály fejedelem házainak romjai mai napigláthatók. Az oláh lakosok száma 700, egy kőtemplomonkívül a többiek fából valók. AzArdzsis folyó mellett, kies vidéken terül el Pitesti(Pitescti) városa, itt terem Oláhország legjobbbora, szép templomai és zárdái említésre méltók.Az oláhok száma mintegy 1000.1640 aug. 29-én Kampulungba érkeztem, aváros a hegyek lábánál, folyó mellett fekszik; ittrégi időktől fogva laknak katholikusok, kik származásukranézve szászok, 1de ma már nem beszélnektöbbé németül, hanem csak oláhul, számuktöbb mint 500; ezek hosszú ideig Luther eretnekségébensínylődtek, lelkészeik Erdélyből jöttekés megnősülhettek, még ma is él ama lelkészekegyike. A misszionáriusok azonban Isten segedelmévelés a fejedelem közreműködésével elűztékaz eretnek lelkészt, azután megtérítették a szegényeltévelyedetteket.Szept. 1-én Tirgovistbe, a havasalföldi fejedelmekrégi székvárosába érkeztem. A Jalomicza1Kampulungot (megkülönböztetendő a bukovinaiKimpolungtól), az erdélyi szászok ina is Langenaunaknevezik.a városon keresztül a Dimbovicza pedig annakközelében folyik. A fejedelmi paloták nem valamifényesek, de azért eléggé kényelmesek. A fejedelemudvarát hatalmas kőfal veszi körül, vaskapujáterős torony védi, hol éjjel-nappal őrt állanak.A palota mellett, a folyó közelében terül el avajda kertje. A katholikusok temploma 30 lépéshosszú és 10 lépés széles. Az általam mondottmisénél jelen volt egy magyar kapitány is, kiigen jól beszélt latinul. A ferenczrendiek 40 lépéshosszú és 14 lépés széles gyönyörű templomaazonban elhagyott és nemsokára romhalmazzálesz. A szakadárok száma 20,000, leginkábboláhok, azonban szerbek, bolgárok stb. szinténszép számmal találhatók. A török zsarnokság előlsokan menekülnek a vajda udvarába, mely nagyobbrészt szlávokból áll. A szakadároknak60 templomuk van, A nagy templom és a főzárdaegészen ólommal van födve. Itt is igen sok görögkereskedő tartózkodik.1640 szept. 3-án a Dimbovicza mellett, gyönyörűrónán elterülő Bukarestbe (Bukurescte)érkeztem. A város összes terein és útczáin fahídiélekészítmény látható, * mivel esős időben agyalogosok, lovasok és kocsik a sárba sülyednének.A fejedelmi palota a folyóparton áll, a pa-1«Questa cittá per tvitte piazze e strade ha oertiponti fatti di legno, perclié fa molto fango nel tempódella pioggia.i) stb.18*

lota egy része a folyó fölé van építve, 1és e palotánkell keresztülnaenni a túlsó parton elterülőkertbe. A kapu feletti toronyban folytonosan őrségtartózkodik. A fejedeleni ezelőtt mindig itt lakott,jelenleg Tirgovistbe költözködött, a katonákatcsaládaikkal együtt ez utóbbi városba rendelte,hol házakat építtet velők. Bukarestben nem voltkatholikus templom, nemrég azonban néhánykereskedő a Boldogasszony tiszteletére 10 lépéshosszú és 5 lépés széles kápolnát készíttetett. Bukarestnekállítólag 12,000 lakóháza, 100,000 lakosaés 100 temploma van. A Duna felé eső részén, adombon, szerb betűkkel teleírt fehér kőkeresztlátható. E domb alatt a Máté fejedelem általvívott ütközetben elesettek tetemei nyugszanak.Máté ugyanis a moldvaiak és tatárok elleni győzelmétmegörökítendő, az eltemetettek sírja fölékeresztet állíttatott.A szerfölött termékeny Olábországot délen aDuna, északon az erdélyi hegység, nyugatonpedig ugyanazon hegyláncz határolja, ugyanis aBalkán a Dunát átlépve egészen körülveszi Bolgár-és Oláhországot, 2azután az erdélyi határonMoldva felé húzódik. Az ország csaknem egészensík, csupán a folyók és hegyek közelében emel-1«Anzi sopra il fiume sta uca parte del dettopalazzo.s2Ez természetesen tévedés, hiszen mindenki tudja,hogy az erdélyi hegyek nem tekinthetők a Balkán folytatásán!.277kednek dombok. A Dunamenti vidék fátlan, azonbanegy napi utazás után, sűrű erdőkbe jutunk.Mindennemű gabona rendkívüli bőségben terem,az oláhok azonban nem sokat törődnek a földmíveléssel,hanem csak a saját szükségletök számáratermesztenek, többnyire lóval szántanak; asíkság folytán igen sok kocsit tartanak.Az itt ásott sót egész Törökországba széthordják.Az arany- és ezüstbányák azonban parlagonhevernek mivel a Nagyúr előre követelné az éviadót; vasat és rezet nagy mennyiségben ásnak.Tirgovist mellett, a földben bizonyos fekete anyagottalálnak, ebből gyertyát készítenek, ezenkívülszurok is fordul elő. Szőlő csak némely vidékenterem, a bor különben sem valami tüzes; azoláhok mézből és kölesből italokat készítenek, akölesből csinált italt bragának nevezik.A hegyek alatt elterülő vidékeken temérdekkörte és szilva terem, itt valóságos gyümölcserdőkléteznek. A vajda a Nagyúrnak óriási adótfizet, a katonaság és az udvartartás szintén rengetegpénzt nyelnek el, ennélfogva a szegényalattvalók többet szenvednek, mintha török uralomalatt volnának; mind az által szabadonépíthetnek templomokat, kolostorokat és tarthatnakharangokat, szóval teljes vallásszabadságotélveznek. Az oláh papok és szerzetesekcziril betűkkel nyomtatott szláv könyvekbőlolvasnak, azonban nagyon kevesen értik azt,a mit olvasnak. Az oláh nyelv különféle nyel-

278vekből alakult, az olasz és szláv elem azonbantúlnyomó benne, 1 különféle szavakat összekevernekés eltorzítanak, mind az által egészensajátságos nyelvet beszélnek.A kolostorok igen gazdagok és az atbosi zárdák(li monasterij di monte santo) alá vannak rendelve,a zárdafőnökök (Egumani), selyemruhábanjárnak és hintóban utaznak. Minden zárdánaknéhány czigány (oingano) családja van, ezek szántanak,vetnek, kapálnak, barmot őriznek; a czigányasszonyokpedig mosnak, söpörnek, kenyeretsütnek, súrolnak, tisztogatnak, szóval mindenneműbelső munkát végeznek. A czigányok abojárok jobbágyai lévén, a íőurak, ha kolostorokatalapítanak, mindig néhány czigány családot isadományoznak.Mihály (Mihagl) fejedelem idejében, némelyekállítása szerint 14,000 falu volt Oláhországban,jelenleg pedig nem sokkal több van 2000-nél,mivel a törökök és a tatárok több ízben feldúltáka tartományt és igen sokan Erdélybe menekültek.Könyveiket Moszkvában, Velenczében és Erdélybennyomtatják, azonban néhány már az országbanis készült; 2legtöbbre becsülik a velenczeinyomást.A fejedelem fényes udvartartása is említésre279méltó; reggel, délben, továbbá nyilvános kihallgatáskorés este mindig megszólalnak a kürtök.Az alattvalók, — a papok kivételével, — mindigletérdelni tartoznak, ha a fejedelemmel beszélnek.A jelenlegi fejedelmet Mátébak hívják, gyermektelen,öreg férfiú, a keresztjén uralkodókkedves barátja, számos kolostort építtetett és igensok templomot kijavíttatott.1«La lingua Valacca é di di verse lingue raocolta,ma italiana et slava sono le principali.»2Tirgovistben.

281XXV.Reychersdorf György. Moldva leírása. 1550.Havasalföld leírásához csatolom még Moldváétis, hogy a mai Ruménia egész területénekrégi állapota teljesen föl legyen tüntetve.(iMoldva főfolyói a Moldva, mely az országelnevezésére okot szolgáltatott és Dnyeszter (Nef^_ter), mely Khotin várát érinti, "SzüíanTpédigDnyeszter-Fehérvárnál 2(Nester Feirwar) ahér-tengerbe (maré album) ömlik.1Lásd: lierum Hunf/arimrum scriptwes varii. Ed.*Bongars. Frankfurt, 1600. 585 lap. {8Dnyeszter-Fehérvárt ma Akkermannak nevezik;itt az 6 -korban Tyrasz nevű görög gyarmatváros állott;

282 283Iférfi korában a többiektől megkülönböztethetőlegyen. A testvérek egyébiránt folytonosan harczolnakegymás ellen. Moldvában a folyókon csaktutajok segélyével lehet átkelni. Néha azonban,különösen a fejedelem utazása alkalmával, kisebbhajókat is használnak.A moldvai vajdák iszonyú kegyetlenül bánnakalattvalóikkal, bármily csekély kihágást rettenetesenbüntetnek, hogy makacsságukat megpuhítsák.Moldva különben igen szép ország, síkságok,hegyek, völgyek, erdők stb. folytonosanváltakoznak; kőfallal körülvett várai közül nevezetesebbeka magas hegyen álló Njemczu, továbbáa Dunába ömlő Szeret (Zered) folyónál levő Román(Roman-wiwar). A Duna ^mellett is van kétváros, ú. m. Braila (Barilla) és Galacz.Moldva semmiben sem szenved hiányt; vannakezüst- és aranybányái, szántóföldei, halastavai,szőlőhegyei stb. A magyar aranypénzek, atörök asperek egyaránt forgalomban vannak.Moldvából Mármaros, Munkács és Bereg feléhaladva, eleinte terjedelmes és kies mezőket találunk,itt csak az egyetlen Prut (Brwth) hajózható,azután magas és meredek hegyeken, szerfölöttveszedelmes utakon mehetünk tovább, némelyhelyen csak egyetlen lóval járható ösvénynyelkell megküzdenünk. A moldvai és havasalföldivajdák, kegyetlenségük és zsarnokságokmiatt ritkán uralkodnak sokáig, mivel alattvalóiktöbbnyire orozva meggyilkolják őket. A moldvaiakműveletlenek és vadak, a saját módjukszerint begyakorolt hadakozáshoz azonban kitűnőenértenek, dárdákon és pajzsokon kívül, íjakkalés kardokkal is föl vannak szerelve, mindeztpedig igen jól tudják kezelni.*

285XXVI.Tollius Jakab utazása hazánkban 1660-banés 1687-ben. 1Tollius Jakab született Utrechtben, meghaltugyanott 1696 jun. 22-én. Eleinte goudai gimnáziumiigazgató volt, később orvossá lett. 1679-benduisburgi egyetemi tanárrá választatott. A bölcsekkövének föltalálása végett beutazta Német-, Magyar-és Olaszországot, mindenütt különösen abányákat tanulmányozta. Utazásait barátaihozintézett levelekben írta meg.I. FEJEZET.Utazás Gráczból gr. Zrínyi Miklóshoz. 1660.((Gráczi tartózkodásom alatt igen sokat hallottamZrínyi Miklósról, kinek a törökök ellenintézett gyakori és sikeres támadásai az egész1Jac. Tollii, Epixtolae Itinerariac, ed. ChristiatmsHennenius. Amsterdam 1700.keresztyén világban örÖmbirek gyanánt fogadtattak,a törököknél p.dig a Zrínyi nevet rémülettárgyává tették. A világhírű hős megismerésétgr. Pöttingennek köszönhetem, ö ugyanis kedvesrokonát meglátogatni szándékozván, barátságosanés nyájasan meghitt, hogy menjek vele Csáktornyára(Czackothurnum). Két kézzel ragadtammeg a kedvező alkalmat és három nap múlvamár útban voltunk gr. Zrínyi vára és székhelye,t i. Csáktornya felé. Az egész vidéken mindenüttbőségesen terem a gabona és bor, Ceres és Bacchusugyancsak jól versenyeztek egymással. ÚtközbenRadkersburg (Rackelsburgum) városkátérintettük, távolról pedig Stridót, Szt. Jeromosszülőhelyét pillantottuk meg.Csáktornyához közeledve, hirnököket küldtünkelőre, hogy gr. Zrínyit megérkezésünk időpontjárólértesítsék. Ennélfogva midőn a vártólmintegy ezer lépésnyire voltunk, lóháton hozzánkvágtatott és rokonát üdvözölte, azután kocsiraült; nemsokára a palotába értünk. A várigen szép, terjedelmes és jól megerődített, mindenoldalról falak és árkok veszik körül. Csupána falu felé eső része függ össze a szárazfölddel.Valóban jól esett a környeskörül látható mtíveletlenségközepette, gyönyörű épületeket, fényesbútorokat, nagyszerű kényelmet, tisztaságot ésművelt, olvasottsággal bíró családot találhatni.Az oszlopcsarnokokban a törököktől zsákmányulejtett fegyverek, ú. m.: íjak, tegezek, buzo-

286gányok, paizsok stb. voltak elhelyezve, azonbanmindezeket túlragyogták a dömöczki aozélkardok,melyeknek aranynyal és drágakövekkel kirakottmarkolatai és hüvelyei, gyönyörű látványt nyújtottak.A tornáczban fölaggatott véres törökzászlók a számtalan győzelmet hirdették. A grófnakhőstetteit szép festmények örökítették meg.A harmadik és negyedik napon a híres könyvtárt,azután a fegyvertárt szemléltük meg, hol azágyúknak, bombáknak, lándzsáknak, kardoknak,puskáknak szeri-száma nincs. A kincstárban gyönyörűpénzgyüjteményt láttam, Nagy Sándor,Otho, Vitellius stb. pénzei gazdagon vannak képviselve.A királyok, fejedelmek és egyéb híresférfiak esztergályozott, apró, kerek képei szinténigen csinosak. Ugyanitt láttam Luther Mártonnakés feleségének csinos kivitelű képeit. Ezutána valóban elbájoló, pompás kertbe vezettettünk;ilyennek képzelem a régiek által dicsőített Alcinous-félekertet.Másnap vadászni mentünk, zsákmányunk nagyrészét őzek, nyulak, fürjek es foglyok tették ki.Ezután a hős grófnak összes lovait elléptettékelőttünk. Gróf Zrínyi leginkább egy élemedettkorú lovat dicsért, melyet igen soká használt.Az említett ló a leghevesebb széllel is versenytfutott és a törököt már negyedmérföldnyiről megszimatolta,ilyenkor nyerítéssel és lábdobogássaladott jelt urának, miáltal igen jó szolgálatot tett.A Dráva túlsó partján levő Varasdot is meg-287tekintettem, a város a török hatalom feltartóztatásánakszempontjából igen fontos, azonban terjedelmétés szépségét tekintve, Grácz mögött nagyonmessze elmarad. A Dráva folyó körülbelöloly széles, mint a Waal (Vahalis), a rhéti alpokbólered és Pécs környékén a Dunába ömlik.Az itt látható számos római régiség közülcsak egy kőkoporsót említek föl, ezt, midőn felbontották,égő lámpát találtak benne, azonban alevegő hatása folytán rögtön kialudt. A holttestteljesen épnek látszott, de a legcsekélyebb érintésreporrá omlott össze; a kőkoporsó zöld szurokkalvolt összeragasztva.*II. FEJEZET.Tollius J. utazása 1687-ben.Ez utazás a Vratiszláv- és Brown-féle utazásokkal,útirányra nézve teljesen megegyezik, sőtTollius a bányavárosokat is meglátogatta, mindeztpedig Brownnál tüzetesen és terjedelmesenföllelhetjük, ennélfogva itt csak fővárosunk 1687.évi (tehát a visszavétel után következő évből) leírásátközlöm.«Váczról elindulva, csakhamar föltűnt a magasdombon álló Buda, fehérlő falaival, tornyaivalés templomaival. Már a távolból üdvözöltema nemes királyi várost, melyet már oly régóta

288vágytam megláthatni. Minél közelebb jutottam,annál inkább csodáltam a császár szerencséjét,mely ily erős és gyönyörű várossal ajándékoztameg őt. Midőn a Pest és Buda közt levő hídhozértünk, először Pest városába mentünk, mivel azostrom folytán földig lerombolt Budán alighatalálhattunk volna szállást.Három nap alatt minden nevezetességet megtekintettem.A hajdan oly büszke és pompás várés város a rettenetes ágyúzástól teljesen romhalmazzávolt lőve, az egész városban egyetlen épházat sem találtam. A hajdan oly szép és fényesSzt. István templomban és a híd közelében levőtörök mecsetben, valamiot a belső vár kapujafölött török feliratokat találtam. A várat a várostólkettős kőfal választja el. A városnak a vár felé/eső része két útczából, a távolabbi része pedig,/hol a hegy szélesebbé lesz, három útczából áll.A falak régi divatúak, de azért erősek, az árkölmélyek. Három kapu létezik, melyek egyikeÓ-Buda felé van, a császáriak ennek közelébenrontottak be az összelövődözött falakon. A várost ..hajdan két külváros díszítette, még pedig mindkét/ oldalról, a székesfehérvári oldalon létezett külvárosnakma már nyoma sincs, a Duna mellettinagy külvárosban néhány házat már kijavítaniés újjáépíteni kezdenek.A romok közt és a pinczékben görög vallápú,műveletlen, durva és visszataszító ráczok laknak,kiknek főfoglalkozásuk a vízhordás, mivel a várbanlevő kutak a törökök által betÖmottek vagypedig a. romok által bedugultak.A dunaparti külvárosban létezett számos mecsetetrészint lerombolták, részint tárházakká éscsűrökké alakították át. A még ferínalíók közülegyiknek tornyába fölmentem, hogy onnan a környéketjobban áttekinthessem. Csekély íáradságouiutbő siker koronázta. A Szt.-Gellérthegy alatt fés O-Buda felé molcg fürdők léteznek, mindeze- |ket tüzetesen megtekintettem. 1Budára magyarembernek nem szabad lábát betennie, a ráczoknak,különösen pedig az asszonyoknak meg voltengedve a ki- és bejárás. A dunai híd 57 hajóbóláll és körülbelől 10,000 láb hosszú.Pest négyszög alakú és középszerű város, jólleheta tavalyi ostrom alatt szintén igen sokatszenvedett, mind inkább helyreáll és lakossága isjobban szaporodik, mint Budáé, mivel a síkságonterül el, tehát a Duna kihasználásához előnyösebbhelyzettel bír. Miután mindent megtekintettem,1087 június 23-án eltávoztam a magyarkirályok hajdani székhelyéről.!)1A buiLii fürdők leírását már Vratiszlávnál ésBrowimál közöltem.Kégi utazások Magyarországon. 19

Brown útleírása, az itt közöltek közt nemcsaka legterjedelmesebb, hanem egyszersmind a legérdekesebbis, mivel az angol utazókat jellemzőéles megfigyelés, nála teljes érvényében nyilvánul.XXVII.Brown Eduárd utazása. 1669—70.Brown Eduárd született Norvicbben 1642-ben,tanulmányait Cambridgeban és Oxfordban végezteaz orvostudori oklevelet ez utóbbi egyetemennyerte el 1667-ben. Ezután Kelet-Európában na- '.jgyobb utazást tett és ezeknek befejezése utánLondonban telepedett le, később II. Károly királyorvosává, 1682-ben pedig a Szt. Bertalan-kórházigazgatójává lett. A londoni orvosok kollégiuma1705-ben elnökévé választotta, meghalt 1708-ban. .Útleírásának angol czíme : «Account qfsereval \travels in Hungária, Scrvia, etc. London, 1673. ;Az eredeti angol kiadást meg nem szerezhetvén, ?kénytelen voltam a franczia kiadást feldolgozni, |]ez utóbbinak czíme : «Relation de.plusio.urs voyages j"faits m Hovgric, Servie, Bulgarie et Thessaíie.'Paris 1674.I. FEJEZET.Magyarország általános leírása.Hogy Magyarország nagyszámú bányái, fürdőiés ásványvízforrásai tekintetében Európa összesországait mennyire fölülmúlja, arról külön fejezetbenfogok szólni. Itt csupán mindenekelőttkijelentem, hogy Magyarországban nemcsak sokbánya, stb. létezik, hanem egyszersmind egészEurópában itt vannak a legjobb folyók és nincstöbb ország a világon, hol annyi patakot talál*'hatnánk.Ha kelet felé fordulunk, a nagy Tisza (Tibiscus,Teiase) folyót látjuk, mely Mármaros (Maromorus)tartományban a Kárpáthegység tövében ered, aMaros (Mariscus, Marisa) es egyéb számos folyófölvétele utón, Pétervárad (Veradine-SaintPierre)és Belgrád közt, a Dunába ömlik.A-A Erdélyben és Magyarországban levő bányákbanásott kősót, a Tiszán lefelé szállítják, azutánPedig a Dunán egész Pozsonyig is fölfelé vontatják,azonban még sokkal messzebb is el vinnék,ha ez meg nem volna tiltva és nem akadályozná19*

203az osztrák só elárúsítását, melyből a császárnakjelentékeny jövedelme van, valamint a Dunánlefelé Szerbiába és a szomszédos országokba szállítottsóból is.Nyugaton a Stájerországból eredő Rába (Arabo,Eab) folyót látjuk, ez szintén a Dunába ömlik.A Kába maga is sok folyót vesz föl, ú. m. a Lapincsot(Lauffuinz), a Pinkát (Pica) és Gyöngyöst(Guncz) stb.; azonban sokkal nevezetesebbé teszia folyó mellett levő Szt. Gothardnál vívott ütközet,1melyben az Ahmed nagyvezér alatt állotttörök hadsereg nagy vereséget szenvedett a császáriaktól.Győr városában időzósem alatt, sokanbeszélték, hogy számtalan ember és ló hullájátlátták úszkálni a folyón.A déli részeken a gyönyörű Dráva folyik, ezSalzburgban ' 2(Salztburgland) a régi Noricumegyik alkatrészében ered és Karintián, valamintMagyarországon keresztül baladva,Erdőd 3 vagyisa régi Teutoburgium közelében egyesül a Dunával.Hosszúsága mintegy száz mórföld (lieue).A Mura folyó a Drávái a ömlik. A Dráva folyótnem messze forrásától, elég nagynak találtam,ugyanis a túlsó partra akarván átmenni, egész avillachi hídig kellett kerülő utat tennem, ezen-1A szentgothárdi ütközet 1G64 augusztus 10-éntörtént.2Nom Salzburgban, hanem Tirolban.;iNem Krdődnél, Inneni az ettől nyugotra fekvőiDráva-Szarvasnál.kívül Karintiában Klagenfurt és a Leubel begyközött, még egyszer átkeltem rajta, két fahíd ésa kettő közt levő szigetecske segítségével.A Drávától délre, a széles Száva látható, melyKarintiában* ered, számos nagy mellékfolyót veszföl és száz mérföldnyi (lieue) folyás után, Belgrádnála Dunával egyesül. A forrásához közel fekvőcsinos Krainburg (Carnodunum, Crainbourg) városnál,igen szépnek találtam, további folyásában,néhány igen szép szigetet képez, ú. m.: Otozeczet(Metubaris) a régi Sirmiumtól nyugatra és a sziszekit(Sigestica, Sissex) Zágráb (Zagabria) közelében,ez utóbbin hajdan igen erős és hires városállott. A régi rómaiak az árukat Nauportusba a ésonnan Siges-ticába (mai Sziszek) szállították, akülönböző tartományokban történendő elárúsításvégett, vagy talán inkább az azokban levő helyőrségekföntartására. A Dráva és Száva közt, félszigetalakú vidék terül el, hová Szolimán szultánvisszavonult, míg Belgrádba érkezett, midőn400,000 emberrel Bécs bevételét nem vihette véghez,mert nem mert szembeszállni V. Károlycsászár hadával.Magyarország északi részében is van néhányfolyó, mely a Lengyelország felé határfalat képezőKárpát hegyekből ered: ilyen pl. a Garam, melyEsztergomnál ömlik a Dunába, továbbá a VágKrajnában.Nauportus = Ober-Laibach,.

294(Wag, Vagus), mely Komárom (Comara) felettvégződik. A szemtanú Stuckius azt állítja, hogyez nem kisebb a Pó folyónál; magam pedig atorkolatától 17 mérföldnyire fekvő Galgóczuálláttam, hol igen szép híd van rajta. E várostóljóval északra és eredetéhez közelebb másik hidatláttam Trencsénnél, mely igen szép város és azegész vidékén igen sok látogatott fürdője és ásványvízforrásavan.A Duna (Danube, Donnau) Magyarországközepén keresztül, folyásának legnagyobb részétteszi meg, ugyanis a Svábországban fekvő Ulmtólkezdve, hol hajózhatóvá lesz, Ingolstadt Rege.nsburg,Straubing, Passau, Lincz és Bécs mellettelhaladva, Pozsonyhoz (Presbourg) ér, ezutánMagyarországon keresztül Belgrádig 100 mérföldnyi(lieue) utat tesz meg, de hogy ne legyeknagyon hosszadalmas, néhány szót fogok mégróla szólni: Szerbián, Bolgárországon, Oláhországonés Moldván keresztül folyva, a Fekete-tengerbeömlik, miután több mint hatvan szép folyót vettföl és túlzás nélkül 500 mérföldnyi (lieue) utattett meg. Bizonyára ez az oka annak, hogy a rómaiakkét nevet adtak neki,t. i. az Ister és Danu-|bius elnevezéseket, melyeket a nagy folyam két|.különböző részeire alkalmaztak.Ámbár én a Dunának (Danube) legnagyobrészét láttam még sem mondhatom teljes biztossággal, hogy az Isiért is láttam volna, ugyaniStrabo szerint, az Ister elnevezés Alsó-Mösiába;295vagyis inkább Bolgárországban kezdődik Axiopolis1közelében, Appianus szerint azonban aSzáva torkolatánál, tehát Belgrádnál, ha ez utóbbiigaz volna is, mégis nagyon keveset láttam belőlemivel innen Szerbiába folyik tovább, én pedigügyeim miatt kénytelen voltam Isszardzsiknál(Hissai'gich) eltávozni tőle. Azonban még az isbizonyítja, ho-jy itt kezdődik az Ister t. i. a régiekolyanokat írtak erről, a mit a Dunánál (Danube)nem vehettem észre.E nagy folyókon kívül van még néhány, melyeketPlinius fölemlít és fluvii non ignobilesnévvel illet. Jeni vagy Nova Palánkánál láttam aSárvíz (Sarvizza) vagy Orpanus folyót, melyVeszprémnél ered. és Székes-Fehérvár mellett elhaladván,a Dunába ömlik. Láttam továbbá Vukovárnál(Walcovar) a Vuka (Walpo) vagy Vulpanusfolyót, mely a Szolimán által elfoglalt Valpó városafölött ered. 2Végül nem akartam e vidékrőleltávozni a nélkül, hogy a Boszut (Bosneth) vagyBacunthus folyót meg n.' tekintettem volna, ez arégi Sirmium mellett, a Szávába ömlik. 3Minthogy ez országban sokkal több folyó vanmint a többiekben, a lakosoknak számos jelentékenyés szép hidat kellett építeniök. Esztergom1Spruner szerint Galacz, Forbiger szerint Basszova.2A Vuka folyó nem Valpó táján, hanem Podgoracstóldélnyugatiba Paucaje falunál ered.3A Boszut folyó Racsa közelében, Boszut falunálÖmlik a Szávába, tcliát nem Mitrovicza mellett-

290 ír.és Párkány (Barchan) közt, a Dunán igen széphajóhíd van ez az első, melyet a bécsi nagy fahídután láttunk, ennek elkészítéséhez több mint2000 fatörzset használtak föl. A Sz. Endre szigetpartján, Verőoze (Virovichz) közelében valamiromhadölt építvény maradványait látván, annakminemüsége iránt kérdezősködtem, mire a törökökazt válaszolták, hogy ott hajdan kőhíd létezett.Minthogy az itteni lakosok a hajóhidak kényelmesmivoltáról meggyőződtek, a hajóhidakatoly ügyesen állítják össze, hogy a kis és nngyhajók egyaránt könnyen áthaladhatnak, mivelgyorsan átjárást nyitnak nekik, a ki e hajóhidakatlátta, nem fog többé csodálkozni a roueni ésgrenoblei hidakon. Buda és Pest közt van a legszebbhajóhíd, melyet valaha láttam; ha Zsigmondkirály elég hosszú ideig élt volna és ezélját,azaz az itten létesítendő kőhíd építtetését elérhettevolna, bizonyára nem léteznék Európábanehhez fogható híd. Kalocsánál a hajdani érsekivárosnál is van hajóhid. Vukovár (Walcovar)mellett a Vnka (Walpo) folyón szintén szép hídvisz át, azonban mindezeket fölülmúlja az Eszéknél,vagyis a hajdani Mursánál a Dráván és amocsarakon (Fenns) épített híd. Ez körülbelől„*két mérföld (lieue) hosszú, öt tornya van és igentjó karban tartatik. Ivenként 9 vagy 10 nagy fa-1törzsből álló czölöpsor támogatja. Gr. Zrínyi |(Serin) Miklós a legutóbbi török háborúban e jhídnak egy részét leromboltatta, azonban kissé]lejebb hajóhidat építettek, melyen 1669 szept.-ben mentem át. A törökök nem akarták többéugyanazon helyen újjá építeni, mivel a czölöpöknekvizben levő és a tűztől megkímélt részei olyerősen állottak, hogy nem bírtik azokat kihúzni.A török hadsereg e hídon jött Magyarországba, aszerencsétlen Lajos király itt szándékozott visszatartani a törököket, kik Szolimán vezetése alattbenyomultak, vé»re Zrínyi Miklós a legutóbbiháborúban a híd elégetése által meg akarta akadályozni,hogy a Magyarországon harczoló nagyvezérsegítséget kaphasson.Valamint a Duna felső- és közép folyásán ezekenkívül, még számos híd létezik, a folyamnakIster nevű alsó folyásán is építettek hajdan hidakat;ugyanis Dárins perzsa király az IsternekOstium sacrum lnevű torkolatánál hajóhidat készíttetett.Niczefor pedig azt állítja, hogy Konstantinköhidat építtetett, de legszebb és legnevezetesebbvolt a Hadrián császár által építtetetthíd, 2 melynek leírását Diónál olvashatjuk, enneknémi maradványai a Belgrádtól hét mérföldnyirefekvő Szeverin közelében, mai napig láthatók. 81Ma: Sz. György ág.2Hadrián nemcsak hogy nem építtette, hanemBzámos író állítása szerint leromboltatta a nagyszerűhidat.aTurn-Szeverin és Kladovo közt. A híd építőjedamaszkuszi Apollodorus volt, ugyanaz, a ki által Trajána többi nagyszorű építkezéseket is létrehozatta.

i'osA hidat húsz kőoszlop tartotta,mindegyik oszloj)—.az alapot nem számítva, — száz lob magas volt.Szélessége 60 láb, az oszlopok közti távolságpedig 10 láb volt, végül az egészet ivek tartjákössze, melyeken e fölírat olvasható :ProvidentiaAug. verepontificis virtus Eomana,qu:d non dómat? sub jugum ecce rapitur etDanubius.A rómaiak ennek emlékére számos érmet verettek«Danubius)) felirattal. Ezek nem épen ritkákaz itteni vidéken és néhány ezüstből készültetkönnyen találhatni.Nincs folyó, mely annyi népes és nagy szigetetképezne. Igen szép a Visegrád (Vicegrade) ésVácz közt kezdődő Sz. Endre sziget. Ettől délreBudán alól kezdődik egy másik, 1melynek közelébenAdony is (Adom) fekszik, ennek területe13 mérföld (lieue), tebát nem kisebb Man szigeténél,2néhány falu is van rajta. Mohács mellettés a Dráva torkolatánál is van egy-egy sziget, 3vé.re Belgrád mellett mintegy harminczöt évvelezelőtt még nyoma sem volt ama szigetnek melyetma teljesen fák borítanak és a jövő majd megfogja mutatni; vajon hasznára vagy kárára leszez Belgrád városának. A törökök oly jól befészkelődteke vidékeken, hogy semmitől sem félnek1A mai Csepelszigeten egy mezőváros és 9 falu van.2Man sziget területe 588 Q km.3A. Mohács melletti szigetet Margittá szigetnek isnevezik.299és rcm törődnek az őket érhető esetekkel. A Lajta(Leyta) Ausztriát a szomszédos országtól választjael; a Csalóköz (Slmt) vagy másként Insula cituorum,legkultiváltabb az összes szigetek közt ésmindegyiknél nagyobb, mivel számos derék város,mint Komárom, Somorja (Samarien) és ezenkívüligen sok mezőváros és falu van rajta. Átutazásomkorigen népesnek találtam ; a törökök, tatárok ésa lázongó alattvalók ellenséges támadásai visszaveréséreeléggé jó állapotban van.Valamint egyetlen folyó sem hosszabb aDunánál, ép úgy egy sem szolgáltathatna annyihadihajót mint ez. A császár sok jó hajót készítettPozsonyban, Komáromban és Bécsben, holmindenkor számos hajó áll készenlétben. A törökökpedig Esztergomban, Budán, Belgrádban ésa többi dunai városokban tartják naszádjaikat.A nagy Mohamed Belgrád ostromához 200jól fölszerelt kis és nagy hajót hozatott, a magyarokpedig annyit bocsátottak le Budáról, hogyvéres ütközet után, az ellenség hajói közülhúszat elfogtak, a többit pedig az ellenségestálior felé űztek, miért is Mohamed a hajók felgyújtásátrendelte el, nehogy ezek is az ellenséghitalmába jussanak. A keresztyéneknek Budaostrománál is igen szép hajóhaduk volt, azonbangr. Kegensdorf vezérlete alatt kudarczot vallottak,ugyanis a keresztyéneknek 24 fregátájuk, 80 kisebbbárkájuk és száz szállitóhajójuk volt, nem számítvaa többi nagy hajókat. Hodder Farkas a.

"00301hajóhaddal igen nagy szolgálatot tett urának,midőn Szolimán Bécset ostromolta, ugyanis Pozsonybólkiindulva elsülyesztette a török hajókatés hadigépeket, melyeket Budáról az ostromhozküldtek.A számtalan folyón kívül, néhány elég nagytó is létezik, ilyen pl. a Balaton (Platsée) vagymint a régiek nevezték Volcea; ezen igen nagyterjedelmű tó Veszprém és a Dráva közt fekszik.Partján megerősített helyek vannak, melyek hajdanföltartoztatták Szolimán katonáit, kik Budátóla tóig mindent kiraboltak, fölgvujtottak éselpusztítottak. A Fertőtó (Mer de Newsicíler) szinténa Lajtától keletre terülvén el, ezt is föl kellemlítnem. Ennek hossza hét német mérföld, szélességepedig három; a városnak, 1melytől a tónevét (t. i. német nevét) veszi, csak egyetlenútezája van, mögötte azonban a hegytetőn várkastélyáll, honnan az egész tavat könnyen áttekinthettem.A törökök és tatárok a JBocskay(Botscay) zavargások alatt, a tó környékén 14 fa- 'lut fölperzseltek. A magyarok e tavat Terteunek,Plinius pedig Peisonak nevezi; ez Bécs ésSabaria (Szt. Márton szülővárosa) közt terül el.Nincs szebb róna mint a paraguayi (Paragué)Pampas (Pampus), mivel ennek hossza csaknem700 mérföld (lieue), azonban Narborough kapi-1Nezauler németül Neusiedel városkáról a Fertő ... ]tavat németül Neusiedlet Seenek nevezik. i |itónytól, a híres hajózótól hallottam, hogy a La-Plata folyótól a Magellan szorosig mindenüttsíkság terül el. Muszka- és Lengyelországban isvannak gyönyörű síkságok, de mivel nagyobbrészt fával födvék, szépségűket nem lehet jóláttekinteni. A legszebbek, melyeket Angolországbanláttam, a salisburyi, lincolni és newmarketi,ezek azonban csak hosszabbféle sétahelyek amagyarországi rónaságokboz képest. Az ausztriai• síkság, t. i. a Bécstől Semmeringig (Simanern)húzódó síkság, szintén eléggé terjedelmes. ÁmbárMagyarország felső részein sok hegy é* erdő létezik;mind az által az alsóbb vidékeken sok szépróna terül el; ugyanis Bécstől Belgrádig, azaz130 mérföldnyi (lieue) utamban, egyetlenegyhegyet sem láttam és sokszor tengeren képzeltemmagamat, mivel semmiféle emelkedést nem vehettemészre, erdőt pedig csak Tata környékénláttam. De ha jobban meg akarjuk vizsgálni esíkság terjedelmét, azt fogjuk találni, hogy Bécstőlkét német mérföldnyire o.melkedö Kahlenbergtőlvagy Cetiustól Belgrádig és a Duna menténOláhországig terjed, így tehát az Ágra ésLahore (Kelet-Indiában) közt elnyúló síkságnális nagyobb. Minthogy Magyarországon szép ésnagy rónák vannak, igen kényelmesen lehetutazni bizonyos fedett kocsikkal, melyek a kocsisonkívül, két embert visznek. Ezekbe két, háromvagy néha négy lovat is befognak és bennök igenkényelmesen lehet feküdni, így utaztam Budától

362Belgrádig a nagy rónaságon és a szép zöld mezőkönkeresztül, különösen a gyönyörű Sirmiumvagya mint jelenlegnevezik a Szerémség (Schremnia)tetszett nekem.Nincs ország, melynek annyi nagy városafeküdnék a Duna mellett, ugyanis Ulmtól Belgrádigtíz jelentékenyet számítva, ebből négyMagyarországra jut, ú. m. Pozsony, EsztergomBuda és Belgrád. Szerinteni az egymással szemköztfekvő Buda f s Pest legszebbek az összes "dunaparti városok között.Mivel az országnak több folyója van, mintbármely másnak, ezért itt a halak is nagyobbbőségben fordulnak elő. A Tisza folyó e tekintetbenlegelső egész Európában, vagy ha szabadmondanom az egész világon, ezért a lakosok aztmondják, hogy a Tiszában csak hal és víz van.A Bodrog (Bodrac) folyó, mely Tokaj (Tockay) :közelében a Tiszába ömlik, szintén annyira hal-'dús, hogy a lakosság állítása szerint, nyáron sekélyvízállás mellett, a sok haltól megdagad &folyó, ez pedig nem oly kicsiny ugyanis, ha hihetekama egyénnek, ki csak a kedvemért néztemeg, harmincz öl (brasse) széles és kilencz öl mély,azonban nem igen lehet benne hálóval halászni.A nagy halbőséget a folyóknak a sóbányákkalvaló földalatti összeköttetésének tulajdonítják,mivel ezáltal rendkívül fokoztatik a halak szaporasága.A Dunában a pompás pisztrángokon, süllőkönés a világ legkitűnőbb pontyain kívül, még303számtalan egyéb halat is fognak, nevezetesebbeka görgöcse vagy kövi ponty, fehérkeszeg, durbincs,sügér, kecsege, kárász, lazacz, csík stb.Továbbá a csukánál sokkal nagyobb halat isfognak, melyet ők harcsának (Scheyden, SilurusGesneri) neveznek, végül az év bizonyos szakábantemérdek viza (Husones, Hausones) jelenikmeg, ez a tokhoz hasonló ízletes hal, néha húszlábnyi hosszúságot is elér. A halászatra különhelyek, a Duna partján pedig raktárak vannak.A legnagyobb raktár Komáromon felül, a Csalóközönvan. A legnagyobb halászatot azonbanOláhországban Kilia lkörnyékén űzik, hol a halakatbesózzák és külföldre küldik.Valamint a folyók telve vannak halakkal,épen úgy télen madarak lepik el annak felületét;hattyúkat ugyan nem láttam a Dunán, de annáltöbb másféle temérdek madarat, sőt Belgrád közelébennéhány gödényt is.-. A folyók rendkívül sok halat szolgáltatnak alakosságnak, a föld pedig az élelmi szereket nagybőségben hozza létre, főkópen a bort és gabonát.Nincs is sehol jobb kenyér egész Európában,mint ebben az országban. A kenyeret jól meggyúrjákés megdagasztják, mi által könnyenemészthetővé, egészségessé és ízletessé lesz. Minda mellett oly olcsó, hogy két penny ért annyitkaphatni, mint Angolországban 12-ért. A törö-1Kilia ma Oroszországé.

304kök országaiban mindenütt oly jó kenyeret találtam,hogy borral együtt kitűnő lakomaként ízlettnekem, ba pedig csak vizet ihattam rá, még mindigeléggé jó étkezés volt. A világ legjobb szőlőjerendkívüli bőségben terem, azonban a Vácz mellettiVerőczénél (Virovichitz) legpompásabb fordulelő. A borok általában kitűnők és finomak,legtöbbre becsülik azonban a tokajit. Ezenkívülnagyszerű terem még a Szerémsógben is, Magyarországnake déli vidékére Probus római császáraz Almus vagy Arpataro hegységre, 1magaültette a szőlőt. Egyébiránt az ország mindenrészében jeles borok találhatók, melyekből igensokat Bécsbe szállítanak, hol több mint harminczfélekapható.A föld már a természettől is meg van áldva,a lakosok pedig sok gondot fordítanak annakmegmunkálására, kiváltképen Felső-Magyarországonés törököknek alá nem vetett összes vidékeken.Midőn az országon február vége felé átutaztam,az egész környéket lángban állni láttam*mit a fűnek és szalmának elégetése okozott jjezáltal a gabonafele növényeknek jobb talajt készítenek.A lakosok a gabonát nem csűrökbe,hanem a földbeásott vermekbe teszik, miáltal atolvajok és ellenségek elől elrejtik. Midőn a legutóbbiháború alatt a törökök a Tapolcsány (Toopolchan)melletti Kolosba (Ceclest) is benyoinul-1Ma Fruska-Gora.i305tak, a nép az ilyen vermekbe rejtőzött el, denéhány tótul jól beszélő török elhitette velők,hogy az ellenség már eltávozott, tehát nincs mitőlfélniok, midőn aztán a vermekből előbujtak,rabszolgákká tették és oly távoli országokba küldtékőket, hogy soha senki sem fog róluk hallani.Szarvas, dámgim, valamint mindenléle szárnyas,vad ú. m. fogoly, fáczán nagy bőségbenfordul elő. A juhoknak némely vidéken nagyszarvuk és göndör gyapjujok van. A nagyszámúszarvasmarhából évenkint mintegy százezret visznekki. Olasz-, Német- és egyéb országokba, aztmondják, hogy Európa legnagyobb részét elláthatnák.A szarvasmarhák egér színűek és a bécsikeleti társaság kiváltságot nyert, hogy a városszükségletének megfelelő számú darabot szállíthasson.Ezenkívül bivalyok is léteznek, melyek aföldmívelésnél kitűnő szolgálatot tesznek, kiváltképenahol tíz ökröt is be kellene fogni. Ilyenfélelöldek nem tartoznak a ritkaságok közé és egyikbarátom kénytelen volt valamely vidéken egy kiskocsi húzására hat bivalyt befogatni. Báttaszék(Botesech) közelében nagyhasú és rövid lovakatláttam, melyek azonban igen könnyedén nyargalnak.A Komárom közelében levő Szőny (Sone,Sene, Senia) dunaparti faluban, több mint ezerlovat láttam, melyek parasztokéi voltak.A magyaroknak nemcsak mindenük nagyobbbőségben fordul elő, mint más népeknek, hanemnémileg különös életmódjok is van. Ugyanis elő-20Eégi útazáüok Magyarországon.

306ször a többiektől egészen elütő különleges ujoiretbeszélnek. Midőn egyszer a bicskei (Bitchktótemplomban voltam, meghallgattam az imát ésszentbeszédet és ámbár a velem levő személy soknyelvet tudott és latinul, németül, szlávul, törökül,olaszul, valamint új görögül jól beszélt,mind az által azt mondta nekem, hogy a magyarnyelvet semmifele nyelvből sem lehet leszármaztatni.Megiserus lefordította e nyelvre a Miatyánkot,mely így kezdődik:Mi attianck, ky vagy az meniegbe, meghszentel tesseck az te newed stb. Az albánok nyelveépen ily különös. Ezért midőn Miiczedónián keresztülutaztunk, csak azokkal beszélhettünk,kik szlávul tudtak. Az albánok egé3z utazásunkalatt éjjel-nnppal énekeltek, azonban útitársaink,kik igen sok nyelvet tudtak, bevallották, hogyebből semmit sem értettek.A szláv nyelvet Magyarország számos vidékein jbeszélik; Galgóczon az egyik templomban a|szentbeszédet szláv (azaz itt tót) nyelven tartják,!a kapuczinusok templomában azonban, magyarul.A nyelvek e különfelesége, valamint a közlekedésés kereskedésnél ezáltal okozott kényelmetlenségeia lakosokat több nyelvnek, de különösen a latintnak megtanulására kényszeritette; a latin nyelva nemességnél és katonaságnál igen közönségesés elterjedt. Sohasem láttam embert, ki szebbenés jobban beszélte volna ezen nyelvet, mint grófCsáky (Saccky) tatai parancsnok. Kocsisokkal,307hajósokkal és legalacsonyabb származású emberekkeltalálkoztam, kik e nyelven értettek.A latin Magyarországon és Erdélyen igen elterjedt,azonban Belgrádon túl már csak szlávulbeszélnek. Valóban, ha valaki németül és szlávultud, tolmács nélkül elmehet Hamburgtól Tatárországszéléig és Konstantinápolyig. Azt is hallottammár, hogy a szláv nyelvet Németországhatárától a Káspi tengerig, egyedül értik és beszélik; mielőtt Belgrádba érkeznénk, már sok szlávulbeszélő személylyel találkozunk. E nyelvetegész Szerbiában, Bolgárországban, Euméliábanés Maczedónia legnagyobb részében beszélik,valaki azt is mondta nekem, hogy ez egyetlennyelvet az Adriai tengernek dalmácziai partjátóla Talár tengerig megértik. Ugyanis Purchasnálolvassuk, hogy midőn a hollandok Novaja Zeinljára(Nova Zembla) érkeztek, a lakosok hangosan.kiáltották dobro (Dobre) és nics dobro (nichDobre) szavakat, ami annyit jelent jó és nem jó,a szlávok ugyanis e szavakkal helyeselnek vagynem helyeselnek vulamit.Minthogy a törökök, csaknem az egész országurai és a lakosokat mindenkor végveszélylyel'fenyegetik, nem remélhető, hogy Bécsen túl valahaegyetem létezhetnék. Azt hiszem, hogy ezországban soha nem is létezett valami jelentékenyebb,ámbár sok püspök és számos egyéb igentudós személy volt itt hajdan, mind az által ezekMagyarországon kívül nevelkedtek és szüleik

308idegen országokba küldték őket tanulni. Példákuihozom föl Szt. Jeromost és Szt. Mártont. A magyarokha tudománynyal akarnak foglalkozni,különösen az előkelőbbek, kénytelenek Bécsbe,Prágába vagy Boroszlóba menni tanulni; miveljelenleg csak Selmeczen létezik nyilvános iskola.Azonban a magyarok máskülönben méltándicsekedhetnek, hogy hajdan ugyancsak elég alkalmukvolt az összes tudományok elsajátítására,nevezetesen Hollós Mátyás király a híres HunyadyJános fia, körülbelől kétszáz évvel ezelőtt, nagyszerűkönyvtárat állíttatott Össze Budán. Ebbennéhány ezer kötet, számtalan görög és latin kéziratlétezett, a minőt talán sehol sem lehet találni.A törökök a könyvek legnagyobb részét elhurczolták,midőn Szolimán alatt a várost elfoglalták,Cuspinianus pedig, midőn a könyvtár őre volt,igen sokat a bécsi császári könyvtárba küldött,hol még most is láthatók Mátyás király czimerével,azaz a csőrében gyűrűt tartó hollóval. E könyveka többiekkel együtt, melyeket Busbequius,Wolfgangus Lazius, Pugger stb. hordtak össze,továbbá a tudós Petrus Lambecius jelenlegi császárikönyvtárnok által, az Insbruck melletti ambrasikönyvtárból ide hozott ritka kéziratok,összesen 80,000 kötetet tesznek ki. 1Ez a LambeciusPéter, kinek bizonyára nagy érdemei vannak,nemcsak megmutatta a legszebb, legjobb és leg-1Jelenleg 450.000 kötet.309ritkább könyveket, hanem kölcsön is adott néhányatés midőn Angolországba visszatérendő, elbúcsúztamtőle, a vegyészeiről szóló és a könyvtárbanmeglevő, mintegy sjzáz kéziratnak jegyzékévelajándékozott meg. Én pedig részemről akirályi társaságnak adtam, megjegyezvén, hogyaz abban említett könyveket Angolországba vinniis megengedik vagy pedig Bécsben is lemásoltathatják.Ha a Mátyás király palotájának bejárataelíltt állott három szép bronzszobrot Szolimánnem vitette volna Konstantinápolyba, ma bizonyáraBécsben volnának. Jóllehet a budai könyvtárbanmintegy négyszáz * könyv volt, oda igenkönnyen be lehetett jutni, mivel a törökök oly kevesettörődtek vele, hogy a férgek, egerek és patkányokmindent szétrágtak, azonban az 1669-bentörtént legutóbbi tűzvészben egytől egyig elpusztultak.A magyarok nemcsak különös nyelvet beszélnek,hanem koronájukról is valami rendkívülidolgot hisznek. Ugyanis szerintök az angyal hoztaSzt. István királynak, miért is ni< g vannak győződve,hogy ettől függ az ország sorsa. Ezért fordítanakannyi gondot annak őrzésére és minden\

310E vélemény valószínűleg a hagyományon vagytörténeten alapszik, melyből megtudhatjuk, hogymi módon kapta azt Szt. István király. A királykét érsekséget alapított országában: az egyiketszülőhelyén, Esztergomban, a másikat pedig Kalocsán(Coloeza). Azután Aszlrik, kalocsai érseketa pápához küldte, hogy ennek helybenhagyásáteszközölje ki és koronát, valamint egyéb királyijelvényeketkérjen tőle. Történt pedig, hogyMicziszláv (Misca) lengyel király ugyanezt kértea pápától és már el is készítették a koronát, midőnaz angyal megjelent és megparancsolta apápának, hogy a Micziszlávnak szánt koronátIstvánnak küldje, ez meg is történt és valószínűlegezért tartják oly nagy becsben.Maga a korona is elég különösen van készítve,ugyanis igen alacsony, csúcsát kereszt és négyívecske díszíti, melyek egyike oly nagy, mint atöbbi három vagy legalább is kettő közülök.A korona megtekintésének kegyét nem olyankönnyű elnyerni, én Lipót császár kincstárábancsak mintázatát láthattam. Ez drágakövekkel díszítettarany korona, melyet lehetőleg Szt. Istvánkoronájához hasonlóan igyekeztek elkészíteni ésazt hiszem, hogy ez sokkal drágább az eredetinél.Ámbár a magyarok a tudományok és szabadművészetek elsajátítására elég észszel, szorgalommalés jó tehetségekkel vannak fölruházva,mind az által sokkal inkább a harczban lelikÖrömüket, mintsem a tudományban. Magok a311püspökök, valamint a többi papok is mindenkorderék katonák voltak, hiszen a szerencsétlen mohácsiütközetben nem kevesebb, mint hat püspökesett el.Sokan azt állítják és hiszik, hogy Ovidius, ahíres költő Magyarországban, Sabaria 1(ez aGyöngyös és Perint folyócskák egyesülésénél fekszik)városában halt meg és temettetett el. •—Ugyanis a Fekete-tenger melletti Tomiba 2száműzetvén,később visszahívatott és hazautazásaközben Sabariában meghalt, e városban, mintmondják, sírja és a saját maga által készítettsírirat mai napig is látható. A sírirat így hangzik :Hic situs est Vates, quem Divi C;

