Mondolat, Dicshalom, 1813

1'2 BBVEZBTÉ8.nak szívesen Örvendek. Et illic dii sünt. » Ugyanebben alevélben írja ezt is: «Nem csuda, ha Somogyi magát agyonsújtva érzi, ésnekik. Hadd mondják :merito plectimur. A tudatlanságnakkülönben isSomogyival együtt az ö czinkosai. Ügy kelltulajdona a kongás, mint az üres hordónak;de az csakugyan rettenetes, hogy ezek az emberektanulni nem akarnak, kongani akarnak.)) (LevelezéseSzentgyörgyivel, 305—307. 1.) Dicséri a könyvet Dessewffyhezszept. 26-án írt levelében is : «A Mondolatra adottFeleletben sok só, de sok tudomány is van, kivált az elbeszédben. De a kis munka deproperatum. Csak az fogjaérteni, a ki literatúránk productumait úgy ismeri, mintÍrónak kell.* (Dessewffy levelezése, II. k. 42. 1.)Berzsenyinek azonban nem nagyon tetszett a Felelet.Noha a Mondolat t is gúnyolja, s Kazinczy mellett elssorban ép öt vetteczéltáblául, mégsem tartotta az ügyhözméltónak Szemere és Kölcsey gúnyolódását. « Olvastam azAntimondolatot isw- írja Kazinczynak 1815 decz. 2-áii.« Csudálom, hogy Szemere a kámpoló gyermeket visszakámpolja.Azt vagy dorgálással, vagy hallgatással kellettvolna büntetni. A debreczeni poesis és grammatika jólmeg van gúnyolva, de Somogyit, úgy gondolnám, helyesengúnyolni nem is lehet, mert, a mit mondott, nagyrészben igaz.El kellett volna tehát választani az igaztóla nem igazat, s így a publicumnak megmutatni, hogy azsatyrája csak olyan, mint midn a bolondozok a Miatyánl\-hoz a czigányimádságot keverik, s hogy ha mind helyesrketmondott volna is, mivel azt személysértve mondta, ésa minden esetben kímélést érdeml írókat mocskolta, tehát\bolond, mert vétett a literatura ellen s következéskép mint'ember, maga ellen is. De mit lát a publikum ezen Antimondolatból'? Csak azt, hogy csúfolni akar és nem tud, alegtudósabb tónuson írt okoskodásokat a leggyermekesb