<strong>Zalai</strong> Tanügyi InformációkKÖNYVTÁRSajtófigyelőAz ajánlott cikkek a könyvtár folyóirat állományában megtalálhatók! Prof. Dr. SZÉKELY Lajos – Dr. Frans VERGEER: Egészség – fejlesztés – jólét. Vizsgálódás az újabbegészség-fogalmak körében- I. rész.In.: Egészségfejlesztés, 2010/3. szám, 2-11. p. Prof. Dr. SZÉKELY Lajos – Dr. Frans VERGEER: Egészség – fejlesztés – jólét. Vizsgálódás az újabbegészség-fogalmak körében- II. rész.In.: Egészségfejlesztés, 2010/4. szám, 2-12. p.Az egészség az ember létezésének alapja, az emberi lét teljes értékűségének alapvetése. „Fő az egészség!” ,„Csak beteg ne legyek!” – hangzik el sokszor, néha csak automatikusan, de ez sem csökkenti a dologfontosságát.A két tudós szerző az „egészség” fogalmi változásait, a fogalom tartalmi elemeinek, az egészségvédelemproblematikájának a közérzet mutatóiban bekövetkezett változásait elemzi.Az ember testi, lelki és szociális „jól-léte” képezi az egészséget, ahogy ezt a WHO (EgészségügyiVilágszervezet) 1946-ban született állásfoglalása megállapítja, nem csupán a betegség és a nyomoréksághiánya. Az egészség megvalósítása és megtartása csak akkor realizálható, ha az ember megfelelő tudással,képességgel és megvalósítási szándékkal viszonyul hozzá, azaz az egészségmagatartásával kapcsolatbanautonóm módon képes gondolkodni: az egészségvédelem (prevenció) és az egészségfenntartás (promóció)törekvése a gyógyítás (kuráció) szükségességének kivédésére.A cikk első felében az általános, minden emberre vonatkozó jellemzőket tárgyalja, a második felében pedigennek iskolai vonatkozásait, a gyerekek egészségtudatának kialakítását, fejlesztését, beépülését személyeséletvitelükbe, hogy az egészség, mint érték mindennapi életük fontos szereplője legyen, készséggé váljon.A kompetenciaalapú oktatás célja az alapképességek kiművelése, az egészséges életre nevelés ebbe a körbetartozik. Az iskolai oktatómunka során a tanuló szerezze meg az egészséges létezéshez szükségesalapismereteket, tanulja meg alkalmazni azokat a mindennapi életében és kapjon késztetést az egészségeséletmód fenntartására egész életére vonatkozóan.A tanulók teljesítményét alapvetően meghatározza a személyes jól-léti állapotuk (testi, érzelmi, közösségi),ebbeli megelégedettségük tulajdonképpen az eredményes oktatási részvételük meghatározója, így az iskolajó munkájának feltétele is.A cikk az egészségvédelem iskolai módszereihez is ötleteket ad projektek, vetélkedők, versenyek, interaktívrendezvények, tárgyi eszközök ismertetésével.A cikk minden pedagógusnak oktatási szempontból, valamint saját életminőségének fenntartása céljából isfontos és hasznos lehet. LEINER Károly: Integrálunk. Valóban?In.: Fejlesztő Pedagógia, 2010/5. szám, 38-44. p.Az integráció az utóbbi évek egyik üdvöskéje az iskolafenntartás, iskolavezetés, ennek folyományaként apedagógus körökben is. Sokan letették már a voksukat pro és kontra. Jelen cikk szerzője több évtizedesérintettséggel és belülről való ismerettel rendelkezik az ügyben, tehát gondolatai és ítéletei érdemesekmegismerésünkre.Kikről szól az integráció? Az SNI-s gyerekekről, akikről tudjuk, hogy valamilyen hátránnyal, fogyatékkalkell élniük az életüket.Mi az integráció célja? A fenti gyerekek behelyezése a normál működésű iskolai osztályokba, hogy ezzel akörnyezettel, mintegy húzóerővel segítsék őket, valamint az egészséges gyerekek irántuk szükségestoleranciáját az együttélésben, együttműködésben kialakítsák, megteremtsék.Miért vállalják az iskolák ezt a többletmunkát, újszerű terhet? Alapvetően a fenti céloknak kellenemotiválnia a befogadást, de sajnos más, nem pedagógiai okok játszanak közre túlsúlyban: az iskolák tanulóilétszámának csökkenése, az integrált gyerekek után járó megemelt normatíva, az iskola presztízsének,sokoldalúságának, fontosságának hangsúlyozása. Az előzetes felmérések, helyzetelemzések hiánya afeladatellátás minőségének megkérdőjelezhetőségét feltételezi, s az SNI-s gyerekek helyzetének javításahelyett a normál gyerekek oktatásának feladatát is megnehezíti. A szükséges feltételek nem adottak: nem28
<strong>2011.</strong> januárkészült fel az iskola, a pedagógus, nincs elég fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, asszisztens, az iskolákpedagógusai nincsenek felkészülve a helyzetre, nem rendelkeznek kellő ismeretekkel.A képhez tartozik, hogy nem minden gyerek integrálható, a szakemberek szerint az értelmi fogyatékostanulóknak még mindig legjobb megoldás a szegregált iskola, ahol célszerű oktatás és fejlesztés folyikmegfelelő szakemberek részvételével.… és akkor hol van még az integrációt megkoronázni hivatott inklúzió? TOMPÁNÉ MEZEI Judit: Migráns gyerekek?In.: Fejlesztő Pedagógia, 2010/5. szám, 24-27. p.Nem olvashatunk gyakran a migráns gyerekek problémáiról, létezésük, életfeltételeik nem a köznapi,általános információkörbe tartoznak.Nem így van ez Bicske város területén. Itt kapott helyet - a város peremén - a Belügyminisztérium általüzemeltett Befogadó Állomás, azaz a menekülttábor. A helyzetet érintő jogi problémákon túl (menekültstátusz megkapásának feltétele, a befogadó ország attitűdje, ellátási és együttélési kérdések) a migrációbaérkezett kiskorúak problémája. Ők a legveszélyeztetettebbek, sokszor egyedül érkeznek, magányosak éselveszettek. Az 1991. évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól szóló New Yorkban 1989. november 20-ánkelt ENSZ Egyezmény 20. cikke értelmében: Minden olyan gyerek, aki ideiglenesen vagy véglegesen megvan fosztva családi környezetétől, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetében, jogosult azállam különleges védelmére és segítségére.A menekülttáborba érkezett gyerekek a magyar jogszabályok értelmében tankötelesek Magyarországon,jogaik a Magyar Köztársaság területén érvényes, a magyar gyerekekre vonatkozó tankötelezettséggelazonosak. Ennek megfelelően iskolát kell biztosítani számukra, ahol tanulhatnak, fejleszthetikszemélyiségüket, megismerhetik kultúránkat, emellett megőrizhetik saját etnikai identitásukat.A cikk szerzője a migráns gyerekek oktatásában vesz részt évek óta, sokoldalú pedagógus, gyógypedagógus,pszichopedagógus, gyermekvédelmi szakember. Tapasztalatait osztja meg velünk a tanulókfogadásától a legfrissebb eredményekig. A nehéz és bonyolult együttműködési folyamat buktatói éseredményei az oktatás minden résztvevőjének ötlettel és türelemre buzdító megoldásokkal szolgálhatnak.Maradjon a végére a cikk szerzője által is citált elgondolkodtató idézet Zelk Zoltán tollából:„Szélfútta levél a világ,De hol az ág? De ki az ág?”Összeállította: Bedő Sándorné könyvtáros29