312szerint énekelnek, mint ezt hajdan a görögök istették.A történelem ez ország hajdani királyát, Attilát,híres emberként emlegeti és a vele foglalkozószerzők dicsérőleg nyilatkoznak nagyszerű csele-,,kedeteiről, valamint hadseregéről, melyet ez országbólNémet- és Olaszországba vezetett, azutánelpusztította és fölégette Aquileját és Aé'tiusrómai hadvezérrel a catalauni vagy chalonsi mezőkönmegütközött. Mondják, hogy a csatábantíz király vett részt, a harczinezőt pedig 200 ezerhalott borította; különösen megjegyzendő még,hogy a hét főhadvezér ugyanazon országból valóvolt, Attila ugyanis magyarországi, Aé'tius pedigszerbiai, vagyis mösiai volt. 1A magyar királyokidővel megnagyobbították országokat, kitűnik pedigez nem annyira a történelemből, haneminkább a koronázásnál látottakból. Ugyanis ilyenkortíz zászlót visznek a király előtt, ezek pedig •a következő tíz királyság zászlói: Magyarország, ,Dalmáczia, Horvátország, Szlavónia, Galiczia,Szerbia, Bolgárország, Bosznia, Lodoméria ésKumánia.A magyarok tartóztatták föl leghosszabb ideiga törököket és ők akadályozták meg, hogy azoknem nyomulhattak be Európa nyugati országaiba.Magyarországi hódításaik is csupán a belső viszályokés polgárháborúk miatt voltak lehetségesek1Purastorumban, a mai Szilisztriában született.313és ha csalárdsághoz nem folyamodtak volna, sohaeem jutottak volna ennyire, Szolimán sem kaptavolna meg Budát, ha gyalázatos és méltatlan cselekedeteketel nem követett volna. Ámbár a törökmár az ország legnagyobb részét uralma alá hajtotta,mégis mintegy harmad része a CSÍÍszartismeri királyul; ez a rész pedig majdnem akkora,mint az egész Felső Magyarország, azaz PozsonytólTokajig és Szatmárig (Zatmar) terjed. A törököka keresztyénség három legnagyobb erősségét,ú. m.: Győrt, Komáromot és Lipótvárt semfoglalhatták el. Ez utóbbi várat Krsekújvár elvesztéseóta építették és egészen ennek mintájárakészítették, hat igen szabályos és erős bástyávallátták el. Lipótvár a Vágtól nyugatra, épen Galgóczczalszemben fekszik, nem messze azon helytől,hol a tatárok a legutóbbi háború alatt a folyónátkelve, az egész vidéket, valamint Morvaországegy részét is elpusztították és a lakosokközül néhány ezret magokkal vittek rabszolgákul.Az erődítést 1665-ben kezdték, átutazásomkor,azaz 1669-ben már eléggé előhaladtak, demég nem volt egészen befejezve. Gr. Souches,akkori parancsnok igen udvarias volt irántam,sőt kíséretet is adott mellém, midőn az adófizetővidékeken keresztül, Selmecz és Körmöcz felémentem.A római császárok közül sokan voltak ezen avidékeken, itt születtek, elhunytak vagy pedighíres tetteik által kitűntek. Ugyanis eltekintve

314Traján, Caracalla., Galenus, Constantius és egyéb !császároktól, Probus, Aurelianus és Gratianuscsászárok Sirmiumban születtek; Claudius Gothi- ícus pedig itt, vagy legalább valahol a közelbenhalt meg. Jovianns és Valentinianus Pannoniában >születtek. A mösiai légiók Ingenuust, Pannóniakormányzóját császárukká kiáltották ki. Vétranioval,az öreg Cfapatvezérrol ugyanez történt; •végül Photius sirmiumi püspök idejében, egyházigyűlést tartottak Sirminmban.Minthogy a római hadak igen gyakran tar^^—,tózkodtak az országban, nem kell csodálkoznunB^Haz itt talált arany-, ezüst- és rézpénzek nagy isokaságán. Igen szépeket találtam a hajdani iPannóniához tartozó Petronollben, vagyis a régiCarnuntnmbaű, továbbá Szőnyben, a Duna-partjánelterülő városkában. 1 Elég közönséges O-Bu- \dán a régi Sicambriában is, továbbá a Szeréna !ségben levő Sirmiumban, Mursában azaz Eszékenés számos egyéb helyen. Belgrádi szállásadómegy örmény kereskedő megígérte, hogy visszatérésemkorsok római pénzt fog nekem adni,állítása szerint ez igen könnyű, mivel Sirmiumbanés Szendrőn (Samandria) sokat találnak. Azthiszik, hogy Lysimachns Maczedónia és Trácziakirálya, Déva közelében lakott, hol ama nagyaranypénztömeget találták. Ez a véleménye Furnéenek,ki következőleg beszéli el: A parasztok1itt ft rómaiak idejében Bregetio város állott.315Déva közelében a régi kastély vagyis jobbanmondva rombadőlt palota alatt nagy kincset találtak.Hosszas és erős esőzés után, számtalanaranypénz került napfényre, ez érmek egyikoldalán Lysimachus arczkcpe, a másikon pedig agyőzelem jelképe volt látható és mindegyikök2 vagy 3 tallért ért. Mihelyt az eső és vihar megállottés lecsillapodott, a nap rásütött és a parasztoka ragyogást látva, azonnal örömujjongvaodarohantak. Miután mindent elvittek, a mit csaktalálhattak, még rgy aranykigyót vettek észre,melyet Gastaldó tábornok azonnal Ferdinándnakküldött nagyszámú régi aranypénz kíséretében.Ugyanis hajdan, a kik kincset ástak el, aranykigyót tettek melléje, mivel ezt a hű őrző jelképénektartották. Miután a parasztok mindentelvittek, a mit csak akartak, a nélkül hogy valakitudla volna ; azután mások jöttek, kik mégtöbb mint húszezer aranyérmet találtak, sőt aztis állítják, hogy százezret is elvihettek volna, haakartak volna. Itt lakott hajdan Lysimachuskirály; Ferdinánd 1000-nél többet kapott belőle,Castaldo pedig csak 300 at, ebből a temérdekpénzből, mely a régi király ideje óta, oly sokáigelrejtve maradt. A töl'bi említésre méltó régiségekközt volt két érdekes aranyérem is, az egyiken aNilus, a másikon pedig Semiramis volt látható,mindkettőt V. Károly császárnak ajándékozták.Az egész vidéken nem volt ember, kinek ne jutottvolna-ez érmrkböl: oly nagy volt számuk,

31?A rómaiak uralma alatt állott városokban, ahol csak átutaztam, a lakosság az ilyen pénzeketmind átadta volna, ha kértem volna, mivel ők csakpogánypénznek nevezik és ennélfogva igen kevésrebecsülik. Az örmények és zsidók Boszniában ésSzerbiában összegyűjtik, azután Kagúzába küldik,honnan legnagyobb részök Olaszországba kerül.Föl kell még említenem Július Philippus császárbizonyos rézpénzét, mely e vidéken elég közönséges,másutt azonban nagyon ritka. Ennek egyik oldalánFülöp feje a következő elirattal látható: Imp. C. M.Jul. Philippus Aug., a másikon pedig oroszlán ésbika közt levő asszony van ezen felirattal: P. M.S. Col. Vim. An. 7.; ezt pedig így kell érteni:Provinciíe Moesia; superioris Colonia Viminaciumannona septimo data.Viminaciumnak nevezték, a rómaiaknak FelsőMüisiában, vagyis a mai Szerbiában levő egyikgyarmatát, azt hiszik, hogy a mai Szendrő helyén,1a Morava (Moschius) folyó torkolatánálállott. En részemről azt hiszem, hogy az oroszlánés bika által, a földmívelésre igen alkalmas tartománynaktermékenységét, vngy pedig a lakosokbátorságát akarták jelképezni; talán a kétállat által azt akarták kifejezni, hogy Fülöp egészuralkodása alatt, oly jó] kormányzott, hogy aföldmívelés nagy virágzásnak indult és az orosz-1Viminacium a Duna mellett, a Mlava folyócskatorkolatánál a mai Kosztolácz (Pozsarevácztól éjszakkeletre)falu helyén állott.Ián (azaz ellenség) nem mert ellenszegülni.Armona septimo data: hetedszer osztották ki agabonát Fülöp uralkodása alatt, ezt pedig ekkéntkell érteni: a Legio decima sexta frnmentaria evárosban volt elhelyezve és feladatát a gabonaszállításképezte, ez a véleménye a tudós Tristannak.• A magyarok öltözete annyira alkalmas a különbözőfegyvergyakorlatokra, főképen pedig alovaglásra és hadakozásra, hogy a horvátok, sziavonok,valamint a többi nemzetek, sőt még a határonlakó törökök is használják, ámbár ezekcsak nagyon ritkán változtatják meg öltözködésiés ruházkodási módjukat. A magyarok nagyonszeretik a színeket, ugyanis kék, sárga, zöld ésvörös ruhákat hordanak, fekete öltönyöket nemigen lehet látni, mert még a papok is hosszú,vörös ruhában járnak.II. FEJEZET.Utazás Bécsből Lariaszába. 1669.Miután a telet Bécs császári városban eltöltöttem,Magyarországba mentem az arany-, ezüstésrézbányák megtekintésére. Kevéssel ezután,ámbár már elégszer láttam Olaszországot, —Ausztrián, Stájerországon, Karintián, Krajnán ésFriulin keresztül, Velenczóbe utaztam, azonban

318innen csakhamar visszamentem Bécsbe, hol ked'vező alkalom kínálkozott, a török császár larisszai(Tesszáliában) udvarának megtekintésére. Nemfogom fölemlíteni mindama helyeket, melyekenátutaztam, hanem csupán néhány olyan helyetfogok fölsorolni, melyek a térképeken rendesenföl nem lelhetők.Bécs és Pozsony között, a Morva (Marck) folyótorkolatán fölül, csupán e nevezetesebb dolgokattartomíölemlítendőknek : Petronell városkát, ahainburgi kastélytés hegyet. Petronellt hajdan Carnuntumnaknevezték, melyet a rómaiak Kr. e.170-ben hiába ostromoltak, azonban később,Augustus uralkodása alatt, mégis elfoglalták és a ,Legio decima quarta gemina, vagy mások szerinta Classis Istrica gyarmatává tették. Ez későbboly .szépen gyarapodott, hogy Felső^Pannóuiafővárosává lett, e tartomány a Dunától délreterült el.Petronellben megtekintettem a régiségeket ésigen sok érmet találtam, egy régi vízvezetéken,vagyis inkább igen szép épületen, melyet hajdanJanus templomának gondoltam, feliratokat latiam;később azonban azt mondták nekem, hogyez a Tiberius által, a pannonokon és daliáitokonKr. u. 9-ben aratott győzelem emlékére emeltdiadalív. Kedves barátom, Lambecius Péter, adiadalív egyik oldalának képét, a császári könyvtárleírásának második részében közzétette, amásikét pedig ÓQ rajzoltam le. Erről, valamint319Carmmtum többi régiségeiről, igen sok tanulságosdolgot lehet találni ugyan e szerzőnél sőtinég többet is remélhetünk, mivel a szerző közzéakarja tenni Carnuntum redivivumot.Antonius Philosophus császár, a marcománok,— kiket ma morváknak neveznek, — elleniháború alkalmával, három évig tartózkodott avárosban és Vindobonában, vagyis a mai Bécsbenhalt meg; ugyancsak Carnuntumbau választottákmeg császárrá a németországi légiók Severust.Attila, Magyarország királya, midőn e vidékrebetört, a szép és régi várost teljesen elpusztította.Régi nagyságának maradványai azonban,mai napig láthatók és ámbár a régi Carnuntumhelyén fű nő, mind az által ha közelebbrőlmegtekintjük, az utczákat és a házak alapjait igenjól kivehetjük, itt mindig temérdek római pénzvan és még most is annyit találnak, hogy a legutolsóparasztnak is jut belőle. Én is összeszedtemnéhányat, Donnellanirlan li nemes, ki velünkutazott és a régiségeket szintén megtekintette,véletlenül egy ezüst pénzre bukkant.Pozs >ny (Presbourg, Posonium vagy Pisoniumés mások szerint Jíleium) igen kedves város.A. Duna éjszaki partján ter.ilel. EzM igyarországfővárosa és a császár birtokaihoz tartozik. Budaelvesztése óta, itt gyűlnek össze az országos rendekés Esztergom elfoglalá-a óta, fő érseki székhelylyélet 1 . A város igen kellemes, a várkastélyszép és nagyszerű, itt őrzik a magyarok tisztele-

321tének legfőbb tárgyát, a szent koronát, melyetangyal hozott Szt. István királyuknak, ez nemoly alakban készült, mint a többiek. Az érsekikert igen szép, gyönyörű sétányok, tavak, szépszökőkutak es labirintok vannak benne. A székesegyházbanSzt. János alexandriai püspök tetemeinyugosznak. A templom egy része a jezsuitáké.A luteránusoknak is igen csinos templomuk van.Végül a város igen gazdagon berendezett gyógyszertárralis bir.Győr (Jaurinum, Rab), a Rába és Rábczafolyóknak a Dunába ömlósénél fekszik. Ez igenerős határvár és még sokáig ellenállhat a töröknek.Két hídja van, ú. m. az Ausztria felé esőoldalon és a Székes-Fehérvár felé eső részen.Négy bástyája és négy emelkedett helye van,honnan mindent meg lehet szemlélni. Az elsőbástyán a parancsnok kastélya, vagyis palotájaáll. A második a Dunaparton emelkedik. A harmadika szent hegyen áll, midőn ezt a törökökakna segítségével fölrobbantották, egy rajta állólovast a puskapor ereje a Dunába vetett, a nélkülhogy valami bajt ejtett volna benne. A negyedika középső és kelet felé fekszik. Az ötödik az úgynevezettúj bástya. A hatodik a császári bástya.Végre a hetedik a Rába partján emelkedő magyarországibástya. Midőn a keresztyének éjjel megmegrohantáka várost, a török parancsnokot ezutóbbi helyen meggyilkolták. Az egész környékróna, csupán egyetlen kis hegy emelkedik, egyéb-iránt ez is eléggé távol és szükség esetén aknasegélyével ezt is légbe lehetne röpíteni. A síkságközepén áll még a kis őrtorony, honnan az ellenségközeledése könnyen észrevehető. Szinán pasaIII. Murád szultán uralkodása alatt ostrom alá fogtaa várost. Itt igen sok katonáját vesztette el, azonbangr. Hardeck parancsnok árulása következtébenmégis hatalmába kerítette e fontos helyet.Hardecket e tettéért Bécsben lefejezték. Néhányév múlva azonban visszafoglalták, ugyanis grófSohwartzenberg és gr. Pálffy éjnek idején megtámadtákés az ott talált törökök közt nagy mészárlástvittek végbe. A petárda által fölrobbantottkapunak egyik darabját a székesegyházbandiadaljelként őrzik. Mialatt a törökök a városurai valának, a keresztyén foglyok számára börtöntkészítettek, melybe csupán a vasrácson szűrődöttbe némi világosság. Jelenleg számos törökfogoly van itt, kik a járókelőktől alamizsnát kérnekés szomorú fogságukban készített ostorokatárulgatnak.A kinek kedve van mindenféle hadi gépeketés eszközöket látni, az csak menjen Győrbe, vagyKomáromba, mivel sehol a világon nem láthatennyit egy rakáson; ugyanis először itt látható a"hajnal csillag» nevű eszköz, melyet az őrökostrom alkalmával vagy pedig a rés védelmérehasználnak. Vannak itt továbbá lőporralés egyéb hasonló anyagokkal megtöltött fazekak,melyeket az ellenségre hajigálnak. AzutánRégi utazások Magyarországon. 21

322vannak itt még vasszögekkel födött palánkok,melyeket a védműveken kívül elhelyeznek ésvékony réteg földdel betakarnak, úgy hogy azelőnyomulókat ez által veszedelmesen megsebzikés zavarba ejtik. Ezenkívül használatban vanaz úgynevezett hajító-golyó (Werf Kugel), melyetmindenféle gyúlékony anyaggal niegtöltenekés kézzel eldobnak, ezek azután mindentmeggyújtanak. A «friziai ló»-nak nevezett eszközt,az utakon helyezik el, a lovasság előnyomulásánakmegakadályozására. Végül lánczosgolyók és számtalan egyéb e nemű eszközök láthatók.Midőn tavaly a városon keresztül hazámbautaztam vissza, Montecuccoli tábornok volt agyőri parancsnok. A császár igen alkalmatlannaktalálván a budai vezér által küldött csauszokatvagyis rendes követeket, kik ajándék nélkül sohasemakartak visszatérni, meghagyta nekik, hogyGyőrön túl ne haladjanak, föltéve ha erre engedélytnyertek. Komárom (Komora, Gomora,Crumenum, Comaronium) a Csallóköz keleti szögletébenfekvő igen szép és rendkívül erős városés vár; parancsnoka ez időben Hofkircher ezredesvolt. Komáromot a Duna és Vág veszik körül.A (iTeknősbéka» erődöt (Tortoise) szerfelett erőshelynek tartják, ezt azért nevezik, így mivel némilega teknős békához hasonlít. Szinán pasa Győrbevétele után, a várost hatvan hajóval, nagytörök és tatár hadsereggel, ostrom alá fogta, azonbanczéltalanúl, mert a tatárok csak nem mindmegölettek.A városban három régi sírt láttam, melyeketSzőnyből (Sene, Senia) hoztak ide, ott hajdanhíres nagy város állott. Valaki meglátott, midőna feliratokat följegyeztem azonnal kérdezték tőlem,ho,y mit fogok azzal csinálni és másolatot kellettott hagynom, ezenfelül megigértették velem,hogy ha valami fontosat találnék azokban, azonnaltudósítsam őket.Legújabb időben jobban megerősítették Komáromot(Gomore); a Dunától a Vágig húzottvonal által még nagyobb térséget zártak be ésnégy új bástyát építettek.A közelében levő többi erősségekről csak néhányszót fogok szólni. Érsekújvár (Newhausell)a Nyitra folyó mellett, Nyitra városához elégközel fekszik. Érsekújvár igen jelentékeny és szabályosváros, hat bástyája csillag alakot kölcsönözneki. A nagyvezér hat heves támadás által elfoglalta;bátran kimondhatjuk, hogy gróf Forgács(Forchatz)eszélytelenségemiatt veszettel, ez akkorvárparancsnok volt és a párkányi (Barchan) ütközetbenvakmerősége következtében elvesztette katonáinaklegnagyobb részét; a csatában megölteknekcsontjai még most is láthatók a harczmezön.A török pasa azon palotában lakik, hol hajdan apozsonyi érsek 1tartózkodott, a templomból pedig* Itt az esztergomi érsek értendő, kinek ekkorPozsonyban volt székhelye.21*

•>M 325mecsetet készíttetett. A török pasa kissé nagyon ismegbarátkozott a komáromi parancsnokkal, miérta Nagyúr lefejeztette és másra bízta a várparancsnok-ágotE vár, a Vág és a Nyitra, valamint aNyitra és Garam közti terület legnagyobb részével,adót fizettetett; e vidéken a házigazda, kinél leszállottunk,elmondta nekünk, hogy a hazábantalálható minden tárgyról és személyről kimutatástkell kdldenie. Ezt örömest teljesítettük, mivelmár elhatároztuk eltávozásunkat, mielőtt jelentésttehetett volna. Ha a nagyvezér nem időzöttvolna oly sokáig Érsekújvár ostrománál,hanem egyenesen Ausztria ellen indult volna,mielőtt a császár még fölkészülődik, midőn asegélycsapatok még igen távol voltak és az egészország még folytonos remegésben volt, nagyonszomorú nyomokat hagyhatott volna hátra ezországban. De midőn később Szt. GotthardnálAusztriába akart nyomulni, a császár márképes volt az ellenállásra és e czélból oly nagyszámú franczia és német segédcsapattal rendelkezett,hogy a nagyvezér kénytelen volt legjobbkatonáinak elvesztése után visszavonulni ésbékét kérni, ezután az ország békében maradhatott.A Duna túlsó partján, Komárommal átellenbenvan Szőny (Sene, Sone, Senia) nevű falu.Itt rendkívül sok régiség található. A biró (Byrsegítségével számos régi pénzhez, köztök néhaaranyhoz juthattam, a lakosok ezeket pogápénznek nevezik. Néhányat Lambecius Péternekadtam, ki azokat megmutatta a császárnak is.Minthogy ez hely-adót fizet a töröknek, eddigelémég nem sokan kutatták, miért is a nevezetességekmég mind megvannak. Gruter összesfeliratai közül, csak egy-kettő szőnyi. A népalaptalanul azt állítja, hogy hajdan Apollóniaállott itt.Győrből Tatára utazván, Szt. Mártonhegy (S.Martinsberg) mellett kell elhaladni, ez a csinosváros és erősség mngas hegyen áll, honnan azegész környéket át lehet tekinteni.Tata (Dotis, Theodata) csak mintegy négytnérföldnyire (líeue) fekszik Komáromtól; várátegészen árok veszi körül, közelében természetesfürdők léteznek. Gr. Csáky (Zacki) volt ekkor avárparancsnok, ki mindennemű udvariassággalelhalmozott, sohasem felejthetem el, hogy ezországban a katonák társasága, a legtisztességesebb,mivel ők mindenkit dicsérnek és becsülnek.Általában véve, mindnyájan nagylelkű bátor emberekés csaknem mindnyájan beszélnek latinul,flamandul vagy olaszul. Ők is nagyon szerettekvelem beszélgetni, mivel mielőtt ez országba jöttem,már Európa legnagyobb részét beutaztamés tőlem igen sokat megtudhattak.Komáromból huszonnégy evezős hajón folytattukutunkat. A hajó egyik oldalán német, másikánpedig magyar evezősök voltak. A várat kétágyúlövéssel üdvözölték. Szőny (Sene), Neszmély

(Nesmil) és Eadvány (Eodwan) mellett elhaladva,Mócsra l(Motch), a határszéli helyek egyik legjobbikábaérkeztünk. Itt a török kíséretre várakoztunk,mely elég jókor megérkezett, tehát azonnalútra készültünk. Tisztjeik leszállottak és a mivajdánk (Vtida, Veiwod) tolmácsunkkal, valaminta társaság legkíválóbbjaival elindulva, igen lassanhaladtak és egymáshoz közeledve kezet fogtak.Ezután hajónkat a törökökre bíztuk, kik a magokéhozkötötték azt és vezetésüukre egy embertküldtek, azután ágyúlövéssel üdvözöltek bennün-'ket és a Dunán lefelé evezni kezdtek. Mi sasoszászlót vittünk, ők pedig kétélű kardot csillaggalés félholddal.A török fedezet Esztergomig (Strigonium,Gran) vezetett, hol a partra letett bennünket.Erre azonnal a városba mentünk, hol a parancsnokmeg se kérdezte, hogy mit csinálunk, vagymit akarunk, meglehet, hogy valami ajándékotremélt tőlünk, vagy pedig különös érdekből nemtette azt. Azonban volt itt egy aga, 2ki négy századlovassággal jött Érsekújvárról, azonnal a1Mócs falu, Esztergom vármegyében a Duna balpartján,Esztergom és Komárom megyék határán.2A minduntalan előforduló török tisztségek közülczélszeríi lesz néhányat meghatározni. Aga többfélekatonai és polgári rangot jelent, így pl. kizláraga: afekete eunuchok fölügyelője. Kaimakam: a kerületekigazgatója, a livák főnöke. Csausz: hajdan végrehajtóhivatalnok czíme, jelenleg őrmester. Bég magasabb polgáriés katopai rangfokozat.várba ment, megkérdezni a parancsnoktól, hogymi tevő legyen, egyszersmind hozzátette, hogyminket sem hozzá, sem a vezérhez, hanem magáhoza császárhoz küldtek és bizonyára viszünkvalami ajándékot. Ennélfogva azonnal engedélytadott, hogy bármikor tovább mehessünk.Esztergom (Gran, Strigonium, Ostrogon) aDuna déli partján, azon a helyen fekszik, hol aGaram folyó a Dunába ömlik. Föloszlik pedigalsó és fölső városra, mindkettő jól meg van erősítvekőfalakkal. Az alsó város a Duna fölött uralkodik; Szent-Tamáshegy is igen jól meg van erősítve,mivel a város közelében emelkedik ésfölötte uralkodik. E városban igen jó természetes,de nem nagyon meleg fürdők léteznek. HajdanMagyarország fő érseki városa volt. Itt születettelső királyuk Szent István és itt halt meg III.István király.Alig van hely, mely nagyobb ostromokatállott volna ki. Ugyanis János magyar király,hiába ostromolta és nem juthatott czélhoz. Szolimánbevette, Mansfeld azonban visszafoglaltaMátyás főherczeg számára. Ezután még egyszerhiába ostromoltatott, de később Achmet szultánidejében, a keresztyének árulása folytán, isméttörök kézre került, ugyanis az ostromlottak föllázadvánDampierre várparancsnok ellen, őt megölték,a várat pedig Ali bég török tábornoknakátadták. Esztergommal átellenben terül el Párkány(BarchanJ városa, a kettőt hajóhíd köti össze,

328 329Esztergomból Visegrádra (Vicegrade, Vizzegrade)mentünk; a magas sziklára épített várbanőrizték hajdan a magyar koronát. Az alsóvárkastély hajdan nagyszerű volt, azonban azótaigen megváltozott. Még most is láthatók a faragottköböl készült pompás épület romjai. Mátyásfőherczeg csapatai visszafoglalták e helyet, III.Mohamed uralkodása idejében, de a hajdúk(Heyducs) a világ legnagyobb árulását követtékel és visszaszolgáltatták a töröknek Achmet szultánidejében. Károly nápolyi király, kit magyarkirálylyá is kikiáltottak, Forgács (Forchatz) általmegsebesíttetvén, e várkastélyba vitetett és azonürügy alatt, hogy fejsebére tapaszt tesznek, megfojtották..Visegráddal szemben, a túlsó parton. Nagy-Maros (Maroz) fekszik, hol igen szép templomlátható. Minthogy a város önkénytesen hódoltmeg a törököknek, itt nem nagyon sanyargatjáka keresztyéneket, hanem csak csekély adót fizettetnekvelők. E város alatt a Duna két ágra szakadés a meglehetős terjedelmű Szt.-Endre szigetetképezi; ezután a szőlőkertjeiről és jó szőlőjérőlnevezetes Verőcze (Virovichitz) mellett haladtunkel. Itt a Szt.-Endre sziget partján valamelyrégi köépületnek romjait láttuk, a törökök aztmondták nekünk, hogy itt hajdan kőhíd létezett.Ezután Váczra (Vacia) érkeztünk, ez hajdan püspökiszékhely volt, jelenleg két mecsetje és egykeresztyén temploma yan faz utóbbi azonban avároson kívül áll. Itt kíséretet cseréltünk és Budára,a fővárosba érkeztünk; ez hajdan a magyarkirályok rendes székhelye volt, jelenleg egy törökvezér (Vizir) parancsnokol benne, alatta állnak apasák. Buda gyönyörű fekvésű és igen nagy város ;föloszük pedig az alsó- ée fölső városra, még mindigláthatók a magyar királyok, különösen pediga Hollós Mátyás király által épített paloták romjaiés maradványai; 1a vezér Mátyás király palotájábanlakik. A város rendkívül sokat vesztetthajdani fényéből, azonban néhány csinos mecsetjeés számos fürdője van. A nyolcz fürdő-4közül néhányban fürdöttem is. Legpompásabb átSzolimán szultán által széppé tett Velibey fürdő, v.a négy sarkán és közepén kiemelkedő kupolákattizenkét hatalmas oszlop tartja. Közelében láthatóa Szt.-Gellért hegy (Montagne de saint Hierosme),melyen kis erőd emelkedik, honnan azegész várost és annak környékét át lehet tekinteni.^A németek e várost Offennek nevezik és némelyekazt hiszik, hogy Attila hírneves magyarkirály fivére Buda által alapíttatott. Szolimáncsellel vette be és bevonulásakor igen megtetszettneki. A keresztyének már ostromolták azóta, azonbanczélt nem érhettek. Közelében egy másikhelység is fekszik, melyet Sicambriának tartanak,1«on y voit encore les restes et les ruines de oespalais magnifiques qiie les Koys de Hongrie avojejitfait bastir,»

330 33!hol a sicambriai katonák táboroztak a rómaiakidejében. Itt számos régiséget és föliratot íödöztekföl.Buda átellenében a Duna túlsó partján terülel Pest (Pesth) városa, ez szabályos négyszögetképez és igen szép rónaságon terül el; kőfalaiés tornyai, valamint mecsetei Budáról tekintveigen szép látványt nyújtanak. 1Pest városáról azegész környék Pest megyének neveztetik, ugyanisaz egész Magyarország épen úgymint Angolorszag,grófságokra (Comtés) osztatik. Budával igen széphajóhíd köti össze, melynek hossza mintegy negyedmérföldnyi (lieue) lehet.A török asszonyok ruházata igen különösnektűnt föl előtte, ugyanis lábfejig érő nadrágot,továbbá valami ingfélét és hosszú szoknyát viselnek.Haj és fejdíszük is valami különös és tetszetős,a szemek kivételével egész arczukat befödik,mi által bűnbánóknak látszanak. Én azonbanmindezt igen jónak találtam, mivel az ilyfajta ruha büszkeségre, vagy bolondságra nemszolgáltathat alkalmat, jóllehet nem minden idegennektetszik az.Budán tartózkodásom alatt, a török kolostorbais elmentünk, hol a perjel vagyis zárda- ~főnök, kit Julpapanak (Gülbaba), vagy rózsák ..atyjának neveznek, néhány szerzetessel a terembe .1nelle paroist fórt belle, lorsqu'on la regarde de& cause de ses luosuuéós, iuuraijles,»vezetett, hol pompás dinnyével és gyümölcscselmegvendégelt, mi pedig eltávozásunkkor, néhányezüstpénzt adtunk nekik ajándékba, örömest elfogadtákés barátságosan megköszönték, Gülbabánakövén tenyérnyi nagyságú fehér kő volt, melyetők tej kőnek (Galactites) neveznek és igennagyra becsülnek, mivel azt hiszik, hogy MohamedArábiában egész folyót ilyen kővé változtatott.—xMi egy öreg rácznál (Ruscien) laktunk, hol /igen jól éreztük magunkat, mivel házából a Du- jnát, a hidat, Pest városát és az egész környéknagy részét láthattuk. Számos török, sőt néhánycsausz is meglátogatott bennünket, mi pedig teljesmegelégedésökre megvendégeltük őket. Szállásadónkat azzal gyanúsították, hogy titokban apesti kapuczinusokkal levelezést folytat és a komáromi,győri és bécsi állami hivatalnokokat avárosban történtekről értesíti. Fölkért, hogy írjakhelyette egy latin és egy olasz levelet, a mit megis tettem, mivel néhány fogolyra vonatkozó ügyrőlés az örmény kereskedők elleni panaszrólszóltak.Midőn a város közepén végig lovagoltunk, aköznép zúgolódni és kiáltozni kezdett, hogy miértengedik meg nekünk lóháton menni, holott őkgyalog járnak. Azonban sohasem volt oly jónevetni való kedvem, mint midőn a törökök avelünk levő Gábriel urat, a császári követet üdvözölték, ngyanis kezét megfogván, homlokukra.•i

332tették. Azonban még kitünőbb fogadtatásbanrészesített bennünket Mortizan effendi, ki kevésselezelőtt rendkívüli követ volt Bécsben. Igenszép, és nagy házba vezetett bennünket, azutánpedig lakomához ültetett. Nagyon barátságosanés tiszteletteljesen fogadott, széket hozatott, mivelén nem voltam megszokva keresztbetett lábakkalülni, azután kérdé tőlem, nem volna e kedvemtörökül megtanulni, a portához is szándékozommenni, hogy tetszik nekem Buda s több efélét, végül az új lengyel király neve után tudakozódott;én mondtam neki, hogy WisnowieczkyMihálynak (Michel Wisnowitski) hívják, erre aztválaszolta, hogy ezt igen különösnek tartja, mi- ívei, mint monda, Mihály igen jó név, ez a paradicsomlegnagyobb szentjének neve. Miután pedigily szépen megvendégelt, barátságosan elbúcsúzottés minden jót kívánt.Budát elhagyva, az országúton utaztunk to- ,vább és azon hely mellett haladtunk el, hol hajdana magyar királyok pénzt verettek; Énjén(Hamzabbi-Palanka) és Ercsin (Erzin) keresztülvégre Adonyba (Adom) érkeztünk, ezután azonvárosba értünk, melyet a törökök Tzan-JKurterannak,1vagy Anima liberatának, azaíTmegszaba-~TdTtótt léleknek neveznek. E nevet a dicső Szolidanadta, mivel ez volt a legelső hely, hol meg-338pihenhetett, midőn Bécs ostromát abban hagyniés lehető leggyorsabban menekülni kényszeríttetett,mivel azt hitte, hogy e városban védve lesz acsászári csapatok üldözése elől; de később Pálffy(Palíi) visszavette a törököktől. Ezután Pentelére(Pentole, Pentolenpalanka) jutottunk. Azt hiszik, ihogy ez, vagy pedig Adony volt a régi Potentiana, \hol Magyarország lakosai véres ütközetet vívtak arómaiakkal, midőn Macrinus és Tetricus vezetésealatt az ország meghódítására benyomultak, melyalkalommal teljes vereséget szenvedtek.Innen Földvárra (Podwar) érkeztünk és aDuna túlpartján fekvő Kalocsát pillantottuk meg,ez utóbbi a temesvári liton fekszik és hajdan érsekiváros volt. Az itteni érseknek, Tomorinak(Tomoreus) vakmerősége, nem csekély mértékbenmozdította elő Magyarország bukását a mohácsiütközetben. Ezután Paks (Pax, Paxi) mellettelhaladva, Tolnára (Solna) mentünk, melyethajdan AHinumnak vagy Altiniumnak neveztek.Itt Magyarország lakosai összeszedvén erejöket,második ütközetbe bocsátkoztak, a rómaiak fölöttdiadalt aratván, az országból kiűzték, ámbár magokis mintegy 40,000 embert vesztettek. Ezhajdan szép város volt, de a keresztyének fölperzselték.A magyarok és ráczok (Rasciens), kikitt együtt laknak, 1nem jó egyetértésben élnek1A HeveneBBÍ féle térképen (1689) is látható egyCíjankurturan n.evű helység Adonv ós Ká.cz7Almás közt.1Les habitans de Hongrie et les Rasciens ne s'accordentjamais bien ensemble.

334egymással, hanem Örökösen víszálykoínak és czívakodnak.Ezután Jenipalankába 1 értünk, hol a Sárvíz(Sarvizza), másként Urpanusnak nevezett folyónátkeltünk. Ez igen s?ép folyó Veszprém (Vesprinium)közelében ered és Székes-Fehérvár (Alba-Eegalis, Stulweissenbourg) melleit halad el, melyutóbbi város hajdan a magyar királyok temetkezésihelye volt. A folyó Budával és Esztergommalháromszöget képezve, a Dunába ömlik. InnenBáttaszékre (Botoseck) mentünk és Szuczvin 3(Setzwar) keresztül haladtunk, honnan a spáhikkísérete mellett egész éjjel utaztunk Szekcsőig(Setz). Ez igen nagy város, hol régi kastélyromokatés a hegytetőn körben épített palánkokat vet-_tem észre.Innen Mohácsra (Mohacz) érkeztünk, mielőttazonban ide jutottunk volna, a Krassó (Carasse)nevű patakon épített kis hídon mentünk át. E folyócskaazonnal kiárad, mihelyt a rendesnél többeső esik. Ennek közelében halt meg a szerencsétlenLajos magyar király, ki nem a csatában öletettmeg, hanem lovával együtt a mocsárba esett,honnan nem bírt többé kimenekülni és ott megis halt, miután sokáig vitézül küzdött Szolimáncsapatai ellen, a város túlsó felén. Kíváncsiak1Palánka pnszta Szegszárd és Mőzs közt.2Szuczvi nevű helység a Hevenesi-féle térképenBátta ás Szekcső közt van föltüotetve.995voltunk megszemlélni a csatahelyet, hol a nagyfejedelem ily szerencsétlenül elveszett és a holama nagy győzelem vívatott, mely Magyarországottörök uralom alá juttatta. E helység környékénhárom vagy négyszáz emberrel találkoztunk, némelyekvalamely ájtatossági helyre zarándokoltakés janicsárok kíséretében utaztak, másokpedig a Nagyúrtól nyert engedelem alapján Magyarországkülönböző helyein szándékoztak letelepedni.Útközben több ízben találkoztunk szarvasmarhaszállítmányokkal,melyeket a bécsi keletitársaság számára Bécsbe hajtottak, a társaságaztán nemcsak a várost, hanem a környékbelitartományokat is ellátja, mivel a Nagyúr mindenvám nélkül engedi azok kivitelét.Ezután Baranyaváron (Barin owar) és Dárdán(Draza) keresztül Eszékre (Essek, Osseck) érkeztünk.Azt hiszik, hogy itt vagy legalább közelébenállott hajdan Mursa. A város igen alacsonyfekvésű, útczái pedig be vannak fásítva. A kapuegyik oldalán valamely római fölirat következőrésze olvasható: M. Aelian stb. A másik oldalonleányfej van kőbe metszve. Ugyanitt látható egycsinos és különös óra Í3, melyet Zerinvárból (Serinwar)hoztak ide. Továbbá itt láttam a legnagyobbágyút is, ez nem ágyútalpon áll, hanemóriási fadarabokra van helyezve. De a város legfőbbnevezetessége a Dráván és mocsarakon(Fennes) épített fahíd. Hosszúsága öt mérföld(ttíil), negyedmérföldenként tornyok állnak rajta.

386Gróf Zrínyi (Serin) Miklós a legutóbbi .háborúalkalmával fölgyújtotta a drávai hidat, de azótamár ismét fölépítették. Mindazok, a kik jól megtekintike hidat, a rajta levő tornyokat, a számtalangerendát, oszlopot és pillért, nem győzikbámulatokat kifejezni a fölött, hogy hol találhattakannyi fát a híd fölépítésére. De erről mármásutt szóltam, most csupán azt akarom mégfölemlíteni, hogy Szerbiából vagy a törökök egyébtartományaiból itt kell átmenni Magyarországba.Ha jól védelmezték volna ez átjárót, midőnSzolimán Magyarországba jött, bizonyára nemnyomulhatott volna előre oly könnyen egészBudáig. Gr. Zrínyi a török segédcsapatoknak anagyvezérhez csatlakozását megakadályozandó, ahídnak a Dráván épített részét fölégette, visszatértébenaz Eszéktől nyugotra fekvő Pécset (CinqEglises) is fölgyújtotta. '+ - —Innen Vukovárra 1(Valkovar) mentünk, hola Vuka 2(Walpo, Wlpanus) folyón igen szép fahídvisz át, a haldús folyó mellett nyugat feléfekszik Valpó városa, 3melyet a törökök 1645-benelfoglaltak. Ezután Szotinon (Sotzin-Palanka) és33?Rovaraikon 1(Towarnick, Tabornick) keresztül,Mitroviczára 2(Metroviza) értünk, ez elég nagyés elég szép mezőváros a közelében elterülő tópartja mellett épült. Simanoviczi (Simonovitz)nem messze fekszik a hajdan oly híres, mostpedig oly jelentéktelen Sirmiumtól, melyről márföntebb szólottam, e városról az egész vidéketSzerémségnek (Schremnia) hívják, a Dráva közelébenlevő részeket pedig Pozsegának (Bossega). 8E tartomány számos városkáinak lakosai földalattiüregekben laknak. 4Olvastam valamikor abarlanglakókról (Troglodytes) és a népekről, kikEgyptom környékén ily módon éltek; hanemazért teljesen meglepett ez emberek életmódja.A környéken igen sok kút van, melyek alakosokat a szükséges vízzel ellátják, ezek pedigannyit elhasználnak, mintha ruhafestők vagy sörfőzőkvolnának. A mint itt elhaladtunk, néhányszegény keresztyén kért bennünket, hogy lépnénkbe üregeikbe, mintha tengeri nyulak volnánk,mi pedig kíváncsiságunkat kielégitendők,leszálltunk lovainkról és beleptünk házaikba,melyek szebbek voltak, mintsem hittük volna.Szobák, fából készült kémények láthatók, továbbá1Hajdan Valkóvár, ettől kapta nevét az eltűnt régiValkó vármegye.2Hajdan Valkó folyó.3Ez téves állítás, mivel Valpó a verőczemegyeiKarasicza folyó mellett fekszik, ez pedig Petrievczénélömlik a Drávába.1Hajdan : Tarkó vára.aHajdan: Száva-Szt.-Demeter.3Pozsegamegye soha sem volt a Drávával határos.4Barlanglakok ma is vannak még SpanyolországCaoeres megyéjében (Estramadura) a Hurdes völgyben.Bővebbet E. Eeclus, Géogr. univerg. I.Eégi utazások Magyarországon. *2

338 |egyetlen ablak kissé a földszine fölött, és mindezoly tisztának tűnt föl előttem, ámbár minden alegegyszerűbb volt. Nyel vök nagyon hasonlít aszlávhoz (Schlavon). Ezután lóra ültünk és folytattukutunkat a Duna és Száva közt. Végre aDunaparton épült Zimonyba érkeztünk, honnankönnyen megpillantottuk Belgrádot. A zimonyivárba vonult vissza István trónbitorló és itt ishalt meg. Innen Nándor-Fehérvárra, vagyis Belgrádba(Álba Grffica, Griechisch-Weissenbourg,Taurunum, 1Nandor-Alba) érkeztünk. Belgrádigen szép, erős, nagy, népes és élénk kereskedelemmelbiró város, fekszik pedig Szerbiában,vagyis Felső-Mösiában, a Száva és Duna folyamokösszefolyásánál, az előbbi keletről, 2 azutóbbi pedig északról mossa; a Duna e helyenigen széles és sebes, úgy hogy a Szávát kettémetszeni látszik és folyása azt a hatást teszi,mint a Bhőne Lyonnál, hol a Saőne ömlik belé.A Duna vize itt fehérebbnek és zavarosabbnaklátszik, mint a Száváé, a Száváé pedig sokkalfeketébbnek és tisztábbnak, mint a Dunáé. A Szávatorkolatánál egy fával benőtt sziget látható, 3 melycsak mintegy harminczöt év óta létezik; ugyanisa folyók azóta hozták létre azt, a mi most a vízbőlkilátszik.1Ez ia téves állítás, Belgrád neveSingidunum volt.2Nem keletről, hanem nyugotról.3Harez- vagy Hadsziget.az ó-korban339Belgrádba érkezvén, először a vizivár mellett,azután pedig a felsővár mellett haladtam el ésmind kettőt igen nagynak és igen jelentékenynektaláltam, a tornyok nagy száma miatt. Azon utczák,hol a legélénkebb kereskedelmet űzik, fával födvék,épen úgy, mint sok más kereskedővárosban,mi által a nap és eső ellen védelmet nyernek.Itt többnyire csak kisebb boltok láthatók és egypad van bennök, melyen a kereskedő ül, ki azárúkat eladja azoknak, a kik valamit óhajtanak,a nélkül, hogy bárkinek be kellene lépnie a helyiségbe.Láttam még ezenkívül két nagy kőbőlépült helyiséget, csaknem olyanokat, mint a mitőzsdénk Londonban, azonban annyira túl voltaktömve árúkkal, hogy nem igen lehetett látni szépségöket.Továbbá van még két másik nagy helyiségis melyeket ők bezesztánnak (Bezestens)neveznek, hol a legdrágább árúk kaphatók. Ezekszékesegyház alakúak és belől a londoni régitőzsdéhez hasonlítanak. A nagyvezér e városbanigen pompás palotát építtetett; az udvar közepéreszökőkutut készíttetett és nem messze innenna«y mecsetet emeltetett, melynek bejáratánálszintén szökőkút áll. Ez volt az első mecset,melybe beléphettem. Továbbá medresszét (Metreseck),vagyis a tanulók számára kollégiumot isépíttetett. A tanulók zöld ruhát és négycsúcsúturbánt viselnek, a többi lakosoktól való megkülönböztetésvégett. Jóllehet e városok közelébenmindenütt nagyszerű sírkertek vannak, mind az22*

340által nem akartam megtekinteni, mivel tudtam,bogy Belgrádban igen sok van, mivel a város nagyonnépes és a dögvész csak nem régóta szűntmeg.Mi egy örménynél laktunk, hol teljesen jóléreztük magunkat. Ez elvezetett bennünket néhánybarátjához, kik igen szép házakat építtettek,többek közt az egyikben szökőkút, fürdő ésFzép szobák voltak, itt kávéval, serbettel és azország legjobb borával vendégeltek meg. Az ör- jmenyek ily módon minden kereskedővárosba szétvannak szórva. Belgrádban templomuk is van és 'azt hiszem, hogy sokkal őszintébbek és eszélyesebbek,mint a zsidók és görögök.iA környékbeli tartományok élénk kereskedést Tűznek e városban; a ragúzaiak is kereskednek itt |és a bécsi keleti társaságnak megbízottja, vagyisügyvivője van a városban. Annyi bizonyos, hogyEurópában nem létezik előnyösebb fekvésű városBelgrádnál: ugyanis azon a ponton épült, hol aSzáva a Dunába ömlik és nem messze innen ^egyesül az utóbbival a nagy Tisza folyó. A Dráva Jsincs nagyon távol, valamint a Morava Bem.A Duna pedig a Fekete-tengerbe folyik, ekkénttehát Belgrád a legtávolabb fekvő országokkalösszeköttetésbe juthat. Szerbia igen kellemes és ítermékeny ország, hol síkságok, hegyek és er- *dők láthatók. Kitűnő érczeket, valamint igenerős és bátor embereket szolgáltathatna. Továbbáerőteljes lovakat, igen finom borokat és ízletes341halakat lehet találni, végül, ha ez ország keresztyénuralom alatt volna, csakhamar a világ legszebbországává lenne.E város hajdan Magyarország legerősebb erődéinekegyike volt. Második Murád hiába ostromolta.A nagy Mohamed szultán is elindult ennekelfoglalására, azonban Hunyady (Hanniades) vitézségeés a Kapisztrán atya által gyűjtött segédcsapatokáltal visszaveretett, ugyanis Hunyadykirohanást tett a várból, a városon kívül tábortütött és nagy mészárlást követett el a török csapatokközt. Mohamed mellén megsebesült, összeságyúit és egyéb hadiszereit elvesztette, kétszázhajóból álló hajócsapatját pedig a Budavárrólérkezett magyar notilla tönkretette. Később azonbanSzolimán bevette és úgy látszik, soha semfogják visszafoglalni.Belgrádot elhagyva, a szerbiai utat választottukés a dél felé emelkedő magas Avala (Havilleck)hegyen mentünk át, hol még most is láthatókvalamely régi kolostor romjai; ezután a Dunaközelében fekvő Isszardzsikba (Hissargick) érkeztünk.E helységet a térképeken többnyire kissétávol rajzolják a Dunától. Most már lassankénttávolodni kezdtünk e híres folyamtól. A Svábországbanlevő Ulmtól kezdve, mintegy 300 mérföldnyire(lieue) hajózható; hosszúsága azonbanMég nagyobb, ha forrásától számítjuk, mind azáltal még nagy utat tesz meg, mielőtt a Feketetengerbeömlenók. Kolarj (Collar) városkából meg-

342pillanthattam Szendrőt 1(Samandria), hol hajdanrómai gyarmat állott, jelenleg azonban jelentéktelenhely. Ezután Hasszán-Pasa-Palánkába értünk,mely Belgrádtól mintegy negyven angolmérföldnyire fekszik; azt hiszem, hogy Hasszánpasáról, a törökök egyik leghíresebb hadvezérérőlnevezték el. Itt egy igen szép régiséget láttam,mely oroszlán és farkas viadalt ábrázol.Ezután Batocsinába (Baditzna) értünk, hol azasszonyok különös haj- és fejdísze kezdődik,ugyanis fejőkön valami menyezet félét viselnekés homlokukra mindenféle pénzdarabokat helyeznek,a mit csak találhatnak vagy az idegenektőlmegvehetnek. Mi is adtunk nekik néhányat,hogy szépítsék azokkal fejőket. Néhánygörög asszonyon is láttam ehhez hasonló igengazdag fejdíezt, csakhogy ezeké nem volt olymagas, mint a föntebb említetteké, de homlokukatteljesen elborították az aranypénzek és gyöngyök.Innen Jagodinába (Jagodna) mentünk.A város igen kies vidéken terül el. Ezután mégegy kissé előrehaladtunk és dél felé fordultunk,a jobb kéz felé eső hegyen valamely török szentneksírját pillantottam meg. Ez körülbelül négyrőfnyi hosszú volt, közelébe egy kis négyszögletesfedett helyiséget készítettek. Csauszaink ittrövid időre megállapodtak és imádkoztak; ezutánutunkat a farkasok és tolvajok által veszélyezte-1Szerbül: Szmederevo,f 343tett nagy erdőkön keresztül folytattuk és Csiílikbe(Chifflikk) érkezvén, egy gazdag belgrádi borkereskedőnektanyáján megpihentünk. Ezután mindenfáradság nélkül, éjjel utaztunk és MZ ország• főfolyója, a híres Morava (Moschius) partjáhozérkeztünk. A Morava hegyekből ered és két részreoszlik; az egyiket Bolgár-Móravának (Morava diBulgária), a másikat pedig Szerb-Moravának(Morava di Serlia) nevezik és a két ág egyesüléseután Szendrőnél (Zenderin), vagyis Singidunumnál1 a Dunába ömlik. 2 A hol átkeltünk rajta, afolyó eléggé széles és mély, valamint sebes isvolt, ezért tehát mindnyájan féltünk, a csausz pej>dig hangosan imádkozni kezdett Istenhez, futárainkpedig fölkiáltottak: Ora pro nobis. Miutánátkeltünk, kissé nehezteltek reám, mivel nemkiáltottam föl, mint a többiek és mégis elsőnekérkeztem a túlpartra. Ekkor eszembe jutott a sebesVar folyó, mely Provencet Olaszországtólelválasztja. Ekkor két emberrel együtt lóhátonkeltem át és folytonosan arra ügyeltem, hogy azár el ne sodorja lovamat. A Morava folyót a Szerbiábólés Bolgárország nagy róízéből kikerülőárúk szállítására használják és a Dunán azutánmindenfelé szétküldhetik. Ugyancsak ezen a folyónMagyarországból és Ausztriából sót és egyéb1Singidunum nem Szendrő, hanem Belgrád volt.2Szendrőnél csak a Jeszava nevft ág ömlik a Dn-R4ba, a valódi Moravának torkolata Dubroviczánál vart,

