Mondolat, Dicshalom, 1813

»BEVEZETÉS. 17(rtsii rogat, responsio detur; s fustély volt kezemben atl.vajkodás alatt, a példaszó intéseként. A pörl felekezetekközül egyik sem volt kielégítve, mindenik bélyegezve( lezte magát : és mégis, kebelembe nyúlva, menthetnektizém tettemet, mert a közügyért heveskedtem, mert abarátság kötelességének érzéseiragadtak el.Kazinczy barátai a Mondolat és Felelet ismertetésévelis igyekeztek az javára nyerni meg a közönség jó indulatát.Az Allgemeine Literatur Zeitung (Halle und Leipzig),mely ezidben élénk figyelemmel kisérte a magyar irodalmat,az 181Í). évf. 39. számában közölte a két röpiratismertetését. Ezt a czikket Kazinczy jó barátja, RumyKároly, ez idben a keszthelyi gazdasági intézet tanárairta. A bírálaton, melyet e kötet függelékében szó szerintközlünk, meglátszik, hogy irója Kazinczy legbizalmasabbbarátai közül való.történetét, sIsmeri mindkét könyv keletkezésénekezt az igazsághoz híven adja el., s megrizteszámunkra a nyelvújítási harczuak egy-két intimebb részletétis. A Mondolatról szóló véleménye néhol majdnemszószerint megegyezik avval az Ítélettel,melyet Kazinczyleveleiben hangoztatott. Ezt Somogyi Válaszában szeméreis veti a bírálatnak, s ennek alapján hiszi, hogy magaKazinczy írta.A két röpirat másik bírálata,melyet a Függelékbenszintén közlünk, a Tudományos Gyjtemény J817-ik évfolyamában(VI. k. 97. 1.) jelent meg. Errl a bírálatrólsem Kazinczynak, sem barátainak nem volt tudomásuk, smagából a bírálatból iskitnik, hogy írója nem tartozottKazinczy környezetéhez. Teljesen félre érti a FeleletbenA búsongó Ámor ez. részletet, nem veszi benne észre agúnyt, 8 megdicséri mint remek alkotást. «A Mondolat ésFeleletünk recensioját keresztül futam — írja SzemereKazinczynak 1817juL 5.— A wandzai andalmány meg-Balagga J. : Felelet a Mondolatra. 2