Mondolat, Dicshalom, 1813

BEVEZETÉS.kettnknek neve nélkül. » (Szemere munkái, III. 124. 1.)Kazinczy nem teljesíthette a kérést, mert maga is csakszeptember 14-én jut a könyvhöz. Nála látja Szemere szeptember19—20-án az els példányt, s 22-én közli Kölcseyvela könyv tartalmát. Mindkettejüket nagyon bántja a soksajtóhiba, különösen a görög idézetekben, melyeket a sokhiba teljesen érthetetlenné tesz. A jelen kiadásban ki vannakjavítva a könnyen felismerhet s a szöveget boszantóanzavaró sajtóhibák, valamint a görög idézetek szövege is.A Felelet tartalma igen változatos. A bevezetés, KölcseyFerencz aláírásával, néhai Bohógyi Gedeon életétvázolja s a Mondolat készülésérl, megjelenésérl szól.Ebben az életrajzban felhasználja Kölcsey mindazt, a mitbarátai révén Somogyiról hallott ; diákkori csínyjeirlSzemere is szolgálhatott adatokkal, ki vele egy idben voltpápai diák.természetét ;Ez az életrajz kiemeli Somogyinak gúnyolódókorlátoltságát és maradiságát pedig a kollégiumiszkkör nevelésbl magyarázza. Az életrajz szerintSomogyi 1814 apr. 1-én meghalt s másnap el is temették.Alighogy a Felelet megjelent. Szemere és Kölcsey érezték,hogy az életrajz e befejezésével bakot lttek. Rossz névenvették sokan, hogy él embert temetnek el, ízetlennek ésdurvának tekintették ezt a tréfát. Ok azonban úgy látszikártatlanok a dologban; valakitl hallhatták, hogy Somogyimeghalt, mert a könyv megjelenése után ijedten és restelkedveveszik észre, hogy Somogyi él. Szemere már augusztus21-én, még mieltt a Feleletet nyomtatásban láttavolna, írja Kazinczynak: «Az is csiklandós dolog, hogySomogyi el van temetve. » Majd szeptember 2-án többekközt arról értesíti,hogy a nagyfalusi pap közlése szerintSomogyi valóban meghalt. '^ Kölcsey október 16-án írja* Szemere munkái, III. k. 127—8, 1,