344 345árúkat fölfelé is vontatnak. A folyó közelébenHunyady nagy győzelmet aratott a törökök fölött,midőn tizezer lovassal, holdvilágnál megtámadtaőket és közülök harminczezret levágott, négyezretfoglyul ejtett és táborába visszatért. Ennyi *utazás után Kruseváczba (Halli-Jahisaz, Crouschewac)érkeztünk; e jelentékeny helységbenigen szép templom és két szép torony látható.Ezután egész napon át hegyeken és erdőkön ke- ,resztül utaztunk, mígnem Prokopljebe (Procupie)értünk, némelyek ezt Villa Procopianának akarjáknevezni, a törökök pedig Ürkübnek (Urchup)hívják. Itt másnapig maradtunk és egy ragúzaikereskedőnél laktunk, hol kitűnő dolgunk volt. fLelkészük róm. kath. és elég jól beszél latinul,a mi nem oly közönséges e vidéken, valami latinkönyvet kért tőlem, én a Manuductio ad Coelumczímű könyvet adtam neki, melyet szépen megköszönt,ő pedig nagyon szép zsebkendőt ésnéhány kisebb belföldi ritkaságot ajándékozottnekem. Orvosuk is volt, ki azonban csak a legegyszerűbbés legközönségesebb összetételekettudta elkészíteni. Minden reggel a vásártérrement és fölszólította azokat, kiknek valami bajokvolt, hogy hozzá jöjjenek.Innen Leskováczba (Lescoa, Lescovia) men- •tünk, hol igen nagy és réginek látszó tornyotláttam, melyen azonban semmiféle fölirat nemvolt. Ezután az épen ekkor tartott országosvásárt szemléltük meg, hol igen nagy néptömeggyűlt össze. Azt hittem, hogy épen jó alkalomkinálkozik a csausznak tollat venni, mivelaz övét csak az előtte való nap vesztette el,mi pedig jól tudtuk, hogy mennyire szükséges azneki, mivel e miatt mindenütt tiszteletteljesenfogadtak bennünket, a hol csak átutaztunk. E városa híres Lipericza (Liperitza) folyó mellettfekszik, melyet bátran el lehetne nevezni möziaiMamndernek, mivel folyása közben annyit kanyaroga hegyek közt, hogy tizenkét óra alatt kilenczvenszerkellett rajta átkelnünk. Ez eszembejuttatta az olaszországi Taro folyót, melyen negyvenszerkellett áthaladnom, hogy Fornovoba juthassak.Másnap a Hémus- vagy Balkán hegység részétképező Klisszura hegységen mentünk át. Elsőpillanatra nagyon meglepett a hegység látása,ugyanis a sziklák és kövek ezüstből valóknaklátszanak. A nap- és a holdfény oly ragyogóváteszi, hogy senki sem hinné el, pedig ezt csupána sziklákban levő és azokat beborító csillám (vérrede Moscovie) okozza. Én kíváncsiságból vittemis belőle Angolországba. Ezután igen szűk éssziklás úton, Golubovácz (Kolombotz) vár mellettlefelé ereszkedtünk és a völgyben fekvő Vranjába(Vrania) értünk. Ennek igen erős vára azegész völgyön uralkodik és az átvonulást megakadályozhatja.A Szerbia és Maczedónia közt emelkedő hegyek,a Hémus- vagy Balkán-hegységhez tartóz,-> i

3i7nak, mely különböző nevek alatt, az Adriai tengertőla Fekete-tengerig terjed. Fülöp, maczedóniaikirály különös gonddal elzárni igyekezettátjárókat, hogy az ellenséges támadások ellenbiztosíthassa országát. Midőn tervét befejezte, azthitte, hogy többé semmiféle ellenség nem háborgathatja,hacsak az égből nem ereszkedik alá.Némelyek állítása szerint, a Hémus hegy ormárólegyszerre meg lehet pillantani az Adriai- ésFekete-tengert. Maga Fülöp is meg akart errőlgyőződni, azonban alig hiszem, hogy kielégíthettevolna kíváncsiságát. Ugyanis midőn e hegyekormain voltam, — kissé közelebb az Adriaitengerhez, mint a másikhoz — csupán hegyeketláttam körülöttem, mivel az albániai hegyek teljesenelzárták a kilátást.Vranjából Kumanovoba (Comonava) mentünk,hol a hegytetőn, a régi görögök e yik kolostoralátható, innen Kaplanköibe (Kaplanlish), azazTigrisvárosba érkeztünk, de soha eem tudhattammeg e név keletkezését; végre Kjöprülübe (Kaprulih)vagy Velezehe jutottunk, hol a Pcsinja 1(Psinia) nevű nagy folyón épített szép hídon átkeltünk.A törökök Hidvárosnak (Kjöprülü) nevezik.Itt időzósünk alatt a városban tűzvész támadván,annak legnagyobb része leégett; a tűz igen:gyorsan elharapódzott, mielőtt még a városból1Veleze nem a Pcsinja, hanem a Varilarmellett fekszik,folyókimehettünk volna. E helyen az Oláhországbóljövő követekkel találkoztunk, kik az évi adót vittéka szultánnak, azonkívül még néhány sólymotvittek ajándékba.• Innen Izvarba (Isbar) és Prilipbe x (Pyrlipe)mentünk, előbb azonban a Maczedóniában emelkedőprilipi hegyeken mentünk át. Ezek ép úgy,mint a klisszurai hegység, csillámtól ezüstszerűenragyognak. A hegységet alkotó sziklák igen alkalimatlanok az utasra nézve, mivel a kövek egymásravannak halmozva a nélkül, hogy föld volnaknztök. Egy másik hejjy csúcsán pedig várkastélylátható, melyet Králjevics Markó (Marco Crol-4 lowitz), hajdan az ország híres embere építtetett.2Ezután síkföldön haladtunk Bitoliáig(Monaster,Toly), ez igen nagy, szép és kedves város.A törökök oly nagyra becsülik Nagy Sándort,hogy szenvedélyesen óhajtanának egy Maczedóniábanszületett fejedelmet.Innen Florinába (Filurina) és Vrbenibe (EccissoVerbeni) értünk, hol igen sok szép és kellemesforrást láttunk. Mielőtt a város előtt fekvőhegyről leszállottunk volna, megpillanthattuk arégi költőknél oly nagy hírben állott Olympus1Törökül: Periepe.2Králjevics Markó, azaz Márk királyfi, a szerb ésbolgár nép'époszok hőse, a két nemzetnek a török ellenviselt háborúiban szerepelt; Vukasin király fia volt és13i)5-ben halt meg.

hegyet, mely körülbelöl huszonnégy mérföldnyirevolt, balfelé fordulva pedig föltűntek előttünk azaz Óstrovoi (Ostrova) és Preszba (Petrisky) tavak.A vidék lakossága, a tavak egyikének keletkezésétkövetkező hagyományhoz fűzik. A szomszédhegyekből annyi követ vágtak ki, hogy a föld alattlevő víz szabad utat nyervén, kifolyt és a környékbelimezőkön szétáradt.Ezután még egyszer eltávoztunk a síkságtólés Egribudzsaktól (Egribugia) kezdve, zord ésigen meredek hegyeken keresztül folytattuk utunkatSzarigölbe (Sariggiole); innen az Indzsekaraszu(Iniecora) folyón átkelve, Szelvidzsébe(Sarvitza) értünk, hol rövid ideig tartózkodtunk.Ez eléggé jelentékeny hely részben hegyre, részbenvölgyre épült, oly formán, hogy a törökök azalsó, a keresztyének pedig a felső várost választottáklakóhelyül. Közelében egy igen magassziklára épített várkastélyt láttunk, hová a sziklábavágott kapu alakú úton jutottunk el. Ezenkívülmég egy kis folyó is megnehezíti az átjárást,mely eszembe juttatta a Vensone és Pontévá köztlétező Lachiusát, melynek átjáróját a velenczeiekminden este gondosan bezárják. Utazásunk alattitt láttuk az első mecsetet, melyet a törökök evidéken azon a helyen építettek, hol a szelvidzseiátjáró elfoglalása után először pihentek meg.Azután a hegyen igen szép vörös földet láttunk,melyből ép úgy, mint a portugáli földből, fazekakatés edényeket készítenek. Utunk folytonosan3tóhegyek közt haladt, de soha sem szálltunk le alóról, jóllehet igen veszélyes sziklák közt és rendkívülszűk ösvényeken kellett haladnunk, holborzasztó mélységet és igen sok elhullott lovatláttunk. Az Olympus hegy folytonosan baloldalramaradt egész Elasszonáig (Alessone, Alesson).Ez igen szép hely, hol a Szt. Vazul-rendigörög szerzeteseknek zárdájok van. A kolostornem úgy van építve, mint a többiek. Ezután mégegy folyón átkeltünk és mintegy öt mérföldnyihosszú síkságra jutottunk, melyen néhány kiesfekvésű várost láttunk. Ezután az Olympus közelébenemelkedő, igen magas hegyre kellett felmennünk,melynek ormán egy öreg ember dobotvert., annak jeléül, hogy utasok vagyunk, tehátnincs mitől félni. A hegyről leereszkedve, Teszszáliarónáit pillantottuk meg, midőn pedig márlent voltunk, még egy folyón keltünk át, melynekforrása a közeli hegyekben van és nem oszlikapró patakokra, hanem igen szép folyót képez.Innen Turnovón (Tornovo) keresztül Larissábajutottunk, melyről külön fejezetben fogok megemlékezni.Visszautazásunkkor nem tartottuk czólszerűnekugyanazon úton haladni, ezért tehát, midőnKaplanköiben (Kaplanlih) voltunk, Szkoplje (Scopia)felé mentünk. E hely igen nagy kereskedéstűző és a vidék legnagyobb városa, melyet atörökök Üskübnek (Uscopia) neveznek, Felső-Mösiában, vagyis jobban mondva Maczedonia ha-

350tárán, az Orbelus, hegy 1tövénél, a Vardar vagyAxius folyó mellett, igen szép és kies vidéken,részben hegyen, részben síkságon terül el. Hajdanpüspöksége, később pedig érseksége is volt,ámbár jelenleg egyik sem létezik többé, mind azáltal most is nagyon szép és népes város. A városbanhétszáz titnár van, kik kővályúkban cserzika bőrt, melyet azután idegen országokba küldenekeladás végett. Itt néhány igen érdekes sírés nagyszerű épület látható, az utóbbiak közülnevezetes a kádié 2(Cadih) és az emiré, ki Mohamedutódainak egyike és kinek atyja e vidékenigen nagy tiszteletben állott. Az emirnek udvarábanrendkívül pompás szökőkút áll. Bárki kastélynaktarthatná ez épületet; a tornyok tetejérőlbőséges sugarakban víz ömlik ki. A jobb házakbancsupa szőnyegeken járnak-kelnek, a tetőkpedig háromszögekre, négyszögekre vagy másfajtaalakokra oszlanak, dúsan aranyozva és különféleszínűre vannak festve, a nélkül azonban,hogy bármiféle állati vagy növényi alakot ábrázolnának.Egy nagy nyilvános tér egészen ólommalvan födve, ezenkívül úgy a városban, mintazon kívül, számos kellemes, kies és befásítotttér létezik, melyeket hegyek és völgyek környékeznek.351Ugyancsak itt számos mecset, vagyis töröktemplom van, legszebb köztök a hegyen álló,melynek gyönyörű kapuját négy márványoszloptartja. Közelébe órával és haranggal fölszerelt fatornyotépítettek, honnan igen jól áttekinthettema várost. Ezenkívül látható itt egy régi ívezet,alatta pedig patak folyik. Továbbá egy igennagy kő, mely hajdan valamely oszlop alkatrészétkéjjezte, rajta e fölirat olvasható: «Shian». Legérdekesebbazonban a várostól néhány mérföldnyire1 lévő szép kövekből készült, körülbelől200 ívből álló vízvezeték, melyet egyik hegytől amásikig, az egész völgyön keresztül építettek, holigen sok becses régise? található, a mi csak növelie hely hírnevét. Midőn I. Mohamed elfoglaltaa várost, ázsiai gyarmatot telepített ide, miért ise város jobban ragaszkodik a törökhöz, mint atöbbiek. A rómaiak idejében e vidéken sok nevezetesesemény történt. Ugyanis a történelembőlmegtudhatjuk és Trebellius Pollióban olvashatjuk,hogy Eegillianus itt annyi győzelmet aratóités oly sok zsákmányt bozott Szkopljóbe, hogyvisszatértekor diadalmenettel ünnepeltek. Ezena vidéken volt hajdan Paisecopolis és Ulpiana 2is.E hely szandzsákja (Sanziack) a rumóliaivagyis görögországi beglerbégnek engedelmeske-Ma : Karadag.Kádi a főmufti:; általában biró.által kinevezett önálló bírónak1A hol az ellenkező nincs kitéve, mindenütt angolmérföld értendő. Az angol mérföld pedig = 1-5 km.2Ulpiana seeunda Justiniana, a mai Kiösztendilhelyén feküdt.

352dik. E vároB leírásával a rendesnél hosszasabbanfoglalkoztam, mivel a földrajzi írók igen kevesetírnak róla, én pedig még senkit sem láttam közülök,a ki itt lett volna.Ezután Kacsanikba (Catshanish) értünk, melynekvára az egész átjáró fölött uralkodik; innenelőrehaladtunk és észrevétlenül a Eigómezőre 1jutottunk. Némelyek Campus Merubcnek nevezik.Ámbár nem nagyobb mint az angolországiLincolnbeath nevű síkság, mind az által igen nevezetesesemények színhelye volt. Ugyanis e helyenaz Európában eddigelé látott legnagyobbkeresztyén sereg, mely Lázár szerb despota vezetésealatt 50.000 főből állott, I. Murád seregévelmegütközött és teljes vereséget szenvedett. 2Lázára csatamezön halt meg. Kobilovics Milos (MichelCobilovitz), kit halottként a harczmezőn hagytak,Amurat szultánt meggyilkolta, midőn ez a harczbanelhullottak tetemeit megtekintette. 3A síkságonAmurat emlékének igen szép oszlopot emeltekés a körülötte levő helyet sírmezőnek nevezik.1Kigómező, szerbül Koszovó polje, 52 km. hosszúés 22 km. széles fennsík Ó-Szerbiában, Pristinától nyugatra,lassan emelkedő dombok veszik körül, melyekkeleten a Ljubotini hegységbe, délen pedig a Sar-Dogbamennek át.2Az első rigómezei ütközet 1389 június 27 (15) énvívatott és a szerbek teljes vereségével végződött; mivelBrankovics Vuk 20.000 emberrel átpártolt.3A szerb nép hőseinek s vértanúinak sorába helyezte,dalban és legendában dicsőítette Obiliesot.35BUgyancsak a Rigómezőn, később Mohamed ésHunyady is ütközetet vívtak, ez három napigtartott és az egyenlőtlen haderővel küzdő Hunyadyteljesen megveretett. 1Ezután Pristinába értünk (Prestina), hol jóellátást reméltünk, de midőn a szobába beléptünk,az ágyon pestisben sinylő beteget találtunk.Ezért tehát saját érdekünkben nem akartunktovább itt maradni, hanem mihelyt vezetőt kaptunk,azonnal lóra ültünk és a gyér népességű,de igen termékeny és kies vidéken folytattukutunkat. Itt igen jól felüdültünk és pompás gyümölcsötettünk. Ezután egy helyre érkeztünk, holigen szépen épített meleg fürdőt találtunk, melya felüdülni óhajtó utasoknak igen hasznos. 2 Kursumlje(Cursumné) vagy Belaczrkva (Bellacherqua)közelében, kolostort és igen szép kéttornyúrégi templomot láttam. Ezután a Jasztrevacz(Jasnebatz) hegyen áthaladva, Sztalatyba (Eschellek)érkeztünk, mely a két Morava folyó köztfekszik és közelében hegyre épített vár látható,evvel átellenben pedig igen szép kolostor áll, holLázár fejedelem (Kenéz Lazarus) és Szt. Eomán(Romáin) holttesteit őrzik.1Ez a második rigómezei ütközet, melyben Hunyady 1448 okt. 19 én nagy vereséget szenvedett.2Ez a Kursumljétől délre fekvő Bánja falunál még"iá is megvan.Régi utazások Magyarországon. 23

354355III. FEJEZET.Laris3za város és Tesszália leírása. 1Larissza 2az egész Tesszália fővárosa, a Peneus8folyó mellett fekszik. Tőle északra azOlympus hegység emelkedik, délre pedig szépsíkság terül el. Jelenleg keresztyének, törökök észsidók lakják. Igen szép terei, mecsetei és keresztyéntemplomai vannak. Fekvése igen gyönyörű.A Nagyúr palotája, melyben itteni tartózkodásaalatt lakni szokott, következőleg épült: mind anégy oldalán nagy ablakok vannak, melyek közelébena Nagyúr étkezik és szórakozik, a szerintmint a szél kellemes vagy nagyon heves.Larissza érseki város, érseksége alá több püspökségtartozik. Itteni időzésemkor a tiszteletreméltó Dénes atya volt érsek. A Szt.-Ákhillesszékesegyházban isteni tiszteletet hallgattam, melyenaz érsek czelebrált. Teljes főpapi díszben ésa pásztorbottal kezében ült az érseki székben.Hárman vagy négyen voltunk idegenek és mihelyt1E fejezet nemcsak Larigszát, hanem a török viszonyokatáltalában is leírja.2" Larissza " " törökül " •' Jenisehr, 1881 óta a görögkirálysághoz tartozik és 13.169 lakosa van, jelenleg wérseki székhely.8Ma: Szalamvria.a templomba lépni látott, azonnal elébünk küldöttvalakit tömjénnel és egyéb illatszerekkel.A Nagyúr e városban több éven át tartózkodotta krétai háború miatt és mert a vidék igenalkalmas a vadászatra, mit ő szenvedélyesen kedvel.Midőn én visszautaztam, azt beszélték, hogyNegropontéba fog menni; azonban még néhányhónapig Larisszában maradt, azután pedig Szalonikibeés Drinápolyba ment.A legforróbb két nyári hónapot az Olympushegyen töltötte, részint hogy a környékén elterülőszép síkságokat és az Egei tengert láthassa, részintpedig a friss és hűvös levegőt akarta élvezni.A Nagyúrnak e szeszélyes ötlete számoskísérőjének halálát okozta, mivel a csúcson néharendkívül hideg volt; a kik tehát hozzá jöttek, amászástól fölhevültek, azután pedig a hűvös levegőtőlazonnal átfáztak, mihelyt fölértek megbetegedtekés meghaltak, ez pedig gyakran oly helyentörtént, hol még az eltemetésökhöz szükséges1 föld sem volt meg. A szultán is gyengélkedettvagy három-négy napig Ugyanitt igen sok ló és• teve is elpusztult. A szultán, ki igen jó lovagló,két legjobb lovát tönkre tette, ugyanis a Pythagon: vagy Kissagon hegyre vágtatott föl velők, hová| senki sem bírta őt követni. Vakmerőségében valamelysziklahasadékon akart átugratni, melyből,| ha beleesett volna, lehetetlenség lett volna kijhúzni. A kíséretében levő nagyoknak, rendkívüliI fáradságába került, míg végre sok kérés és kö-23*

356nyörgéssel lebeszélhették hiába való és veszedelmesszándékáról. A hegyen van egy fehérvizűforrás is, melyből a kik ittak meghaltak. Halálukelőtt két vagy három napig panaszkodtak, hogygyomruk igen nehéz és hideg.Az országukkal dicsekedni szerető görögök,sokat beszélnek az Olympus hegyről. Homér szerintitt laknak az istenek, és a hegyen fölül nincsenekmár felhők. Szerintem az Alpok némelyrésze magasabb és mégis vannak fölöttük felhők. 1Szeptemberben hó sem volt rajta, pedig az Alpok,Pirenék, Kárpátok és egyéb európai hegyek ormainörökös hó látható. De azért az Olympust isazonnal befödte, mihelyt a síkságon eső esett ésazt hiszem, ha a völgyben esik, akkor a hegyekormain havazik. Valóban e hegy igen messzeellátszik, ugyanis én már a Maczedóniában levőés mintegy huszonnégy mérföld (lieue) távolságbanfekvő Vrbeninól (Ecciso Verbeni) kezdtemlátni. Az Olympus nem egyetlen oromból áll,miként gyakran írják, hanem elég hosszú, tehátnagyon jól ráillik a Homér által említett előnév,midőn így szól: Longum tremere fecit Olympum.Kelet-nyugati kiterjedése azt okozza, hogy ahegy tövében attól délre és éjszakra letelepedettlakosok, egymástól annyira elütő vérmérsékletüekés kinózéstiek, mintha távoli országokbanlaknának; erre vonatkozik Lucanus szép verse :1Az Olympus magassága 2974 méter.357Nec metuens imi borear habitator Olyinpi,Lucentem totia ignoran noctibus arctonEaulus Aemilius római konzul, miután rövidideig e hegység közelében tartózkodott, Pér-^seus királyt legyőzte és Maczedóniát elfoglalta.Midőn Antiochus király Larisszát ostromolta-Appius Claudius a királyt az ostrom abbanhagyásárakényszerítette, ugyanis az Olympuson óriásitüzet gyújtatott. Ez pompás ötlet volt, a királyugyanis azt hitte, hogy az összes római haderőjön ellene, ennélfogva visszahúzódott és eltávozott.Martius konzul hallatlan tettet vitt véghez,ugyanis Fülöp király ellen küldetvén, katonáitaz Olympuson vezette át, mely alkalommal aveszélyes örvényeken, a katonák legnagyobb ré-Bze kénytelen volt lassan csúszva leereszkedni;Az elefántokat pedig általa föltalált gépek segélyéveleresztette le, mindezt igen terjedelmesenleírta Bawleigh lovag úr.Nemcsak a Nagyúr tisztelte meg látogatásávalLarissza városát, hanem Fülöp, Maczedónia utolsóe nevű királya, szintén sokat tartózkodott itt,Ugyanis a nyarat Larisszában töltötte ép azonévben, melyben Hannibál a spanyolországi Saguntumvárosát bevette. A történet nem szólsemmit, vajon Xerxes perzsa király, midőn Thermopylefelé vonult seregével, tartózkodott-e Larisszában.Fülöp király, Nagy Sándor atyja, miutánaz illírekkel és pannonokkal békét kötött, Görögországellen szándékozott vonulni, ezért tehát

358Larisszában a Peneus partján telepedett le és olyügyesen befészkelte magát, hogy Tesszália lakosainem csekély segítségére voltak a Görögországellen viselt háborújában.Cézár írja, hogy a pharsalusi ütközet előtt,Scipió egy légiójával e városban volt. Ide vonultvissza legelőször Pompéjus miután az ütközetetelvesztette. Erről így ír Lucanus:Vidit tusé prima testis Larissa ruinw,Nobile, nec victum satis caput.Azonban itt nem akart megállapodni, hanema folyóhoz ment és csolnakon a tengerig jutott,hol indulásra kész hajót talált, mely őt Bzívesenfölvette.A Peneus Tesszália legnagyobb folyója ésszámos mellékfolyót vesz föl. A Pindus hegységbőlered, a világhírű Tempe völgyön keresztül ésaz Olympus és Ossza hegyek közt végig haladva,a szalonikii tengeröbölbe vagyis Sinus Thermaicusbaömlik.Xerxes a görögök elleni híres háborújában ittakart benyomulni. Ugyanis Herodot írja, hogyThermeből —-jelenleg Szaloniki — aPenturboz vitorlázott,meg akarván győződni vajon nem volna-eitt valami átjáró, vagy nem lehetne-e ilyesmit készíteni.Csakhamar meggyőződött, hogy a folyónaknincs más útja és nem is lehet másfelé levezetni.Ennélfogva okosan tették a tesszáliaiak, hogy359békét kötöttek vele, mert a Peneus eltorlaszolásakövetkeztében mind megfuladtak volna.A Homér által e folyónak adott melléknév,nagyon is ráillik, mivel vize rendkívül tiszta és afolyó medrének feneke is látható. A költőknektehát csakugyan igazuk volt, midőn az Apollórólés Daphnéról, Peneios leányáról szóló mesét föltalálták,melyben Daphne babérfává változtattatott,ugyanis a folyó partján még jelenleg is rendkívülsok babérfa díszlik.Kilencz ívezeten nyugvó köhídja igen szépépítmény, az ívek közt lyukakat és átjárókat csináltak,hogy ha a folyó igen megárad, a vízkeresztül folyhassék és a rombadőléstől megóvhassák.A törökök közül számosan a folyó partjánBátrakat ütöttek föl, mivel a városban nem voltszámukra hely. A mecset közelében álló különféleszínű sátrak, igen szép látványt nyújtottak.A vásznat oly ügyesen helyezték el, hogy a földtőlszámítva, mintegy röfnyi üresség maradt, miáltala friss levegőnek szabad benyomulást engedtek.Itt töltötték az egész napot, serbet- éskávéivással.Larisszához legközelebb fekvő és legtöbbrebecsült kikötő a voloi vagy ókori nevén pagasai,az armirói öbölben, melyet hajdan Sinus Pagasicusnak,vagy Dametriacusnak neveztek. Ennekközelében volt hajdan Argos Pelaagicum, honnanftz argonauták híres kolchisi útjokra keltek.

360A voloi kikötőbe érkeztek a krétai háborúrólszóló hírek, valamint az Ázsiából és Afrikábóljövő levelek. Ugyancsak a közelében levő Sepiasfoknál történt a legnagyobb hajótörés, nevezetesenXerxes ötszáz hajóját a keletről támadt nagyvihar megsemmisítette.A Nagyúr nem igen könnyen volt látható evárosban, mivel keveset tartózkodott benne, hanemigen gyakran vadászni ment, midőn nagyszámú és változatos öltözékü kíséret követte őt.Néha a nagy mecsetbe is ment, én ilyenkor láttamőt, midőn a palotából isteni tiszteletre ment.Elindulása előtt kíséretéből számosan gazdagonföldiszített lovakon, a palota udvarán sétálgattak,mialatt a Nagyúr szobájának ablakából szétnézettés a leginkább tetsző lovat kiválasztotta.Mihelyt megjelent, azonnal örömrivalgásbantört ki a nép. Az útczákat kitisztították, mindenútczaszögletre janicsárt állítottak, hogy a szultánmindenütt akadálytalanul haladhasson el. A csauszoklóháton legelöl mentek, azután jött 34 főudvarnokgyalog. A Nagyúr mellett két oldalról kétföjanicsár volt, kik bot végére kötött tollbokrétátviseltek. A tollak fehérek, nagyok, szélesek ésmintegy ölnyi hosszúak voltak ; ez a tollbokrétamagasságánál fogva napernyőül és legyezőül szolgált.Mögötte igen szép lovakat vezettek, azutánpedig azok következtek, kik a párnákat és vánkosokatvitték a mecsetbe. A palota kapuja előtt,néhány igen tiszta és derék egyént láttam, a velem361levő csauszok azt mondták nekem, hogy ezek alegelőkelőbb törökök.A Nagyúr harmincz év körül lehetett. Széptestalkatú, rövid nyakú és inkább kövér, mintsovány. Arczszíne természetesen barnás, miveligen sokat jár-kel a napon, még a legforróbb tartományokbanis. Igen erős és izmoB, folytonosanegészséges és jó lovas. Ámbár mindenkire büszkénés félelmetgerjesztő módon néz, mind az általigen nyájas. A hozzájövőket szépen fogadja ésbarátságosan beszél velők. A népet is bátorítja,hogy akadálytalanul közeledjenek hozzá, mivelnem szereti hallani a félelemgerjesztő kiáltásokat.Ezért tehát a város lakosai azonnal elhallgatnak,mihelyt őt, vagy valamely tisztjét megjelennilátják. A nagyvezér sok keresztyen orvostvitt Candiába, azonban sohasem hallottam, hogyvalamely orvos hírnévre tett volna szert a Nagyúrmellett. A szultán nagyon szeretett egy bizonyospapot, kire véletlenül akadt Tesszáliában és káplánjávánevezte ki; azonban midőn Larisszábanvoltam, hallottam, hogy egy híres papja volt, kiszintén ide készült jönni.A nagyvezért távollétében a kajmakán (Chaymachan)helyettesítette, ki az összes állami ügyekelintézéséről gondoskodott. Ennélfogva a városlegszebb és legjobb házában lakott. A császárkövetének három tolmácsa volt, kiket mindenalkalommal felhasznált, ezek útján minden eseményrőlértesültünk, mivel igen becsületes, ud-

362363varias emberek voltak és több nyelvet értettek ésbeszéltek.• A szultánné szintén Larisszában volt, a Nagyúrnagyon szereti őt. A szultánné kandiai származású,alacsony termetű és kissé ragyás volt; mostépen Bitoliába, vagyis Toli-Monastirbe (Monaster)készült menni. E kellemes és nagy városMaczedóniában fekszik. A hegyeken széles utakatkészítenek, a meglevőket pedig csinosítják ésjavítják ; továbbá hidakat is csinálnak, ez igen sokfáradságot okoz azon vidék lakosainak, kik inkábbkészeknek nyilatkoztak a hidak fölépítésére, mintsemkiszolgáltassák tartományukat az e czélbólösszecsődülő embertömeg alkalmatlankodásának.Mihelyt a Nagyúr közeledett, a görögök a szultántólvaló félelmekben azonnal elhagyták házaikatés vagyonukat a törököknek átengedve, elmenekültek,azonban a Nagyúr visszahívatta őket.A szultán fia, ki ekkor még csak hat éves volt,szintén Larisszában tartózkodott. ,Ozmán csauszszal a kajmakán palotájába iselmentem, zenét hallgatni, mivel ezt tartjákTörökország legjobb zenéjének. Ez valóban fenségesvolt, tíz zenész különféle hangszeren egymagas födött teremben játszott, a zene naponkéntbizonyos órákban hallható.A városban Sabbata Levi zsidó tetteiről szólódalokat hallottam, török nyelven. Ez a lehetőlegnagyobb csaló volt és az egész világon nagyport vert. Az énekben elmondatik, hogy Kusszummpasa rábeszélésére törökké lett. Kusszum pasátnagyon tisztelik a törökök és különben is nagyrabecsülik, mivel jól ért az orvosi tudományhoz,ehhez a törököknél oly ritka művészethez. Jelenlegerzerumi vezér, ezelőtt budai vezér volt, tehát anémetek jól ismerték. A városban láttam egy francziakönyvet, mely Cigala Mihályról, 1arról ahíres csalóról szólt, ki a császárt, a franczia királytés többi keresztyén fejedelmeket rászedte.A császári követ azt mondta nekem, hogy ez jólmegnevettette a törököket és hogy Cigala nemoláh, hanem görög származású volt. Semmit semhallottam a nPadre Ottomannorób, kit a Nagyúrfivérének hittek, ez jelenleg szt. domokosrendiBzerzetes és Torinóban láttam őt.A városon és azon kívül sok század katona éstöbb mint ötezer teve állott a Nagyúr rendelkezésére.Nagyon szerettem nézni, midőn lakásomelőtt a csaknem egyenlő nagyságú tevéket itatnivitték a folyóhoz; púpjok különféle színű volt.A tartomány termékenységéről fényes bizonyságottalálhatunk. Ugyanis Mardonius Xerxesperzsa király főhadvezére, a telet Tesszáliábantöltötte. Ámbár óriási hadserege volt, ez sohasemmiben sem szenvedett hiányt és minden élelmiszerhez igen olcsón juthatott. A vendéglőben hat1Cigala János Mihály paraszt családból származottis Tirgovistben született, a XVII. század második felébenEurópa összes udvaraiban mint hires kalandor szerepelt.Bővebbet; Eocoles, Hiat. des imposteurs insignes.

364pennyért pecsenyét, húslevest és serbetet kaptatóés valami csekély összegért néhány törököt éskeresztyént is meg lehetett vendégelni.A város rendkívül népes volt; jóllehet ekkorcsaknem mindenféle nemzet képviselve volt ití,mégis a legnagyobb rend és béke uralkodott. Egytiszt bottal kezében és huszonnégy ember kíséretébenbejárta az útczákat és a részegeket, czivakodókat,lármázókat, valamint a jó erkölcsökellen bármi módon vétkezőket megbüntette.Itteni időzésem alatt, azaz 1669 szeptemberbenrendkívül nagy hőség uralkodott és igen soklázbeteg fordult elő. Egyébiránt egész Európa legnagyobbrészében föllépett e betegség; ugyanismidőn Angolországba visszatértem, sok lázbetegettaláltam, kik ez idő alatt kapták meg a bajt.Éppen ekkor lévén a szüret, mi is megízleltükaz új bort, mikor még egészen zavaros volt.A törökök közül azok, kik vallásosabbak mint atöbbiek, sohasem akartak kiforrott bort inni, dea zavaros új borból még is csak megkóstoltakegy kicsit.Az egész nyáron át sokszor mentünk a borbélyhoz,ki nagyon jól teljesítette kötelességét,fölfrissített bennünket és mindent a saját országábanuralkodó divat szerint intézett el.A görögök mintegy tallérnyi területű hajatleborotváltatnak, azután ezen hely körül mintegykét ujjnyi hajat meghagynak nőni, a többit pediglevágatják.366A horvátok csak egyik oldalon borotváltatjákle hajókat, a másik oldalról se le nem vágatják,Be le nem borotváitatják, hanem akadálytalanulnőni engedik. A magyarok egész fejőket leborotváltatjákés csupán a homlok fölött hagynaknémi hajat. A lengyelek igen rövid hajat viselnek,csupán homlokuk feléig hagyják megnőni,valamint csak füleik felét födik be. A törökökteljesen leborotváltatják fejőket, csupán a fejőkbúbján hagynak meg egy keveset. A frankoksohasem vágatják le hajókat, sőt ellenkezőleg époly hosszú hajat viselnek, mint mi. Azonbannéha fövegök alá rejtik, hogy könnyebben érintkezhesseneka többiekkel és meg ne botránkoztassákőket. A görög papok sem hajókat nemvágatják le, sem fejőket nem borotváltatiák le,hanem igen hosszú hajat viselnek; borotválkozásnáligen alacsonyan kell ülni, a borbélynak azaz előnye van, hogy csaknem egy pillanat alattelkészül. Igen sok szappant használ és borotvájátúgy tartja, mintha kés volna. A vízzel telt medenczéből,tetszése szerint eresztheti ki a kellővizet.Egyik larisszai borbélymühelyben jászpiszbőbőlkészült, igen régi sírt láttam. Ez igen szépemléktárgy volt, azonban itt nem sokra becsülik&z ilyesmit. A borbély felül lyukat vágatott belées víztartónak használta.Eleinte zavarban voltam, mivel nem tudtamhol váltsam be az aranyakat, dollárokat és egyéb

366magammal hozott pénznemeket; azonban nagyörömömre a piaczon találtam bankárokat, kikazonnal beváltották medinókra s asperekre,melyek a tartomány legközönségesebb pénznemei.Azon utczák, hol a legnagyobb kereskedéstűzik, a többi török városokhoz hasonlóan, födvevannak. A boltok igen kicsinyek, de azért tömvevannak mindennemű árúval. A boltos keresztbetett lábakkal ül és így adja el az árukat, a vevőkrendesen az utczán maradnak és csak igen ritkán,mondhatni csaknem soha sem lépnek a boltba.A boltokban nem kapható egyéb árukat illetőleglovas járja be az egész várost és kiabálva közhírréteszi, hogy melyik árú hol és minő áronvásárolható.Ámbár sok keresztyén uralkodó, díszistállóitláttam, így pl.: a louvreit Parisban, a nápolyialkirályét, a szász fejedelmét Drezdában, a gr.Wallenstein-félét Prágában, ez utóbbiban mindenló között igen szép márványoszlop áll, aczélbólkészült jászolrács fölött fejeiknek életnagyságúképe látható; azonban midőn Larisszában megláttama szép lovakat, melyeket az egész törökcsászárságból válogattak és gyűjtöttek össze,csakugyan meg voltam lepve. Kantáraik és nyergeikdrágakövekkel vannak kirakva; oly szelídekés könnyen kezelhetők voltak, hogy öröm voltrajok nézni. Néhány tatár lovat is láttam, ezeketigen nagyra becsülik, mert a fáradtságot igen36*könnyen eltűrik, gyorsan futnak, azonban külsejöknem szép. Midőn a tatár kán követe anémet császárnak is hozott néhányat ajándékba,eleinte azt hittem, hogy ez nem császárhoz méltóajándék.Néhány görög kereskedő olaszul is tanul,mivel e vidéken utazókra nézve elkerülhetetlenülszükséges az olasz nyelv, ugyanis a francziával,vagy latinnal semmire sem lehet menni. A zsidókitt is, mint Maczedóniában, Szerbiában és Bolgárországban,közönségesen spanyolul beszélnek,Magyarországon azonban flamandul.Tesszáliában ekkor nagy hőség és Bzárazságuralkodott; jóllehet a nagyobb folyók vize rendkívülsekély volt, a kisebbeké pedig egészenkiszáradt, mind az által Larisszától mintegy hétmerföldnyire (mille), Turnavo (Tornovo) irányábanláttam egy folyót, melyben bőségesen folyt avíz, ez a hegyek közt ered és nem oszlik aprópatakokra, hanem egyetlen szép folyót képez. 1Mind az által nagy hőség és szárazság alkalmatlankodottaz egész tartományban; ez eszembejuttatta a Deucalion tesszáliai király korabeliállapotokat. Ugyanis nagy özönvíz jött az országraés ez egész télen át tartott; néhány író állításaszerint, az özönvíz a Peneus folyó torkolatánakbedugulása miatt keletkezett, s ennek következtébena folyó vize nem folyhatott le a tengerbe. A Pe-1Tumavo város mellett a Xeragi folyócskafolyik.

368neuB folyóba számos folyócska ömlik, ennélfogvanincs mit csodálkoznunk, hogy a teljesen sík Tesszáliátazonnal elárasztotta. Némelyek állítása szerintkezdetben az egész tartományt víz borította,azonban valamely földrengés szétválasztotta azOlympust az Osszától és utat nyitott a Peneusnak,mely ezután a Tempe völgyön keresztül, atengerbe futhatott. A Maczedóniában levő Vrbeni(Ecciso Verbeni) városban, mely Kumanovo (Comonava)és Florina (Filurina) között fekszik, 1igen szép ásványvízforrásokat és két igen nagytavat 2 láttam, melyek egyikének keletkezésétannak tulajdonítják, hogy a begyből néhánysziklát kivágtak és ennek következtében rendkívülBok víz folyt ki, mely azután a környéket elöntvén,tavat alkotott.Még Maczedóniában létünkkor, a csausz aztállította, hogy két nap múlva francziákat fogmutatni, ezek pedig nem voltak egyebek, m'nttesszáliai parasztok, kik a Prancziaországban nemrégen divatban volt kis kalapokhoz hasonló fővegetviseltek.A tesszáliaiak hajdan igen harcziasak voltakés még most is bátor nemzet. A törökök állításaszerint vakmerőek és elkeseredettek; ha valakicsak kissé is megsérti őket, mindig találnak al-1Vrbeni nem Kumanovo és Florina közt, hanemFlorina és Kahmanja közt fekszik.* Ezek az Qsztrovo és Preszba tavak.309kaimat a boszúállásra és már számos török vesztetteel életét.Tesszáliában sok híres csatát vívtak és ha agörögök elfogadták volna Mardonius perzsa vezérkihívását és megütköztek volna vele Tesszáliasíkságain, ez lett volna az ütközetek egyik legnagyobbika.A tesszáliaiak szép testalkatúak, bajok és szemökfekete, arczok pedig üde. Az idegenekneknagyon tetszenek a tesszáliai asszonyok és gyakranbeszélnek a görög nők szép arczszínéről. A maczedónok,kik igen hegyes-völgyes vidéken laknak,már sokkal csontosabbak. Morea vagy Peloponesuslakosai csaknem egészen feketékneklátszanak.A tesszáliaiakat mindenkor jó lovasoknak tartották; a pompás lovakon kívül bivalyok is vannak,legjobbak Santa Maurából és Görögországbólkerülnek ki. Továbbá nagyon szép és kifejlettteknősbékák is vannak, melyeket mint valami jóételt megesznek. A törökök azonban gúnyolódnaka keresztyének fölött, hogy azt megeszik, holottjó bárányuk, csirkéjök és fogolymadarukisvan.Tesszáliában nagy, szép és ízletes füge teremés sehol sem láttam oly nagy és jó dinnyét. Eznagyon felüdített bennünket, valamint a narancs,czitrom és gránát is. A szőlőtők alacsonyak, minta. montpellieriek, venyigéi igen nagyok, a fürtökgyönyörűek, a szőlő pedig a^Jf^tő legízletesebb.A bor is igen finom.Régi utazások Magyarországon.

370Dohányt is termesztenek és többre becsülikmint a külföldről behozottat, mivel erősebb éscsipősebb. A mezőket mindenütt szezám- és gyapotfaborítja, ez utóbbi azonban alacsony marad,de azért kellemes látványt nyűjt. Ezenkívülmandola- és olajfa nagy bőségben terem. A görögökaz olajbogyókat meghagyják érni és azutánmegszárítják vagy pedig még zölden megeszik,mint mi. A sárgavirágú tökök, a vadrózsák és atölgyek örökzöld lombjai, az utakat igen kellemesekkéés kedvesekké teszik.Itt terem az alkörmösbokor (Ilex coccifera),melyből az alkörmöst készítik. A hegyeken pedigaszklepiasz (Asclepias) és hunyor (HeJleborus), aköves síkságon levendula, majorána, rozmarin ésmás ehhez hasonló növények díszlenek. Maczedóniábangyönyörű boglárfákat láttam, ennélfogvanem kell csodálkoznunk, ha olvassuk,hogy Hyppocrates, Democritost boglárfa alatttalálta.A lakosok gyakran készítenek foghagymamártást;a vöröshagyma rendkívüli nagyságot ér el,ugyanis kétszer vagy háromszor nagyobb a miénknél,íze kitűnő, szaga pedig épenséggel nemkellemetlen. Ámbár sohasem szerettem ezelőtt avöröshagymát, mind az által az itteni nagyonmegtetszett és észrevettem, hogy pompás gyomorerősítő.Uzsonnára szokták adni és leginkábbkenyérrel eszik, még pedig egyszerre több darabot;egy velünk levő csausztól kérdem, hogy371van-e valahol olyan jó vöröshagyma, mint, atesszáliai, állítása szerint az egyiptomi még sokkaljobb, most már megértettem a szentírás amamondását, hogy a zsidók miért szerették oly szenvedélyesenaz egyiptomi vöröshagymát.A Nagyúr udvaránál ekkor kevés külföldi követtartózkodott, ugyanis csak a német császár,liiigúza és Oláhország követei voltak itt, azaz aszomszédos országokéi. Ugyanis a többi követek,kik csak a szabad kereskedelem érdekében jönneka szultánhoz, azok Konstantinápolyban maradnakés nem kötelesek a szultánt követni.A császár követe kérte a szultánt, hogy valamelyszomszéd városba mehessen, mivel Larissza rendkívültúl van tömve emberekkel. A szultán legnagyobbkészséggel ráállott, sőt megengedte,hogy bármely várost és abban bármoly házat választhasson,ezért tehát a követ Turnavora vetetteszemét.E város Larisszától észak-nyugotra, szinténTesszáliában fekszik, közelében számos hegyemelkedik. A város lakosainak túlnyomó részekeresztyén, a törököknek három mecsetjök, a görögkeresztyéneknek pedig 18 templomuk van;az utóbbiak közül legnevezetesebbek: a Sz.-Jánosszékesegyház, a Sz.-Demeter, aSz.-Éliástemplom,a szűz Mária születéséről nevezett egyház, aSz.-Kozma, Sz.-Damián, Sz.-Anasztázius templomok,a tizenkét apostolról nevezett egyház, aBz.-Miklós templom kolostorral és ívmete Sz.-24*

372Antal egyháza. A turnavoi püspökség, a larisszaiérsekség alá tartozik.Európa keleti részében, csaknem mindenütt,a görög egyházhoz tartozó keresztyéneket láttam,ugyanis a görög vallás következő országokban éstartományokban van elterjedve: Görögországbana görög szigeteken, Dalmáczia egy részében, Horvátországnémely vidékén, — ezek mind a törökökuralma alatt állnak, — Boszniában, SzerbésEáczországban, Zagorjében. 1Bolgárországban,Beszarábiában, Moldvában, Oláhországban, Podóliábanés a kozákok országában; 2végre azorosz császár óriási birodalmában; — tehát azösszes keresztyénségnek tetemes részét teszi ki.Ez eszembe juttatja századunk egyik legtudományosabbemberének mondását: ha összefoglaljukEurópa görög hitü keresztyénéit és összehasonlítjuka római egyház híveivel, azt fogjuk találni,hogy a görög egyháznak és hitnek sokkal többkövetője van.Turnavo város környékén sok szőlő, gyapotcserjeés szézamfa terem. Igen szép házat adtak acsászári követnek, ki a Signore di Casanova volt. .Harmincz török és keresztyén személy volt vele, É1Nápolyi, genovai és velenczei okmányokban azegész Bolgárországot, délszláv oklevelekben azonban csakTrnovo vidékét nevezték Zagorjének.2A kozákok országa alatt, a mai caernigovi, kbarkovi,poltavai és kijevi kormányzóságok területe értendő.373kapujánál két janicsár állott, kik a világ legbecsületesebbemberei közé tartoztak. A követmilánói származású volt. Okos, komoly, sőtmondhatni kissé búskomor férfiú, nagyon szeretia könyveket, de azért igen udvnrias és becsületes.Mindig egyedül ebédelt és vacsoráit, titkárja, tolmácsaiés a többiek más asztalnál étkeztek, deazért jó bánásmódban részesültek. Ezek törökösenszolgáltattak föl magoknak.A ragúzai követ szintén Turnavot választotta;kíséreteikhez tartozók igen gyakran találkoztakegymással és legudvariasabban köszöntek egymásnak.Mindez azonban puszta udvariasságvolt, mivel nem igen jó lábon álltak egymással.Nem mulaszthatom el, hogy néhány szót neszóljak Demeter turnavoi görög kereskedőről,kiben a régi görögök kedélyét és jellemét leltemföl. Gyakran megvendégelt bennünket és mindenkorbarátságosan fogadott. Kért, hogy fesztolenülviseljük magunkat, mintha csak sajáthazánkban volnánk. Két leányát is bemutattanekünk, kiket úgy üdvözöltünk, mint Angol- ésFrancziaországban szokás. A leányok a honi divatszerint gazdagon voltak öltözve. Fodorított hajókhátukra volt leeresztve. Czipőik és papucsaik színesekvoltak ; körmeiket pedig az alkanna (Cná,Alcanna) nevű pirosas növénynyel festették be.A növény leveleit vízbe és borba mártva, újjaikrateszik, egész éjjel rajta hagyják és másnap reggela körmök teljesen pirosak lesznek. E növényt

374-nagyon használják Törökországban; sőt a lovakfarkát is befestik vele. A szkiroi (Scio) görögök,kik keztyüket viselnek, — ez nem közönséges dologitt, — a körmöket beftdő csúcsokat szinténbefestik. Az alkannával jelentékeny kereskedéstűznek Törökországban. Leginkább Arábiából ésEgyiptomból hozzák és mindenütt elárusítják.Én is hoztam egy levelet Angolországba, ez alevél a hosszú úton nem vesztette, el festő tulajdonságát.Görögország összes tartományai, a hol csakátutaztam, teljesen megváltoztak: a régiek általkészített leírások valószínűtleneknek tűnnek fölelőttünk, mivel azóta sok nép száguldott itt végigrabolva és pusztítva, a törökök pedig a leghíresebbhelyeket és a városok legnagyobb részétromba döntötték, sőt még azoknak neveit is meg- fváltoztatták. Még a folyók sem viselik a régi fnevet, ugyanis Maczedónia legnevezetesebb folyói-jnak ú. m. az Axiusnak, Erigonusnak és Aliac-1monnak teljesen ismeretlen neveket adtak. 1Még!a Peneus, a régi költők kedvencz folyója, vala-|mint az Apidanus, Enepeus es a többiek semtarthatták meg ősi nevöket.1így pl. az Axhis ma Vardar tör. és bolg.; az.Erigon ma bolg. Cserna vagy Czrna, tör. Karaszu; azjAliakmon bolg. Bysztricza, tör. Indzse Karaszu; a Peneusma Salamvria sfcb.IV. FEJEZET.375Ez utazás alatt tett megfigyelések és előfordultesemények.Bizonyára kellemes dolog mindig valami újatlátni a világon, mint pl. a viseletek, szokások ésnyelvek folytonos változását. A ki ezen vidékekenutazik, azt hiszi, hogy a más világba érkezett,ugyanis Győrön és Komáromon túl, már mindenkülönbözik és elüt a nyugati országoktól. Innenkezdve már nem látunk többé hajat, kézelőket(manchettes), kalapot, keztyüt, ágyat, 1itt márnem isznak sört és a miénktől teljesen eltérőrendkívüli ruházatot, szokásokat és életmódottalálunk. Ámbár utazásunk alatt, mindenneműveszély ellen biztosítva valánk, mind az általnagyon feltünk a huszároktól, míg csak az eszékihídhoz nem értünk. Ezek az emberek csupa fosztogatásbólélnek, és bátran megölhettek vagykirabolhattak volna bennünket. Azt is mondtáknekünk, hogy a törökök mindent kifosztanak ésellopnak, a mi csak kezök ügyébe kerül.Arra is figyelmeztettek bennünket, hogy aczigányok (Gypsies) nagy tolvajok. Ez a nép igenel van terjedve Magyarországon, Szerbiában, Bolgárországban,Maczedóniában, én Larisszában és1«on ne voit plus de cheveux, de manchettes, deonapeaux, de gands, de liets.»

