Mondolat, Dicshalom, 1813

FÜGGELÉK. 95a' nemzeti nyelv becsét : amaz ellentáll a' felesleg való szabadKéjnek; védelmezi a' nyelv tisztaságát. — Mind kettjknekBirája a' jövend id. - De azt bizonyltja a' nyelvek' históriája,hogy az Ujjitó nagyobb részben, a Kritikuskissebb részbengyz. — Mit mondana az ez eltt Századdal élt Német,ha látná a' mai német könyveket ? *Egyszóval a' M. L eltévedése mellett annyiban dicséretetérdeme], hogy a' jó szándék benne megvolt - hogy a tehetseketarra ébreszté, hogy a kicsapongó szabad ujjitásnak philologiceés fundamentomosan siessenek ellentállni. — Mertnyelvükre nézve valójában szükséges volna egy tanult Kriticus,de nem egy mások által fellovalt Paskvilista, mint a' M. L2 §. Oly illetlen Paskvillust, mint a' mondolat, méltánkövetett az arra való felelet, levelekben és versekben foglalva.Ezegész könyvben dühösködik ama derék Literatorunkértvaló bosszúállása némelly tanult Hazafiaknak, kinek illLiteratori Ellenkelés helyett személye sértetett meg, és ugylátszik, hogy a' kótszerü Paskvillra ötszeresen is meg vanfelelve.Ha felelet nem volna (rézlap gyanánt), Bohogyinak Biographiájárólazt lehetne mondani, a' mit a' Mondolat elejénlev Eézlapról ;— mivel az nem egyébb az Erkölcsiségen tuljárószemólysértésnél. — Csuda, hogy egy Aesthetikus ennyireeltud ragadtatni !— Az ezután következ két Leveleiben ZafirGergelynek, a' Zsák meglelte a foltját ; egy okos szemrehányás.-— Zaphir Czenczi Levele, épen a M. Lrójára ill allegóriáitanitás, mellyet méltó, hogy megolvasson minden ujjitástóliszonyodó. — Ezt követi a' Busungó Ámor, melly ahajnali édes Andalmánynak egy pompás teremtménye : mindensora méltó a' Czimjéhez. Benne tündöklik a' Nemzeti* Valóban gyönyörködve olvashatjuk mi is a' helyes ujjitásokután nyelvünk bségét, meUy a' nyelv pompájának 's fgradusra való jutásának nyilván való jele. így már a' Forrás.Csermely. Patak. Folyam. Folyóviz. 's a't. Synouiniákerre mutatnak. fSz.)