Mondolat, Dicshalom, 1813

14 BBVEZBTÉS.desen Kazinczy és a nyelvújítás ellen intézett gúnyiratnakszokták tekinteni, így említi még a Beöthy-féleKépes Irodalomtörténet is ;pedig szerzje Vandza Mihály,egyike volt a legszenvedélyesebb s legízléstelenebb újítóknak.*A Búsongó Ámor Ossiant utánzó, édeskés,affektált hangú elmélkedések és leírások gyjteménye;nem tetszett sem Kazinczynak, sem az ósdiaknak. Kazinczytbizonyosan az irodalmi ízlés és a költi tehetséghiánya bántotta, az orthologusokat pedig az erltetettszavak és értelmetlen mondatok halmozása. Ez azoka, hogy a Búsongó Ámort kigúnyolja a Mondolat is,meg a Felelet. Szavai közül szintén sokat felvett Szentgyörgyia szövegbe és a szótárba: ip\. fárad (e. h. fáradság),humorodott, humorvány, leagyolni, lotsmoj, löUycdék,pijhe, szomoróza, tsiklándlágyság,forgáts szépre, tzomholni,vimály stb. Igen sok helyt egész mondatokat, sorokatvesz át; pl. a 21. 1. « tsiklándlágyságot nyaló, vadontzlotsmoj tajtékot mammoló tiszta foUyam' löllyedékjéhezhasonlíttson !» vö. BÁ. 48. és 49. 1.; 25. 1. «a koráneggy édes Hajnal pólyáit bontván ...» stb. vö. 96. 1. : a26. 1. jegyzete a BA. 81. lapjáról való. Vandza is próbáltaFolnesics példájára** a nnemet megjelölni a magyarszókon; ezt gúnyolja a Mondolat pl. a hájné szóval.* V. ö. Takács Sándor értekezését. (Részletek a nyelviíjításiharcz történetébl, Kath. Szemle, 1890. évf. 530. 1.)** Folnesics Lajos «Alvina» ez. regényében (Pest, 1807.) próbáltameg a nemek megjelölését a magyarban, a mit gúnyosanruhtényítésxnik neveztek el. A német sie t onZ-vel akarta fordítani.Midn a Tudom. Gyjtemény (1817. XII. f. 30. 1, jegyzet) ezértmegtámadta, külön értekezésben fejtette ki elveit : A Nemnekhéhozatdsárl a Magyar Nyelvbe* (u. o. 1818. IV. f. 132.). Szentgyörgyivalószínleg ismerte Folnesics regényét is ; Somogyitpedig liuszek apát figyelmeztette e könyvre, midn a Mondolatkibvítéséhez fogott.