376Tesszália egyéb helyein is láttam néhányat. Csaknemminden városban találhatók és saját munkájokbólélnek. Ezek lábukat és kezöket az alkanna 1(Cná) nevű növénynyel vörösre festik, mivel a hidegés zord időjárás ellen hatásosnak képzelik. Azasszonyok némelyike még haját is befesti. Ámbármindenütt szét vannak szórva, mégis legtöbben élnekOláhországban és a szomszédos országokban;legtöbben azt hiszik, hogy a törököknek kémei.Lipótvárba érkezésem előtt, igen sok czigánytláttam Galgócz környékén; — a nép azzalgyanúsította őket, hogy a budai vezér, a helyerődítésének és állapotának kikémlelésére küldötte.Belgrádból Szerbiába utazván, csaknem kiraboltattunk,ugyanis egyszerre három lovas nyargaltutánunk lóhalálban és mihelyt közel voltakhozzánk, megforgatták lándzsáikat és elsütöttékpisztolyukat. Csauszunk látván, hogy ezek spáhik,megmutatta nekik tollat és elsüttette pisztolyomat,annak jeléül, hogy mi is jól föl vagyunkfegyverezve, erre azonnal eltűntek és többé sohasem láttuk őket.A karavánszerájok és hánok 2nem oly csinosak,mint a magánépületek. Mivel csak kevesen1Az alkanna a borágó félék családjához tartozó, azatraczélhez és nadálytőhöz hasonló növény, gyökerétfestésre használják.aHán = csárda.377voltunk, csak ritkán szálltunk ilyen nyilvánosépületekbe, ezek igen nagy házak és mindenkinekmagának kell főznie. Néha oly veszélyes helyenfekszenek, hogy csakugyan félni lehet a megrabláatól.Ámbár a tolvajokat igen szigorú büntetésselsújtják, azért mégis igen sokan vannak ésa czigányok mindent elvisznek, a mihez hozzáférhetnek.A lakosok tehát az utasok biztonságátelőmozdítani szándékozván, a legveszélyesebbpontokon dobosokat állítottak föl. Maczedóniábanvalamely igen szűk szorosban, a hegytetőn,egy öreg dobost láttam, ez volt a jel, hogynincs mit félnünk a tolvajoktól.Igen szerencsések voltunk, ugyanis egy huszonnégyevezős gályához csatoltuk a mi kishajónkat és így gyorsan haladtunk lefelé. Azegyik oldalon magyar, a másikon pedig németevezősök voltak. Ily módon Mócsig (Motsch) haladtunk,itt lévén a határ, török kíséret csatlakozotthozzánk és hasonló kegyben részesített bennünket.Tizennyolcz evezősük volt, tehát gyorsanmentünk lefelé. A mi zászlónkon sas volt, az övékenpedig kétélű kard és félhold. Számos jelentékenyhely mellett elhaladva, végre Budára értünk,hol igen kényelmes nyílt kocsikra ültünk és%y folytattuk utunkat a szép rónaságon keresztülegész Belgrádig; innen kezdve lóháton mentünktovább Szerbiába és a többi tartományokba.A lovak itt sokba kerülnek, mindig hét mérföldenkint(lieue) váltottunk. A lovak sohasem bot-

378lottak, ezt tapasztalásból mondhatom, ugyanisszámtalan magas, meredek és sziklás hegyen mentemát lóháton, a nélkül, hogy valaha panaszraokom lett volna. A lovak igen jól mennek, ezérttehát a bőrbeadók megkértek bennünket, hogy a^sarkantyút ne használjuk, mivel ők csak nagyonritkán alkalmazzák. A törökök egyáltalában nemviselik. E lovak egy cseppet sem ijedősek, sőtellenkezőleg igen könnyen lehet velők bánni, midőnpedig le- vagy fölszálltunk, önmaguktól a legalkalmasabbhelyet választották. Némelyek mégséta közben is, minden vezető nélkül követtekbennünket. Lábuk kisebb és könnyedebb, mint ami lovainké. Miután az egyik lábukat megpatkolták,fölemelik a másikat és a három hüvelyk magasfadarabra helyezik és a kovács erre is ráveria patkót.Mindenütt igen jó lovak találhatók, farkukatsohasem vágják le, hanem meghagyják nőni éscsak igen ritkán kötik fel. Útközben gyakran leszállnaka lóról és teljes erejökböl megrángatjáksörényüket, mivel azt hiszik, hogy ez fölfrissiti alovakat. Az itt utazó idegenek a fölfrissítés e módjátdhorvát takarmánynak)) hívják. 1A temesvári basa lovat küldött Eákóczy (liagotzi)fejedelemnek, ki azonban kicsinyeivón azaz ajándékot, a ló füleit és farkát levágatta, azután1«appellent cetté sorté tle rafraícliissement le fouragedes Croates.oI379pedig visszaküldte. Angolországban azt hinnék,hogy a ló ezáltal szebbé lett, azonban a pasaezt oly nagy sértésnek tartotta, hogy mindaddignem nyugodott, míg Eákóczy a törökök, tatárok,lengyelek és saját alattvalói által el nem pusztíttatott.A lovak etetéséhez nem csinálnak nekik magasjászolrácsokat, hanem a természet ösztönétkövetik és a széna majdnem a földet érinti. Ezigen czélszerü a rövid nyakú állatokra nézve, hanema lovaknak nem mindig. Azonban ezzel kevesettörődnek, Larisszában, mely ekkor túl volttömve tevékkel és lovakkal, a falak tövében ásottlyukakban adtak nekik enni.A karavánszerájokban, vagyis az utasok befogadásáraszánt nyilvános épületekben, a lovakatvasgyűrűhöz kötik, a szénát pedig kissé emelkedetebbhelyre teszik.A szántást inkább ökrökkel, mint lovakkal,főkópen azonban bivalyokkal végzik. Igen sokszekerök és ekéjök van. Maczedóniában láttam •néhányat, egyetlen fadarabból készült, küllő nélkülikerekekkel. Talán ezáltal sokkal erősebbek akerekek, a földet igen nehéz szántani és a gyöngeekék a sziklás talajon csakhamar elpusztulnának..Néhány csekély értékű tárgyat hoztunk magunkkul,ezekkel a nép jó indulatát akartuk megnyerni,ugyanis a hol csak átutaztunk, mindenüttelé bünk szaladtak a császár követének jó napotkívánni és a magunkkal hozott tárgyakból kértek

380valamit. Minden csekélységgel megelégedtek, hacsak ollót vagy kést adtunk nekik, örömest elfogadtákés igen megelégedetteknek látszottak. Azasszonyoknak néhány európai pénzt adtunk, egybolgár nő, kinek öt pennyt érő darabot adtam,ezer köszönetet mondott és a homlokán viselt többipénznemekhez helyezte. Néhány asszony számosaranypénzt, gyöngyöt és drágakövet visel homlokán.Mindig csak a tolvajoktól óvakodtunk, de nemis képzeltük, hogy mennyire alkalmatlankodnifognak a farkasok és kutyák, különösen a szerbiaihegyeken keresztül folytatott utunkban. Csakugyansokat zaklattak a farkasok, kiváltképen anagy erdőkben éjjelenként. Sokszor hallottuk ordításukat,még pedig közvetlen közelünkben,miért is folytonosan vigyáznunk kellett, hogy.egymástól el ne távozzunk. Ha a farkasok sokaizaklattak, a kutyák nem kevésbbó alkalmatlankodtak.Ha valamely városhoz közeledtünk vagy abbóleltávoztunk, azonnal előjöttek, utánunk rohantakés lovaink lábát harapdálták. Sőt ha a házakbanvoltunk is, azért még mindig ugattak és nem volttanácsos az udvarra bot nélkül kimenni. Nincs&Z az ellenség, hogy bármily csendesen és óvatosanbelopódzhatnék a városba, mivel a kutyák azonnalföl ébresztenék a lakosokat; valószínűleg azérttartják őket, ugyanis naplenyugtával azonnalugatni kezdenek és reggelig meg sem állnak.A francziországi S.-Malo városát hasonlóképen3S1őrzik. 1A lakosok minden este kieresztik a kutyákatvárosukból, így tehát nagyobb biztonságbanalhatnak, mintha katonák virasztanának. Midőnegyszer Komáromba éjfélkor mentem be, itt is sokzaklatást szenvedtem a kutyáktól, melyek olydühösen ugattak és oly állhatatosán szaladtakutánunk, hogy kénytelenek voltunk az őrszobábamenekülni, míg lakást készítettek számunkra.Az itteni keresztyének fölött sokszor szánakoztam,ezek folytonos félelemben és reinegésbenélnek. Ha feléjök közeledtünk, azonnalelillantak. Maczedóniában a férfiak és asszonyoka,z erdőkbe menekültek elölünk, hogy meg neláthassuk őket, néha még utánuk is siettünk,azonban hiába igyekeztünk haszontalan félelmöketeloszlatni.Leginkább meghatott a foglyok és rabszolgákszánandó állapota és kínjaik különfélesége. Némelyekárulás utján, mások pedig háborúbanjutottak e nyomorult helyzetbe, végül némelyeteta tatárok lrarczoltak Törökországba. Némelyiknekcsak egyetlen gazdája volt, míg másokattöbb ízben é3 több helyre is eladtak. Az udvar ésa Nagyúr rabszolgái még kétségbeesettebb helyzetbenvannak, mivel ezeket sohasem lehet megváltani.Láttam egyet, ki Maczedóniában az egribudzsákipostahivatalnál volt alkalmazva, teen-1S.-Malo kis v. Ille-et Vilaine franczia megyében.A s.-maloi partőrző kutyákról 1.: Almanach de Francé1887. p. 135

382888döje nem volt ugyan valami nehéz, azonban |rendkívül szomorú volt, hogy egész életét a barbárokközt kell eltöltenie.Tesszáliában találkoztam egy másikkal, kimár számos embernek volt rabszolgája és eddigelékülönféle tartományokban lakott. Zsigmondnakhívták, Magyarországon Esztergomban születettes a gr. Forgács vezérlete alatt vívott párkányi(Barch;m) ütközetben elfogatván, előszöregy töröknek szolgálatában volt, később egy zsidónakadatott el, ki kegyetlenül bánt vele, azutánegy örményhez kerü't, ki az ő jó viseletéről éshűségéről meggyőződvén, szabadon bocsátotta.Erre azonnal útra kelt Larisszába, hol a császárkövete fölfogadta. Nagyon szerettem vele társalogni,mivel igen becsületes és jó természetű ;ember volt, ki legsúlyosabb körülmények köztsem akarta vallását elhagyni. Jól beszélt magyarul,szlávul, örményül, törökül és latinul. Igensok apátságnak, kolostornak és mecsetnek képétmutatta meg nekem, ezeket Örmény- és Törökországban,valamint Perzsiában rajzolta; remélem,hogy jelenleg már hazájában van.A törökök, kik foglyaiknak hajlamát az országokkülönfélesége szerint igen jól ismerik, aztmondják, hogy az orosz igen jól tud evezni, a |georgiai jó udvarnok, az albán pedig kitűnőtanácsadó. Egy velünk levő török, valamelybúsuló és szomorkodó georgiaival találkozván,bátorította és buzdította, hogy hagyjon föl agzotnorkodással, mivel ő meg van győződve arról,hogy egykor Törökország legnagyobb emberévéfog lenni.Midőn legelőször láttam meg a Nagyurat,Ozmán csausz nem igen tolakodott előre. Midőnennek okát kérdeztem, azt válaszolá, hogy nemszeret nagyon közel lenni hozzá. Ezután néhánymegfojtott pasáról beszélt; erre mondom neki,hogy szerencsésebbnek és boldogabbnak tartomőt bármely pasánál, mire így válaszolt, bármitel kell tűrni, mivel a szultán korlátlanul rendelkezhetikéletök fölött. A ti apró királyságaitokbanés a ti kicsiny államaitokban, ha valakit kivégezniakarnak, azt előbb be kell vádolni, bűnösségétbe kell bizonyítani és el kell ítélni, de ami nagy birodalmunkban ez lehetetlenség és ha aNagyúr most mindjárt követelné fejemet, örömest,sőt meg sem kérdezném miért kell ennek megtörténnie.Emlékszem még saját szavaira, melyekkövetkezők: Pazienza fin a perder la testa, é poipazienza; azaz türelem a fej elvesztéséig és mégazután is türelem.A sírok és síremlékek nagy száma, melyeketegész utunkban és kiváltképen Belgrádnál láttunk,folytonosan emlékeztetett halandóságunkra.Ámbár a törökök rendesen az országutak mellétemetik halottaikat, a sírok nem valami pompásak,sőt néha csak a fejnél és a lábnál áll egy-egykő. Van azonban néhány két, három vagy négyröfnyi hosszú kő is. Némelyek a fej fölött álló kőbe

:'.84turbánt metszenek, mások pedig mindkét oldalraoszlopokat helyeznek. Némelyek másképen járnakel. Ugyanis a mieinkhez hasonló sírokat építenek,azután két oszlopot állítanak föl, egyet afejnél, egyet pedig a lábaknál. Ilyféle igen szépsirokat láttam Szkopljénél, söt kettőnél csak egyetlenkő állott. Legszebb sírnak tartom a négyoszlop által támogatott sátoralakú építményeket.A szerbiai Jagodinából del felé haladva, a hegytetőnnagy török sírokat láttam, melyeknek hosszalehetett vagy négy rőf; ezeknek közelében pedignégyszögletes, fedett építmény állott. A csauszállítása szerint, ez egyik szentjüknek sirja volt,miért is azonnal imát mondott; ugyanezt megtennimáshol sem mulasztotta el, kiváltképencsütörtökön és pénteken. Az asszonyok is gyakranelmennek ájtatosságot végezni férjeik sírhelyén.Az itt eltemetett szent, valóságos óriás volt, aki annak idején ugyancsak jól tudta kezelni Herculesbuzogányát és a törökök összes ellenségeitmegrémíthette. Ha oly hosszú volt, mint sírja,nem kevesbbé rettenetes lehetett, mint ama patagoniaióriások, kiket rendesen minden Amerikatérképére, vállukon nyíllal töltött tegezzel rajzolnak.Alig hihetem el, hogy ily nagy ember létezhetik.Wood úr, ki kétségtelenül nagy tudományufórfiú és nagyon szép, pontos térképeket készítetta Magellán szorosról, a közelében elterülő szigetekről,a Laplata folyótól Valdiviáig terjedő teöamcerpartról, többször mondta nekem, hogy Amerikánake legdélibb részeiben, négy rőfnyi sírokis vannak, a mi annyival is inkább meglepte,mivel sohasem látott másfél rőfnél magasabbamerikait. Ezért tehát fölbontatott egy eírt, melybenegy asszony és egy fórfiú akónt volt elhelyezve,hogy az asszonynak feje, a férfiú lábaitérintette így tehát könnyen betölthettek ily hosszúsírt.De most már visszatérek utazásom leírásához.A törökök a vásárokat rendesen valamelyzárt és nagy épületben tartják, mely számos útczáraés sikátorra van osztva; az árúk különféleségeszerint. Akárki örömét lelheti és méltángyönyörködhetik az itt kiállított árúkban, minőképenséggel nem láthatók a mi országainkban.Majdnem mindenütt zenét is hallhattunk, melyámbár nem valami szép volt, mégis gyönyörködtünkbenne. Az elsőt Leskováczban (Lescoa vagyLescovia) láttuk.Nagyon örvendtünk, hogy ekkor sehol semuralkodott pestis, Pristinát, a Kigómezőn fekvőszép nagy várost kivéve. Mihelyt a városba érkezünk,azonnal igen jó fogadtatásban részesítettekes lakásunkba vezettek bennünket, azonban aezepen leszőnyegezett és igen tiszta szobában,egy pestisben sínylődő török feküdt. A csausz^törökök szokása szerint, nem sokat törőottvele; a többiek azonban máskép gondolák,ez ért tehát azonnal eltávoztunk és egész•jtu'orszugon.

386éjjel utaztunk, míg nem a hegyek közt egy czigány(Gypsie) házába érkeztünk, hol jól megvendégeltettünk.A törökök nagyon szerették nézni írásomat,mihelyt valamely házba érkeztem, legelőször apapirt vettem elő és a látottakat följegyeztem. 1Midőn megláttak, azonnal körül álltak, tudakozódtak,papíromat nézték és kérdezgették, hogykötötték be jegyzetkönyvemet, végül nagyon csodálkoztak,midőn lúdtollal oly gyorsan írtam. Őkközönségesen csak náddal írnak, melyet a mi tollainkhozhasonlóan metszenek. Ez országban igensokan mindig magokkal viszik az ércz-tintatartót.Tintájok igen jó, papirjok kitűnő és igen szépenírnak, miként ez a Nagyúr által kiadott és Angolországbamagammal hozott útlevélen látható.Néha néha a térképekbe is beletekintettem,azonban Ozmán csausz nevetve monda: nem lehetazokban egy cseppet sem bízni. De igaza is volt,csakis a legnagyobb városokat és azokat is roszszúltüntetik föl. A csauszok kitűnő térképeketkészíthetnének, mivel ők egész életöket ide-odautazgatással töltik, minden helyet megjegyeznekés a városok török neveit tudják. Néhányatkérdezgettem is és be kellett vallanom, hogy nemtévednek. Magyarország térképei épen nem pontosak,Szerbia, Bolgárország, Maczedonia és1«la premiere ohose que j'y faisois, estoit de tirermon papier et d'y mettre tout ce que j'avois remarque.»Tesszália földabroszai pedig teljesen tökéletlenek.Felső-Magyarország számos helysége, ki sincsrajtok tüntetve, a többi pedig más hová, vagyegéBzen rosszul van megjelölve, még rosszabbuláll a dolog Alsó-Magyarországgal. A Duna nagyonis délre van rajzolva, mielőtt a Tiszávalegyesülne. Szerbiában Groczkát (Hissargick) nagyontávol rajzolják a Dunától, pedig valójábanmellette fekszik. Sem Prokopljét (Crchoop), semLeskováczot föl nem lelhettem, pedig ezek jelentékenyvárosok. Ezeken kívül teljesen hiányoznaka következők, Kaplankői vagy Tigrisváros, Kjöprülü(Kupruly) vagy Hidváros, Vranja, Prilip(Pyrlipe), Kumanovo (Comonava), Vrbeni (Eccissoverbini) a Preszba (Petriski) és Osztrovoi (Ostrava)tavak, továbbá Egri-Budzsak (Egribugia), Szarigöl(Sariggiole), Szelvidzse (Sarvizza) az Indzse karaszufolyó, Elasszona (Alesson), Turnavo (Tornovo).A kik Maczedóniába fognak menni, sohasem fogják összeegyeztethetni a városoknak ésfolyóknak a térképeken feltüntetett helyét azoknakvalódi fekvésével, ámbár Görögországról márnéhány igen terjedelmes és jó térképet készítettek.Nagyon szerettem beszélgetni a csauszokkal,kiváltképen az idősebbekkel, mivel ezek igen soknyelvet beszélnek és rendesen a világ nagy részétbejárták, társalgásuk igen kellemes és a látottakatigen jól tudják előadni. A velünk levő Ozmáncsausz 50 éves volt és igen jól beszélt törökül,szlávul és olaszul. Igen derék ember volt, mond-25*

388hatom, sehol sem láttam becsületesebb, hfíbb éstisztább törököt. Az egész török birodalmat bejárta,mivel pedig már öregedni kezdett, Budántelepedett meg, mint a vezérnek csausza, mivele helyet az összes török városok közt legelőnyösebbnektalálta. Budánál búcsút mondott nekem,a város kapuján is kikisért, azután szerencséshazaérkezést és jó egészséget kívánt. Mindig igenudvarias viseletet tanúsított irányomban. A törökök,ha szobájokba léptem, azonnal üdvözöltek,kezemet érintették és üléssel kináltak meg.Azután kávét, dohányt hoztak és ha az étkezésideje elérkezett, igen tisztességesen fölszólítottak,hogy velők ebédeljek. Néhány városban azonbanmegesett velem, hogy a gyermekek és alacsonyabbszármazású egyének Sashtlu gaur-nak, azazgonosz hitetlennek neveztek. Larisszai tartózkodásomalatt, fölkértem egy zsidót néhány apróbbtárgy bevásárlására, midőn valamit drágának találtam,néhány sértő szóval illetett engem, ez avelem levőknek annyira nem tetszett, hogy ha aNagyúr nem lett volna személyesen a városban,majd megtanították volna illemre.A törökök sokat dohányoznak és mindig magukkalviszik a töltött dohányzacskót. Pipaszárukrőfnyi hosszú és valami kemény nádból készül.Egyik végét a földre, a másikat pedig száj okbateszik. Én ugyan csaknem sohasem szíttam ilyenpipából, de azért nagyon tetszett nekem és nemmertem visszautasítani, nehogy udvariatlanságotkövessek el. Minthogy a pipaszár igen hosszú ésúj volt, nem okozott nekem semmi bajt. De őknem elégszenek meg a pipázással, hanem tubákolnakis. Gábriel úr, a császár követe, igengyakran, különféle történeteket beszélt el nekik,beszédét igen sokan nagy figyelemmel hallgattákés néha-néha elővette szelenczéjét, melybenillatos burnótját tartotta és szippantott egyet,azután mindenkit megkínált, mit azok igen szívesenelfogadtak. Folytonosan a mellén levő császáriczímert szemlélték, mire ő a császárt dicsérnikezdte, számos tartományáról és országárólszólt és mindent elmondott, a mi annaknagyobb tiszteletet és hírnevet szerezhetett, őkpedig a mondottakat jól megjegyezték.Nagyon szeretem és tisztelem a törökök tisztaságát,igen gyakran mossák kezöket, lábokat ésarczokat. Egész utunk alatt a csausz folytonosanleszállóit lováról, ha valamely tiszta forrást látottés megmosakodott. Minden reggel megigazítottaturbánját, megfésülte szakáilát, azután pedigmegkérdezte vajon jól áll-e.Visszatértünkkor kísérletet tettünk a törökigazságszolgáltatással Egri-Budzsakban. Szarigölbőleltávozva, igen magas sziklákon mentünk átés Egri-Budzsak előtt, valamely török agávaltalálkoztunk. Mivel pedig igen nagy kísérettelutazott, minden föllelhető lovat magával vitt,nekünk tehát már nem jutott. Ezért tehát elhatároztuk,hogy az eddigiekkel megyünk tovább, mi-

390vei kitűzött utunk, igen szép, lovunk pedig igenjó volt. Tehát ugyanazon lovakra ültünk föl,azonban alig hagytuk el a várost, midőn megállítottakés a postamester a kádihoz (Cady) vezetett.Itt azt hozta föl ellenünk, hogy a városonkeresztül utaztunk és nem béreltünk nála lovakat.A nagyúrtól kiváltságot kapott lovak bérbeadására,mi tehát veszteséget okozunk neki, mivelígy semmi hasznot sem húz a Nagyúr engedélyéből.A kádi megvizsgálni akarván az ügyet, szőnyegéreült és négy vagy öt ívrét alakú könyvretámaszkodott és megparancsolta szolgájának,hogy a jelenlevőknek kávét hozzon. A csauszvédekezni kezdett: fontos ügyben küldetett ki, akajmakán (Chaymacham) a német császár fölkereséséreküldte, ő a budai vezér csausza, minketis oda vezet, nincs olyan ember, ki őt letartóztathatná,vagy megállíthatná. A kádi azonnalválaszolt: nem kell megállítani a csauszt és őtútjában akadályozni, de azért a postamester érdekeireis tekintettel kell lenni. Ezért tehát azonnalelhozatta a postamester könyvét és nádtollalbeleirta, hogy a defterdár* (Tefterdar) bizonyosösszeget fog fizetni kárpótlásul, ezután elbocsátottbennünket és szerencsés utazást kívánt.Törökország európai részében rendkívül sok1Hajdan a török főkincstárnok czíme ; jelenleg avilajet főpénzigazgatójának neve.391keresztyén lakik: ugyanis a nagy városokat éskatonákat kivéve, csaknem minden keresztyén.Legnagyobb részök azonban görög vallású és elégjó életök van a török uralom alatt. Ha valamibelháború törnék ki Törökországban, ezek bizonyárabékén és nyugodtan maradnának és azthiszem, nem vennének részt. Sőt ha a római vallásúfejedelmek uraivá akarnának lenni e tartományoknak,nem mozdítanák elő azoknak czéljátés szándékát, hanem ellenkezőleg a törökkeltartanának.Augustu8 császár jónak és bölcsnek hitte,hogy a római birodalomnak határt kellene szabni,atÖrökökazonban más nézeten vannak, ők ugyanisfolytonosan csak birodalmok megnagyobbításáratörekszenek. Ha szemlélem e népet, annak szigorúnevelését, mérsékletességét, józan életmódját,felebbvalói iránti engedelmességét és ha meggondolom,hogy nincs olyan pasa, ki lázadásttámasztana., mivel a másik fölfedezné és havisszaemlékezem, hogy mily gondosan és pontosanteljesítik kötelességeket, akkor elképzelemsőt inkább félek tőle, hogy ha az, a ki a tengernekis határt vet, meg nem állítja e barbárokhatalmának terjeszkedését, még sokkal több országotfognak meghódíthatni és hatalmuk aláhajthatják egész Európát a Nyugati-tengerig(= Atlanti-óczeán).Mostani óriási birodalmukkal nincsenek megelégedve,miután pedig Magyarország uraivá

392 393lesznek, még egyéb országok meghódítását istervezik. Magam is hallottam tőlük e szavakat:Még egyszer el kell mennünk Bécsig* (Beatch)még másodszor is szerencsét próbálunk.Bécsben a császár fő- és székvárosában, aSzt. István székesegyház tornyán csillag és félholdlátható. Nekem bizony nem tetszett, hogy ahatáron levő városokban mindenütt olyan keresztetalkalmaznak, melytől a mi fejedelmeinkbizonyára félnének. Ez a kereszt tudniillik félholddalvan el látva; 2ez úgy tűnik föl, minthaa lakosok azt akarnák kimutatni, hogy ők ugyankeresztyének, de a törököket uruknak ismerik el.V. FEJEZET.Utazás Komáromból a magyar bányavárosokbaés onnan Bécsbe.Komáromban időzvén, kedvem kerekedett aHmagyarországi arany-, ezüst- és rézbányákat megtekinteni.De mivel azt hittem, hogy nem kellmég egyszer Pozsonyba visszamennem, sokkalrövidebb utat választottam, jóllehet ezt kevesenakarják használni. A Csalóköz partján, azon he-1Bécsnek neve az összes délszlávoknál és a törököknélszintén Bécs.8Hódniüző-Vásárhelyen a reform, ó-templom tornyánma is csillag és félhold látható.'lyig haladtam, hol a Vág a Dunába ömlik. Előszöris a legutóbbi háború óta épített és igen jólmegerősített Gutta városát értük el. Ez a Duna,Vág és Dudvág (Swatrz)/összefolyásánál, posványoshelyen fekszik és Érsekújvártól csak egymérföldnyire van; a guttai templom tornyábóligen jól megtekinthettük Érsekújvárt, sőt az egyesházakat is megkülönböztethettük. Többek közt abasa házát, vagyis palotáját is láttuk, mely ezelőtta pozsonyi érseké volt. Láttuk ezenkívül a városközepén levő templomot a mecset tornyát és atöbbi nevezetesebb epületeket. Ez országban a csolnakokategyetlen darab fából készítik és ezzel alegnagyobb folyókon is át mernek evezni. A várhelyőrsége csupán 130 emberből állott, FruhwurdtMátyás parancsnoksága alatt. Ezután Farkasdon(Forchatz) keresztül, Sellyére (Schella) értünk,hol még egy másik várat építettek a törökök támadásainakvisszaverésére. A tatárok a legutóbbiháború alkalmával, mindent fölperzseltek és elpusztítottak,úgy hogy az egész környék még mais kihaltnak látszik. E helységtől mintegy félmérföldnyire, a földben lyuk létezik, melyből tűzjön ki épen úgy, mint a Nápoly melletti Solfatarából1(Solfaterre). Innen Semptére (Schinta)jutottunk, ez is csak nem régen erősíttetett mega folyó és a környék védelmére. Közepén torony1Solfatara: kéngőzt és egyéb gázokat kilehelőkí-áter.

395van, négy bástyával és néhány ágyúval. A bejáratnálóriási oldalbordát, czombcsontot és fogatláttam, azt hiszem, hogy valami elefántéi lehettek,mivel én már láttam annak csontvázát. A laxenburgi(Luxembourg) császári palota kapuja előtt,szintén láthatók iíyféle csontok; azt mondják,hogy ezek valamely nagy pogány szűznek, vagypedig óriásnak csontjai. Innen Lipótvárra (Leopold)érkeztünk. E szépen és szabályosan megerődítettvár, hat bástyával van ellátva. Átutazásomkora fiatal gr. Souches parancsnokolt, mivelpedig néhány ajánló levelet vittem neki, igenbarátságosan fogadott és társalgóit. A folyón átkelveGalgóczra mentem, ez igen szép város,hanem a törökök nem régen fölégettók. Gr. Forgácsnak(Forchatz) szép kastélya és nagy házavan, melynek rajzát galgóczi tartózkodásom alattelkészítettem.Az ág. evangélikusoknak (Lutheriens) iskolájok,vagyis kollégiumjok volt, azonban a várostöbbi épületeivel együtt, ez is elpusztult. A lakosoka töröknek adót fizetnek és pedig férfiaktól,asszonyoktól, gyermekektől, ürüktől, ökröktől,söt még lovaktól is, fejenként nyolcz magyar pénzt(8 Hungarische), azaz négy pennyt. A gyermekeketigen edzetten nevelik és az asszonyok ritkánmennek kétszer férjhez. Igen gyakran fürdenekés nagyon szeretnek, a fürdőszobákban izzadni,lábukat a forró vízben tartják. A kapuczinusokkolostorában csak 12 szerzetes van és a róm.liatholikusoknak e vidéken, a szerzeteseken kívülkevés papjuk van.Galgócztól egy magyar mérföldnyire vanBanka (Banca), hol a folyó közelében igen alacsonyhelyen, 15 fürdő létezik, közölök hárombamár behatolt a folyóvíz, mivel a Vág sebességénélfogva, gyakran kilép medréből. Húsz évvelezelőtt, a folyó túlsó partján 1is voltak melegfürdők, de a, hideg víz itt is behatolt. E fürdőkbenfolytonosan fehér hab képződik, a vörösréz ésezüst, pillanat alatt koromfeketévé lesz. A fürdőkközelében kőbányák és krétaerek látszanak ezutóbbiak nagyon tetszettek nekem, mivel a zöld, kivételével, mindenféle színben előfordultak ésoly szép szín-egyveleget tüntettek föl, hogy nincsaz a márványpapir, mely hozzájok hasonló volna.Ide márczius 18-án érkeztünk és mivel mégnagyon hideg volt, nem akartunk ily nyílt helyenfürdeni, ámbár sok asszonyt és gyermeket láttunkazokban. A huszár, ki minket ide vezetett,vacsora után levetkőzött, ruháit a rétre rakta ésa nagy hideg daczára, éjfélkor megfürdött.Gr. Souches márczius 21-én német muskétásokatküldött utánunk, hogy az adót fizető vidékenkísérjenek és minden alkalommal szolgálatunkraEgyenek. Ezután Eippény (Eipnich) mellett elhaladva,a br. Berényi (Berrini) tulajdonát képezőDocatzia kastélyhoz értünk és éjjel a Nyitra folyó1Itt vannak ma a pöstyéni fürdők.

396i 39?melletti Tapolcsányba (Topolchan) jutottunk.E város a legutóbbi háborúban templomával létezett akasztófát eltávolíttatta és helyébe igenegyütt elégett és még mindeddig föl nem épülhetett.Az innen egy mérföldnyire (mille) levő jcren magas hegyen áll, hol éjjel-nappal őr vi-szép épületet készíttetett. A harmadik pedig egyBéliczen (Bellitz) szintén meleg fürdők vannak. gyáz, kinek feladata a törökök közeledését felfödözniés ágyúlövéssel hírül adni. Az útczák aMásnap Kolosra (Clesch) értünk. A törökök a legutóbbiháborúban e helység lakosait rabszolgákul begyen föl és le haladnak és az egész vidék igenösszefogdosták és igen távoli országokba elhurczolták.Ezután igen nagy erdőn és Velkapolán A környéken számos bánya létezik és vannakegyenlőtlen.(Hochwise), haladtunk át, e helység lakosai csaknemmindnyájan németek; végre a Garam part-mivel annyian jó sikerrel működtek; ugyanis haegyének, kik egész vagyonukat koczkára teszik,ján fekvő Zsarnóczára (Sernowitz) érkeztünk, hol szerencséjük van valamely arany- vagy ezüsteretsziklára épült várkastély létezik, de a város adót fölfedezniök, mielőtt mindenöket elköltöttékfizet a töröknek, miért is ezek gyakran jönnek volna, jogosan óriási hasznot remélhetnek. •*ide megnézni, hogy mit csinálnak. Márcziug Legtöbbre becsülik, a Windschacht, Sz.-23-án átkeltünk a Garamon és számos hegyen &¥• Háromság, Sz.-Benedek, Sz.-János, Sz.-Mátyáshaladva, Hodrusra (Hodritz) érkeztünk. E város és a Háromkirály bányákat. Mind az által legfőbbekés legjobbak a Windschacht és a Sz.-Három-közelében igen sebes patak folyik, melyet azezüsttermelésnél szükséges eszközök hajtására, rág. A Sz.-Háromság bánya 70 öl (brasses) mély,igen könnyen fölhasználhatnak. Ezután még » igen jól épült, mindenkor nyílt és igen sok költségetigényel, mivel a bányának legnagyobb részeHell nevű hegyen átmenve, Selmeczre érkeztünk,mely a magyarországi összes bányavárosok legnagyobbika,hol mindenkor igen sok ezüstö| érczkő igen gazdag, nemes fémtartalmú, színeszerfölött rossz földben van. Az itten kiásotttalálnak. A város igen szépen épült, három sz^| fekete és fehér földdel, vagy sárral van födve.temploma van és a lakosok nagy része luteránűí? A patakok, melyekben ezeket földolgozzák, fehéreklesznek, mint a tej; azt hiszem, ezt nevezikHárom vára közül a régi vár a városban van. H*reggel hat órakor, délben és este hat órakor, ig* Laclunaenek, azaz hold- vagy ezüsttejnek. E bátyábanaz erek némelyike északi iránybankellemes zene hallható, melyet az általuk föltalágépezet játszik. Második az új várkastély, mely "álad, a többi pedig, mely sokkal gazdagabb,valamely úrhölgy építtetett, ugyanis a hegy 1 észak-kelet felé.fut. Ha két ér keresztezi egymást,az* jó jelnek tartják. Annyi bizonyos, hogy az

398érczerek nem követnék mindig ugyanazon irányt,még ha egy bányában vannak is. Ha ez így volna,akkor könnyebben és gyorsabban fölfedeznék,azonban sohasem tudják, melyik oldalról kellásni, vagy mely oldalon vannak az erek, mígnemvégre sok fáradság és kitartás után, czéJhoz jutnak.A Virgula divinát, azaz a turzóvesszőt, nemhasználják, mivel ezt semmirevaló haszontalanságnaktartják; hanem addig ásnak, a meddig aköltséget viselők akarják. Azonban a meisseniFreiburgban, az ezüstbányánál láttam annakalkalmazását. Mutattak egy helyet, hol már hatév óta eredménytelenül ástak, jóllehet kezdetbena föld felszínétől két ölnyire, arany- és ezüsterekettaláltak. Másik helyen pedig tizenkét évigdolgoztak, végre azonban oly gazdag érre buk*kanták, mely rövid idő alatt, az összes költségetmegtérítette. Leereszkedtem e bányába, melybenaz egész hegy alatt végig mentem.A Windschacht nevű ' bányába is leszállottam,a meddig a víz megengedte, ugyanis mintegyháromszáz lajtorjafokon háromszor kellett lemen'nem. Itt mintegy kilencz rőfnyi átmérőjű nagykereket láttam, melyet a reázuhogó földalatti vízhajtott. E kerék ama gépeket hajtja, melyek abánya fenekéről fölemelik a vizet, egész addig *helyig, hol e nagy kerék forog. A fölhúzottvíz nem esik többé vissza a bányába, hanem1Magyarul: Szálakna.399csatorna segélyével a közeli hegy tövéhez vezettetik.E keréken kívül, van még egy a föld színefölött is, ez is a bányában levő víz fölemeléséreszolgál. E bányában naponta kétezer ember dolgozik.A bánya némely helyein rendkívül hideg,másutt pedig oly hőség van, hogy kénytelen voltamkabátomat kigombolni, jóllehet igen könynyenvoltam öltözködve. A hol dolgoznak, ottmindenütt meleg van, ezért tehát csak nyolczórát dolgoznak és ugyanannyit pihennek.E bányában mutattak egy helyet, hol öt emberés egy előkelő személy a rossz gőzök folytánmeghalt. Jelenleg a bejáratoknál és az utaknálmindenütt csöveket helyeztek el. Miáltal a levegőkényelmesen ki és bejöhet, ez pedig az ott lenntdolgozó bányászokat iölfrissíti.A fekete ereket legtöbbre becsülik, mivelezek keverve vannak markazittal, azaz valamelysárgásszínü anyaggal, azonban ha ez nem is fordulelő nagy bőségben, azért meg vannak elégedve,mivel az olvasztás annál könnyebbenfflegy. Ha az erek nagyon vastagok, azt hiszik,hogy valami hasznavehetetlen dolog vegyült belé,melyet az olvasztópestben kitisztítanak. Ezért ezttolvajnak nevezik, mivel az érez gazdagságát csökkentiés elrontja.Találnak itt egy vörösszíntí és a fémekre ragadóásványt is, melyet ezinóbernek neveznek.Ezt olajjal vegyítik és vörös festéket (vermeiilon)

400készítenek belőle, mely legalább is olyan haugyan nem jobb, mint a sublimált czinóber.'Továbbá kristályt, ametisztet és különféledrágakövet találnak a sziklahasadékokban és afémek mellett. Oly tiszta gálicz taláitatik, mint akristály számos bányában, kiváltképen az úgynevezettParadicsomhegyben, mely ekkor SchwibodaJakab gyógyszerészé volt, ennél az úrnálvoltam szálláson, hol igen sok érdekes ásványtláttam.Némely ezüstér gazdagabb mint a másik,mivel az egyik földdel, a másik pedig kövekkel,markazittal, czinóberrel, vitriollal és egyéb hasonlóanyaggal van keverve. Nem minden bányaegyenlően gazdag, mivel némelyikben aránylagtöbb az ezüst, mint a másikban. Néha száz fontnyifölszínre hozott anyagból, csak egy obonezüstöt kapnak, néha ugyancsak száz fontból két,három, négy, öt, sőt húsz obon ezüstöt is nyernek.Ennél gazdagabb már legnagyobb ritkaság,azonban már felényi jó ezüstöt is találtak; magamis láttam oly gazdagot, hogy késsel is lehetettvágni.Mihelyt valamit találnak, egy darabot azonnala kémlésznek nevezett hivatalnokhoz visznek, ki afémtartalmat következő módon vizsgálja és ítélimeg. A különféle fémekből egyenlő mennyiségetvesz, miután pedig megszárította és megmérte,kellő mennyiségű ólmot vegyít közéjök, azutánmegtisztítja. Ekkor észreveszi, mennyit kell mind-.401egyik fémhez vegyíteni és meghagyja, a kik ezzelfoglalkoznak, hogy az olvasztópestben olvasszákföl. Parancsa szerint hozzátesznek vagy elveszneka közévegyített fémekből, melyek az olvasztáshozszükségesek, így pl. 10,000 font ezüsttartalmúanyaghoz, mely rendesen két és félobon tiszta ezüstöt tartalmaz, száz fontonként,4000 font ezüst- és 20,000 font vaskövet vegyítenek.Ez utóbbi azonban nem valódi vas, hanem ahegyekben talált kő és azt hiszik, hogy a legjobberek ilyen színűek. Ehhez járul még bizonyosmennyiségű tűzkő, (ez piritfaj) az előfordulómarkazit mennyisége szerint, a vassalakból anynyitadnak hozzá, a mennyit jónak látnak. Ezutóbbi a serpenyők tetejéről leszedett hab és azösszes fölsoroltakból keletkezik.A pestekben fölolvadt anyag, a fenéken levőlyukon, az alája helyezett serpenyőbe folyik. Ittazonnal habréteg keletkezik, melynek eltávolításaután a tiszta fém marad ott. Ezután ólmot tesznekhozzá, mely az ezüstöt a serpenyő fenekéreviszi magával, kis idő múlva e fémet ismétmegolvasztják és az ólmot vagy az ezüst közévegyült bármi más anyagot, két hatalmas fujtatósegélyével, lesöprik és a megolvadt ezüst lithargyrummálesz. Az először fölszínre kerülő fehér;az utóbbi pedig a tűz további behatása folytán,vörös.A selmeczi ezüsterekben, csaknem mindenüttnémi aranyat is találnak. Ennek tisztítása követ-Kégi utazások Magyarországon.2G

402kezőleg megy végbe. Az erezet megolvasztják ésporrá zúzzák, azután valami választóvíz félébenföloldják. E választóvizet pedig Selmeczen előállítottbizonyos gálieznembö] készítik. Ennekhatása folytán, az arany a fenékre száll le.A választóvizet az ezüsttől elpárologtatják éstöbbször is használják. Nagyon unalmas volna,ha a bányákról mindent leírnék, jóllehet ezekép úgy megérdemlik mint a meisseniek, melyeketÁgricola oly bőven és tüzetesen leírt: Dere metallica és De fossilibus czímű könyveiben,Lenys is igen becses munkát írt a bányákról;Erker Lázár pedig a leggazdagabb bányákról,igen kitűnő leírást nyújtott. Valóban kevés helyhasonlítható össze az itteniekkel, hol a természetés a művészet összes gazdagságát és erejét kifejteniigyekszik.Ez országban csaknem olyképen dolgoznak,mint hajdan Rudolf császár idejében. Ez uralkodóigen vállalkozó volt és másokat is buzdított abányászatra. Jelenleg számos, jobb eszközzel ésszerszámmal rendelkeznek, mint ama időben.Ámbár minden héten sok ezüstöt tisztítanakSelmeczen, melyeket szekérszámra szállítják, mégsem láthattam a legcsekélyebb darab tiszta ezüs-, töt sem; mivel ezen országban, a pénznek fele/ vörösréz. Midőn az itteni ásványvizeknek a fémekregyakorolt hatását akartam szemlélni, kénytelenvoltam néhány keresztet és emlékérmetkölcsön kérni.403Selmecz közelében, azon a helyen, hol hajdana régi város volt, igen magas és csaknem függőlegesszikla áll. Ennek egy része tetőtől talpigigen szép és feltűnő színű. Ugyanis zöldbe játszókék, néhány sárga folttal. Ezt rendkívül szépnektaláltam, mivel ehhez hasonlót még sohasemláttam, azt hihetne az ember, hogy az egész sziklaazúrkőből van. Hallottam egy spanyoltól, kisokáig tartózkodott Kelet-Indiában, hogy a peruiezüstbányák közelében, szintén látott ilyensziklát.A Selmecztől egy magyar mérföldnyire levőSzklónóban (Glashitten) hajdan gazdag aranybányavolt. Szerencsétlenség volt ennek elvesztése,mivel senki sem tudja a bánya bejáratátmegmutatni, mióta Bethlen Gábor (Bethlemgabor)hadjárata idejében, a lakosok elmenekülnikényszeríttettek. A bányának hajdani tulajdonosaazonban hagyott hátra néhány jegyet, melyeksegélyével ismét megtalálható volna; azaz eszközeinekábrázolataival, melyeket a fák héjábavésetett. Az eszközöket már megtalálták és jóltudják, hogy ha egy követ találnak, melyre emberiarcz lesz vésve, a bánya ott lesz és csaknéhány követ kell felemelniük,Szklénót nagyon látogatják meleg fürdői miatt,öt fürdője van, szép lejáratokkal és igen jó tetőkkel.A források igen tiszták, fenekök vörös észöld. Az ezüst a vízben aranyszínűvé lesz. Legtöbbrebecsülik az izzasztó fürdőt. Ennek forrásai26*

l404 405a hegyben vannak, a víz rendkívül forró és akülön e czélra épített fürdőbe folyik. A fürdőegyik végén igen jó izzasztó szobát készítettek.Igen kényelmes ülőhelyek léteznek és íölebb vagylejebb lehet menni, a szerint a mint nagyobb vagycsekélyebb hőséget akarunk érezni, tehát ez avilág legnagyobb kényelme, mivel mindenki csakannyit izzad, a mennyit akar. Ez üreget, valamintaz egész fürdőt, mindenféle színű virágoklepik el, melyek a fürdő folytonos hősége folytánnőnek, díszlenek és igen kellemes látványt nyújtanak.Mialatt e fürdőben fürödtem, valaki mulattatniakarván a nagyszámú társaságot, észrevétlenüla fürdőház tetejére ment, hirtelen avízbe ugrott, alámerült és jó ideig a víz alattmaradt. Nemsokára pedig a csatornán keresztülkigyó jött a fürdőbe és az ott levő asszonyokatmegrémítette. Az említett férfiú erre ki akarvánfejezni a társaság iránti jó indulatát, azonnalnekiment a kígyónak, hogy a hölgyeket a reinegéstőlmegszabadítsa. Ez igen szépen sikerült, akígyót kót keze közé fogva kiemelte a vízből,fejét a szájába tette és leharapta. Ezután azizzasztóba hivattam, hol beszédbe elegyedvénvele, megtudtam, hogy ezelőtt a bányákban dolgozott;többek közt megkérdeztem tőle, vajonlátott-e már természetes gáliczot, vajon a nagydarabok oly tiszták-e mint a kristály és ebányákban található-e egyáltalában. Válasza ezvolt, már sokszor és sok helyen látott, különösenaz egyik bányában, melyet akkor épen abbanhagytak, mivel a föld bedőlt, ez pedig Selmeczközelében volt. Kót vagy három nap múlva ígéretéhezhíven eljött hozzám Selmeczre, lámpákatés a leszálláshoz szükséges ruhákat hozott magával.Ezután a földalatti helyekbe mentünk vele,hol oly nagy mennyiségű gáliczot találtunk, hogyteljesen meg voltam vele elégedve. A gálicz aköveken, földön és az átjárók szélén éppen olyauzajt okozott, mint midőn a serpenyőben mesterségesenkészítik. Nem a boltozatról lóg le, mintmásutt láttam, hol igen könnyen jégcsapokaaktarthatnék.Szkléno gr. Lippayé (Lippey) kinek, családjábólszármazott a tudós Polycarpus ProcopinsBocanus, kit a pozsonyi érsek hajdan az országritkaságainak leírásával bizott meg, halála azonbanérdekes megfigyeléseinek közzétételét megakadályozta.A Szklénótól 4 angol mérföldnyire és Selmecztől5—6 mérföldnyire levő Vihnyén (Eisenbach)szintén vannak meleg fürdők. A fenekevörös és kővé változik, melyből én is hoztam néhány4—5 hüvelyk átmérőjű darabot. E kővéváltozott vízből is hoztam egy nagy darabot,mely a csövön lefolyó vízből képződött, a cső,ámbár fából van, még sem változott kővé, mivela víz alatt van. A fürdő építésére fölhasznált fákis kővé változtak. Mindez nagyon tetszett nekem

400és gyönyörködve szemléltem a művészet és te*-mészét összeműködését, így pl. a kővé változottnagy fenyőoszlopot. Nem csodálatraméltó körülmeny,hogy a víz alatt levő fa nem változik meg,holott a víz fölött levő egészen más anyaggá lesz ?A víz rendkívül forró. A Zöldoszlop-fürdőbenBudán, a kigőzölgés a fürdő kupoláján és az oszlopokközt elhelyezett vasrudakon lerakódik éskővé változva, jégcsapokhoz hasonló darabok lógnakle. Angolországban számos ilyen barlang létezik,ilyenek az okeyi Somerset tartományban ésa poolesi Darby tartományban. A meleg forrásokbanigen sok kén is található, csakhogy nem avíznek elpárologtatása által. Ennélfogva azt hi- iszem, hogy nem a vízben, hanem a szélén kellkeresni. Vihnyén két igen jó fürdő van, hová sokember eljár; a harmadik fürdő szintén közlekedika két első vizével. A harmadik fürdőt a bennetalálható számtalan kígyóról kigyófürdőnek nevezik.Márczius 30-án elindultunk Selmeczről ésSzklénóra mentünk, azután a Garam folyón átkelve,a hegyek közt folytattuk utunkat és azegyik hegytől a másikig terjedő földhányást láttunk,melyet a törököknek Körmöcz ellen irányulóportyázásaik megakadályozására készítettek.Ezután az összes bányák mellett elfutó aranyfolyómellett haladtunk el, mígnem végre a városbaérkeztünk.Körmöcz kis város, azonban igen nagy kül-40?városai vannak. Némelyek állítása szerint, a közelébenlevő Szt. János-templom Magyarországlegemelkedettebb pontján áll. Körmöcz a legrégibbmagyar bányaváros és leggazdagabb mind ahét közt, melyek következők: Selmecz, Körmöcz,Beszterczebánya, Újbánya (Koningsberg), Bakabánya(Bochantz), Libetbánya ésBélabánya (Tiln}._A körmöczi aranybányákat már 950 év ótaássák. A bánya hossza kilencz-tíz angol mérföld,mélysége 170 öl, lépcsők nincsenek, hanem egyvastag kötélre kötött, bőrből készült ülőhelyenkell leereszkedni. A bőr rendszerint igen széles,úgy, hogy igen kényelmesen lehet rajta ülni. Ilymódon eresztik le mindazokat, kik az aknákon,vagyis az e czélra készített függőleges kutakon leakarnak menni a bányába. Az első a Rudolf-akna,a második az Anna-, a harmadik a Ferdinánd-,a negyedik a Mátyás-, az ötödik a Windschachtésa hatodik a Lipót-akna. En a Rudolf-aknánereszkedtem le, ennek mélysége mintegy száznyolczöl. Rövid ideig szétnéztem a bányában,azután pedig a százötven öl mély Lipót-aknánhúztak föl. Midőn ez akna fenekén álltam, nemvesztettem el bátorságomat, hogy a föld gyomrábaoly mélyen lehatoltam, hiszen még mindig háromtüérföldnyire voltam a föld központjától, ehhezképest a legmélyebb akna is egyszerű kíit. Tetőtőltalpig fenyőgerendákkal és deszkákkal vanbevonva, mivel a nem sziklatalajba vájt bányákatcsak így lehet nyitva tartani.

