Mondolat, Dicshalom, 1813

58 BOHÓaYI OEDEONHOZ.'S a' Helicon tetején ntt 's öszve szedett violákatA' mély rejteknek fenekérl öszve kerested.És sok költket kiknek hever a' neve ködbenÉs munkáikat a' moly rágja 's emészti fogávalVagy pedig a' rejtek fenekén pók rá vona sátort,A' ködbl mohból 's pók sátorból kisegíttél.Mellyért érdemid a' maradék énekleni fogja'S mink Múzsák e szép koszorút mellyet maga hordottA' Tisza fürtjei közt sásból 's nádból kitsinálvaKüldjük 's kivánunk maradást a pályafutásbanEzt neked a' Múzsák — már most újságaimot hallod.Tégedet én még eggy tzélból keresélek emitt fel(Futva pedig) hogy azon közelebb napfényre botsájtottHires Mondolatot veled is Hgyészi közöljem.Mellyet is a' tudományba merült Ditshalmi TudákosA' minap elmés rajzolatokkal megremekelveDrága Cusinjának szentelt vala Czenczi Zafyrnak.||(53) E' szavakat hallván a' kivánság tüze lobbantEggy jeles írónknak nagy eszét remekébe tsudálni —Add ide ó kérlek noszer add ide Fáma remekjétA' tudomány mezején olaj-ágokat és koszorút nyertTudós Polgárnak — hadd fussak rajta keresztül —Szíves kérésem Fámánál tellyesedést nyertMert a' Mondolatot tüstént ide nyújtani kezdéMellyet el keresett hószín keze gyöngy kebelébl —Altaladá, buzgó heves indulattal öleltemÉn is ezen módon, mellyben a' Mondolatot mintEggy különös remeket lehetett olvasni szerentsóm ;—Mind a' Hely az holt költ mind a' Tudós KiadónakNagy Neve mingyárást Ígértek tsak tsupa szépet,Azt kapván a' Homer munkáját félre letettem.A' mint vizsgálnám hát látom M o n d o 1 a t a' CzímÉsDitshalmon költ és hogy szól Czenczy ZafyrnakA' ki is a' minap eggy gyász Özvegységre jutott- el. ||(54) A' sorokon hogy odább meg odább ballagva haladnék