Mondolat, Dicshalom, 1813

.;VEZÉFSZÓ. 41tsendes alkonyin sátoriba intett, vagy a' Tempe' vidámjainSzókrát' ölébe. A' nagy álláspont' köre nem tölt meg ugyanáldozat nélkül : de itt az érdempoltz, melly magas mint azegekbeötl Krivántet, vagy az égtartó Pyraenék ; mellyetsemmi Idk' zavarja, 's forgó viszontság le nem tapod.A' tuba jelt ád 's — hú Boldogságos Szüzné! mintha a'szarvas Angyalok' méregdühe kergetne, az elterjesztésnekTartománnyán kívülfekszik, melly önnöntudvalévöségembenkivégzett merészlettel potyolt széllyel bús buzogányom azonórázatban mindent a' körhatáron, mint' a ri\^ants ! A' vendég-|| (6)ajakú félbolond Piszkántsi, a' ki arra szüldött : hogy mindenokforrás nélkül pökvén a markát, a' nagyobb rakás közt létezszokásnak Pedánt-rajlódásból kész Vértanúja is lenni,elébem dagállyal járulván ; nyilam, melly eggyre sért barátotés patvarkodót, ölt akkor — mig végre (de, ki gyzné az öklelHajdú' vivását lefesteni?) kívánságomnak legfbb tetöjétértem ; a Chimaerát gyztes talpam' alá szegtem, a' szavasIdióta potrohos hasát hatalmas jobbom gyászpadranyújtván. Tüzem lohadt :— én ástam néki a' véglakást meg's a' szörnyet odalökém, hogy a' vén Kántorral, könyvpenészüTántzossal, Lukaival, 's az avatlanok' egész gyarmatjávalLucifernél örökre szurkot faljon. EUemben a' Purismuszt,melly a durva mellyet, és a' meredt fület ne fussa, mindenPára — Neo — Paleo — Mikro — Pikró — Makró — Makarológószókkal, Zugdi 's Fürmender Uraimékkal eggyütt helyekbefelidéztem, 's ma-||gam is mellyemnek szent érzési (7)között — eggy újj Isten levek . . I .Halljátok Népünk' Atyái I a' Gordiai göts kigyüremlett,Honnunkra szembeesleg visszatért az Ég' kegye ;vid kilátássalgedélli Szittya Nyelvünket, melly az ádáz fegyelem' násfájaalatt, Dédseinkröl ránk maradott miveletlenségének szkvertzéi közt,vétlen, szinte ezen Évszakig a' molette kétkedés'latorkertjében sinkedett. — Idv a' nemismért, egyedül sejditgetettfbb Valóságoknak ! kik megengedek : hogy nyomorultemberese én, mint a' Mennydurrogtatónak dits Fajzatja —úgy hullhatnék Véreim 'hálás keblébe, 's hogy segédjére kel-