408E bányában némely erek északi, mások pedigkeleti irányban futnak. A bányászok a föld alattkompasz szerint tájékozzák magokat, e kompaszonazonban nem harminczkét pont van, hanemcsak huszonnégy, azaz ők az órák száma szerintosztják azt be. A bányából kikerülő aranyércznéha fekete, néha pedig vörös vagy sárga. A feketefoltost és a fehéret legjobbnak tartják, nemkülönbena fekete erek közelében találtakat. Azaranyat azonban előbb tisztítani kell. Ez érczbőlcsak nagy mennyiséggel lehet próbát csinálni;tehát meglehetős tömeget megmérnek és a városközelében elhaladó kis folyóban megmosnak.E folyó számtalan apró patakra oszlik, melyek abányák fölött folynak el és az érczeken levő földetlemossa, így tehát a tiszta folyó, miutánannyi fémen és piszkon áthalad, annyira zavarossálesz, hogy vize a város alatt feketének, sárgásnakés a hegyek földjéhez hasonlónak látszik.A bányászok egész évben csak hat napon át nemdolgoznak, ú. m. karácsony, pünkösd és húsvétmindkét napján, a folyó tehát csupán ilyenkormarad tisztán.E bányában már többször találtak nagy darabtiszta aranyat, néhányat láttam közülök a császárikincstárban. A szász választó kincstárábanökölnyi nagyságú darabot is láttam. Bizonyosfehér kövön is találnak tiszta aranydarabokat,azonban ez szerfölött ritka.Körmöcz környékén, különösen pedig a keletioldalon, mindenütt sárga földet láttam. Ámbárezt nem becsülik annyira, mint a bányákban találhatót,mind az által sok helyen ássák, megtisztítjákés meglehetős hasznot szereznek belőle.Dollinger Mátyás, körmöczi bányaigazgató,nem régen új érczzúzó-malmot talált föl, mely abányából napfényre hozott anyagot sokkal finomabbandolgozza föl. E találmánynyal sokkaltöbb aranyat termelhetni, mint ezelőtt. Házábankülönféle ásványfajokat láttam és kitűnő fogadtatásbanrészesültem, midőn pedig a bányábanlenn voltam, néhány üveg pompás bort küldöttle, hogy a czászár egészségére igyunk.E bányákban a sziklákba számos átjárót vágtak,de mivel hosszú ideig nem használták, azátjárók bedugultak. Ezen nincs mit csodálkozni,mivel ilyen nedves helyeken ez gyakran előfordul; az átjárókat nem fölülről lefelé, hanem egyikoldaltól a másikig csinálják.A föld alatt az érczeket egyik helyről a másikraviszik és valamely akna fenekénél helyezikel, honnan azután a csillével tovább szállítják.A csillének, vagyis tolókocsinak négy kereke van,hátulja magasabb, mint az eleje, fenekére nyelvvau alkalmazva, e vasnyelv az összes átjárók fenekérelerakott keskeny facsatornába szépen beleillik és megakadályozza, hogy a csille utat téveszszenvagy csak legkevésbbé is eltávolodjékattól. Ily czélszerü berendezés mellett, akármelygyermek tovagördíthet három-négyszáz font érf409

410czet vagy földet tartalrnozó tolókocsit és a kijelölthelyre szállíthatja azt. Meg kell vallanom,hogy midőn először szálltam le a bánya fenekére,alig birtam megszokni a folytonos zajt és a zajnakváltozását, midőn a bányászokhoz közeledtemvagy tőlök eltávolodtam. Még soha sem láttamily embereket, kik a sziklák közül oly gyorsanelőtűntek, csilléiket kiürítették, azután ismétoly gyorsan visszatértek a sötét üregekbe, pedigmindez csak néhány pillanatot vett igénybe.A most leírthoz nagyon hasonló gép az érczeketa bánya fenekéről azon helyre húzza föl, holaz érczeket zúzzák és mossák. A vasnyelv helyettazonban nyolcz kereke van. Az út teljesen fenyőfávalvan burkolva, tehát a gördítő munkásoknakkevés fáradságot okoz. A kerekek oly jól illeszkednek,hogy a ládák sem jobbra, sem balrale nem bukhatnak, sőt utat sem téveszthetnek,ennélfogva rendszerint gyermekeket vagy kutyákatalkalmaznak tovagördítósére. Hetenként három-négyszázilyen láda erezet (mindegyik ládahárom-négyszáz fontot tartalmaz) hoznak a zúzóhelyre.Mint beszélik, e bányában négy földalatti helyenhuszonnyolez ember halt meg egyszerre arossz gőzöktől; 1a Lipót-aknában dolgozó bányászoknakis sok alkalmatlanságot okoztak e gőzök,ők azonban következőleg segítettek magokon,1Itt bányalégrobbanásról van szó.411ugyanis az aknában végig csövet alkalmaztak ésegy keresztbe fektetett deszkát gyorsan föl s aláhúztak és bocsátottak le, miáltal a levegőt mintegykiszivattyúzták. Mint mondják, ezt gyakrankellett ismótelniök, hogy a sok bajt okozhatórossz gőzöket eltávolíthassák. Jelenleg azonbanmár igen sok átjáró és folyosó van ez aknában,tehát a levegő kitűnő, én a legcsekélyebb lélegzésinehézséget sem éreztem.Az Alterman-tárna (hossza 500 öl) 1642-benteljesen leégett, valamely kis fiú vigyázatlanságakövetkeztében; a fiúugyanis lámpását tisztította ésa belet a fára dobta. Ötven ember megfuladt, mindenkinektetemét megtalálták, csupán egyet anynyiraszétszaggatott a bánya vize, hogy ruháinakfoszlányain kívül, nyomtalanul eltűnt.E bányában fehér-, vörös-, kék- és zöldgálicztaláltatik. Ezenkívül találnak itt az aranyra tapadvabizonyos anyagot, melynek számos hegyescsúcsa van, színe pedig ragyogó bibor, ez pediga kénhez hasonló és aranydárdanynak nevezettanyagból képződik. Ezenkívül találnak itt mégsárga színű kristályt is.Az aranybánya közelében van a gáliezbánya.Ennek mélysége nyolezvan öl. A föld, vagyis jobbanmondva a kiásott anyag vöröses, néha pedigcsaknem zöld. E földet vízbe teszik, három napmúlva fölkavarják, ezután hét napig ólomtálbanfőzik, mígnem az megsürűsödik és fehér színtkap. Végre a kemcnczében kiszárítják és valami

112mészfólét csinálnak belőle, melyet a Selmeczenszükséges választóvíz készítésénél használnak.A bányákból napfényre hozott erezet következőlegzúzzák szét: a földbe két rőfnyi mélységrefatörzseket raknak le, erre az alapra helyezik azaranyérczet, melyet vasrudakkal ellátott huszonnégyhatalmas gerenda porrá zúz, ezalatt az egészetvíz borítja. A gerendákat négy kerék mozgatja,tehát hat gerendára egy kerék jut. A kijövővíz hét-nyolez kútba folyik, ezekből a körülbelőlegy holdnyi nagyságú gödörbe folyik, honnankésőbb levezetik.A még meg nem tisztított aranyat maránakvagy mosacsnak nevezik és azt hiszik, hogy az aleggazdagabb tartalmú, melyet legelőször zúznakszét. A munka éjjel-nappal szakadatlanul folyik,a gyertyák fenyőből vagy más könnyen égő fábólvannak.A mosacsot vagy marat annyira kimossák,hogy száz fontból fél- vagy egy obon arany ésezüst maradt hátra, ezt azután kevés mészszel éssalakkal vegyítik össze. Mindig több az arany,mint az ezüst, azaz arany két rész, ezüst egyrész; ugyanis a Körmöczön ásott arany mindigezüsttel vegyülve találtatik. A selmeczi ezüstmindig egy nyolezad rész aranynyal vegyülvefordul elő.Az egyszer fölolvasztott erezet olvanynakvagy kenetnek nevezik. Ezt azután kőszénnelégetik. Az érez ekkor pörknek neveztetik.# 413Midőn a tisztítással már ennyire előrehaladtak,homokot tesznek hozzá és még egyszer megolvasztják,azután a serpenyőbe teszik és úgyfolytatják az eljárást, mint ezt az ezüstolvasztásnálláttuk.Az aranyat még másféle eljárások szerint istisztítják, csupán egyet akarok említeni, mivelennél nem használnak ólmot.Az erezet több ízben kimossák, vásznakbanporrá zúzzák, vizet eresztenek rá és folytonosanrázzák, a föld, valamint a könnyebb anyagok ezáltaleltávolíttatnak, a súlyosabb részek és afémek visszamaradnak. Csaknem ez eljárást követik,midőn birkaböröket használnak. Ugyanisa bőröket a bányákból jövő vízbe vagy az aranytartalmúhegyekből fakadó apró patakokba mártják; a víz és egyéb könnyű anyag mellette vagyközte elhalad, a szilárdabb részek azonban a gyapjúbanlönnakadnak; bátran elmondhatjuk, hogyily módon sokan szereztek már aranygyapjút(Toison d'Or). Azonban a vászonnal való tisztításimód leírását akarom folytatni, a vásznat,melyre az arany rátapadt, számos kádban kimossák,roidőn a víz leülepszik, az üledéket kiveszik,megmossák, a kádakat és vásznakat gyakran változtatják,végre a maradékot higanynyal összevegyítik.Ezután egy vagy két óráig a vegyüléketjól meggyúrják és egy agyagedényben ismét kimossák; miután pedig a kéaesőhöz nem tapadórészeket eltávolították, az összevegyült aranyat

414és kénesőt kiveszik. Ezután először duíva vásznon,azután pedig finomabbon keresztül sajtoljáka higanyt. A fönmaradó részt lyukacsos tányérbateszik, mely mély serpenyőre van helyezve,ennek fenekén higany van. Ezután a serpenyőtjól befödik és tüzet raknak alája, így az aranynyalösszevegyült higanyt eltávolítják, a hátramaradtaranyat meg tűzbe teszik, hogy még jobbanmegtisztuljon.Miután Körmöczön mindent jól megtekintettem, Beszterczebányára mentem. A Körmöcztőlkeletre emelkedő hegyeken áthaladva, más nevezetességetnem vettem észre, mint az át szélénálló hatalmas követ. E hegységek annyi fát szolgáltatnak,a mennyi az aranybányák kiaknázásáraszükséges. Ezután egy falu mellett haladtunk el,hol higanybányák vannak. Lassan-lassan a Garamfolyóhoz értünk; ennek partján fekszik aváros. A folyón híd látható, alatta pedig oly készülék,mely a város környékén vágott és leúsztatottfát megállítja, ez tehát a legolcsóbb szállításieszköz, a fát az itteni rézbányáknál használjákföl.Beszterczebánya csinos város, melynek végénigen szép torony áll. A várkastély említésre méltó,mivel a benne levő templom egészen rézzel vanfödve; a templom belsejében számos fából készültalak és különféle ereklye létezik. Mivel jelenlegluteránusoké a templom, ezek nem sokra becsülikaz említett tárgyakat, azonban mégis gondoganmegőrzik. Ez netn valami rendkívüli dolog,számos németországi templomban láttam, hogya luteránusok nem törték össze az ereklyéket, hanemmint ritkaságokat és nevezetességeket őrzik.A városban és annak környékén vannak alegszebb és legnagyobb magyarországi rézbányák,de mivel a réz nagyon hozzátapad a bányábanlevő földhöz, igen nehezen választható el attól.Miután kiásták és napfényre hozták, tizennégyezerpörkölik és olvasztják míg használhatóválesz. Először kovanddal vagy kénegge] keverveolvasztják meg, azután a pörkölőhelyre viszik,itt nagy farakásokra helyezik és ez utóbbiakatmeggyújtják. Ezt hét-nyolczszor ismételik és azígy nyert anyagot pörknek nevezik, ezután mégegyszer meg kell olvasztani a kemenczében.Ugyanitt kovandot is olvasztanak, melyet aztánaz ezüstolvasztásnál használnak.A várostól nem messze ezüsttel vegyült rezettalálnak, a két fémet következőleg választják szét.Miután a rezet megolvasztották, ólmot kevernekközé és az egész olvasztékot vaskanalakba vagytálakba teszik, ezután kihűtik és még egyszer tűzfölé teszik és vasrudakra helyezik, az ezüst ésólom azután a rudak között lecsurog. A vörösrezetóriási kalapácsokkal darabokra vagdalják,e kalapácsok oly súlyosak, hogy mindegyiknekmozgatására egy-egy malom szükségeltetik.A kalapácsok laposak vagy gömbölyűk, a szerint,a mit a rézből készíteni akarnak.

416A beszterczebányai bányaigazgató igen udvariasés előzékeny volt, ugyanis azonkívül, hogyminden nevezetességet inegmutattatott, még madarakatés bort is küldött ajándékba, továbbá azúrvölgyi bányavezetőhöz levelet is írt, melybenmegkérte, hogy az ottani látnivalókat mutassameg nekem.Úrvölgy (Herrngrundt) feét hegy közt, emelkedetthelyen épült kis bányaváros. A város anynyiramagasan fekszik, hogy a környékén mégmindenütt hó volt, jóllehet sem a völgyekben,sem az úton nem volt többé látható. Midőn abányába beléptem, a levegőt igen csípősnek találtam,mivel bányászruhába voltunk öltözve. Azöltözet következő: vászonkabát, vászonnadrág,karimátlan kalaphoz hasonló kerek sapka, hátulbőrkötény, a térdeken két bőrdarab. Lenn a bányábanmár elég meleg volt.A bányában néhány óráig maradtam, hogyminden szépet és hasznost jól megszemlélhessek.Lépcsőkön kell leszállni, a bányavizek itt semmifélealkalmatlanságot sem okoznak, mivel a bányaoly magas hegységben van, hogy a víz igen könynyenlefolyik, azonban annál több bajt okoznaka szerfölött gyakori veszélyes gőzök és a szájbanyomuló por.A bányának legnagyobb részét sziklák veszikkörül, ennélfogva nincs szükség gyámoszlopokra.Ilyenekre csak a sziklák és a föld közt elhúzódónéhány átjáróra van szükség, ennélfogva az egyik417oldalon fenyögerendákat helyeznek el, a niá=sikoldalon pedig a szikla magában véve is elegendő.Az átjárók nem oly szabályosak, mint a körmöczibányákban és a bányában igen sok nagy gödör létezik.Az egyik haránt haladó átjárón, a bányalegnevezetesebb helyére akartunk lemenni, azonbana leomlott földtömeg miatt nem haladhattunktovább, vezetőink egyike ennek daczára keresztülakart haladni, a folytonosan ráomló földdaczára utat vájt magának. Végre nagy fáradsággalmégis átjutott társaihoz, kik csilléiket olygyorsan megrakták és tovagördítették, hogy egypillanat alatt szabaddá lett az átjáró és a vezetőértünk jött azon helyre, hol az imént elhagyottbennünket.E bányának erei igen szépek, sokat közülökcsomós ereknek (venae cumulatíe) neveznek;az itt ásott érez igen gazdag fémtartalmú, ugyanisszáz fontra 40,50, sőt néha 60 font réz jut. E fémlegnagyobb része nagyon szilárdan tapad a szikláhozés nehezen választható el attól; néhol a sziklaés az érez, csak egyetlenegy nagy követ képeznek,csupán az a különbség, hogy az egyik részébőlkapnak vörösrezet, a másikból pedig nem.Egyébiránt színükről könnyen megkülönböztethetők; ugyanis a réz csaknem mindig sárga vagyfekete; a sárga igen jó, azonban a feketében némiezüst is találtatik.E bányában sokféle fehér-, kék-, zöld- és átlátszórörösgáliczot találnak. Ezenkívül hegyi-Régi utazások Magyarországon. 27

418zöldnek nevezett bizonyos földfajt is ásnak, ezt afestők szokták használni. Végül bizonyos kék észöld színű, igen szép kövek fordulnak elő, melyekbentürkizt szoktak találni, miért ezt türkizanyánaknevezik.A bányában két gáliczvíz forrás létezik, melyekbena vas rézzé válik, ezek a régi és új czementforrások. A vasat rendesen 14 napig hagyjáka vízben. E források igen nagy hasznot hajtanak,mivel az ócska vagy hasznavehetetlen vasat igenjó rézzé változtatják. Sőt az így nyert rezet többrebecsülik a természetes réznél, mivel puhább éskönnyebben olvad. Magam is olvasztottam ilyenrezet, mondhatom, semmi fáradságba sem kerül,holott a bányákból ásott réznek számos tűzön éskemenczén kell átmennie, míg valamire használhatóválesz. A régi czementforrásból sok rezethoztam magammal; találtam itt egy szívalakúdarabot is, melyet mintegy 11-—12 nappal ezelőtthelyeztek a vízbe és ez a rézdarab most is megtartottarégi alakját.A vasnak rézzé változása alkalmával némelyrészek leválnak és a vízben leüllepszenek; megkell azonban jegyeznem, hogy e részek szinténelvesztik előbbi minőségüket, azaz rézzé lesznek.A forrásból kiszedtem egy kevés port és megöl- !vasztottam, az eredmény kitűnő réz volt, elmond-;hatjuk tehát, hogy ha a vas nem változik rézzé,nem tudhatni mi történik vele. Ezután mesterségesúton próbáltam utánozni azt, a mit a ter-419mészét e bányában véghez visz; azt hiszem jósikerrel. 1A bánya legkiválóbb nevezetességeinek megtekintéseután visszatértem az úrvölgyi bányafelügyelőlakására, hol ismét felöltöttem rendesruházatomat. A házigazda igen nyájasan fogadottés jól megvendégelt, azután az általunk bejárt ésmegtekintett bányának térképét tette elém. Megmutattaaz összes helyeket, a hol csak megfordultunk,a tárnákat, aknákat, átjárókat stb. E földalattiváros igen tetszett nekem. Nem nevezhetemkicsinynek, mivel több építmény van benne mintsok másban. Kiterjedése és lakosainak számaegyaránt nagy. A bányászok igen szép rendettartanak, nyugalmukat mi sem zavarja, ép úgyszeretnek dolgozni, mint üdülést szerezni; nyolczórai munka után ugyanannyi ideig valamely sziklaüregbenpihennek.A térképen kívül, e bányában ásott számosérdekes ásványt mutatott, továbbá elmondta, hogya fölmelegített rezet vízbe kell tenni, mi által avíz a közeli természetes fürdőkhöz hasonlóválesz. Midőn a czementvízről és annak a vasragyakorolt hatásáról beszéltem, igen szép réz darabokatés egy lánczot adott nekem, hozzátevén,hogy ez mind vas volt. E rézből igen szép csészé-1Az újbányáihoz teljesen hasonló czementforrásSzomolnokon is van. Ezeket már Franck Sebestyén(1534.) is említi.27*

420ket készítenek, mi is ittunk egy ilyen szépen aranyozottcsészéből, melynek középen levő ezüstdarabjára, következő felirat volt vésve:Eisen war ich, Kupfer bin ich,Silber trag ich, Gold bedeckt mioh.Urvölgyről, a Beszterczebányától három ésKörmöcztől két magyar mérföldnyire levő Stubnyáramentünk. Egy kis folyó 1mellett, híres ésnagyon látogatott meleg fürdők vannak, a víztiszta, kénszagú, feneke zöld. A fát zöldre ésfeketére festi, azonban a fémeket nem változtatjameg oly gyorsan, mint a többi ásványvizek,ugyanis néhány ezÜBtdarabot tettem bele és egészéjjel benne hagytam, másnap azonban csak nagyoncsekély színváltozást vettem észre. A forrásokföld alatt fakadnak és a fürdőbe a fenékenlevő nyílásokon nyomulnak be.E fürdők ép oly melegek, mint az angolkirályéi. Hét fürdő van: az első a főnemeseké, amásodik a köznemesáké, harmadik a parasztoké,negyedik a parasztasszonyoké, ötödik a koldusoké,hatodik a ragadós betegeké, hetedik a czigányoké.A fürdők hegyekkel körülzárt síkságonvannak, a közeli hegyekben sok erezet találnak.Az egyik fürdőben én is megfürdöttem, azonbaaoly kitűnő társaságba jutottam, hogy sokáig nem1Túrócz folyó.4a 1válhattam meg tőlök, ennélfogva a nagy hőségtőlfőfájást kaptam.Stubnyafürdőből tovább utazva, átkeltünk aNyitrafolyón, a szép Privigyét (Privitz) balfelőlhagyva, Bajmóczra érkeztünk. Bajmóczon öt természetesfürdő létezik, ezek sem nem melegek,sem nem hidegek, tehát csupa élvezet bennökfürdeni. Gr. Pálffy magyar nádor, egészen befödettea fürdőket. Az első vagyis a nemesek fürdőjeegészen kőből készült és minden oldalon kőlépcsőkönlehet lemenni. A többi négy fából vanugyan, de azért ezek is eléggé csinosak; leginkábbtetszett nekem, hogy a legények és lányok azonnalügyesen a víz alá buktak, mihelyt valamicsekélységet dobtunk nekik. 1Bajmóczról (Boinitz) Veszteniczre (Vestonitz),innen pedig Trencsénbe mentünk. VesztenicztőlTrencsénig csak négy magyar mérföldet számítanak,azonban azt hiszem, több is lesz, mivel minapfölkeltekor indultunk el és csak este tíz órakorérkeztünk meg.Trencsén igen szép város, a mellette elfutóVág folyón csinos fahíd visz át. A főtér igen szép,a jezsuiták temploma szintén jeles épület, a várpedig magas. A vár már messziről látható ésgr. Illésházy (Jellhasey) tulajdonát képezi. A várostólegy mérföldnyire, két melegfürdő van, 21A bajmóczi fürdő jelenleg igen alárendelt jelentőségű.sJSgek a tepliczi és teplai híres fürdők.

422egyébiránt az egész vidéken igen sok ásványvíz,forrás található. Trenesénben találkoztam grófRothallal, kit a császár Eperjesre küldött, hogyott az erdélyi fejedelem követeivel alkudozásokatfolytasson; a gróf kíséretéhez tartozó nemesekközül néhányat fölkértem, hogy az ottani sóbányákróltudakozódjanak, ezt készségesen meg isígérték és midőn visszatértek, az általam adottutasítások értelmében, igen jó adatokat közöltekvelem.Eperjes városától két mérföldnyire, igen nagysóbánya létezik. 1Ennek mélysége 180 öl. A bányászokelőször kötélen, azután pedig létrákon Jereszkednek le. A bányát csaknem mindenfelfcíföld veszi körül.A sóerek szerfölött vastagok, gyakran 100.000fontnyi is fordul elő. A sót rendesen nógyszögűdarabokra vagdalják, egy-egy darab két láb hoszszúés egy láb széles, használat előtt azonban kétmalomkő közt meg kell őrölni. A bánya hidegés nedves, ennélfogva a só őrlése sok fáradságbakerül; az ottani víz annyira sós, hogy ha azt kifőzik,feketés só marad hátra; ezt a háziállatok'nak adják enni.A kősó sem egészen fehér, hanem kissé szúr"kés, de porrá zúzva ép oly fehér, mintha egészbenis az lett volna.Az ott ásott só nem mind ugyanazon színű.1Ez Sóvár volt.423A földdel kevertnek ép úgy van más színe, minta kristályhoz hasonló legtisztább sónak. Egy darabkristálysó közepén, igen szép kék színt láttam,Bothal úr pedig átlátszó sárga darabot hozottBécsbe. Vannak oly tiszta és oly kemény darabok,hogy különböző alakokat faragnak belőlük, akárcsak a valódi kristályból. Mind e válfajokból vittemhaza egy-egy darabot.Azt hiszem, nem foglalkoztam nagyon hosszadalmasána bányák leírásával, lesznek talán olyanok,kik mindezt haszontalanságnak tartják,azonban épen ezek megnyugtatására, csupán alegérdekesebbet és legnevezetesebbet vettem fölkönyvembe. Hiszen e helyek teljesen ismeretlenek; a bányákról csak azt közlöm, a mi leginkábblekötötte figyelmemet, különben is tudtommalmég angol ember nem is írt erről.Utamat ezután a Vág folyó mentén folytattamés Vágújhelyre (Nove-mnesto) érkeztem, innenpedig Nagyszombatra mentem. A város igenszép, síkságon épült, tehát messze látható; hatévvel ezelőtt teljesen leégett, azóta azonban márszépecskén helyreállott. Másnap ismét a Dunáhozjutottunk és az éjszakát Pozsonyban töltöttük.Itt átkeltünk a Dunán, azután Haimburg ésSchwechat érintésével Bécsbe érkeztünk.Magyarország legnagyobb része és Ausztriaközt, nagy különbség létezik. A tatárok és törökök,a legutóbbi háborúban csaknem mindenvárost fölégettek vagy kifosztottak; legtöbb várog

424adót is fizet a töröknek, ennél fogva a lakosoknaknyomorult életmódot kell folytatniuk, nehogygazdagoknak Játszanak. Sok házban alig mernekbútort tartani, már az is sok, ha a házigazdánakágya van. Még a legáldottabb vidéken is, hol alakosok a császár uralma alatt élnek, igen sokatszenvednek, mivel a nép legnagyobb része protestánsvallású. Ennélfogva folytonosan remegnekés az uralommal nincsenek megelégedve. Minthogypedig igen elszántak és makacsok, végremég kétségbe fognak esni és ha a török ismétbetör az országba, bizonyára nem fognak olybátran küzdeni, mint hajdan. Az országban igensok református és luteránus lakik. A bányavárosokbanezelőtt csak luteránusok laktak, jelenlegazonban a hivatalnokok kivétel nélkül katolikusok.Selmeczen igen szép templomot vettek el aluteránusoktól. Bajmóczon és az egész vidékenmindenütt panaszkodnak. PáJffy ugyanis megparancsolta,hogy a tőle függő lakosok tényleg,vagy legalább látszólag katolikus hitre térjenek,vagy pedig családaikkal és vagyonukkal távozzanakel. Anabaptisták is szép számmal vannak.Az unitáriusok Felső-Magyarországnak Erdélyfelé eső részében laknak és mint mondják, igenjól beszélnek latinul. De még a magyarországikatholikusok is elégületlenek, mivel sok németetküldenek nyakukra és igen sokat kell szenvedniök.Bizalmatlanok a bécsi udvar iránt, mivelazt hiszik, hogy nem becsülik őket annyira, mintmegérdemelnék és nem veszik tekintetbe azállamnak tett szolgálataikat. Az képzelik, hogymegfosztották őket kiváltságaiktól; ennélfogvacsak nagynehezen palástolhatják el elégúletlenségöket;ki tudja, nem lesz-e ebből vészteljesforradalom.

427XXVIII.Pinxner A. utazása 1Nagyszebenből Bécsbe.1693.1693 okt. 25-én indultam el Nagyszebenből,legelőször a magyarok által lakott Vízaknára érkeztem,itt nagy sóbánya létezik. Ezután következettPókafalva, hol magyarok, szászok és oláhoklaknak, kik jó bort termesztenek. Innen aMaros folyóhoz és a gyönyörű vidéken fekvőNagyenyedre érkeztem, a város lakosai magyarokés leginkább reformátusok, kiknek itt derékiskolájok van; a lakosok inkább parasztokhoz,Jrmint városiakhoz illő munkákkal foglalkoznak.*A nagyszerű sóbányáiról híres Torda lakosai szin- itén magyarok és többnyire földmíveléssel foglalkoznak.1L.: A. Pinxner, Apodemia ex Transylvania perfannofiiam. Wittemberg, 1694*.Kolozsvár, házainak és palotáinak szépségéttekintve, Erdély legelőkelőbb városai közé számítható.Erős falai, bástyái, tornyai, a tatár pusztításokellen biztonságot nyújtanak. A Szamosbansok halat fognak. Környéke rendkívül kies, szántóföldek,rétek, ligetek stb. váltakoznak; gabona,alma, szőlő és egyéb gyümölcs, szóval minden, ami jó és hasznos, megterem. /Kolozsvár lakosaimagyarok és szászok, kik jó egyetértésben élnek,az elöljárót fölváltva, évenként más-más nemzetbőlválasztják. Ot temploma közül kettő az unitáriusoké(Növi Ariani), egy a róm. katholikusoké,egy a reformátusoké, egy pedig a luteránusokéJKolozsvárról Mérán és Hidalmáson át Zilahraérkeztem. Zilah ugyan városi jogokat élvez, azonbankülsejét tekintve, inkább falunak illenék be,jóllehet lakosainak száma a falvakét fölülmúlja.A reformátusoknak magas tornyú, igen szép templomukvan. A város környékén jó bor terem. InnenRécsón (Reetschium) keresztül Sz.-Somlyóra jutottam,a város házai nádtetejüek, a reformátusokkét temploma azonban említést érdemel. Hajdanivára romokban hever. Somlyóból eltávozva,Kémer (Kimbara) faluban háltam és másnap aboráról híres Margitára és innen Székelyhid falubaérkeztem, Székelyhid várát 1664-ben lerombolták.Pályi falun keresztül, az óriási terjedelmű, deigen rondán épült Pebreczenbe érkeztem. AJft-

428csony házai majd a földbe sülyednek és a templomkörül levők kivételével, mind náddal födvék.A város lakosai reformátusok és igen gazdagok^mivel a környék rendkívül termékeny. Debreczen ;!két temploma közül az egyiket kőfal veszi körül.A várost falak és árkok védik a tatár portyázásokellen. -Debreczen után következik Böszörmény, elég^nagy falu, hajdan háromszáz lakosa volt, jelen-Ileg száz; ezután Nánás jelentékeny város, a házak -vályogból építvék; innen Szt.-Mihály faluba érkeztem.Deczember elsején T.-Dobnál (Doppium) átkeltema Tiszán, melyben annyi a hal, hogyszinte közmondássá vált: «A Tiszának fele víz,fele pedig hal.» Wernher szerint egy magyar forintérttöbb ezer halat kaphatni. Termékenyszántóföldeken át Bocs faluba érkeztem, hol aHernádon átkelve és Ónod városnál elhaladva, ahasonnevű folyócska mellett levő Egerre érkeztem.A várost Szt. István alapította. Öt katholikustemploma van.Egerből elindulva Verpelétire jutottam, holmegháltam. Gyöngyös elég terjedelmes, de csúnyánépült város, négy temploma közül az egyiknekmagas tornya van, a másik templom a jezsuitáké,a harmadik és negyedik a ferenczrendieké.Hatvan városa a Zagyva (Zagina) mellett terül el,hajdan erős vára volt, ezután Gödöllő falun áthaladva.Pestre érkezten},Pest falakkal körülvett nem épen kis város,hajdan szép épületekkel dicsekedhetett, jelenlegazonban nem sok nevezetessége van. Háromtemploma közül az egyik a pálosoké, a másodika ferenczrendieké, a harmadik pedig a szervitáké.A piacztéren a Szentháromságot és szűz Máriátábrázoló szobor látható, melynek két oldalát kétkőből faragott és aranyozott angyal díszíti.Pestről, a Dunán átkelve, Budára jutottam.Buda magyar és latin elnevezése Attila fivérétőlkeletkezett, német nevét pedig az itt létezett mészégetőkemenczéktöl kapta. Buda hajdan nagyszerűváros volt, úgy hogy párját kellett keresnia keresztyén világban. Jelenleg három templomavan. A jezsuiták templomának tornya az ostromalatt romba dőlt; a templom belsejét szép oltárok,régi emlékek és síriratok díszítik. A budaivár hegyen áll és erős kőfalai vannak.Buda után következik Zsámbék, melynek váraés szép temploma romban hever. Tatának erősvára van. A vár mellett tó, hideg és meleg forrásokléteznek. Tata kies síkságon terül el, hajdana magyar királyoknak itt mulató kertjök volt.Tatáról Bána falun keresztül, Győrbe mentem,Győr püspöki székhely és erős vár. Székesegyházánaknincs párja Magyarországon; belsejétszámtalan kép és szobor díszíti, hét oltára ésmárványkövezete van, szóval valóban magasztosépület.Ezenkívül nevezetes a jezsuiták temploma,

430szép kerttel, a ferenczrendíek temploma hét oltárral.A város főterén Boldogasszony márránvszobralátható. Három kapuja: a bécsi, f £van és vízi kapu.Ezután Mosonyon és Magyar-Óváron átüruckba érkeztem, hol elhagytam Magyarorszagot.JXXIX.Simpert utazása Belgrádból — Orsován ésSzvistovon át — Drinápolyba. 1699. 1A Dunának Dévénytől terjedő részét már Vratiszlávnálés Brownnál is láttuk, ennélfogva ittcsak Belgrádtól kezdve közlöm a gr. Öttingenfélekövetség utazásának leírását.«1699 deczember 13 án éjfélkor trombitaszóvaljelt adtak a továbbutazásra; reggel 5 órakorSzendrő alatt haladtunk el, a várból ágyúlövósekkelüdvözöltek.Délben Eama (Thram) alá értünk, útközbenKulity (Coloza) rombadőlt vár tornyait pillantottukmeg. 2Kama várát öt torony diszíti; ebéd1Czime: nDiarium oder ausfürliche und curioseReixs-Beschreibung Dess HocJigeborn Orafen und Herm,nerrn Wolffyang zu Oettingm, Bőseimében von Sim-Perto.» Augsbur'g 1701.2Kulity helyére (a Morava valódi torkolata) neme-

432után folytatni akartuk utazásunkat, azonban akedvezőtlen szél miatt nem mehettünk tovább,14-ikén a szél még hevesebb lett, hajónkat tehátki kellett kötnünk. Estefelé 5 órakor egy levágandóökröt a kutyákkal lefogatni akartunk, azökör azonban a fülébe kapaszkodó egyik kutyávalegyütt a Dunába ugrott; negyedórai úszásután végre a parthoz közeledett, ekkor hirtelenlelőttük.Este 9 órakor, midőn a kíséret már nyugalomratért, a hajósok óriási lármát csaptakés nem tudom mi okból, tovább utazni akartak,azonban csakhamar lecsillapodtak.15-én még mindig vesztegelnünk kellett, JRamátólbalra a Duna partján áll Ujpaláuka erőd, 1melyet Eabutin tábornok néhány évvel ezelőttmegtámadott, fölgyújtott és kifosztott, a törökökazonban már mindent helyreállítottak.16-án reggel 5 órakor az újpalánkai ágyúkdörgése mellett, eltávoztunk, ezután az Erdélytkörülzáró és elválasztó magas hegyek közt haladtunk,balfelől az Erdélyből, Karánsebes felől jovöSebes folyó torkolatát, 2 jobbfelől pedig egy erődöt 8lyek Margus nevű római gyarmatot helyezik. Bővebbet'.Milicsevica, Knezs, Szrbvja.1Itt állott hajdan Haram vára, lásd: Oláh Miklósleírását, a függelékben.2Ez a Néra folyó volt, a Sebes folyó Karánsebesnéla Temesbe ömlik.8Gradistye.433pillantottunk meg, ez utóbbiból ágyúlövésekkelüdvözöltettünk.Fél tizenegykor Galambócz 1(Colombatsch)vára alatt hajókáztunk el; a régi vár előtt, aDuna közepén meglehetős magas szikla áll,melyet a lakosok Oregapának hívnak, 2miért,nem tudhattam meg. A tömérdek óriási sziklaés a rendkívüli szorosság 8miatt igen nehezenhajózhattunk. Délután 2 órakor a magas sziklafalakközt tovább mentünk, azonban a köd ésszél miatt csak két órányi utat tehettünk meg;négy órakor Dobra erőd alá érkeztünk és itt töltöttükaz éjszakát.17-én ismét útra keltünk, azonban a számtalanszirt és örvény miatt csak nagy ügygyelbajjalhaladhattunk előre, ezenkívül a szél is igenkedvezőtlen volt. Délután 3 órakor Porecs 4(Boreth,Bereths) nevű és a Duna közepén állóerőd alá érkeztünk és másnap reggelig itt maradtunk.1Galambóczról bővebbet: Broquiére útleírásánál.2A Babakaj szikla nevének keletkezését némelyeka szláv baba (öreg asszony) szóból származtatják másokpedig török mondákból igyekeznek megfejteni, — ugyanistörökül baba = atya, kaja = szikla. Bővebbet: Leger,La Savé, le Danuhe et le Balkan. 157 1.3Ez a Baziástól Kladovoig terjedő 135 kmnyi hoszszúKliszúra.4Porecs kis sziget a szviniczaihatárban.(Krassó-Szörénym.)Régi utazások Magyarországon. 28

434 ^435IG99 decz. 18-án reggel 7 órakor ágyúdörgésés keserves török zene hangjainál tovább hajóztunk.Éjjel egy szerb hajós megfagyott a hajónés reggel halva találták, társai azonnal eltemették.Egy órakor a sziklában nagy barlangot!pillantottunk meg, a kíséret néhány tagja bemeiáíaz üregbe. Mint mondják, e barlang Erdélyki- és bejárata, mi annyival is inkább valószínű,mivel a végét még nem találták meg, jóllehetsokan már igen messze behatoltak. Délután négyórakor Orsova alá érkeztünk, Orsovát a császáriakgyakran földúlták és lerombolták; közelét en ajobb parton igen szép kő látható a hegyben, a kőtáblána ezen fölirat olvasható :Imp. Caes. Divi Nervae. Nerva Trajanus. Aug.Eom Germán. Pont. Max Triumph.H Co . . . . tehát nem minden betű olvashatóel, annyit azonban kivehettem, hogy az emléketkét griffmíidár tartja. Orsován alul a sáncznevű palánkánál kikötvén, az éjszakát itt töltöttük.Decz. 19-én a Duna folyásának legveszedelmesebbpontjához értünk, 3a számtalan örvény1Ez a híres Veteráni barlang volt, melyet hajdanPiszkabarának neveztek. A hozzá fűződő történelmiemlék bármely kézikönyvben föllelhető.8Ogradinával szemben a szerbiai parton. A felirategész szövegét lásd. Leger idézett művében 165 1.8Ez az Új-OrRovánál kezdődő 14 kmnyi hosszú,világhírű Vaskapu.és szirt miatt a hajók csak nagy ügygyel-bajjalbaladhattak előre ; a követség nagy része, a tisztek,nemesek és lovagok többnyire a szárazföldiutat választották, részint pedig a kegyelmes úrrala könnyű török sajkákra ültek, melyek veszélynélkül siklottak tova. A kíséret egy része sajáthajóinkon maradt és 8 órakor Isten nevébenelindult a veszélyes útra; a hullámok az evezőtkiszakították a hajósok kezéből, a szirtek, örvényekés hullámtorlódások óriási rémületet keltettek,mind az által Isten segedelmével 10 órakorFetiszlam 1(Vetislau) erődnél kikötöttünk,hová a kíséret többi tagjai is megérkeztek. A követúr a várat is megtekintette, hol üdvlövésekkelfogadtatott. Tizenkét órakor az oláh fejedelemkülön követe tisztelgett nála.1699 decz. 20-án fél nyolczkor tovább hajóztunkés 9 órakor ama helyhez értünk, hol hajdanTraján hídja állott. 2A kegyelmes úr itt partraszállott és a többnyire téglából álló falmaradványokatmegtekintette. 12 órakor a jobb partonlevő Grabovicza (Grabatiza) és a bal parton fekvőBurilla maré (Burlo) falvakat pillantottuk meg.Fél négykor a Duna folyam közelében levő erdőnélkötöttünk ki.21-én öt órakor a nagy köd daczára tovább1Ma: Kladovo (Szerbiában).2Traján hídjának bővebb leírását 1. Brown útazásánál.28*

436haladtunk, 10 és 11 óra közt Nonis (Onotftsch)falut pillantottuk meg, 2 órakor a szerbiai partonlevő Szanatorm (Slanathyrn)nevű nagy helységnélhaladtunk el, 5 órakor pedig a szép és erős Bodonyalá érkeztünk. 1A várat számtalan ágyú,néhány árok és paliszád védelmezi a hatalmasfalakon kívül. A kíséret néhány tagja megtekintettea várat, melyet a mieink a legutóbbi háborúban10 napi ostrom után elfoglaltak, azonbanBelgrád elvesztése után ezt is kénytelenek voltakföladni.Decz. 22-én a szerb hajósokat oláhokkal cseréltükki; délután 3 órakor Lompalánka (Garolan,Lambgrad) terjedelmes városhoz értünk,ettől negyed óráuyira valamely keresztyén, mégpedig a festmények után ítélve, katholikus templomromjai láthatók. Ez már Bolgárországbanvan és a levegőváltozás itt már érezhetővé lesz.23-án éjjeli egy órakor rettenetes vihar támadt,12 hajónk elsülyedt, a többiek is veszélybenforogtak éa emberfölötti fáradságba kerültmegmentósök, hajóink másfél napig nem voltaklakhatók, ennélfogva kénytelenek voltunk szabadég alatt enni és hálni.24-én tovább folytattuk utunkat és este 6 órakorKahova (Eakowa) alá értünk, itt már a niká-1Bodonyt Nagy Lajos királyunk elfoglalta és környékébőla hasonnevű bánságot alakította és annakóláre Dénes erdélyi vajdát állította 1365-ben.437polyi pasa várakozott ránk, mivel ő rendeltetettki az egész követséget Konstantinápolyig elkísérni.7 órakor egyszerre megebédeltünk és megvacsoráltunk.25-én, azaz karácsony első napján sem állapodtunkmeg, mivel utunkat most már a jégzajlásis háborgatta, az óriási jégdarabok igen veszedelmessétették a hajózást. Végre Nikápolyba érkeztünk; útközben azonban néhány hajó elmaradtés kénytelen volt a várostól néhány mérföldnyirekikötni, mivel az éj már utolérte.Nikápoly régi és nagy város, 1környékét gyönyörűszőlőkertek díszítik. Vára hegyen áll, melytőlegy puskalövésnyire másik hasonló magasságúhegy emelkedik, melyen hajdan szinténlétezett valami várféle. Nikápoly jelenleg Bolgárországfővárosa és a kormányzó paaa székhelye.Mise és reggeli után tovább hajóztunk és esteSzvistovba érkeztünk, innen Euscsukig már csakegy napig kellett volna hajóznunk, azonban azidőjárás nem kedvezett, ugyanis a nagy hideg1A magyar és külföldi történetírók a legújabbidőkig azt hitték, hogy a szerencsétlen nikápolyi ütközet(1396) a Duna melletti Nikápolynál ment végbe;azonban a Daszkalov által közzé tett szerb krónikábanezt olvassuk «na rjeczje Bozitje u Nikopoljun azaz : aRozita folyó melletti Nikápolynál, ez tehát kétségtelenüla Trnovotól északra levő Nikup falu. A liozita,folyót ma Buziczának nevezik.

439folytán a jégzajlás még inkább elhatalmasodott,hajóink pedig a parthoz fagytak. Ennélfogva27-én elhagytuk hajóinkat és Szvistovban (Suisto)szállásoltattunk be. A kapidzsi pasa kocsikrólés szánokról gondoskodott; a hajót kiüríttetvén,mindent a hegyen levő szállásunkra vijtettünk.28-án a főhajót az oláh fejedelemnek ajándékoztuk,a többieket pedig a pasák és a tisztek köztosztottuk szét. A törökök tehát mindjárt jobbkedvvel gondoskodtak az előfogatokról és szekerekről,melyeknek beszerzése miatt 29-én itt kellettmaradnunk. Szvistov a török császárnéé, akapidzsi pasa tehát mindent elkövetett, hogy ekamarai jószágról minél előbb elutazzunk, misem elleneztük ezt, mivel szerfölött kényelmetlenés rossz lakásunk volt és azt hittük, hogy másuttjobb szállásokat kapunk, azonban ebbéli reményünkbenkeservesen csalatkoztunk, a lakásokminduntalan rosszabbak voltak, akármelyik németországiparasztház valóságos palota e gyalázatos,lakásoknak csúfolt, dohos, sötét, piszkosés nedves lyukakhoz képest.Decz. 30-án, a nagy hóban, ökrös szekerekkelútra keltünk, igen nehezen haladhattunk előre éséjjel 11 órakor Karmankői (Carmanku) nevűnyomorult helységbe jutottunk; itt egy daczostörök házában kilenczünket gyömöszöltek be valamelysötét lyukba, a rossz úton néhány szekéreltört és csak másnap érkezett meg, ennéj*.fogva 1699 utolsó napját, azaz decz. 31-ikét itt;kellett töltenünk.1700 jan. 1-én az istállóban tartott mise ésebéd után 2 órakor útra keltünk és este Khaszkőibe(Cbiausku) értünk. Jan. 2-án fél tízkorKhaszkői (Chiauske) nagy helységbe jutottunk,12 órakor megérkezett a ruscsuki pasa, számostörök lovassal, egy lófarkkal, néhány zászlóval ésa fülsiketítő, kínos török zenével. Délután egyórakor tovább mentünk és este 6 órakor egy kisfaluba érkeztünk.Jan. 3-án reggel Zinzendorf, Károly Lajoslovászinasát, ki már két hét óta nyakdaganatbanszenvedett, a lakás ajtaja előtt halva találták,a szerbek eltemették. Ezután tovább folytattukutunkat, a sok hegy-völgy szerfölött kifárasztottalovainkat és ökreinket. Mecskán át Bergaszba(Pirgus) érkeztünk.Jan. 3-án alig haladtunk 2 óráig, midőn anagy kísérettel elénk jövő ruscsuki béggel találkoztunk,ki a várostól mintegy fél órányira várakozottreánk. A gyönyörű szőlőkertek és a sorfalatképező janicsárok közt vonultunk be Euscsukba,hol mindenki talpon volt és szájtátva bámulta akövetség bevonulását, mert ilyesmit itt sohasemláttak.Szállásunk a városon kívül a Duna mellettvolt. Euscsuk igen nagy, népes és szép város,a Drinápolyból Oláhországba irányuló kereskedelemközpontja. A Dunaparton ál)ó vára

440igen erős. Lakásunk meglehetősen kényelmest" ivolt.Jan. 5-én számos keresztyén fogoly jött a kegyelmes úrhoz, e szerencsétleneket részint kivál-.tottuk, részint elrejtettük és magunkkal vittük.Jan. 6-án az oláh követ jelent meg a kegyelmesúrnál, kit uralkodója nevében üdvözölt és gyönyörűenfelszerszámozott lovat, továbbá bort, vadat,gyümölcsöt fitb. hozott neki ajándékba. A helybeligörög püspök szintén tisztelgett a követ úrnál. Azisteni tisztelet után két drabant összeveszett, eleintecsak ökölre ment a tusa, később azonban kardotrántottak, az egyik drabant oly súlyosan megsebesült,hogy a rendkívüli vérvesztés következtébencsakhamar kiadta lelkét, másnap a halottat aragúzaiak temetőjébe helyeztük örök nyugalomra,a tettest pedig vasra verettük és szigorú őrizetalatt tartottuk. 7-én a kiváltott keresztyénekiek_meggyóntak és áldoztak.Jan. 8-án kocsikat béreltünk, mindegyikéi. érti60 tallért kellett fizetnünk Konstantinápolyban (•a-iA kapidzsi pasa és a többi török tisztek, dicséretreméltó szorgalommal igyekeztek mindentgyorsan beszerezni. Este öt török zenész kopogtatásnélkül állított be szobámba, hol játszani \kezdtek és a keresztyéneknek boldog új évetkívántak. 9-én leginkább a foglyok kiváltásávalvoltunk elfoglalva.Jan. 10-én fölkészültünk a fáradságos útra, atárszekereket előre küldtük, hogy annál köny-441nyebben folytathassuk utunkat. Alberti GyörgyÉliás úr mintegy 30 kiváltolt keresztyénnel Bukarestbe(Bugeresch), az oláh vajda székhelyérement, hogy e keresztyén fejedelemtől segítségetkérjen a szegény foglyok továbbítására ;ugyanekkor egy porosz származású renegát, kinéhány évvel ezelőtt Belgrádban mint janicsárszolgált, visszatért a keresztyén egyház kebelébeés katholikussá lett.11-én ágyúdörgés és fényes kíséret mellett,útra keltünk; néhány órai keserves kínlódás utánCsernavodába (Tschernowa) érkeztünk, a szépenépült és népes város előtt a görög érsek pompáslovon ülve várakozott reánk és a kegyelmes urat,lelkészei kíséretében üdvözölte. A görög keresztyéneknekhét templomuk, a törököknek pedigcsak egyetlen mecsetjük van; itt jó lakásunkvolt, minőt többé egész Konstantinápolyig nemkaptunk. Jan. 12-én a fülsiketítő török zene hangjaináltovább mentünk, a nagy hó és a retteneteshideg miatt azonban csak Vetova faluig haladhattunk,hol megállapodtunk.Jan. 13-án fél tizenkettőkor Eazgrad törökvárosba jutottunk, a számos mecset közül azegyik csupa terméskőből készült. Itt néhánykeresztyén foglyot kiváltottunk, köztök voltegy müncheni is, kit megérkezésünk előtt,ura vasra veretett és sötét pinczébe vettetett,ezt a kegyelmes úr kiváltatta és a Euscsukbanelhunyt drabant helyébe fölfogadta.

4421700 jan. 14-én szétszórt házakból álló Bular(Pukhaj) török faluba értünk, hol megállapodtunk.Útközben mindenütt parasztok voltak felállítva,kik az utat egyengették, a havat elhányták,a bokrokat kivagdosták és bennünket hegyenvölgyönátvezettek.Jan. 15-én 10 órakor a Kamcsik (Cambshy)folyó mellett fekvő Jalambar (Lalemlar) falubaérkeztünk, tőlünk jobbra a hegyen régi épületetláttunk, ezt Konstantin császár építtette és Új-Konsíantinápolynak nevezte el, azonban nemépíttette föl egészen, jelenleg csak romok láthatók.Most már a Bolgárországot Trácziától elválasztóhegyekhez értünk, itt a lehető legnyomorultabbemberi lakok léteznek. Dragojevo (Trogoi)faluban néhány piszkos és szurtos lyukban húztukmeg magunkat, az ökrökkel, borjúkkal együttkellett hálnunk és csak a kéményen kaptunkfriss levegőt, mivel ablaknak híre hamva semvolt. A podgyászt előre küldtük, nehogy a társzekereklassúsága miatt föltartóztattassunk.Jan. ) 6-án folytonosan a legzordabb hegyekközt haladtunk és este Csalikavak (Tiholackowa)faluba érkeztünk, a lakosok túlnyomólag görögvallású keresztyének, kik igen jó szívüek, deföldhöz ragadt szegények, házaik pedig nyomorultviskók.17-én még mindig az égnek meredező hegyekenmentünk át, végre délután két órakor búcsútvettünk tőlpk és ÜJráczjába érkeztünk; ez igen.1443szép tartomány, itt már csaknem tavaszi időjárásuralkodik, 4 és 5 óra közt Karanabad (Karnobat)török városba jutottunk, hol az előkelők zászlókkalfogadtak bennünket. En egy kedélyes ésudvarias török lelkészhez szállásoltattam be.Jan. 18-án, mivel az emberek és állatok egyarántkimerültek, továbbá sok kocsi eltört, melyeketki kellett javítani, az egész napot pihenésseltöltöttük, a várost és a vásárt megtekintettük,valamint néhány keresztyén foglyot kiváltottunk.19-dikén még nem készült el minden,ennélfogva megint itt maradtunk.Jan. 20-án 11 órakor Pasakői (Baschkei) tatárfaluba érkeztünk, itt a tatár szultán lakik, 1kiegyszersmind a helység tulajdonosa. A szultánigen barátságosan fogadta a követ urat és széplakást adott neki szerájában, a követségi kíséretazonban igen nyomorult szállást kapott.Jan. 21-én mise után, a szultán kávéval,befőttel és alfával (mézből, dióból és tejfölbőlkészült igen kedvelt eledel) vendégelt meg bennünket.Brand Vilmos követségi orvos szállása(kevéssel azután, hogy podgyászát onnan elvitette)lángba borult és porrá égett, ez csaknemmindennapi dolog, hiszen a házak elenyésző1Tatárszultánok laktak Fundukliben (Jambol mellett),Sehlariban (Karanobad mellett), Kurudzsiban (JeniZagora mellett). Már II. Bajazed is telepített le tatárokatTatár-Pazardzsikban, a Balkán legfőbb átjárójánakvédelmébe,

444csekély kivétellel egytől-egyig nád- vagy szalmatetejüek.Délben Aftanéba érkeztünk és itt háltunk,itt is kigyúlt egy ház.Jan. 22-én már korán reggel elindultunk és12 órakor Jeniköi (Genike) nevű, részben görögvallású keresztyének által lakott faluba érkeztünk.23-án 10 órakor Papaszkői nagy faluba jutottunk,megérkezésünk előtt nagy fabidat építettek,hogy az itt elterülő mocsarak daczára akadálytalanulfolytathassuk utunkat. 1 A hajdan olyvirágzó Tráczia ma nagyon is lakatlan és sivár;mindenütt csak falvak láthatók.24-én 6 és 7 óra közt útra keltünk és 12 órakorBöjükdervent (Puikderwent) faluban voltunk,a környéken csak úgy nyüzsög a nyúl, száz-kétszázdarabból álló csoportok nem tartoznak aritkaságok közé, a törökök és a követségi urakigen sokat zsákmányul ejtettek. 1700 jan. 25-éndélben Jenidzsehbe (Genischke) értünk. Innenmár látszik a drinápolyi nagy torony.» 21Ehhez hasonló előkészületekről Brown E. is.fr.2A követség ezután Lüleh-Burgaszon és Csorlunát febr. 8-án Konstantinápolyba érkezett és onnanPilippopolon, Szófián és Belgrádon át tért vissza. Mindezenvidékekről és városokról már sokat olvastunkBrocquiérenól, Vratiszlávnál és Brownnál, ennélfogva adrinápoly-konstantinápolyi, valamint a drinápoly-szófiabelgrádiútrészletek leírását az ismétlés kikerülése végettegyszerűen elhagytam,XXX.Wortleyné, született Montagu Mária utazása.1717.Montagu Mária született 1690-ben, meghalt 1762-ben;férje Wortley, angol követ volt, kivel Törökországbautazott, , honnan a védhimlőoltást hozta be Angolországba.Utazását levelekben írta meg: JMen qf tlte LadyM—y W—y, ivritten during her Travébs. Paris, 1799.XXI. Levél. 1X. grófnénak.Bécs, 1717. jan. 16.Jenő herczeg erőnek erejével rá akart venni,hogy várjak, míg a Duna jégkérge eltűnik, akkorlegalább a vízi úton kényelmesen eljuthatunkczélunkhoz. A magyarországi házak ugyanis azidőjárás viszontagságai ellen oltalmat nem nyújthatnak,Buda és Eszék közt, a véghetetlen hó-1E levélből csak a Magyarországra vonatkozó részletetközlöm.

