Mondolat, Dicshalom, 1813

28 ELSZÓ.talált döfés e, vagy burschi elmésség, ezeknek írója ugyan||(XU) meg nem határozhatja, de meri még is állítani, hogy it'kettnek eggyike.Az Olvasó Publicum külömbözö érzések közt vévé iimegjelent munkát, némellyek tapsoltak,és azt mondogatták,hogy az újítók derekasan le vágynak ültetve ; némellyekpedig nem tapsoltak, és azt vallották, hogy azújítók közt választást kellett volna tenni.A" tapsolók aztállították, hogy a' munka nagyon elmés, és Satyrai lélekkelíratott; a' nem tapsolók, hogy a munka pasquilus,személysértés s' nem tiszta kútfbl folyt. Mellyik félneklégyen igaza, meghatározni nem könny : 's már megholt,'s ezeknek írója mint a" megboldogultnak historicusa kötelesa' maga ítéletét igazán,' s hímezés nélkül eladni.A' Nyelvmivelés módjával, a' küls Országi Literatúrákkal,a' mi nálunk gyakran megtörténik, nem volt ismeretes.E' szerént ö a'Magyar Litteratúi-a elömentét is csakfél oldaláról szemlélhette. Az is igaz, mint felébb monda-(XHI) tott, hogy ezen Könyv írására többen ad-||tak Beytragokat,'s ezeknek írója csak azért nem nevezi meg ket,mivel bizonytalan hírekbl hallotta neveiket,s historicusihivatalát nem akarja megsérteni. A' munkát megelzEéz, melly sok jó érzésüeket megbotránkoztatott, azthagyja sejdítenünk, hogy az egész munka nem annyiraLitterátori czélból, mint személyes bosszúállásból készült,ámbár az is lehetséges, hogy S. vagy akár ki más, kínokfejében ezen gondolat legelébb megfordult, ollyan elmóssógetlátott benne, mint a' mellyot Voltaire kivan a' Comoedíaírótól, ollyan elmésségett. i. melly a' becsületesembert jó íz nevetésre indíthassa. Azonbana' csínos Francziának cultúrája s a' Pápán neveltnekcultúrája közt, ha nagy a' külömbsóg, igazságtalanságvolna megnem ismerni,hogy ezen hiba nem annyira a'