446sivatagon, egyetlen házat sem fogok találni, arettenetes hidegtől pedig már sokan meghaltak.Megvallom, mindeme rémítgetések mély benyomástgyakoroltak reám, mivel a legilletékesebbembertől hallottam, ki ugyancsak jól lehet értesülvea magyarországi viszonyokról.XXII. Levél.Popé úrnak. 2 Bécs, 1717. jan. 16.Nagymérvű utazási előkészületekkel lévén elfoglalva,nem válaszolhatok levelére, azonbankötelességemnek tartom barátaimnak istenhozzádotmondani, még pedig ünnepélyeset, minthavalamely vár ostromára indulnék, ha ugyan hiteltadhatok a legkülönfélébb ijesztgetéseknek, valóbanaz időjárás rendkívül rossz. Az egyik azzalfenyeget, hogy meg fogok fagyni, a másik, hogya hó el fog temetni, a harmadik, hogy a Magyarországonportyázó tatárok foglyul ejtenek. Jelentékenykíséret ment velünk, tehát könnyenmegeshetik, hogy még ütközetben is részt fogokvenni.1Popé Sándor, híres angol költő, született 1688-ban,meghalt 1744-ben. Legnevezetesebb műve: Itape of thefock. (Az elrablóit haj fürt.)XXIII. Levél.X. grófnénak.447Pétervárad, 1717. jan. 30.Kedves nővérem, végre valahára egész családommalszerencsésen és jó egészségben megérkeztemPéterváradra. Oly keveset szenvedtünkaz időjárás szigorától (mely ellen meleg bundákkaljól el voltunk látva) és az előregondoskodásfolytán, mindenütt oly tűrhető ellátásban és fogadtatásbanrészesültünk, hogy alig állhatom megnevetés nélkül, ha ez utazásról alkotott rémségeseszmékre visszaemlékezem. Ezeket pedig bécsi jóismerőseim gyöngéd érzelmei kifolyásának tartom,mivel ily úton-módon akartak a tél folyamáravisszatartóztatni. Azt hiszem, nem leszekalkalmatlan, ha rövid leírást közlök utazásomról,melyet előtted teljesen ismeretlen országon keresztültettem meg, hiszen magok a magyarok iscsak nagy ritkán választják ez útirányt, hanemáltalában a Dunát használják. Szerencsénkre aBzokottnál enyhébb időjárás nagyon kedvező volt,hogy a kocsikat szántalpakra kellett helyeztetnünk,ezután oly gyorsan és könnyen utaztunk,mint a legelső rangú személyposta.Másnap Győrbe érkeztünk, hol — miután W.úr a kormányzót megérkezésünkről előre értesítette— a város legjobb házába szállásoltattunk

448be. A helyőrség tisztelgett, házunk elé őrségetrendeltek és egyéb tiszteletnyilvánításban részesítettek.A kormányzó és a többi tisztek azonnalfölajánlották szolgálatukat W. úrnak. A temesváripüspök is meglátogatott bennünket és udvariasanfölkért, hogy másnap nála ebédeljünk, mivel pedigutazásunk sürgőssége miatt ajánlatát el nemfogadhattuk, néhány kosár téli gyümölcsöt, különfélemagyar borokat és egy frissen lőtt szarvasünőtküldött ajándékba. E főpap igen nagy tekintélynekörvend országában és az ősrégi Nádasdy-(Nadasti) családból származik, mely ekirályságban már régi időktől fogva nagy szerepetjátszik. 1Igen udvarias, nyájas, kedves öregúr, magyar nemzeti ruhát és övig érő tisztességesfehér szakállat visel.Győr jól megerőditett vár és hosszú ideig aTörök- és Németbiiodalom határa volt. A Eábafolyó épen itt ömlik a Dunába. Győr vidéke teljesenróna. A törökök III. Murád uralkodása ésSzinán pasa vezérlete alatt, 1594-ben elfoglalták.A német parancsnok árulással vádoltatott és acsászár parancsára lefejeztetett. Schwartzenbergés Pálffy (Palsi) grófok azonban 1598-ban visszafoglalták,ezóta a németeké miradt, a törökökcsak egyszer próbálták meg csellel bevenni1Nádasdy László — a Wesselényi-féle összeesküvésbeavaló részvétel miatt, 1671 ápr. 30-án lefejezettNádasdy Ferencz fia — 1710-ben lett csanádi püspökké.4491642-ben. A székesegyház szép és nagy, ez a városegyetlen nevezetessége. Komáromot a folyamtúlsó partján hagyva, jan. 18-án Neszmély (Nosmuhl)nevű kis faluba érkeztünk, hol csak nagyügygyel-bajjal találhattunk szállást. E hely ésBuda közt két napig a világ legszebb rónaságánutaztunk keresztül. E róna oly sík, mintha kivolna kövezve és a mi fő, szerfölött termékeny,azonban nagyobbrészt puszta, elhagyott és műveletlen,mit a hosszadalmas török háborúk és aprotestáns vallásnak Lipót császár által elrendeltbarbár üldözése miatt kiütött legkegyetlenebbpolgárharczok okoztak. Lipót császár a természetáltal rendkívüli kegyességgel és könyörületességgelvolt megáldva, azonban a jezsuiták körmeiközé kerülvén, sokkal kegyetlenebb és hűtlenebblett szegény magyar alattvalói iránt, 1 mint a töröka keresztyenek iránt; minden lelkiismeretmardosásnélkül megszegte koronázási esküjét és a közokiratokbanszámtalanszor ünnepélyesen adottszavát. Valóban nincs a világon szomorúbb, mintMagyarországon utazni, 2kivált, ha meggondoljuk,hogy hajdan a lehető legnagyobb virágzásnakörvendett és ma ily nagy területen embert isalig láthatni.1«lie was inore eruel and treacherous to his poorHungárián subjeets, than ever the Türk hasbeen to theChristi"Indeed nothing can be more melancholy than,travelling through Hungary* atb.^ógi utazások Magyarországon. 2i?

45(1 .Jan. 22-én Budára, a hajdani magyar királyokBzékhelyére érkeztünk; a királyi palolmely egykor Európa legszebb épületeinek egyi!volt, most teljesen rom, a legutóbbi ostrom óicsupán az erődítményeket állították helynA nagyérdemű kormányzó, gr. Raguié, azonniértünk jött és saját kocsijáu házába vitt,h

45aországban lakó kevés nép elég jól él, pénzökugyan nincs, 1 azonban az erdők és mezők bőségesenszolgáltatják az eleséget; minden szükségletetés lovat ingyen kellett szolgáltatniuk, W. úrazonban nem akarta a szegény népet megkárosítani,hanem mindennek teljes értékét megfizette.Annyira meglepte őket e szokatlan és váratlannagylelkűség, hogy távozásunkkor néhány fáczántés más hasonlót adtak ajándékba. Ruházatok igenkezdetleges, csupa birkabőrből készül, még asapka és csizma is.26-án a befagyott Dunán átkeltünk és a túlsóparton Veterani tábornokkal találkoztunk, kiigen udvariasan meghívott bennünket, hogy azéjtszakát a néhány mórföldnyire levő kis kastélybantöltsük, mivel Eszékig még jó egy napi utatkell megtennünk. Biz ez igaz volt, az erdők abennök tanyázó farkasok miatt szerfölött veszélyesek.Mind az által teljes épségben megérkeztünkEszékre, hol egy napig maradtunk és Belgrádbafutárt küldtünk a pasáboz ; Eszék nem nagy, dekitűnően megerősített város. A török uralom alattigen gazdag és népes kereskedő város volt. Eszéka Dunába ömlő Dráva mellett fekszik, hídja hajdana világ egyik legérdekesebb építménye volt,hossza 8000 lépés és az egész híd tölgyfából épült.Lesly gróf 1685-ben fölgyújtotta, a törökök ugyan1The few people tliat inhabit Hungary, live easilyenougli; theyhave no money.453újra fölépítették, azonban már 1687-ben elhagyták.28-án Vukovárra (Bocorwar), a leírt módonépült nagy ráez városba érkeztünk. Itt X. ezredesseltalálkoztunk, ki nem akarta megengedni, hogymáshol mint az ő házánál szálljunk le. Itt találtukfeleségét, egy szép magyar hölgyet, unokahúgátés két leányát, kikkel csakhamar megismerkedtünk.A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint azausztriaiak. Az összes bécsi szépségek Magyarországbólkerülnek ki. 1A magyar nők általábanszép testalkatúak és igen illedelmesen öltözködnek.E hölgy vörös bársony ruhát viselt, melynagyszerűen simul testéhez. A ruhaújjak szinténfeszesen szorítják a karokat és a ruhaderekatelől, két sor arany-, gyöngy- és gyémántgomboktartják össze. Itt pompás ebéddel vendégeltekmeg, a társalgás igen művelt és kellemes volt.Egy darabig el is kísértek bennünket.29-én Péterváradra érkeztünk, hol a parancsnokaz összes tisztikar élén üdvözölt. A parancsnokházának legszebb szobáiba szállásoltattunkbe és a császár parancsára, fényes fogadtatásbanrészesültünk. Itt megvártuk, míg a török határonleendő fogadtatásunk iránt mindent elintéztek.A "W. úr által kiküldött futár ma reggel visszatérta pasa válaszával, melyet skárlátszínü atlaszbanhozott, a tolmács azonnal lefordította. A legtisztességesebbfogadtatást igérte. Tudni akartam,1«A11 tlie Vienna beauties are of t.hat eonntry.»

454 455hogy hol fogunk találkozni a török födözettel.A futárt tehát visszaküldte a Pétervárad és Belgrádközt fekvő Beska (Btsko) faluba. A válaszigitt kell maradnunk. Kedves nővérem, azt hiszem,elég részletes, vagy talán kissé unalmas leírástadtam útamnak e részéről. Nem olvasottságomütogtatása végett közlöm a városok történetének !főbb eseményeit. Mindig óvakodtam ezt olyan jvárosokról elmondani, melyeknek történetét ép Ioly jól ismered, mint én. Azonban Magyarországa világnak előtted teljesen ismeretlen része lévén,azt hiszem némi élvezettel fogod olvasni ez útleírást.MindazáltalMaradok szerető nővéred.XXIV. Levél.Popé úrnak.Belgrád, 1717. febr. VI.Szándékomban volt hosszabb levelet írni Péterváradról,hol előreláthatólag három vagy négynapig kellett volna tartózkodnunk, azonban apasa annyira óhajtott bennünket látni, hogy haladéktalanulvisszaküldte a futárt, kit W. úr küldötthozzá a török kísérettel való találkozás idejénekkitűzése végett. Leveleim nem voltakannyira fontosak, hogy miattuk félbeszakíthattukvolna utazásunkat, ennélfogva másnap jelentékenynémet és rácz födözet kíséretében, eltávoztunkPéterváradról. A császárnak ugyanis vannéhány rácz ezrede, azonban az igazat megvallva,ezek inkább fosztogatók mint katonák, zsoldjoknincs, sőt saját magoknak kell gondoskodniukfegyverről és lóról, inkább hasonlítanak kóborczigányokhoz vagy bátor koldusokhoz, mint rendescsapatokhoz. Nem mulaszthatom el, hogy enépről néhány szót ne szóljak. Egész Magyarországonmindenütt találhatók, saját pátriárkájukvan, tényleg görög vallásúak, azonban végtelentudatlanságuk folytán lelkészeik sok új tant csempésznekbe. Ezek a nagyszakállú és nagyhajúlelkészek nagyon hasonlítanak az indián braminokhoz.Ok a világiak pénzének általános örökösei,ennek fejében pecséttel és aláírással ellátottformaszerű útlevelet adnak a menyországba ;az özvegyek és gyermekek csupán a házat és lábasjószágot öröklik. Azonban a görög egyházbuzgó hívei.É kis kitérés után folytatom útleírásomat.Elhaladtunk Karlócza 1 mellett, hol Jenő herczeglegutóbbi diadalát aratta a törökök fölött. A dicsőségesde véres napnak jelei még nagyon frissekvoltak, a csatamezőt temetetlen emberek,1A péterváradi (másként karlóczai) ütközet 1716aug. 15-én ment végbe és a törökök teljen vereségévelvégződött.

456lovak és tevék csontvázai és koponyái födték.Borzad álylyal néztem ennyi megcsonkított emberitestre és eszembe jutott a háború igazságtalansága,mely a gyilkosságot nemcsak szükségesnek,hanem órdemteljesnek is tartja.Beskánál (Betsko) egy janicsár agával és anémeteket mintegy száz emberrel felülmúló törökcsapattal találkoztunk, jóllehet a pasa köteleztemagát, hogy épen annyit fog küldeni. Későn érkeztünkBelgrádba, a nagy hó igen megnehezítettea fölfelé menést. Igen erős városnak látszik,keleten a Duna, délen pedig a Száva mossa,,hajdan Magyarország legfőbb védbástyája volt.?Legelőször a nagy Szolimán szultán vette be,,ezóta csak egyszer és akkor is csak két évre fog'lalták vissza a keresztyének a bajor választóvezérlete alatt. 1 Most a törökök minden tőlök telhetőügyességgel megerősítették; legderekabbjanicsárokból álló helyőrsége, egy szeraszkierpasa parancsnoksága alatt áll. E csapatok rendkívülfegyelmetlenek.Azt hittük, hogy másnap tovább utazhatunk,azonban a pasa visszatartott bennünket, mígDrinápolyból válasz érkezik. Ezalatt a legjobbházak egyikébe szállásoltattunk be és egész csapatjanicsárt adtak mellénk őrségül. Egyetlen szórakozásomaz Ahmet béggel való társalgás. Atyjanagy-pasa volt, ki fiát a legelőkelőbb keleti nevef457lésben részesítette, arab és perzsa nyelvekre taníttatta.E kiképzés a legnagyobb hivatalokra alkalmassátette a béget, ki azonban a csendet ésnyugalmat többre becsüli a fényes kapu veszélyestisztségeinél. Minden este velünk vacsorái ésfesztelenül iszik bort. Sokszor az arab verseketmagyarázgatja nekem. Az arabok szerelmi kifejezéseiszenvedélyesek és élénkek. Igen szépkönyvtára van, egész örömét a könyvekben leli.Néha a női szokásokról és viseletekről beszélgetünk.Házi gazdánk udvariasabb, mint némelyelőkelő keresztyén férfiú. Mondhatom, jó szórakozástnyújt. Azonban mindennek daczára nagyonszeretnék szabadulni e helyről, hol grönlandihideg uralkodik. Nagy kályhánk daczára, a belsőablakok is be vannak fagyva. Isten tudja, mikorlesz alkalmam e levelet elküldeni, azonban lelkiismeretemmegnyugtatásául írtam, nehogy szemrehányásokattehess.XXV. Levél.Isten veled.0 királyi fenségének, a walesi herczegnőnek. 1Drinápoly, 1717 ápr. 1.Most olyan utazást tettem meg, a minőre agörög császárok ideje óta keresztyén ember még1Belgrád 16S8—90-íg volt a császáriak hatalmában.]1A későbbi Karolina királyné.

458459nem vállalkozott, de nem is sajnálom a szenvedettfáradalmakat, mivel alkalmam nyílik királyimég elnyomorított és elpusztult lovaikért semadtak kárpótlást. A szerencsétlen teremtésekfenségedet a nálunk teljesen ismeretlen helyek,,házunk köré gyűltek, sírtak-ríttak, szakállukatés vidékek leírásával szórakoztatni; a császár,;és hajukat tépték, azonban a szemtelen katonáktólütésnél egyebet nem kaptak. Ki eem fejezhe-követei és az angol utazók mindenkor a Dunán;mennek le Nikápolyig. A folyam azonban be volt j tem, hogy mennyire meghatott e látvány. —fagyva, W. úr pedig annyira buzgólkodik ő fel-, Szívesen kifizettem volna az összeget saját pénzembőlis, azonban ez épen annyi lett volna,sége szolgálatában, hogy nem akarta elhalasztani^utazását. Áthaladtunk a csaknem teljesen erdő- ; mintha az agának adnám, mivel ez minden lelkiismeretfurdalásnélkül azonnal elvette volnavei borított Szerbián, mely igen termény országJlakosai szorgalmasak, azonban a parasztok el-J tölök.nyomatása oly nagy, hogy házaikat elhagyni ésa földmívelést elhanyagolni kénytelenek, mivel/i Ezután a hegyek közt utazva, négy nap múlvaha a janicsároknak úgy tetszik, mindent elhur-| Szófiába érkeztünk, mely hegyektől környezettczolhatnak. Kíséretünk 500 emberből állott, kifcf gyönyörű rónaságon, az Iszker (Isca) folyó mellettterül el. 1Ily elragadó tájképet csak nagyonáltal a szegény parasztokon elkövetett garázdálkodásmiatt, csaknem naponta könnyeztem.keveset láttam. A város nagy terjedelmű és igennépes. Az itteni meleg fürdők gyógyhatásúkrólHét napig folytonosan sürtí erdőn haladtunk] is híresek. Négy napi utazás után Pilippopolbakeresztül, mignem végre Szerbia hajdani fővá-' érkeztünk, előbb azonban a hófedte Balkán ésrosába Nisbe érkeztünk, e város szerfölött terr Ehodope 2hegységeken kellett átkelnünk. Filippopola Maricza folyó mellett, emelkedett helyenmékeny vidéken, gyönyörű síkságon, a Nisavafolyómellett fekszik. Mint mondják, a legutóbbi terül el, csaknem teljesen görögök lakják, kiknekszüret annyi bort eredményezett, hogy edények itt püspökük és néhány régi templomuk is van.hiján kénytelenek voltak a földbe ásott gödrökbe A görögök közt igen gazdagok vannak, azonbangazdagságukat nagyon ügyesen el kell tit-önteni. — E rendkívüli bőséget azonban az elnyomatása népre nézve csaknem értéktelenné ! kolniok. Az innen Drinápolyig terjedő vidék talánteszi. Ismét alkalmam nyílt a szánakozásra. iA szegény ördögöket, kik húsz kocsira menő;1Az Iszker mintegy 7 kmnyi távolságban folyik elpodgyászunkat bizonyos kialkudott bérért idáig! Szófia közelében.szállították, fizetés nélkül visszakergették, sőt ; 2Téves állítás, mivel a Bhodope Filippopoltóldélre van.

400legszebb az egész világon. Örökös tavasz uralkodik,a szőlő vadon is nő a hegyeken, mindenüde és virágzó. Azonban bármily gyönyörű islegyen ez éghajlat, még is többre becsülömAngolországot, melynek királya népének szabadságábanés jólétében leli boldogságát és inkábbatyának, mint úrnak tekinthető.XXXI.Br. Born Inigo utazása aa temesi Bánságban,Erdélyben stb. 1770.I. Levél.Temesvár, 1770. jun. 14.Selmecztől Temesvárig nem sok olyant találtam,a mi a bányászt érdekelhetné. A Duna mellettelterülő csinos Vácz városkánál kezdődik ama síkság,mely megszakítás nélkül Temesvárig, balfelőlpedig Debreczenig és az erdélyi határig terjed.Váczról három óra alatt Pestre érkeztem, holegy napot töltöttem. E várost legújabban gyönyörűépítményekkel kezdik ékesíteni. A követ aDuna túlsó partján emelkedő Buda melletti kőbányákbólhozzák.1L.: B. I. Born, Traveh throur/h the Barmát ofTenicsicar etc. London, 1777. ;

162A budai hévvizeket minden földrajzíró leírtamár. Stocker Lörincz úr szerint azok mész-, kenésvastartalmúak.Budán túl kezdődik a híres Kecskeméti puszta(líetskemite-heath). Itt gyakran hat-hét órai utazásalatt egyetlen fát sem láttam a postaállomásokonkívül. Mind az által ez ötven német négyszögmérföldnyisíkságon tömérdek szarvasmarháttenyésztenek. Debreczen közelében a posványostalajon igen sok sziksót találnak, melylyelaz egész országban ismeretes debreczeni szappantállítják e'ö.Török-Kanizsánál (Turkish-Canisha) átkeltema Tiszán. A talajt ettől fogva termékenyebbnekés míveltebbnek találtam. Egymást érik afaültetvónyek, szántóföldek és telepítvények,mindennek létesítése tömérdek költséget okoz acsászári királynőnek.A falvakat tervszerűen, szabályosan építik; aházakat fahiány miatt vályogból (unbaked bricks)készítik és náddal födik. Majdnem minden falunakvan plébániája, iskolája, gabonaraktára éskasznárja vagy tiszttartója. Minden telepítvényesházat, mezőgazdasági eszközöket, néhány lovatés bizonyos nagyságú szántóföldet kap. Néhányév múlva a termés tizedét fizeti adó fejében ésannyit törleszt, a mennyit bír, míg végre a teljestulajdonjogot megszerzi.A jó fóldmíves biztosan boldogulhat itt. Szerényvéleményem szerint jobb volna kisebb falvakatépíteni. Akárhány falunak három-négyszázháza van, mivel pedig minden telepítvényesnekmeglehetős nagy terjedelmű telke van, megesik,hogy némelyiküknek egy óra hosszat kell lovagolniokszántóföldjükig.II. Levél.Temesvár, 1770. jun. 17.A Temesi bánság Magyarország egyik vidéke,melyet a Homann-féle térképen Csanádi- vagyTemesi grófság név alatt találhatunk föl. Az északiszélesség 45. és 46-ik foka közt terül el. Hosszúságahuszonkét német mérföld, pzélessége pedigtizenöt-tizenhat német mérföld. Határai: északona Maros, nyugaton a Tisza, délen a Duna, keletenpedig az Erdélytől és Oláhországtól elválasztózord hegyek. Mivel csak az utóbbi oldalon függössze a szárazfölddel, a többi oldalokat tekintve,félszigetnek mondható.Fölosztatik tizenegy kerületre, ú. m.: Csanád,Csákovár, Szt.-András, Szt.-Miklós, Becskerek,Ujpalánka, Versecz, Orsova, Karánsebes,Lúgos és Lippa. A kerületek ismét járásokra oszlanak.A kerületek a tartományi kormányzóságalatt állanak, ez pedig közvetlenül a bécsi cs. k.udvari kamara alá van rendelve. 1 A Bánság tel-1A temesi bánság bárom megyére osatva, 1779-ben

jesen független a magyar államtól. A tartományfővárosa és központja Temesvár, szabályosanépült, csinos és erős város, a környező mocsarakazonban igen egészségtelenné teszik. Hideglelésés mindennemű lázbetegségek folytonosan uralkodnakés az orvosoknak sok foglalkozást okoznak.Itt székel a főkormányzóság, tartományi igazgatóság,tartományi főtörvényszék, a csanádi püspökés káptalan, továbbá az osztrák tengeri társulatügynöksége. A tartomány keleti része hegyesés lakottabb; a nyugati rósz pedig síkság ésmocsaras. E míveletlen rónaságot a kormánysváb és rajnai németekkel telepíti be. A tartománynégy sarkán négy erősség áll, ú. m.: Kanizsa,Zimony, Mebádia és Lippa. Szeged és Arada Tisza és Maros túlsó partján lévén, Magyarországtartozókai. Mind az által ezek ép úgy, mintPancsova Orsova és Üjpalánka, egyaránt híresekvoltak a török háborúban. A folyók közül legnevezetesebbek: a Temes és a Néra.A talaj rendkívül termékeny. Némely helyenkitűnő vörös bor terem. Őszi baraczk, cseresznyeés szilva igen közönséges. A selyemtenyésztés isnagyszerű előhaladást tett Merev d'Argenteaukormányzósága alatt.Már korán reggel rémséges lánczcsörgés ébcsatoltatottvissza az anyaországhoz. A határőrvidék azonbancsak 1873-ban szabadult meg a katonai kormányzatalól.465resztett föl, ugyanis a sánezmunkára Ítéltek párosáraihaladtak el szállásom alatt. Az útezákoncsupa sápadt és kísérteties alakok láthatók, a legszebbépületekből pedig mindenütt halavány ésbeesett arezok kukucskálnak ki. Az asszonyok ésleányok pedig föl vannak puffadva a hidegleléstől.Hisz ez a halál országa, hol emberek helyettélő csontvázak járnak-kelnek! Ebédkor a körülöttemlevő vendégek, sőt az idegenek közül isnémelyek, azt se tudták hová legyenek a hidegleléstől,egyik didergett, a másiknak a fogai vaezogtak,a harmadik a nagyfokú forró láztólkeletkezett szomját alig győzte oltani. Délutánaz új csatornát néztem meg. Ennek közelében aréten néhány száz méhkast láttam.III. Levői.Temesvár, 1770. jun. "X).A Bánság lakosai ráczok németek és oláhok. |A szerbek — így nevezik magokat a ráczok — \sziavon vagy illir nyelvet beszélnek.Az oláhok rumunyoknak nevezik magokat és .'Dyelvökben igen sok olasz szó van, így példáulréz = olaszul rame, oláhul árama, eszik = olaszulmangia, olshul manca stb. A szavak végzeteés az igeragozás szintén hasonlít az olaszhoz.A rácz és az oláh jellemzése közti különbségkövetkező: xTMÍ/yvIutazások Mag tvaror iíŰH£|\UNYV^3CyTARA,30

•WifiA rácz büszke, bátor, ravasz, vad, szereti akereskedést és katonának termett. Papjaik époly tudatlanok, mint az oláhokéi.Az oláhnak fogalma sincs a büszkeségről, jóföldmíves, szereti a kényelmet és irtózik a katonáskodástól.Mindkét nemzet a görög ábeczét.használja. 1 ""IV. Levél.Oravicza, 1770 jun. 23.Nem akarván megírni a Temesvártól Onviczáig terjedő oláb falvak neveit, egyszerűenvidék leírásához látok. Oravicza előtt már néhánórányira megkezdődnek a hegyek, észrevétlenülemelkednek, végre ama völgybe érkeztünk, hol

468lás után egy rézolvasztóhoz értünk, itt mintegyoO fölfegyverzett bányász csatlakozott csapatunkhoz,mely most egész sereget képezett., Czélunkhozérve, a Duna partján elterülő Ó-Moldovavároskát tekintettük meg, hol néhány rablót »láttunk, kiket, a katonák összefogdostak. Estevisszatértem Új-Moldovára, melyet Bosnyáknakis neveznek. A hegyekről gyönyörű kilátást élveztem,a török területbe is messze elláttam, azonbannem birtam kivenni a hegyeket, melyek a ;gazdag majdánpeki (Szerb a) rézbányákat rejtikmagukban. 1X. Levél.409közelebbi faluig kísértek, hol ismét mások váltottákfel őket. Ugyanekkor általános rablóvadászattartatott, ilyent évenkint egyszer rendeznek,azonban többnyire sikertelenül, mivel a rablókmár jól eleve értesülnek a titokról és szépecskénotthon maradnak. A Dognácskától négy órányiralevő Bogsán kies völgyben fekszik és a Berzavafolyik keresztül a helységen. Midőn Szerbia mégcsászári uralom alá tartozott, itt igen sok vashámorlétezett, a, vaskereskedós azonban mostpang, mind az által néhány vashámor és olvasztóma is működik, a császári hadsereg számárapedig sok ágyúgolyót és bombát öntenek itt.Lúgos, 1770 jul. 7,E levelet a postamesternek köszönheti ötí,A lovakat reggel 4 órára rendeltem meg, azonbandélelőtti 10 óránál előbb nem szerezhette meg. jTehát néhány órát töltöttem e mezővárosbanés meglátogattam ismerőseimet, kik egészségesebbvidékre menekültek a temesvári lázfészekl ől.Dognácskáról Bogsánba, innen pedig Lúgosraigen különös módon utaztam. Br. Hegengartenugyanis, mindennemű rablótámadást elkerülendő,különös intézkedést tett. Minden faluban 40vagy 50 fegyveres oláh várakozott, ezek a leg-11Majdánpek kis bányavároska D. Milanováe/,1délnyugatra, rézbányái ina is jelentékenyek.XI. Levél.Nagyág, 1770 jul. 2.Lúgostól Dobráig meglehetős sík úton haladtam,innen azonban Déváig rettenetes kínokatkellett kiállnom. Az út a Maros folyó és a meredekhegyek közt oly meredeken emelkedik, hogya négy ló elé még nyolcz ökröt kellett befogni.Dévára csak késő éjjel érkeztem. Erdély határána két huszár, kiket Lúgoson vettem magam mellé,elhagyott, mivel az utak biztonsága itt már sokkalnagyobb. Az erdélyi oláhok polgárosnltabbakés szelídebbek a bánságiaknál, meglehet, hogy akormány rettenetes szigora is nagyban előmozdítjaezt. Nemrégen három rablót húztak karóba

470Déván, mivel a hátszegi gyönyörű völgyben többrendbeli gyilkosságot követtek el. — Ez kegyetlenés embertelen büntetés, mely Szlavóniábanés a Bánságban is szokásban van, oly benyomástgyakorolt a lakosokra, hogy éjjel is mindenütt Jbátran utazhatunk.r1Délután tovább utaztam Nagy-Ág felé. A Ma- .roson átkelve, három órai lovaglás után, Nagy-Ág |faluba érkeztem, ettől vette nevét a másfél órányiralevő város, mivel ez volt a legközelebbiihelység, midőn az aranybányákat fölfedezték. Itt|ökröket fogattam kocsimba, mivel a síksághoz Iszokott magyar lovak sehogy sem birkózhattak!meg a hegyes vidékkel. Már örpg este lett, midőn|Szckerembre érkeztem, a Nagy-Ág elnevezés alat'ismert helységnek ez a tulajdonkópeni neve. Itvannak a zúzó malmok, mosóházak, bányahiva-jtal és templom. A zord éghajlat és a magas fek«jvés miatt, a talaj nem művelhető. A lakosok fő-ifoglalkozása a bányászat. A bánya és a lakosoifaszükséglete, már annyira megritkították az er-jdőt, hogy most már a Maroson leúsztatott fárakerült a sor. A földesuraknak semmi kifogásuksincs ez erdőirtás ellen, sőt kecskenyájakat lelgeltetnek az irtványon, nehogy újra nőhessen^Minden földesúr korcsmát tart birtokán, holbányászoknak bort adat el; a bányatulajdonosodhó végén mindig kifizetik a munkásaik által e\\fogyasztott bor árát, ennélfogva megengedte^( 471nekik, hogy a bányákra és épületekre szükségesfát mindenkor vágathassák.Az élelmiszerek szerfölött drágák Nagyágon,valamint a munkabér is sokkal nagyobb, mint• másutt. Az összes költségek havonta 10,000 frtrai| rúgnak, mind az által havonként 8, 10, sőt 20ezer forint tiszta jövedelem osztatik ki a tulajdo-Dosok közt, tehát húsz év alatt mintegy 4 millióforint értékű arany és ezüst termeltetett e helyen.XII. Levél.Zalatna, 1770 jul. 15.Jul. 13-án Nagy-Ágról Zalatnára mentem, azottani és környékbeli bányák megszemlélésére,üt órai lovaglás után Zalatnára érkeztem, melyma is az, a mi Traján idejében volt, nevezetesena bányaigazgatóság székhelye. 1Igen sok régi felirathirdeti, hogy itt székeltek a «Collegia Auranorum»és «Procuratores Aurariorum Dacise».A feliratok közül igen sokat összegyűjtöttek Szamosi,Lazius, Köleséry és Fridvalszki. A városkies völgyben fekszik és az Ompoly (Ampoi) folyócskafolyik keresztül. Az épületeket leginkábbbányászati hivatalnokok lakják.1A zalatnai aranybányákat a római birodalom bukásaután beköltözött szláv népek is ismerték, mikéntezt maga a név is bizonyítja, ugyanis arany = oroszulzoloto, szerbül zlato, lengyelül zloto, stb.

472Az úgynevezett Zsigmond tárna a hagyományszerint Zsigmond király idejéből, azaz a XV. századelejéről való. A Zalatnától négy órányiralevő Abrudbányán, bányászati szerszámok ábráivaldíszített római feliratot találtak, tehát a rómaiakitt is dolgozlak.XV. Levél.Kolozsvár, 1770 jul. 28.Jul. 24-én éjfélkor Tordára érkeztem. A város ,az Aranyos folyó mellett terűi el, félórányira ajhíres sóbányák láthatók. A sót egy és kétmázsás jdarabokra vagdalják és a Maroson Magyaror-jszagba szállítják.Tordától két órányira van Kolozsvár, Erdély!egyik legszebb és legnépesebb városa. Az itt talált \római régiségek azt bizonyítják, hogy hajdan ittrómai város állott. 1 XVI. Levél.Nagy-Bánya, 1770 aug. 2.Kolozsvárról kótnapig utaztam Nagy-Bányárae szabadkirályi bányaváros magas begyektől környezett kies völgyben terül el és hajdan a magyikirálynék birtokát és tulajdonát képezte. A ré;1Ulpianum.oklevelek Bivulus Dominarumnak, vagyis Asszonyunkpatakának nevezik, a mellette elfutó patak* miatt. A bányákat már I. Lajos alatt,i:S47-ben művelték, Mátyás király a pénzverdétés a bányákat 1408-ban 13.000 arany forintért avárosnak bérbe adta.XVII. Levél.Nagy-Bánya, 17/0 aug. fl.A Nagy-Bánya környékén levő bányákat megtekintendő,legelőször az erdélyi határon, zordhegyek közt elterülő Kapnik-Bányára érkeztem.A hagyomány szerint az erdélyi fejedelmek aXVI. század végén nyitották meg az első tárnát,melyet még ma is Fejedelem-tárnának neveznek.Felső-Bánya a legrégibb bányavárosok egyike,melynek szabadságlevele II. Lajos király idejébőlszármazik. A bánya kiaknázása sohasem szakadtfelbe. I. Lipót az egészet 25.420 forintért megvetteés a lakosoknak örök adómentességet biztosított.Fekete-BányaNagy-Bányához tartozik és 1645-ben 200 bányász ásta ott az aranyat, jelenlegelhagyott hely.Lápos-BányaésMiszt-Bánya a Károlyigrófoké.A Szamosban, mint mondják, heringet isfogrrak, egy szemtanú erősen állította ezt.1Szászai-.

474XIX. Levél.Selmecz, 1770 szept. 5. •Nagy-Bányáról Tokajon át Szomolnokra utaztam,hol már Zápolya idejében jeles rézbányák léteztek,azután a Csáky grófok, később pedig a kincs- •tár birtokába mentek át. A közelében levő Stószoniiévenként 5000 mázsa vasat ásnak és a szomol-jnoki czementműveknél használják föl. Az ezüst-]tartalmú rézérczböl évenként 1400 márka ezüstötnyernek. Svedlér gyönyörű erdők közt fekvő]mezőváros, szintén rézbányáiról nevezetes. A Szepességnevezetesebb bányászhelyei még: Krompach,Merény és Eemete. Az alsó- és felsömeczen-jzéfi(Abaúj vármegye) bányák a jászói szerzetesekéi.!A gömöri Dobsinánál (Topshaw) szinten gazdag"rézbányák léteznek. A Rozsnyó környékén levŐjarany-, ezüst-, réz- és dárdanybányák az esztergomiérsek tulajdonát képezik. 11Ezután következik: a selmeezi, körmöozi, újbá-jnyai stb. bányák leírása, mindezt már Brownnál láttuk,Jtehát bátran elhagyhatjuk.XXXII.Townson Róbert* utazása Magyarországban.1793.(L.: ]{. Townson, Travels in Hungary, London 1797.)«1793 május 5-én útra keltám Bécsből ésVimpácznál átmentem a magyar vámon. Útközbena stájerországi Máriaczellbe zarándokló férnakknl,asszonyokkal és gyermekekkel találkoztam.Estefelé Sopronba érkeztem. Sopron ódonés szabálytalan város, de azért elég csinos házatláthatunk úgy a bel-, mint a külvárosokban.Télen igen sok nemes szokott itt tartózkodni.L'ikosai számszerint mintegy 12 ezren, 2igenélénk kereskedést űznek. Gr. Szécbenyi igen barátságosanés nyájasan fogadott. Családjában alkalmamnyilt megfigyelhetni, hogy a magyar nemes-1Townson útleírásából — Buda kivételével •— csakama városokat veszem tekintetbe, melyekről a többiutazók semmit sem szólnak.* 1880-ban: 23.322.

ÍHiBeg mily kitűnő nyelvészeti tehetséggel vanfelruházva. Ugyanis a grófnak 10 éves fiacskájafolyékonyán beszélt magyarul, németül, francziául,'latinul, olaszul és meglehetősen jól horvátul. Ebéd'után a várostól négy mérföldnyire (angol mérföld)fekvő Czenkre mentünk. A gróf ugyanis megakarta mutatni a magyar mezőgazdaságot ésfalusi életet. A czenki uradalom ugyan igen jelentékeny,de a kastély nagyon roskatag. A grófnakigen szép könyv- és térképtára, valamint becsesjrégipénzgyüjteménye van. 1Másnap reggel hg. Eszterházynak, a leggazda-"gabb magyar főúrnak palotájához lovagoltunk.Mivel a herczeg többnyire Kismartonban lakik,e székhelye nem a legjobb állapotban van, ugyanisa bútorzat és egyéb berendezés legnagyobb részétKismartonba vitték.A herczea; évi jövedelmét 80—90.000 font sterlingrebecsülik, az 1793-iki termés azonban szerfölöttjól ütvén ki, ez évben 107,057 font sterling,azaz 1.070,573 forintjövedelme volt, ezt megbízhatóés illetékes forrásból tudom. Harminczháromuradalmának kezelési költségei 36.745 fontra rúgnak.Ezután a Pertőtó partján tovább haladtunkés Balf fürdőn át Sopronba értünk vissza.A várostól 5—6 mérföldnyire (angol mfd.) dél-1Ez Széchenyi Ferencz gr. volt, ki 200.000 frtrabecsült gyönyörű könyvtárát és gyűjteményét 1802-bena nemzetnek ajándékozván, megalapította a nemzetimúzeumot.477nyugati irányban kőszénbánya létezik ; * a kőszénigen jó minfiségű. A bányát csak néhány év ótaművelik, jelenleg 12 ember dolgozik benne; egymázsa kőszén ára a bányánál öt penny. 2 A kőszenetkülönféle előítéleteknél fogva házi tüzelőanyagul egyáltalában nem használják, hanemcsak a gyáraknál veszik igénybe.Sopronban búcsút vettem Széchenyi barátomtólés Fertő-Szt.-Miklóson, Bogyoszlón és Egyedenkeresztül Győrbe utaztam. Győr csinos ésszépen épült város, lakosainak száma 12—13.000.Jó vendégfogadója és kedélyes kávéháza van.A székesegyházat nem rég alakították át.Győrből Tatára, innen pedig Esztergomon,Visegrádon és Szt.-Endrén át Budára utazott.Lássuk tehát fővárosunk száz év előtti képét.Mi, ha fővárosunkról beszélünk, a három várostegynek tekintjük/' tehát Buda és Pest városokatis egynek tekinthetjük, hiszen csak H Dunaválasztja el őket, a folyamon pedig derék hajóhídvisz át. Pestnek 16.000, Budának pedig 22.000lakosa van. 4A legszebb köz- és magánépületek1Az angolországi kőszóubányákról már 858-bóltalálhatunk említést. A zwickani kőszéntelepeket a X.században a liégeieket pedig a XÍI-ikben fedezték föl.Agricolanál érdekes adatokat találhatunk a dudweileriégő hegyről. (1546.)2Egy penny = 4 1 /* krajczár.nItt a Londonnak magvát képező: City, Westendés Southwark városrészek értendők.4Pestnek lakossága 17S0-ban: 13.550, I791)-benr

l'esten és a várban vannak. A királyi palota terjedelmesés pompás épületsorozat. A jelenleg kaszárnyánakhasznált «rokkantak palotája» óriásiterjedelme daczára, igen szép és czélszerűen berendezettépület, közönségesen 4000 emberre vanszánva, szükség esetén azonban kétszer annyit isbefogadhat.A kórházakról semmi jót sem mondhatunk. ,Az egyetemi kórház ugyan kifogástalan, itt azon- 'ban csak JüJ—15 személyre van hely. A városivagyis polgári kórház, azt hiszem, a legrosszabbegész Európában. Ha nem láttam volna, nem hin-| ném el, hogy ilyen is létezik e városban. Épület,bútorzat, szolgaszemélyzet, szóval minden nyo- ,morult, büdös és piszkos. Egy kis dohos szobába |:nyolcz ágy volt betuszkolva, az egyetlen ablak isbe volt téve, j>edig a hőség különben is elviselhetetlenvolt.Az egyetemnek az alapítványokból 20.000 fontsterling évi jövedelme van, ebből a tanárok fize- ftésére 4000 font sterling jut.* A minden egyetemenlétező rendes tanszékeken kívül, vannak még természetrajzi,növénytani és gazdasági tanszékek is.29.870, 1819-ben 41.188 volt, Budáé pedig 1836-ban:34.893.1Egy font sterling =10 irt 21 kr. Az egyetemfenntariáaa az 1889/90. tanévben 608.190 frtba került,melynek fedezéséhez az egyetemi alap 228.754 forinttaljárult, inig an állam 379.436 frtot szolgáltatott hozzá.A természettudományi eszközök és gépminlákgyűjteménye elég jó; a természetrajzi múzeumpedig, mely Pillér tanár gyűjteményét is magábanfoglalja, Európának legkitűnőbb e nemű intézményeiközé sorolható.A könyvtár igen szép és tágas csarnokbanvan elhelyezve ; ujabb tudományos könyvek csaknemteljesen hiányoznak; daczára annak, hogy aközönség számára könnyebben hozzáférhető, minta legtöbb nyilvános könyvtár, mégis kevesenlátogatják.A füvészkert is jó, csakhogy igen kis üvegházavan. A csillagda a királyi palota egyik tornyábanvan elhelyezve.Két színház közül az egyik Budán van. E/,hajdan templom volt és József császár alakíttatta /át e czélra. A pesti színház igen kicsiny, színpadjanyomorult, díszletei még silányabbak.Mindkettőben közönségesen németül játszanak,azonban néhány év óta egy-két darabot magyarnyelven is adnak elő.Vasárnapokon, valamint nagyobb ünnepeken,a közönséget ép úgy mint Bécsben, «hecczekkel»mulattatják. Midőn e látványosság szemlélésébenén is részt vettem, a porondra egyidejűleg egyvadbikát és egy magyar ökröt bocsátottak ki, ezutóbbi megtámadta a vadbikát, azonban azonnalföldre téríttetett; azt hiszem a mi angol bikáinkiaár jobban megállották volna a sarat. Ezutánkövetkezett a medveviadal. Egy kiéheztetett med-

•tói)vét neki uszítottak egy másiknak, melyet gyöngetestalkatánál fogva azonnal legyőzött ód odújábahurczolt. A fehér jegesmedve sokkal mulatságosabbvolt. A küzdtér közepén levő kis tócsábankacsa úszkált. Mihelyt a medve a tócsa széléhezközeledett, a rucza a víz fölszinón mozdulatlanulmegállapodott, a medve erre utána ugrott, a ruczaazonban a víz alá bukott, a medve is a víz alámerült, mind az által a rucza megmenekült, mertjobban értett a bukdácsoláshoz. Egyéb nyilvánosmulatság nem igen létezik. Nyáron ugyanis avagyonosabbak nincsenek a városban, a magyarok,az angolokhoz hasonlóan, az év nagy részét földbirtokaikontöltik. Télen bizonyára többet élvezhettemvolna, mivel ilyenkor tartatunk a bálok,hangversenyek, összejövetelek, stb. A polgároknyáron a kies fekvésű mulatóhelyekre rándulnakki, hol vasárnapokon néha bál is van.Kávéházakban nincs hiány; a híd átellenebenlevő kávéháznak, — azt hiszem, •— nincs párjaEurópában. Az igen tágas és gyönyörűen földiszített,nagy billiárdterrnen kívül, van még egykülön billiárdterem a nem-dohányzók számnra,két vagy három társalgó terme szintén igen diszes ;itt kifogástalan ebédet lehet kapni. A szárazföldi(continental) szokás szerint, minden rangosztályés mindkét nem együtt van; a púderos kabátosfodrász és a vén kofa ép úgy eljön ide kávézni,mint a báró vagy gróf likőrözni.Mivel O-Buda Sicambria nevű római város481helyen áll, föltételezhető, h'gy sok római régiségetta'álnak itt. Bécsben azt mondták nekem,hogy itt külön épületben vannak elhelyezve apaunoniai római régiségek. Ez csak ámítás, arégiségek szégyenteljesen szétszórva heverésznek.A tiszttartó házának tűzfala a legszebb gyűjtemény,mivel a falba néhány igen szép feliratoskő van befalazva. Közelében néhány évvel ezelőttmeglehetős jókarban lévő izzasztót födöztek föl,ez köriiJ,belől tizenkét rőf (yard) hosszú és tíz rőfszéles. Ó-Budán kívül még egy római vízvezetékis látható.A római romokon kívül egyéb romok is vannakkeletkezőben, — azaz a selyemgyár romjai.E nagyszerű épületet néhány évvel ezelőtt építették,a gyár azonban csak egy vagy két esztendeigműködött, de hét vagy nyolcz év óta szünetel ésdüledezni kezd. A gyár tétlenségét, valamint amagyar ipar pangását, mindenki a bécsi udvarnaktulajdonítja, mivel ez Magyarországot gyarmattáakfirja tenni.Épen ekkor volt a híres pesti vásár, melynyolcz-tiz napig tart. Bécsből ilyenkor igen sokkereskedő jön és egész boltokat hoznak magokkal.Legfőbb czikkek azonban: ló, ökör, juh ésegyéb háziállatok. Ezenkívül dohány, melyneklegkiválóbb válfajai: a szegedi, pécsi és debrői.A kézművesek itt, valamint egész ^Magyarországon,csekély kivétellel németek. ŰrnapjánBagy körmenet volt, melyben kiváltkópen ak" 1 "líégi utazások Magyarországon.ol

-tóibözö czéhek vettek részt, a németek közönségesruhát viseltek, a magyarok pedig nemzeti viseletökbenjelentek meg, utóbbiaknak nemcsak szebbruházatok van, hanem már magokban véve is csinosabbemberek, azonban hasonlíthatatlanul kevesebbenvoltak. A magyar nemzeti viselet nagyondrága. Maga a kócsagtoll-bokréta gyakran néhánygyineába kerül. 1 A kereskedelem a zsidók, görögökés örmények kezében van.A törökök 1541-től 1686-ig uralkodtak Budán,ennélfogva azt hittem, hogy néhány török épületmaradványtvagy egyéb emléket fogok itt találni,a fürdőkön kívül' 2azonban hosszú uralkodásuknakegyéb nyoma nem maradt fönn.A Kákosmezö (Field of Rákosh) a pesti oldarIon, a várostól Í2—3 mérí'öldnyire terül el A régimagyarok itt tartották országgyűléseiket és itt választottákkirályaikat. Néha 80,000 sátor is voltitt fölállítva. A végzetteljes mohácsi ütközet ótanem tartottak ilyen gyűléseket. E mező folytonosanemlékezteti a magyar nemzetet régi szabadságára,a lelkes magyar nép a szabadság oltáránaktekinti, hol vitéz őseik gyakran megesküdtekjogaik védelmére.Ugyancsak a pesti oldalon, még pedig a I)u-gy gvinea — 12 frt.A budai melegfürdők leírását már Vratiszlávuálás Brownnál láttuk, tehát fölöslegesnek tartom a Townson-fóleleírást is közölni., I»nához közel emelkedik egy óriási terjedelmű épület,melyet a magyarok letűnt szabadságuk sírkövénektekintenek. Legközönségesebben Bustilleneknevezik. 1Ez József császár útálatos ésgyűlöletes uralkodása alatt épült, még pedig amagyar szabadság elnyomására, ozéljának és rendeltetésénekmivoltát kétségtelenül bizonyítják akicsiny és szűk szobnk. József császár ugyaniseiftre tudta, hogy a/ újítások nagy elégületlenségetfognak előidézni, tehát már idejekorán gondoskodottállambörtönről.Jun. 8-án útra keltem Gvöngyös felé. ÚtközbenGraszalkovics herczeg szép palotáját és Hatvanvárosát láttam. Gyöngyös után következikEger, mely egészben véve nem valami szép város,hanem bora annál kitünőbb és igen hasonlít abourgogneihez. Jeles csillagdáját londoni műszerekkellátták el. A püspöki palota kívül rideg,belől pedig szegényes és minden kényelmet nélkülöz,a síri csend kiállhatatlanul nyomasztólaghat.Az akadémia gyönyörű épület, a belső berendezésselegyütt ->00,000 font sterlingbe került,A tanárok lakásai, a könyvtár, a kápolna és atantermek díszesek és kényelmesek.1Ez a magyar nemzet történetében örökké gyászosemlékű Újépület, Townsonnak sejtelme ötvenhat év múlvarettenetesen beteljesedett, midőn 1849-ben halomra lőttékés tömegesen akasztották föl ott a magyar szabadöágliarczbajnokait.31*

Jun. 16-án tovább folytattam utamat, az ejtHídvégen (Hedwig) töltöttem. Másnap Poroszlónmentem át, itt óriási sóraktár létezik. Délutánátkeltem a Tiszán és T.-Füredre érkeztem, a város,vagyis jobban mondva nagy falu négy-ötszázössze-vissza elhelyezett, földszintes, nádtetejű házbóláll. Lakosai híres nyeregkészítők. Az egészhelységben, az orvoson kívül senki sem tud németül.Innen egyenesen Debreczenbe mentem, egésznapi járóföldön egyetlen falu sincs, csupán az útközepén láttam egy elég jó csárdát. 1Micsoda körülménynek köszönheti Debreczenlétrejöttét, azt nem tudom, de azt sem fejthetemmeg, mi bírhatott rá 30,000 embert, hogy olyanvidéket válaszszon magának lakhelyül, hol semforrás, sem folyó, sem tüzelő, sem építőanyagnincs. Debreczen ugyan városnak neveztetik ésvárosi jogokkal is föl van ruházva, azonban falunaktekintendő, ennélfogva talán legnagyobb faluegész Európában. Ha pedig városnak tekintjük,akkor a legutolsók közé kell számítanunk, jóllehetlakosai nem a legszegényebbek. A várostsövény veszi körül, a városkapukat pedig tüskeés szederbokor borítja. A házak csekély kivétellelföldszintesek, náddal födöttek és tűzfallal fordulnakaz útczára. Az útczákon kövezetnek hire-1Ez a magyar népköltészetben annyit emlegetettHortobágy.485hamva sincs, csupán a legélénkebbeken vannaklerakva gerendák, a gyalogjárók számára.Alakosság túlnyomó része református; ezeknekéletmódja, sötét ruházata és a tartózkodásomalatt szűnni nem akaró borongó időjárásegyüttvéve igen rideg benyomást keltettek. E vallásfelekezetnekitt van legnagyobb kollégiuma.Az épület szabálytalan, ódon és roskatag, nagyonhasonlít a mi szegényházainkhoz. A tanulók számaigen nagy: a bennlakók, vagyis a tógátusok négyszázanvannak, ezek közül nyolczan laknak egyegykis szobában, azonban mindenki külön ágybanalszik. A kisebb deákok csak a tanidő alatttartózkodnak az épületben. A fiatalabb tanulókmintegy ezren lehetnek. A tanórák száma hat,délelőtt három, délután három. Mivel csak négytanárjok van, kilencz tógátus is segédkezik a fiatalabbdeákok oktatásánál; fáradságokért a tanulókszüleitől némi tiszteletdíjat kapnak, ugyanisszerény ebédjükhöz egy-egy tál ételt. A tanárokévi fizetése 60 font sterling. A könyvtár az intézettelteljesen összhangzik. Klasszikus, hittudományiés bölcsészeti könyveken kívül alig vanegyéb. Ugyanitt két vagy három elefántzápfogat,továbbá egy jávorgimkoponyát és szarvakat láttam.Ezeket állítólag a Tiszában találták. Végülfölemlítem, hogy az itteni történelemtanár kilenczévi előadása után, csak a középkor történetéigjutott el.A kollégiumon kívül a városnak legfőbb ne-

486„ yezetességei: a debreczeni pipa, guba, kenyér ésa négy országos vásár. Ezenkívül a keresetforrásokközé sorolhatjuk még a kerületi tábla, vagyisfőtörvényszék tagjainak az igazság eladásábóleredő jövedelmét.Nagyon meglepett, midőn Debreczenben négyvagy öt olyan úrral találkoztam, kik kedves szigethazámbanvoltak. A református lelkészekugyanis körutat szoktak tenni valamely protestánsországban, némelyek Hollandiába, másokSvájczba vagy Nagybritanniába mennek. Benedekúr, ki igen jártas a czigány nyelvben, azt állította,hogy Angolországban gyakran beszélt czigányokkalés igen jól megértette őket. Dr. Veszprémy,a város legöregebb orvosa, egy ideig Edinburghbantanult.Debreczennek tűrhető vendégfogadója van.A városon kívül szőlőkertek is vannak, de nagyonsilány bort szolgáltatnak. A lakosoknakkörülbelől negyed mérfoldnyire kell menniök ivóvízért,követ pedig Tokajról vagy Nagy-Váradrólszállítanak ide.1793 jun. 23-án eltávoztam a rideg és komorDebreczenből és Nagy-Váradra vitáztam; Hajdúbagós(Bogash) és Kismarja közt elterülő egyik:mocsár közelében a híres Bocskai egyik vára volijKismarján megállapodtunk és a bírónál ebédeltünk.Nagy-Várad Magyarország legszebb városainak egyike és minden tekintetben Debreczen mei487fordítottja. Itt mindennek vidám külseje van,minden házból zene és táncz hallatszott. Szebbnél-szebbhintók és kocsik száguldoztak végig azútczákon; hiszen vasárnap volt és a lakosok katholikusok.Másnap délelőtt a megyei gyűlésre hívtakmeg, hol igen udvarias és előzékeny fogadtatásbanrészesültem. Ez valóban ragyogó és fényesgyülekezet volt, a nemesek mindnyájan pompásdíszmagyarban jelentek meg. A tárgyalások magyarnyelven folytak; néhány szónok beszédközbenfolytonosan bajszát pödörte. Két órakor mindennekvége volt és az alispánnál kedélyes ebédregyűltünk össze.Itt is, mint másutt egész Magyarországon,német konyha, német divat és német szokás azuralkodó. Ebéd előtt és ebéd után mindenki magábanimádkozik.Másnap a püspöknél ebédeltem. A püspökigen derék embernek látszik és korcsmáit egészséges,jó borral látja el. Elődje annyira tönkretettea püspöki uradalmakat, hogy ma alig folyikbe azokból ötezer font sterling tiszta jövedelem.A fürdők után megtekintettem a börtönöketis, melyek a megfuladásig túl voltak tömve. Azoláhok az egész országban a legműveletlenebbekés legvadabbak, ezekkel szemben az igazságszolgáltatásnakrémséges eszközökkel kell fellépnie.Papjaik, vagyis pópáik kimondhatatlanul állatiasak;kiszámították, hogy húsz kivégzésre egy

I '4SSpópa jut. A kerékbetörés és karóbahúzás napirendenvan.Nagy-Váradról Tokajra mentem; útközben'ismét érintettem Kismarját és a rideg Debreczent,hol megháltam. Még a debreczeni szappanról éskenyérről akarok nebány szót szólani. A szappanhófehér és szivacsszerü, az előállított mennyiségrenézve elég lecyen annyit fölemlíteni, hogyDebreczenben hetven szappanfőző van. Könynyebb,fehérebb és ízletesebb kenyeret sehol avilágon nem ettem, mint itt. Egy-egy kenyérneknagysága — ne higyék, hogy ez talán tréfa —fél lsöbrőf (halfa yard cubed). Debreczenből eltávozva,a hajdúkerületen haladtam keresztül.A vidék mindenütt teljesen róna, búza és kukoriczaszépen díszlik itt, legtöbb azonban a legelő.Az útszélen mindenütt sok czigányt láttam.Magyarországot e nép főfészkének tekinthetjük.Itt is, mint mindenütt, kóbor életmódot folytatnak,üstfoltozásból, muzsikálásból és ha szerit tehetik,lopásból élnek. Néhány évvel ezelőtt Hontvármegyébenegész czigány csapatot ítéltek el ésvégeztek ki emberevés miatt, c.-ak midőn márkéső volt, jöttek rá, hogy a birák elhamarkodtakaz ítéletet. 1418 előtt nem ismerték őket Magyarországon.^(K;Tokaj nyomorult kis mezőváros, vendégfogadójaoly rossz, hogy a kir. sóraktár igazgatójasaját házában szállásolt be engem. Tokajon csakcsekély része terem a róla elnevezett világhírűfíl489bornak, melyet XVI. századbeli Oláh Miklós földrajzíróliszkainak és szántóinak nevez. Tokaj aEákóczyak uralma alatt nyerte el mai kiváló megtiszteltetését.Tokajról Mádon, Tályán, Tolcsván,S.-A.-Ujhelyen átutazva, Kassára, Felső-Magyarországfővárosába érkeztem ; a főutcza igen szélesés néhány csinos ház diszíti. Lakosainak számamintegy G000. 1 Egyetlen nevezetes épület a gótstílűfőtemplom. Azonban az utast leginkább érdeklia «fekete sas» szálloda, hol az éhes utasennivalót kaphat, mivel a falusi korcsmákbangyakran koplalnia kell.11880: 2(i,097.I

491FÜGGELÉK.Magyarország többrendbeli leírása a XV. ésXVI. századból.I.A velenczei, modenai és pápai követek jelen-itései. 1Dainero Tamás (1501) modenai követ]jelentései.Dainero Tamás modenai követ 1501 jan.28 án érkezett Budára. A magyar határra jutván,így írja le utazását;"Stájerországból Magyarországba léptünk beés Vasváron, Veszprémen, SzékeS'Fehérváron keresztülBuda felé haladtunk. Ő felsége a király aszerénai püspököt nagy kísérettel és számos kocsivalküldte elénk. Igen fényes fogadtatásbanrészesültünk és a király költségén utaztunk to-1IÍ. : l^ewrizione deli' Uwf/hfria nm secoli XV. eXVI., edita nell occasiono del congreeso geogrofico internazionale,a Venezia 1881. Nyomatott Budapesten1881-ben,I

492város, az osztrák határtól egy mérföldnyire; ahatártól Bécsig még hat mérföldet kell megtenni;tehát Buda az osztrák határtól 130 olasz mérföldnyire(26 magyar m.), Bécstől pedig 1G0 mérföldnyirefekszik, ezen utat a kocsi * (cocia) nevűés négy egyénre való járművön, 2egy nap és egyéjjel szokták megtenni, útközben csak egyszerváltanak lovat (télen azonban kétszer), ezt azértemlítem föl, mivel igen gyors utazásnak tartom.A Dunán lefelé haladva, 1G mórföldet kellmegtenni Tolnáig, hol a múlt hónapban országgyűlésvolt; 8innen pedig tizenhat mérföldnyirevan a Duna és Száva egyesülésénél levő Nándor-Fehérvár. Ettől négy mérföldnyire találjuk Szendrőtörök várat. A Duna ezentúl még az Olt folyóigtartozik Magyarországhoz, az Olt (Alveatus) Erdély,4Oláhországtól választja el. A Dunánakmagyarországi folyása 500 mérföld.Magyar- és Lengyelországot a Kárpáthegységválasztja el egymástól. Magyarország magábanfoglalja még a Duna és Tisza közt elterülő vidéket,— hol hajdan metanaszta jászok laktak, —továbbá Dácziának a Tisza és Olt közt elterülőrészét. Ez ma négy részre oszlik; az egyiket a1«uno carro da cocia.»2A kocsi magyar eredetét illetőleg lásd Herbersteinutazását és az ott előforduló spanyol jegyzetet.8Ezenkívül 1463-ban, 1518-ban.4A szörényi bánságot.493Tisza és a Kucconiumtól (Eucovium) 1a Dunakanyarulata mellett levő Tiernáig (Dierva) ' 2húzottvonal határolják, e terület lakosai magyarok,mivel magyarul beszelnek, legnevezetesebb város :Nagyvárad, Budától 32 mérföldnyire, püspöki^ székhely. Dácziának a Magyar- és Oláhországotelválasztó Olt folyóig terjedő része Erdélynekneveztetik, hol gazdag arany- és ezüstbányákvannak, Erdélynek egyházi fővárosa: Gyula-Fehérvár, a legjobb magyar lovak e tartománybólkerülnek ki, legelterjedtebb nyelv a(német, az északi és keleti vidéket azonban székelyeklakják. A harmadik, vagyis déli rész, atemesi vidék, melynek fővárosa Temesvár, kor-1 mányzója pedig a temesi gróf. A negyedik részt>l Havasalföldnek hívják. A temesi vidéket alvidéknekis nevezik. A Duna mellett van Szörény vár,a túlsó parton pedig Bodony török vár és egé3zBolgárország fővárosa.A Dráva és Száva közt Szlavónia terül el, 8ennek lakosai szlávok, a Szávától délre, csaknem1Ruconniumra vonatkozólag Mannertnél ezt olvashatjuk:((Ulpianum sokkal távolabb van Salinaetől(Torda), semhogy Kolozsvárnak tarthatnék, Ituoconiumpedig, még inkább északra, körülbelől a magas hegyekközelében feküdt, Dés irányában.»'* Tierna a mai Ó-Orsovától északra, egy mérföldnyirea Cserna folyó mellett feküdt. A rómaiak «ColooiaZernensiurn»-nak is nevezték.3Itt a mai Horvátország értendő.

V.H;tz Adriai tengerig terjedő vidék is ide tartozik, atengermellék azonban a velenczeieké (azt hiszem,csupán Zengg a magyaroké), itt is mindenüttszlávul beszélnek. Szlavónia tehát Pannónia legdélibbrészét foglalja magában. Ettől délre, a?Adriai-tenger felé találjuk Horvátországot, ezutóbbitól keletre pedig az Una (Vuna) folyóigterjedő Korbaviát. 1Az Una a szebenikói hegyekbenered és a Szávába ömlik. Az Unától keletreeső vidék Boszniának neveztetik, ennek azonbancsak legészakibb része a magyaroké, kiknek legfőbbváruk Jaicze.Boszniától keletre terül el Szerbia vagy Eáczország,melynek lakosai szerbek, a már említettBelgrád és Szendrő várak Szerbiában vannak.Ettől keletre van Bolgáror3zág, melyet a Duna,a Fekete tenger és a Hómuaz-hegység határol-' :nak, ez egészen a törököké.A törököknek Havasalföldön tizenkét vár$van, a havasalföldi és moldvai vajdák a töröknekadót fizetnek. 21Korbávia a Krbava folyócskától (a föld alatt eltűnőf.) kapta nevót, jelenleg az 1882-ben alakított .Lika-Krbava megyének képezi alkatrészét.3Havasalföld 1396-ban és végleg 1496-ban kerülttörök fenbatóság alá, Moldva azonban csak 1511-ben.495A velenozei követ jelentése. A XVI. századelejéről.Erdély arany-, ezüst, só-, és egyéb bányái3000 munkást foglalkoztathatnának és ha a királyakarná, annyi jövedelmet szerezhetne belőlök,mint többi országaiból összevéve. 1Az abrudbányai(Abrugania), zalatnai és verespataki bányákbanrendkívül sok aranyat és ezüstöt ásnak. Azabrudbányai hegyekben nagy darabokban színaranyatis találnak.A tartomány többi bányái és sóaknái: Gyula-Fehérvártól nyugatra, a hegyek közt terülnek elÍI bányavárosok, hol az aranyat és ezüstöt ássák ;legnevezetesebbek: Abrudbánya, a káptalan tulajdona,Gyula Fehérvártól öt mérföldnyire. Zalatna(Scotten) és Offenbánya (Altemburg) mellettolasz diónagyságú darabokat találnak. Néhányfolyócska aranyat hord, már fél fontnyirögöket is leltek. Erdély az aranyon, ezüstön,rézen, ólmon, vason és ónon kívül, mindenneműgabonában, szarvasmarhában és egyéb állatokbanis szerfölött bővelkedik. A magyar király kincstáránakneveztetik.A tordai (Tordoch) hegyekben kősót ásnak,ugyanitt aranyat, rezet, szurkot stb. is találnak.1«quando il Be volesse faré trovorebbe tanta entratache non fad'altri suoi stati.»

MA.496A Marosból aranyat mosnak. Vajdahunyad (Etiaemberch) mellett vasbánya létezik. Gabona, bor,gyümölcs stb. elegendő terem. Enyed (Nentunis)környékén igen sok bor terem, miért is e vidéketbortermőnek nevezik. 1Búza, rozs, árpa, köles, zab és mindenfelehüvelyes vetemény az összes szükségletet fedezi.A Sajó (Tajso) folyóból sok halat fognak. Ökör,bárány, üiü, disznó és ló szintén szép számmalfordul elő.A sófalvi bányából hófehér só kerül napfényre.A Borgo melletti N.-Demeter (Ader bel) sóaknábólásott sót Brassóba szállítják. Kolozsvár mellettszintén létezik sóbánya.' 2Tordánál gyönyörűkősót találnak, Szebentöl egy mérföldnyire van aa vízaknai (Wijzagna) sóbánya, vagyis jobbanmondva sófőző kemencze.A tartományt Traján császár alapította ésDácziának nevezte. Legelső lakosai a Szászországbólkivándorolt szászok voltak. A székelyekSzczithiából jöttek és tulajdonkópen régi magyarok.Az oláhok Olaszországból jött latingyarmatosok utódai. 3Erdélyt Hétvárnak (Sette1«l'er questo quella líegiona sichiama Viniferou ;a Maros völgyének Nagy-Enyedtől Sárd faluig terjedő részét,ma is nErdélyi Hegyaljáuakn hívják.2Kolozs.3Ennek niegczáf'olását lásd: lléthy László, Az oláhnyelv és nemzet megalakulása. II. javított kiadás. Nagy-Becskerek, 1890.497riWs „evezik, hajdan a góták és triballoknémetül beszélnek, njel.ök aE Lf i i k 6^Űrnapja Budán. 8 1501.(Irta: Dainero Tamás.)Az úrnapi körmeneten, — melyen az óriásinéptömegen kívül ő felsége is részt vett, •— érdekeslátványosságot adtak elő, ugyanis valamelyjóslat szerint, a mohamedán hitnek akkor leszvége, ha Mobamed koporsója szétromboltatik.Ezt következőkép adták elő: Mohamed mecsetjétházunk előtt állították föl, a mecsetben a koporsófüggött, melyet a szultán és számos pasa vett körül.Midőn ő felsége és a körmenet a mecset eléért, óriási tüzsugár sújtott le 4a koporsóra és ezt,valamint a körüJálló törökök nagy részét lángba1A triballok Szerbiában laktak.aEzzel az alnémet szójárást akarta kifejezni.3Czíme : «La Festa del Corpns Domini » Buda.»1«se spicó da alto uno gran raggio de iiiocho.»Bégi utazások Magyarországon.oií

49*borította. A mi pedig el nem égett, azt a magyarokóriási tömege megrohanta, botokkal, kövekkelkzé-porrá zúzta, sőt fogaival is szaggatta.Valóban kiváló élvezet volt e roham szemlélése.A főtér közepén igen csinos szökőkút állott, melybőlegész napon át kitűnő bor folyt. 1A temérdeknép egész nap zarándokolt e csodaforráshoz. Bögrékkel,fazekakkal, kalapokkal merítettek a jelesitalból, sőt némelyik csak a száját tartotta oda aborsugárhoz. Ütötték, verték egymást, csak úgyrepült és tört a sok fazék, pohár, bögre. Soha életembenily nagy ünnepélyt nem láttam. A földöntemérdek részeg hevert szanaszét, kiket azutánlassanként hazaszállítottak. De az ünnepély koronájamég csak ezután következett, a legsűrűbbtolongásba kappanyokat, ludakat és galambokatdobáltak, melyeket a tömeg óriási dulakodás köztezer meg ezer darabra szaggatott.Magyarország leírása, vagyis a pápai követ jelentéseMagyarországról és a király jövedelmeiről.1480. 3Magyarország határai: délkeleten Oláhország,Szerbia és Szlavónia, délen részint Szlavónia,részint Bosznia, délnyugaton részint Szlavónia,1Ilyen kút Visegrádon is volt, lásd Oláh Mikló*leírását.2Lásd az olasz szöveget: Engel, Geschiehte d. itnfl-Reichs II. G. lap.499részint Németország. Nyugaton és északnyugatonszintén Németország, északon részint Csehország,részint Lengyelország, keleten pedig Lengyel-,Tatár- és Oláhország. 1Az ország hosszúsága keletről nyugatnak számítva,körülbelől száz magyar mérföld, a?az ötszázolasz mérföld. Keletről jőve az első magyarországiváros Brassó (Jasonia), az oláh határszélen.Magyarország legnyugatibb városai pedigNedőcze vagy Nedelicz (Nadalizza) és Ogulin(0 imgelines), hol részint németek, részint szlávoklaknak. 2Az ország szélessége délről, azazBelgrádtól északnak, azaz Kassáig, sőt azon istúl számítva, 70—80 magyar, azaz 380—400olasz mérföld. E birodalomhoz tartoznak: NagyesKisoláhország, 8Szerbia, Bolgárország, Dalmácziaés Horvátország. Nagy- és Kisoláhországotkeleten a Fekete-tenger határolja, ennek partjántöbb j^les kikötő városa terül el, legnevezetesebbek: Moncastro, Licostomo és Bailigio. 4Oláh-1A világtájak a szövegben az illető szelek olaszneveivel vannak megjelölve, ú. m.: délkelet = scirocco,dél = austro, délnyugat = garbino, északkelet = greco,északnyugat = maístro vagy msestrale.8Föltételesen elfogadandó meghatározás.3Nagyolábország alatt itt a tulajdonkópeni Oláhországvagy Havasalföld, Kisoláhország alatt pedig Moldvaértendő. Később az Olt folyótól nyugatra elterülő réaztnevezték Kisoláhországnak.4Moncastro, Vieconti P. szerint Maurocastro, Beni-32*

• úttíg délen Szerbiával és Bolgárországgal, északkeletenLengyelországgal, nyugaton pedig Erdélylyelhatáros. Szerbia északon és északkeletenMagyarországot, keleten Bolgárországot, délenpedig Boszniát és Albániát érinti. Horvátországhatárai, a tenger, Magyar- és Németország,továbbá Dalmáczia, Bosznia és Isztria.Magyarország fekvése kitűnőnek mondható,mivel részint síkság, részint hegység; a hegyekazonban nem terméketlenek, sem nem zordak.Az ország nagyobb részét síkság foglalja el, melyenmegmunkálható és mívelhető dombok emelkednek.A talaj mindenütt termékeny, mind azáltal a gyér népesség miatt még igen sok vidékparlagon hever. Az olajfán, czitromon, fügén éshasonló fákon kívül az emberi élet szükségleteimind megteremnek, a háziállatok minden fajanagy bőségben tenyésztetik. Az ország egyik leghasznosabbrésze Erdély, mivel ez az egész országotellátja sóval, miből a koronának évenként100,000 arany jövedelme van. Ezenkívül egymástérik az arany-, ezüst-, réz-, vas-, ólom- és higanybányák.Marha, ló, juh és egyéb hasznos állatokszintén nagy bőségben fordulnak elő. Erdélytoasa szerint Moncastro. E város a Dnyeszter-Limannyugati partján feküdt, a mai Akkerman helyén. Akkermanés előbbi neve Bjelgorod, egyaránt Fehérvárat jelentenek.Licostomo, Benicasa szerint Li ckostoma, azészaki Duna-torkolat, Kilia-ág.501igen harczias nép lakja. Az ország kőfallal kerített,városai közül említésre méltók ezek, Erdélybenkettő, ú. m.: Brassó (Driasonia), ez Magyarországlegszélső városa, lakosai túlnyomólag németek.Brassó annyira meg van erősítve, hogyhárom, sőt öt havi ostromot is kiállhatna, míg azországból segély érkeznék; a másik Nagyszeben(Sabinum), mely szintén rendkívül erős. Ezenkívülnevezetesek még: Besztercze (Bestrizza), Déva,Hunyad (üngiat) és Görgény (Cheorgin). Lengyelországfelé legfontosabb város Kassa, többékevésbbénevezetesek még: Zólyom (Zolun),Beszterczebánya és Trencsén (Trincinium). DélenBelgrád és Valkóvár (Vallaterra). A többi városokés várak említésre sem méltók. A királyszékhelye Buda, mely azonban három napi ostromotsem állna ki.Legfőbb folyója a Duna, mely hasonlíthatatlanulnagyobb a lombardiai Ponál. A Duna azországot Szerbiától és Bolgárországtól választjael. A Duna mindkét partján hatalmas várakemelkednek, a szerbiai oldalon levők azonbanmind török kézen vannak, így pl. Kéve (Choi) amagyar parton, vele Bzemben Szendrő a szerbparton, Szt-Lászlóvár magyar, Galambócz (Colombarra)szerb részen, Szörényvár (Scusin) amagyar, Bodony vagy Vidin (Bordon) pedig atúlsó parton és így tovább a Fekete-tengerig.Másik folyó a Németországban eredő Száva, melynagyobb a Veronánál elfutó Adigenel, Szlavónia

Ö02határán folyik keresztül és Belgrádnál ömlik aDunába. Ugyancsak Németországból jön a Drávais, melyen sehol sem lehet lóval átgázolni. Ennekmellékfolyója a Mura. Eszakkeleten ered a nagyTisza folyó ; ugyancsak északkeletről jön a Temes(Turnisinum), mely keresztülfolyik Erdélyen ésdélen a Dunába ömlik.l - Magyarországban sokféle nemzet lakik. A ma-[ gyár nemesek harcziasak és folytonosan fegyverforgatásbangyakorolják magokat, ha az ellenségföldén nem rabolhatnak, egymást fosztogatják.Szerfölött tékozlók és pompaszeretök, ha tehátsaját jövedelműkből ki nem telik, a kisebb rangúaktólrabolnak.A németek igen szorgalmasak, kereskedéssel,kézműiparral és bányászattal foglalkoznak.Városaik csinosak és kőfallal vannak körülvéve.Falvakban nagyon kevesen laknak közülök.Az ország némely vidékén tatárok is laknak,kik ősi hitöket megőrizték és kunoknak neveztetnek.Szlávok és szerbek szintén laknak itt,ezek Szerbiából és Szlavóniából költöztek be ide,hol a többi lakosoktól elkülönített vidéket kaptak.Czigányok is meglehetős számmal vannak,ezek folytonosan kóborolnak, lopásból, mindenneműravasz csalásból, az asszonyok pedig jövendőmondásbólélnek.Laknak még ezenkívül belgák is, kik tisztánés helyesen beszélnek francziául, ezek még a régi503időkből maradtak itt, midőn Károly király elfoglaltaaz országot. 1Mátyás király rendes évi jövedelme 200,000aranyra rúg és a következőkből áll. Legfőbb jövedelmiforrás a só, melyet Erdélyben ásnak, egyvagy két mázsás darabokra vagdalnak és az or-.szag minden részébe szótküldenek. Ebből évenként80—100,000 arany jövedelme van.A király minden városban levő háztól évenkéntegy aranyat szed, ez a rendes adó, ha azonbana törökök vagy csehek ellen harczol, mégkét vagy három aranyat követel. Ezután következneka pénzverő házak, hol az arany-, ezüstésrézpónzek veretnek. Ilyen pénzverde négy létezik.Először Erdélyben Nagybányán (Bivo Dominarum),hol arany- és ezüstpénzek készülnek ; 21Itt az egri völgyben létezett liégei (lüttiohi) francziavagy jobban mondva vallon gyarmatosokról vanszó, ezek Foullon, franczia krónikás szerint I. Endrealatt jöttek be és az egri püspökség területén telepedtekle. Létezésükre nézve még egy adatot hozok föl.1. Lajos király idejéből fönmaradt egy oklevél, melybenezt olvashatjuk : a borsodi alispán kát megbízottat küldöttEgerbe bizonyos királyi pénzügyi dolgok elintézésevégett. Miklós, Márton fia, az egri völgy főispánja, afenhatósága alatt állókkal, kiváltképen a nevezett völgybenlakó francziákkal (üallicis de eadem valle), a megbízottakrarohant, ezeket, valamint az esztergomi érsekembereit és a kincstárnokot agyonütötték stb. I ásd OláhMiklós leírását.2Nagybánya latin nevének magyarázatát lásd Br.Born J. utazásánál.

504innen évenként körülbelől 20,000 arany kerülki; másodszor ugyancsak Erdélyben, Szebenben,ez évente 6000 aranyat szolgáltat. HarmadszorKörmöczön (Cremonizza), hol 12,000 aranyat vernek; negyedszer Budán, mely évenként 6000 aranyatszolgáltat. A pénzverő házak tehát összesen44—50,000 arsinyat jövedelmeznek.A harminczadból, vagyis a be- és kivitt árúkután fizetett öt százaléknyi vámból, évenként80—100,000 nrany jövedelme van. A fölsoroltakonkívül hasznot húz még a rézből és a zsidóktól is,ez ntóbbiak 30,000 aranyat fizetnek évenként.Guidoto Vincze, velenczei követ jelentése.1525. 1 ',' , '•• • •*> '-, :E jelentés is leírja Magyarország földrajzi,állami, kultúrái stb. viszonyait, azonban az általamközölteken kívül semmit sem tartalmaz, ami a többi jelentésekben elő ne fordulna, itt tehátcsak a püspökségek akkori jövedelméről szólórészletet akarom leírni.«Az esztergomi érsek évi jövedelme üő,000arany, a kalocsai érseké 20—22,000, az egri püspöké"22,000, az erdélyié 24,000, a zágrábié 18—20,000, a váradié 26,000, a pécsié 25—26,000, a1Az olasz szöveg föllelhető: V. Guidoto, (iemndchaftam Hofe d. K. Ludwiij. 69 lap. Bécs, J848.505veszprémié 10—12,000, a győrié 13,000, a váczié4—5000, a nyitraié 4000, a csanádié 3000, aszerémié 5—60G0 szokott lenni, azonban a törökpusztítások következtében alig 2500—3000 arany,a boszniai püspökség csak névleg létezik, mivela török egész Boszniát elfoglalta.Magyarországnak hajdan 72 vármegyéje volt,jelenleg azonban csak 52 van még. Legfőbb méltó-.ságok: a nádor, a horvát bán, az erdélyi vajda és ;a temesi gróf.'H.Kivonat Franck S. Világleírásából. 1534.(Wi'lthufih, nyomatott Tübingenben 1534.)Magyarországról és e népnek életmódjáról.Magyarországot (Hungerland) hajdan Alsó-Pannóniának nevezték. 1Az ide költözött hunokrólkésőbb Magyarország nevet kapott. Ez országnakhatárai keleten Galiczia (Gallacia), délenGörögország, nyugaton Dalmáczia és Olaszországészakon pedig Ausztriának nevezett Németország.1Pannónia római tartomány, a Dunántúlt, Szlavóniát,továbbá Bosznia, Horvátország és Krajna legészakibbrészét, végül Stájerország ás Alsó-Ausztria keletiszegélyét foglalta magában. Kr. u. 9-ben teljesen leigáztatott.Bővebbet Mannert jeles művének III. köt.

507E termékeny, aranydús, gazdag és jól őrzöttkirályság, márványban, érczekben, állatokban,legelőkben, sóban, vadakban, különösen pedigpompás borokban szerfölött bővölködik. Ez or- .szagban nemcsak nyelvre, hanem szokásokra, életmódraés vallásra nézve is különböző népek laknak,mint Herodot mondja. Az országnak háromí;.nagy folyója van: Duna (Thonaw), Száva (Sona)és Tisza (Titia). Isidorus 15-ik könyvében ezeketmondja: Pannónia határai: keleten Mősia, nyugatonGallia Belgica, 1délen Isztria (Histria).Mások szerint Pannónia a Dunán túl északfeléegész Lengyelországig terjedt.Magyarországot kilencz kerités veszi körül, akerítések tölgy- és egyéb keményfából vannak;mindegyik kerités húsz lépés magas és húsz lépésszéles. Az első kerités az egész Magyarországotkörülövezi, ettől húsz mérföldnyi távolságban amásodik következik, szintén az egész ország körül,ezután húsz német mérföldnyire a harmadik, ezkerületre nézve kisebb ugyan, de magasságra ésszélességre nézve épen olyan mint az előbbiek,így megy ez a kilenczedikig. A kerítések kívülrőlvastag gyeppel vannak födve és falhoz hasonlítanak.A kerités tetején sűrű bokrok és tüskék léteznek,melyeken nem könnyű lenne áthatolni.Köztök, azaz mindegyik kerités vagyis fal köztelterülő húsz mérföldön, városok, mezővárosok1Ilyféle tévedés a régi íróknál gyakran előfordul.es falvak egymást érik, úgy hogy az emberi hangotaz egyik helytől a másikig hallani is lehet.Városaikat és házaikat hatalmas falak veszik körül,a kaj>uk száma rendkívül nagy, hogy a rablásramindenütt ki- és bejárhassanak. A falakközt levő körök, vsigyis területek, az országbantörténtekről tárogatóval jelt adhatnak egymásnak.1E királyságot hajdan a pannonok vagy peonoklakták. Azután a szittya származású hunok foglaltákel. Nemsokára pedig a gótoknak nevezettszigetnép vette birtokba. A gótok után a longobardokjöttek Skandinávia szigetéről. Vé^re a magyarokegy Szczithiában levő másik Magyarországbólvándoroltak be ide és az országot mai napig isbírják. Meglehet, hogy még ki is fognak űzetniinnen, úgy a barátok, mint az ellenségek által.Szóljunk néhány szót az elhagyott régi Magyarországrólis. 2E szegény elhagyott országhideg égalj alatt, a Don folyó közelében terül el,1Az itt leírt kerítésekről vagy falakról a középkoriírók mit sem tudnak, ilyesminek kigondolásáraugyancsak merész fantázia kellett.2Szczithia, vagy Nagymagyarországot Rubruquisés Plán Carpin X11I. századbeli utazók l'ascatirnak nevezikés a Jajk (ma Ural folyó) felső folyásához helyezik,szerintük a lakosok magyarul beszéltek. A IV. Bélaáltal Nagymagyarország fölkeresésére kiküldött szerzetesekegyike, 1230-ban találkozott a Volga és Vjatka köztividéken, a mai Kazán környékén a magyarokóval azonosnyelvet beszélő lakosokkal,

a muszka királynak adót fizet és Jugriának 1(Julira) neveztetik. Jelenlegi lakosai se nem szántanak,se nem vetnek, ennélfogva sem gabonájok,sem kenyerök nincsen, hanem csak vadakból éshalakból élnek, lakóhelyeik pedig az erdőkbenépített nyomorult viskók. Ennélfogva sem posztóról,sem vászonról fogalmok sincs, hanem az elejtettvadak pompás bőréből készítik ruházatokat.Vizén kívül semmiléle italt nem isznak, a napotés holdat imádják, külön nyelvet beszélnek, melyetúj Magyarországba is bevittek és ott megtartottak.Korált és bálnát halásznak, mely utóbbinakbőréből zacskókat és egyéb tárgyakat készítenekelárúsítás végett; ezenkívül még egy különöshalat esznek és csontjait, különösen pedig agyarait(ebből nagyszerű nyeleket és egyéb eszközöketkészíthetni) jó áron eladják a kereskedőknek.A mai Magyarország azonban délen az Adriaitenger felé elterülő Illiria által, keleten pedigSzerbia által határoltatik, ez utóbbiban most tribulokés möziaiak laknak. 2Ez országot mostZagorjének (Sagaria) nevezik. 3Észak felé a Du-1Herberstein, ki 1514-ben utazott Oroszországban,szintén említést tesz a jugriczokról, kikről azt mondja,ezek az igazi magyarok és tőlök származnak a többiekis. Erről majd többet fogok írni liéi/i utazások OrosRorszáqbanczímű könyvemben.' Tribnlok vagy triballok = szerbek.3Zagorje nevű vidék több is létezik így pl. Bolgárországota középkorban gyakran Zagorjének nevezik,nán túl, mint már említettük, Lengyelország haíárolja.E tájék, t. i. a Lengyelország felé eső vidék, ;aranyban,, ezüstben és gabonában bővölködik,! Az itteni lakosok állítása szerint, az egyik folyó-| ban a vas vörösrézzé válik. Az ország fővárosa; Buda.A magyarok kivágott, szűk ruhát viselnek,\ bélése közönségesen vászonból van, hnjtókája ésgallérja azonban csupa selyem és aranyszövet,i'odorított hajukat vászonkalapp^l födik be, nempedig nemezkalappal mint mi. Úgy az asszonyokmint a férfiak csizmái vagy czipői igen különösek^és bocskorhoz hasonlók.\ Az asszonyok annyira befödik arczukat, hogycsak orruk és szemeik Játhatók, mind az által sokdrágakövet és gyöngyöt viselnek. A női ruhákszéle és hajtókája igen gazdag díszítésű. Az összes,ruházat fölött még hosszú kabátot viselnek. Ha-1lottaikat többnyire egy, sőt némelyek két évig isgyászolják. Szakállukat lenyirják, csupán orruk1alatt növesztenek hosszú bajuszt.itómni keresztyének, törvények szerint ítélnek,ha a két fél ügye el nem dönthető és el nemintézhető, akkor fegyvert fognak és párbajt vívinalí, az Isten az igazságosnak segíteni fog, teháta győző részén van az igazság. Ha az egyik félerről bővebbet Brownnál. A másik Zagoije Varazsd megyében,az Ivaneczi Szlyeme és Kosztely hegységek köztterül el. Van még Boszniában és Albániában is,

510ezt nem akarj a, megtenni, vagy a küzdtérről megfutamodik,vagy pedig mélabúsan megy a küzdelembe: az az igazságtól elüttetik. Kik azonbanbátran nekimennek: először lándzsával, azutánpedig gyalog és csaknem meztelenül karddalküzdenek.A cseh nyelvhez hasonló saját külön nyelvetbeszélnek. 1 Ezenkívül saját írásuk is van. Bendkívülharczias nép. Tömegekben és rohammalszoktak harczolni, úgy magok miot lovaik pánczéJtviselnek. A törökökkel már sokszor megütköztek,azonban 1526-ban vereséget szenvedtekés királyukat elvesztették.Magyarország, hajdan Alsó-Pannonia az Alpok(Welscheugebirg) az Adriai tenger, az Inn(Yn) és a Duna folyók közt terül el. Keletfelé aSzáváig (Saw), a tribalok és mőziaiak terjednek.Pannónia azonban az osztrák tartományok nagyrészét is magában foglalja, hol németek laknak.Ugyancsak benne foglaltatik Stájerország vagyValéria 2is; jóllehet Magyarország Alsó-Pannoniánakcsak a Lajta és Száva közti részére terjedki, mind az által Magyarország a Dunántúl északraLengyelországig, keletre pedig a dákok által lakottvidékig terjed. A magyar népnek uralniasokkal nagyobb, mint Magyarország, ugyanis a1Sie habén ir eygen sprach schier auff Behemischart.2Valéria a Dunántúlt foglalta magában.I511dalmátok vagy vendek, a boszniaiak, a tribalokvagy mőziaiak, a ráczok, a géták vagy oláhokmagyar uralom alá kerültek, mígnem három évvelezelőtt a török szultán Magyarországot elrontotta,elpusztította, kirabolta, Budát, a fővárost bevette,mindent kegyetlenül levert és nemcsak az országotmeghódította, hanem királyukat életétől ismegfosztotta. Magyarországi lakosai gazdagok,különösen háziállatok tekintetében, azonban hűtlen,hitszegő és állhatatlan nép, miként ezt mindenkortapasztalhatjuk. 1529-ben a törökök ismétbetörtek és mindent pusztítva Bécsig nyomultak.Oláhország vagy Flaccia vagy Dacia.Oláhország Erdélytől a Fekete-tengerig terjedő,vízszegény és sík, de azért elég széles vidék.Határai délen a Duna, északon az oroszok és tatárok.Ez országban hajdan a harczias gétáklaktak, kiket a rómaiak legyőztek, kiirtottak éssaját népökkel helyettesítették. Ez pedig Flaccusrómai hadvezér alatt történt, a kiről az országotPlacciának vagy Oláhországnak nevezik a lakosok;ezeknek neve pedig flacci, vallaci vagy oláhok.Ezt bizonyítja az ország nyelve is, melynagyobbrészt római, azonban annyira elváltozott,hogy a római alig érthetné meg. Részint magyar,részint török uralom alatt élnek. Ez országotilletőleg a történészek nem értenek egyet, tehát

5J2igen bajos valamit írni rolók. Ugyanis országukrendkívül sok változásnak volt kitéve. Mind azáltalannyit tudok Oláhországról, hogy Trácziában fekszik; ugyanis Plinius Trácziát 50 tartományraosztja és a gétákról Gétikának nevezett rész FlaecusrólVallaciának bivatik, mivel Flaccus az országotelfoglalta, leigázta és saját népével telepítettebe.Az isteni tiszteletet görög módon tartják. Egykora dákok is lakták e vidéket, ennélfogvaDácziának is neveztetett. Most pedig a németek,székelyek és oláhok lakják. A németeket SzászországbólNagy Károly küldte ide. A hót városrólvagy hegyről siebenbürgereknek (erdélyiek) neveztetnek.A székelyek, kik legrégebben jöttek be amagyarok közül, szintén itt laknak.Oláhországban általában két nép létezik,ú. m.: a drágulok és dánok l vagy dávok. A dráguloka törököket hívták segítségül, a dánokat kiakarvánűzni, megtámadták őket, azonban Hunyady(Huniader) János segítségökre sietett, azellenséget megfutamította és az országot birtokbavette.Az oláhok béke idején főkép állattenyésztéssel1E föltevésre következő körülmény szolgáltatottokot: Hunyadi János idejében 1416-ban Drákul töröksegítséggel Dánt a vajdaságból elűzte, erre Hunyadygyorsan Oláhországban termett, Drákult megverte ésDánt a vajdaságba visszahelyezte.513és földmíveléssel foglalkoznak. A királynak adótfizetnek, azonban csak egyszer, mihelyt új királylép a trónra, mindegyik ház egy marhát vagyökröt ad adó fejében, az összes mintegy hatvan-! ezerre rúg. Oláhország Erdélylyel határos, némelyekegy országnak számítják. Az Alduna (Yster)j felé eső vidéken szerfölött sok erdő létezik ésházak nélkül élő durva nép tartózkodik. JelenlegOláhországot régi, de másbitü, t. i. mohamedánvallású nép lakja. Van azonban néhány rómaikeresztyén is, mások pedig a görög valláshozszítnak.Dáczia Európa egyik szczíta vidéke Tráczia ésNémetország közt terül el, a németektől a Dunaválasztja el. A dákokat vagy daunokat jelenlegoláhoknak vagy erdélyieknek nevezik. E nép hajdannagy területen uralkodott és sok népnek bajtokozott.Isidorus szerint a dákok a gótoktól származnak,e nép az ártatlanok iránt barátságos és békülókenyvalamint jámbor és istenfélő, azonbanellenségeivel szemben kegyetlen.Plinius (IV. könyv, 12. fejezet) azt mondja,hogy a görögök a dákokat gétáknak nevezték, aXXII. könyv első fejezetében pedig állítja, hogyarczukat és testöket különféle színekkel befestették.Besszarábiát délen Bolgfírország és Tráczia,nyugaton pedig a havasontúli Nagyoláhországhatárolják. E tartománytatörök 1484-ben elfog-Kégi utazások Magyarországon.•''-'

514lalta. Erdélyből a török 1521-ben kikergette avajdát, 1522-ben azonban visszahelyezte. 1Mözia, vagy Bolgárország, vagyBosznia.Mözia a Duna mellett Tráczia és Dáczia köztterül el. A régiek ezt Ceres gabonavermének vagycsűrének nevezték, a gabonabőségről e vidékBoszniának (Bossina) vagy boszniai királyságnakis neveztetik. 2Ez országnak hatalmas népe ésszámos városa van, ezenkívül érczekben is bővelkedik.Ez országban van Nikápoly, hol a törökökZsigmond császárt legyőztek és a keresztyénsereget fölkonczolták. PJinius (III. könyv, 26. fejezet)e tartományt Möziának nevezi.Kétféle Szlávország. ,iSzlávország, Mözia egy része Dalmícziának istartatik, számos népet és országot foglal magában,ú. m.: lengyeleket, cseheket, korontánokat,oroszokat és vendeket (Wandalos). Mindezekszlávoknak neveztetnek, e név alatt szokásokraés nyelvre hasonló több népet értünk, kik tehát1Ez Havasalföldre vonatkozik.3Itt, miként a következőkből is kitűnik, Bolgárországértendő.515megértik egymást. Vallásra nézve azonban különböznekegymástól, némelyek ugyanis pogányok,mások görög és római keresztyének, végülmohamedánok. Ez országok igen termékenyek,bor, méz, gabona, marha és legelő sehol semhiányzik. A nagyobbik Szlávország magában foglaljaSzerbiát, Dalmácziát és Karintiát, valamintsok más nemzetet. A lakosok szerfölött vadak ésrablók, kiváltképen a tengermellékiek.Illyria, Vendország.Albánia után következik Illyria, ennek lakosaitjelenleg részint vendeknek, részint boszniaiknak,dalmátoknak, isztriaiaknak, részint horvátoknakés krajnaiaknak nevezik. A bosnyákokhátul, Magyarország felé laknak. A többiek atengermelleken, a timani kútig terjednek. E vidéklakói manikeus eretnekek, kik nem ismerikel a római egyház főhatalmát. Krisztust semismerik el az Atyával egyenlőnek, de azért mégiskeresztyének akarnak lenni. Kolostoraik elhagyottvidékeken, vagy valamely vadon közepén állnak.Ez eretnekség sem fegyverrel, sem átokkal nemvolt kiirtható. 11Itt a bogomilokról vagy patarónokról van szó.E felekezetre vonatkozó legkitűnőbb munka: Bacski,Bogoniili i patareni. Kad jugoszl. Akad. VII., VIII.,IX. köt.33*

51tíDalmáczia, Szlavónia, Liburnia, Horvátország.Dalmáczia Európa egyik vidéke Vendországkörül, Magyarország és Maczedónia közt, Szlavoniánakis neveztetik. A Dalmáczia végénél éskezdeténél levő Liburnia, 1Horvátországnak neveztetik.Szlavónia részének is tekinthető. Lakosaiharcziasak és rablók.517tovább nem tudtak számlálni. Csak egymás köztérintkeztek, sem mértéket, sem súlyt nem ismertek,a földmívelésben is járatlanok voltak, csakharczolni szerettek, napot és holdat imádtak.Az ország tele van kígyókkal, skorpiókkal és mérgespókokkal. Strabo szerint huszonkét nyelvdivatozik náluk. Az ország először a perzsák,később a maczedónok, azután pedig a rómaiakuralma alá került, most pedig a törököké.Albánia Európa egyik hatalmas tartománya.Albániának lakosai fehér hajúak, mivel azország igen hideg éghajlatú. Az itteni népneksokszínű szemök van.Albánia Maczedónia része és tartozéka volt,legnevezetesebb városai Dyrrhachium (Didrachium)és Apollónia.' 2E népnek nyelve sem agöröghöz, sem a szlávhoz nem hasonlít. Az országhatárai keleten a tenger, nyugaton Ibéria 5hegyes vidék, 3 lakosai pásztorok és oly bárgyúkvoltak, hogy a pénzt nem ismerték és száznál1Liburnia a, magy.-horv. tengermellék területétfoglalta magában.2Dyrrhachium ma = Durazzo. Apollónia az ó-korbannevezetes tengeri kereskedő város volt; romjai a ; ;Vojuoza torkolatától északra, Polina kolostor mellett.nItt a Kaukázus és Káspi tenger közt létezett Albániávaltévesztetett össze.Tráczia.Tráczia vagy Eumili (Rhomania) széles ésnagy szczitiai vidék, Európában, Maczedóniátólészakra terül el. Határai^ keleten az Alduna,Fekete-tenger, délen az Egei-tenger, nyugatonScython. Pomponius szerint e vidék nem igentermékeny, minek oka a nagy hideg, ennélfogvaa gyümölcs vagy gabona ritkán érik meg egészen.Szőlő azonban megterem. Legnevezetesebbvárosai: Enos, Nicopolis, Perinthos, Caliopolis,Apollónia, 1Bizancz, melyet KonstantinrólKonstantinápolynak neveznek, ez jelenleg a törökcsászár székvárosa.Most az egész ország a töröké, ennélfogva a1Caliopolis = Gallipoli, tör. Gelibolu. Apollónia(megkülönböztetendő az albániai Apollóniától), a maiSzizepoli helyén a Fekete - tenger nyugati partjánfeküdt.

518régi szokások és erkölcsök teljesen megváltoztak.Plinius és Strabo szerint a Hémusz hegység azországot ketté választotta; ugyancsak szerintökhajdan itt a dardanok, tribalok, möziaiak laktak.A tribalok ott laktak, hol ma a szerbek (Syruen)vagy ráczok (Eetzen) tartózkodnak. A möziaiakazonban a tribaloktól a Fekete - tengerig terjednek.III.Oláh Miklós, Magyarország leírása. 1536.(L.: Nieolai Olahi, llunr/aría et Atüa, Bécs. 17(i:i.)Magyarország f oly ói.A Duna Magyarország területén a következőfolyókat veszi föl: Pozsony közelében a Morvát,Vizkelet (Wizkele) közelében a Tirnavát, 1 Komárom(Comaricium) fölött, Guttánál az északi hegyekbőljövő Vágót, Komáromnál a Nyitrát,Esztergomnál a Garamot, mely Murányvár közelébenered, Beszterczebányát, Zólyomot és Szt.-Benedeket érinti. Ugyancsak Esztergom közelébenaz Ipolyt. Végre Ti telnél, vagy jobbanmondva Zalánkeménynyel átellenben, a számtalanfolyóval bővült Tiszát. A Duna déli mellék-1Tulajdonkép a Dudvágba ömlik.519folyói a Magyaróvárnál beömlő Lajta. Győrnélfölveszi a Eábát. Báttánál a Sárost, Dárdánál(Drazad) a Drávát és Belgrádnál a Szávát.A Duna számos szigete közül kettő válik kinagysága és termékenysége által. Az egyik Pozsonynálkezdődik és Komáromig terjed, ennekhossza 13 mérföld, szélessége gedig 2, 3, 4 sőt ötmérföld. Földje szerfölött termékeny, búzát, árpátés mindennemű hüvelyes veteményt bővenmegterem. A szigeten fekvő Komáromról neveztetikel. 1 Legnevezetesebb helyei: Eberhard,Püspöki, Somorja, Ásvány, Süly, Megyer, Padánystb. A másik sziget Buda alatt kezdődik ésCsepelnek neveztetik. A szigeten királyi palota ésszámos városka létezik, nevezetesebbek: Csepel,Tököl, Szt.-Márton, Kéve, hol ráczok laknak. 2Eza magyar királynéké szokott lenni. Fáczán, fogoly,rigó, fajd, szarvas, dámgím, nyúl, vaddisznóstb. bőven tenyészik. Ezenkívül erdők,ligetek, szőlőkertek, legelők, szántóföldek stb.gyönyörűen váltakoznak. A sziget szélességeket-három mérföld, hosszúsága pedig kilenczmérföld.Az összes folyók közt leghaMúsabb a Tisza,1Ma: Csallóköz.2B.-Kevét hajdan Szt.-Abrahám telkének hívták,Zsigmond király az Aldunánál fekvő Kéve (ina Kubinmv. Temesm.) város szerb lakosait ide telepítvén, ekkorkapta mai nevét.

520Mármarosban ered, forrásától nem messze ötfolyócska által bővülve, nztán pedig Felső-Magyarországés Erdély számos hajózható folyóittőlvéve, Zalánkeméoynél a Dunával egyesül.A Dráva Magyarországot Szlavóniától elválasztjaés Eszék alatt a Dunába ömlik, legnagyobbmellékfolyója a Mura. A Száva Szlavónia,Bosznia, Szerbia, Magyar- és Horvátországszámos folyóival bővülve, Szabácsot érintve, Zimony(Semplinium) és Nándor-Fehérvár közt aDunával egyesül. E négy folyó és a zöld halombólkiemelkedő kettős kereszt, Magyarországczímerét képezi.Nyugati Magyarország. Buda és a budai könyvtár.Nyugati Magyarországnak két nagy és haldústava van, az egyik a Fertő, Nezsider és Rusztmellett, a másik pedig a Veszprém és Somogy' megyéket elválasztó Balaton.Buda, Magyarország fővárosa és a magyarkirályok székhelye észak-déli irányban elnyúlómagaslaton áll, déli oldalán kitűnően fölszereltvár emelkedik. Ugyanitt van a remekkivitelükirályi palota is; szobrai, ívezetei, rakott müveicsak úgy csillognak a sok aranytól. Legnevezejtesebb azonban Hollós Mátyás király világhírű' könyvtára, mely két teremben volt elhelyezve,az egyik Görögországból és Keletről nagy gonddales még nagyobb költséggel összehordott521görög köteteket, a belső terem pedig mindentudományágakra vonatkozó latin códexeket foglalmagában; mindez külön tokban és tartóbanvan elhelyezve, mindegyik darab selyembevan kötve, tábláján gyönyörű arany- és egyébszínű diszítmények láthatók. A kötetek legnagyobbrésze selyemmel összevart hártyákbóláll, az aranycsatok valóban ragyogóvá teszikazokat. Hallottam az öregektől, hogy Mátyáskirály mindig harmincz könyvfestőt tartott, kikegyszersmind a könyveket másolták is. Ezeknekfelügyelője Eagúzai Dalmata Bódog 1 volt, kinemcsak latinul, hanem görögül és arabul istudott, ezenkívül a festészethez is értett; kötelességevolt felügyelni, hogy a leírásnál hiba netörténjék. Ezenkívül volt még két kisebb könyvtáris. A törökök a mohácsi ütközet után 1526szept. 8-án mindezt részint szétszaggatták, részintszétszórták.A Dunán átkelve, a síkságon elterülő Pestvárosába jutunk, melynek falai alatt a Kákosmezőkezdődik. Itt szokták választani a királyt ésa nádort, valamint az országgyűléseket is itttartják. Budától délre emelkedik a Gellérthegy,honnan a szent püspököt letaszították. E hegytövében a Dunától mintegy 20 lépésnyire a gyógyerejű,híres meleg források fakadnak. A hegynyugati oldalát és a tövében elhúzódó völgyet1Valódi néven Fetancsics.

522gyönyörű királyi kertek borítják. A többi hegyekenpedig szőlők díszlenek.V' Budától északra van a Nyéknek nevezett éshárom magyar mérföldnyi kerületű vadaskert,mely mindenféle vadakban bővelkedik és nemcsakaz erdős hegyeket, hanem a messze elterülőréteket is magában foglalja. Közelében azUlászló király által építtetett terjedelmes palotalátható. A Sz.-Pál hegyen álló kolostorban Remetesz. Pál teste őriztetik.Ugyancsak az északi oldalon más hegyek isemelkednek, melyeknek tövében a Feheregyház(Álba Mária) neyü kolostor áll. 1Ettől délre aDuna felé van O-Buda, hol társas káptalan ésprépostság létezik, a város közelében pedig melegforrások fakadnak. Buda felé terül a Sz.-Háromság városa, melyet magyarul Felhéviznekneveznek; társas káptalan és szép fürdőépület.Ugyanitt még három vagy négy meleg gyógyforráslétezik, némelyik a Dunaparttól alig tízlépésnyire terül el, ezekben a parasztok és szőlőmunkásokszoktak fürödni. Fehéregyház közelébenSicambria romjai láthatók.Buda az olasz, német, lengyel, török kereskedőkgyűlhelye és egész Magyarország kereske-1Fővárosunk régi helyrajzának tárgyalásába ahelyszűke miatt nem bocsátkozhatom. Erre vonatkozólaglegjobb mű: Budapest helyrajzi története, irta Eupp.1. Pest 18(i8.523(leimének góczpontja. A vár belől és kívül egyarántnagyszerű, pompás épületei, büszke tornyaistb. elragadó látványt nyújtanak. A városkörnyéke pedig épenséggel elbájoló és lélekemelő.A várhegy belseje a számtalan borpinczemiatt egészen üres.Buda környéke.A Budától délkeletre nyolcz mérföldnyirelevő Székes-Fehérvárt a Sárvíz mocsarai környezik.A Boldogasszony székesegyházban sz. István,sz. Imre és számos magyar király sírja látható.A királyoknak és királynőknek itt kellfelkenettetniök és megkoronáztattatniok, mivelkülönben nem tekintetnek törvényes uralkodóknak.Fehérvár bor- és marhavásárairól is híres.A Vértes hegységben találjuk Csókakő, Oroszlánkőés Palota várakat. Ugyanitt ered a 60 maliimrólnevezetes Sárvíz (Sáros) folyócska.Visegrád (németül Plintenburg) Budától nyugatraöt mérföldnyire fekszik. A környékén levőerdőkben párduezok és egyéb vadak tartózkodnak.A visegrádi udvar számos büszke palotábólés egyéb pompás épületből áll, háromszázötvenszobája és terme egy és ugyanazon időben négykirályt fogadhat be, azoknak összes kíséretével ésszolgaszemélyzetével. A palotákat szebbnél szebbkertek veszik körül; csodálatraméltó remekmű amúzsák kútja is, melyből vörös és fehér bor folyt.

A virágok és hársak rendkívül kellemes illatotterjesztenek; Mátyás király gyakran nyaralt itt.A hegy tövében levő kápolnában gyönyörű mozaikmű,ezüstözött sípokból álló orgona, háromaranyozott alabástrom oltár stb. ragadja megfigyelmünket. Az alabásiromból kibugyogó forráskörül márványoszlopok által föntartott csarnokbanelbájoló sétahelyet találunk, e forrás ahosszú palota előtt van. A paloták ablakai minda Dunára nyílnak, a Duna túlsó partján fekszikN.-Maros német városka, mögötte hosszan elnyúlóhegyek emelkednek.A visegrádi udvar, kétségtelenül fölülmúlja atöbbi országok efféle épületeit, jóllehet sok országotbejártam, de ily díszes és fényes palotákatsehol sem láttam. A párisi parlamentben csakegyetlen termet láttam, mely aranyozott deszkákkalés gerendákkal volt kirakva, holott nálunkBudán és Visegrádon temérdek ilyen pompásszoba létezik. A visegrádi hegy ormán áll acsaknem hozzáférhetetlen sziklavár. Itt őrzik aszentkoronát; a koronaőröket az ország választja.A koronát csak a király vagy királyné koronázásaalkalmával szabad kimozdítani helyéből. A kétkoronaőrt két várnagy helyettesíti, ezek félévenkéntfölváltva őrzik a koronát, ez idő alatt halálbüntetésterhe alatt tilos a várat elhagyniuk.Nyugati Magyarország leírásának folytatása.525A visegrádi erdő két mérföld hosszú, ennekközepén van a dömösi prépostság. Nem messzeinnen terül el az esztergomi érsek vadaskertje ;azután következik Esztergom, Magyarország legfőbbpapjának székhelye.Itt született sz. István első királyunk. A hegyenálló várban találjuk a pompás érseki palotákat.1 A káptalan gyönyörű épületeit az 1532.ostrom idejében földig rombolták. A székesegyházszámos kápolnája közül különösen kettő említendő: az egyiket Bakocs Tamás bibornok csiszoltvörös márványból építtette, ennek kupolájaaranyozott vörösrézből készült Az északi oldalonlevő másik kápolnát számos festmény díszíti,itt van elhelyezve a gazdag tartalmú könyvtár.A hegy tövében a Duna partján áll az úgynevezettvizi torony, az itt eredő források malmothajtanak.A vártól 100 lépésnyire elterülő városbanszintén meleg források bugyognak a földből.A város alatt kezdődik a Vértes erdő, melynekfolytatása a Bakonyerdő. Esztergomtól nyugatra,a kies Pannonhalmán áll a roppant gazdag sz.-1Az esztergomi érseki palota, székesegyház stb.leírását bővebben adja elő Vratiszláv csehlásd ott.utazó.

526Márton apátság, melynek környékén viruló mezők,termékeny szántóföldek, szőlőkertek és csinosvároskák váltakoznak. Az apátságot szentIstván király alapította.Ettől délnyugatra van Szombathely, sz. Mártonszülővárosa; a prépostságról nevezetes Vasvár,Monyorókerék vár és Körmönd város, Németújvárés Felsö-Lendva várak, továbbá Mura-Szombat város. A Mura és Dráva közt: Stridó,sz. Jeromos szülővárosa és Csáktornya erős vár.Pelső-Lendva közelében van Sz.-Gotthárd; Alsó-Lendvavár, Németi/Buzasziget/Berzencze. Ezektőlkeletre Babócsavár, Kálmáncsa város, közelébenDobsza nevű három falvam. Veszprém közelébenvan a dúsgazdag lövöldi kartauzi apátság.A Balaton közelében van Vázsony vár, ettőlnem messze Dörgicse nevű városkám és öt falvam,melyeknek lakosai — mint tiszttartóm jelentette— egyszerre húsz szekér halat fogtak a Balatonból.Ugyanitt kitűnő, zamatos borok teremnek.A tihanyi (Ticonium) apátság elbájoló fekvésérőlnevezetes; Szigliget vár, Zalavár gazdagapátság és igen erős vár. Kapornak nevezetes 1zárda. Vázsonytól északra van Veszprém, püspökiszékhely; Berenhida. 8 Közelökben : N.-La- i1Ma: Kerka-Németfalu.2Buzasziget a Hevenesi-féle térképen Eada, Z.-Apáti,Pölöske, Kányavár, Galambok és Karós helységek köztvan feltüntetve.3Ma: Berhida.527dány, Urhida, Lepsény; Ozora és Simontornyavárak. Bikád, 1Szerdahelyi városok. A Balatonkeleti partján: Szántód, 8 Csepely, Tárd; Somogyvárgazdag apátsággal és jeles bortermeléssel ;Korpád, Osztopán stb.Bécstől tíz mérföldnyire a Fertő közelébenvan Sopron, részint völgyben, részint hegyenépült város. Lakosai németek (Alemanni). Környékeszerfölött termékeny, különösen borárólhíres; Lándzsér. Soprontól északra, mintegynyolcz mérföldnyire van Magyaróvár, sánczokkal,falakkal, kettős árokkal és pocsolyákkalmegerősített vár, a Lajta torkolatánál. A Dunaitt három szigetet képez, melyeknek eredéibeni^en sok vadkan tanyázik. A vár árkaiba Máriakirályné dunavizet vezettetett, miáltal a levegőigen sokat javult.A Duna déli partján a Rába (ez Abdánál aliábczát veszi föl) torkolatánál fekszik Győr —hajdan Bregetium i— püspöki székhely. Győrés Esztergom közt találjuk Tatát, Mátyás királymulatóhelyét. Keleti falánál egy nvrföldnyi hoszszú,haldús halastó terül el. A vártól délre levőhegyen (kitűnő vörös márványt tartalmaz) áll a1Puszta a iniszlai határban.'' Szennához tartozó puszta.3Zamárdihoz tartozó puszta.* Bregetio (nem pedig Bregetium, mint Oláh írja)nem Győr, hanem Szőny helyén feküdt, bővebbet Brownátázásánál.

528város. Budától délre a Duna nyugati partján vannak: Tétény, Érd, Adony, Paks, Tolna, Szegszárd(híres apátsággal) és Bátta városok, ezutóbbi város szintén apátságáról nevezetes, ugyanitta Sárvíz a Dunába ömlik. Báta és Pécs közt találjuka hírneves és gazdag pécsváradi apátságot.Pécs püspöki székhely, a terebélyes tölgyekkelborított Mecsekhegy tövénél terül el. Székesegyházavalóban fényes és büszke építmény, az ettőlészakra levő Szűz Mária-kápolnában Miklós pécsipüspöknek, a püspökök mintaképének sírja látható.A vár alatt terül el a gyönyörű város, ittlaknak a kanonokok és a többi lelkészek. A hegyészaki oldalán levő püspöki kertben eredő forrásnegyven malmot hajt; a hegyből még több forrásis fakad, melyeknek vizét csatornákon a városbavezetik; bora is híres. Pécstől három mérföldnyirevan Siklós, igen erős várral, keletre pedig aDuna mellett, királyomnak gyászos haláláról szomorúemlékezetűvé lett Mohács városa.Magyarország száváninneni és szávántúli része.E vidék a Száva és Dráva folyók által határoltatik,néhol azonban Száván túl is terjed. A Szávántúl találjuk Horvátországot, 1 Boszniát és Belg-1A mai Horvátország a XVIII. század elejéig Szlavóniánakneveztetett. Lásd: Pesty, Száz politikai leve'lHorvátországról.rádot vagy Nándor-Fehérvárt, Szerbia fővárosát.A Száva e vár alatt ömlik a Dunába. Belgrád ezelőttMagyarország védbástyája volt. A Száva délipartján következő várak léteznek: Szabács, Újvár,1 Barka, 2 Mihalócz, 8 Árki, 4 Dobor, 6 Dubocsácz,Szloboczina; Árkitól számítva Boszniábanpedig: Gradacsácz, Maglaj, Szrebernik.A Száva és Dráva közt elterülő vidék jelenlegkétfélekép neveztetik. A nyugati rész Krajnáig ésa cilli-i grófságig terjed, itt a következő megyékléteznek: Zágráb, Várasd, Pozsega, Valpó, Valkóés mások. E vidék magyar Szlavónia nevet visel.Itt vannak: a zágrábi rendkívüli gazdag püspökség,a csázmai és pozsegai társas káptalanok,rnelyek szintén igen jövedelmezők; továbbá a következővárak: Várasd, Sz.-György, Kahócza, 6Monoszló, 7 Sz.-Demeter, 8 Valpó a Dráva délipartján, Eszék ugyanitt, Erdőd a Duna mellett.A Dráva és Száva torkolatainál elterülő keletirészt pedig Szerómségnek nevezik. Legfontosabb1Hevenesinél a Drina torkolatánál, a mai Batunfalu helyén.2Hevenesinél a mai Broskáuak felel ineg.' Hevenesinél Mihalovácz.4Hevenesinél a Boszua torkolatánál, a mai I'rudfalu helyén.6Megkülönböztetendő Pobojtól.Bközt.78Hevenesinól Szopje, Bukavicza, Miklós és VocsinMa: Moszlavina.Hevenesinél Ó-Gradiska és Jaszenovácz közt.liégi útaüáitok Magyarországon. ^*

530várai a hegyen álló Újlak (fekvésre nézve nagyonhasonlít Budához), gyönyörű épületekkel ésKapisztrán János sírjával. Szuszek, Bánmonostora' a szeréini püspök székhelye, Kamenicza(Kamáncz), Pétervárad, Karom, 2Zalánkemény;mindezek a Duna partján állnak. A Szávátólészakra következő várakat találjuk: Diakovár aboszniai püspök székhelye, Sz.-Lőrincz, 8 Marót, 4Rácsa, Száva-Sz.-Demeter, 5 Báncz,°Zimony (Scmplinium)stb.Magyarországnak a Duna és Tisza közt elterülőrésze.A Tisza és Duna közt fekvő vidéket északona Kárpátok, északnyugaton Morvaország, keletenpedig a Tisza határolja. Ptolomeus szerint aa Duna-Tisza közét hajdan metanaszta jászoklakták.A leírást Pest városával kezdem, ez,"mint máremlítettem, a Duna keleti partján fekszik,»a várostkőfal övezi, melynek két vége a Danáig ér.Pestnek külvárosai terjedelmesek, lakosai magya-1Ma: Banostor.2Karlócza és Zalánkemény közt.3Racsától északra. (Hev.)4Jankovczi és Nemczi közt. (Hev.)6Ma: Mitrovicza.* Ma: Banovczi.531rok és németek. Kereskedelme jelentékeny, alengyelek, sziléziaiak stb. sok bort vásárolnak ittössze. Pest környéke homokos, de azért a tök,répa és retek jól megterem. Mindenütt síkságterül el. A Buda és Pest közt folyó Duna csaknemévenként befagy, körülbelől deczember véjíénvagy január elején. A vastag és szilárd jégkéregilyenkor egy vagy két hónapig a legnngyobbszekereket is elbírja, tehát valóságos hidat képez.Vácz, püspöki város, szintén a Duna mellett.A folyam itt középszerű szigetet képez. Vácznakigen kies fekvése van, egyik oldalán erdős hegyemelkedik, a másikon pedig virányos síkság terüle'. Váczról a Duna mellett elhúzódó szűk és kanyargósúton haladva, a Visegráddal szembenfekvő N.-Maros városba jutunk, innen az Ipolyon,Garamon és Nyitrán átkelve, a Vág torkolatátólnem messze levő Gutta városkába érünk. Ugyancsaka Vág partján áll Thurzó Elek rendkívülerős vára, Sempte, melynek aljában Szered ésSempte városkák fekszenek.Innen a posványos és sáros vidéken áthaladva,Pozsonyba jutunk. A város a Duna északipartján terül el. Hegyen álló vára igen erős. Epületeipompásak és fényesek. A várnak nyugatifala húsz láb széles; a város felé ereszkedő hegyoldaltgyönyörű sétakertek borítják. A hegyről adunántúli síkságokra gyönyörű kilátás nyílik. Pozsonytólmintegy két mérföldnyire, az országhatárán áll Dévény sziklavára.11134*

532Pozsonytól északra, a hegyek közt találjukStomfát és Máriavölgyet, ez utóbbi híres kolostor.Azután következnek a kitűnő édes borárólnevezetes Sz.-György, továbbá Bazin, Vereskő. 1Ezektől keletre Nagyszombat erődített város.A város falai mellett elfutó Tirnava folyócska ittnagy halastavat képez és Vízkeletnél a Dunábaömlik. A város lakosai magyarok, németek, csehek.2 Nyitra püspöki székhely, a hasonnevű folyómellett, erős vára van. Ettől kilencz mérföldnyirea Vág mellett áll Trencsén vára gyönyörű vidéken. Galgócz és Temetvény !iszintén jó karbanlevő várak. Trencséntől északra találjuk Illavát,az erdős bérezek aljában pedig Beszterczét, azutána Turócz folyócska mellett Bajmóczot. 4Ettől északra Lietava, még inkább északra Sztrecsén,Árva, Likava, Szucsán, Szklabinya várakat.Innen az erdős és zord hegyeken átmenve, abányavárosokba jutunk, melyek a következők:Beszterczebánya, Selmecz, Körmöcz, Újbánya,Bélabánya, Libetbáuya és Bakabánya; ugyanittvannak Zólyom, Saskő, Dobrona, Végles, Lipcsevárak; a vidék lakosai magyarok, németek és tó-1Vereskő a csesztei határban.* Itt tótok értendők.3Temetvény, elpusztult vár, Hradek (Vágújhely közelében)mellett.4Bajmócz nem a Turócz, hanem a Nyitra folyóközelében fekszik.533tok, az arany-, ezüst- és egyéb bányák igen sokhasznot hajtanak.A bányavárosokat körülzáró hegyek az Ipolyfolyó és az egri erdő közt, nevezetesebb városok :Rimaszombat, Ózd stb. jelentékenyebb várak,Losoncz, Salgó, Tarján, Fülek, Kalouda, Drégely.Ugyanitt vannak még a bozóki prépostság, Korpona,Litava, Hidvég várak; a sági prépostság azIpoly mellett; Oroszi városka, melynek lakosaimindnyájan szabadok, mindenféle tehertől mentek,csupán a királynál és királynénál ajtónállókgyanánt szerepelnek. Annyira megbízhatók éshűek, hogy a király és királyné szobáiban és termeibenszabadon járhatnak kelhetnek.Mindezektől északkeletre fekszik Kassa, igenszép és erős vár, lakói nyájasak és udvariasak;Kassa jelentékeny kereskedelmi pont, hova nemcsakmagyarok és lengyelek, hanem más népekis összesereglenek. A kassaiak a szászokéhoz hasonlónyelvet beszélnek. A városnál elfutó Hernád,a Bajóval egyesülve, a Tiszába ömlik.Kassa közelében vannak még a következőszabad királyi városok: Eperjes, Lőcse, Bártfa,K.-Szeben, mindezek hegyek közt terülnek el,lakosaik a kassaiékkal azonos nyelvet beszélnek.Ezektől északra találjuk Szepesvárat és Tarkő-1N.-Oroszi lakosainak elődeit Kálmán telepítetteide Oroszországból, kiváltságukért a királyi udvar kapuitőrizték.

534várat. A Vágón innen van Késmárk. A Hernád ésSajó közt Eozsnyó és Szomolnok (Smilnicia) közelébenezüstbányák léteznek; ugyancsak itttaláljuk Vámost, Szikszót és Kassa felé Garadnát,Szinát, Tornát és N.-Idát (Nagy-Hida); ezektőlnyugatra emelkedik Murányvár. Kassa közelébenvan még Osva. A Hernád és ama folyó közt, melyaz északi hegyekben különböző forrásokból eredés Bodrog név alatt 1a Tiszába ömlik, északróldélnek haladva, következő várakat találjuk: Sóvár,Csicsva, 2Ungvár, T.-Terebes, a hegyek körülTarczal, Füzér, S.-A.-Ujhely, Sárospatak^Bodókő(Buldokő), Tálya városokat; Szántó és Ó-Liszkamellett pedig kitűnő bor terem. Tokaj vára aTisza és Bodrog összefolyásánál, kies vidékenemelkedik. Ezektől északkeletre, a Bodrogbaömlő Laborcz, Ung és Latorcza (Lazaza) folyókkörnyékén, következő várak vannak: Varano(Wrano), Ráska, Pinkócz, Pálócz stb., mindezekerdős vidéken állnak.Ezektől keletre pedig, a Latorcza mellettMunkács, kies vidéken, jeles bortermeléssel,disznótenyésztéssel és erős várral, mely a királynéé.Közelében Beregszász, derék plébániatemplommal.1A Bodrog a Tapoly, Ondava, Laborcz és Latorcza 'folyókból alakul; elnevezése csak Zemplén mezővárosnálkezdődik.2Csicsva várrom, Szedliczke mellett.535A Sajón átkelve Diósgyőrhöz jutunk, melynekvára nem annyira erősségéről, mint inkábbkies fekvéséről nevezetes, erdőkkel borított hegyoldalonemelkedik. A közeli fákon tartózkodó,fülemilék és egyéb éneklő madarak vidám danájában,a várbeliek kellemesen gyönyörködhetnek. 1A vár alatt pisztrángokban és egyéb ízletes halakbanbővölködő hegyi patak folyik. 2Diósgyőrközelében van Miskolcz (lakosai hajdan hírestánczosok voltak), jeles boráról nevezetes.Eger, püspöki székhely, nemcsak óriási jövedelmeiről,hanem fekvéséről és gazdag környékérőlis híres. Emelkedettebb helyen álló várábana székesegyház látható, alatta pedig a síkságona káptalani épületek és a város házai terülnekel. A Tisza nyugati partján vannak: Szolnok,Várkony, Körtvélyes, 8Szeged városok, ezutóbbi helyen nagy sóraktár létezik, ugyanis aMaroson Erdélyből szállított sót itt teszik partra,Szeged környéke szerfölött termékeny. A Dunakeleti partján — a többieket elmellőzve — említésreméltók : Pataj (Pathal) és Körtvélyes 4városok.1A diósgyőri völgyet szépségéért és kiességéért ((MagyarTeinpének» nevezik.aSzinva patak.3Körtvólyes puszta a hódmezővásárhelyi határban.Hódmezővásárhely már 1209-ben (váradi regesztrum)említtetik, 1332-ben (pápai tizedlajstrom) ismét előfordul.* Körtvélyes hajdan l'atajtól délre.

53fi 537Továbbá Kalocsa érseki székhely, Szeremle,,Bátmonostor, Bodrog, 1 Apatin (Apátby). AzutániBács a kalocsai érsek másik székhelye, mindenben,de kiváltképen halakban rendkívül bővölködövidéken. Szavahihető emberektől hallottam,hogy ezer darab rftfnyi csukát és pontyot egyaranyért kaphatni Bács környékén. A Tisza torkolatánakközelében van Titel, melynek prépostságahajdan 4000 aranyat jövedelmezett. TovábbáKisdi aés Kabd, 3 valamint egyéb várak részint aDuna mellett, részint attól nem messze.Ezektől északra terül el a Kunság, hol a kunokszámos helységei találhatók, legnevezetesebbHalas városa. A lakosok marha- és lótenyésztésbőlnagy gazdagságra tesznek szert, vizben ésfában azonban szűkölködnek. A talaj különösentöktermelésre alkalmas. — Tüzelő anyagulnádat, szalmát és messziről szállított fát használnak.A bácsi vidék szintén teljesen róna és számosváros létezik itt; búza, hüvelyes vetemények stb.gyönyörűen díszlik. Lovai gyorsaság és kitartástekintetében tűnnek ki. A lakosok szerémi bortisznak.1Bodrogvára Vörösmart átellenében, Monostorszegmellett állott.2Kisdi, Zalánykeménynyel szemben, a Duna partjánállott.3Ma: Kovil, Újvidék és Ticel közt.Tiszántúli Magyarország.Magyarország negyedik része, mely a Tiszántúl terül el, Ptolomeus szerint Dácziának neveztetett.Ez északon Szármácziával határos és aKárpátoktól a Dnyeszterig terjed. Délen a Duna,nyugaton a Tisza és a metanaszta jászok határoljákés a következő tartományokat foglalja magában: Nacyoláhországot vagy Havasalföldet, Moldvát,Erdélyt, Mármarost, Szamosközt, Körösközt,Nyírséget, Temesközt.Havasalföld.Havasalföld, melyet Flaccusról, ki az országotrómaiakkal telepítette be, hajdan állítólagKlacciának is neveztek, az Erdélytől elválasztóhegyektől, a Fekete-tengerig terjed. A talaj rónaés vízben szűkölködik. Északon a roxanokkal,vagyis a ruténekkel, délen pedig Magyarországama részével határos, mely Temesvárt és a Maxons-mezőt1foglalja m•igában; keleten a Dunafolyam választja el Alsó-Mőziától.Az ország fejedelmét vajdának nevezik. Jelenlegiuralkodója Badul, ki Tirgovistben (Targawystya)székel. Szükség esetén negyvenezer harczostállíthat síkra. Alávetettje a királynak, kihezköveteket küld a hűségeskü letétele végett.1Erről a Temesköz leírásánál fogok bővebben szólni.

538Moldva.Moldva keleten : Havasalfölddel, északnyugaton: Lengyelországgal, északon: Podoliával határos,tehát az Azovi-tenger (Pontus Maetidos)mellékén lakó tatároktól nem messze terül el,E tartomány fejedelmét szintén vajdának nevezik,ez is hüségesküt tesz le a magyar királynak.Jelenlegi vajda Péter. A moldvaiak nyelve ésvallása teljesen megegyez a havasalföldiekével,ruházatuk azonban némileg különbözik. A moldvailovak híresek. A vajda 40,000 fegyverest állíthatki. A moldvaiak és a többi oláhok hajdanlatinul beszéltek, mai nyelvök azonban nagyonkülönbözik a régi rómaiakétól, mivel a szavaknagy része érthetetlen a latinul tudók előtt.Erdély.Erdélyt mindenfelől hegyek környezik, legmagasabbaka Havasalföldtől elválasztó hegyek.Magyarországból Erdélybe három nehezen járhatóés döczögős út vezet. A Szamos mellettiutat Meszesnek, a Körös (Keüres) mellettit Körösnek(Keres), a Maros mellettit pedig Vaskapunaknevezik. 1Havasalföldről szűk és meredek1A Vaskapu nem a Maros mentán, hanem Karánsebesés Hátszeg közt köti össze Magyarországot Jírtlélylyel.539utak vezetnek ide, ennélfogva a törökök, kikgyakran betörtek Erdélybe, sokszor vereségetszenvedtek. A harmincz mérföld hosszú és ugyanolyanszéles Erdélyből, egész Magyarországotrövid idő alatt könnyebben leigázhatnák, mintMagyarországból Erdélyt, mivel ez utóbbinakútai és átjárói fatörzsekkel könnyen eltorlaszolhatók.Erdély lakosai edzettek és harcziasak. Azerdők, hegyek és síkságok szépen váltakoznak.A folyók keresztül-kasul szeldelik az egész országot,szántóföldei termékenyek, bor, arany, ezüst,vas bőven fordul elő. Lovak, halak, ökrök, medvékés egyéb vadak szintén nagy mennyiségbentalálhatók, a természet tehát minden életszükséglettelgazdagon megáldotti ezen vidéket. Erdélytnégyféle nemzet lakja, ú. m.: magyarok, székelyek,szászok és oláhok, legharcziatlanabbaknaka szászokat tartják. A magyarok és székelyekegy és ugyanazon nyelvet beszélik, csakhogy aszékelyek számos sajátságos szót használnak.A szászok állítólag Nagy Károly által telepíttettekide Németországból, nyelvök teljesen megegyeza németekével. Az oláhokat a római gyarmatosokutódainak tartják. Ennek legfőbb bizonyítéka,hogy az oláhok nyelve sokban megegyezika rómaiakéval, és Erdélyben igen sok rómaipénz találtatik, mindez kétségtelenül hatalmasbizonyítéka a római uralom itteni régiségének.Erdély legnevezetesebb folyói: a Kis- és Nagy-

540Küküllő (Kikelő), Sajó, Besztercze, 1Nagy- ésKis-Szamos, melyet Visszafolyónak is neveznek,Fehér- és Sebes-Körös, melyet hajdan Cususnakneveztek, Maros, hajdan Amorrois, Marisas, Morossus,továbbá az Aranyos és Ompqj. Ezek számosapró folyóval, erősbödve, részint Erdélyben,részint azonkívül,, hajózhatókká válnak. A Sajóészakon a székely határon ered, a gazdag és népesBesztercze városánál a hasonnevű folyóval egyesülve,a sóbányáiról nevezetes Deésnél a Szamosbaömlik. A Nagy-Szamos a moldvai határnál ered,Deésnél fölveszi a Kalota hegységből Gy.-Vásárhelyfölött fakadó Kis-Szamost, azután meredekhegyek közt utat törve, Vás.-Námény alatt, Naddifalu 2közelében, a Tiszába ömlik. A Kis-Szamoséi Sebes-Körös forrásai, valamint az Oláhhavasok ,éi a Nagy-Szamos közt, következő várak emel- Ikednek: Gyalu, B.-Hunyad és H.-Alrnás; ugyan- *itt vannak: Szék, Oláh-Vásárhely, Iklód, Németi,Alparét (Alpretb), Ö.-Keresztúr, Sz.-Míhálytelkeés Zsombor (Ciobor) helységek. Gyalu közelébenKörÖ3főnéí ered a Sebes-Körös, mely szűk hegyekközt, ezerszere3 kanyarulatokat képezvo és asziklák közt nagy zuhogást okozva, először Feketetónál,azután Erdélyen kívül N.-Rév és Te-1Megkülönböztetendő az erdély-moldvai határoneredő és Bakó vagy Bakeu közelében a Szerétbe ömlőAranyos-Beszterczótől.2Naddi Hevenesinél Mező-Várival átellenben vanfeltűntetve; a Szamos Olcsva-Apátinál ömlik a Tiszába.i541legd váraknál, továbbá Napyvárad városánál elhaladva,délfelé folyik, a Fehér- és Fekete-Körösselegyesülve, Csongrádnál a Tiszába ömlik. A Fekete-Körösforrása a belényesi hegyek közt,Fekete-Bátor várától nem messze látható. A Fehér-KörösAbrudbánya közelében ered, Körösbányánál,Feltótnál, 1 Gyulánál és Békésnél elhaladvaés a két Körössel egyesülve, a nevezetthelyen a Tiszába ömlik.A Maros Székelyföldön ered, a Görgény ésegyéb patakok által erősbödve Erdély belsejébenyomul, Gerendnél fölveszi az Abrudbánya környékéneredő Lupsa, Toroczkó 2és Torda mellettelfutó Aranyost, mely nevét a benne találhatóaranyfóvenytől vette. Torda közelében nagy sóbányalétezik. A Maros ezután Gyulafehérvármellett halad el. E város az erdélyi püspök székhelyeés székesegyházában Hunyady János sírjalátható. Fehérvár közelében felveszi a Küküllő ésOmpqj folyókat, ezután Alvinczet és Borbereketelválasztva, Szászváros és Rápolt mellett folyikel, ezektől délre mintegy két mérfóldnyire, a délihavasok tövében emelkedik V.-Hunyad erős vára.A Maros ezután Déva (Demia) magas sziklavára,Kuprucza (Kaproncza) és Váralja meiiett, magas1Feltót fekvését a Körösköz lefrásánál fogom megliatározni.2Toroczkó, az Aranyostól mintegy tiógy kmnyirefekszik.

és meredek sziklák közt elhaladva, Lippa vára*alá érkezik, továbbá érinti még a prépostságárólés társas káptalanjáról nevezetes Aradot (Orodium),Nagylak várát és Szegednél a Tiszábaömlik. 1Az Aranyos forrása és torkolata közt követ- '••kező városok és falvak léteznek: Décse (Detze)P.-Sz.-Király (Sanctus Eex), Décsénél állomásoznaka sószállító hajók, Miriszló, Toroczkó,Nagy-Enyed, Diód, Sz.-Mihnlyfalva, Lupái, Podsága(Polsaga), Zalatna, Bakonya (Bakay), Köbölt ]kút, Somkerék, Bonczhida, M.-Ludas, a sóbányái- 'ról híres Kolos és mások, Kolozsvár, hajdanZeugma, 2fekvéséről, gazdagságáról és kiterjedtkereskedelméről nevezetes város. Kolosmonostorapátsággal, Torda város, közelében gazdag sóbányák.Ezután következik Székelyföld; a keleti ésdéli határhegyek közt legnevezetesebb helyek:Sz.-Bégen, M.-Vásárhely, Terem, Nagylak, Sáros,Sz.-Udvarhely, Küküllővár. Városok: Medgyes, |;Brassó, hajdan Zemigethusa, 3Erdély keleti ha- itárán, jól megerősített, népes kereskedő város, ;1Helyesebben Tápénál.2A Kolozsvár helyén létezett rpmai város novétilletőleg igen eltérők a vélemények, legtöbben Ulpianummellett kardoskodnak, az ellenvéleményt 1.: Mannrrt,Geoi/raphie, IV. 207. lap.stíarmisegetusa nem Brassó, hanem a hunyadmegyeiVárhely falu helyén állott.543Havasalföld számára legfőbb lerakodó hely. KözelébenTörcsvár, Erdély egyik legerősebb kapuja,zord vidéken.A szász székeknek nevezett hét város következő: Szeben, Szászsebes, Segesvár, Szászváros,Alvincz, Berethalom és Holczmány.Szeben a hét szászszék fővárosa, a Székelyföldészaki részéből jövő Olt folyóba ömlő Czibinfolyócska 1mellett terül el, a Czibin számos malmothajt. Szeben népes, nagy és hatalmas város,pompás épületekkel büszkélkedik, kereskedelmeos ipara mindenfélére kiterjed. Kőfalai vastagok,tornyai erősek, árkai szélesek és mélyek. A várostehát csak kiéheztetés által vehető be. N.-Szebenközelében, a havasok aljában, a rendkívül erősVöröstorony áll, mely a Havasalföldre vezetőátjárót védelmezi.Szeben közelében van Vízakna, sóbányákkal.Szászváros közelében, körülbelől egy mérföldnyíreterül el, a Kenyérmező, mely a magyarokgyőzelméről nevezetes. A szászok a királynakmeghatározott adót fizetnek. Néha azonban a törvényesadónál többet követelnek tőlük. A földmíveléstés egyéb foglalkozásokat nagyon kedvelik,ennélfogva a gazdagok, a vendégeket szívesenfogadják és mindennel bőven tartják.Fogaras, a Havasalföldet elválasztó hegyekaljában emelkedő erős vár, melynek környéke kis1Előbb azonban a Hortobágygyal egyesül.

544herczegsóget képez, ugyanis alája vannakdelve az oláh bojárok, kik a vár urát fejedelmöknektekintik. 1Erdély és a Tisza közt elterülő Magyarország.A hegyek közt áttörő Szamostól északra talál- Jjuk Nagylányát és Felsőbányát, melyek a körJ^nyékükön létező arany- és ezüstbányakról nevezetesek.Ezektől délre, a Tisza és Szamos köztelterülő Szamosközben jelentékenyebb helyek:Veléte, Szinyér-Váralja, Aranyos-Medgyes, Sárköz-Újlak, Egri, Palád, Forgolány, Dabolcz.Az ezektől északkeletre elterülő Mármarosmegyében, Bónaezék mellett, sóbánya létezik, asót kövekhoz hasonlóan vágják. A Tisza mellettemelkedik Huszt vára; ugyanitt vannak mégVisk, N.-Szőlös derék plébániatemplommal ésvárral, Dolha, Salánk, M.-Vári.A Szamos és az erdélyi hegyek közt terül el aSzilágyság, hol számos oláh falu létezik, az itteni;városkák közt legnevezetesebb Zilah (Zehota).iA Szamos keleti partján Szatmár, a nyugatin]]pedig Németi városokat találjuk.A Tisza, Szamos, Debreczen és a váradi hegyekközti vidéket Nyirköznek nevezik. Legnevezetesebbhelységek: K.-Darócz, Domahida, Nagy-Károly, Ny.-Bátor, Káló, Margitta, K.-Béltek,1A tbgarasi oláh fejedelemségre nézve felvilágosí-jtással szolgál: Hurniuzaki, Fraymente. I. köt.545£ kelyhíd, Böszörmény, Guta, 1 Szalárd, Esztár,Szántó. Ezektől keletre, N.-Várad püspöki székhely.Székesegyházában sz. László király ésZsigmond császár sírjai láthatók, melyeknél éjjelnappalDávid zsoltárait éneklik. Vára rendkívülerős. A Turzó Zsigmond püspök által építettnaloták mindmegannyi remekművek, mindezeknélnevezetesebb azonban sz. László királynakóriási lovas szobra. N.-Váradot északról a B.-Hunyadés Sebes közelében eredő Sebes-Körös, délrőlpedig a Pecze íolyócska érinti.Közelében vannak: Bihar, Püspöki és M.-Keresztesvároskák. Váradtól nyugatra óriási rónaságterül el, itt találjuk a gazdag Debreczent,melynek hat országos vására és kiterjedt marhakereskedésevan. Ismertem itt egy Biró Gáspárnevű gazdag polgárt, kinek 10,000 eladó ökrevolt. A lakosok nádat, tüskéket és messziről ideszállítottfát használnak tüzelő szerül. Debreczenközelében vannak Angyalh.íza, 2 Hosszupályi(Ostnpal), Nádudvar és egyéb helységek.A Tisza keleti partján vannak: Ballá, 8Sz.-Miklós, 4Varsány. A S.-Körös partján pedig Sz.-András, Fehéregyháza, 6Túr stb.1Ma N. és K.-Gút puszta.2üH.-Szoboszlóhoz tartozó puszta.TI- • •Puszta a t.-sz.-miklósi határban.1T.-Sz.-Mik]óst a török hódítás ideje előtt Bala-Sz.-Miklósnak hívták.6Puszta az öcsödi határban.Régi utazásuk Hagyarországou. 35

546A Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös közt elterülővidék Körösköznek neveztetik. A begyektövében találjuk Feketebátor várat; ettől nyugatraCséffa, Zsadány, Mezőgyán, Kölesér, lF.-Gyarmat és Sarkad városokat, továbbá az erŐagyulai várat, Telek, Miske, Talpas és Feltót 2városokat.A Fehér-Körös és Maros által körülzárt vidékMarosköznek neveztetik. A bortermő Makrahegység tövében vannak: Sólymos, Lippa éaVilágos várak, a Fehér-Körös partján Pankota.Zaránd, Kerek. Ezektől délre: Simánd és Paul is(Paly) városok, az aradi prépostság, Nagylakjelentékeny vár, végre M.-Budzás, Kutas, 3Peres,Sz.-László/ Csongrád Btb.A temesi tartomány.A Karánsebes fölött emelkedő hegyekből ereda Ternes folyó, mely legelőször Lúgos városánálés váránál halad el. Lúgos lakosai csaknem mindnyájanlovasszolgálatot végeznek; ezután Possa-1Puszta a n.-szalontai határban.2Feltót a Hevenesi-féle térképen Talpastól keletitvanfeltüntetve.3Ez nem a hódmezővásárhelyi határban, hanemEurtios és Kevermes közt fekvő Kutas p.* A szentesi határban; Szentes már 1239'ben

548 549püspöki székhely, szép és régi székesegyházzal;Zombor, Deszk, Szőreg; ezektől délre pedig:Szécsény, 1Zákány, 2 Knéz (Kenetz), HorogszegiSzenthely, 4 Oroszlámos, Gálád, 5 Monostor,Csóka.A temesi tartományban rendkívül sok halatfognak, mivel három haldús folyó közt terül el.Scepper Kornél, Károly császár követe, a törökszultántól Magyarországon keresztül jött hazaBelgiumba, a látottakról kérdeztetvén, így válaszolt: a Temesközt a törökök teljesen elpusztították,de azért a Temes folyóban annyi halatlátott, hogy a víz egészen fekete volt tőlük. Valamelymolnár a folyóba vetette hálóját és annyihalat húzott ki, mintha halastó lett volna és aháló majd elszakadt a nagy teher alatt. Azonbana temérdek halból csak egyetlen egyet választottki, a többit a partra dobta.A Temes és Duna között terül el a^Maxons-(mező, 6 melynek közepén, erdős vidéken Érsomlyóvára, 7 Temesvár felé pedig M.-Somlyó 8 vára1A szövegben Zetzen, Hevenesinél Zeten, Knéztől-északkeletre van feltüntetve.2Hevenesinél nem fordul elő.3Csenej éB Zsombolya közt.4Merkátornál, Mokrin helyén.0Hevenesinél Temesvártól nyugatra.6A Berzava, Duna és a krassói hegyek közt terült el.7A mai N.-Semlak helyén, Temesmegye keleti.határán.8Hevenesinél nem fordul elő.emelkedik. E 12 magyar mérföldnyi széles vidékengyakran láthatók szarvas-őz és dámgímcsordák,ezeknek vadászata azonban a portyázó csapatokmiatt igen veszélyes, hacsak egyszerreháromszáz lovas nem vonul ki.A Duna északi partján következő várakattaláljuk: Kéve, 1 Dombó, 2 Haram, 8 Butoczin, 4Sz.-László, B Pet. 6Ezektől keletre Szörényvár 7emelkedik, alájavannak rendelve Orsova, Pet és Miháld. 8 E vidékSzörényi bánságnak IJneveztetik és mintegy 16 óvóta török uralom alá jutott; a bánságot hajdan abán kormányozta. Szörényvár közelében láthatóa csodálatos Szent-Kereszt forrás, mely a beledobottállati hullákat csakhamar kidobja, éjjel pediglángot lövel ki. E sajátságai miatt a törökök istiszteletben tartják; ezeket Bélay Barnabás szörényibán hitelt érdemlő szolgáitól hallottam.1Ma : Kubin.2Dubovácz helyén volt.3A Karas és Néra folyók torkolatai közt O-Palánkahelyén állott.4Pozsezsena helyén állott.5Másként Lászlóvár, Coronini helyén. Galambóczczaláltalellenben.6Pet vára Dubova és a Veteráni barlang helyén.7Ma: Turn-Szeverin." Ma: Mehádia.9A Szörényi bánság az Olt alsó folyása, az erdélyihavasok, a Cserna folyócska és a Duna közt terül el,II. Endrétől II. Lajosig MagyarorRzág kiegészítő részétképezte.

550 551Ugyancsak Szörényvárnál állott hajdan avilághírű Trajánhíd, 1melynek romjaiból néhányoszlop mai napig fönmaradt.Magyarország különféle természeti viszonyairól.Kötelességemnek tartom az e leírásban előrebocsátottakatösszegezni, egybefoglalni és szemlélhetővétenni. Magyarország az összes emberiszükségletekkel gazdagon meg van áldva. Földjefekete, kövér és termékeny; csekély munkával isbő termést hoz létre, a trágyázás sem a szántóföldeken,sem a szőlőkertekben nincs szokásban,kivételt csupán a mostohább hegyes vidékekképeznek.Bor Magyarország minden vidékén terem (abácsmegyii és tiszántúli, valamint egyéb csekélyvidékeket kivéve). Nemes, erős, tüzes, édes, könynyű,középszerű stb. borok mindenféle válfajbanelőfordulnak, de több a fehér, mint a vörös bor.A sört a nagy borbőség miatt, az országnak csakcsekély része ismeri. A Kunságban az odahozottboron kívül, a kunok kölesből és vízből készültboza nev.ű italt is isznak. Bőtermésű évekbenalig van elegendő hordó, saját szemeimmel láttam,midőn Baranyamegyében Pécsett időztem,hogy a bort más használatra szánt edényekbe is1Bővebbet: Brown útleírásánál,öntötték és az üres edényért annyi bort adtak, amennyi az illető edénybe belefért. Legnemesebbés legjobb borok teremnek: a Szerémségben,azután Baranya, Somogy, Soprony, Pozsony,Eger, Borsod, Abauj, Veszprém és Zala megyékben,végül Erdélyben és Szlavóniában.A dinnyét és tököt számtalan válfajban a szántóföldekentenyésztik; nyáron a bor, víz és gyümölcsbehütésére, •— a hol hideg pinczék nincsenek,•— jégveremben tartott jeget használnak.Fáczán, erdei és mezei fogoly, rigó, fajd és egyébszárnyas állat mindenütt nagy bőségben fordulelő. A Belgiumban, Francziaországban és másuttoly sokra becsült szalonkát, nálunk semmibe semveszik, sőt nem is vadászszák. A kövér és terjedelmeslegelők sok ezer lovat, ökröt, juhot és kecskéttáplálnak. Erdő pedig annyi van, hogy ajobbágyok is ingyen láthatják el magokat a szükségestűzifával, sőt a szomszédos városokba isszállítanak fát, melyet ott olcsó áron eladnak.Méh és méz szintén bőven kapható. A lovak szépekés gyorsak, legtöbbre becsültetnek az erdélyi,székelyföldi és oláhországi lovak. A temérdekszarvasmarha, kecske juh stb. nemcsak a beiszükségletetfedezi, hanem még más országoknakis jut belölök. Olaszország velenczei tartományátAusztriát, Morva-, Cseh-, Svábországot és Németországnaka Eajnáig terjedő részét Magyarországlátja el szarvasmarhával. Többször hallottam avámszedőktől, vagyis a harminczadosoktól, hogy

552 553a Bécsben évenként kétszer tartott marhavásárokmindegyikére harminczezernél több marhát visznekki az országból; ezenkívül ugyanennyit, sőttöbbet is hajtanak Olaszországba és Morvaországba.Mindenféle kisebb nagyobb vad szinténoly nagy bőségben fordul elő, hogy mindenkiszabadon vadászhat és madarászhat.A halak nevezetesebb válfajai: a csontnélkülihalak, ú. m. a viza, kecsege és tok, ezek porczogóshalaknak neveztetnek, továbbá a harcsa,süllő, pisztráng stb.; mindez oly kimondhatlanbőségben tenyészik, hogy árvizek után a víz amederbe visszafolyván, a halak teméntelen számaa parton marad, hol azután a levegőt megfertőztetve,gyakran különféle ragályos kórokat okoznak.A kinek hálója van, annak hala is van. Eákszintén elegendő található. Magyaróvár mellett ajobbágyok annyit fognak, hogy szekereken szállítjákBécsbe.Hévizek az egész országban lelhetők; némelyekmalmot is hajtanak. A meleg fürdők mindenneműbetegségek gyógyítására igen hasznosak;legnevezetesebbek : a budaiak, trencséniek, nagyváradiakés szlavóniaiak.Magyarországon egymást érik az arany-,ezüst-, vas-, réz-, ón-, gálicz-, vöröses fehér márványbányák; ezekenkívül alabástromot és ólmotis ásnak, ez utóbbi azonban nem elégíti ki azösszes szükségletet, ennélfogva Lengyelországbólis kuli behozni. Számtalan érez- és vashegyet nemis bányásznak. Az arany- és ezüstbányák közüllegnevezetesebbek a körmöczi, selmeczi, beszterczebányai,rozsnyói, szomolnoki és nagybányai.Nagyszebenben, Kassán és Körmöczön aranypénzt,ugyanezen és más helyeken pedig tisztaezüstpénzt vernek.Háromféle arany létezik. Az egyik a színarany,ezt a kövek közt tisztán és különféle darabokbantalálják. Nekem is volt egy tyúktojásnagyságúarany göröngyöm, mely 100 aranypénztért. Minap értesültem Gherendy Miklós erdélyipüspöktől, hogy 300—350 aranypénzt érő darabbirtokába jutott, ugyancsak Erdélyben Abrudbányán,valamely jobbágy czipónagyságú aranyattalált, e darabnak értéke körülbelül 1600 aranyrarúghat. Legtöbbnyire azonban dió- vagy kavicsnagyságúdarabok fordulnak elő. A második válfajt,az aranyat, ezüstöt és rezet tartalmazóérczekből állítják elő. A harmadik a mosott aranyvagy aranyföveny, melyet az Aranyoson kívül,más folyókból is mosnak. Az első Erdélyben, amásodik pedig Magyarországnak említett részeibenfordul elő. Némelyek állítása szerint a Szepességbenlétezik egy patak, mely a beledobottvasat rézzé változtatja. Magyarországban ezenkívültalálnak még bizonyos viasznemű ragadósföldet, melyből kellemetlen szaggal égő gyertyátés fáklyát csinálnak.Kősóbányáink közül legjelentékenyebbek, Erdélyben: a vízaknai, tordai, dési, széki és kolozsi,

554 555Mármarosban pedig a rónaszéki. Az erdélyiek akincstáréi, a mármarosi pedig a királynéé. A többisóbányák aknázása súlyos büntetés terhe alatttilos. Az erdélyi sót a Maroson és Szamoson aTiszához, innen pedig az ország különféle vidékeibeszállítják. A mármarosi sót pedig részinttizenhatökrös szekereken, részint hajókon Felső-Magyarországba viszik. A mii gyár só Boszniába,Szerbiába, Bolgár- és Törökországba kivitetik.Kolozs közelében sópatakok is léteznek, ezeknekvizét a parasztok ételeik készítésénél fölhasználják.A Maros és a Fehér-Körös közt van egy Simándnevű helység, ennek lakosai csaknem kivételnélkül sánták, vakok, bénák vagy másfélenyomorékok. Ezek egészséges embert nem engednekmagok közé, mivel rendkívül büszkék nyomorékságukra.Ezek nem születnek ily nyomorékállapotban, hanem az újszülötteket ellopják szüleiktől,azután megvakítják vagy csontjokat kificzamítvaés eltörve elnyomorítják őket. A többilakosoktól egészen elütő és csak általok érthetőnyelvet beszélnek, melyet más meg nem érthetés vakok nyelvének nevezcek. Mindennemű adótólés egyéb tehertől mentek, az egész országotkoldulva l ejárják és így tengődnek. 1hMagyarországot különféle nemzetek lakják,ú. m.: magyarok, németek (Alemanni), 1 csenek,szlávok, horvátok, szászok, székelyek, oláhok,jászok, kunok, ráczok, rutének végül törökök.Mindezek külön nyelvet beszélnek, azonban afolytonos érintkezés folytán számos szó átmentegyik nyelvből a másikba. Az egri völgybennéhány faluban eburonok azaz liégeiek (büttichiek)laknak, kik mai napig is francziául beszélnek,beköltözésök idejét ki nem fürkészhettem.2E mende-monda valószínűleg a következő tényen alapul: Símándnak akkor híres vásárai lévén, ezeket avándorló czigányok, mint koldusok seregestől ellepték.Más országokban is léteztek ilyfóle különös emberek,ilyenek pl. a cagot-k (olv. kagok), a franczia Pirónékben,kiket a nyugati gótok utódainak tartottak és aközépkorban minden emberi jogokból kizártak; legfurcsábbsajátságuk, hogy nincs fülczimpájuk, tehát kerekfülük van. Bővebbet: Michel, Histoire des raccs mauditesde la Francé et de VExpagne.1A francziák, spanyolok, portugálok, továbbá a törökök,perzsák stb. szintén alemannoknak nevezik anémeteket.2Az egervölgyi francziákról lásd a pápai követ1403-iki jelentésót és ottani jegyzetemet.\ Simánd mezőváros Aradmegyéijen fekszik. HajdanApásnak hívták és az ónodi káptalané volt. OláhMiklóson kívül senki sem említi meg a föntebbieket.

TAETALOM.LapElőszó, ... ... ... ... ... ... ... ... 3I. Sz. Lietbert oambrai-i püspök és 3000 zarándokutazása a Szentföldre. 1054_ ... 13II. Ottó freisingeni püspök átutazása. 1147.. .... 16III. Ansbert osztrák lelkész átutazása. 1189 19IV. Szemelvények az első és második kereszteshadjáratok korabeli útleírásokból. 1096—1147 23V. Tiuíelai Benjámin utazása. 1173 ... ... _ . 31VI. Akropolita György utazása Szalonikiből Durazzóba1257 és Gregorasz Niczefor utazásaSzkopjébe 1326 ._ . .. ... ... .... .... ... 37VII. A brugesi itinerarium XIV. sz. végéről._ . 43VIII. Schiltberger János utazása 1394—1427 .... 45.IX. Bertrandon de la Brocquiére utazása 1433 .... 48X. Nápolyi Beatrix utazása Budára 1476. ... 100XI. Harff Arnold utazása 1496—1499 ... ... . . 109-XII. Faber F. és Salignac B. útleírásai 1479 és1522 .... ... .... ... ... ... ... ... ... 128XIII. Candalei Anna utazása Zenggből Budára 1502 131XIV. Br. Herberstein Zs. utazása 1518—38... ... 147^„ XV. Gr. Nogarola Lénárd utazása LaibacJbból (Boszniánát) Nisbe 1532.. ... ... ... ... ... 151XVI. Chéneau János utazása Ragúzából Nisbe 1547 158

558 559LapXVII. Utazás Lengyelországból Konstantinápolyba1569 ... ... ... ... _._ 160XVIII. Bongars J. utazása Bécsből (Erdélyen át)Konstantinápolyba 1585 ... .._ „_. ... 163XIX. Br. Vratiszláv utazása 1591... ... ... 183XX. Thevet András utazása 1594 ... ... ... 231''XXI. Strassburg Pál utazása Erdélyen át Sztambulba1632... ... . . ... ... ... ... 234XXII. Bolgárország leírása 1598 ... ... ... 212•—XXIII. Neitzschifa Kristóf utazása 1634 ... ... 2t5XXIV. Baksics Péter utazása Bolgár- és Oláhországban1640 .... ... ... ... .... ... 260TAXXV. Beyohersdorf Gy. Moldva leírása 1550 280XXVI. Tollius J. átázása 1660 és 1687 ... ... 284XXVII. Brown E. utazása 1669—70... ... ... Ü90I. Fejezet. Magyarország általános leírása_.., ... ... ... „. ... ... 291II. Fejezet. Utazás Bécsből Larisszába 317III. Fejezet. Lariseza és Tesszália leírású 354IV. Fejezet. Az egész utazás alatt tettmegfigyelések és előfordult események.../... ... ... ... .._ ... 375V. Fejezet. Utazás Komáromból a magyarbányavárosokba.. _ ... 392XXVIII. Pinxner A. utazása N.-Szebenből Bécsbe1693 ._ _. ... ... ... ... 426XXIX. Simpert utazása Belgrádból (Orsován ésSzvistovon át) Drinápolyba 1699 _ 4)1XXX. Wortleynó, született Montagu Mária utazása1717 ... ... ... ... 445XXXI. Br. Born Inigo utazása 17704(ilXXXII. Townson Bóbert utazása 1793... ... ... 475FÜGGELÉK.Magyarország többrendbeli leírása a XV. és XVI. századból.LapI. A velenczei, modenai és pápai követek jelentései... ... ... 490II. Kivonat Franck S. világleírásaiból 1534III. Oláh Miklós. Magyarország leírása 1536.._505... 518